Új Úton, 1957. január (1-9. szám)

1957-01-11 / 4. szám

1957. Január 13. vasárnap ÜJ ÜTŐN 5 Nagy feladatok várnak 1957-liest a Vasöntödével kibővült Lakatosára^} árra Néhány évvel ezelőtt őszinte 1 „bámulatot“ váltott ki sokakban az a logikálatlan gazdasági bak­lövés, mely a város vasöntödéjét leválasztotta a Lakatosárugyártól 6s — hogy, hogy nem —■ hozzá­csatolta egy Borsod megyei üzem­hez,* a Hejőcsabai Cementipari ©épjavító Vállalathoz. Hogy mi vezette a „nagy mű“ létrehozóit, csak sejteni lehet. Az gzonban bizonyos, hogy az öntöde tehertételt jelentett a hejőesabaiak- nsk, de még nagyobb teher volt az öntődiek nyakán az idegen megyében, messze távolban lévő ©épjavító Vália at. Különben a vasöntöde muukfi tanácsa nem fordult volna kérelemmel a La kalosárugyárhoz, hogy az öntődét csatolják vissza minél sürgősebben, és a Gépjavító Vállalat nem egyezett volna obbe készségesen bele . . . Tény az, hogy a két illetékes minisztérium — a könnyűipari és az építőipari — 1957. január el­sejével kimondotta a vasöntöde Lákatosárugyárhoz való csatolás­sal, s ezzel véget vetett a régóta tartó, Heves megye szempontja búi sérelmes állapotnak. Mit iolent az öntöde vissza -csatolása ? A Lakatosárugyár jó val rövidebb idő alatt jut majd a gyártmányaihoz szükséges önt­vényekhez, s a megye üzemei­nek elsősorban a vízművek, cementipari üzemek - szükséglete gyorsabban lesz kielégítve. Nem beszélve arról, hogy az öntöde adminisztrációs munkája nagy mértékben csökken, a dolgozók ügyes-baios dolgait a helyszínen intézik majd el az eddigi -Ag. nélküli levelezés helyett. Az öntöde 3 — 4 hónapra ele­gendő alapanyaggal van ellátva, az ismeretes energia korlátozá­sok miatt azonban még nem tud 100 százalékos kapacitással ter­melni. Az éjszakai műszakban folyik az öntés és a rámolás, nappal pedig a formázás és az öntvény tisztítás. A munkástanács erősen foglal­kozik, hogy a selejtszázalékot még lejjebb szorítsák, ami egyik fon­tos előfeltétele az üzem rentabi­litásának. Az öntöde 70 dolgozója, tehát erős bázisa kíván lenni a Lakatosárugyárnak, s mi hiszünk benne, hogy így is le.-z. A Lakatosárugyár pillanatnyilag szintén energiahiánnyal küzd, bár tagadhatatlan a termelés lassú, de állandó emelkedése. Az októberi események folytán félkésszé vált gyártmányok befejezése most a logfontosabb feladat, amit azon­ban az egyes alkatrészekben mu­tatkozó hiány némileg hátráltat. Á jövő? Minden attól függ: lesz-e megfelelő mennyiségű alap­anyag és energia. A gyár profil­tervébe tartozik nagy kapacitású bánya-légelszívók, HK 2-es szén- őrlő malmok, porelszívó és lég­tisztító berendezések, közhasznú tömegcikkek gyártása. Szó van arról is, hogy a II. negyedévben újtípúsú gyermekkocsik sorozat- gyártását kezdik meg. Szép feladatok várnak tehát az Egri Lakatosárugyárra : a munka legfontosabb frontján harcoló bá­nyászok egészségének védelme, a háztartások közhasznú tömegcik­kekkel való ellátása, a legifjabb nemzedék részére kényelmes, kor­szerű gyermekkocsik biztosítása — többek között. E feladatok végrehajtása nem nem lesz könnyű dolog, s bizo­nyos, hogy időről-időre nehéz aka­dályok tornyosulnak majd a gyár vezetői és dolgozói elé, az is le­hetséges, hogy a viszonyoknak megfelelően rendkívüli profil-vál­tozások történnek majd. Egy azonban biztos: vezetőkés munkások mindent elkövetnek a gazdaságos termelés érdekében. A Fővárosi Autóbuszüzem 170 gépkocsivezetőt és 130 kalauzt keres A Fővárosi Autóbuszüzem, mint ismeretes, hosszabb idő óta munkaerő hiánnyal küzd. Ez is egyik oka annak, hogy az újabb járatok indítása — ha y;i1i is hozzá kocsi — nehezen megy. Egy hónapja sajtóban, hirdetéseken tették közzé: gép­kocsivezetőket, kalauzokat és motorszerelőket vesznek fel. Az­óta eddig mintegy kétszázan jelentkeztek. Az új dolgozók előbb meg­ismerkednek az új feladatokkal és körülbelül január 15-én áll­nak munkába. A létszámhiány azonban még mindig fennál© sőt emelkedik. Ugyanis a régi követelés — a csökkentett munkaidő — bevezetese több ember munkába állítását igényli. Ugyancsak több kalauz és gép­kocsivezető szükséges ahhoz, hogy az előírásoknak megfele­lően biztosíthassák a dolgozók szabadidejét, szabadságát. Jelenleg 170 gépkocsivezetőre és 130 kalauzra van szüksége a Fővárosi Aulóbuszüzemnek. Feladói M&rkusz László, Eger, Magyarország T. r >..>•> 5-A Kiskárpáti józsefné ST_E_Y_R Ausztria V érem ne haragudjon, hogy így illetéktelenül, a nagy nyilvánosság előtt válaszolok táviratára. A táviratot csak Gyöngyösön élő családjának szánta és én mégis az ’új­ságolvasó széles tábora előtt válaszolok rá, — a család her lyett is. A válasz nemcsak Önnek szól, hanem mindazoknak, akik a külföldi hírverés hatására elhagyták családjukat és itthagyták ezt a sokat szenvedett országot Ez a válasz azok­nak is szól, akik még ugyan idehaza vannak, de még mindig nem döntötték el végérvényesen, hogy hol a hazájuk, hogy hol akarnak élni, akik az elmúlt hetekben olyan gyakran idézték Vörösmarty szavait: »Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, s halnod kell«. Idézték s néhány nap múlva min­dent feledve átlépték a határt, vagy még idehaza . tavaszt várva készülnek titokban elhagyni az országot. Mi a helyzet idehaza? Hazájöhet-e? Ezt kérdezte röviden a táviratban. A választ is natftjon röviden meg lehetne adni Igen! Várjuk! Jöjjön nyugodtan! Igen, visszavárjuk. De nem akarjuk becsapni. Itt nálunk nem nagyon rózsás most még a helyzet. Az októberi események után, bár sokkal szebb, sza­badabb és főleg magyarabb lesz az élet, most mégis komoly gazdasági problémáink vannak. Nagy árat fizetünk a meg­gondolatlan sztrájkokért, a munkanélkül felvett bérekért, az ellenforradalom garázdálkodásáért. Nem múlt még el az in­fláció veszélye sem teljesen a fezünk felől és sajnos, ha ide­iglenesen is, de munkanélküliséggel küszködünk. Előfordul még, hogy egy-egy órára kialszik a villany, vagy nem jut minden kályhába elegendő tüzelő, talán $ szappanért is sorba kell állni, vagy nem jut mindenkinek, mindenből amire szüksége lenne. Amint látja, nem könnyű a helyzetünk és nem. is ígé­rünk gondtalan életet. Lehet, hogy a már több éve Ausztrá­liában élő lánya jobb életet tudna biztosítani önnek. De mi mindannyian és úgy gondoljuk ön is, itt akarunk élni, és jól élni. Most ezen munkálkodunk és ehhez elkel a segítség. De tud-e nekünk onnan kintről segíteni. Nem! Nem tud. Ezen csak mi tudunk, akik az ország határain belül vagyunk. 'jj udom nem könnyű a helyzete, amikor ilyen sorst- döntő elhatározás előtt áll, de hallgasson a szívérg, mert annak azt kell diktálnia: »itt van a hazája és nem egy másik részén a világnak«. Itt született ezen a földön. Itt tette meg az első lépéseket, s itt tanult meg beszélni: magyarul beszélni. Bárhová veti a sors és bármilyen jól menne sora, az emlékek idekötik. Ideköti az első szerelem emléke, a csa­lád, a gyerekek, s az alig páréves kis unoka. Bizony őneki is hiányzik a nagymama, akinek olyan jó volt a térdén lova­golni, és akit olyan jólesett esténként elringatni És sorolhat­nánk tovább egy fészázad ezernyi emlékeit, amelyeket soha nem tud és hisszük, hogy nem is akar elfelejteni. Nagyon sok szál köti ide hozzánk, mindannyiunk édesanyjához, a ha­zájához. , Jöjjön hát és jöjjön mindenki aki igazán magyamaH érzi magát. Jöjjenek és segítsenek, hogy minél előbb jó le­gyen az élet nálunk, de segítsenek abban is, hogy soha vissza ne térjenek a múlt hibái. Az élet egyre lüktetőbben megy tovább a maga útján Gyöngyösön is. A környező hegyek ismét megtelnek vidám üdülőkkel. A dombokon gyermekek élvezik a téli vakáció utolsó napjait. Nemsokára kezdődik az iskola. Szükség van az édesanyákra és a nagymamákra is. J öjjön nyugodtam., minél gyorsabban, — ez a váló­./ szunk. Szeretettel várja a családja, várja az utca>, a szomszédok, az ismerősök, akikkel oly sokat beszélgetett, vi­tatkozott, s talán veszekedett is, de akik most mégis szere­tettel visszavárják. Igen, visszavárják, ők is, de visszavárják az emlékek is, amelyek e városhoz és lakóihoz kötik. Vissza­várja a jó öreg Mátra, ahová oly szívesen járt kirándulni, s amelyhez hasonlót nem talál széles e világon. Jöjjön hát, hiszen éreznie kell, hogy szeretettel visszahívja és vissza­várja hazája: Magyarország. Megszűnt a kötelező tűz- és jégbiztosítás Az elemi csapások okozta károk enyhítésére a lakosságnak szük­sége van biztosítási védelemre, de az önkéntesség elvét a bizto­sítás területén is messzemenően érvényesíteni kell. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa lehetővé kívánja tenni, hogy a parasztság, a termelőszövetkeze­tek, a földművesszövetkezelek, a kisipari szövetkezetek, valamint a lakóépületek tulajdonosai biz­tosítási védelmükről önkéntes formában, saját maguk gondos­kodjanak, azért a kötelező tűz- és jégbiztosítás 1957 március 3!-ével megszűnik. A pénzügyminiszter felhám Ima­zást kapott, hogy a kötelező biztosítás megszüntetésével és a kötelező biztosítás hatálya alá tartozott egyes vagyontárgyakra vonatkozó önkéntes biztosítás meg­szervezésével kapcsolatos intézke­déseket megtegye. A törvényerejű rendelet kihir­detése napján lép hatályba. A kötelező biztosítás megszűné­sével a parasztság évek óta han­goztatott kívánsága teljesült. Nem a biztosítás ellen volt kifogás, — hiszen azt ezelőtt is sokan vették igénybe .— hanem annak kötelező volta miatt. Jogos a követelés, hogy mindenki saját maga hatá­rozhassa el, kívánja-e és milyen módon tulajdonát biztosítani. Az elmúlt évben sok tízezer dolgozó paraszt, szövetkezet és lakóépülettulajdonos részesült több mint 400 millió forint tűz- és jég- kártérítésben. Az Állami Biztosító most a legnehezebb napokban is helytállt és fizette a biztosítási károkat. Mindez növelte a bi­zalmat a biztosítás iránt. Nem kétséges, hogy a kifejlődő belter­jes gadálkodás, a nagyobb anya­gi érdekeltség is arra fogia ösztö­nözni a termelők legtöbbjét, hogy most már nem hatósági kényszer^ hanem saját belátásuk alapján ön­kéntesen biztosítják házukat, fel­szerelésüket, termelésüket, s ezzel megszerezzék gazdálkodásuk nyu­galmát, biztonságát. A kötelező biztosítás megszűné­sére és az önkéntes biztosításra vonatkozó tudnivalókról az Állami Biztosító a lakosságot tájékoztat* ni fogja. Amiről hallgattunk eddig ... — Joga vau-e a® asszonynak • (Folytatás az 1. oldalról.) gót, aztán be'etörődött. Most már örül is neki. ' Gy. K.-né sz ntén fiatalasz- szony még, de szája körül már kemény vonást vésett a félig sikerült ház.sélet keserűsége. Van egy kisfia, szép szőke gyerek, a szemefénye. Ha ez nem lenne, nem is tudja, mi­re vitte volna már a keserű­ség. Olyan szép tervekkel kel­ték egybe, aztán k derült, — hogy a férj csak udvari ónak kedves. Féltékeny, erőszakos, durva. Apósa, ha lehet még ■kiállhatatianabb. Semmit sem tiem tud úgy, mint boldogult 'anyósa. Már arra gondolt, el­hagyja az urát, aztán jött a második gyerek. Nem akarta. Kérte, segítsenek. Be is utal­ták. S. I.-né már három gyerek anyja, a legnagyobb 12 esz­tendős, a legkisebb három. Várnák a negyediket. Mi lesz, ha otthon marad velük, a négy gyerek ad elég munkát, de kevés lesz hozzá az ember fizetése. Ha tovább dolgozik m le z a kicsivel. És mi lesz az egész háztartással, hiszen ekkor» család mellé még a fél­éjszakával megtoldott nap is kevés lesz. Elfogadták az ér­velését, őt is beutalták. ÉS TGY MEGY ez hétről- hétre, csupán a nevek változ­nak, a probléma ugyanaz: nem kell a gyerek. Nem kell, mert kevés a pénz, félnek az áilás- talanságtól, mert rossz a lakás. Egyik másik asszony lassan régi ismerős lesz a kórházban Mi lesz ennek a vége? — egész sor kérdést lehetne fel­tenni. Csakugyan joguk van-e az asszonyoknak ahhoz, hogy ne hozzák világra a gyereket? Nem hat-e károsan az egész­ségükre? Helyes volt-e mégis az a ren­delet. me y bizonyos fokig szabaddá tette a terhesség meg­szakítását? Bárm.lyen ellentétesnek lát­szik s,. mindegyik kérdésre igenlő választ lehet adni, jo­ga van minden asszonynak el­dönteni, akar-e gyereket, vagy nem? Ki tudná, ki látná job­ban egy anyánál azt, hogy megtud-e adni mindent a gye­reknek, amire szükség van, a gondos ápolástól a rendes ru­házkodás g. Igaz, vannak o’yan asszonyok, akiket csu­pán a kényelemszeretet, a szó- rakoznivágyás tart vissza at­tól,, hogy életet adjon. De az asszonyok zöme nem így gon­dolkodik. Mindennél jobban bizonyítja ezt az, hogy sok a gyerek, a gyereket váró kis­mama. Helyes, jó volt a rendelet, mert azóta alaposan lecsök­kent az anyák életét veszélyez­tető, hozzá nem értő beavat­kozások száma. De az is igaz, hogy nem mehet a végtelenségig, mert károsan hat az asszony egész­ségére. Az idő e’őtti megörege- déstől a legkülönbözőbb be­tegségekig nagyon sok bajt , okoz a gyakori abortus. Még az sem enyhíti ezt a helyzetet, hogy hozzáértő orvosok vég­zi k ezt a műtétet. SAJNOS, ez a rendelet az abortus bizottságokról, a ter­hesség megkönnyítéséről csak félmegoldás volt. Ha igazán elismerik, hogy minden asz- szonynak, végső soron minden házaspárnak joga van megha­tározni, mennyi gyereket akar, s mikor akar gyereket, akkor nem elég a meglévő bajon se- I gíteni. Sokkal nagyobb meny- nyiségű preventív eszközt kel- 1 lene forgalomba hozni. Sokkal lényegesebb volna, s az asz- szonyok egészségi szempontjá­ból fontosabb, ha megelőznék az abortusokat. A világ minden országában kísérleteznek új:bb és újabb modern, fo- gamzástgátló szerek előállítá­sával, nálunk miért nincsen jobb eredmény? Meddig fogunk hallgatni olyan égető kérdésekről, amik­ről va ami megmagyarázhatat­lan álszemérembő1 hallgattunk, noha az emberek százezreit foglalkoztatja. Hiszen attól, hogy nem beszélünk róla, nem oldódik meg a probléma. Le­het, első hal ásra furcsának hat, de fel lehet tenni azt a kérdést is, ha felvilágosítjuk az embereket a legkülönfélébb. tőlünk miliő fényévre eső csillagok sajátosságairól, miért nem merjük felvilágosítani — természetesen megfelelő kere­tek között — saját problémái megoldásának módjairól. Meg kellene tenni sürgősen a másod.k lépést — melynek sorrendben elsőnek kellett volna lenni. Több megelőző intézkedést, hogy minél keve­sebb legyen az AB bizottságok munkája. ! TUDJUK, sok, vitára adhat okot ez a cikk, márcsak azért is, mert olyan problémáról van szó, am'ről nálunk nem volt szokás beszélni. De mégsem le­het tovább hallgatni, mert mindennapi életünk égető kér­dései közé tartozik ez is. Több anyagot kapnak a kisiparosok Az év első hónapjaiban a 'tavalyinóil jóvabb nagyobb 'mennyiségű anyagot kapnak a kisiparosok. A Kisiparosok Országos Szabad Szervezete az első negyedévben fenyő- • fűrészárut, enyvezett lemezt bútorlakkot és furnírt juttat az asztalosoknak. Ez a meny- nyiség 50 százalékkal több lesz a tavalyinál. A dlso'us-gázt felhasznált ! 