Új Úton, 1957. január (1-9. szám)
1957-01-11 / 4. szám
1957. Január 13. vasárnap ÜJ ÜTŐN 5 Nagy feladatok várnak 1957-liest a Vasöntödével kibővült Lakatosára^} árra Néhány évvel ezelőtt őszinte 1 „bámulatot“ váltott ki sokakban az a logikálatlan gazdasági baklövés, mely a város vasöntödéjét leválasztotta a Lakatosárugyártól 6s — hogy, hogy nem —■ hozzácsatolta egy Borsod megyei üzemhez,* a Hejőcsabai Cementipari ©épjavító Vállalathoz. Hogy mi vezette a „nagy mű“ létrehozóit, csak sejteni lehet. Az gzonban bizonyos, hogy az öntöde tehertételt jelentett a hejőesabaiak- nsk, de még nagyobb teher volt az öntődiek nyakán az idegen megyében, messze távolban lévő ©épjavító Vália at. Különben a vasöntöde muukfi tanácsa nem fordult volna kérelemmel a La kalosárugyárhoz, hogy az öntődét csatolják vissza minél sürgősebben, és a Gépjavító Vállalat nem egyezett volna obbe készségesen bele . . . Tény az, hogy a két illetékes minisztérium — a könnyűipari és az építőipari — 1957. január elsejével kimondotta a vasöntöde Lákatosárugyárhoz való csatolással, s ezzel véget vetett a régóta tartó, Heves megye szempontja búi sérelmes állapotnak. Mit iolent az öntöde vissza -csatolása ? A Lakatosárugyár jó val rövidebb idő alatt jut majd a gyártmányaihoz szükséges öntvényekhez, s a megye üzemeinek elsősorban a vízművek, cementipari üzemek - szükséglete gyorsabban lesz kielégítve. Nem beszélve arról, hogy az öntöde adminisztrációs munkája nagy mértékben csökken, a dolgozók ügyes-baios dolgait a helyszínen intézik majd el az eddigi -Ag. nélküli levelezés helyett. Az öntöde 3 — 4 hónapra elegendő alapanyaggal van ellátva, az ismeretes energia korlátozások miatt azonban még nem tud 100 százalékos kapacitással termelni. Az éjszakai műszakban folyik az öntés és a rámolás, nappal pedig a formázás és az öntvény tisztítás. A munkástanács erősen foglalkozik, hogy a selejtszázalékot még lejjebb szorítsák, ami egyik fontos előfeltétele az üzem rentabilitásának. Az öntöde 70 dolgozója, tehát erős bázisa kíván lenni a Lakatosárugyárnak, s mi hiszünk benne, hogy így is le.-z. A Lakatosárugyár pillanatnyilag szintén energiahiánnyal küzd, bár tagadhatatlan a termelés lassú, de állandó emelkedése. Az októberi események folytán félkésszé vált gyártmányok befejezése most a logfontosabb feladat, amit azonban az egyes alkatrészekben mutatkozó hiány némileg hátráltat. Á jövő? Minden attól függ: lesz-e megfelelő mennyiségű alapanyag és energia. A gyár profiltervébe tartozik nagy kapacitású bánya-légelszívók, HK 2-es szén- őrlő malmok, porelszívó és légtisztító berendezések, közhasznú tömegcikkek gyártása. Szó van arról is, hogy a II. negyedévben újtípúsú gyermekkocsik sorozat- gyártását kezdik meg. Szép feladatok várnak tehát az Egri Lakatosárugyárra : a munka legfontosabb frontján harcoló bányászok egészségének védelme, a háztartások közhasznú tömegcikkekkel való ellátása, a legifjabb nemzedék részére kényelmes, korszerű gyermekkocsik biztosítása — többek között. E feladatok végrehajtása nem nem lesz könnyű dolog, s bizonyos, hogy időről-időre nehéz akadályok tornyosulnak majd a gyár vezetői és dolgozói elé, az is lehetséges, hogy a viszonyoknak megfelelően rendkívüli profil-változások történnek majd. Egy azonban biztos: vezetőkés munkások mindent elkövetnek a gazdaságos termelés érdekében. A Fővárosi Autóbuszüzem 170 gépkocsivezetőt és 130 kalauzt keres A Fővárosi Autóbuszüzem, mint ismeretes, hosszabb idő óta munkaerő hiánnyal küzd. Ez is egyik oka annak, hogy az újabb járatok indítása — ha y;i1i is hozzá kocsi — nehezen megy. Egy hónapja