Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)

1957-02-20 / 15. szám

I 4 ÚJ ÚTON 1957. február 20. szerda KÜLPOLITIKA — SOROKBAN A DPA lapszemléje szerint a svájci lapok kedden is bő kommentárokat fűztek Bulga- nyinnak Adenauerhez intézett üzenetéhez. A zürichi Tat az üzenet bonni visszhangját taglalva megállapítja: „A szociáldemok­raták ás a szabad demokraták hajlanak arra a felfogásra, hogy a kereskedelmi szerződés az enyhülés egyik eleme lehet és így talán el lehet egyenget­ni az utat az újraegyesülésről folytatandó gyümölcsöző tár­gyalások felé, De ez az érvelés — legalább is eddig — sem a szövetségi kancellárnál, sem a külügyminisztériumban nem talált visszhangra... A lap ez­után azt írja. hogu a Szovjet­unió „a kereskedelmi szerző­déseket politikai esz­köznek tekinti” és ezért — Tat szerint — ,,nem könnyű meg­látni, hogy gyakorlatilag mi jön ki a Bonn és Moszkva kö­zötti új eszmecseréből.” — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága ha­tározatot hozott, hogy február 25-től március 3-ig propagan­da és akcióhetet rendez az al­gériai kérdés békés rendezése érdekében. — Az Argentin Statisztikai Hivatal közlése szerint Argen­tínának 19,466.000 lakosa van. A főváros lakossága 3,641000. A Basler Nachrichten úgy vélekedik. Bonn nem tudja el­ismerni, hogy egy kereskedel­mi szerződés a szovjet-nyugat­német viszony normalizálását eredményezheti. Ezt az állás­pontot a lap reálisnak tartja. Tíz évvel ezelőtt 1947. feb­ruár 12-én jelent meg a Junga Welt, a Szabad Német Ifjúság központi lapjának első példá­nya. Az évforduló alkalmából Németország Szocialista Egy­ségpártjának központi bizottsá­ga üdvözlő levelet intézett a lap kollektívájához, értékelte eddigi munkáját és további sikereket kívánt. — A Szovjetunió nagy szín­házában február 15-én ünnepi ülést tartottak Glinka halálá­nak 100. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepi ülésen megje­lent Bulganyin, Kaganovics, Malenkov, Nikojan, Molotov és Hruscsov is. — A TASZSZ jelentése sze­rint az Egyiptomban állomá­sozó ENSZ erők létszáma kö­rülbelül 6000 fő. Még további 14 ország is közölte, hogy haj­landó csapatkonttngenseket bo­csátani az ENSZ fegyveres erőinek renlelkezésére. A TASZSZ szerint a kana­dai statisztikai hivatal hétfőn közölte, hogy Kanada lakossá­gának száma 1957. január 1- én 16,344.000 volt. A francia rádió március elején közvetíteni fogja Vörös­marty Csongor és Tündéjét. A magyar irodalom klasszikus remekműve Rogor Richard ál­tal írt rádióváltozatban kerül a francia hallgatók elé. a kí­sérő zenét Gergely János, a párizsi magyar intézet zenei referense írta. Az ICEM az európai kíván* dcilási szervezet bécsi kiren­deltsége szerint a magyar ál­lampolgárok október 23- án kezdődött nagyszabású diszi- dálási akciója befejezettnek tekinthető. Ausztriába össze­sen 170.217 magyar menekült érkezett. Ezek közül 109 514 más államokba költözöti, vagy visszatért Magyarországra. Ausztriában jelenleg körülbe­lül 60 ezer diszidált tartózko­dik. Mint a Reuter közli, a Szu- ezi-csatoma szabad hajózását már csak két hajőrőnes aka­dályozza: az Akkáé és a rob­banóanyagokkal megrakott Edger Bonneté. Az ENSZ hi­vatalos szervei sajtónyilatko­zatukban közölték, hogy a csa­tornának a S4-es és a 104-es kilométerkő közötti szakaszát, ahol az Akka eltávolításáért folyik a munka, szerdáig lezár­ják. Azt remélik, hogy addig sikerül az Akka roncsát a Ke­serű-tavakba átvontatni. Az