Népújság, 1956. október (77-83. szám)

1956-10-17 / 81. szám

1956. október 17. szerda NÉPÚJSÁG 5 Szüretel Heves megye Néhány napja kezdődött meg teljes ütemmel Heves megye második aratása: a szüret. Az idei termésátlagok lényegesen magasabbak a tavalyinál, s különösen a minő­ség, a must cukorfoka az, amely jogos megelégedettséggel tölti el a szőlőmüvelők sokezres táborát. Hogyan halad ez a munka? — erről a szüretről adunk számot alábbi össze­foglalónkban. Gyöngyöstarján: 25 el A tarjáni szőlősgazdák mázsás átlagtermést értek 1400 holdas szőlőterületükön. Ottellóból van olyan terület, ahol a 60—70 mázsát elérte a termés. Bakos József csemegé­ből egy holdról 30 mázsát sze­dett le, — a község egyébként 53 vagon kiváló minőségű cse- mégszőlőt exportált. A Borfor­galmi Vállalat helyi telepe a gazdákkal egyetértésben napi beütemezés szerint veszi át a szőlőt, s így soha nincs fenn­akadás. torlódás, megfelelő ütemben haladhat a szüret és megfelelő ütemben az átvétel is. Előreláthatólag egy hónapig tart ez a munka Gyöngyöstar- jánban. Gyöngyösön: A Borforgalmi Vállalat he­lyi telepei október első napjai­ban kezdték meg a feldolgo­zást. A vállalat a gyöngyösi járásban négy helyen szervezte meg a gazdákkal történt közös megbeszélés alapján az ütem- -,erű átvételt. Szükség is van arr hisz az itteni telepnek 'övi-d másfél hónap alatt 110 ezer mázsa szőlőt kell feldol­goznia, hogy jó minőségű bor erjedjen a pincékben. A fel­dolgozást, a szőlő gyors átvé­telét segíti a nyolc új prés, a tavalyi 22 helyett az idén munkába állított 33 tehergép­kocsi, sőt traktor is, ha szük­ség van rá. Épül a 20 ezer hektoliteres cefrés bortároló is, amelyből €000 liternyi egység már a hé­ten elkészült, — itt elsősorban a gyenge minőségű borokat tá­rolja majd a vállalat. Domoszlói Állami Gazdaság: A gazdaság csókástanyai ü .eroegységében 289 hold szőlő várja a szedést, amelyet előre­láthatólag a hét elején kezde­nek meg. A termés igen jó. Az előirányzott tervet túlteljesíti a gazdasá g hisz már most a holdanként 27—28 mázsás át­lagtermést adó szőlő cukorfoka jó 3 fokkal magasabb, mint ta­valy volt. A gazdaságot egyébként mi­nőségi bortermelésre jelölték ki s már tavaly is 15 vagon bort exportáltak a Csókás-ta­nyáról. Az idén ennél lényege­sen nagyobb mennyiségű ex­portbor készül majd itt, s amel­lett már a hét és fél vagon he­lyett 11 vagon csemegeszőlőt adtak át a külkereskedelmi szerveknek. A szürethez bizto­sítva van a munkaerő, a hat szőlősbrigád előreláthatólag 3-4 hét alatt végez a szürettel. Markazon jó közepes termést hozott a borszőlő, míg a csemegében majdhogy nem kiváló a ter­més. A község 666 holdján már megkezdődött a szüret, naponta két helyen 350 mázsát vesz át a Borforgalmi Válla­lat. Van munka bőven, mert nemcsak a minőség, de az át­lagtermés is jó, meghaladja a 26 mázsát. Jelentős mennyiségű cseme­geszőlőt is elszállítottak a köz­ségből, melynek döntő része ex­portképes áru volt. A legutób­bi jelentések szerint több mint 100 vagon csemegeszőlőt vittek ki a községből, s ezért, vala­mint a gyümölcsért kapott pénzből jelentős jövedelemre tett szert a falu lakossága. Ér­dekes számítást végzett ezzel kapcsolatban a tanács: csak a Mezőkemek átadott gyümölcs­ért és szőlőért annyi jövedelme van a községnek, hogy egy fő­re — beleértve a ma született csecsemőt is — három és fél­ezer forint jut Heves megyé­ben a háború előtt összesen 114 motorkerékpár volt, ma csak ebben a kis községben» amelynek lélekszáma alig ha­ladja meg a kétezret, több mint 120 motorkerékpártulaj­donos van­Verpeléti Dózsa Tsz tagsága a hét végén kezd a szürethez. A nagy munkára a hordók, kádak, prések előké­szítésén túl elsősorban az őszi munka gyors elvégzésével ké­szültek fel. A tsz 145 hold őszi vetésén befejezték már a mun­kát, a jó talajba került őszi árpa már zöldéi is. A cukor­répa ásás és a másodvetésű ku­korica betakarítása van még hátra, — azon dolgoznak most és zömében készen is lesznek a szüret megkezdéséig. Eger Szőlőskádakkal megrakott kocsik ereszkednek le óvatosan a domboldalak dűlő útjain. A kádak tele édes szőlővel. Szü­retelnek már az egriek is. Ki­csit később kezdték, de érde­mes volt várni mert szinte napról-napra növekszik a cu­kortartalom. A Szőlészeti Ku­tató Intézet már hetek óta rendszeresen végez próbaszü­retet és az eredményt közük a tanáccsal a tanács pedig a termelőkkel­Most azután elérték a 19-21 cukorfokot, meg is kezdték mindenütt a szüretet Elégedett vidám a szüretelők hangulata, jó a termés és jobb lesz az idén a bor minősége is. A Nagy József Tsz tagjai is a vidám szüretelők között van­nak. 1 hold, 600 négyszögöl Medoc Noirt már leszüreteltek, összesen 34 hektoliter 19 és fél cukorfokos mustjuk lett. Úgy számolnak ,hogy a holdankénti átlagtermés az egész szőlőterü­leten eléri a 30 mázsát A Ba­lázs Ignác Tsz-ben 22 mázsát az egész város átlagtermését számolva, 16 mázsát várnak. Lehet, hogy több lesz, de most csak ennyit mondanak, A szüret kezdetével mozgal­mas lett az élet a Borforgalmi Váüalatnál is. Míg az egyik oldalon a kőművesek, viüany- szerelők, üvegezők dolgoznak a másik oldalon már működés­ben vannak az új feldolgozó gépek. A hatalmas felvonó mázsaszámra szállítja a szőlőt a prések alá. Ma még friss a beton az erjesztőkád szélén, de egy-két nap és már meg­kezdik a bikavérnek való szőlő erjesztését benne. Most még csak az egyik felvonó műkö­dik de már szerelik a másikat is Most szerelik a bogyozó gé­pet is, ha készen lesz, azzal együtt naponta 1000 mázsa sző­lőt tudnak feldolgozni. Ma még csak félüzemmel dolgoznak, de így is sikerült alaposan lecsökkenteni az át­vételi időt. Egy-egy szőlősgaz­dának mindössze 30-—40 per­cet kell állnia a kocsival, míg átveszik a termést Naponta egyre több gépet ál­lítanak munkába, s édes must­tal telnek meg a hordók. Gond lesz a tárolás, de azért lesz hová rakni. Míg fent a feldol­gozó üzem építésén az utolsó simításokat végzik, a prések­ből hektoliterszám folyik a must, lent a pincékben tisztít­ják a hordókat, falakat bonta­nak, vezetékeket építenek, 20 ezer hektoHtert befogadó új pincesor épül a föld alatt, il­letve alakítják rendbe hozzák és összekötik egymással a sok apró, régi pincét. Szinte éjjel-nappal dolgoz­nak a Borkombinát emberei, hogy a rengeteg szőlőt időben feldolgozzák. Az építkezéssel, a gépek szerelésével járó sok gondjuk mellett arra is vigyáz­nak, hogy jóval jobb legyen a bor minősége. Ehhez a terme­lők is sok segítséget adhatnak, ha a sokéves gyakorlattal el­lentétbe külön szüretelik a kü­lönböző szőlőfajtákat, ök is jobban járnak, mert így na­gyobb árat kaphatnak érte s a fogyasztók is, mert ízes, jó bort kapnak az idei termésből. FARKAS ANDRÁS: Harminchét éves áhitat (Születésnapi utazás) • I. Ctfélen fák és csillagok Az éjszakában úsznak eL Hiába kérem: Szóljatok! Se fa, se csillag nem felek Pedig jó volna másokat Hallgatni most, amikor eszem, Érzésem százleié szalad Es a nyugalmat kérdezem. Jó lenne otthon lenni már! Az asszony vár a szeretet Igaz füzével a sivár Hétköznapi gondok megett. Jó lenne tudni már, fiam Vagy lányom fog születni, de Az izgalomnak ára van: öröm ingyen nem ér ide. Körülnézek. Fáradt fejek Kókkadnak, csaknem alszanak, önkéntelen biccentenek, Hogy lassan véget ér a nap. Most már tudom, hogy senkisem Zavarja belső ünnepem, Ahogy a telkemet viszem Harminchétéves életem. II. Kigondolom, megdöbbenek: Harminchét év — honnan, hová? Ügy dobbant ez a döbbenet! Ha valaki meghallaná?! Ütszéli fák és csillagok, Mondjátok, hogy megértetek. Altassatok, csitilsatok, Vigyétek ezt az ünnepet! Harminchét év. Ha lényegét Keresném, mit s mért mondanék? Idő a vágynál nem egyéb S viszi kudarcok szégyenét. Harminchét éve akarok Igaz világot szólani. De a világ önzőn forog. Mert hajtják őrült kínjai. Az esztendők megett anyám Dajkálta tiszta álmait, Es mintha lelkét hallanám, Dal zsong bennem, fáradt, szelíd — Gyermekkorom csodáiból A folyton égő tartalom, Mint viz a markomból, kifolyt. Es most sajnálom csak nagyon. Az első eszméléseket Színezte száz forradalom, S bizonytalan emlék megett Értük hévül most is dalom. Számadhatok már? Sikerül? Arcomban sok-sok szarkaláb Harsogja titkát félszegül, S az élet fut-kacag tovább. Harmichétéves áhítat Bujkál szivemben, nem pihen, S talán jövő álmok miatt Kutat a sors mezőiben. Kint hűvös már az éjszaka, Aludni kell és dúdolom: öreg fiú, megyünk haza, Otthon vár boldog asszonyom, Ünnepre vár és ünnepel. Ajándékát elém teszi, Virágát sem felejti el, S szándékához minden kicsi. Hű csókját visszacsókolom, S nagyon-nagyon szégyenkezem: Harminchétéves lim-lomon, Ezer kudarcon jár eszem, De álom jön, elszenderül Ez az egész lim-om világ, S átéli velünk emberül Történelmünk Izét-javát. HL Eger felett már látszanak A kedves utcák fényei. Szemünk beszél és nem szavak« Itt semmit sem'kell szólani, Ütszéii fák és csillagok Helyébe csend száll és homály. Sok évemmel itthon vagyok, S valaki távol orgonák Szerkesztői üzenetek : m Bojtos István, Pétervására. Panasza ügyében eljártunk. A kút javítása azért késett, mert az Egri Vízmű Vállalat anyaghiány­nyal küzdött. Ahogy megérkezett A szükséges anyag, azonnal hozzá­fogtak a munkához. Ezt, reméljük, azóta tapasztalta Is. Szabó Béla, Kál. Panaszát, bár késve, de kivizs­gáltuk. A iásitási felelős anyagi természetű visszaélést nem köve­tett el. A kapálást dij nem Jár. A fásítási felelős utasítást kapott, fo­kozottabb ellenőrzésre, s a sza­bálytalanságok megszüntetésére. Biró d. Károlyné, Istenmezeje. Panaszát kivizsgáltattuk, felkö­tött érvei azonban nem meggyő­zőek, tekintettel arra, hogy hosz- szú évek óta ebben a helyiségben van. A lakáshoz szükséges helyi­ségei biztosítva vannak. Bővebbet az ügyben tenni nem tudunk. Bartlzál Ferenc, Kisnána. A szőlő szállítás körül előrelát­hatóan is várható volt bizonyos nehézség. Ezt azonban a járási ta­nács és a Borforgalmi Vállalat igyekszik megszüntetni. Ha eset­leges panasz felmerül, úgy ide for­duljon segítségért. Varró K. Gyula, Szilvásvárad. A levélben kérteket elintéz­tük. A járási tanács pénzügyi osz­tálya a helytelenül kivetett 648 fo­rint általános jövedelemadót tö­rölte. Boza Nándor, Hevesaranyos. Panaszát az illetékes szervek tu- ■domására hoztuk. Többet az ügy­ben nem áll módunkban tenni. Vámosgyörki gazdák. Az állatgondozók bérét a fűbér­ből kell a legeltetési bizottságnak fizetni. Előfordul sajnos, hogy en­nek behajtása körül nehézségek t annak, s emiatt késlekedik a bér kifizetése. Valószínű Vámosgyör- kön is ez áll. Illetékes szervek megvizsgálják panaszukat. Villányi Gyula, Gyöngyös. Az autóbusz őszi menetrendjének megváltoztatása körülményes, hisz az egész hálózat pontos átszállási időponttal van összeegyeztetve. Az ezzel kapcsolatos kérést a 34-es számú AKÖV igazgatójának küld­je meg, de 10—20 perces differen­cia miatt nem látjuk méltányos­nak a megváltoztatást. FUlöp László, Eger. Lakás átalakítással, illetve új beruházással kapcsolatban szer­kesztőségünknek nem áll módjá­ban segíteni. Ezzel kapcsolatos igényét csak az Ingatlan Kezelő Vállalat tudja kielégíteni. Kiss Mátyás, Feldebrő. Ügyét illetékes helyre küldtük kivizsgálásra. Az eljárás eredmé­nyéről a BM szervek tájékoztat­ják. A Cipész KTSZ hosszú időn át anyaghiánnyal küzdött, ezért vol­tak zavarok Maklártályán is a ja­vítási munkákban. Néhány nap­pal ezelőtt kiutalásban részesültek, reméljük, azóta megoldódott a probléma. Bozsvári József, Selyp. Motorkerékpárt anyagszállítási célra használni nem szabad. A KTSZ-nek nagy szüksége van a motorra, hisz húsz község terüle­tén végez munkát, s a szervezési és ellenőrzési munka megjavítása céljából vásárolták azt. Juhász Zoltán, Zaránk. Kérését teljesítettük. Tudatjuk, hogy lakóház vásárláshoz csupán egy igazolás szükséges az eladó részéről, arról, hogy adótartozása nincs. Ezt a községi tanács állitia ki. Az adás-vételi szerződést csak közjegyző, vagy ügyvéd végez­heti el. Jakab Lajos, Erdőtelek. Bejelentését az SZTK-hoz továb­bítottuk. Az SZTK már levélben felkereste az elvtársat, kérjük e- szerint adja be igényét. Az adóiigykezelés decentralizálásának jelentősége Nemcsak az adózók nagy tö­megének, de mindazoknak, akik adóügyekkel hivatássze­rűen foglalkoznak, régi vágya teljesült akkor, amikor, ha ele­inte nem is pénzügyminiszteri rendelkezésre, hanem egyes, mint az egri járás tanács élet­revaló kezdeményezése foly­tán. az adóügyek kezelése visz- szakerült a községekbe- 1952. ószén született meg az az egészségtelen és egyéni, de emzetgazdasági szempontból is káros intézkedés, mely el­rendelte az adókezelés közpon­tosítását. Ez az intézkedés — melynek itt létjogosultsága akkor sem volt, hozta létre z adókezelésnek évről-évre növekvő megbízhatatlanságát. zen a káros rendszeren a ké­sőbbiek során az sem segített, hogy a községben is vezettek adófőkönvvet. Még pedig azért, mert a kettő között nem volt meg az összhang és a községi adófőkönyv sok esetben más képet mutatott, mint a járási. És megindult napról-napra, hétről-hétre az adóügykezelés­ben előforduló helytelenségek ellen reklamáló adózók búcsú- járása a járáshoz és egyes já­rási pénzügyi osztályok előtt ügyeiket intézni akarók szinte sorbanálltak, hogy jogos pana­szukra orvoslást kapjanak. Ha naponta csak 30 adózót számí­tunk és figyelembe vesszük a felek által elvesztett napokat, pénzben kiszámítva az úti­költséggel együtt, hetente kö­rülbelül 9000 forintot tett ki Egész évre átszámítva, csak egy járásnál körülbelül fél­millió forint. De milyen nagy összeget, milliókat tesz ki or­szágos viszonylatban. Ezt az összeget egészségesebb dolgok­ra is lehetett volna fordítani. Nem lehet csodálkozni, hogy a központosítás megbosszulta magát, s évről-évre romlott az adóerkölcs és csökkent a biza­lom az adókezelés és kivetés helyessége iránt. Ezt a körül­ményt nem lehet teljesen az adófelügyelők és központi adó­könyvelők hibájául felróni. Hiszen ott, ahol három embe­ren ment keresztül egy község adókivetése, könyvelése és be­Minisztertanácsi határozat az 1956—57. évi fűtési idényről \7. 1956—57. évi fűtési idény ok- * tr 15-ével kezdődik. Állami •"éknél, vállalatoknál, intéz- veknél, központi fűtésű házak- .któber 15-től akkor lehet a V. --t megkezdeni, amikor a szerv, v 'ilat, intézmény vezetője, vagy a kőépület lakóbizottsága azt sí ; egesnek tartja. fűtési idény 1957. április 15-ig t£ t. A kórházak, a rendelőintéze­te c, egészségügyi intézmények, óvodák, iskolák, egyetemek, nap­köziotthonok, valamint az állami balettintézet, s az összes rendsze­resen előadást tartó színház helyi­ségeiben 1957. április 15-e után is lehet fűteni május 1-ig, ha a helyi­ségek hőmérséklete 18 Celsius fok alá süllyed. A bölcsődékben, csecsemőottho- aokban és egészségügyi intézmé­nyek egyes részleteiben, szülőszo­ba, műtő, csecsemőkórterem, — a fűtést a szerv vezetője, a fűtési idénytől függetlenül engedélyezhe­ti, ha azokban a belső hőmérsék­let 18 Celsius fok alá süllyed. A központilag fűtött helyiségek­ben a belső hőmérséklet, a külső hőmérséklettől függően 8—14 órán órán át, 18 Celsius fok hőmérsék­leten tartható. Az egészségügyi intézmények és a napköziotthonok helyiségeit 18 Celsius foknál maga­sabb hőmérsékletre lehet felfűte- ni. A határozat alapján az egyes minisztériumok és az országos ha­táskörű szervek az előző évi uta­sításoknak megfelelően a fűtéssel kapcsolatos egyes rendelkezéseket. részletesen szabályozzák. Interjú. 'íjr r* bâiEzêsaon A Szabadság tér 1. szám alatt egy kicsit nyirkos és elég hideg pincehelyiségben van a MÖHOSZ modelező szakosztá­lya. A teremben kész és ké­szülő repülőmodellek, fumírle- mezek, vékony fapálcák, papír, enyv, aceton. A helyiséget nyu­godtan lehet vádolni »funkció-1 halmozással. Mert ha kell, rftű- hely, iroda, gyűlésező hely, ha kell klubhelyiség. Van úgy. hogy egyik sem, és van úgy, hogy minden egyszerre. A hát­rányát ennek legjobban a szak­osztály tagjai érzik. Régen el­mentek volna már innen, ha lehetett volna. De arról ugy-e senki sem tehet, hogy a lakás- problémák világában élünk. Emiatt nem állhat meg az élet és a modelezők is itt dolgoz­nak tovább. A szakosztály már évek óta működik, tavaly alakult újjá. A gyöngyösi repülőklubhoz tar­tozik, pedig Egerben is ala­kulhatna ilyen klub, csak nincs repülőtér. Van szó arról, hogy Szihalom mellett repülőteret kap az egri MÖHOSZ és ak­kor a virtolázó-ejtőemyős-mo- delező szakosztályból megala­kulhat az egri repülőklub. Mindezt Szabó Endre elvtárs a II. számú gyakorló iskola ta­nára és a modellező szakosztály vezetője mondja el. Nagyon szeretheti ezt a »mellékfoglal­kozást«, mert igen részletesen és szívesen beszél róla. — Szakosztályunk célja az — mondja —, hogy irányítsuk a megye modellezését. A leg- j óbbakból kialakítunk egy ver­senycsapatot, mely aztán or­szágos megyei vagy egyéb ver­senyeken vesz nászt és bemu­tatókat rendez. Nagyon fontos számunkra hogy sok fiatal is­merje meg a repülés szépsé­gét. Itt megtanulják az alapis­mereteket. melyeket később sportrepülőként, vagy a hadse­regen belül hasznosíthatnak. Milyen sikerrel szerepeltek a versenyeken és kik} a leg­jobbak? — A legnagyobb tudású és legtapasztaltabb versenyző Gonda Márton. <3 a műrepülő kategóriában országos első lett, ez eddig a legszebb eredménye és a szakköré is. A legjobbak szedése, és ahol ezek közül legfontosabbat, a kivetést és kezelést a helyi viszonyokká teljesen ismeretlen járási adó felügyelő, vagy adókönyvel végezte, így nem lehet csodál kozni azon, ha a téves köny velések nagy tömege adódott é sajnos, egyes adózóknak nen egy, hanem kettő, sőt háron adóív is jutott. Négy éven ke resztül az adóügykézelés köz- pontosítása folytán a felek ál­tal beadott kérelmek és pana­szok elintézése is nehézkes és hosszadalmas volt. Ennek a bizonytalanságnak és négy évig tartó egészségte­len állapotnak vetett véget az gyes járások kezdeményezése, melyhez a pénzügyminiszté­rium is hozzájárult és az egész országban bevezetett. Az adófőkönyvek visszake­rültek a községekbe, oda, ahol az adóügyeket a valóságba kell intézni. Egy kézbe fut össze a községben az adókivetés, adó­könyvelés és adóbeszedés. Ez az egészséges intézkedés kizár­ja a lehetőségét annak, hogy kettős, sőt háromszoros adóté­telek legyenek egy adózóra róva, de kizárja a lehetőséget a könyvelési szabálytalansá­goknak és tévedéseknek is. Hisz igen sok esetben aki ki­veti az adót, az állítja ki a be­fizetési lapot is, s természete­sen saját maga könyveli is. És ha figyelembe vesszük azt, hogy a kint dolgozó pénzügyi előadók többsége többéves egy- helyhez kötöttséggel, tehát he- yi ismeretekkel rendelkezik, úgy joggal mondhatjuk azt, hogy az adóügykezelés a de- entralizálással, ha kezdetben egy kis zökkenéssel is, de rendes kerékávágásban folyik. A kérelmek és panaszok in­tézése a decentralizálással egy csapásra megoldódott, mivel azokat már nem kell a járás­hoz, vagy a megyéhez bekül­deni. Az ilyen ügyekben a köz­ségben működő pénzügyi elő­adó dönt, akinek minden lehe­tősége és alkalma megvan ah­hoz, hogy az ügyeket gyorsan, pontosan és igazságosan elin­tézze- Hortl Béla, közé az említetten kívül Mol­nár József, Szabó László, a si- roki Psóra Mihály, a fiatalok közül Lendvári Csaba és Bóta Ervin tartozik. Elég sokat ver- senyzünk és ezeken leginkább azok vesznek részt, akik »jó formában« vannak és legjobb repülőjük van készen. Augusz­tus 5-én felsőmagyarországi modellező versenyt rendez­tünk. Részt vett Borsod, Haj­dú, Szabolcs, Szolnok és He­ves megye, sőt meghívtuk Csehszlovákiából a losonci mo­dellező kört, de nem jöttek el. Tartottunk bemutatót szep­tember 23-án az ifjúsági talál­kozó keretében is. — Van-e sok munkájuk? — Bizony akad elég. A gya­kori versenyeken, bemutató­kon és a kezdők tanításánál sok gépünk összetört. Most alig van 2—3. Igyekszünk any- nyi gépet készíteni tavaszra, amennyi biztosítja a zavarta­lan versenyzést. Melyik a legérdekesebb és a legkedveltebb a repülő model­lek közül? — Sokfajta repülő modell van. A vitorlázó, a gumimoto­ros és a motoros gépeknél az számít, hogy milyen magasra tud repülni és meddig marad a levegőben. Az érdeklődés in­kább az U-Control gépek iránt nagyobb. Ezek nem mozoghat­nak szabadon, a vezető 20 mé­teres zsinórral kormányozza őket Körbe-körbe repülnek és az a fontos, minél gyorsabban. Ilyen gépekben már komoly, 12 ezer fordulatos motorokat is szerelnek, átlagsebességük eléri óránként a 200 kilométert is. Az U-Control gépek cso­portjába tartoznak a léglöké- ses kisgépek, hőlégsugaras rendszerrel működnek, órán­kénti átlagsebességük a 260 ki­lométer. Itt kell még megemlí­teni a nagyon érdekes Theam- Racing-ot. Ennek az a lényege, hogy egy körből többen, leg­többször azonban csak ketten vezetnek. Szabályosan előzhe­tik egymást és az győz, ame­lyik a meghatározott idő alatt a hosszabb utat teszi meg, te­hát gyorsabb a másiknál. Mi a szakosztály legújabb terve? — Október 1-én indultak meg szakköreink. Szeretnénk egy újat szervezni a Pedagógiai Főiskola hallgatói és a tanító­képző részére. Jó volna ha a tervünket az érdekelt fiatalok valóra váltanák. A szakosztály gondoskodik arról, hogy mire tanítani mennek, addig tanul­janak annyit, amennyi egy szakkör vezetéséhez szükséges, így gyarapodna megyénkben a hozzáértő szakkörvezetők szá­ma, többen és jobban model­leznének a fiatalok. (hankóczi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents