Új Úton, 1957. január (1-9. szám)
1957-01-11 / 4. szám
6 ÜJ ÜTŐN 1957. január 13. vasárnap Hegyközséget szerveznek az egri szőlősgazdák — 300 hold új telepítésű szőlő tavasszal Az elmúlt négy-öt év alatt megyénk területén lévő közel 80 ezer hold kiterjedésű — régebben híressé vált szőlő- terület — jelentős károkat szenvedett. E területek után a többszörösen megemelt begyűjtési rendszer, az erőszakos tagosítások, ezen felül a különböző adók alaposan elvették a parasztság kedvét, hogy gondosan, szakszerűen kezelje, továbbfejlessze szőlőterületét. Ennek következményeként évről-évre romlottak a szőlők és romlott a nevezetes borfajták minősége is. Most azonban, hogy a munkás—paraszt kormány rendeletileg is megszüntette a rég meggyűlőlt begyűjtési rend' szert, az erőszakos tagosításokat, szinte egyik napról a másikra megnőtt a parasztság : termelési kedve. A kormány vasárnapi nyilatkozatának hatására a Heves megyei szőlő- , termelők máris hozzáfogtak a régen jól bevált és hagyomá- ! nyokkal rendelkező hegyközsé- ! gek kialakításához. Az első ilyen hegyközséget Egerben I akarják életrekelteni. Ezenkí- j vül gépi és kéz'erővel — ami- I kor az idő engedi —, az egész szőlőtermő vidék területén megállás nélkül forgatják a földet az újtelepítésű szőlők alá. Az elmúlt napokban csupán az egri járásban húsz holdat fordítottak meg. A megye szőlőtermelő terme! lőszövetkezetei és egyéni gazdái nem várják most, hogy fejlesztési tervet írjanak elő részükre, hanem máris elkészítették a saját terveiket, melyeket minden biztatás nélkül hajtanak végre. Az eddigi adatok szerint a tavasszal mintegy háromszáz hold új szőlőt telepítenek. A termelők most minden erejükkel, szaktudásukkal azon dolgoznak, hogy két- három éven belül teljesen rendbehozzák az eddig elhanyagolt tőkéket és rövid idő alatt viszaszerezzék a Heves megyei csemegeszőlők és kiváló minőségű borfajták: az egri bikavér, a leányka, a burgundi vörös, az édesízű medoc és a rizling régi jó hírnevét. VESZEK EGY DUGÓHÚZÓT! Nem minden háztartásban található dugóhúzó. A miénkben sem. Ennek ellenére nejem következetesen és rendszeres fogyasztója az égvény es parádi gyógyvíznek. Nekem jut tehát osztályrészül az a megtisztelő feladat, hogy a szép fehér „égvényes” üveg cselesen elhelyezett dugóját — dugóhúzó hiányában, — áttörjem, átszúrjam, átvágjam és szabdaljam mindaddig, míg fel nem csillan a hűvös, közönségesen büdös gyógyvíz. Mert a dugó az üveg nyakába úgy van belepréselve, hogy a teteje majd félcentire nyugszik az üveg peremétől, és oly szilárdan áll benne, hogy arról jobb nem is beszélni. — Hát — ugye — dugóhúzó hiányában mást nem lehet csinálni, mint fenti dugót egyszerűen belökni a vízbe. Először a kisujjával próbálkozó az ember, majd a mutatóujjával kísérletezik, a dugó azonban az istennek sem mozdul. I A suffniból előkerül egy közepes nagyságú szög, majd egy nagyobbfajta, mely a puszta ököllel dühödten rámért csapások alatt mind beljebb »és beljebb hatol a dugóba, míg végül belecsúszik a vízbe. A dugó pedig nyugodtan áll, kicsit megtépázva, az ember bekötözi kisebesedett öklét és élőiről kezdődik az egész. A szög újabb és újabb lyukat vág a dugóban, mire az végre kettészakad, s most már igen egyszerű a záróakkord: egy „Sonora” védjegyű ceruzával finoman belökjük elátkozott dugónkat a gyógyvízbe. (Nincs tehát igaza Könyvelő Benőnek, aki szerint a ,.So- norát” semmire sem lehet használni.) A gyógyvíz elfogyasztása nem érdekes különösebben, — legfeljebb apró, parafin-ízű dugó darabok kerülnek az ember szájába. Péter és Mária fiatal házasok. Egymáson kívül a rejtvényeket is szeretik. Mivel a férj délelőtt, az asszony délután dolgozik, ritkán találkoznak, ilyenkor rejtvényekben üzennek egymás nak. Minap Péterünk vidékre utazott, s hollétéről az alábbiakban értesítette nejét: „Éktelen allatka sebhelye EKES“. Egy másik cédulán viszont az asszony esti programjáról érdeklődött Amikor késő délután hasaiért, — vasárnap lévén, — a következő cédulát találta hitvese helyett a lakásban: „RESZKESS PISZOK JÖN A FRANCIA AGY FRANCIA MÓDRA TÜZHE...“ A közlés itt megszakadt, Péler rémülten gondolt arra, hátha gengszterek jártak nála s elrabolták az asszonyt. Arca azonban csakhamar felderült... Miért? (10 pont) A helyes megfejtőket havonta jutalmazzuk. De bezzeg, ha kifogy a víz, és az üveg alján ott marad a kiszedésre váró dugó (másképp nem cserélik be az üveget), elkezdődik az újabb viaskodás. Az ember azonnal felheccelő- dik, m kor a cukorspárgájá- val történő első halász-mozdulat nem sikerült. S ha mondjuk a tizenötöd k sem sikerül, akkor jobb, ha mindenki eltávozik otthonról. Hogy ez a dugó mit kap ilyenkor! Emlékszem, egy szombat délután nejem akkor hagyott ott a konyhában, mikor teljes erővel belerúgtam az asztal lábába és ilyeneket hörögtem: te best:a, a hétfejű istenit az apádnak... Avval fogtam a cukorspárgát és darabokra téptem. Hát persze! Nem is sikerülhet cukerspárgával! Gyorsan kitűztem bakancsomból a szíjat és be’enyom- tam az üvegbe. Azt hiszik, sikerült? Hopp, most jut eszembe, egy ragyogó megoldás: veszek egy dugóhúzót. Somody József Ébredj betyár, ne aludj már... A Veszprém megyei tanácsok idegenforgalmi hivatalának kiadásában Ízléses illusztrációkkal díszített könyvecske jelent meg. A könyvben a régi Bala- ton-vidéki betyárvilág történeteit, emlékeit dolgozták fel Többek között a most helyreállításra kerülő Keszthely környéki gyöngyösi csárda életéből mutat be képeket. Egri Uránia: Január 16—21: Nincs irgalom (olasz). Egri Bródy: Január 16: Vádlottak padján (német). Január 18—20: Gábor diák (magyar). Gyöngyösi Szabadság: Január 16—23: Hipolit a lakáj (magyar). Gyöngyösi Petőfi: Január 16: Ne fordulj visz- sza fiam (jugoszláv). • Január 17-20: Hyppolit a lakáj (magyar). Hatvan: Január 16: Rembrandt (angol). Január 17—23 Az éjszaka leányai (franc.a). Füzesabony: Január 16—17: Koncert (jugoszláv). Mozgalmas napok a gyöngyö-i kultúrházban A gyöngyösi kultúrház volt az első a megye kultúrházai között, amely megnyitotta kapuit a szórakozni vágyó dolgozók előtt. Eddig már több mint tíz nagyobb rendezvényt szerveztek. A helyi bemutatókon kívül hangversenyt, majd vidám operett-estet rendeztek Honthy Hanna, Kossuth-díjas felléptével. Megnyílt január 1-én a balettiskola is 35 résztvevővel. Rövidesen megkezdi munkáját a kultúrház színjátszó csoportja. Előreláthatólag a Gerolsteini nagyhercegnőt, vagy a Szép kis família című francia vígjátékot tanulják. Rendszeresen rendeznek táncestéket is és hozzáfognak a többi szakkörök szervezéséhez. Meg less? Nem less? — as október 23 előtti széntermelés január végére a Mátruvidéki Trösztnél A forradalmi munkás—paraszt kormánynak a bányászokról való fokozottabb gondoskodása folytán egyre szilárdul a munkafegyelem, növekszik a munkakedv a mát- ravidéki szénmedence bányáiban is. Bizonyítja ezt, hogy azok a dolgozók, ak k az elmúlt hónapok eseményei során elhagyták a bányát, az újév első napjaiban visszatértek munkahelyeikre és fegyelmezetten, igazi magyar bányászmódra dolgoznak. Az eredmény nem is maradt el. A szénmedence bányászai a decemberi termeléshez viszonyítva, az új évben már kétezer tonna szén felszínre küldésével emelték meg napi teljesítményüket. Az elmúlt hetek legjobb eredményét hétfőn reggeltől kedd reggelig érték el. Ezen a termelési napon 3642 tonna szenet termeltek. Ezzel az eredménnyel elérték a múlt év szeptemberi napi termelés 73 százalékát. A tröszt vezetőségének és az aknaüzemek munkástanácsának tervei szerint a hét végété újabb frontfejtéseket hoznak rendbe és állítanak üzembe. Az új frontfejtések segítségével a hónap végére már megközelítik az október 23-a előtti száz százalékos kapacitást. JEGYESEK FIGYELEM! Ismét kapható arany karikagyűrű Mint ismeretes az aranyékszereket és más aranytárgyakat zárolták. Az Öra- és Ékszer- Nagykereskedelmi Vállalattól nyert információ szerint most ismét vásárolhatnak a jegyespárok arany karikagyűrűt a korábbi árakon. Ehhez az anyakönywezető, esetleg a vállalat igazolása szükséges. Az aranygyűrűk eladásánál ideiglenesen ezt a szigorítást azért vezették be, hegy az arany illetéktelen kezekbe ne kerüljön. Néhány megjegyzés egy eí bocsátáshoz ■ b a ■ SARKKŐ V AT — A nyíregyházi rendőrkapitányság büntető eljárást indított Horváth Sándor és Farkas Mihály ellen, mert Vámos- oroszi község erdejéből nagyobb mennyiségű fát loptak. Köszöntjük a Heves megyei sakkbarátok táborát és igeijük, hogy kereteinkhez képest igyekszünk változatos rovattal szórakoztatni olvasóinkat. Kérjük főleg a I. osztályú játékosokat, hogy küldjenek minél több jó játszmát, eredeti feladványt és sakkhírl szerkesztőségünknek. ízelítőül pedig közlünk egy ritkaszép játszmát az 1937-es Aljechin—Euwe páros- mérkőzésről. Aljechin—Euwe. Nomzoindiai védelem. 1. d4, Hf6; 2. c4, eö; 3. Hc3, Fb4; 4. Vc2, d5; 5. cd:, Vd5: 6. e3, c5; 7. a3, Fc3; 8. be:, Hbd7; 9. f3, cd4; 10. cd:,Hb6; 11. Hge2, Fd7; 12. 11(4, Vd6; 13. Fd2, Bac8; 14. Vb2, Hfd5; 15. Hd5:, ed:: 16. Fb4, Ve6; 17. KfJ, Ha4? (Sztrntégiai hiba, Botvinik szerint itt 17... f5 szükséges). 18. Vd2, b6: 19. Fn6, Bb8; 20. e4!. b5; 21. Vf4. Bb6: 22. ed:. Ved: 23. Bhel, Fd-fi: 24. Bacl, f6; 25. Bc7!, Kd8; 26. Tla7: sötét feladta. A világon mindig voltak furcsa dolgok, melyeket nehezen, vagv egyáltalában nem ért az ember. Ezekhez a furcsa dolgokhoz tartozik az alábbi történet is. F. István 19 éves fiatalember gimnáziumot végzett. Ö is, mint annyian, egyetemre akart menni, de ő is úgy járt, mint annyian — nem vették fel. De élni, dolgozni kell és F. István nem habozott soká: elhatározta, hogy szakmát tanul. A múlt év augusztusában felvették esztergályos átképzős- nek az Autóipari Forgácsológyárba. Hat hónapot dolgozott itt és utána elbocsátották. Pe- d g szerződése előírja a kilenc hónap tanulási Időt és azt is, hogy a szerződő ezen felül még p’usz hat hónapig köteles a vállalatnál dolgozni. De F. Istvánnak hat hónap után felmondtak. A vállalat főkönyvelője ezzel okolja a felmondást: „az át- képzősök a minisztériumhoz tartoznak, melynek jelenleg ilyenre nincs keretje.” Magyarul mondva: nincs pénze az átképzősök taníttatására. De F. Istvánnak már nincs szüksége taníttatásra, hisz a vállalattól kapott igazolványon ez áll: „betanított munkásként alkalmazható”. És F. István dolgozna is, ha vo’na hol és volna mit. De nincs és ő is, a többi átképzős társával — munkanélküli lett. Azt, hogy ma beszélhetünk tényleges munkanélküliségről, különösebb magyarázat nélkül megérti az ember. Nagy baj, hogy van! De ne tetézze a bajt se a minisztérium, sem a vállalat adminisztratív megoldásokkal. Ne vegyük ki a talajt meggondo’atlanul sok ember, s főleg sok fiatalember lába alól. Mert mit hallott F. István, míg az általános iskolába járt? „Tanulj tovább” harsogták a plakátok és a brossurák. Tovább tanult, de nem mehetett az egyetemre, — és kész az első nagy csalódás. Aztán azt mondták. Tanult embereket az iparba, minél több érettségizett szakmunkást! F. István most itt próbálta lerakni eljövendő életének lapjait. Nem sokáig, mert ez is összeomlott. Mindezen kívül F. István még fiatal is. Az októberi események lelke legmélyéig megrázták. Részese volt az eseményeknek, az ifjúság tiszta és szent céljaiért harcolt. Józa- ' nul, normálisan viselkedett. — I még rosszakarója sem fogh:>- j ná rá, hogy ellen forradalmár, j És F. István most munkanél- i küli és elkeseredett és tanács- { tálán. Nem tudja, hol a helye, ; nem tudja, mert — bár a jö- i vőben jobban kell a művelt ! ipari munkás, mint valaha, — ; a minisztérium, avagy a válla- j lat nem segíti sem őt, sem I társait. Pedig a jövőt ifjúságunkra kell alapítanunk és ma nagyon kell törődnünk az F. Istvánokkal. (Hankóczd) REJTŐ JENŐ (P. HOWARD): (Folytatjuk.) IV. — őszintén szólva nem hiszem, hogy szélhámos. Értesülésem szerint fegyverei vannak... Az államtitkár elkomolyo- 4ott. — Ez baj. Vigyázni kell. Es ez a százados ott a közelben állomásozik... Azt hiszem, túl temperamentumos... —■ Igen, Durien talpig katona, de kissé heves természetű. Egy csinos hölgy jött oda. A polgármester felesége. Ö- •xcellenciája karonfogva a büféhez vezette a hölgyet. Később őexcellenciája elment a tábornok mellett, a vállára tette a kezét és mosolyogva mondta: — Nem jó. ha égő kanóc vigyáz a puskaporos hordóra... —Igen, igen. magam is gondoltam rá... Az államtitkár továbbment. Később a tábornok belekarolt a századosba: — Nagy feladatom lenne a maga számára. Mit szólna, ha megbíznám, hogy kifüstölje a berber rablókat a hegyekből? Ezért soronkívül előléptetnék. Durien összeráncolta a homlokát. — Az én helyőrségem igen messze van az Atlasztól... — Kérheti, hogy helyezzük át Bu Malembe... Én mindent szívesen megteszek önért... — Köszönöm tábornok úr. Én ezt a Kinibalut... — Ott nincs mit tenni. Még provokáció esetén sem léphet fel ellene... — Ha szolgálataimmal nincs megelégedve tábornok úr, természetesen áthelyezhet, de én... — Szó sincs róla. önnek való feladatot találtam, de ha maradni akar... Durien rosszkedvűen állt a helyén. Szeretett volna még- egyszer beszélni az államtitkárral, de az est folyamán már nem nyílt alkalma erre. Amikor hazatért a szállására, parancs várta, amelyben úgy intézkednek, hogy karácsonykor esedékes hathónapos szabadságát azonnal megkezdheti, mert szolgálatait éppen decembertől kezdve nem nélkülözhetik. Ezért most, június tizedikétől hat hónapra felmentik a szolgálat alól, és december tizedikén kell bevonulnia az ezredéhez. Helyőrségében gondoskodtak leváltásáról és helyettese máris útnak indult... Durien idegesen összegyűrte a parancsot. Ez volt az államtitkár válasza. Eltávolítják a veszélyes helyről, a kritikus időre. Miután kidolgozta a tervet, elkészítette a bevonulást... Ilyen előzmények után nem csodálhatjuk, ha sir Olivér Yolland. Denham örökös grófja, az Angol Bank felügyelő bizottságának elnöke, a térdszalagrend tulajdonosa, számos legnagyobb kitüntetés birtokosa, a londoni tőzsde elnöki tanácsának alelnö- ke, az afrikai, ausztráliai és kanadai államvasutak egyik főrészvényese és végül az Egyesült Francia — Angol Nyersanyagkutató, Feldolgozó és Értékesítő tröszt elnökigazgatója, először kért életében valamit egy államtitkártól, amit nem teljesítettek. Általában azt lehetne mondani, hogy Sir Olivér Yalland először életében kívánt olyasmit, ami nem teljesedett nyomban. Hogy ez milyen megrendítő hatással lehetett a grófra, azt a fentiek után elképzelhetjük. Az államtitkár után Sir Yolland volt a legmagasabb vendég ezen az estélyen. Összesen öt vagy hat ember volt a világon, akikkel társadalmilag érintkezett. Azt mondják, hegy kiváló pénzügyi és szervező zseni, de visszavonultsága miatt vicclapba illően tájékozatlan. Állítólag lapokat sem olvas. Évek múlva derült csak ki, hogy sejtelme sincs a hangosfilm létezéséről, mert talán életében sem volt moziban. Tánc, kártya, színház, napi politika, bűnügyek, botrányok, sportteljesímények, találmányok ismeretlenek voltak számára. Csak ami éppen összefüggésben állt egy-egy üzleti ötletével, arról tájékoztatta magát. Shakespearet tudta könyv nélkül, de amikor egy ünnepségen bemutatták neki Galsworthyt, kiderült, hogy a legfőbb törvényszék elnökének nézte az írót, és utóbb sem tudta, hogy kicsoda voltaképpen. író? Szóval olyan izé.. Aki lapot szerkeszt? Áh! Könyveket? Igen, hiszen ez nagyszerű... Lindbergh ezredestől megkérdezte, hogy fiatal ember létére miért nevezik a „levegő hősének”, hiszen a világháborúban az amerikai pilóták alig vettek részt... Ah! Oh! Csodálkozott, amikor a titkár közölte vele, hogy ez az ember átröpülte az óceánt... Úgy?! Nézd csak... igazán derék... És hol? Amerika és Franciaország között? Csakugyan? Hihetetlen! Micsoda artista! Átrepülte...? A feje teljesen kopasz volt és kissé hosszúkás. Vörösesszőke szemöldöke körül néhány nagy szeplő látszott. Jobb szemén vastag monoklit hordott, mert különben alig látott erre a szemére. Az orra kissé hosszúkás volt, és egészen a felsőajka fölé nyúlt, de nem görbén, hanem egyenesen, ami nemes paripákra emlékeztető hosszú formát adott az arcának. Csontos, széles válla és igen sovány, hosszú combjai voltak. A legszűkebb nadrág is lengett, ha egymásra vetette őket. Fáradt, halk, rekedtes hangon beszélt, mindig álmosan és sűrűn simogatta az állát, továbbá kihullajtotta és feltette a monokliját, ha valami problémája volt. Ez ritkán fordult elő, mert sir Yolland keze nemcsak a valóságban, hanem képletes értelemben is igen hosszú volt. Királyi lakosztályokon át távolkeleti főhadiszállásokig mindenhová elért. A vasút, a csatorna, a tenger, a tank. a levegő, az ég, a víz, a cement és a gumi; szóval minden, ami egy kissé sir Yolland tulajdona volt ezen a világon. De elsősorban az olaj érdekelte. Tudja az ördög, miért. Szenvedélye volt az olajkutatás. Van ember, aki vadászik, pedig nincs szüksége az állat húsára, vagy bőrére. így volt sir Yolland az olajjal. Pénz, hatalom, hírnév; nem kellett már neki. Volt elég. De leteríteni egy új forrást, társaságot alapítani, új részvényeket kibocsátani, ez volt a szenvedélye, ez érdekelte mindennél jobban... (Folytatjuk.)
