Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-06 / 78. szám

4

NÉPÚJSÁG

1956. október 6. szombat

cA kiilhiiúljj m£g,y£Í diuttól után

A harmadik megyei ifjúsági béketalálkozó alkalmával rendeztük meg több művészeti ágban a Hámán Kató ifjúsági kulturális seregszemle megyei döntőit.

A Megyei Színjátszó Hetek keretében a megye legjobb színjátszó csoportjai léptek fel Egerben és a megye nagyobb kultúrotthonaiban. Szeptember 1 és 23 között 6 előadást láthattak, Egerben többnyire csak a zsűri tagjai, a megyében pedig a nagyszámú közönség. Voltak egészen kiváló előadások, amelyek rendezés, művészi előadás, átéltség és színpadtechnikai kivitel tekintetében kifogástalanok voltak, de egy-két előadás magán viselte a dilettantizmus, a hozzá- nemértés, a gondatlanság jegyeit.

A kömlői kultúrotthon színjátszó csoportja Jókai: Kőszívű ember fiai című négy felvoná- sos színművet adta elő Egerben, igen nagy sikerrel. Az előadás kidolgozott, gondos, lelkes munkát igényelt s minden nehézséget sikerrel győzött le az együttes. Úgyszólván az egész falu kollektív munkájának az eredménye volt a színvonalas, sok helyütt igazán művészi előadás. A tanács dolgozói, a község pedagógusai, fiataljai szívüket-lelküket adták ebbe az előadásba. Tallé- fosí alakítóját különös dicséret illeti meg, nemcsak igazán jó alakításáért* hanem azért is, mert családi gyász közepette is vállalta a szereplést a versenyen, nem hagyta cserben 50 ember áldozatos, lelkes munkáját, községe színjátszó csoportját. Az eredményes munkát nem kis mértékben segítette elő Csáti tanácselnök mindenben támogató, a kulturális tevékenységet szívügyének tekintő munkája.

Kiváló előadásukért méltán nyerték el „Heves megye legjobb színjátszó csoportja 1956- ban megtisztelő címet és a serleget.

A gyöngyössolymosiak színjátszói Sásdi: Cseresznyevirág című három felvo- násos drámáját adták elő Pe tőfibányán, telt ház előtt, hatalmas sikerrel. Községük kul- túrotthonnal egyelőre nem rendelkezik, hol itt, hol ott próbáltak, de lelkesedésük legyő' zött minden akadályt. Igen színvonalas, jó produkcióval lepték meg a közönséget. Bebizonyították, hogy a Csárdáskirálynő után ilyen nehéz drámát is jól elő tudnak adni és a művészi előadást a közönség lelkes tapssal jutalmazta. A csoport kiváló minősítést ért el és a zsűri Orbán József 1500 forintos művészi, életnagyságú

Gorkij-mellszobrával jutalmazta a kiváló munkát.

A Romániába készülő Bélapátfalvi Cementgyár színjátszói Gárdonyi: Fehér Anna című három felvonásos népszínművét adták elő- Kiváló minősítéssel elnyerték a zsűri metszett kristáiyvázáját.

Kiváló minősítést ért el még a tiszanánai kultúrotthon Ellencsoport című jelenetével, melynek előadásában az élet eleven árama lüktetett, átélt előadásmódjuk, szép kiejtésük külön dicséretet érdemel. A kisfüzesiek Fehér Anna előadása dicséretes kezdeményezés volt a falu egész fiatalságát összefogó színjátszó csoport részéről. A hevesi járási kul- túrház színjátszói Molière: Ké- nyeskedők című darabjának előadásával erejüket egyelőre meghaladó feladatra vállalkoztak.

Sajnálatos, hogy a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár színjátszói az „Igazgató úr nevenap- ja” című három felvonásos lengyel víg játékukkal nem vehettek részt a versenyen, pedig eddigi előadásukkal bebizonyították, hogy a megye legjobbjai közé tartoznak.

Az ifjúsági találkozón három szabadtéri színpadon folyt a' nemes versengés, mintegy 60 művészeti csoport szerepelt ezen a napon Eger város és a megye közönsége előtt. Már a délelőtti felvonuláson résztvett több népi együttes, tánccsoport színes népviselete sejtetni engedte, hogy a délutáni kultúrműsor alkalmával nemcsak színpompás öltözékükben, hanem nagyszerű előadásaikban is gyönyörködhetünk.

A népi zenekarok és fúvós zenekarok versenye a Pedagógiai Főiskola szabadtéri színpadán zajlott le. Meglepően változatos és színes műsorral léptek fel az együttesek. „Heves megye legjobb népi zenekara" címet és a serleget a hatvani városi kultúrotthon népi zenekara nyerte el, Mezei Gyula vezetésével. Kiváló minősítéssel és a zsűri metszett kristály serlegével büszkélkedhet a *Puporka Géza vezette recski népi zenekar. Gódor Kálmán: Téli táj című értékes olajfestményét kapta jutalmul kiváló szerepléséért a hevesi járási kultúrotthon népi zenekara. Gyönyörködhettünk még a Kökény Antal vezetésével szereplő másik recski népi zenekar, a füzesabonyi, a bélapátfalvi és a verpeléti népi zenekar játékában.

„Heves megye legjobb szimfonikus zenekara 1956-ban” címet és serleget az évek óta kiválóan működő petőfibányai

szimfonikus zenekar nyerte el.

Sajnálatos, hogy a rózsaszent- mártcmi és a hatvani MÁV szimfonikus zenekar nem vett részt a versenyen. A káli úttörő zenekar jó szereplésért elnyerte a zsűri kristályváza díját.

A népi együttesek színes forgatagában két újonnan működő együttes vitte el a pálmát. A mezőszemerei népi együttes summás hagyományok feldolgozásával új utat keresett és talált meg az eddigi lakodalmasokkal és fonó jelenetekkel szemben. Szakmai segítséget is kaptak a téma feldolgozásához, ök is elnyerték a megtisztelő címet és az ezüstserleget. A füzesabonyi népi együttes közössége palóc lakodalmas hagyományait elevenítették meg igen ügyesen. Nagy erényük, hogy bekapcsolták az együttes munkájába a falu idősebb paraszt embereit s az asszonyok maguk is szereplést vállaltak az együttesben és nagy buzgalommal tanítják a még gyengén táncoló füzesabonyi fiatalokat, a régi lépésekre, szokásokra.

A zsűri munkájukat Kocsis- né, András Gizella: Nagyanyó mesél című olajfestményével jutalmazta.

A bodonyi úttörők gyermek- játékukkal elnyerték a kris» tályváza díjat. A népi tánccsoportok nagyrésze már kész koreográfiát adott elő, többen igen helyesen nyúltak saját községük, vagy közvetlen környékéről gyűjtött táncmotívumokból összeállított táncokhoz. Az egerbocsi DISZ együttes az egerbocsi táncszvittel lett első. Kiváló munkájukkal elnyerték a serleget és a vele járó címet. A Fínom- szerelvénygyár fiatal tánccsoportja a felsőtárkányi lánytánccal igen szépen szerepelt, örülünk annak, hogy ez a kis tánccsoport nagy szeretettel és gondossággal tanítgatja a gyár munkás fiataljait is a szép tár- kányi táncokra. Kiváló minősítésükkel megszerezték a zsűri kristályváza jutalmát.

E csoportban a Hatvani Cukorgyár tánccsoportja Kanász- táncával szép produkciót mutatott be. Kistápéi darudü- bögő c. koreográfiájuk is nagy sikert aratott. Kiváló munkájukért elnyerték Orbán József: Kubikus c. terrakottáját. Az egri Közgazdasági Technikum ritmikus tánca versenytárs nélkül e táncnemben kiváló volt. Jutalmuk Bíró Lajos: Modellezők c. olajfestménye volt.

A szólisták közül nagyon ügyes táncukkal, remekül ösz- szeállított táncszámukkal

Czompó Andor és Barta Sándor lettek a megye legjobb táncosai. A zsűri serleggel jutalmazta őket. (Csak azt nem tudjuk, hogyan fognak osztozkodni rajta.) A fedémesi menyecskék községük eredeti népdalait énekelték nagy sikerrel. Molnár Tivadarné, Bajzáik Ferencné és Fehér lstván- né szép éneklésükkel elnyer- ték a zsűri jutalmát. Hamza Nándor szavalatával érdeklődésre számottevő tehetséget árult el. Kristályvázát kapott.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a megye öntevékeny művészeti csoportjai szorgalmasan készültek a megyei döntőkre, színes, gazdag műsorukkal a megye többezer főnyi közönségét szórakoztatták, nevelték.

Használják fel a téli időszakot művészeti csoportjaink a további rendszeres és jó munkára, és készüljenek fel az 1957-es moszkvai VIT versenyekre, hogy egy év múlva ne- csak a megye közönsége előtt, hanem a világ ifjúsága előtt is büszkén mutathassák meg Heves megye gazdag népművészeti értékeit, színes népviseletét alkotókedvét, hogy mi is lete- hessük népi művészetünk obu- lusát a többi nemzet kultúrájának kincsestárához.

DIENES TIBOR

M. T. népművelési osztálya

Í35 NAPTÁR <55

Október 8:

1849: Az aradi tizenhárom kivégzése.

Október 7:

Hét éve alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság. Október 8:

1918: hatvanöt munkásgyűlés Budapesten, amelyen a tömegek azonnali békét követelnek.

Október 9:

1942-ben végezték ki a Margit- körúti fogházban Schönherz Zoltánt,

1863-ban született V. R. Viljamsz világhírű szovjet agrobiológus.

— A SZAKSZERVEZETI Székházban új vendéglő nyílt szeptember közepén. Bőválasz-i tékú étlap, jó minőségű italok állnak a fogyasztók rendelkezésére. Esténkint zenekar szórakoztatja a vendégeket.

— A JÖVÖ ÉV folyamán az egri Népbüfét, ahol eddig csalt állva lehetett étkezni, rendes vendéglővé alakítják át.

— AZ EGRI BORKÓSTOLÓ előreláthatólag október 31-ig áll a fogyasztók rendelkezésére. Október közepére készül el a vár mellett az új borkóstoló, amely stílszerű berendezéssel és a híres egri borfajtákkal minden bizonnyal megnyeri a vendégek ízlését.

FILM

FÜST AZ ERDŐBEN

A Gyöngyösi Puskin Filmszínház október 5—7-ig mutatja be a Füst az erdőben —című színes szovjet filmet.

Valahol Távolkeleten, a határ közelében • lévő új gyári munkástelepülésen él szüleivel Vologya Kumakov. A kis fiú rossz bizonyítványt vitt haza, ezért szobafogságot kap. Egy napon a közelgő erdőben tűz ütött ki és Vologyáék szomszédja. Fedoszjev pilóta parancsot kap a tűz keletkezésének felderítésére. A pilóta felesége kislányával és a szomszéd Vologyával, később hozzájuk csatlakozik Brutik, a kis kutya is, a repülőtérre mennek, ahol közlik, hogy megszakadt a kapcsolat a pilótával. Hazafelé menet a kisfiú elszakadt a többiektől, eltéved az erdőben, s megtalálja Fedoszjevet, aki lezuhant és súlyosan megsebesült. A kisfiú erejét meghaladva kutatja fel a felderítőket, hogy megmenthessék a pilótát és felkutassák a díverzánsokat, akik az erdőt felgyújtották, s Fedoszjev repülőgépét lelőtték.

Egri Vörös Csillag:

Október 8—10: Traviata (olasz).

Október 7-én, vasárnap délelőtt matiné : Érettségi bizonyítvány

(szovjet).

Délutáni előadás:

Október 6—10: Sas fia (jugoszláv).

Egri Bródy:

Október 6—10: Szökevények

(francia).

Egri Szabadság:

Október 6—7: A mexikói (szovjet).

Egri Béke:

Október 6—8: Traviata (olasz).

Gyöngyösi Puskin:

Október 6—7: Füst az erdőben

(szovjet).

Október 8—10: Bagdadi tolvaj (angol).

Október 7-én, vasárnap délelőtt matiné: Első hangverseny (francia).

Gyöngyösi Szabadság:

Október 6—10: Bagdadi tolvaj

(angol).

Október 7-én, vasárnap délelőtt matiné: Riadó a cirkuszban

Hatvani Vörös Csillag:

Október 6—9: Ünnepi vacsora

(magyar*.

Október 7-én, vasárnap délelőtt matiné: Hegyi tó titka.

Füzesabony:

Október 6—9: Papa, mama, fele- I ségem, meg én (francia).

Pétervására;

Október 6—7: Zsongó melódiák

(osztrák).

Október 9—10: Ernst Thaelmann I. rész (német).

HU FILMHIREK ■ ■ ■

— PESTALOZZI életéről készül filmet forgatni Ériek Menzel, az erlangeni Tudományos Filmintézet vezetője.

— GINA LOLOBRIGIDA saját filmgyártó vállalatot alapított. Elsőnek Daudet Sappho című regényét akarja megfilmesíteni.

MŰSORA:

Október 6. szombat:

Egerben, este fél 8-kor: Csongor és Tünde (Katona-bérlet).

Október 7. vasárnap:

Egerben, du. fél 4-kor: Csongor és Tünde (bérletszünet).

Egerben, este fél 8-kor: Csongor és Tünde (bérletszünet).

Október 8. hétfő:

Nincs előadás.

Október 9. kedd:

Egerben, este fél 8-kor: Csongor és Tünde (Arany-bérlet).

E TÖRTÉNET szereplői egytől- egyig az újságíró fantáziájában születtek. Maga a történet is a fantázia szüleménye, hisz ilyesmi talán nem is fordulhat elő nálunk.

A Gamért Vállalat kultúrosa, Csárdásné elhatározta, hogy addig nem nyugszik, míg kedves vállalatát el nem viheti a Tátrába. Ha a Szemért, Perért, Ujjért Vállalat elmehetett, hát ők sem maradjanak alul. Be is ment a személyzetishez, Röhöncs elvtárshoz, aki boldog örömmel egyezett bele, mondván: imádja a hegyeket, a Tátrát, minden vagya a felhőkbe lógatni a lábát. Ezt mondta Pannika, a gépírónő is, de ez volt a véleménye Robotnak, a normásnak és Szabolcsinak, a tarfejű könyvelőnek is. Elragadtatva ecsetelték, milyen csodálatos lesz a hegyek között barangolni, ózondús levegőt szívni.

Csárdásné a kezeit dörzsölte örömében és mamáj árnak, húgának, ke- resztmamájának is gyorsan beszerezte a vízumot, tekintettel arra, hogy a mama imád hegyet mászni, a húg tüdőgyenge, és a keresztmama asztmás. Robot úr nejét és négy gyermekét jelentette be, a vállalatvezető csak feleségét, aki azonban kettőt tett ki, a személyzetis anyósát, hogy bevágódjon végre hozzá, a gépírónő unokafivérét, aki a rossz nyelvek szerint nem is az unokafivére, Szabolcs meg a kutyáját. Két hetet végig izgult az egész család, azaz bocsánat, a vállalat, amíg a vízum meg nem érkezett. Azután értekezletet tartottak a helyes viselkedésről. Burkus Kázmér, a Gamért legcsöndesebb tagja, akit egy kicsit gügyének tartottak, mert ad 1: senkit nem fúrt, ad 2: soha sem ugrott ajtót nyitni a vállalatvezetőnek, ad 3: nem árult a hivatalban ausztrálgyapjú kardigánt, — szóval ez a Burkus megkérdezte szelíden és szerényen, mit is vihet és hozhat az ember fia az útról. A személyzetis felállt és

kijelentette, hogy a vállalat öntudatos tagjai ilyet ne is kérdezzenek, mert öntudatukkal nem fér össze effajta üzletezés. Senki se merjen tehát se hozni, se vinni.

Csárdásné kultúros kijelentette, hogy ő a felelős a társaságért és szigorúan csak az előírt holmit hozzák

az útra. Azután bocsánatot kért és elrohant megvenni még egy kardigánt. A Csemegében találkozott Szabolcsi úrral, aki irulva-pirulva rejtegetett valamint a háta mögött, Csárdásné szúrós szemeinek hatására azonban bevallotta, hogy imádja a téli szalámit, s anélkül nem utazhat el. A vállalatvezető kövér feleségével az utcán találkozott Csárdásné, az kalapszatyrában cipelt hasonló árut, s bájos mosollyal jelentette ki, hogy étvágya miatt öt napra feltétlen szüksége van legalább 9 kiló szalámira. Pannika úgynevezett unokaöccse boros demizsont hurcolt, Robot úr Kossuth-cigarettákat vásárolt... Készülődtek..., készülődtek...

ELJÖTT az indulás ideje. A családtagok között egészen elenyésző csoportnak tűntek a Gamért dolgozói. A vállalatvezető feltolta kövér nejét a buszra, vele együtt vagy húszféle kis és nagy szatyrot, koffert. Ezután Robot úr törtetett fel négy rakoncátlan lányával, majd Csárdásné, anyja, húga és keresztanyja és egy öreg, félig vak és süket néni következett. Csárdásné bocsánatkérő mosollyal fordult kollégái- hogy, hogy ugyebár a nagymamát nem hagyhatja otthon, s a vízumnál már nem számított, — eggyel több, vagy kevesebb. Hosszas vita után,

— hogy ki ül szemben, és ki ül háttal, ki bírja a benzinszagot, s ki nem

— elhelyezkedtek. S ahogy illik, elkezdődött a pusmogás. Robot úr megkérdezte Szabolcsit, hány kiíót hozott, Pannika a Csárdásné nagymamájának kosarát figyelte ádáz szemekkel, a vállalatvezető felesége egy csirke tetemét dobálta ki az ablakon és vágyódó szemmel nézegette a szalámi rudakat. Burkus felkiáltott, nézzenek csak ki az ablakon, csodálatos szép a táj! — ühüm... — mondta szórakozottan a vállalatvezető, s bemondta az ultimót, majd a sofőr figyelmeztette Csárdásnét a hegyekre —völgyekre, de az unottan emelte fel szemeit a „Vérbosszú titka” című könyvből, Pannika az unokaöccsével veszekedett, lehordta mulyának, gügyének, mert ő nem hozott szalámit.

Vámvizsgálat. Az arcok irultak-pi- rultak az izgalomtól, Csárdásné mamájáról nem tudni miért, patakokban folyt a víz, Robot úr kislányai kövérre duzzadt felsőtesttel álldogáltak, a vámtisztek hümmögtek, a rengeteg Kossuth, szalámi és demizson láttára. Ezután túl voltak ezen is, Csárdás mama megkönnyebbült, s levetette mind a kilenc kardigánt, Robot úr lányai is megfogytak, csak a vállalatvezető felesége maradt — mint volt — terjedelmes.

ELSŐ ÁLLOMÁS: gyönyörű csehszlovák város. Burkus megjegyezte, meg kellene talán nézni a Dómot. Szúrós szemek tüzébe került és Röhöncs félhangosan jelentette ki — hülye. Aztán elrohantak a szélrózsa minden irányában. Csárdásné az egyik utcasarkon úgy suttogott, mint a Keletinél a tűzkő-árusok, — kardigánt, kardigánt, valódi valódi ausztrál, Szabolcsi a szalámit kínálgatta, Pannika unokaöccse egy cseh atyafinak ajánlhatta a kiváló egri bort. Eltelt az idő, a sofőr dudált és az utasok boldog mosollyal, olyik bosszúsan ült vissza, mert a figyelmetlen sofőr nem várt tovább, míg lebonyolítja minden üzletét.

Szebbnél szebb táj következett, ez csalt kiáltást Burkus ajkaira, de nem talált megértésre. Az asszonyok azon vitatkoztak, hogy Csárdásné frissen szerzett harisnyái nylon, vagy szilon gyártmányúak-e, hogy Robot úr gumiköpenye nem budapesti nagyáruházban látott-e napvilágot.

Robogott a koesi a szerpentineken

felfelé és a Tátráig meg sem állt. — No, — gondolta Burkus, — ez a táj végre megigézi a legszőrösebb szivú- eket is. — De csalódott, mert ismét árulásra kélt a had, s Csárdásné ki is jelentette, hogy a nagymama úgysem bírna felmenni, ezért ő is lent maradt. Mire Burkus körülnézett, a nagymama már frissen tipegett tova, karján a kardigánokkal. Ez ismétlődött az út minden állomásán.

Aztán visszafelé indultak. A határ előtt Robot úr lánykái ismét meg- gömbölyödtek. Szabolcsi kutyájának valódi bőr nyaköv virított lompos szőrén. Csárdásné keresztanyja kalapja alá dugta a szerzett nylonharisnyákat, Pannika unokaöccse felső zsebéből legalább 12 örökiron kandi kált ki. A vállalatvezető egy mosó gépet, s két motorkerékpár gumi tuszkolt az ülés alá. Nagy volt sürgés-forgás. A vámvizsgálat mégi jól sikerült, mindössze a mosógépe szállították le, mert hát ugye mégis.

MOST MÁR megkönnyebbülve, az út hátralévő részén mindenki e ragadtatva nyilatkozott az utazásró Isteni volt Rozsnyó, — suttogta Pa nika, ott találtam a legszebb nyl kesztyűt. — Nekem jobban tetsze Eperjes, — toldotta meg a kérész mama, ott vettem a habselymeké A vállalatvezetőné Kassa mellett tő lándzsát, mert ott szerezte be égé. évi kakaó, rizs és citrom szükséglet Burkus is beleszólt a beszélgetés’ félénken megjegyezte, hogy a leges dálatosabb mégis a Tátra volt, a szi Iák, a vízesés. Erre a négy Rob lányka kuncogva összesúgott és ] lentőségteljesen a homlokukh emelték kezüket. Megérkeztek, i haza mindenki ragyogó arccal mes te az ismerősöknek. — Képzeld Tátrában voltam... Isteni dolog turistaság...

TÖRÖS KÁRÓLYN