Népújság, 1956. november (84-91. szám)

1956-11-14 / 90. szám

2 nIpujsXg I if |: A Magyar Szabad Szakszervesetek Heves megyei Tanácsa elnökségének közleménye A Szabad Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa El­nökségéhez több kérdést intéztek a Munkástanácsok és az Üzemi Bizottságok, melyre kérték, hogy az elnökség foglal­jon állást és azt hozza nyilvánosságra. Az Elnökség helyt adva a Munkástanácsok és az Üze­mi Bizottságok kérésének, az alábbiakban foglal állást: 1. A Szabad Szakszervezetek Heves megyei Elnöksége a Munkás-Paraszt Kormány programjával egyetért és an­nak végrehajtására kér fel minden szervezett dolgozót és szakszervezeti szervet. Az elnökség messzemenően segíteni fogja e kormányprogramban foglaltak végrehajtását. 2. Az Elnökség elhatározta, hogy szakít a szakszerveze­ti munka régi módszereivel és a kormány intézkedéseit min­den esetben olyan szempontból veszi figyelembe, hogy meny­nyiben szolgálja az a dolgozók érdekeit, mennyiben segíti elő a mindennapi jobb megélhetést. Ennek alapján akar állást foglalni a kormány, vagy egyéb gazdasági szervek rendelkezéseivel, intézkedéseivel kapcsolatban. 3. Az Elnökség kegyeletét fejezi ki a forradalom ideje alatt életét vesztett munkásoknak, értelmiségeknek, fiata­loknak. Köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a forrada­lom vívmányait elősegítették és továbbra is célkitűzésként áll előttünk, hogy ezeknek a vívmányoknak megvalósításá­ért harcoljunk. 4. Az Elnökség már korábban is állást foglalt a forra­dalom egyik vívmányának, a Munkástanácsoknak létreho­zása mellett. Továbbra is az az álláspontja, hogy a Mun­kástanácsok a felsőbb gazdasági szervekkel egyetértésben a vállalat gazdasági szervei legyenek Helyesli az üzemi Mun­kástanácsok többségének helyes döntését a vállalat gazda­sági menetével kapcsolatban, beleértve a vállalat éléről el­távolított egyes vezetők személyét illetőleg is. a) Az Elnökség felkéri a megye összes szervezett dol­gozóját, szakszervezeti bizottságát, hogy a legmesszebbme­nőkig segítsék elő az Üzemi Munkástanácsok működését, te­vékenységét. Álljanak ki az olyan eltávolított gazdasági ve­zetők visszaállítása ellen, akiket helyesen távolítottak el a dolgozók maguk közüL b) Szervezett dolgozók, szakszervezeti szervek! Segítsé­tek elő a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének november 12-í irányelvei alapján az olyan Munkástanácsok k Alakítását, mely az összdolgozók bizalmát élvezi és az üzem sajátosságainak megfelel. Távolíísátok el a Munkás- tanácsokba bekerült, oda nem való személyeket. 5. Az Elnökség álláspontja az, hogy egyéni bosszúk, személyeskedések elkerülése végett december 31-ig dolgo­zóknak ne lehessen felmondani a vállalatoknál, kivéve azo­kat a vezető beosztású dolgozókat, akiket beosztásukból a munkások, illetve a Munkástanácsok jogosan távolítottak el. Azonban azoknak is képességeik szerinti munkalehetőséget kell biztosítani. Kivételt képeznek az idényjellegű munká­sok és szerződésben álló dolgozók. Ezek szabadságolását is az elmúlt évi rendelet alapján kell végrehajtani. Felmondá­sokat csak az érvényben lévő törvények alapján lehet esz­közölni. Felkérjük a vállalatokat és a Területi Egyeztető Bizottságokat, hogy ennek alapján döntsenek az ilyen ügyekben. 6. Az Elnökség álláspontja az, hogy az üzemekben, hiva­talokban és intézményekben december 31-ig szakszervezeti taggyűléseket kell összehívni, ahol a szakszervezeti tagság vitassa meg az Üzemi Bizottságok jelenlegi összetételét, és ahol az Üzemi Bizottságok egyes funkcionáriusainak az, üzem szervezett dolgozói bizalmatlanságot szavaztak, ott vegye át az Üzemi Bizottság vezetését az a dolgozó, akinek a szer­vezett dolgozók bizalmat szavaztak. 7. Az Elnökség, értékelve a dolgozóktól beérkezett pa­naszokat, indokolatlannak tartja a dolgozók munkakönyveibe való minden olyan beírást, mely a munkavállalás megsza­kításának módját célozta, és megnehezítette az egyes dolgozók más vállalatoknál való elhelyezkedését. Javasolja: hogy csak a belépési és kilépési dátum bejegyzése maradjon meg. Javas­latot tesz a kormány felé a szabad munkavállalás törvénybe iktatására. 8. Az Elnökség elítéli a jelenlegi normarendszert és fel­kéri az Üzemi Bizottságokat, hogy adjanak segítséget a Mun­kástanácsoknak az üzemben a helyes bérezési rendszer ki­alakításához, az üzem sajátosságainak megfelelően. Az Elnökség álláspontja, hogy azoknak a dolgozóknak, akik október 29-től november 3-ig dolgoztak, dupla bért fi­zessenek ki. Ezeknek a dolgozóknak külön is köszönetét mon­dunk azért, hogy a forradalom időszaka alatt a közellátás zavartalan biztosítását elősegítették. 9. Az Elnökség egyetért a forradalom azon követelésével is, hogy a sztrájkjog továbbra is fennmaradjon a dolgozók részére és harcol ennek törvénybe iktatásáért. A Szakszerve­zet ki fogja használni a jogos követelések esetleges nem tel­jesítésénél ezt a lehetőséget is. Az E'nökségnek az az állás­pontja, hogy minden szervezett munkás, szakszervezeti szerv, segítse elő az üzemekben, hivatalokban, intézményekben a munka felvételét, a termelés feltételeinek megteremtését. Mert azoknak a jogos követeléseknek, melyek a dolgozók részéről felmerültek, csak úgy tudjuk megvalósítását köve­telni, ha megindul a munka, a folyamatos termelés. Ez a rend, nyugalom, békés építőmunka jelenlegi feltétele. MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK HEVES MEGYEI TANÁCS ELNÖKSÉGE Igazi verseny Érdekes számokat dobna felszínre a statisztika — remél­hetőleg meg is teszi —, ha ki­mutatná, mennyibe került az államnak, azon belül minden egyes embernek a gyökértelen termelőszövetkezetek és cso­portok úgynevezett támogatá­sa. Minden bizonnyal nem fil­lérekről lenne szó. Hosszú, hosszú éveken keresztül „szer­vezték” a szövetkezeti mozgal­mat és adóval, begyűjtéssel, tagosítással, az egyéni élet bi­zonytalanságával, állami hite­lekkel — az egész Rákosi-kor fegyvertárával — préselték be a parasztokat a szövetkezeti társulásokba. Azok, akik meggyőződés nél­kül, félelemből és kényszerből léptek be önként, ezekbe a ter­melőszövetkezetekbe, hiába volt minden üres, frázisagitá- ció, vegetálva, egykedvűen, — ambíció nélkül végezték tes- sék-lássék munkájukat. Az ál­lamtól, a mi zsebünkből kapott forintok pedig úgy olvadtak szét kezük között, mint a vaj a napon, pusztultak, kókadoz- tak az állatok, elszegényedtek a földek, egyre süllyedt a ter­mésátlag. De nemcsak ezekben a szövetkezetekben. A tagosí­tással állandóan bizonytalan­ságban tartott egyéni gazdák­nak is alaposan megcsappant a termelési kedve, nem tudott, nem mert és nem is akart előre tervezni. Az egész ország gyomra, pénztárcája mérhette le az oktalan, beütemezett szö­vetkezeti fejlesztés eredmé­nyét. Mondani sem kell, hogy vol­tak és vannak termelőszövet­kezetek, amelyek valóban nagyüzemek, amelyek korsze­rűen gazdálkodtak, tagjai jól éltek és élnek. Csakhogy ezek valóban meggyőződésből és nem kényszerből, nem a be­gyűjtés préséből menekülve, hanem józan fővel, számítás­sal szövetkeztek a jobb életért. Itt nem is volt, nincs is baj. Ezek a szövetkezetek példák, s minden bizonnyal meg is lesz a maguk követői. De — s ezért lehet csak üdvözölni a kormány programjának idevo­natkozó részét — csakis ezek vonzóereje, s nem burkoít, vagy nyílt kényszer lehet eb­ben az országban alapja a szö­vetkezetek fejlődésének. Lép­jen be az, aki akar, s ne lép­jen be akár élete végéig se az, aki jobbnak, helyesebbnek tartja egyéni életét. Soha többé ki nem mondhat­ják ebben az országban és nem is mondják ki hivatalosan, hogy minden erőt és támoga­tást csak a szövetkezeteknek, hogy az egyéni gazdálkodásnak nincs tere, lehetősége. Aki ezt mondja, s ennek szellemében cselekszik, az a párt, a nép el­len cselekszik, s minden bi­zonnyal meg lesz a lehetőség arra, hogy az effajta restaurá­tor elemekkel szemben eljárjon a párt, és az állam. Nagyra tartjuk, mezőgazdaságunk dön­tő erejének az egyénileg gaz­dálkodó parasztságnak felbe­csülhetetlen jelentőségű mun­káját. Minden, párttól, állam­tól telhető segítséget megkap­nak, hogy magasba lobogjon bennük a termelési kedv, hogy helyre álljon joggal megren­dült bizalmuk, hogy kiváló szakértelmükkel a legtöbbet hozzák ki a földből a maguk, a haza dolgozóinak hasznára és javára. így igaz, így helyes egy sza­bad, szocialista országban az egyéni gazdák és a jól dolgozó termelőszövetkezetek versenye. , Egyenlő feltételekkel, egyenlő célokért: s e versenynek mi magunk látjuk hasmát. I > / Mi Mi a biztosíték, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nem lesz újból MDP, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt valóban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség, tehát valóban a dolgozó nép pártja lesz — kér­dezték szombaton a megyei ta­nács kommunistáinak tanács­kozásán. Voltak, akik nyíltan, ilyen világos megfogalmazás­ban kérdezték, mások aggód­va céloztak rá, de mindegyik hozzászólásban ott csengeti: mi a biztosíték? Nehéz volna élethűen visz- szaadni a tanácskozás értékét, túlfűtött hangulatát, az aggó­dást és bátor kiállást a párt­a biztosíték ért, az ingatagságot, tartózko­dást, a szenvedélyes kérdése­ket és felszólalásokat. Pedig jó volna, mert mind­ezekben benne volt a válasz is. Ahogy gátlás és félelem nélkül bírálták a vezetőséget, egyese­ket személy szerint is, ahogy követelték a vezetőség azonnali lemondását, és az új vezetőség­választást, ahogy vitába száll­tak az előadóval, elmondták kételyeiket, elgondolásukat, igazukat, — mindez maga a vá­lasz volt. De hadd írjuk le is. Nem lesz a Magyar Szocialista Mun­káspárt MDP, mert a kommu­nisták maguk akarnak és fog­nak vezetőséget választani, mert maguk döntenek majd a • * pártszervezetek tagjai, hogy kiket vegyenek be maguk közé. Biztosíték erre, hogy már a múlté a bürokratikus pártve­zetés, az ÁVH-tól való félelem légköre, amikor minden igaz­ságos ellenvélemény az „el­lenség hangja” volt. Biztosíték az, ahogy a megyei tanácson is — és másutt is — bár ha ag­gódással is, de szeretettel és teli munkakedwel beszéltek az új párt létrehozásáról. Biztosíték, hogy a párt veze­tése a legfelsőbbtől a legalsók­ig élesen elhatárolta magát Rá­kosi és Gerő bűnös politikájá­tól és kíméletlen harcot hirdet ellene. S. M. A munkások választották I) „Olyan ember, aki tűzbe menne értünk, melósokért” — magyarázza egy alacsony, sí­sapkás, 40 év körüli munkás, i az Autójavító irodája előtt és a kőrülállók. akik szintén a vál- I lalatnál dolgoznak, helyesel- nek. Farkas Józsefről beszél- I nek, aki az Autójavító Vállalat 1 főkönyvelője és október 27-én ! megalakult Munkástanács el- : nőkévé választották. Az elnököt az irodában ta- i lálom munkatársaival, arról j beszélnek, mi a feladat ma és I mi lesz holnap. Megkérem, be- j széljen magáról, munkájáról, meggyőződéséről. — Elnöknek választottak az emberek, szeretnek, bíznak * bennem és én nem akarok bi­zalmukkal visszaélni, — az ő (■ követeléseik az enyémek is, az f, ő bajuk az én bajom. Mj a vál- \ lalatnál dolgozunk és ebből élünk. Miénk az üzem, talán most érezzük egészen, hogy na­gyon a miénk — és meg akar­juk tartani magunknak. Nem akarom túlságosan részletezni L azt, milyen hibák voltak ná­II lünk a múltban, nincs időnk [] most ezen rágódni. Az a fon­tos, hogy most rendet teremt­sünk a magunk portáján. És j minden remény, minden lehe- ! tőség megvan arra: így ín lesz! — Miiyen feladatokat oldott I meg u vállalat, n Munkásta- |j náci? Itt A munkálok kérték, bo- YUört«^0^ vl néhány személyt, akik a munkásbér terhére fe­leslegesen voltak a vállalatnál és nem végeztek termelő mun­kát. Ezt a dolgozók megelége­désére végre is hajtottuk. Fi­zikai munkát ajánlottunk fel nekik, de ezt nem mind fogad­ta el. Másik feladatunk: a munka megindítása. Megértettem az emberekkel: Ha dolgozunk, magunknak dolgozunk. Az a hiba, hogy kevés az anyag, másrészt a vidéken dolgozókat nem tudtuk munkahelyükre szállítani, így ők is bent tartóz­kodnak az üzemben és gépkar­bantartási munkákat végeznek. Nem tud dolgozni a gumija­vító részleg sem, hiszen egy napra való anyaguk van és azt mondtam nekik, ne dolgoz­zák fel, hagyják meg a kór­házi autók esetleges javítására­Az egri Borforgalmi Válla­lat dolgozói az elmúlt hetek­ben sem hagyták abba egyet­len napra sem a munkát, hi­szen a szőlő feldolgozását nem lehet elhalasztani. A szüret ideje alatt több mint 12 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, ez több mint 10 ezer hektoliter bőit Jelent. A feldolgozás még most sem fejeződött be, mert a vállalat gazdaságúban még szüretelnek. A vállalni dolgozói igen A napokban revízió alá vesz- szük az elbocsátottak ügyét. Nekem az a véleményem: akit a munkások nem fogadnak be maguk közé, az ne dolgozzon a vállalatnál. — Mi a véleménye arról, mi most a teendő? — Azon nem lehet vitatkoz­ni, hogy béke, nyugalom kell nekünk. Nagyon fontos az, hogy fellépjünk minden okta­lan személyeskedés ellen és rendezzük végre normálisan dolgainkat. A felsőbb szervek vegyék figyelembe az újonnan megalakult munkástanácsok erejét, támogassák tevékeny­ségét. Határozzák meg végre világosan jogait és kötelessége­it, mert ez az alapja a mun­kástanácsok határozott műkö­désének. nagymennyiségű bikavért is készítettek. Bár ennek feldol­gozását még nem fejezték be eddig máris mintegy 5000 hektoliter bikavér van már hordókban. Jelentős mennyi­ségű Medoc Noirt is készítet­tek. A feldolgozás mellett ko­moly gondot jelent a vállalat, dolgozóinak, hogy az új fel­dolgozó épület, még befejezet­len, s így a hideg tél károkat okozhat a drága, új gépekben-----------------­ff ( Mester hektó bikavér készült eddig as egri Körforgalmi Vállalatnál HÍREK az ORSZÁGBÓL — A VEGYIPARI MINISZ­TÉRIUM felhívást intézett a minisztériumhoz tartozó válla­latokhoz, hogy tekintettel a népgazdaságban betöltött rend- kívül fontos szerepükre, kezd­jenek munkához. A gyógyszer- gyárak a legfontosabb gyógy­szerek készítését kezdjék meg, dolgozzanak a műtrágyagyárak és szervezzék meg az olajszál­lítást. — Egyre több üzemben indul meg az élet a fővárosban. Az Autóvillamossági Felszerelések gyárában 1300-an, a Beloian­nisz gyárban 1000-en, a Ganz- Vagonban 2000-en kezdték meg a munkát hétfőn. A Ganzban a Munkástanács közel 100 forint értékű élelmiszercsomagot osz­tott ki az üzem dolgozói kö­zött. — A BUDAPESTI rendőr- kapitányság megkezdte az úgy­nevezett R-osztagok szervezé­sét, amelyek a város lakóinak nyugalmát, a fosztogatók, a kö­zönséges bűnözők felszámolá­sát lesznek hívatva biztosítani. Az R-osztagok rövidesen meg­kezdik munkájukat. — Recsken és Mátraderecs- kén nem szünetelt a tanítás egy napig sem. Az iskola pe­dagógusai egész nap tanítot­ták a gyerekeket, s nem egy­szer a hiányzó nevelőket is pó­tolva, helyettesítettek. így ér­ték el, hogy az anyag leadásá­ban elmaradás nincs. SZERKESZTŐSÉGI KÖZLEMÉNY A Népújságban, az egyes üzemek részüeges munkájáról szóló jelentéseket, tekintettel a közlekedési és egyéb ne­hézségekre, telefonon szerez­tem be. Egercsehi bányából Varga Lajos főmérnök, a Mátravidéki Erőműből Kallós József, az egri Lakatosúru- gyárból a helybeli munkásta­nács tagjai informáltak en­gem, e jelentések összeállító­ját. CSÁSZÁR ISTVÁN Értesítés l Értesítjük előfizetőinket, hogy a Népújságot a közleke­dési nehézségek miatt nem tudjuk hozzájuk eljuttatni. A közlekedés helyreállításáig a Népújságot csalt árusítással terjesztjük Vasárnap a rádió hullám­hosszán Heves megye munká­sai, dolgozó parasztjai is nagy figyelemmel és érdeklődéssel .hallgatták Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének nyilatko­zatát. Az általános helyzetről modctt szavakkal és az azt kö­vető konkrét intézkedésekkel egyetértünk. Egyetértünk ab­ban is, hogy az elmúlt hét alatt sokat szenvedet hazánkban is­mét gyorsan induljon meg a bé­kés építőmunka. Örömmel vet­tük azt a bejelentést, hogy leg­később január elsejével mint­egy 15 százalékkal emelni kell a béreket. A munkás—paraszt kormány nyilatkozatában megerősítette a gyűlölt begyűjtési rendszer eltörlését, de nem beszélt a munkások körében már rég gyűlöltté vált, mesterkélt és túlfeszített normák rendezésé­ről, vagy eltörléséről. Erre pe­dig valamenyien kíváncsiak volnánk és a rádió mellett ülve vártuk a munkás—paraszt kormány ezirányú állásfoglalá­sát is. Nem tudjuk miért, de a normák igazságos rendezéséről, eltörléséről szóló bejelentés ez­úttal elmaradt. Reméljük, hogy a közeljövőben, vagyis az elkö­vetkező napokban ezt az égető problémát is megoldja a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány, mellyel elősegítené, hogy a munkások nagyobb kedvvel, nagyobb lendülettel fogjanak hozzá országépítő munkájukhoz. Készéi István Néhány szó a „Szabad Európa“ rádióról Az elmúlt napokban a külföldi kapitalista rádióállomá­sok nagyon sokat foglalkoztak Magyarországgal. Ne hány- torgassuk most ezeknek az adásoknak a tárgyilagosságát Egyik kevésbé, a másik még kevésbé tárgyilagos. Nem is várhatunk mást. De bocsánatot kérünk! Ha nem■ is várhatjuk, hogy ezek az adók tárgyilagosak legyenek, azt megkövetelhetjük, hogy ne uszítsanak országunk, ebben a percben amúgy is zilált rendünk ellen. Mert a Szabad Európa, a magát Szabad Ma­gyarország hangjának kinevező rádió ezt teszi Izgató, csa­holó hangon, sokszor a tényeket teljesen radírozva festi meg helyzetünket és »jó szándékú« munkatársai arra biz­tatnak, hogy továbbra is vér folyjon Magyarországon, hogy álljon a munka, hogy dermedt legyén az élet. Nemcsak mi, magyarok csömöriünk meg és háborodunk fel a Szabad Európa csaholásától. ,A Nyugat Németországi Demokrata Párt követelte a kormánytól, hogy vonja meg az engedélyt a Münchenből amerikai pénzen sugárzó, erkölcs­telen adóállomástól. Adenauer természetesen elutasította a követelést. S ezzel akarva, akaratlanul ő ís azonosította magát a koholmányok szerzőivel, fröcskölőivei Közlemény A Népújság folyó évi no­vember 11-i számában közle­mény jelent meg a MSZMP Eger városi ideiglenes elnök­ségének megalakulásáról. Az elnökség tagjai közt az én ne­vem is szerepelt. Tekintettel arra, hogy jelölésemet velem előzetesen nem beszélték meg, s én azt: nem vállalom el, kérem, hogy a lap legkö­zelebbi számában alkalmas módon közölni szívesk ed je­nek, miszerint nevem téves tájékoztatás alapján került az elnökség tagjai közé. i>r. osvAth gádor kórházi adjunktus, Eger, II. Kórház Heves megyei Vörös­kereszt« budapestiekért A Heves megyei Vöröske­reszt egri csoportja megkezdte a gyűjtést a budapasti lakos­ságnak. A pusztaszikszói álla­mi gazdaság nagymennyiségű élelmiszert küldött a Vörös- keresztnek, ugyancsak pénz­adományt küldött a Kisker. Vállalat is. NEPÜJSAG Heves megye dolgozó népének lapja. Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP megyei elnöksége és a megyei tanács. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Mártírok tere l, Posta fiók: 23. Telefon: 24-43. 24-44, 2«-*L Heves megyei Nyomda V., Eger Felelős a Munkástanács elnökei Hangácsi András« Mi lesz a normákkal?

Next

/
Thumbnails
Contents