Népújság, 1956. október (77-83. szám)
1956-10-03 / 77. szám
2 NÉPÚJSÁG 1956. október 3. szerda • 9 Ülést tartóit a megyei tanáén — Iinterpelláció» map az ülésem — Heves megye tanácsa 1956 szeptember 28—29-én kétnapos ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként a tanácstagok kérdéseket tettek fel a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szerveknek. Több mint száz kérdés hangzott el, melyek mind azt igazolták, hogy a tanácstagok alaposan ismerik körzetük problémáit, a nehézségeket, a megoldásra váró feladatokat. A feltett kérdésekre a válaszokat későbbi időpontban adták meg. Ezután elnöki beszámoló hangzott el, az előző tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról, majd Magyar József elvtárs, VB elnökhelyettes ismertette "A községfejlesztési tervek teljesítése és hatása a tanács tömegkapcsolatára és további feladataink« című napirendet. Elmondotta, hogy az első félévben mintegy öt millió forint értékű munka valósult meg, míg jelenleg 2.300.000 forint áll felhasználatlanul a községfejlesztési számlákon. Elmondotta, hogy a lakosság hozzájárulása a községfejlesztési tervek megvalósításához ez évben tovább javult. Míg tavaly 25 község szavazott meg 10 százalékot és a községek többsége öt százalékon alul, addig ez évben a 10 százalékot fizetők száma 63 lett s öt százalékon alul alig egynéhány község maradt. A lakosság által és az állami vállalatok által befizetett hozzájárulásból jelentős beruházások valósultak meg. Atkáron és Nagyrédén egymillió forintos korszerű kultúrházat építettek. Gyöngyösön szép eredményeket értek el a dülőutak, határi utak, legelők tisztításában. Egerben ez évben apaállatistállót építettek, a piaci árusok részére pedig megfelelő asztalokat biztosítottak. De lehetne sorolni a példák százait ezreit. Ennek tudható be, hogy egész sor községünkben , megjavult ä kezségféJTésztésr hozzájárulások befizetése. Jelentős a községfejlesztési járulék fizetése mellett az a társadalmi munka is, melyei a lakosság hozzájárul a községfejlesztési terv megvalósításá- ; hoz. Árkokat ásnak, járdákat j építenek, kutakat tisztítanak, s legtöbb helyen a fejlesztésre befizetett összeget csak az anyagok beszerzésére kell fel- ! használni. A beszámoló befe- j jező részében Magyar elvtárs I hangsúlyozta, hogy a város és községfejlesztési tervek jobb, anyagellátásán az év hátralevő részében fokozni kell a tanácsi vállalatok terven felüli termelését, hogy még több építőanyag álljon a községek rendelkezésére a tervek megvalósításához. A napirend vitájában sokan felszólaltak. Bodó elvtárs, az atkári községi tanács elnöke felszólalásában elmondotta, hogy községükben a hozzájárulás bevezetése előtt is mindig szem előtt tartották a falu _ szépítését, utak, járdák létesítését. Ezt a munkát — mint mondotta — kevés pénzből és sok társadalmi munkával valósították meg. A lakosság látta a tanács kezdeményezését és igyekezett azt társadalmi hozzájárulásával Is megvalósítani. Az idén fejeztük be — mondotta — Í200 méteres villanyhálózat bővítését, s június végén fogtunk hozzá a közel egymillió forintos kultúrház építéséhez, amely 250 személy befogadására lesz alkalmas E munkánál a rendelkezésünkre álló készpénz és romos épület mellett legfőbb segítségünk az ambíció és a község lakóinak társadalmi munkája volt A község dolgozói a hozzájárulási díjat minden kényszer nélkül befizették, s más állampolgári kötelezettség teljesítésénél sincs lemaradás- Ezenkívül az építkezés Során több, mint 400 *ekérfuvar és 17000 kézi nat>- ízámmunkát adtak. A napirendi vitábán a töb- M felszólalók is hasznos ta- íácsokat, javaslatokat adtak, s diszkén számoltak be a köz- égfejlesztési terv célkitűzéseitek megvalósulásáról. Mégis olt ennél a napirendnél egy zépséghiba. Az egész beszámolóban és a hozzászólásokon sem lehetett hallani egyet- înegyszer sem a Hazafias Népfront nevét. Pedig köztudomású, hogy a népfront bizottságok minden községben tevékenyen hozzájárultak e tervek végrehajtásához, s legfőképpen hozzájárultak kis- gyúlések tartásával, felvilágosító munkával a tervek elkészítéséhez. Hiba ez, s a jövőben ezt figyelembe kell venni. A következő napirendi pontként a megyei tanácsülésen a gyöngyösi járási tanács tömegkapcsolati munkáját tárgyalta. A beszámoló megállapítása szerint a gyöngyösi járási tanács s a községi tanácsok munkájában is sok jó eredménynyel találkozunk. A járás mezőgazdasági kultúrájában döntő részben a szőlőtermesztés játszik szerepet. Mind az export szőlő minősége, mind a Gyöngyös környéki borok minősége jó- A járás termés- eredményei növekedtek. Ez jó és gondos növényápolást igazol. Kenyérgabonából termelő- szövetkezeteknél 10.5 mázsát, egyénieknél 8—9 mázsát értek el. De jónak mondható a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése is- A járás területén egyedül Márkáz és Mátra- szentimre községekben nem alakult meg termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport. Az alkotmány tiszteletére indított versenyben a járás ugyancsak jó eredményt ért el. Községei közül Gyön- gyössolymos újra az első leit az országban, de Gyöngyös város is az első helyezésért kapott a minap vándorzászlót. Fejlődött a járás kulturális téren is. Uj kultúrotthonok, oktatási intézmények épültek. Az elmondott eredmények azt mutatják, hogy a járás és a községi tanácsok a tanácstagokon, tanácsüléseken, állandó bizottságokon és aktívákon keresztül igyekszenek a dolgozókat bevonni a gazdasági és kulturális feladatok megoldásába, az eredmények növelésébe. A jó munka mellett asQHÏâiî mutatkoznak hiányosságok is- Súlyosan árt a tanács tömegkapcsolatának a törvénysértés- Detken Ragó ■Tánosné VB elnök 182 dolgozó parasztot hívott egybe a begyűjtési terv mellett, Sokan olyanoknak küldtek idézést, akik más községekben laknak, beadásukat már teljesítették s akadtak olyan nevek is, akik már régen meghaltak. Érthető hát, hogy zaklatásnak vették a dolgozó parasztok ezt az idézést, s jogos volt felháborodásuk. El kell kerülni a hasonló módszereket. A napirend vitája után a tanácsülés az elhangzott javaslatok alapján határozatokat fogadott el, melynek megvalósulásával tovább javul a járási tanács tömegkapcsolata.-T* A tanácsülés második napján, szombaton reggel nyolc órakor került sor a tanácstagok által feltett mintegy 110 interpellációs kérdés megválaszolására. A kérdések az élet különböző területeit ölelték fel- Szó volt a kenyér minőségéről, begyűjtésről, adófizetésről, községfejlesztési tervek megvalósításáról, az utak elhanyagoltságáról, mezőgazdasági munkáról, vadkárról, s ki tudná még felsorolni azt a sok-sok értékes bejelentést, kérdést, melyet a tanácstagok a végrehajtó bizottság, illetve a megyei tanács szakigazgatási szerveinek feltettek. A kérdésekre elsőnek Lend- vai Vilmos elvtárs adott választ. melyekben a végrehajtó bizottságtól kértek a tanácstagok segítséget, útmutatást. Darvas Andor elvtárs, megyei tanácstag a területrendezéssel kapcsolatban tett fel kérdést a VB-nek. A kérdésre Lendvai elvtárs a következőket válaszolta: A területrendezéssel kapcsolatban sok kérdés érkezett már korábban is a VB- hez. Jelen pillanatban nem lehet bővebb választ adni, mint amit a Minisztertanács határozatából az ország nyilvánossága elé hoztak. E határozat kapcsán tudjuk, hogy az eddigi javaslatok alapján Heves megye nem marad meg önálló egységnek, s nagyobbrészt Borsodhoz fog tartozni. Eger város járási jogú város lesz. A tárgyalások alapján az eddigiek szerint Gyöngyös város és a gyöngyösi járás is Borsod megyéhez tartozik majd. A hatvani járás Pest megyéhez csatlakozik. A pétervásá- rai járás megszűnik önálló területi egység lenni. Részben ózdi, részben salgótarjáni, illetve gyöngyösi és egri járás területeihez lesz csatolva. A füzesabonyi járás ugyancsak megszűnik, s annak egy része az egri, másrészt az újjászervezett tiszafüredi járáshoz tartozik majd, Hajdú megye kebelében. A hevesi járás önálló egységként Szolnok megyéhez megy át. Ezt a javaslatot fogja a Minisztertanács az országgyűlés elé terjeszteni, s ott történik majd a végleges döntés. A területrendezés pozitívuma, hogy kevesebb és összefüggőbb területi egységek alakulnak majd ki, jobban ki lehet alakítani a gazdasági autonómiát, nagyobb gazdasági alappal lehet felruházni a területi egységek vezetőit és meg lehet erősíteni a járások igazgatási szerveit. A községek kádemevelése is lehetővé válik. y Darvas elvtárs egy másik kérdésére Lendvai elvtárs a következőket válaszolta: A területrendezés folytán felszabaduló középületeket még nem tudjuk biztosan, melyik szerv fogja elosztani. Valószínűleg ezzel a KÖZELBIZ foglalkozik. A Minisztertanács már korábban megjelent egyik határozata lehetőséget ad arra, hogy a régebben oktatási intézményekként szerepelt épületeket visszaadják az oktatás cél iára. Tarjányi Istvánné megyei tanácstag a következő kérdést tette fel: mikorra kívánja a pénzügyi osztály az adófőkönyveket a községekbe kivinni? A kérdésre Németh Mihály elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese, pénzügyi osztályvezető válaszol: ..Az adófőkönyveknek községekbe való kivitelét a megyei pénzügyi osztály megkezdte. Kísérletképpen az egri járásnál végrehajtottuk a decentralizálást, még augusztus hónapban. 1 A ! tapasztalatok alapján októberben a hatvani és hevesi járás- * ban, november és december hónapban pedig a többi járásban is végrehajtjuk ezt a munkát. Addig is fokozottabban ellenőrizzük az adóbeszedési és könyvelési munkákat, hogy a panaszok számát csökkentsük”. j Kiss András megyei tanács- I tag a jégkárral kapcsolatos interpellációjára Vajda László elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője válaszolt. „Valóban fennáll az, hogy késések fordulnak elő a jégkár utóbecsléseknél. Ennek oka, hogy kevés a becslők száma. Ügy kívántunk ezen segíteni, hogy a becslő személyzet részére vasárnapra is elrendeltük a kötelező munkát". j A feltett interpellációs kérdésekre szombaton egész nap tartott a válaszadás. Ez az interpellációs nap bebizonyította, hogy helyes kezdeményezés meghallgatni a tanácstagok I kérdéseit, bejelentéseit. Olyan problémák merültek fel ezekben, amelyeknek ismerete 'előbbre viszi a tanács végrehajtó bizottságának és szak- igazgatási szerveinek munkáját, biztosítja, hogy kevesebb hibát kövesének el a jövőben. Az interpellációkra adott válasz jónak mondható. Csupán egy módszertani hiba csúszott be, amely kissé ellaposí- totta az egész interpellációnak ' a menetét. Ügy gondoljuk, szükségtelen volt — s ezen a jövőben lehet változtatni — minden válasz után a tanácsülést is szavaztatni a válaszadás elfogadásáról, mikor az interpelláló úgyis elfogadta a választ. Ez aztán sajnos olyan furcsa helyzethez is vezetett, hogy az egyik esetben — az ipari osztály válaszánál — egyik szavazattal anyonütötték a másikat. Máskor erre jobban ügyelni kell. I A megyei tanácsülés két napos hasznos vita után szombaton délután négy órakor befejezte munkáját. Gerő Ernő és Joszip Broz-Tito találkozott a Krímben Mruscsovnál Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége vasárnap reggel abba a nyaralóba érkezett, ahol N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára üdül. Szintén ideérkezett a Krímben üdülő Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára is. Tito, feleségével, Hruscsowal és Gerő Ernővel közös sétát tett a tengerparton, ahol az államférfiak összetalálkoztak a Livagyija szanatórium üdülővendégeivel, elbeszélgettek velük és közös fényképet készítettek. N. Sz. Hruscsov és Joszip Broz-Tito, feleségük és Gerő Ernő ezután a jaltai hegyekbe indultak sétára. Itt csatlakozott hozzájuk N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Szocsiból érkezett üdülésre a Krímbe. A sétán jugoszláv vendégek is részt vettek: Alexander Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Gyúró Pucar, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke, Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet és felesége, Dizdarevics, a moszkvai jugoszláv nagykövetség első titkára és Zsezselj tábornok. A sétán részt vett Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tikára, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és felesége, Erezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és felesége, Fur- eeva, az SZKP Központi Bizottságának és moszkvai városi bizottságának titkára, Korotcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Grecsko marsall és felesége, Szeröv hadseregtábomok és felesége, valamint Fir- jubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. A séta után ebéden vettek részt, amely baráti, szívélyes légkörben zajlott le. Sepilor New Yorkba utazik Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendjére tűzte a szuezi kérdés megvitatását, a szovjet kormány D. T. Sepilov külügyrrúniszterí bízta meg képviselőjéül e kérdéís megvitatásán. Sepilov a legközelebbi napokban New Yorkba utazik. A Biztonsági Tanácsnak a szuezi kérdéssel foglalkozó jövő heti ülésén D. Sepilovon kívül a következő külügyminiszterek vesznek részt: Christian Pineau (Franciaország), Selwyn Lloyd (Anglia), Foster Dulles (Egyesült Államok), Kocsa Popovics (Jugoszlávia), Henri Spaak (Belgium), valamint Mahmud Favzi (Egyiptom), akit meghívtak, hogy a vitákon vegyen részt. Burma és a Mongol Népköztársaság diplomáciai kapcsolatot létesít A burmai külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a burmai kormány és a Mongol Népköztársaság kormánya megegyezett diplomáciai kapcsolatok létesítésében, valamint abban, hogy követeket rcanél. Ahol milicien újítást számontartanak TERVEM az elfelejtett újí-1 tások felkutatása volt. A napjainkban egyre kívánatosabb széntakarékosság adta a gondolatot, hogy ezt az anyagot éppen a Mátravidéki Erőműnél nézzem meg, ahol — legyen bár a kazánüzemben, a turbinaházban, a TMK-nál, vagy bármely részen egy újítás — így, vagy úgy, de végtére is valamennyi kapcsolatban van a fűtőanyag megtakarítással. Az Erőműnél legkevesebb 1500 ember dolgozik, közülük elég sokan munkájukat el sem tudnák képzelni ésszerűsítés nélkül. így ha valahol, itt biztos kerülközilc néhány, fiók mélyére zárt, s a vele foglalkozók többsége által már régen elfelejtett újítás. Mindjárt bevezetőben kijelenthetem, hogy tévedtem. Kellemes csalódás ért. Az igazgatói irodában rövid tájékoztatást kaptam az újítások jelenlegi helyzetéről, intézésük módjáról. Áz üzem vezetője elégedetten beszél. Ha idézni akarom szavait, „a múltról nem, de a jelenről csak jót mondhatok, ha az újítások felől érdeklődik. Egyre több az újítónk és ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy a vele megbízott elvtárs megfelelően dolgozik, gyorsan elbírálás alá küldi az újításokat, majd bevezetésre, ha a vizsgálat jónak találta azokat. Ha elutasította, még mindig helye van a panasznak, s akkor a döntést felülvizsgálják”. — így ért az első meglepetés, de megvallom, bármennyire is fontosnak találtam e nyilatkozatot, a végleges vélemény kialakításában döntőnek mégis csak maguknak az újítóknak a szavait tekintettem. S még valamit: az újítási könyv bejegyzéseit. LAKATOS elvtárssal, az újítási felelőssel ez esetben az 1956-os év első három hónapját lapoztuk fel. Érdekes és sokatmondó statisztikai adatokat találtunk, mint például az első negyedévben beadva 121, elfogadva 68, bevezetve 75 újítás. (Ha a két utóbbi számot összegezzük, az eredmény túlhaladja a benyújtott mennyiséget, a többlet a már előzőleg érkezett elgondolások kivitelezéséből adódik.) Míg 1955 egész évében az elő -és utókalkulált megtakarítás összege alig több a hat milliónál, addig a folyó év nyolcadik hónapjában már elére a négy és félmilliót. Ugyancsak a múlt esztendő hasonló időszakához nézve, az első nyolc hónapban az üzem összes dolgozóinak már nem a 22, hanem 27.8 százaléka vett részt az újítási munkában. EZEKUTÄN nem kétséges még egy év vizsgálata alapján sem, hogy sokat fejlődött az Erőmű újítási mozgalma és ma a fiatal és idős dolgozót egyaránt érdekli. A benyújtott javaslatok elintézése ugyanolyan módon történik, mint bárhol a megyében. Egyszemélyi elbírálás után az értékelést gazdája tudomására hozzák és ha az a döntéssel nem ért egyet, írásban kérheti a fellebbezést. Ha azután sem tudnának közös nevezőre jutni, a dolgozó bármikor panasszal fordulhat az Országos Találmányi Hivatalhoz. Az újítási díj kifizetése is úgy van, mint másutt. Attól függően, hogy eszmei díjazásról, vagy kalkulált megtakarításról van szó, adják meg egy bizonyos idő elteltével a járó összeget. Változás tehát csak abban van, hogy itt minden újítást pontosan bevezetnek az újítási könyvbe, idejében értékelnek, az újítót megillető összeget, ha lehet, nyomban folyósítják és a jónak talált javaslat kivitelezésével sem késlekednek. Az első negyedévben illetékes újítók véleményei e mozgalomról: A Gazdag János — Farkas Lajos által beadott javaslat volt értékben a legnagyobb. Az előbbi technikus, az utóbbi művezető. A rostélyos kazánok rostélylánc feszítő orsó cseréjét módosították, amely többlet termelést és ebből adódóan 81.829 forint megtakarítást jelent — egy alkalommal. De a géppel valahányszor baj van, ahogyan nemrégen is előfordult, újból megtakarítást hoz, — legutóbb 68.638 forintot jelentett az újítás alkalmazása. — Elégedett-e az elbírálással? FARKAS Lajos válaszol. Mindketten elégedettek vagyunk. Az újítás elkészítése után két nappal egy összegben megkaptuk a 4791 forint nekünk járó pénzt, mert a szabály szerint ha a megtakarítás egy összegben jelentkezik, egy összegben kell a díjat is kifizetni. A legtöbb újítás tulajdonosai Kaszás Pál és Máder Oszkár, a turbinaüzem javító csoportjának lakatosai. Mindketten fiatalok, alig egv éve került nevük először az újító füzetbe. Legtöbbször eszmei díjra javasolták, mert kisebb, de a lakatos munkában igen hasznos módosításokat végeznek, így Kaszás elgondolása alapján a bronz tömítő gyűrűket, vassal helyettesítik, viszont Máder Oszkár ésszerűsítése a tápturbinák olajának elvizese- désétől való megvédésben játszik jelentős szerepet. Kaszásnak csak három hónap alatt hét újítása volt (öt elfogadott), Mádernek három, és még ezenkívül közös is. Ahogy szívesen hangoztatják az érdeklődőknek, náluk az újítás nem külön fejtörés eredménye, hanem valahogy a munka közben adódik. Elromlik egy gép, aztán a javítás, a megszokott módon körülményes, sokáig tart, esetleg egy hiányzó alkatrész miatt nem is lehetséges azonnal, új megoldást kell hát keresni. S ez már ésszerűsítés lesz. Az említett negyedévnek volt egy ünnepelt párja is, velük fejezem be ezt az írást. MolHár László és Godó István, szintén gépjavító lakatosok, ez- idő alatt első újításukat mutatták be véleményezésre. Újításuk a szívó ventillátor lapátok állás változtatásával foglalkozott, ami szerintük kevesebb hibával jár. Igazuk volt. S milyen egyszerű a módja, csak valakinek észre kellett venni. Az elgondolással, igaz, csak 1180 forintot takarítottak meg, de sok kicsi sokra megy. És további figyelmességükkel tízezreket menthetnek meg a kárba vészestől. AZ ERŐMŰ újítóinak terve még sok-sok újítás; kérésük: továbbra is ilyen gyors és alapos elbírálása az újításuknak; köszönetük: mindazoknak a párt-, újítási megbízottnak, üzemi vezetőknek és társaiknak, akik segítik újítási munkájukat. DOBAI MARGIT Megjelent a Társadalmi Szemle nj száma A Társadalmi Szemle szeptemberi számának vezércikke a párt- aktíva értekezletek tapasztalatait és a pártmunka következő feladatait foglalja össze. Kovács István és Markója Imre írása a bürokrácia elleni harcról és az állami igazgatás megjavításáról szól. Gyenes Antal az egyszerűbb szövetkezeti formáknak termelőszövetkezeti mozgalmunkban betöltött szerepéről írt cikket. Pataki Ferenc cikkének címe: „A szocialista nevelés és a népi kollégiumi mozgalom“. Kárpáti János „Liszt Ferenc öröksége és a magyar zenetudomány“ című cikkében a nagy zeneköltőről emlékezik meg. E számban jelenik meg Zsigmond László tanulmányának (A proletár- internacionalizmus — a francia és a német nép békéjének záloga) befejező része. Kadnai József a nemzetközi helyzetnek a genfi kormányfői értekezlet utáni alakulásáról ad beszámolót. A Társadalmi Szemle e száma közli a Politikai Bizottság határozatát a tudományos munkaközösségek felállításáról. A VITA rovatban Forgács László szól hozzá Béri János Költészet és filozófia viszonya a magyar ideológiában című cikkéhez. A SZEMLE rovat Komját Irén és László Tivadar „Németország Kommunista Pártjának betiltása veszélyezteti a békét“ és Széphelyi Zoltán „A Szuezi csatorna államosításáról“ című írását közli. A KÖNYVISMERTETÉS című rovatban Szabó Pál összegyűjtött elbeszéléseiről Szalaá Sándor ír.