Edgar Bonettel kapcsolatos roncskiemelő munka egyelőre szünetel. Celebes-szigetén egy törté­nelem-előtti időkből származó emberi koponyát találtak, amelynek korát Dr. T. Vcrho- even holland antropológus egy­millió esztendőre belüli Ver­hüt ven közölte, hogy a kopo­nya teljesen elkövesedctt. ép­ségében maradt a felső álka- pces öt és az alsó álkapocs négy foga. Mint ismeretes, az angol lé­gierő repülőgépei hétfőn el­pusztították Danaba falut. A Reuter iroda közlése szerint kedden felderítő repülőgépek jelentek meg a falu fölött és az általuk készített fénykép- felvételekből az derült ki, hogy mindössze három ház és néhány melléképület áll még, bár azok is erősen megrongá­lódtak. — Az Egyesült Államokban több mint 5000 százéves em­ber él. Szerkesztői üzenetek A Adácsi lakosok kérésére meg­kérdeztük az Északmagyarorsszági Áramszolgáltató Vállalatot, mi lesz az adácsiak utcai hálózatának bő­vítésével. A vállalat az alábbiakat válaszolta: Az adácsi lakosoknál megítélésünk szerint az a baj, hogy a belső be­rendezéseket elkészítették és nem tájékoztatták az illetékes hatósá­gokat arról: hálózat bővítésre ke rül-e a szóbanforgó rész. így for­dulhatott elő az a sajnálatos tény hogy mindez-ideig nem kapcsolták be Ádácson a villanyt. Fentiekkel kapcsolatban közöljük, hogy ma még a hálózat bővítéssel kapcsola­tos rendelkezés nem érkezett fe­lettes minisztériumtól. Nem tu­dunk választ adni mily módon lehetséges a hálózat bővítést vég- rehaj tani. A hálózat bővítéssel kapcsola­tosan az a gyakorlat, hogy a köz­ségi tanácsok beterjesztik hálózat bővítési igényeiket, a hely pontos megjelölésével a megyei tanács­hoz, amely a rendelkezésre álló keret terhére a hálózat bővítésére kerülő helyeket pontosan megjelö­li. Ezt közli az Áramszolgáltató Vállalattal, amely a hálózatot megépíti. Erdélyi Bertalan, Eger: Kö­szönjük a munkástanácsok és az üzemi bizottságok kapcsolatáról küldött sorait. Mivel általánosít­va írt, így nem tudtuk közölni. Kérjük legközelebb a vállaló’ük­ről írjon. May György, Domoszló. Kérésével kapcsolatosan közöl­jük, hogy bővebb felvilágosítás céljából forduljon a pétervásári já­rási tanács ipari osztálvához. Egri Uránia: Február 20. Tánc és szerelem, 21— 27 Forró mezők. Egri Bródy: Február 20. Ali Baba. 22— 23 Szegény szerelmesek kró­nikája. Gyöngyösi Szabadság: Február 20. Halló, itt Gabriella. 21—22. Az éjszaka lányai. Gyöngyösi Petőfi: Február 20. Véres út, 21—22. Berlini románc. Hatvani Kossuth: Február 20. Emberrek a hava­son, 21—22. Mese a 12-es találat­ról. Füzesabony: Február 20—21. Es megfordul a szél. Pétervására: Február 20. Csapda. — Szombaton délben osztot­ták ki a féléves bizonyítványo­kat a megye valamennyi isko­lájában. — Jól sikerült gombavató ünnepséget tartott áz egri le­ánygimnázium 1V/A. osztálya és a Közgazdasági Technikum IV. osztálya. — Többezer forint pénzju­talmat osztott ki a gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat ve­zetősége a hatvani dolgozói­nak, a szombat esti vállalati ünnepségen. Felhívás Heves mesve lakosságához Az Egri Dobó István Múze­um — mint megyei múzeum — kéri mindazokat a lakosokat, akiknek birtokában 1956. októ­ber 23. és december 31. közötti időből származó nyomtatott, vagy kézzel írott újság, falra­gasz és röplap van, hogy azo­kat juttassák el a Múzeumba lehetőleg postai úton. Még az olyan anyag eljuttatását is kérjük, amelynek előállítása nem a megye területén történt, de eljutottak ide. A keltezés nélküli anyagra kérjük a kel­tezés körülbelüli, vagy pontos címét jelezni. Cím: Dobó István Múzeum. Eger. DOBÓ ISTVÁN MÜZEUM Igazgatósága Pelle László gyöngyösi szabósegéd három hónapot volt Angliában. Munkát is kapott, hiszen jó szakmája van, de a fizetés...? Arról jobb nem beszélni. A három hónap ele­gendő volt, hogy megismerje álmai Nyugat-tát, s kiáb­rándultán, de sokat tanulva és tapasztalva hazajöjjön Gyöngyösre, hiszen hűtlenül itthagyott családja is várta FiTih FORRÓ MEZÓK Az Egri Uránia filmszínház február 21—27 között a Csodacsatár helyett régi magyar filmet, a Forró mezőket játsza, melyet Móricz Zsigmcnd regénye nyomán Várkonyi Zoltán írt. Kis mezővárosi kastélyukban állandó civakodás és gya­kori féltékenységi jelenetek között él Avary László föld- birtokos és a mindenki által kedvelt szép felesége V-lma asszony. Számtalan hódolója között van egy rendőrkapitány és egy fiatal gentry-fiú is Egy este, amikor a fiú Vilmánál vendégeskedik, a hirtelen betoppant férj pisztolyt ránt elő. lövés dörren és a férj esik el holtan. Ebből kerülközik a bo­nyodalom: hogy valóban ki ölte meg Avaryt, a férjet. A film végén az életet megúr.va. a felelősségrevonás elől me­nekülve több főszereplő öngyilkos lesz. A film főszereplői: Karüdy Katalin, Szakács Miklós. Szabó Sándor, Rajnai Gábor. Darvas Iván és Benkő Gyula. Ill i Iiwi-u—!■ —-"I ---------­HUMOR: Le gkisebb mesék ♦ A farkas és a kecske: Kös­sünk szerződést gazdasági ala- •pon, nem eszem meg a füve­idet, s te önként szállítod ne­kem a húsodat. í A farkas: Béke akkor van, tha senki sem üldözi a farkasa­ikat. t A juhnyáj: Ha nem védeke­zzünk, előbb lakik jól a farkas. A csalán: Hogy ez a kert elhanyagolt volna? Ezt nem mondanám, Egy elszáradt ág: önállósít tottarn magam. A fatönk: Hegy én nem mozdulok? De nem is botilom. A pihe a szélben: Hurrá! j Most fákat tépünk ki gyöke- réstől. Közlemény A Pénzügyminisztérium közli, hogy az 1956. október 23. után cl-} hagyottá vált vagyontárgyakkal | kapcsolatos ügyekben a helyi ta- J nácsok végrehajtó bizottságai • (pénzügyi osztályok) járnak el. * Az ilyen ügyekben tehát a kérel- ♦ meket, beadványokat, fellebbező- J seket ezekhez a szervekhez kell j benyújtani. * ‘ A Csillag utcát keresem... A fáraó: Az izraeli gyer­mekek meggyilkolására? Pusz­tán adminisztratív intézkedés. Heródes főhadiszállásának jelentése: Csapataink a betle­hemi csecsemőkkel folytatott harcban fényes győzelmet arattak. A kakas: Azért nem pirkad még, mert nem adtam meg a I jelt. Thálía megszállottjai előre... Hadiérettségi (Régi diáktörténetek) I. A KOLPING Nőegylet veze­tői egy szép napon elhatároz­ták, hogy színre viszik a „Bob herceg” — című nagyoperettet. A bejelentést kitörő örömmel fogadták az együet asszonyai, leányai, izgatottan tárgyalták a nem mindennapi eseményt, s csak akkor szontyolodtak el kissé, mikor egyikük felvetette: jó—jó, de honnan veszünk, hoz­zá férfiakat?! Nosza, újból összeült a veze­tőség és rövid töprengés után kisütötték: felkérik szereplésre az össztáncaikon szép számmal megjelenő kerista diákokat. S vallóban, a következő szom­bat este minden nagyobb ne­hézség nélkül sikerült rávenni­ük Kavics Janit és társait, hogy művészi tehetségüket a „Bob herceg” — című nagy­operettben közmegelégedésre kifejthessék. Megindultak a próbák, s mi­vel a zenekarban Virágosi ta­rár úr is közreműködött, Ka- vicsék illegális szerepléséből (az iskdla szabályzata tiltotta az ilyesmit) rövidesen legális lett. A brácsa mestere, Virá­gos! tanár úr, ugyanis felelős­séget vállalt az ifjú „művé- szek”-ért, remélve, hogy az ő szigorú felügvdlete alatt nem történik majd semmi olyan, ami a kerista erkölcsökön foltot ejtene... Kavics, Sarkantyús és Mar- fcovics „szavas” szerepeket kaptak, a többiek kórusbeli gárdisták lettek. Kavics ját­szotta Tom apót, Sarkantyús Lancaster lordot alakította, míg Markovics volt az egyik násznagy. így hát az iskola lassankint megtelt a Bob herceg örök­szép melódiáival Markovics folyton a „náhásznahagyohok vagyunk mi kehetten,, — cí­mű betétet fújta rekedtes hangján, Tepsi Jani pedig a délceg gárda-kapitány, telje­sen belebolondult a gárda-in­dulóba: „A gárda, a gáhárda vihar­sebesen tör az ellenen áhát énekelte rendületlenül és az iskolapad tetején verte hozzá a taktust. SZÓVAL CSUDA kedélyes hangulatban teltek a napok. A próbákra Kavicsék érkeztek elsőnek, s ők voltak, akii: utoljára távoztak. No nem az­ért mintha dühöngött volna bennük a szorgalom, hanem azért, mert a Legényegylet büfféjében olcsó borokat mér­tek... Egy alkalommal szokatla­nul sokáig „húzódott el a pró­ba”, s másnap a rutinos, sas­szemű Komlai tanár úr rög­töni észrevette a padjukban bágyadtan üldögélő gárdistá­kon, hogy „este volt valami...” — Thália megszállottjai — kiáltotta nagy pátosszal — ki­felé a kadetrához! Impresszá­rió előre! — A gárdisták holtravált arc­cal vánszorogtak ki a kated­rához, élükön Kavics im­presszárióval. — Hát hogy is sézól a lecke gárdisták — fordult hozzájuk Komüai tanár úr, de Tom apó, Lancaster lord, a násznagy és a Tepsi vezetésével felsorako­zott gárdisták meg sem muk­kantak. Kaptak is olyan hatalmas, vastagszárú szekundákat, hogy a lábuk szinte kilógott a no­teszból! Azért valahogy — ha nehe­zen is — csak eltelt az óra, megszólalt a megkönnyebü- b ülést hozó csengő. A tanulók kirohantak a folyosóra, csak a bánatos művészek ültek ma- gukbaroskadtan a helyükön-. És halk sóhajaik közben egy- szercsak felcsendült az isme­rős dallam: — A gárda, a gárda... — Tepsi Jani gárdakapitány énekelt hátúi, az utolsó pad- ban és rendületlenül dobolta hozzá a taktust. Mintha mi sem történt volna... Aztán eljött a díszbemutató ideje is, amit — régi jó szo­kás szerint bankett követett. A hosszú fehér asztaloknál kitűnő hangulat alakult ki a szereplők és a rendezők kö­zött, mondanom sem kell, hogy Kavicsék is jeleni voltak Virágosi tanár úr felügyelete adatt. 10 órakor takarodót fújt Vi­rágosi tanár úr, vagyis az egyre huncutabbul viselkedő diákokat hazazavarta, majd ő maga is elköszönt a társaság­tól. Alig hagyta azonban el a Legényegylet épületét, újra megjelentek a gárdisták, akik a második emelet sötét folyo­sóján bújtak meg. A hölgyek persze nagyon megörültek a tánc-partnerok visszatértének, örömük azonban nem tart - t sokáig. VIRÁGOS tanár úr nagyon is ismerte a Kavics-féle társa­ságot, azért — gyanúval a szívében — visszasietett a bankettozókhoz. — Jön a Maxi — adta le a vészjelet egy kislány, s a gár­disták úgy ugrottak szét, mint­ha bomba csapott volna közé­jük. Ki az asztal alá, ki a zon­gora alá, ki a fogasok mögé bújt, de Virágosi tanár urat nehéz volt becsapni: füllüknél fogva ráncigálta elő a Bob herceg művészeit, majd sze­mélyesen kísérte ki őket a ka­pun. — így ni — dörzsölte elé­gedetten a kezét. Egy darabig még ott álldogált a Minarett rácsos kerítése mellett, s jobbra-balra kémlelt a sötét, csendes utcán, majd teljesen megnyugodva elindult hazafe­lé: Ekkor a Szekfű utca felől osonó árnyak kezdték követni, de olyan ügyesen, hogy a du- dorászó Virágosi tanár úr nem vett észre semmit. Hazaérve gyorsan levetkő­zött, belebújt az ágyába és el­oltotta a villanyt. — No végre — szólalt meg Sarkantyús az ablak alatt — mostmár nyugodtan visszame­hetünk! Nehezen tudtuk le­fektetni az öreget — vihogott Kavics Jani — egészen kiszá­radt a torkom. Azzal nagysietve elindultak immár másodszor visszafel \ mert ugye nagy szégyen az, ha egy gárdista nincs jelen a banketten, s még nagyobb szégyen, ha egy „szavas” sze­replő van távol. ök pedig nem akartak szé­gyenbe esni! II. A „Bob herceg” lassan le­került a műsorról, Kavicsék kapcsolatai azonban nem sza­kadtak meg a Legényegylettel sőt! Egyre többször eljártak a szerda esti szalonna-csúrd't fi­sokra, vasárnapi össztáncok­ra — mivel a hosszú heteken át tartó próbák ailatt vala- mennyiök szívében apró bi­zsergések támadtak az egylet leányzói iránt. Mint mondom, nagy elősze­retettel látogatták a Legény- egylet helyiségeit, s még az sem riasztotta vissza a délceg gárdistákat, hogy az iskola igazgatója dörgedelmes ren­delettel eltiltotta diákjait mind a szalon na-csúrdítások- tól, mind pedig az össztáncok­tól. « Ezért minden hétfőn körbe­járt az . igazgatói körözvény, mely így hangzott: „Tudomásomra jutott, hogy egyes diákok vasárnap össz­táncon vettek részt. Ezek a függelem-sértők a 9 órai tíz­percben jelentkezzenek az igazgatói irodában!” S a tanár, ki éppen soros volt a körözvény felolvasásá­ban, rendsgajrinit hozzáfűzte: — Hallotta Kavics úr? — KAVICSÉN aztán — hol egyikük, hol másikuk — leje­lentkeztek az alapjában véve jószívű igazgatónál, aki nem győzte őket kicsapással fenye­getni. Igen ám, csak hogy akkor már másodszor is lángbabo- rult a világ, s egyre határozot­tabban kezdték rebesgetni — főleg a gyenge tanulók — a hadi-érettségit! Kavicsék nem sokat törőd­tek tehát az igazgató fenyege­téseivel, sőt, elhatározták hogy küldöttségileg felkeresik a honvédelmi minisztert és felajánlják hazafias szolgála­taikat. így is történt. Sarkantyús eladta a paplanját huzattal és a lepedővel együtt és az ígv nyert pénzen felutaztak a fő­városba. Leszállva a vonatról észre­vették, hogy két tanáruk is Pestre érkezett valamiféle konferenciára, s hogy azok hozzájuk közelítettek, Kavi­csék blazirt pofát öltve hanya­gul köszöntek és elnéztek a fejük fölött. Csak nem ereszkednek le holmi tanárokhoz, ők, a jö­vendő hadfiak! A Honvédelmi Minisztéri­umban a miniszter helyett csak egy alezredes fogadta őket, aki barátságosan haza­küldte a hazafias lelkű diáko­kat, mondván: szó sincs hadi­érettségiről! Nem volt igaza az alezre­desnek, mert igenis lett hadi­érettségi, mindjárt meglátjuk, hogyan. , KOMLAI tanár úr — aki­nek időközben fülébe jutott a hadiérettségiről való suttogás, valamint Kavicsék pesti útja — így viharzott be az osztály­ba: — Lesz hadiérettségi! Én mondom fiam, hogy lesz hadi­érettségi. Csata nélkül el fog vérezni az osztály fele! — Mondjam tovább? Az osz­tály-vizsgán a IV/a tanulói­nak 58 százaléka elbukott, s az érettségin is úgy Hullottak a vitézek, mint ősszel a legyek. Sarkantyús, Tepsi Jani és Markovics is áldozatul esett a tanárok frontális támadásá­nak, egyedül Kavics Jani vé­szelte túl az ütközetet. SOMODY JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents