Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-24 / 83. szám

NÉPÚJSÁG 1956. október 24. Nem középiskolás fokon . .- üt«»Alakult a főiskolások Kossuth Köre — Friss szelek, fényes szelek fújnak- Megpezsdítik a fiata­lok vérét, széttörik a szűk korlátokat, ahová oktalanul — képességeiket, erejüket, tettvágyukat lebecsülve — hosszú időn keresztül beszorí­tották őket. Áttörték ezek a. szelek az Egri Pedagógiai Fő­iskola vastag falait is, fel­rázva az ifjúságot: cselekedni, a szavak helyett tetteket kö­vetelve, azt kívánva, hogy te­kintsék őket felnőtteknek, ne «•középiskolás fokon« kezeljék őket. Az egész ország egye­temi ifjúságához csatlakozva alakították meg ezen az őszi vasárnapon a főiskolások Kos suth-körét. Mintegy fórumát annak, hogy felnőttek és vita­képesek. Egy nap alatt, job­ban mondva, órák alatt több­száz főiskolás lépett be a körbe és este már nagygyűlés keretében olvasták fel a főis­kolás Kossuth-kör memoran­dumát Szenvedélyes és lelkes vita jellemezte a gyűlést, még a levegő is forró volt a fiatalok körül De szenvedélyességük mégsem ragadta őket szélső­ségekre és követelésük az el­követett hibák orvoslását kér­te. Nem kívántak lehetetlent, megvalósíthatatlant Hosszú és minden oldalról megvilágított vita előzte meg az egyik leg­fontosabb kérdést: a DISZ- szel, vagy a MEFESZ-szel? És a vita folyamán elhangzott szavak bizonyították, hogy a DISZ Egerben, a főiskolán nem töltötte be hivatását, nem állt az ifjúság élére, nem fog­lalkozott komoly és jelentős problémákkal, nem volt de­mokratikus és vezetőségét az ifjúság tudta nélkül választot­ták meg. Éveken át elnézte, hogy igazságtalanul távolítsa- nak el főiskolásokat. Felvető­dött a bizalom kérdése is a DISZ vezetősége iránt. Egy­más után jelentkeztek a fia­talok hozzászólásra. Nem bíz­hatnak a DISZ vezetőség­ben, mert az sem bízott a fiatalokban. Szavazással döntöttek. Mondjon le a DISZ vezetősége, és csatlakozzanak egy olyan szervhez, mely hi­vatott arra, hogy a főiskolá­sok sajátos problémáival fog­lalkozzon. Ilyen szervezet az újjáalakuló MEFESZ, melyet a szegedi egyetemisták és a Műszaki Egyetem hívott élet­re. A DISZ vezetősége elis­merte hibáját, s lemondott Hivatkozott arra, hogy az ak­kori helytelen politika nyomta rá a bélyegét a DISZ munká­jára. Belátták, hogy a júliusi határozat óta nem tettek sem­mit, ami előbbre vitte volna a főiskolai DISZ munkáját. Hosszas vita folyt az Okta­tásügyi Miniszterhez intézett követelésekről, melyet az ifjú­ság tizenkét pontban foglalt össze. Követelték a politikai és erkölcsi egyenrangúságukat a tanáraikkal, vezetőikkel. Kér­ték, a kötelező óraszámok csökkentését, a fakultatív ok­tatás bevezetését, azt, hogy a marxizmust heti két órában oktassák, a szemináriumokat, a gyakorlatokat tegyék fakul­tatívvá, minden hallgató szá­mára egy általa választott gyakorlat vagy szeminárium legyen kötelező, ebből osztály­zatot azonban ne adjanak. Az ifjúság hazafias nevelését he­lyezzék nemzeti alapokra, ne csak emlegessék Apáczai Cse­ri Jánost, Comeniust, Tessedik Sámuelt, használják fel a ma­gyar pedagógia hagyományait a legrégebbiektől a ma élőkig. Emeljék a módszertani órák színvonalát. Kérték a fakulta­tív nyelvoktatás azonnali meg­valósítását, a honvédelem oktatásának heti két órában való megállapítását, követel­ték, hogy vizsgálják felül az államvizsga-rendszert. Csak pedagógiából és a szaktár­gyakból kelljen államvizsgát tenni. Leghosszabb vita, mint már említettük, a DISZ vagy a MEFESZ szükségességéről szólott. A főiskolások egyet­értenek a szegedi egyetemi if­júság által megfogalmazott új MEFESZ szervezeti szabály­zattal. mely leszögezi: a MEFESZ ifjúsága követi a pártot és eszmei alapja a marxizmus—leninizmus. A szervezet nem tudta I DISZ megfelelően képviselni az e- gyetemi ifjúság érdekeit. Majd követelték, hogy nyilvánítsák a diákszállókat önálló gazdasá­gi szervekké. Legyen az ifjúság által választott önkormányza­ta. Követelték a titkos káder- lap-rendszer felszámolását, a származási kategóriák tényle­ges megszüntetését. Szervezzen a Főiskola bel- és külföldi utazásokat minden főiskolás részére. Kérték, hogy havonta egy 50 százalékos utazási ked­vezményt adjanak, valamint azt, hogy már most adják meg a Pedagógiai Főiskolásoknak és a tanárszakos egyetemisták nak a pedagógusokat megillető nyári utazási kedvezményt. Külön főiskolai menzát kér­tek, és a menzaforint normá­jának napi 15 forintra való fel­emelését. Követelték, hogy március 15-ét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az okta­tásügyi Minisztertől a főisko­lások azonnali gyakorlati in­tézkedést kértek. Ellenkező esetben, csatlakozva a pesti főiskolai hallgatókhoz, a főis­kolás ifjúság tüntetéssel fejezi ki elégedetlenségét. A vita és a nagygyűlés az éjszakába nyúlott, de a főisko­lások száma nem fogyott. Vé­gig várták és végig tapsolták a számukra olyan fontos pon­tok megvitatását. A fiatalok megindultak az igazságot ke­reső úton és ezt az igazságot már semmilyen korlát közé nem szoríthatják, semmi sem tarthatja vissza és semmi sem némíthatja el. A tőiskola igazgatójának válasza az iíjóság követeléseire Az ifjúság követeléseivel egészében egyetértek és egyet- ért a Főiskola Tanácsa is Mindenekelőtt egyetértek az ifjúság követeléseinek elvi alapjaival, a szocialista demokrácia megvalósítására irá­nyuló törekvéssel. Véleményem szerint az ifjúság memo­randumában nincs semmi, ami a párt júliusi politikájával és a népi demokrácia érdekeivel ellentétben állana. A memo­randum megvalósításának módozatairól további tárgyaláso­kat látok szükségesnek. Van néhány olyan követelés is. amelyet a Főiskola a maga hatáskörében nem tud megva­lósítani, ezekről a minisztériummal kell majd tárgyalnunk. Egyetértünk azzal, hogy az ifjúsággal, mint politikai­lag és erkölcsileg egyenlő féllel tárgyaljunk. A főiskola lé­nyegének tartjuk a tanárok és az ifjúság szövetségét, az igazi *■universitas«-t. A kötelező óraszám csökk ntését célozza az Oktatás­ügyi Minisztériumnak néhány, a közeli napokban megjelenő rendelete (testnevelési órák fakultatívvá válnak, bevezetjük a fakultatív nyelvoktatást, a magyar párttörténet oktatását heti lcét órára csökkentjük). Rövidesen felülvizsgálják a honvédelmi órák számát és ternatikáját. Az alkotmányban biztosított szervezkedési szabadság alapján a MEFESZ-t elismerjük a főiskolai ifjúság szerve­zetének. Helyes követelménynek tartjuk, hogy az ifjúság nevelé­sét valóban nemzeti alapokra kell helyezni, felül kell vizs­gálni az államvizsga-rendszert, a diákotthonokban biztosítani kell az ifjúság öntevékenységét. Az ifjúság élelmezését, véleményünk szerint is ki kell venni a Felsőmagyarországi Üzem élelmezési Vállalat kezéből. Az, hogy a Főiskola ifjúsága külön ifjúsági szervezetei hoz létre, nem jelentheti a magyar ifjúság politikai és esz­mei egységének megbontását. dr. NÉMEDI LAJOS, m Pedagógiai Főiskola igazgatója. Tengeri herkentyű Az alábbi eset feltétlenül megérdemli a »-tengeri her­kentyű« nevet, bár adhattuk volna ezt a címet is: «-hogyan lesz a szúnyogból elefánt«. — Elrettentő mintapéldánya an­nak a bürokráciának, amely egyesek szerint nem is olyan veszélyes nálunk. Hogy vilá­gos képet adjunk az említett herkentyűről, megpróbáljuk hivatalos rendszerességgel, de hivatalos kacifántosság nél­kül vázolni az ügyet. 1. Rudlóf Tibor általános is­kolai tanárt és feleségét (ugyancsak pedagógus) Verpe- létre helyezik. Két kisgyere­kük van, a kisebbik öthóna­pos, ennélfogva megkérik a községi tanácsot, hogy gon­doskodjon nekik lakásról. 2. A községi tanács — min­den dicséretet megérdemlő gyorsasággal — kiutal nekik egy kétszoba-konyhás lakást. A lakást az ÁVESZ azazhogy ÉMASZ (Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat) használja raktárnak és telep­helynek. A községi tanács íté­lete a Minisztertanácsnak egy rendeletén alapult, amely sze­rint lakást egyéb célokra nem szabad igénybe venni. A kör­zeti villanyszerelőnek, aki egyébként Feldebiőn lakik onnan jár át Verpelétre, te­lephely céljára kiutalnak egy szobát bent a községben. 3. Az ÉMASZ fellebbez- A járási tanács a fenti indokok alapján helybenhagyja a köz­ségi tanács intézkedését. 4. Az ÉMASZ ismét felleb­bez. A megyei tanács igazga­tási osztálya — most már megfellebbezhetetlenül — meg­erősíti a községi, azaz a já­rási tanács intézkedését. 5. Az ÉMASZ meghallván az igazgatási osztály döntését, nem hogy végrehajtaná a jog­erős határozatot, átköltözteti a lakásba Feldebrőről a vil­lanyszerelőt. Családostól. 6. A határozatban megadott határidő leteltével a járási ta­nács utasítja a községi taná­csot karhatalom igénybevéte­lére. 7. A községi tanács elnöke, titkára és egy rendőr meg­jelenik a kiutalt lakás előtt- Ott találják a villanyszerelőt, aki egyébként az átköltözte­tés hevében be sem jelentke-j zett a községben. 3 Amíg a kipakolás folyik; (a járási oktatási osztály . egyébként vállalta a telephely J átköltöztetésének költségeit, s ott is áll mindjárt egy Bel- sped-teherautó), szóval, amíg a teherautóra rakják a hol­mit, a villanyszerelő telefonál az egri ÉMASZ igazgatóság­nak- Hogy ezután mi történt,; mi nem történt, nem tudni, de mire a pakolás véget ér, Lendvai elvtárs, a megyei ta­nács elnöke, utasítja a járási tanácsot a járási tanács pe­dig a községi tanácsot a ki- költöztetés felfüggesztésére. 9. A villanyszerelő derül, minthogy ő előre megmondta; »aki innen kivisz valamit, az vissza is fogja hozni«. A ta­nácselnök, a titkár és a rend­őr viszont pirul. A községi tanács tekintélyének ilyen nagyfokú emeléséért külön di­cséret illeti az illetékeseket. 10. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága új határozat-, ban módosítja tulajdon jogerős döntését. A módosítás szerint a telephelyet át kell költöz­tetni egy szobába, ugyanab­ban a házban, a kétszobás- konyhás lakást pedig át kell adni a pedagógus családnak. Az újabb határozat nyolc na­pot ad az ÉMASZ-nak arra, hogy az egyik szobából áthur- coLkodjon a másikba. 11. Időközben ellenőrök jár­nak kint a Város- és Község­gazdálkodási Minisztériumtól, valamint a Bánya- és Ener­giaügyi Minisztériumtól. Ter­mészetesen munkaidőben és kiszállási díjjal; 12. Az ÉMASZ-nak esze ágá­ban sincs teljesíteni az immár duplán meghozott határozatot­13. A megyei tanács vb. tit­kára, Uhljár elvtárs, ahelyett, hogy végre érvényt szerezne a jogerős határozatnak, ké­réssel folyamodott a Minisz­tertanácshoz. A kérés a követ­kező: a Minisztertanács uta­sítsa a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot, hogy a mi­nisztérium utasítsa az ÉMASZ miskolci igazgatóságát, hogy a miskolci igazgatóság utasítsa az egri ^igazgatóságot, hogy az egri igazgatóság utasítsa a verpeléti telephelyet, hogy a lakást ürítsék ki. 14. Mindez július óta tart. Rudlóf Tibor feleségével és két kisgyermekével azóta is az iskolának egy háromszor három és fél méteres vendég­szobájában lakik. Se főzni, se tisztálkodni nem lehet rende­sen. Az öthónapos kisgyerek azóta bélhurutot kapott, ok asszony öt kilót fogyott, Rud­lóf Tibor pedig időnként gör­csös összehúzódásokat észlel a gyomra tájékán. Mindezzel kapcsolatban a következő kérdéseink volná­nak: 1. Feltétlenül szükséges-e. hogy a megyei tanács elnöke keresztülhúzza a megyei ta­nács egyik osztályának jog­erős határozatát, s ezzel lejá­rassa a községi, járási és me­gyei tanácsszerveket? 2. Vajon az értelmiségről szóló párthatározatot van-e hi­vatva illusztrálni ez az égést hercehurca? 3. Feltétlenül szükséges-e. hogy egy pedagógus lakás­ügyével, amelyben már elsé fokon helyes döntés született, hetekig foglalkozzon egy fél­tucat szerv, beleértve két mi­nisztériumot, a Miniszterta­nácsot és a legfőbb ügyészaé- get is? 4. Amennyiben még ez sem volna elegendő, nem volna-e helyes a verpeléti lakásügyet a Biztonsági Tanács elé ter­jeszteni? Amennyiben a feltett kérdé­sekre az illetékesek, — mond­juk, a megyei tanács, vagy aa ÉMASZ — nemmel válaszol­na, a követkézőt javasoljuk: 1. Haladéktalanul és minise- tertanácsi döntés nélkül sze­rezzenek érvényt a jogerős ha­tározatoknak. 2. Az ügyészség vonja fele- lősségré mindazokat, akik részt vettek ebben a többszö­rös törvénysértésben. Elsősor­ban nem a villanyszerelőre gondolok (Pécsi Megjelent a Pártélet októberi száma A Pártélet új, októberi száma közli Kálmán Sándor cikkét a tö- megszervezetek pártirányításáról, az ezzel kapcsolatos, múltban elkö­vetett hibák kijavításáról, s a tö- rrjegszervezetek önállóságának nö­veléséről. Kardos Márton írása a személyi kultusz, a szektásság ve­lejárójának, a szubjektivizmusnak leküzdésével foglalkozik. Többi kö- között megjelent a folyóiratban Demcsák Sándor cikke az üzemi demokratizmus fejlesztéséről és Máté György Számadás című írása. A Pártélet napi kérdései című rovatban cikk jelent meg' az új pártoktatási év megkezdéséről, to­vábbá Jászai Ilona Beszélgetés a Hajdú-Bihar megyei pártmunká­sokkal, Balogh István A DISZ pártvezetése — eszmei vezetés ci- mű írása is itt kapott helyet. A Konzultáció című rovatában közli a Pártélet Félix Pál A Kínai Kommunista Párt nemzetiségi po­litikája, valamint Kőmíves Imre Az állam gazdasági szerepe és te­vékenysége Indiában című cikkét.. A folyóirat e cikkeken kívül még számos, tapasztalatcserét elő­AZ ELMÚLT években, nem volt rá példa, hogy törvény­sértő rendőröket bíróság elé állítottak volna. Most hivatali hatalommal való visszaélés, személyes szabadság korlátozá­sa és durva törvénysértés, va­lamint sikkasztás bűntettével a vádlottak padjára került Se­bestyén Mátyás volt rendőrőr­mester. A gyöngyösi városi tanács nagytermét dugig megtöltöt­ték a megyéből idesereglő nyo­mozók, körzeti megbízottak és más beosztású rendőrök, illetve karhatalmi szolgálatot teljesí­tők Miért is ült össze a hadbíró­ság? Pélytől pár kilométernyi­re a kiskörei állami gazdaság hatrongyospuszti üzemegységé­nek munkásszállásáról Gy. Jó­zsef két lepedőt lopott. Lopás után eltűnt a szállásról, néhány nap múlva azonban — valószí­nűleg megbánva a bűnét —visz- srzatért. Aktatáskájában vissza­vitte a lepedőket is. Még aznap fí-,te értesítették Sebestyén Má­tyás rendőrőrmestert, a pélyi körzeti megbízottat, hogy men­jen, megjött a tettes, hallgas­sa ki. A félr^szeg Sebestyén, hasonlóan ittas állapotban lé­vő segéd rendőrével, motorra ült és Ilatrongyospuszta felé vették útjukat. Este érlek ki, mikor már Gy József ágyban, volt, h miután Sebestyén dur­ván rákiabált, felkelt ágyából, fi mondta: ott van a táskában, miit elvitt. Erre aztán az őr­mester nekiesett Jobbról is. Hadbíróság előtt a pofozkodó rendőr báliéi is többször arcul ütötte, s »gyengéd szavak« kíséretében 10—15 pofonnal igyekezett rá­bírni a beismerésre, amit ez­előtt 10 perccel már megtett a lepedőtolvaj. Nem tagadta egy percig sem cselekedetét, azon- jban a rendőrnek ez nem volt elég, neki több lepedő és több [pokróc elismerésére volt szük­ség. Pofozta hát tovább. A je­lenlévők közül voltak ugyan gyengéd megjegyzések —, hogy azért ezt mégsem volna szabad, hogy talán ez törvénysértő —, azonban a pisztollyal hadoná­szó rendőrőrmester csakhamar elnémította őket- Gy. Józsefnek pedig újabb pofonzuhatag volt a válasz. TIZENÖT-HUSZ perces po­fozás után, mikor látta, hiába »vallatja« a tettest, az ottani tanító pincéjébe csukta le a fiatalembert s hivatásával vi.sz- szaélvc, a pince őrzésére a munkásszállás három másik tagját szólította fel. ö maga pedig durva káromkodások kö­zepette visszaindult Pélyre. A törvény ti pró, részeg, po­fozkodó rendőr tette nem ma­radt titokban. Hamarosan meg­indult az eljárás. A nyomozás sprán aztán kiderült egyéb »apróság« is. A részeges rendőr nemcsak pofozkodni szokott, de sikkasztani is. Még nyáron tör­tént, mikor a gazdaságban töl­tötte szabadságát, JhofT több /uúk oesút honolt Hí onnan fize­tés nélkül, míg máskor lefog­lalt borból származó, közel 600 forintot tulajdonított el. Most két börtönőr között itt ül a vádlottak padján a hadbí­róság előtt. Tanuk sora tá­masztja alá a vádat, s bizony a tagadásnak itt nem sok ér­telme lenne. Nem is tagad. Be­ismeri tettét, csak méltánylást kér. Ez már azonban a hadbí­róság dolga. Egésznapos tárgyalás után délután négy órakor hirdetett ítéletet a hadbíróság. A »Nép- köztársaság nevében — hang­zott a hadbíró-őrnagy szava — a hadbíróság hat hónapi bör­tönbüntetésre, mint főbüntetés­re , valamint állásvesztésre, mint mellékbüntetésre ítéli. .« * A TÖRVÉNYT gyalázó. po­fozkodó, sikkasztó részeges rendőrőrmester tehát elnyerte megérdemelt büntetését. Az ítélet és az esemény kapcsán érdemes néhány gondolatot felvetni. Láthatjuk, nem üres szólam ma már nálunk a törvényes­ség, a jog, a biztonság. A tör­vényi gyalázó önkényeskedők előbb vagy utóbb elnyerik méltó büntetésüket, akár ki­csi, akár nagy beosztást is bírtak azelőtt A hadbíróság ítélete biztosíték arra, hogy soha többé ne eltörhessen rendőri egyenruhába, a csend- őruóg méri—r ríj vei dől górd. volt rendőrőrmester, de ez az ítélet másoknak is tanulságul szolgálhat. Hasonló cselekmé­nyeid, sajnos, nem ritkák me­gyénk területén. Nem vélet­len, hogy jelenleg Gyöngyö­sön is eljárás főijük hasonló eset miatt. Erőteljesen fel kell tehát figj-elni ezekre a jelen­ségekre, a felsőbb rendőri szervek részéről pedig haté­konyabb ellenőrzést várunk. Az elmúlt években komoly igazságtalanságokat követtek el, melyben elsősorban az ak­kori nyomozószervek ludasok. Sebestyén Mátyás tudta ezt. Tudta, mégsem vonta le be­lőle a következtetéseket, mégsem értette meg, vagy nem akarta megérteni e szo­morú tapasztalatból, hogy mi az ő feladata Éppen akkor követte cl ezeket a felháborí­tó dolgokat, mikor a szocia­lista törvényességért harco­lunk. Kicsúfolása ez a törvén­yességnek. Az ehhez hasonló cselekedetek megrontják rend­őrségünk és a nép között rég­óta épülő jó kapcsolat, s eb­ben van ennek az ügynek nagy társadalmi veszélyessé­gé. Ez a per megmutatta, hogy az egyenruha nem jelent ki­váltságot, sőt nagyobb felelős­séget jelent RENDŐRSÉGI emberektől mostanában gyakren hallani olyan bosrédet, hogy amióta a törvényesség előtérbe ke­rült, nem tudják úgy biztosí­tani a rendet. Erre csak any­nyit: nagyon, de nagyon »sze­gény« az az őrs, vagy az a kör­zeti megbízott ahtol csak ilyen törvénytelen eszközökkel tud­nak „rendet” teremteni. Mi az ilyesfajta rendből soha többé nem kérünk, rendőrségünknek minden biztosítéka megvan arra hogy törvényes keretek között is eredményes munkát végezzen. Azok pedig, akik ezt netán nem értenék, s akikben Se­bestyén Mátyáshoz hasonló hajlamok, tulajdonságok van­nak, lássák be ennek az íté­letnek fenj'énéi nem érdemes törvénytelen eljárással, bruta­litással vallomásra bírni az embereket, mert a törvényte­lenség az emberi jogok láb­bal való tiprása előbb-utóbb börtönhöz vezet. BÓDI JÁNOS Megalakul Egerben a fiatal értelmiségiek köre Október 25-én, csütörtökön délután 6 órakor tartja a Tiszti Klubban alakuló gyűlé­sét a budapesti. Petőfi kör példájára életre hívott egri értelmiségi kör. A * ván>si DISZ és a megyei TT1T sze­retettel vár minden fiatal ér­telmiségit. Az Egerben megtartott ér­telmiségi ónkéira későbbi idő­pontban tértink wieeea. segítő írást, fontos és érdekes kér­désekkel foglalkozó levelet és vá­laszokat közöl októberi számába». GÁCS ANDRÁS: LOGIKA Ez az intézkedés ostobaság* - mondom. Nem egészen helyes — feleled. Kárt okoz, súlyos károkat — mondom. Használni nem hasénál — feleled. Mindenki látja s bosszús (érte ­mondom. Igen, ez így van — feleled. Tegyük hát szóvá nyíltan — mondom. Jaj, azt nem szabad™ — feleled. SKLÁNICZ VINCE: Dunántúl A dombok mögött énekel a [lány, ahogy közeleg, erősül a hangja. Az erdők lombja átszűri, s köröskörül a dombsor vlssra- [zsongja. Az esőverte boglya füstölög, süppedt kupacban szárad már [a napban. őgyelg körülötte két tehén, s apró fiúcska óriás kalapban. A lejtős úton ostordurrogás [kört szekér zörög le két sovány [tinóval. Megugranak, s nem állítja meg [őket a legény már se ostorral, se [szóval. Dombsor között a szellős [réteken lányok csapatja gyűjti lenn a [sarját, s idevillog napsütötte [karjuk. Szeretlek, édes szülőföld, [Dunántúl, hol dombok mögött dombok [sora hallgat, s gyümölcsfák sűrűjében rejtőznek tiszta, szépleányú [falvak. Szeretlek, dombos. drága táj. [dalokká! és nevetéssel telt vidám vid#i. Szálló szeleken felhők, s a felhők mögött tintakék ar. Iá« Nevetésük száll, vállig meztelen,

Next

/
Thumbnails
Contents