sajtóban, hirdetéseken tették közzé: gépkocsivezetőket, kalauzokat és motorszerelőket vesznek fel. Azóta eddig mintegy kétszázan jelentkeztek. Az új dolgozók előbb megismerkednek az új feladatokkal és körülbelül január 15-én állnak munkába. A létszámhiány azonban még mindig fennál© sőt emelkedik. Ugyanis a régi követelés — a csökkentett munkaidő — bevezetese több ember munkába állítását igényli. Ugyancsak több kalauz és gépkocsivezető szükséges ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően biztosíthassák a dolgozók szabadidejét, szabadságát. Jelenleg 170 gépkocsivezetőre és 130 kalauzra van szüksége a Fővárosi Aulóbuszüzemnek. Feladói M&rkusz László, Eger, Magyarország T. r >..>•> 5-A Kiskárpáti józsefné ST_E_Y_R Ausztria V érem ne haragudjon, hogy így illetéktelenül, a nagy nyilvánosság előtt válaszolok táviratára. A táviratot csak Gyöngyösön élő családjának szánta és én mégis az ’újságolvasó széles tábora előtt válaszolok rá, — a család her lyett is. A válasz nemcsak Önnek szól, hanem mindazoknak, akik a külföldi hírverés hatására elhagyták családjukat és itthagyták ezt a sokat szenvedett országot Ez a válasz azoknak is szól, akik még ugyan idehaza vannak, de még mindig nem döntötték el végérvényesen, hogy hol a hazájuk, hogy hol akarnak élni, akik az elmúlt hetekben olyan gyakran idézték Vörösmarty szavait: »Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, s halnod kell«. Idézték s néhány nap múlva mindent feledve átlépték a határt, vagy még idehaza . tavaszt várva készülnek titokban elhagyni az országot. Mi a helyzet idehaza? Hazájöhet-e? Ezt kérdezte röviden a táviratban. A választ is natftjon röviden meg lehetne adni Igen! Várjuk! Jöjjön nyugodtan! Igen, visszavárjuk. De nem akarjuk becsapni. Itt nálunk nem nagyon rózsás most még a helyzet. Az októberi események után, bár sokkal szebb, szabadabb és főleg magyarabb lesz az élet, most mégis komoly gazdasági problémáink vannak. Nagy árat fizetünk a meggondolatlan sztrájkokért, a munkanélkül felvett bérekért, az ellenforradalom garázdálkodásáért. Nem múlt még el az infláció veszélye sem teljesen a fezünk felől és sajnos, ha ideiglenesen is, de munkanélküliséggel küszködünk. Előfordul még, hogy egy-egy órára kialszik a villany, vagy nem jut minden kályhába elegendő tüzelő, talán $ szappanért is sorba kell állni, vagy nem jut mindenkinek, mindenből amire szüksége lenne. Amint látja, nem könnyű a helyzetünk és nem. is ígérünk gondtalan életet. Lehet, hogy a már több éve Ausztráliában élő lánya jobb életet tudna biztosítani önnek. De mi mindannyian és úgy gondoljuk ön is, itt akarunk élni, és jól élni. Most ezen munkálkodunk és ehhez elkel a segítség. De tud-e nekünk onnan kintről segíteni. Nem! Nem tud. Ezen csak mi tudunk, akik az ország határain belül vagyunk. 'jj udom nem könnyű a helyzete, amikor ilyen sorst- döntő elhatározás előtt áll, de hallgasson a szívérg, mert annak azt kell diktálnia: »itt van a hazája és nem egy másik részén a világnak«. Itt született ezen a földön. Itt tette meg az első lépéseket, s itt tanult meg beszélni: magyarul beszélni. Bárhová veti a sors és bármilyen jól menne sora, az emlékek idekötik. Ideköti az első szerelem emléke, a család, a gyerekek, s az alig páréves kis unoka. Bizony őneki is hiányzik a nagymama, akinek olyan jó volt a térdén lovagolni, és akit olyan jólesett esténként elringatni És sorolhatnánk tovább egy fészázad ezernyi emlékeit, amelyeket soha nem tud és hisszük, hogy nem is akar elfelejteni. Nagyon sok szál köti ide hozzánk, mindannyiunk édesanyjához, a hazájához. , Jöjjön hát és jöjjön mindenki aki igazán magyamaH érzi magát. Jöjjenek és segítsenek, hogy minél előbb jó legyen az élet nálunk, de segítsenek abban is, hogy soha vissza ne térjenek a múlt hibái. Az élet egyre lüktetőbben megy tovább a maga útján Gyöngyösön is. A környező hegyek ismét megtelnek vidám üdülőkkel. A dombokon gyermekek élvezik a téli vakáció utolsó napjait. Nemsokára kezdődik az iskola. Szükség van az édesanyákra és a nagymamákra is. J öjjön nyugodtam., minél gyorsabban, — ez a váló./ szunk. Szeretettel várja a családja, várja az utca>, a szomszédok, az ismerősök, akikkel oly sokat beszélgetett, vitatkozott, s talán veszekedett is, de akik most mégis szeretettel visszavárják. Igen, visszavárják, ők is, de visszavárják az emlékek is, amelyek e városhoz és lakóihoz kötik. Visszavárja a jó öreg Mátra, ahová oly szívesen járt kirándulni, s amelyhez hasonlót nem talál széles e világon. Jöjjön hát, hiszen éreznie kell, hogy szeretettel visszahívja és visszavárja hazája: Magyarország. Megszűnt a kötelező tűz- és jégbiztosítás Az elemi csapások okozta károk enyhítésére a lakosságnak szüksége van biztosítási védelemre, de az önkéntesség elvét a biztosítás területén is messzemenően érvényesíteni kell. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetővé kívánja tenni, hogy a parasztság, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezelek, a kisipari szövetkezetek, valamint a lakóépületek tulajdonosai biztosítási védelmükről önkéntes formában, saját maguk gondoskodjanak, azért a kötelező tűz- és jégbiztosítás 1957 március 3!-ével megszűnik. A pénzügyminiszter felhám Imazást kapott, hogy a kötelező biztosítás megszüntetésével és a kötelező biztosítás hatálya alá tartozott egyes vagyontárgyakra vonatkozó önkéntes biztosítás megszervezésével kapcsolatos intézkedéseket megtegye. A törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kötelező biztosítás megszűnésével a parasztság évek óta hangoztatott kívánsága teljesült. Nem a biztosítás ellen volt kifogás, — hiszen azt ezelőtt is sokan vették igénybe .— hanem annak kötelező volta miatt. Jogos a követelés, hogy mindenki saját maga határozhassa el, kívánja-e és milyen módon tulajdonát biztosítani. Az elmúlt évben sok tízezer dolgozó paraszt, szövetkezet és lakóépülettulajdonos részesült több mint 400 millió forint tűz- és jég- kártérítésben. Az Állami Biztosító most a legnehezebb napokban is helytállt és fizette a biztosítási károkat. Mindez növelte a bizalmat a biztosítás iránt. Nem kétséges, hogy a kifejlődő belterjes gadálkodás, a nagyobb anyagi érdekeltség is arra fogia ösztönözni a termelők legtöbbjét, hogy most már nem hatósági kényszer^ hanem saját belátásuk alapján önkéntesen biztosítják házukat, felszerelésüket, termelésüket, s ezzel megszerezzék gazdálkodásuk nyugalmát, biztonságát. A kötelező biztosítás megszűnésére és az önkéntes biztosításra vonatkozó tudnivalókról az Állami Biztosító a lakosságot tájékoztat* ni fogja. Amiről hallgattunk eddig ... — Joga vau-e a® asszonynak • (Folytatás az 1. oldalról.) gót, aztán be'etörődött. Most már örül is neki. ' Gy. K.-né sz ntén fiatalasz- szony még, de szája körül már kemény vonást vésett a félig sikerült ház.sélet keserűsége. Van egy kisfia, szép szőke gyerek, a szemefénye. Ha ez nem lenne, nem is tudja, mire vitte volna már a keserűség. Olyan szép tervekkel kelték egybe, aztán k derült, — hogy a férj csak udvari ónak kedves. Féltékeny, erőszakos, durva. Apósa, ha lehet még ■kiállhatatianabb. Semmit sem tiem tud úgy, mint boldogult 'anyósa. Már arra gondolt, elhagyja az urát, aztán jött a második gyerek. Nem akarta. Kérte, segítsenek. Be is utalták. S. I.-né már három gyerek anyja, a legnagyobb 12 esztendős, a legkisebb három. Várnák a negyediket. Mi lesz, ha otthon marad velük, a négy gyerek ad elég munkát, de kevés lesz hozzá az ember fizetése. Ha tovább dolgozik m le z a kicsivel. És mi lesz az egész háztartással, hiszen ekkor» család mellé még a féléjszakával megtoldott nap is kevés lesz. Elfogadták az érvelését, őt is beutalták. ÉS TGY MEGY ez hétről- hétre, csupán a nevek változnak, a probléma ugyanaz: nem kell a gyerek. Nem kell, mert kevés a pénz, félnek az áilás- talanságtól, mert rossz a lakás. Egyik másik asszony lassan régi ismerős lesz a kórházban Mi lesz ennek a vége? — egész sor kérdést lehetne feltenni. Csakugyan joguk van-e az asszonyoknak ahhoz, hogy ne hozzák világra a gyereket? Nem hat-e károsan az egészségükre? Helyes volt-e mégis az a rendelet. me y bizonyos fokig szabaddá tette a terhesség megszakítását? Bárm.lyen ellentétesnek látszik s,. mindegyik kérdésre igenlő választ lehet adni, joga van minden asszonynak eldönteni, akar-e gyereket, vagy nem? Ki tudná, ki látná jobban egy anyánál azt, hogy megtud-e adni mindent a gyereknek, amire szükség van, a gondos ápolástól a rendes ruházkodás g. Igaz, vannak o’yan asszonyok, akiket csupán a kényelemszeretet, a szó- rakoznivágyás tart vissza attól,, hogy életet adjon. De az asszonyok zöme nem így gondolkodik. Mindennél jobban bizonyítja ezt az, hogy sok a gyerek, a gyereket váró kismama. Helyes, jó volt a rendelet, mert azóta alaposan lecsökkent az anyák életét veszélyeztető, hozzá nem értő beavatkozások száma. De az is igaz, hogy nem mehet a végtelenségig, mert károsan hat az asszony egészségére. Az idő e’őtti megörege- déstől a legkülönbözőbb betegségekig nagyon sok bajt , okoz a gyakori abortus. Még az sem enyhíti ezt a helyzetet, hogy hozzáértő orvosok végzi k ezt a műtétet. SAJNOS, ez a rendelet az abortus bizottságokról, a terhesség megkönnyítéséről csak félmegoldás volt. Ha igazán elismerik, hogy minden asz- szonynak, végső soron minden házaspárnak joga van meghatározni, mennyi gyereket akar, s mikor akar gyereket, akkor nem elég a meglévő bajon se- I gíteni. Sokkal nagyobb meny- nyiségű preventív eszközt kel- 1 lene forgalomba hozni. Sokkal lényegesebb volna, s az asz- szonyok egészségi szempontjából fontosabb, ha megelőznék az abortusokat. A világ minden országában kísérleteznek új:bb és újabb modern, fo- gamzástgátló szerek előállításával, nálunk miért nincsen jobb eredmény? Meddig fogunk hallgatni olyan égető kérdésekről, amikről va ami megmagyarázhatatlan álszemérembő1 hallgattunk, noha az emberek százezreit foglalkoztatja. Hiszen attól, hogy nem beszélünk róla, nem oldódik meg a probléma. Lehet, első hal ásra furcsának hat, de fel lehet tenni azt a kérdést is, ha felvilágosítjuk az embereket a legkülönfélébb. tőlünk miliő fényévre eső csillagok sajátosságairól, miért nem merjük felvilágosítani — természetesen megfelelő keretek között — saját problémái megoldásának módjairól. Meg kellene tenni sürgősen a másod.k lépést — melynek sorrendben elsőnek kellett volna lenni. Több megelőző intézkedést, hogy minél kevesebb legyen az AB bizottságok munkája. ! TUDJUK, sok, vitára adhat okot ez a cikk, márcsak azért is, mert olyan problémáról van szó, am'ről nálunk nem volt szokás beszélni. De mégsem lehet tovább hallgatni, mert mindennapi életünk égető kérdései közé tartozik ez is. Több anyagot kapnak a kisiparosok Az év első hónapjaiban a 'tavalyinóil jóvabb nagyobb 'mennyiségű anyagot kapnak a kisiparosok. A Kisiparosok Országos Szabad Szervezete az első negyedévben fenyő- • fűrészárut, enyvezett lemezt bútorlakkot és furnírt juttat az asztalosoknak. Ez a meny- nyiség 50 százalékkal több lesz a tavalyinál. A dlso'us-gázt felhasznált ! 'lakatotok és bádogosok számára egyszerűsítik az anyag- ; kiutalást. Akik palackokkal - rendelkeznek utalvány nélkül megrendelő levéllel vásárolhat- ; ják a gázt. Januárban benzint í és egyéb ásványfcüeségeket is I utalnak ki a kisiparosoknak, a szerelők számára gondoskodnak I ólomcsövekről. A cipészek is kapnak ismét kiutalást. Erdő mélyén nagy a zsivaj, lárma " dolgoznak a favágók, hogy legyen bányafa, tűzifa A Nyugat-Bükki Állami Erdőgazdaság hóborította erdeiben október óta folyik a fa- kitermelés. A gazdaságnak, bár sok nehézséggel kell megküzdenie. mégis jelentős meny- nyiségű tűzifát és ipari fát terűéit ki. Az első negyedévben,- mely október I-től december 31-ig tartott, húszezer köbméter fa került kivágásra és elszállításra. A kitermelt fa egy- részét a lakosság tüze.őellátá- sára fordították, nagyobb része azonban iparifa, melyből elsősorban a bányászoknak szállítanak. Az elmúlt hónap alatt 2100 köbméter bányafát termeltek ki, hogy ezzel is elősegítsék a bányászok zavartalan munkáját. A gazdaság erdeiben január I első napjaiban a szükséges i munkásiétszámnak csak ötven I százaléka dolgozik, ennek el- I lenére viszonylag jól megy a . termelés. Munkájukat meg- í könnyítik a gépek, amelyekből I az utóbbi napokban több érkezett. Többek között négy motoros fűrészgép és két lánctalpas traktor állt munkába. A gépek segítségével a napi termelés ma már csaknem eléri a normális napi termelés 60—65 százalékát. Az erdőgazdaság vezetői azzal a kéréssel fordultak a környék dolgozóihoz, hogy jöjjenek az erdőre dolgozni, mert az országnak szüksége van tüzelőre, iparifára. Jelenleg mintegy 250— 300 új munkaerőt tudnak fog- 1 ialkoztatni. Host a Szaliai Eurájia rádió adásai! ismertetjük ; íVe lepődjenek meg i címen Kedves o: vasóim, de talán Unok kőiül is sokan hallották a múlt év október végén és november elején ezt a szöveget, llogy honnan:' Nem is olyan nehéz kitalálni. Ebben az időben Egerben is mint több más városban, egy rádióadó állomást hoztak létre, melyet a 43-as rövidhullámon lehetett hallani. Ez az adóállomás óránként sugárzott műsort, és adásait ezzel a szöveggel szokta kezdeni: „Kedves hallgatóink, most ismertetjük a Szabad Európa rádió legfrissebb adásait.“ Hogy mik voltak e- zek az adások, azt hiszem, felesleges ismételni. Uszítás rágalom a népi hatalom ellen, felelőtlen Ígérgetések az ellenforradalmároknak, biztatás a további harcokra, vérontásra, a hazájukhoz hű hazafiak és becsületes dolgozók tömeges legyilkolásá- ra. Es ez a rádió „szabad“ egri rádiónak nevezte magát. Még szerencse, hogy ez a rádióadó, mely a Szabad Európán is túltett, rövid párna- pos dicső működés után november ne- ! gyedikén csendesen, váratlanul elhúnyt, — , miután megszakította kapcsolatait a világ 1 ieggyűlök'ebb kapitalista rádiójával, a ■ Szabad Európával is. ..Béke“ hamvn ' ra ! Hogy kik állították üzembe és kiknek a szavát sugározta ez a rádió, azt döntsék el maguk, kedves olvasóink és ehhez csak annyit teszek hozzá: Ezek a adások is világosan bizonyították, hogy Egerben is feltámadtak a kapitalizmus hívei, a népi rendszer ellenségei. Azt azonban nem sejtették, hogy uralmuk rövi- debb lesz a nyúl farkánál is. Ezen si'an- kozik most a Szabad Európa nevű nyugatnémet rádióadó is, — melyre hiába költöttek eddig is annyi te- mrdek pénzt a nyugati imperialisták. Mi nem sajnáljuk, de a tapasztalatokat leszűrtük belőle. (K-i)