'lakatotok és bádogosok szá­mára egyszerűsítik az anyag- ; kiutalást. Akik palackokkal - rendelkeznek utalvány nélkül megrendelő levéllel vásárolhat- ; ják a gázt. Januárban benzint í és egyéb ásványfcüeségeket is I utalnak ki a kisiparosoknak, a szerelők számára gondoskodnak I ólomcsövekről. A cipészek is kapnak ismét kiutalást. Erdő mélyén nagy a zsivaj, lárma " dolgoznak a favágók, hogy legyen bányafa, tűzifa A Nyugat-Bükki Állami Er­dőgazdaság hóborította erdei­ben október óta folyik a fa- kitermelés. A gazdaságnak, bár sok nehézséggel kell meg­küzdenie. mégis jelentős meny- nyiségű tűzifát és ipari fát ter­űéit ki. Az első negyedévben,- mely október I-től december 31-ig tartott, húszezer köbmé­ter fa került kivágásra és el­szállításra. A kitermelt fa egy- részét a lakosság tüze.őellátá- sára fordították, nagyobb része azonban iparifa, melyből első­sorban a bányászoknak szállí­tanak. Az elmúlt hónap alatt 2100 köbméter bányafát ter­meltek ki, hogy ezzel is előse­gítsék a bányászok zavartalan munkáját. A gazdaság erdeiben január I első napjaiban a szükséges i munkásiétszámnak csak ötven I százaléka dolgozik, ennek el- I lenére viszonylag jól megy a . termelés. Munkájukat meg- í könnyítik a gépek, amelyekből I az utóbbi napokban több ér­kezett. Többek között négy motoros fűrészgép és két lánc­talpas traktor állt munkába. A gépek segítségével a napi termelés ma már csaknem el­éri a normális napi termelés 60—65 százalékát. Az erdőgaz­daság vezetői azzal a kéréssel fordultak a környék dolgozói­hoz, hogy jöjjenek az erdőre dolgozni, mert az országnak szüksége van tüzelőre, ipari­fára. Jelenleg mintegy 250— 300 új munkaerőt tudnak fog- 1 ialkoztatni. Host a Szaliai Eurájia rádió adásai! ismertetjük ; íVe lepődjenek meg i címen Kedves o: vasóim, de talán Unok kőiül is sokan hallották a múlt év október végén és no­vember elején ezt a szöveget, llogy hon­nan:' Nem is olyan nehéz kitalálni. Ebben az időben Egerben is mint több más vá­rosban, egy rádióadó állomást hoztak létre, melyet a 43-as rövid­hullámon lehetett hal­lani. Ez az adóállo­más óránként sugár­zott műsort, és adá­sait ezzel a szöveggel szokta kezdeni: „Kedves hallgatóink, most ismertetjük a Szabad Európa rádió legfrissebb adásait.“ Hogy mik voltak e- zek az adások, azt hi­szem, felesleges ismé­telni. Uszítás rágalom a népi hatalom ellen, felelőtlen Ígérgetések az ellenforradalmá­roknak, biztatás a to­vábbi harcokra, vér­ontásra, a hazájuk­hoz hű hazafiak és becsületes dolgozók tömeges legyilkolásá- ra. Es ez a rádió „szabad“ egri rádió­nak nevezte magát. Még szerencse, hogy ez a rádióadó, mely a Szabad Európán is túltett, rövid párna- pos dicső működés után november ne- ! gyedikén csendesen, váratlanul elhúnyt, — , miután megszakította kapcsolatait a világ 1 ieggyűlök'ebb kapita­lista rádiójával, a ■ Szabad Európával is. ..Béke“ hamvn ' ra ! Hogy kik állították üzembe és kiknek a szavát sugározta ez a rádió, azt döntsék el maguk, kedves olva­sóink és ehhez csak annyit teszek hozzá: Ezek a adások is vi­lágosan bizonyították, hogy Egerben is feltá­madtak a kapitalizmus hívei, a népi rendszer ellenségei. Azt azon­ban nem sejtették, hogy uralmuk rövi- debb lesz a nyúl far­kánál is. Ezen si'an- kozik most a Szabad Európa nevű nyugat­német rádióadó is, — melyre hiába költöt­tek eddig is annyi te- mrdek pénzt a nyuga­ti imperialisták. Mi nem sajnáljuk, de a tapasztalatokat leszűr­tük belőle. (K-i)

Next

/
Thumbnails
Contents