Népújság, 1956. november (84-91. szám)

1956-11-14 / 90. szám

x- ÉVFOLYAM, 90. SZÁM ’Wv*~nrr n iwii—iiii iiiiwii—« ARA SO FILLER 1936. NOVEMBER 14. SZERDA NÉPÚJSÁG Előre, a független, demokratikus, szocialista Magyarországért! HEVES MEGYE DOLGOZÓ NÉPÉNEK LAPJA Akarnak tanulni . . . Nehéz szavakba önteni, mondatokká formálni azokat az eseményeket, amelyek október 23-a óta lezajlottak. Gyenge hozzá a kéz, és nem elég az ész, hogy a hős fia­talokról írjon, tettükről beszéljen, számbavegye cselekede­teiket, és földdel kavarodó vérüket könnyezve lemossa. Szent célért harcoltak. És ők voltak azok, akik a forrada­lom tisztaságát védték, akik a betört kirakatok előtt meg­álljt parancsoltak a fosztogatóknak, akik sebesültjeiket saját életük kockáztatásával hurcolták a kötözőhelyekre, akik élelmet vittek az éhezőnek, s a puskatűzben kór­házba szállították a vajúdó anyákat. A szürkének, kö­zönyösnek, pesszimistának, s hazafiatlannak elmondott fiatalság ezekben a forró napokban bebizonyította, hogy a hazájáért, szabadságáért nagyon is tud küzdeni és ész­szel, szívvel, akarattal hősi tetteket is tud végrehajtani. Mennyi fiatal halt meg a hazájáért, sebesült meg a szabadságért, és akik nem dőltek ki a sorból, minden szavukkal a függetlenségért harcolnak. Igen, most szavak­kal érvelnek, kémek, beszélgetnek és rábeszélnek, hogy legyen független a haza. úgy éljenek benne az emberek, hogy ne kelljen soha többé senkitől se félni, se egymástól, se az önkénytől, se a terrortól, hogy úgy tanulhassanak, ahogy szeretnének. Olyan történelmet, pedagógiát, föld­rajzot és nyelvet, amellyel egyetért fiatal szívük és eszük. Mert akarnak tanulni és tanulnak is majd. Akarnak tanulni, mert az a céljuk, hogy művelt emberek éljenek a hazában, s olyan emberek vezessék az országot, akik a népből jöttek, de nem fordultak el akkor a néptől, ha már pozícióba jutottak, ha egy bizonyos magaslatra értek. Igaz, tiszta szívű, embereket szerető embereket akarnak nevelni. Akarnak tanulni, hogy taníthassák a felnövő fiatalokat a hazafiasságra, a haza iránti végtelen és forró szeretői­re, a magyar hősök, írók, és költők iránti teljes tiszte­letre. Akarnak tanulni, mert érzik, hogy lesz céljuk, hogy nem lesz megkülönböztetés a fiatalok között, csak abban, ki tanul jobban, ki az igazibb ember. Ehhez a tanuláshoz, ehhez a hithez azonban egy kell, hogy őbennük is higyjenek, bízzanak, hogy ne tegyék őket „szürkévé”, tömeggé, hanem egyénileg bírálják el minden tettüket, tanulásukat, emberségüket. És az kell, hogy azok a vívmányok, amelyekért harcba szálltak, azok a demok­ratikus követelések, amelyekért annyi fiatal halt meg, sorra mind megvalósuljanak. Megindult az élet az egri általános iskolákban A múlt hét közepén már el­kezdődött a tanítás az egri ál­talános iskolákban. Először csak kis csoportokban jöttek a gyerekek, de a hét végére már teljes volt a létszám. A taní­tás is rendes órarend szerint folyik. Nehézségek ugyan még akadnak, különösen a történe­lem és földrajz tanításánál. A pedagógusok véleménye sze­rint szükség lenne már a tör­ténelem helyes értékelésére. Amíg az nincs meg, tanítási nehézségek lesznek. A legújabb rendelet értelmé­ben minden tanuló maga vá­laszthatja meg az idegen nyel­vet. Bár hivatalos jelentkezés még nem volt, de a vélemény- kutatás alapján úgy látják, hogy a döntő többség a német nyelvet választja. A szülők kérésére a pedagó­gusok megoldották azt is, hogy a délutáni tanítást még a söté­tedés előtt befejezzék. Délelőtt csak 40 perces órákat tartanak, így a tanítást hamarabb befe­jezik és a délutánit is hama­rább kezdhetik. így a gyerekek is világosban hazatérhetnek. A kormány rendelkezései sze­rint az iskolákban megint életbelép a magyar hagyomá­nyok szerinti egyes osztályo­zás, tehát a legjobb érdemrend laz egyes lesz. Biztosítva van a húsellátás Az Egri Állatforgalmi Válla­lat a héten már megkezdte a rendszeres felvásárlást. Az el­múlt hét végén a’ Pusztaszik­szói Állami Gazdaságból 130 hízottsertést, Hatvanból 12 szarvasmarhát hoztak be. Gyöngyösre is jelentős meny- nyiségü húst küldtek. A jelen­legi készleteket tekintve, a me­I gye húsellátása három hétre van biztosítva. Remélhető, hogy a folyamatos felvásárlás továbbra is biztosítja majd a városi dolgozók húsellátását. A községek húsellátását úgy oldják meg, hogy a földműves­szövetkezetnek adnak enge­délyt vágásra és kimérésre. Élelmet Budapestnek Budapest felé fordul most az egész ország figyelme, s nemcsak aggódó szívvel ’ ti- gyeijük a budapesti esemé­nyeket, hanem élelemmel is segíti az ország a fővárost. Az egri Sütőipari Vállalat dolgozói 14 mázsa kenyeret vittek fel Pestre. Hoztak élesztőt is. és így nemcsak a helyi szükséglet van biztosít­va, hanem az is, hogy ismét küldhessünk kenyeret a fő­városnak. A Tejipari Vállalat autói egész héten át rendszeresen jártak vidékre, most a város tejszükségletén felüli mennyi­séget Budapestre viszik- Leg­utóbb több mint kétezer liter tejet és 200 kiló vajat vittek fel. A tejszállítást a felvásá­rolt mennyiségtől függően ál­landósítják. Emellett Gyön­gyösre is szállítanak vajat. A Selypi Cukorgyárban hétfőn kezdték meg a terme­lést, azonban komoly gondot okoz az, hogy csak kevés ré­pájuk van, ha a vasút nem kezdi meg a szállítást, nem tudnak folyamatosan dolgoz- ni. a meglévő cukorkészlet­ből ők is rendszeresen külde­nek Pestre. Naponta 10—12 budapesti gépkocsi jár le cu­korért, eddig mintegy 50 va­gon cukrot szállítottak fel a fővárosba. A Hatvani Cukorgyárból is rendszeresen szállítanak cuk­rot Budapestre, nehézséget itt is az okoz, hogy a vasút nem szállít répát, így nem termel­nek, csupán a karbantartási munkát végzik.' SOHA TÖBBÉ! Nap mint nap sok emberrel beszélünk mai életünk, jövőnk, a haza és az ország problémá­iról. Sók emberrel, s ezek kö­zül majd mind nyíltan, vagy kerülgetve, de csak kimondja: Jaj..., csak a Rákosi-önkény vissza ne jöjjön! Érthető aggó­dás ez, elég volt a lidércnyo­másból hosszú éveken keresz­tül. De ez a megjegyzés más­ra is rávilágít. A pártban, a kommunistákban megrendült hit nem erősödött még meg, s hogy sokan nem látnak, mert nem is láthatnak tisztán előre. Mindkettő rendkívül fájó, keserű igazság, s azoknak fáj legjobban, akik évek óta bör­tönben, vagy a börtön árnyé­kában, hangosan, vagy kevés­bé hangosan (kinek-kinek vér- mérséklete és bátorsága sze­rint) maguk is szemben álltak a párton belül a Rákosi, Gerő- féle' klikkel, és azok helyi ha­talmasságaival. Fájó igazság ez, s éppen ezért kell róla nyíl­tan és őszintén beszélni. A párttagság döntő többsé­ge szíwel-lélekkel a forrada­lom vívmányai, az önkény nél­küli élet, a szocialista demok­rácia mellett álltak ki egy­akarattal. Nem is lehet más­kép, mert ez az igazi kommu­nista mozgalom, s nem az, ami volt. Az csak torz kép, vé­res, hamis, tömegeket becsapó és megfélemlítő valami volt, ahol az egyszerű párttagok, a becsületes, népet féltő kommu­nisták biztonsága legalább olyan kétes volt, mint bárki másé. Ezt igazolja Rajk és tár­sainak szörnyű bűnpere is. Vannak, tudjuk, vannak, akik szívükben dédelgetik még azt a kort, amikor az ész, az intel­ligencia, az érvek igazsága, a vita szabadsága helyett, kinyi­latkoztatással, ÁVH-val, dik­tatúrával lehetett vezetni. Mert úgy könnyű volt, így meg nehéz. Vannak, de kevesen. S azoknak nincs helyük az MSZMP-ben, nincs helyük a vezetés, irányítás még oly kis posztján sem. Ezektől elhatá­rolja magát minden becsületes ember, párttag, vagy pártonkí- vüli, mert ezek a legdrágábbat árulták el: a hazát, a népet, a becsületet. Soha többé ebben az ország­ban nem lesznek csalhatatla­nok és nem lesz fegyveres tes­tület a csalhatatlanok védelmé­re, az igazság fékentartására. Soha ebben az országban nem lesz többet önkény, és káder­lap, diktálás és megfigyelés, kinyilatkoztatás és őskutatás. Soha! Ebben az országban, a szocializmust építő szabad, füg­getlen Magyarországon annyi szavuk lesz a kommunisták­nak, a kommunista vezetők­nek, amennyit szavuk, tettük, igazságuk ér. A nép bizalmát sem szuronnyal, sem börtön­nel visszaszerezni nem lehet, csak munkával, becsülettel és igazsággal. S ezt tudja minden józan eszű, igaz kommunista és aszerint is akar és fog dolgoz­ni — a néppel vállvetve. Ebben az országban csak a becsület, a hazafiság, a nép sz^retete és a tudás lehet ká­derlap. Csak a munkásosztály és a vele szövetséges paraszt­ság, az értelmiség, a dolgozó nép lehet a hatalom. Se Ráko­si, se ellenforradalom, se ÁVH, — csak a nép, amely felkelt az önkény ellen, amely légyűrte és kész megvédeni mindazt, amit kiharcolt a sztálinistákkal, de amit az ellenforradalmárokkal szemben is. Recsken mindent elvetettek A forradalmi harc tüzében, a kósza hírek és zavaros esemé­nyek napjaiban is dolgoztak a recski dolgozó parasztok. Nem, nem voltak ők passzívak eb­ben a forradalomban, a köve­telések között ott szerepelt az övék is, de e harcban sem fe­ledkeztek meg arról, hogy most vétek, sőt tragédia lett volna, ha nem dolgoznak. A jövő évi kenyérre akkor is gondoltak, amikor Pesten a puskagolyók százai, ezrei röpültek. Vetettek éjjel is. Lehet azt mondani, éjjel-nappal, mert kora reg­geltől késő estig a határban szántott minden fogat. S ma már nyugodtan hallgatják a rádiót, mi is teljesül a követe­lésből. A hevesi járás dolgozó pa­rasztjai is vetnek. A járás ter­melőszövetkezeteiben a ter­vezett 6700 hold búza elveté­séből már csak 200 hold hi­ányzik. Az egyéni termelők is nagyobb kedvvel végzik az őszi munkát, mint eddig bármelyik esztendőben, hiszen követelése­ik legfontosabb pontjai, példá­iul a begyűjtés megszüntetése, Imár is teljesítve vannak. Kádár János hessélt a rádióban Kinek van igaza? Az Autójavító Vállalatnál a munkások döntése alapján elbocsátottak néhány olyan személyt, akiknek munkája és emberi magatartása ellen súlyos kifogások merültek fel. Az elbocsátottak között van Indig Imre is. Úgy hír­lik, hogy Indig vissza akar jönni a vállalathoz, s ezt a munkások nem akarják.. Er­ről beszélgetnek az üzem­ben az emberek nyugtala­nul, szenvedélyesen, de ha­tározottan. — Ha ide visszajön — mondja egy alacsony idő­sebb ember, — akkor mi megyünk innen. Mi ezentúl nem tűrjük se a gorombás­kodást, sem az önkényeske­dést. Itt nyugodtan akarunk dolgozni és nem intrikálni. Nem akarunk folyton attól rettegni, hogy egy ember van közöttünk, akinek véle­ményétől függ munkánk, ke­Egy fiatal munkás arról beszél, hogy Indig Imre azt mondja, azért tették ki, mert kommunista. A beszél­getők felháborodva tiltakoz­nak, megszólal Juhász Fe­renc is. — Én párttag vagyok és most tettek részlegvezetővé. Itt nem nézik kommunis­ta-e vagy sem, hanem azt: rendes ember, vagy szélhá­mos. Az igazság az, hogy so­kan visszaéltek a párttagsági könyvvel, s azt hiszem, ez áll Indig Imrére is­Háromszáz ember tiltako­zik az ellen, hogy Lndiget visszavegyék a vállalathoz, az a véleményük, ha újra a vállalat dolgozója lesz, ők nem dolgoznak tovább. Eb­ben az ügyben állást kell foglalniok az üzem vezetői­nek, intézkedniük kell — én a munkásoknak adok igazat. (hankóczi) Vasárnap délelőtt Kádár Já­nos, a Forradalmi Munkás— Paraszt kormány elnöke beszé­det mondott a Kossuth Rádió­ban. A kormány elnöke elemezte az október 23. utáni eseménye­ket. Elmondotta, hogy az októ­ber 23-i tüntetés és harc helyes volt, mert az önkény a hibák ellen lépett fel. Később azon­ban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ellenforradalmi erők a munkáshatalom megdöntését tűzték célul és a Nagy Imre kormány képtelen volt szembe­szállni az ellenforradalmi erők­kel. Ez tette szükségessé az új kormány létrehozását és a szovjet hadsereg segítségének kérését. Az ellenforradalmat leverték. Egyes orvlövészek és ellenforradalmi csoportok az ország északnyugati részén és elszórtan Budapesten veszé­lyeztetik már csak a rend hely­reállítását. Az ország nagy ré­szén rend és nyugalom van,----- Mill H me gkezdődött a munka az üze­mekben, a földeken és a hiva­talokban. Kádár János az ország dol­gozóit a kormány nevében ar­ra kérte, végezzék a békés ter­melő munkát, segítsék Buda­pest élelmiszerrel és tüzelővel való ellátását, az egész ország­ban törekedjenek a rend, a tel­jes nyugalom helyreállítására. Közlemény A Magyar Szocialista Mun­káspárt Heves megyei Ideigle­nes Elnöksége közli a város dolgozóival, hogy hozzá kíván járulni Eger város lakásprob­lémáinak enyhítéséhez, ezért úgy határozott, hogy a Klap­ka György úti pártházat, va­lamint az Ifjúság úti pártis­kola helységét a Városi Ta­nács hatáskörbe adja át. MSZMP. Heves megye! Ideiglenes Elnöksége. regétünk. — ■——— frjMWfl— —■—-------­A rend érdekéken Lapunk más helyén hírt ad­tunk arról, hogy a megye számos területén ellenforradal­mi banditák garázdálkodnak. S mindez akkor, amikor a me­gyeszékhely, s a megye dolgo­zói békét, nyugalmat, rendet szerettek volna. Eger város Ideiglenes Forradalmi Taná­csának egyes tagjai jó utat képviseltek, de képtelenek vol­tak a már szórványosan fejét itt-ott felütő ellenforradalmi tevékenységet meggátolni, félő volt, hogy ezek a szétszórt gó­cok egységes ellenforradalmi tevékenységgé szerveződnek. Ennek minden jele megvolt Egerben is. Az Ideiglenes For­radalmi Tanács egyes tagjai már maguk is elismerték, hogy a múlt szombaton és vasárnap már nem tudták a helyzetet tartani. A nemzetőrök közé keveredett ellenforradalmárok letartóztatásokat akartak vég­rehajtani, lakásokat fosztogat­tak, feltörték például a Főis­kola diákszállójának helyisége­it is. A nemzetőrség parancs­nokságát az egykori híres nyi­las Holczer százados vette át, s a rendfentartó alakulatokba kommunistákat, egyszerű, be­csületes párttagokat nem, de volt csendőröket, s egyéb hor­thysta elemeket soroztak be nagy számmal. Az ellenforra­dalom országos támadása így próbált a megyében és a me­gyeszékhelyen is erőt gyűjteni és támadni. A sztrájktól, a belső helyzettől szétzilált or­szágban nem volt más lehető­ség, mint a szovjet fegyveres haderő segítségül hívása a bel­ső ellenforradalom leverésére, amelynek nyilvánvaló célja a fenálló társadalmi rend meg­döntése, a kapitalizmus restau­rációja volt. v Ennek az intézkedésnek következtében jöttek szovjet csapatok Egerbe segítséget nyújtani a rend, nyugalom helyreállításában, s tartózkod­nak itt mindaddig, amíg a törvényes rend, nyugalom helyreáll- Éppen ezért rend­kívül fontos, hogy városunk és megyénk dolgozó népe mindent elkövessen a írend, fegyelem helyreállítására, lás­son munkához hogy a kor­mány programja a nép mun­kájára, a termelt javak meny- nyiségére támaszkodva, meg­valósulhasson. A szovjet parancsnokság­tól nyert értesülések szerint a maguk részéről mindent el­követnek a rend és nyugalom helyreállítása érdekében s ha­tározottan fellépnek minden­fajta ellenforradalmi, állam- elleftes tevékenység és uszítás ellen — A NÓGRÁDI szénmeden­ce bányászainak 90 százaléka dolgozik már. A sztrájk ideje alatt is végzett fenntartási munka lehetővé tette, hogy mind gyorsabb ütemben vé­gezzék az ország számára rend­kívül fontos szén termelését a nógrádi bányászok. & tél, az infláció vészéivé ellen Sztrájkolnak az üzemek, s közben jön a tél, fogynak a készletek. A beérkező orszá­gos és helyi jelentések arról informálnak bennünket, hogy erőművek, gyárak, a vasút, a gyógyszergyárak anyag és energiatartaléka már csak napokra elég. vagy egyáltalán nincs. Sztrájkolnak az üze­mek, vagy tessék-lássék fo­lyik a munka, közben a bére­ket fizetik, — a semmiért- Nyilvánvaló, ha a kifizetett bér mögött nincs termelés, nincs áru, akkor ebből csak egy következhet: infláció Hogy ez mit jelent? — azt úgy véljük, nem kell megma­gyarázni dolgozóinknak, volt tragikus részük belőle éppen elég a második világháború után. Kinek hasznos az in- fíláaió? A munkásosztálynak, a bérből élőknek a paraszt­nak, áld rendes pénzért sze­retné eladni áruját, — sem­miképpen sem. Az infláció csak ellenségeinknek kedvez, azok malmára hajtja a vizet, s a népnek árt. A sztrájk minden napja közelebb hozza ezt a veszélyt, veszélyesebbé teszi az elkövet­kezendő téli hónapokat, súlyos­bítja az amúgyis rendkívül nehéz helyzetben lévő ország sorsát. Munka, eredményes és fegyelmezett munka: erre van szü leség, ez segíthet csak, ez menthet meg mindnyájun­kat a tél nehézségeitől, az in­fláció pusztításától. Amikor rendet és nyugalmat akarunk ... ...jelentések szerint Heves megye számos területén, Ózd- ról és Miskolcról, s egyéb he­lyekről elmenekült fasiszta banditák garázdálkodnak. s mind közelebb kerülnek Eger­hez. Eljutottak a felnémeti fű­részüzembe is, ahonnan gép­fegyverrel zavarták ki az ott járt komumnistákat. Pétervá- sárán kirabolták a helyi lakta­nyát, s csak sajnálatos, hogy ebben a helyi lakosság egyré- sze is segített, Demjénen és még néhány más községben is fegyverrel lőttek a gyűlésről hazatérő kommunistákra, s ké­zigránátokat dobáltak. Mindezt akkor, amikor a dolgozók rendet akarnak. A szovjet parancsnokság ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ! a továbbiakban nem fogja tűr­ni az ideszivárgott, ellenforra­dalmi bandák garázdálkodása­it, s a legkeményebben, fegy­verrel lép fel minden fasiszta provokációval szemben. r i /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents