Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-24 / 83. szám

VUAG pmíTAMl LMSÜULUUl m NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA 50 FILLÉR 19S6. OKTÓBER 24. SZERDA tomiiiiiwii—■■■■ i ■ iiwjLUMwaaoeFiaMaaaaiiiMBiiiMiww"”"1111 mummri * *......>uwwiiumiimijiwtwiiw».»w» Szántsunk, vessünk. A rendkívül száraz időjárás megnehezítette az őszi munkák elvégzését. A kőkeménnyé száradt földben ha­talmas hantokat vet az eke, s gépállomásaink dolgozol a korszerű gépekkel is csak nehézségek árán tudtak megfe­lelő magágyat készíteni. Egyénileg dolgozó parasztjaink­nál még nehezebben ment a munka, a két, va&y “eg:y lóval, a fogatokhoz méretezett kisgépekkel a kotottebb ta­lajon szinte lehetetlen volt megteremteni a vet es felté­telét, a jó magágyat. Sok helyen éppen ezert vártak a vetes megkezdésével, és ez nem is volt mindenütt helytelen, ue az idő most már erősen eljárt, a további halogatás karos lehet, azzal fenyeget, hogy a túl későn vetett búza nem erő­södik meg, s ha ismét erős, kemény telünk lesz erre pedig számítani kell — a jövő esztendőben gondot okoz majd az ország kenyérellátásának biztosítása. Vetni kell tehát, minden erőnket megfeszítve. A meteorológusok sze­rint, most már számítani lehet az esős időre, ez részben meg is oldja a problémákat. De arra is fel kell készülni, hogy minden percet kihasználjunk az eső után, mert nem sok van már hátra az őszből. Tanácsainkra, pártszervezeteinkre komoly munka vár a következő napokban, hetekben, az ő feladatuk mozgó­sítani a dolgozó parasztokat a gyors vetésre. De ezt a fel­adatot a régi módszerekkel, adminisztratív intézkedések­kel, vagy hozzá nem értő népnevelők kiküldésével nem lehet megoldani. Új módszerekre van szükség. Milyen legyen ez az új módszer? — teszik fel jogosan a kérdést. Röviden úgy lehetne összefoglalni az új mód­szer lényegét: ne felülről utasítgassák a dolgozó parasz­tokat, hanem velük együtt beszéljék meg, mi a tennivaló, hogyan lehetne segíteni a gondokon. Más esztendőben is volt szárazság, és a dolgozó parasztok mégis elvetettek, te­hát számos kialakult termelési módszer van. A tanácsok, pártszervezetek feladata az lenne, hogy meghallgassák a tapasztalatokat és népszerűsítsék azokat. Bizonyos, ha a dolgozó parasztok látják, hogy hallgatnak rájuk, figye­lembe veszik tapasztalataikat, akkor szívesebben fogadják el az új módszereket is. Agropropagandánknak is sokkal rugalmasabban kell alkalmazkodni az adott helyzethez. A meglévő lehetősé­gekre kell felhívni a figyelmet. Elsősorban arra kell irányí­tani a dolgozó parasztok figyelmét, hogy hol, milyen mód­szerrel lehet jó magágyat készíteni, melyik területen ele­gendő a tárcsa, a kultivátor, szántás helyett. Ismertetni kellene széles körben a horti Petőfi Tsz példáját. Itt 30 holdon, a répa felszedése után, tárcsával készítettek mag­ágyat és már szépen sorol a vetés. De nemcsak beszélni kell a soronlévő munkákról, ta­nácsainknak a gyakorlatban is több segítséget kell nyúj­taniuk. Kevés az iga, és éppen emiatt igen felmegy az ára ilyenkor ősszel. Hogy elejét vegyék az igauzsorának, he­lyes, ha a tanácstagok segítségével, a helyi szokásokra tá­maszkodva, megszervezik a brigádokat, minden fogatossal megegyeznek, hol, mennyit tud felszántani. Ha ilyen mó­don biztosítva lesz minden fogatnélkülinél a szántás, ak­kor nem kényszerülnek magas árat fizetni, a helyzetet ki­használó, egyes fogattulajdonosoknak. Kevés a különböző talajműveléshez alkalmas kisgép, tárcsa, borona, gyűrűs­henger és vetőgép, pedig ezek nélkül nem lehet jól elő­készíteni most a talajt. Itt a földművesszövetkezetek ad­hatnak sok segítséget, ha megszervezik a kisgép kölcsön­zést. Van már erre példa, ezt általánossá kell tenni az egész megyében. Haszna volna belőle a szövetkezetnek is, mert a gép vásárlására fordított összeg hamar visszaté­rülne, de hasznos lenne a gazdák szempontjából is. Sok segítséget jelent majd az őszi munkákban az is, hogy gépállomásaink — ha a termelőszövetkezetekben el­végzik a vetőszántást és a vetést — az üzemanyagkész- ! lettől függően vállalnak majd az egyénieknél is vetőszán- | tást. Természetesen itt a fogatnélküli gazdákról van szó. > Arra azonban gondolni kell, hogy teljes magágy készítésre ; kössenek szerződést, mert a rögös szántás elsimítására nem í lennének képesek a kisgépekkel, s így csak fél munkát c végeznénk. Előbbre viszi a szántás, vetés ügyét, ha meggyor­sítják a cukorrépa, a szőlő és a bor átvételét. A borbeadás­nál ez a dolgozó parasztokon múlik, az kell hozzá, hogy pontosan betartsák a bcütemezést, mert ha nem a kije­lölt időpontban viszik be a szőlőt, jóval többet kell várni. A cukorrépa átvevésnél a gyárnak van tennivalója, sok­kal gyorsabban menne az átadás, ha minden termelőt ér­tesítenének, mikor viheti a répáját. így fel tudnának ké­szülni rá és annak sem lennének a gazdák kitéve, hogy az amúgy is kevés fogatot félnapra leköti a cukorrépa szállítás, a másik félnap pedig már nem tudnak vele kezdeni semmit. Sokféle ága van tehát a mozgósító munkának. S mind­ez akkor vezet sikerre, ha a magyarázó, felvilágosító szó­val gyakorlati segítség is párosul. Felavatták Nagyrédén a megye 90. kulturotthonát A gépek sikeresen megbirkóztak a szárazsággal. Jól előkészített talajba vetik már az őszi­búzát NOVEMBER 7 ELŐTT Tizenötmillió forint a szövetkezeti tagoknak Eáradoznak. Mindez helytállás­ra és szilárd munkafegyelemre készteti a dolgozókat. Kétsze­res erőt vesz igénybe az őszi és a téli csúcs tartása. Műsza­ki vezetőink a fizikai dolgozók­kal közösen megfelelően elő­készítették a gépi és szállító- berendezéseket, hogy semmifé­le időjárási viszontagság ne gátolja a terv teljesítését. Minden remény megvan arra, hogy éves tervünket a határ­idő előtt teljesíteni tudjuk. Erre kötelez bennünket az él- üzem-cím is, melyet a második negyedévben elnyertünk. Kozsda István, termelési felelős Épül az ország első magnézium kohója ízes étkek mestere Ritka szép ünnepük volt vasárnap Nagyréde község la­kóinak. Ezen a napon ebben a faluban avatták fel a megye 90. művelődési otthonát. A nagyrédeieknek már régebben is volt hova menniök, ha ta­nulni, vagy szórakozni akar­tak, de az előbbi művelődési házukat az 1954. július 14-i felhőszakadás okozta emléke­zetes árvíz a falu negyvenkét lakóházával együtt rombadön- tötte­A bajbajutott község lakói azonban nem maradtak egye­dül Az egész ország segítette őket, hogy a régiek helyén új, izebb és jobb házakat építhes­senek. A falu lakóinak fel­ajánlották segítségüket a cse­peli Vas- és Fémművek dolgo­zói is. Vállalták, hogy fel­építik a község új művelődési házát. Azóta __ pihenőnapjukat feláldozva, a csepeli munká­sok minden ünnep- és munka­szüneti napon Nagyrédén dol­goztak, ahol a lakosság hatha­tós segítségével az elmúlt na­pokban elkészült a nagyrédeiek új, szebb és tágasabb művelő­dési háza. Az avató ünnepségen az épí­tőkkel együtt részt vett a cse­peli Vas- és Fémművek mű­vészeti csoportja is, melynek tagjai a helybeli népi együt­tessel együtt, vidám, változa­tos műsorral szórakoztatták az ünnep részvevőit. Király Gyula, az egri Park Szálló szakácsa Színesfém-kohászatunk fej­lesztése érdekében a második ötéves terv irányelveinek megfelelően az Apci Fémter- mia Vállalatnál az elmúlt hét elején megkezdték az ország első magnéziumkohójának az építését. Helyszínre érkeztek a Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói, akik az új kohó alapozási és kőműves- munkáit végzik el. Az új ko­hó szerelési munkáit pedig a különböző ipari vállalatok, többek között a csepeli Vas- és Fémművek munkásai vég­zik majd. A hazánkban eddig ismeretlen magnéziumkohót a jövő év első felében építik meg, a második felében pedig átadják rendeltetésének. A magnéziumnak — mint ötvözetanyagnak — nagy sze­repe van a fémek használatá­nál. Többek között alumini­um ötvözéséhez használják, szilárdabbá teszi a magyar fe­héraranyat, igen szép fényt ad neki és így az ipari hasz­nálaton kívül különböző hasz­nálati és dísztárgyak készíté­sére is alkalmas. Ezt az igen értékes ötvöző­anyagot eddig külföldről kel­lett és kell még ma is besze­rezni. A magnézium alapanya­ga pedig a dolomit, melyből a Pilisben és a Bakonyban fel­mérhetetlen mennyiség áll az ország rendelkezésére. Éppen ezért az Apci Fémtermia Vál­lalatnál a jövő év második fe­lében hazai nyersanyagból jó­minőségű magnéziumot állí­tanak majd elő- A Fémtermia Vállalat szak­Az állandó kutatómunka mellett egyre több termelőkút dol­gozik a demjéni olajmezőn ■M MIP t^VES MEGYÉI BIZOTTSÁGA MEgYEI TAMCS LAPJA­emberei egyszerre két techno­lógiai eljárással kísérleteznek majd az új kohóban. Eredmé^ nyes munkájuk érdekében ne­ves kutatók és kohászok köz­reműködésével megalakították üzemükben a kohászati egye­sület apci csoportját, melynek feladata lesz a kiváló minősé­gű magnézium előállítása. A Mátravidéki Erőmű dől- ■ gozói a harmadik negyedévben is jól dolgoztak. Termelési ter­vünket 104.7 százalékra telje­sítettük, s terven felül annyi villamosenergiát termeltünk, amennyi 49.855 család havi fogyasztását fedezi. Fajlagos kalória tervünket 101.37 százalékra teljesítettük, így 75 kalóriát takarítottunk meg egy-egy kilowattóra áram előállításánál. Ez szénben át­számítva, 8046 tonna kevert szénnek felel meg. Ez a meg­takarításunk 3218 család évi tüzelőjét biztosítja. [ Dolgozóink most a téli felké­szülés közepette, a negyedik negyedéves terv telipsítécZn ; Megyénk termelőszövetkeze- ; teiben készítik az 1955—50-os ; gazdasági év zárszámadását, ; amely tükörképet ad a közös ; gazdaságok egy esztendős fejlő- I déséről. Az évvégi mérlegnek ! első számadatai azt bizonyít- ! ják, hogy az okosan, tervsze- \ rűen gazdálkodó tsz-ek többsé- ‘ ge jelentős lépést tett előre a í fejlődés útján- Javarészük gaz- t daságilag megerősödött és na- j gyobb jövedelmet biztosít tag­► jainak, mint más években. ; Példa erre, hogy a múlt esz- ; tendőben 13 millió forint kész- | pénzt fizettek ki az évvégi zúr- | számadáskor a megyében. Az * idén már előlegként jóval 10 J millió forinton felül volt a ki­► osztott összeg. Ez természete­► sen csak egy része az évi jut­► tatásnak, mert a zárszámadás t befejezésekor még további öt ► millió forintra számít a tagság, í A természetbeni részesedés is | a készpénz jövedelemhez ha­E * sonlóan emelkedett. Kenyérga­bonából tavaly 360 vagon volt I a kiosztott mennyiség, az idén ► már előlegképpen 508 vagonnal ► vittek haza a tagok. A tsz-ek ; magtárában még további 300 ; vagon gabona vár kiosztásra. A > tagság jóléte mellett a közös Nyolcezer tonna szénmegiakarítás a Mátravidéki Erőműben Széljegyzet A minapi értelmiségi an- kéton Egerben, az egyik ag­gódó óvatossággal feltett : kérdésre világos szóval vá- laszolt az előadó: »Rákosi Mátyás nem térhet vissza ha- ■ hazánk politikai életébe 1 Ebben a pillanatban a < terem egyik sarkában ön- ! kéntelenül összeütődött 1 két tenyér, aztán félpercnyi < csend, s a terem másik sár- < kában ismét összeütődött < két tenyér. . . Vjabb csend < és félperc múlva tapsolt az* egész terem. * Az első taps: 1953 júniu-\ sa. Ez jutott eszébe a két * tenyér tulajdonosának, s ez\ a második tapsolónak is. A\ csend? mindaz, ami utána* jött. A visszakozz . . ., az \ önkény . ... a félelem . . ., < a ne szólj szám ... S az \ egész terem kitörő tapsa? 3 Ez 1956 júliusa i ím így lehet a tenyerek < nyelvéből érteni • (gy ■ ó)\ * < Emlékszünk még! Terem,' hallgatóság, pódium, vala-' milyen vezető ember be­szél és körülötte, előtte úgy hajlonganak, úgy bó- lintgatnak a fejek, hogy szinte hullámzik a terem. Tűnőben a bólogatójánosok kora, éppen ezért volt fájó,' hogy az elmúlt héten ismét találkoztam velük. Negyven—ötven ember hallgatott egy tájékoztatást, ; utána bátorhangú vélemé- \nyek hangzottak el. Nem ; egy, nem is kettő, hanem ; sok. És ebben az egyenes- '< derekú hadban ott ült két, ! három ember, akinek a fe­> je éppúgy hajlott a próra, > mint a kontrára. [ Miért? Talán mindennel > egyetértett? (Az előbb mást f mondott!) Vagy az éppen [ akkor beszélőt biztosítja l egyetértéséről? (Háta mö- J gött mást mond.) Akár az J egyik, akár a másik, egyik £ sem vall egyenes gerincre. {Vagy talán csak szokás? t Sok emberi szokás van, £ ami szégyene az embernek: » az efajta bólogatás is az. t Ha csak megszokás, ak­* kor is hagyjuk el. * (papp) vagyon gyarapodása is a terv­szerű munkát bizonyítja. Nagy­részt saját jövedelemből több mint 10 millió forintot fordí­tottak építkezésre, azonkívül mintegy ötmillió forintból egyéb beruházásokat eszközöl­tek. A helyes úton járó termelő- szövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodását a füzesabonyi ISzabad Nép Tsz példája is bi­zonyítja. A tervszerű gazdál­kodás következményeképpen az előirányzott termésátlagokat lényegesen* felülmúlták. Növe­kedett az állatállomány is, mely együtt járt a tagság jö­vedelmének az emelkedésével. Egy-egy tag havi átlagjövedel­me meghaladja az 1500 forin­tot, egy munkaegység értéke közel 70 forint lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents