Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)

1957-02-20 / 15. szám

HALLÓ, ITT A GYÖNGYÖSI POSTA! Ahol az ország legdrágább szenét termelik... AI MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ES A MEGYEI TANACS LAPJA 5 IL ÉVFOLYAM, 15. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1957. FEBRUAR 20. SZERDAI A legdrágább szót itt sajnos ázó szerint kell érteni. Egeresein bánya dolgozói, az országban legmaga­sabb költséggel, tonnánkint 650 forintért termelik a szenet. Decem­berben meg, írd és mond, minden egyes tonna szén kereken 1300 forintba került. Az elmúlt évben 280—290 forint volt ez az összeg, e joggal sokalták azt is az illetéke­sek, s maguk a bánya dolgozói is. Mit mondanak most? Varga Lajos, a bánya főmérnö­ke így nyilatkozik e^ől... — A szén önköltségébe termé­szetesen belejátszanak az elmúlt hónapok eseményei, s most az, bogy még nem sikerült elérni a régi termelési szintet sem. Ebben a hónapban két új front kezdi meg a munkát, s nyomában megugrik majd a sszázalék. Már csak emiatt is csökkeni fog a kitermelési költ­ség... De addig rentabilitásról, igazán olcsó szénről nem beszélhe­tünk Egercsehi viszonylatban, inig el nem érjük a 70 vagonos telje- sitményt. Ebhez visszont az szükséges, hogy a tavaly megkezdett rekon­strukciós munkát végre is hajt­suk, be is fejezzük. A bányában teljesen át kell állnunk a villamos- szállításra, a mostani drága kötél- vontatás helyett, a biztosítást kor­szerű és takarékos módon kell meg oldanunk az egész bánya terüle­tén, frontjaink csak hazafelé hala­dó fejtések lehetnek, hogy csak néhány, s legfontosabb megoldásra váró, részben már a megoldás út­ján haladó problémát említsek. Ezek megoldása rendkívül nagy; forint megtakarítást tesz lehetővé egyrészt, másrésszt biztosítja, hogy ; a jövő évben, a mostani létszám­mal elérjük az 50, majd azt köve- \ tőén a 70 vagonos termelést... S! akkor majd remélem az lesz a hírünk az országban, hogy Éger- csehiben termelik majd a legol­csóbb szenet. A bánya munkásta­nácsa, a műszaki vezetés, s a bá- í nyászok mindent elkövetnek, hogy * ?y is legyen. t 32 ezer távolsági és 110 ezer helyi beszélgetést kapcsolnak havonta a gyöngyösi telefon- központban. Ugye ez sok? És ha előfordul egy-két téves kapcsolás, azért nem keli miJni a központot, inkább nézzünk erre a kedves kislányra, mert esetleg ő van a vonal másik végén. (Márkusz László képriportja) W />h > Nf • 1 r • •• rr • Less justolnivalo jovore is 2000 hold dohányt ültetnek a megyében A virágok városa les% Eger Megyénkben a többi kultúr­növényekkel együtt a hagyo­mányos dohánytermelést is je­lentősen fejlesztik. Az eddigi tervek szerint mintegy 2000 katasztrális holdat — három­száz holdal többet, mint tavaly — ültetnek be a legjobb do­hányfajtákkal. A termelők kedvét nagymértékben növeli, hogy a gazdákra nézve igen előnyös szerződéskötési felté­telek az idén sem változtak. Az átvételi áron felül a többter­melési prémium és az ingye­nes cigaretta-juttatás ismét megilleti a termelőket. A múlt esztendőben például az átadott kilencezer mázsa száraz dohá­nyért készpénzben kilencmil­lió forintot és tizenkétmillió darab cigarettát kaptak a ká­polnai dohánybeváltótól. Ebből csaknem hárommillió forintot tőbbtermelési prémium címén fizettek ki a termelőknek. A hevesi járás dohánytermelői­nek kezdeményezésére az i- dén ismét versengenek a hol- dankénti tízmázsás dohányter­melésért. Ennek sikeres bizto­sítása érdekében az első lépé­seket máris megtették. Minde­nütt készítik a melegágyakat, hogy a magvakat rövidesen elvethessék és május elején már a szabadföldben lehesse­nek a szépen fejlett palánták. Különjárat — a „Csárdáskirály nő“-höz operettet. Az erdő­telki termelőszö­vetkezet már két ízben szállítot­ta be tagjait és a közeli napokban újabb különjáratot indítanak, hogy a tsz valamennyi tag­ja gyönyörködhes­sen a nagysikerű előadásban. Egert, a gazdag történelmi várost évente nagy számmal [keresik fel a hazai és a ikülföldi látogatók. A múlt évben például 120 ezer bel- öldi és csaknem nyolcezer külföldi vendég tekintette meg a város nevezetességeit. Az Idegenforgalmi Hivatal az idén is nagyarányú láto­gatásra számit, éppen ezért gondos tervet dolgoztak ki a város szépítéséért, csinosítá­sáért. A terv szerint a múlt [évinél sokkal több és szebb rkot létesítenek. A város tereire, főbb útvonalaira nem kevesebb, mint száz- húszezer tő virágot ültetnek ki. Többek között sokszínű árvácskák, begóniák, nefe­lejtsek és hatalmas pálmák gyönyörködtetik majd az ér­kezőket. Helyrehozzák és parkosítják a világhírű strand ,és gyógyfürdő környékét, csi­nosítják és többezer tő vi­rágot ültetnek ki a vadregé­nyes népkert évszázados fái Iá. Az eddiginél tehát szebb s vonzóbb lesz a város, ame­lyet az idén a virágok váro­sává alakítanak. Megvédik a vetési] a belvíztől a megye« dolgozó parasztjai] Nagy mennyiségű csapadél» hullott megyénkben is, mely! gyorsította a hó olvadását és! igen sok helyen komoly bel-! vízveszélyt idézett elő. Mint-i egy 10.000 hold került víz alá.! Péntek reggelre azonban 1 gyönyörű napsütésre ébredtek* a termelőszövetkezeti tagok, ! egyéni gazdák, akiknek az őszi ! vetéseit az előző nap elöntötte* a víz. Nem is tétlenkedtek! ezen a napon. A falvak lakói! szinte egy emberként fogtak ! össze és ásót, kapát ragadva,! már hajnalban a határba men-! tek, hogy megmentsék az el-! öntött területeket. A védeke-! zésnél még azok is ott voltak,! akiknek a földjét nem fényé-♦ gette ez a veszély. Az ered-! mény nem is maradt el. Pén-! tek délig több mint ötezer! holdról vezették le a pusztító! vizet és megmentették az őszi! vetéseket. A védekezés tovább! folyik. A megye határában* százával vonulnak ki a dől go-* zó parasztok, hogy a lankás* részeken az elmúlt napokban* felgyülemlett belvizeket a kö-J zeli patakokba és vízlevezetőt csatornákba vezessék. Megyénk termelőszövetkeze­tei, szakcsoportjai, egyénileg dolgozó parasztjai az idén je­lentősen fejlesztik szőlőgazda­ságukat. Az eddigiek szerint négyszáz katasztrális holdat telepítenek be új szőlővel. A telepítések talajelőkészítéséhez a megye gépállomásaival kö­töttek szerződést. Ezt a felada­tot azonban a gépállomások nem tudják zavartalanul el­traktor, a tavasz pedig roha­mosan közeledik. A nehézsé­gen enyhítenek a Borsod me­gyei gépállomások, akik fel­ajánlották jószomszédi segítsé­güket. A napokban öt Sz. 80- as traktort küldenek Hevesbe, amelyekkel mintegy 100 kát. holdat fordítanak meg. A szomszédos segítséggel lehető­vé válik, hogy a megye szőlő- termelői márciusban megkezd­Ausztriában Ismét letartóztattak egy politikai menekültnek álcázott rablógyilkost látni, mivel kevés az Sz. 80-as' hesség az új telepítéseket. A karinthiai Sankt-Martin- ban a csendőrség néhány nap­pal ezelőtt őrizetbe vette Du- hony Lajos 30 éves magyar állampolgárt, egy közeli me­nekülttábor lakóját, mert erő­szakot akart elkövetni egy ta­nítónőn. Az osztrák hatósá­gok magyar tanuk vallomása és a nemzetközi rendőrségi nyilvántartás adatai alapján megállapították, hogy a Du- hony Lajos 1954-ben Buda­pesten meggyilkolta és kira­bolta lakásadónőjét. A buda­pesti bíróság halálra ítélte a rablógyilkost, akinek bünteté­sét később életfogytiglani fegyházra változtatták át. Du- honyt a magyarországi ellen- forradalom napjaiban szaba­don bocsátották a tatabányai fogházból. A rablógyilkos résztvett az ellenforadalmárok harcaiban, majd Ausztriába szökött, ahol VeíkSzés — évi százezer dollárért Nyugat-Európában új őrület terjed: a Strip-tesse, amely abból áll, hogy a színésznő nyílt színpadon, vagy ipódi- umon levetkőzik. Az amerikai Annie Becker — színpadi nevéni Tempest Storm — tízéves strip-tesse szerződést írt alá a sanfrancis- coi színházváílalattal. A szer­ződés értelmében évi százezer dollár felléptidíjat kap. A sbrip-tesse táncosnő öt évvel ezelőtt, első fellépésekor még csak heti 40 dolilár gázsit kapott. politikai menekültént igazol-} ták és menedékjogot adtak ne-♦ ki. A rablógyilkosnak az volt* a terve, hogy kivándorol Ame-, rikába. Duhony Lajos a bizo-J nyítékok terhe alatt részletest beismerő vallomást tett a kla-t genfurti rendőrségen. Magyar-? országnak való kiadatása ü-t gyében megindult az eljárás.* Duhony Lajos már a második? magyarországi rablógyilkos, —? akinek menedékjogot biztosi-* tottak, de akit utóbb leleplez-? tek Ausztriában. ? KIJLTÚRMUNKA ? BALATONBAN J Az októberi napok ía köz-* ség kultúrmunkájában is za-* varokat okoztak. Hetek teltek? el anélkül, hogy a fiataloki egy táncmulatságot rendeztekX volna, vagy valami színdarab? előadására jutott volna ide-X jükből. Most, hogy már újból? helyreállt a rend,, az ifjúság• a Katonadolog című zenés,? humoros vígjáték és a Viktó-? ria c. három felvonásos nagy-t operett előadásával készült. £ Még januárban mindkét dara-X bot bemutatták, nagy sikerrel.? A későbbiekben, Bélapátfalva.t Borsodnádasd, Bükkszentmár- J ton és a környező községek? vendégszereplésre hívták megt a fiatal színtársulatot és ahol? bemutatták a darabokat, min-X denütt nagy tapsot kaptak. * KORMOS IMRE, Balaton. Negyvlh percen belül kézbesitik ki a Gyöngyösre érkezett táviratokat. A képen Vidra László táviratkézbesítő átveszi a táviratokat a távirásztól, Szabó Etelkától. Ugye milyen sok pénz? Bizony nem könnyű feladat egy fél nap alatt 300.000 forintot felvenni és megszámolni, de úgy, hogy a végén ráfizetés se legyen. Ezt a feladatot ügyesen oldja meg a képen látható Juhász Angela is. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! i jelmezbál negyedik lett. Pedig legalább a második díjat érdemelte vol­na. Ez persze nem rontott semmit a mulatságon, hiszen hajnali négy órakor is csak igen nehe­zen akartak haza­menni a fiatalok. Nem is csoda, na­gyon jól érezték magukat. a gyöngyös basákat, cigány­lányt, háremhölgy­et oroszlánt és ki tudná még felso­rolni a sok-sok jel­mezest. A jelmez- verseny első díját Nékám Alajos nyerte az oroszlán jelmezzel. A jólsi­került ördög­jelmez csak a Jól sikerüli Szombaton este zsúfolásig megtöl­tötték a Szabadság Étterem összes he­lyiségeit a jelmeze­sek, a vidám tánco­ló, szórakozó embe­rek. Igazi, jólsike­rült mulatság volt. A táncoló forgatag­ban láthattunk ten­gerészeket, török­Az Egri Gárdonyi Színház művészei közel egy hónapja nagy sikerrel ját­szók Kálmán Imre: Csárdáskirálynő — című nagyoperett­jét. Az előadás iráni nemcsak a város­ban, de az egész me­gyében nagy érdek­lődés nyilvánul meg. A termelőszö. vetkezetek tagjai például csoportos látogatásokat szer­veznek és a közeli helyekről vonattal, távolabbi vidékek­ről pedig kűlön- autóbusszál indul­nak az előadás meg­tekintésére. Eddig már mintegy ezer tsz-tag nézte végig az örökbecsű nagy­A borsodi gépállomások segítenek a szőlőtelepítésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents