Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-17 / 81. szám

4

NÉPÚJSÁG

1936. október 11. szerda

NEBÁNTSVIRÁG

Bemutató Egerben

véletlen az, hogy még egy hét múlva is a néző fülébe cseng. Nagyon jó ötlet a Glória in excelsis-ből átcsapó gránátos dal. jó a kórus is. A zenekar tavaly óta megnövekedett létszámban, de tudásban is. Sokkal jobban összehangolódott, érzik játékukon, a keménykezű karmester sok és áldozatkész munkáját. Arra azonban vi- gyázniok kell. hogy ne harsogják túl az énekeseket. Fontos Magdának amúgy sincs nagy- terjedelmű hangja. Ott voltak mértéktartóak, ahol a Jani és Juci chansont énekli Denise. Nagyon szép volt a nyitány és a két felvonást összekötő in- termezzó.

A díszletek egész modemek, mégis kiemelik a darab régi

stílusát, ötletes a színpaddíszlet, hangulatos és ügyes a kevés díszletből összeállított ka- számyaudvar. Ezért Wegenast Róbertét illeti dicséret. Meg kell említenünk a jelmezek készítőjét, Németh Sándomét is, aki ízlésesen, a kornak megfelelő színpompával állította össze a ruhákat.

S még valamit Dicsérjük meg a színház műsorpolitikáját is; ilyen operettet, bohózatot szívesen látnánk máskor is, inkább, mint a nagyon elcsépelt, túlsokszor látott és hallott Mágnás Miskát. Helyette lehetne talán Offenbachot, Zellert, Souppé-t játszani. Erre a színháznak ebben az évben meg is van minden adottsága.

TÖRÖS KÂROLYNÉ

\ tiszanánai kultúrotthon élete

A napokban gyűlt össze a kultúrotthon tanácsa, hogy utolsó negyedévi munkáját elkészítse. Mmden igyekezettel azon voltak, hogy olyan munkatervet dolgozzanak ki, amelyben a falu dolgozói korosztályonként megtalálják a maguk szórakozását és tanulási lehetőségét. Bőven szerepelnek a munkatervben az Egri Gárdonyi Géza Színház előadásai, majd a kultúrotthon Petőfi színjátszóinak előadásai, például Kisfaludy: Csalódások című zenés vígjátékéval, s még ez év folyamán kerül bemutatásra egy újabb darab Is, ezenkívül a járási kultúrcsoportok vendegszerepiése, számos műsoros rendezvény, tánc és klubest.

Különböző szakkörök indulnak, lányok részére kézimunka szakkör, ahol horgolni, kötni, varrni anulhatnak, fiatalasszonyok részére szabás, varrás tanfolyam, és gazdaasszony szakkör, ahol különféle recepteket ismerhetnek meg. A fiúk részére fotó szakkör, rádiókör, a férfiak részére Ezüstkalászos tanfolyam, megkezdi a munkáját az énekkar, az irodalmi szakkör, ahol a magyar irodalom nagyjaival ismerkedhetnek meg a tiszanánai dolgozók. Rendelkezésükre áll a 3200 kötetes könyvtár. Rendezünk kérdés—felelet estéket. Marxista kört, táncszakkört, színjátszó szakkört Is alakítunk. Gazdag program várja a tiszanánai dolgozókat a tél folyamán a kultúrotthon hat termében, ahol naponta 2-3 szakkör Is működik majd. Hetenként szombat este rendezzük meg a Szabad Föld téli estéket. Hetenként kétszer lesz a kultúr- házban mozielőadás Is Ezek a kultúrház negyedik negyedévi tervei dióhéjban leszűkítve. A kultúr- tavács tagjai azért hozták ezt szép és gazdag munkatervet, hogy megvalósuljon és hogy a község dolgozói minél nagyobb számban vegyenek részt a sorrakerülő előadásokon és rendezvényeken.

Erdélyi Béla,

Tiszanánai kultúrotthon igazgatója

Jertek álljunk az ódon falakra!

Napsütéses októ- szárúját a várkapu tudományok béri délután, ragyogó melletti dombormű- menyeivel.

eredarcok, lelkes fiatalok. Aki szerda délután látta a gyakorló iskola Bornemissza Gergely úttörő csapatának hagyományos ünnepi gyűlését a várban, egy néhány percre tanúja lehetett a megelevenedett múltnak. A tábortűz lobogó lángjainál harcos ősökre emlékezve tettek fogadalmat a mai feladatok elvégzésére.

Zászlóerdő alatt, dobpergés kíséretében vonult fel a csapat az iskolából az ünnepség színhelyére. Éltanulók, és élsportolók stafétái hozták a hála ko-‘'

re. Az ünnepségen versek, énekkari számok idézték a hősi harcok helytállását, az önfeláldozó harcosokat, az Egri csillagokat. Az igazgató ünnepi beszédében névadónk: Bornemissza Gergely deák erényei közül különösen a hazaszeretetei és a kor haditechnikájában való tökéletes jártasságot emelte ki Ezzel is példát mutatott Gergely deák a mai tanulóknak, akik szintén csak. akkor tudnak helytállni a rájuk váró feladatok elvégzésében, ha felvértezik magukat a

ÉVEKEN át hozzászoktunk11 ahhoz, hogy még az operettek- s be, a könnyebb műfajba is po- t litikát magyarázzunk Ezekre i is feltétlenül nevelési célokat < akartunk ráerőszakolni, nem ' i elégedtünk meg azzal, hogy a ; ( könnyű műfaj azért kell a kö- i ] zönségnek, hogy jól szórakoz- : zon, őszintén nevessen és egy 1 pár órára kikapcsolódjon a mindennapból. Nos, az egri színház a Nebántsvirág — cí- ( mű operettjével valóban csak . szórakoztatni akar, bár többet ( nyújtott a sablonosnál, mert a közönség még egy pár hét után is elneveti magát, ha egy- egy frappáns jelenet eszébe jut és talán hónapok múlva is fülébe cseng a játékos dallam. Hogy ez így sikerült, azt megkönnyítette a színháznak a zeneszerző és szerző, akik előbbre léptek az operettnél és egy szellemes francia bohózatot nyújtottak át, amelyet a zene csak plasztikusabbá, dombo- rúbbá tett.

ä mint századbeli Hervé, Olfeiiuxxcu eiuajc, Zeueje meg a Vau «un Opci-ct iictii£u-Lciú«it iUCZi

úUzvüVcU luuu, ivUznivcU. ii.líiO'fciUU tol'kcUAiiU, iiUllt a ÍV UVCUvC^O

S2.«u-ttu uyeifcu ztiueje. ívuiiyJU> cuöcfctí, UiùWaiïCétî) iUi'i'Ü

Uui,vi»'b^auvUi VU,i*l l UiUVAl. X4.ei.vis, exieiesijttiXi iiiVUi, x^eii t>isii dxxfc,xxllll>lMJ, a.u.uuu Ud*

ililAUAl il> XXSiXCll, kíL'—kJ et a U-J.i.x liduusiiisiud fcpp OiJ an

1j.j ül ei.Vül-isCíV, nxuH aZ d.,i,s. s a*.xiiisiiisa tiisxxeiO ixux I gj ex. Jn iiCwaiudvixugul IS txtd

À euiussiiuii XUAxSemZxix, Illeg 1

pisixxg ju xus-exrex, cs,xpus iraix- exa xsuxùaas es pxKanaizu mus- Uaxax. nzeri xierveueii ez a Uaiauja umduu nevezneto zenevei tfcxeszort oouuzatnak, mint operetines. Ennez a zeneihez jo szöveget irt Két francia szövegíró, es kedves, oUe- tes loranasoan adta at &■ magyar közönségnek Zagon István.

Tartalma: A Fehér galamb zárdaoan tanít Celestin, az orgonista, aki azonoan kettős életet él, s Fiondor néven operettet ír, melyet aznap mutatnak be a pontarey-i színház- j ban. A zárdában nevelkedik a kis Denise, a fejedelemasz- szony ártatlan kedvence, aki temperamentumos kis boszorkány, s titokban megtanulja Fioridor operettjét. Férjhez akarják adni egy hadnagyhoz, és még aznap Celestin-Fioridor kíséretében Párizsba küldik. Ok azonban Párizs helyett a színházban kötnak ki, ahol Denise sikerrel ugrik be a primadonna szerepébe És itt kezdődik a bohózati bonyodalom. A primadonna szerelme, az öreg őrnagy üldözi Floridort, mert féltékeny rá Menekülniük kell, így kerülnek a kaszárnyába, ahol Denise-t vőlegényjelöltje színésznőnek hiszi és szerelmet vall neki. Az őrnagy azonban itt is rájuk talál, ismét menekülnek. Visz- szatérnek a zárdába, ahol megoldódik a bonyodalom s a hadnagy eiveheti a kislányt, akit ő eddig színésznőnek vélt A SZELLEMES, könnyed francia bohózati stílust Kalmár András rendező végig megtartotta. Az egri színház méreteihez képest nem csinált látványos nagyoperettet, mint az előző rendezők. Sok helyen erősebben kidomborította a bohózat jelleget, háttérbe szorítva minden olcsó hatáskeltést. Elhagyta a táncokat, de ez a nézőben nem keltett hiányérzetet. Állandóan fokozni tudta a darab hangulatát, és nem ő a hibás, hogy a második felvonás elején ez a hangulat esik. A színen lévő kis ledér színésznők, a pontareyi csillagok unalmat árasztanak. Ügy viselkeunefc, mintha zárdanövendékek lennének. Mikor Kenderesi Tibor és Molnár Iván ismét színre kerül, a darab hangulata megint felfelé ível, s a kaszárnya-jelenetben eléri a csúcspontot, állandó egészséges nevetésre bírva a közönséget. Van azonban egy pár jelenet, ahol a szöveget egy kicsit belepte a por, ezért megszürkült, nem csillogtatja meg a franciás könnyedséget, ilyen például Fioridor belépője, vagy az utolsó felvonás spanyolfal jelenete, amely vontatott. Van egy pár hiba a rendezési felfogásban is. Például Denise a színésznő jelenet elején még zárdanövendék, ezt éreztetnie kell a rendezőnek. A kis zárdanövendék meg sem lepődik a nagyon is vaskos háttértől, ami hihetetlen.

A két főszereplő: Forgács Kálmán és Fontos Magda — Celestin és Denise szerepében- három felvonáson keresztül tartja, sőt fokozza a hangulatot. Forgács Kálmán széles skálájú színész. Még nem felejtettük el tavalyi »-Vannak még kísértetek« — chaplini kispolgár alakítását, a Vízkereszt Keszegét, a János vitéz francia királyát. Most isméi új szerepkörben látjuk. Mégpedig kettős szerepben. A szentéletű Celestinben egy fokkal jobb humorral játszik, mint a kicsit maga által is tompított Floridiorban. Egyben még néha kísérti a «múlt«, Latabárl utánozza, erre pedig semm: szüksége nincs, olyan jó, mélyből fakadó őszinte humora van, hogy kár utánoznia bárkit is.

Fontos Magdának Denise testre szabott szerepe. A szó legszorosabb értelmében vett szub rett vagy ha úgy tetszik, naiva Bájos, huneut, a zárdák nevelte jó kislányságát, mini forró bor, szét tudja vetni. Egy- egy markába kuncogása, a színpadon keresztül-kasul vak j futkosása, unott ásítása, mikoi I tanfelügyelőt vél a spanyolfa. mögött, a 16 éves zárdanöven ' déket varázsolja elénk. Egy é\ alatt megtanult igen jól mozogni, játszani, élni a színpadon, ez elfeledteti a közönséggel, hogy hangján még sok £ csiszolni javítani való. Bár £ darab könnyed, kis chansonjait bájosan énekelte.

Juhász János Chateau-Gibii őrnagy szerepében méltón so rakozott a két főszereplőhöz Jóízű öreg őrnagya, amel; azonban még gáláns és fiata los, a régi francia garnizjonol őrnagyát keltette életre.

Tarján Tamás Ferdinant szerepében nem volt elég köny nyed. Igaz, szerepe nem hálái rövid és passzív, csak háttéri a két főszereplő történetének De még így is jobban kell be 1 illeszkednie a darab stílusába és játszani kell, játszani, ját- szani, játszani ... Az els spanyolfal jelenetnél elfelejt: hogy öregúr, a- másodikná- hogy fiatal és szerelmes. Ének ■ elvonja a figyelmét a játéká ' tói. Hangja viszont egy év alat ' nagyon sokat fejlődött, tisz 1 tább, csillogóbb, erősebb.

; Vámos Sári a fejedelemasz ‘ szony szerepében ügyesen ol \ dotta meg kényes feladaté

Fejedelemasszonyt játszani eg ’ bohózatban, hogy az ne le ’ gyen ízléssértő, nem könnyt [ O inkább a naív apácát já1 szotta, mint az álszenteskedő s ezzel átjutott a nehézsége ‘ ken. Egy-egy jelenetben azor ban lehetne változatosabb, né , | ha szigorúbb, megbotránkozóbl C ! ijedtebb. Hiszen zárdában é jmég akkor is, ha az egy frar 1 cia operettbeli zárda.

I Szirmai György Loriot ői " ! mestere kacagtató, de net mindig francia őrmester- Mikor kilép és köszönti a közön- 1 séget, akkor jó hajdúsági táj- 1 szólással teszi azt. A későbbiek során már megtalálja a helyes hangot, nagyon jó részeg jelenete, amely nem másol, nem emlékeztet az általános részeg — csukló, dülöngélő sablonjára. ,

Déri Mária gyönyörű színésznő, ragyogó és érdekes. De nem elég hisztérikus, csak toporzékoljon nyugodtan sokkal többet, mint ahogy az egy pontareyi primadonnához illik. A többi szerepben Kenderesi Tibor, Jámbor Zoltán Molnár Iván, Sárközy Zoltán, Erőss Irén játékukkal bebizonyították. hogy érdemes jó epizódszerepeket is elvállalni mert ez sohasem válhat a színész hátrányává.

A ZENEKAR: Sebestyén

András karnagy hangszerelte a darabot ötletesen és gondosan. A zene elevenen perdült őszinte jókedvet áraszt, nem

Az ünnepi csapat gyűlés egyik ki- smelkedő mozzanata Gárdonyi: Egri

Csillagok — című regénye egy részletének előadása. Dobó esküje harsogott el újra az omladozó falak között a sza- oalókórus előadásában.

Utolsó számként a Szózat hangjai csendültek fel a szava lókórus, majd az ínekkar tolmácsolásában. Az iskolába visszamenetelő pajtások szemében ott csillogott a tábortűz fényénél is ékesebben lobogó hazaszeretet lángja.

(Halasy László.)

Harc a tuberkulózis ellen

Egerben, Gyöngyösön és Hevesen, a négy kórház tüdőosztályain kívül minden járás székhelyén egy-egy tüdőbeteggondozó, röntgengép és laboratórium áll a tüdőbeteggondozás szolgálatában. Amikor a tüdősebészet néhány év alatt hazánkban is a legmagasabb fokra fejlődött, a jó szakorvosok mellett a pas, az izonicid. sztreptomicin birtokában azt hinnénk, hogy végre sikerült a múltban Irtózatos pusztítást végző tuberkulózis terjedését megakadályozni. De nem mindenütt ez a helyzet. A Mátra tövében fekszik a 3000 lakosú Domoszló község. Pormentes magaslati levegőjén, zamatos saszlaszőlőjén és jó borain kívül arra a szomorú nevezetességre is szert tett a falu, hogy néhány év óta ijesztő mértékben megnövekedett a tüdőbetegek száma.

Nincs ott orvos? — kérdezhetnénk. De van. Jól képzett, kötelességtudó körzeti orvos. Aki példás odaadással, hallatlan munkabírással végzi négy községben közel 9000 ember gyógykezelését. A tüdőbeteggondozó sincs messze, jó autóbuszközlekedéssel meg lehet közelíteni. Főorvosa híres arról, hogy röntgenszemei a legkisebb beszűrődést sem kerülik el. Hogy milyen munka folyik, s a betegeknek, vizsgálatra jelentkezőknek mekkora tömege fordul meg ott naponta, azt csak az tudja, akit balsorsa egyszer már a röntgenFILM

GANGA

Az Egri Vörös Csillag Filmszínház október 18~24-ig mutatja be a Ganga — című indiai filmet. A film cselekménye India északkeleti határvidékén játszódik 1945-ben, közvetlen a háború után. A film főhőse Ramesh, a leszerelt katona, aki egy teaültetvényen kap munkafelügyelői állást és a gazda parancsára korbáccsal kell hajtania a munkásokat, akiknek nagyrésze asszony. Az első korbácsütés egy szép fiatal lány, Ganga hátán csattan. Ramesh beleszeret a lányba és a szerelem nem vakká teszi, hanem kinyitja a szemét. Kezdi már látni a munkások embertelen sorsát, felébred benne a lelkiismeret. Eleinte csak Ganga sorsát szeretné elviselhetővé tenni, de a lány nem szívesen fogadja el a megkülönböztetett bánásmódot, s a munkások mégis észreveszik Ramesh kedvezéseit, s emiatt meggyűlö- lik a lányt. Amikor a pohár csordultig telt, egy éjszaka fáklyásmenet vonul a gazda házához. Ramesh a gazdája ellen fordul, s a gazda látja, hogy leghűségesebbnek hitt embere is ellene van, kegyetlen bosszút forral.

,o m

Egri Vörös Csillag:

Október 17: Egy nyáron át táncolt (svéd).

Délután 4 órakor: Tanár úr, kérem (magyar).

Október 18—24: Ganga (Indiai).

Délutáni előadás:

Október 18—19: 45-ös körzet

nem válaszol (szovjet).

Egri Bródy:

Október 17: Puccini (olasz).

Október 18—24: Hannibál tanár úr (magyar).

Gyöngyösi Puskin:

Október 17: Riadó a hegyekben (román),

Október 19—24: A fiú (szovjet).

Gyöngyösi Szabadság:

Október 17: Nagy kísértés (nyugat-német).

Október 18—23: Véletlen találkozás (jugoszláv).

Hatvani Vörös Csillag:

Október 17: Folyón túl.

Október 18—22: Rumjancev ügy (szovjet).

Pétervására:

Október 17: Kétszer kettő néha öt (magyar).

Füzesabony:

Október 17—18: Aranyantllop

(szovjet).

Filmhírek

gép elé kényszerített. Egyre nagyobb számmal akadtak ezek között a Domoszló- ról beutaltak. A szűrés alapján így 57-re emelkedett azoknak a TBC-vel fertőzött betegeknek a száma akiket gyógykezelés miatt nyilvántartásba vettek. A lakossság nagy többsége hiábavalónak, szükségtelennek tartotta a jelentkezést, mondván: »-az a gép úgy sem gyógyít meg«.

Köztudomású az, hogy csak kevés ember kerüli el a fertőzést, tehát a g’ akori szakorvosi vizsgálat feltétlenül és mindenkire nézve szükséges. Sajnos, Domoszlón nem mindenki gondolkozott így. Ezért határozta el a gyöngyösi tüdőgondozó főorvosa, hogy »razziát« tart Domoszlón. Mindenkit megröntgeneznek kivétel nélkül, hogy valamennyi fertőző beteget felkutathassák, nyilvántartásba vehessenek. Ezt a körzeti orvos és a védőnő, a helybeli Vöröskereszt tagjainak segítségével végezte el. Eleinte csak szórványosan, félve és lopakodva jöttek, — különösen az idősebbek. A főorvos a napi kimerítő munka után a kultúrházban két este filmvetítéssel kísért előadást tartott a TBC-ről, és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Nyolc nap alatt kereken 2400 ember jelentkezett felülvizsgálatra.

I Simon Edit, védőnő

— Idefigyeljetek emberek — címmel a magyar szinkronfilmgyártó vállalatnál 10, egyenkint 300 méter hosszúságú film készül. Valameny- nyi kisfllm hőse Emil, akit Alfonzé alakit. Az első kisfllm forgatása már meg Is kezdődött, címe: Emil az operában.

— Miroszlav Hubacsek rendező befejezte a mai házasságokról szóló „Meghasonlás“ című új cseh film forgatását.

— GUlo Ponteorvo fiatal olasz rendező Glovanna címmel filmet forgatott, amely bemutatja, hogyan foglalnak el olasz munkásnők egy gyárat, s tartanak ki ott 35 napig, mert az igazgatóság 20 társukat el akarta bocsátani. A film összes szerepeit munkásnők játszák, egyetlen hivatásos színésznő sincs köztük.

— Új szovjet film az „Elárult szerelem“. A film története a múlt század végén, a régi Lettországban játszódik, hőse egy szegény leány, aki gazdagságért feláldozza szerelmét, majd később, belátva ballépését, szerencsétlenségében a halálba menekül.

MŰS0R0:

Október 17. szerda:

Egerben, este fél 8-kor Nebántsvirág (Főiskolás bérlet).

Október 18. csütörtök: Egerben, este fél 8-kor Nebántsvirág (Kisfaludy bérlet).

Október 19. Péntek: Egerben, este fél 8-kor Nebántsvirág (Vörösmarty bénet).

momti

SfKMOÍ&ifUJ

— Vidák Jenő, Lakatos József és Kanalas Mária gyöngyösi lakos, kóbor személyeket a rendőrség október 8-án éjjel a kerekharaszti Alkotmány Tsz kukorica földjén lopáson tettenérte. Mintegy három mázsa kukoricát loptak el a tsz- től. A terményt visszaadták a tsz- nek, ellenük pedig büntető eljárást tettek folyamatba.

— Bozsik György gyöngyösi lakos, a Városgazdálkodási Vállalat volt vlzdlj beszedője több mint hatezer forint beszedett vízdíjat elsikkasztott. A gyöngyösi járás- bíróság ezért egy évi börtönre ítélte.

— Stegbauer István lőrinci lakost a hatvani járásbíróság négy havi javító-nevelő munkára ítélte 10 százalékos bércsökkentés mellett, mert a Duclos Bányagépgyár Mát- ravldéki Erőműnél lévő kirendeltségének területéről egy vaslétrát, egy kútszivattyút ás agy dob kályhát lopott.

Kitüntetés

Kitüntették a munkássport régi harcosait. Ruttkal Ottó, az Egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója a Magyar Népköztársasági Sport? érdemérem Ezüst Fokozatát kapta.

Ruttkal, elvtárs a felszabadulás előtti időkben eredményesen tevékenykedett a munkás-sportmozgalomban. súlyos körülmények között sem hátrált meg a nehézségek elől, harcolt a nép ügyéért.

Eger város sporttársadalma a kitüntetéshez őszülte jókívánatait küldi’.

" <

HÍREK

— TÍZEZER vagon cukorrépát dolgozott már fel eddig a megye két cukorgyára. A sely- pi és a hatvani cukorgyárak dolgozói terven felül összesen több mint 150 vagon cukrot adtak a népgazdaságnak.

— EGER és KÖRNYÉKE KERAVILL Vállalat 69-es boltja október 12-én teljesített# 1956-os tervét

■ .gr ,

o n