Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-05 / 69. szám

Vi LAG miiTAm IMSÙUMM NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM. ÄRA 5Q FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 5. SZERDA A mezőgazdaság nagy seregszemléje Megnyitotta kapuit az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás. Mire lapunk megjelenik, tíz és tízezrek látogatá­sáról, tapasztalatairól ad már számot a napi sajtó. A kereken 350 ezer négyzetméteren elterülő kiállítás való­ban méltó a nagyfokú érdeklődésre, alkalmas arra, hogy áttekintő és lelkesítő képet adjon a magyar mezőgazda­ság eredményeiről és a nagy feladatokról. A növényter­mesztés, az állattenyésztés kiállításai, a gépkiállítás szín­re is pompás gépei a falvak dolgozó népének, a mezőgaz­daságot segítő gépipar munkásainak, tervezőinek önfel­áldozó és gyümölcsöző munkáját dicséri. A mezőgazdasági kiállítás megrendezése immár ha­gyománnyá vált —, amelyet évről évre nagy érdeklődés­sel vár az egész ország és a sok százezres forgalom bizo­nyítja, ugyanilyen érdeklődéssel is tekint meg hazánk legtávolabbi vidékének lakója is. A nagy érdeklődés ért­hető az évenként megismétlődő kiállítások nemcsak egy­szerűen keresztmetszetet adnak mezőgazdaságunk hely­zetét illetően, de összevetési lehetőséget is a tavalyi, a tavalyelőtti állapotokra nézve. S ez az összevetés igen biztató. Nemcsak egyszerűen azért, mert több, jobb termés- eredmények hirdetik fejlődésünket, hanem azért is, mert a kiállítás ékes szóval bizonyítja szövetkezeti moz­galmunk fejlődését is. A kiállításon résztvevő 202 ter­melőszövetkezet — közte 22 Heves megyei — növényter­melésben, állattenyésztésben elért eredmények a szövet­kezeti mozgalom életrevalóságának, gyarapodó erejének ragyogó bizonyítéka. Az idei kenyérgabonából az állami gazdaságok csaknem háromszáz, a termelőszövetkezetek 140 kilóval termeltek többet holdanként, mint az egyéni­leg dolgozó parasztok. A tengelicei Petőfi termelőszövet­kezet, — ki nem hallotta hírét?, — 427 holdon átlagosan 15 mázsa búzatermést ért el, de volt olyan 22 holdas táb­lája, ahol 18 mázsa felett volt a termésátlag. Az állattenyésztés is szövetkezeti mozgalmunk erejét dicséri. Sok csodálója akadt például a ivánvárdai Sarló- Kalapács Tsz „Emma*’ nevű tehenének, amelynek évi tejtermelése eléri a 9718 kilót. 3.9 százalékos tejzsírtar­talommal. A kiállításon egyébként a tavalyi egy helyett az idén hét olyan tehenet vonultattak fel, amelynek évi tejtermelése meghaladja a 10 ezer litert. Hasonló a fej­lődés az állattenyésztés többi ágában is, — a sertéste­nyésztésben, juhászaiban, baromfinevelésben. A kiállítás egyik célja, hogy mindenki számára ért­hető módon, szemléltetően mutassa meg azokat az új agrotechnikai, állattenyésztési eljárásokat, amelyekből tanulhatnak a mezőgazdaság dolgozói. S ez a tanulás rendkívül fontos most, amikor hozzáláttunk második öt­éves tervünk végrehajtásához, amelyben 27 százalékkal kell növelni mezőgazdaságunk termelését. Kell! De tud- juk-e, lehet-e? Erre ad megnyugtató és biztató választ a kiállítás egyrészt a szövetkezeti mozgalom fejlődésé­nek bemutatásával, másrészt a mezőgazdasági tudomány, a gépesítés fejlődésével. Az olyan korszerű agrótechnikai módszerek, mint az altalajtrágyázás, az öntözéses gazdálkodás, a hibridáció, a olyan korszerű nagygépek, mint a kiállításon bemuta­tott M 25-ös, DT 423-as traktor, a tovább korszerűsített gabona-, valamint a kukorica, a silózó kombájn, a szőlő- termelést segítő motoros csörlős kapa, mind-mind a 27 százalék megvalósítását segíti elő. De a korszerű agrotechnika, a modern nagyteljesít­ményű gépek kihasználása — ezt bizonyítja a kiállítás is — nem gazdaságos a kisüzemi termelésben. Az a se­gítség, amit pártunk, államunk e formában is biztosít mezőgazdaságunknak, csak akkor eredményezi a terme­lés számottevő emelkedését, ha dolgozó parasztságunk bátran szakít a múlttal, ha a mezőgazdasági termelés­ben bátran vág neki az újnak —, a helyes útnak. A magyar mezőgazdaság nagy seregszemléje ez a ki­állítás, — egyetlen számot még erre: száz fontos nagy­üzemi gépet tekinthetnek meg a látogatók —, amely minden bizonnyal segítséget ad további munkánkhoz. Természetesen kilókban, literekben nehéz volna lemérni az eddigi kiállítások hatását, s nyilván nehéz lesz a mos­tanit is. De az is biztos, hogy a kiállítás látogatói, akik megismerkednek a növénytermesztés, állattenyésztés új módszereivel, s e módszerek eredményeivel, — hazatér­ve, saját területüknek, lehetőségeiknek megfelelően al­kalmazzák is majd ezeket. Saját érdekük ez, de az egész ország érdeke is. Köszönet és megbecsülés a kiállítás rendezőinek, szervezőinek, köszönet a 110 állami gazdaságnak, a 202 termelőszövetkezetnek, a 125 egyéni egyéni gazdának, a megyék válogató bizottságainak, akik hozzájárultak e nagyjelentőségű kiállítás sikeréhez. Színházjegy-árusító pavilon a kiállításon Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás rendezősége gondos- dott arról is, hogy a vidékről jövő látogatók a lehetőséghez képest megtekinthessék a fővá­rosi színházak műsorait. A ki­állítás legforgalmasabb helyén jegyárusító pavilont állítanak fel, ahol reggel nyolctól déli tizenkettőig vásárolhatnak je­gyet a látogatók. A kiállítás látogatói az Álla­mi Operaházban Bartók, Mo­zart, Kodály, Erkel, Verdi ope­MAR megijedtünk, hogy ITT AZ ŐSZ. DE NEM, IGAZI „AUGUSZTUSI” KÁNIKULA KÖSZÖNTÖTT BE, — A MÄTRÄBAN ÉLVEZET A TIKKASZTÓ „FÖLDI” MELEG A hatodik bányásznap ünnepségei Vasárnap megyénk többezer bányásza és hozzátartozója lelkesen ünnepelte meg a hatodik magyar bányásznapot. Bányaüzemeink dolgozói a szén, az érc és az ásványbányá- sok mindenütt ünnepségeket rendeztek, majd dallal, tánc­cal, vidám szórakozással tették számukra kellemessé és fe­ledhetett enné ezt a napot. Kereskedelmi szerveink, valamint vendéglátóipari vál­lalataink és az üzemélelmezés mindenütt jól felkészült erre az ünnepre. Kereskedelmi szerveink 15 millió forint értékű árut vittek a bányatelepekre, s a forgalom meghaladta a két ráit nézhetik meg, a Madách Színházban: Gorkij: Éjjeli me­nedékhely, Zapolska: Dulszka asszony erkölcse című művét, a Néphadsereg Színházban a Néma leventét, a Fővárosi Operettszínházban a Csárdás­királynőt, a Petőfi Színházban a Tanítónőt nézhetik meg töb­bek közt. Lehet majd jegyeket ! kapni a Kis Színpad, a Vidám ; Színpad és a Fővárosi Nagy- I cirkusz műsorára is. Igazi kétnapos — szinte kis- vásárral egybekötött — ünnep volt Petőfibányán is vasárnap, a bányásznapon. Már szombat is ünnepi hangu­latú volt, persze ehhez nagy­ban hozzájárult az is, hogy a fizetésük nagy részét, a több mint 2.5 millió Ft hűségjutal­mat, a kitüntetéseket és a 105 ezer Ft egyéb jutalmat is ekkor osztották ki. így aztán nem csoda, ha az éjjeli és a dél­előtti műszakból feljövő bá­nyászok nagy része — a szo­kástól eltérően — nem alud­ni ment a hűvös szobába, ha­nem a családi röpgyűlés után a vásár pavilonjait keresték fel. A bányásznap szombati műsora azonban csak este kezdődött. Az üzemi DISZ- bizottság kezdeményezésére fáklyás felvonulást rendez­tek a telepen, majd tábortűz­nél emlékeztek meg az 1919-es bányászmártírokról. A délelőtti ünnepi gyűlésen Kovács István elvtárs, a Bá­nya- és Energiaügyi Miniszté­rium személyzeti főosztályve­zetője tartott ünnepi beszédet. A párt, egész dolgozó népünk nevében köszönte meg a Mát- ravidéki Tröszt összes dolgo­zóinak eredményes, jó mun­káját. Megérdemlik a dicsé­retet. A bányásznap tisztele­tére nagyszerű sikereket értek el. Közel 20.000 tonna szenet adtak terven felül az ország­nak. Augusztusban két orszá­gos rekordot döntöttek meg. A szűcsi X. aknában Sós Já­nos elvtárs brigádja a Bányá­szati Kutató Intézet munka­társainak segítségével F 4-es szénfejtőgépükkel 401 méter előrehaladást ért el. A 31-es DISZ-front Decsi Sándor frontmester irányításával meg­döntötte az egy év óta ugyan­csak a petőfibányai 39-es DISZ frontbrigád által tartott 74.1 méteres frontelőrehala­dást 75.2 méterrel. Emlékszem, a tavalyi bá­nyásznapon Batta Ferenc elv­társ, a 39-es DISZ frontmeste­re rövid tőmondatokban beje­lentette: a 6. bányásznap tisz­teletére elérik a 70 métert. S egy hónap múlva felállította a 74.1 métert, amit csak most, augusztusban sikerült megdön- teni. S Batta elvtárs vasárnap megint felállt az ünnepi emel­vényen, s mint tavaly, rövid néhány szóban frontja nevé­ben bejelentette: harcba indul­tak a 80 méterért, hogy ezzel is hozzájáruljanak a II. félév­ben terven felül kért 300.000 tonnához. Jó volt nézni, ahogy bejelentésére a kemény bá­nyászkezek mellett őszinte örömmel verődtek össze a kérges paraszti tenyerek is. Igen, egész dolgozó népünk örül a bányászok sikereinek, szeretettel és megbecsüléssel néz rájuk. Ezt bizonyítja a ha­talmas összegű jutalmak mel­lett az is, hogy a Miniszter Tanács júliusi határozata alapján a Mátravidéki Tröszt közel 400 legjobb bányászának díszíti mellét a „Bányász Szolgálati Érdemérem”. Ezen­kívül heten kaptak kormány­kitüntetést, 10 dolgozó nyerte el a „Kiváló bányász” és ugyancsak 10-en a „Bányászat Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Az ünnepi gyűlést — aho­gyan az már ilyenkor lenni szokott — ünnepi ebéd követ­te. Délután pedig gazdag Programm biztosított szórako­zást a bányászoknak. A sport­pályán a fiatalok repülőmo- dell bemutatást tartottak, az iskolások humoros versenye­ket rendeztek. Egész nap nagy kíváncsisággal várták a Hat­vani Kinizsi és a Petőfibányai Bányász ifi és nagycsapatainak mérkőzéseit. A mérkőzés után kultúrműsor, tánc, ének, zene szórakoztatta a dolgozókat. Este pedig két helyen is tánc következett; Egeresein bányászai méltóképpen ké­szültek e nagy nap megünnep­lésére. Szombaton nagyterme­lési napot tartottak, s ebből az alkalomból a bányászzenekar köszöntötte mindhárom mű­szakba induló harmad dolgo­zóit 145.6%-os eredménnyel zárult a nagytermelési nap, s ezzel felemelt tervükön felül 200 tonnával adtak többet az egereseinek. és félmillió forintot. A bőséges választék között igen sok keresett árucikk is volt, így műbőrkabát, motorkerékpár, mosógép, rádió és sok-sok ruhaféleség. A keresletre jellem­ző volt, hogy minden bányatelepen már az első félórákban megvásárolták az összes mosógépeket. Az Üzemélelmezési Vállalat mindenhol ízletes és bősé­ges ebédet adott a bányászoknak, ezen felül 160 ezer forin­tos forgalommal zárta az ünnepet. Eladtak többek között 220 hektoliter sört, kilenc mázsa virslit és négy mázsa deb­recenit. Az ünnep reggelén zenés éb­resztő köszöntötte a bányate­lep lakosságát A régi bánya­telep ünnepi díszt feltött ezen a napon. A házakat mindenütt fellobogózták, a tereket tisztá­ra söpörték. Nagy sürgés-for­gás volt a Főtéren, ahol az áruházak és a Kisker. Vállala­tok bőséges árukészlettel szol­gálták ki a bányászokat. A felvonulás 10 órakor kez­dődött. A zenekar, a sportolók, a DISZ- és a tömegszervezetek tagjai, a parasztküldöttség az egyenruhás bányászok csoport­ja szép látványt nyújtott. Az ünnepségre a népkertben ke­rült sor, ahol a megjelentek előtt Szecskó Kálmán elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára mondott ünnepi köszöntőt. Be­szédében említést tett a régi bányatelep harcos múltjáról, bányászaink jelenlegi helyzeté­ről, majd a KV júliusi határo­zatából adódóan helytállásra, jobb munkára kérte az üzem harcos bányász kollektíváját. Az ünnepnap alkalmából 104 dolgozó részesült különféle ki­tüntetésben, többen kapták meg a Szakma Kiváló Dolgo­zója, a Kiváló Dolgozó, s a ju­bileumi kitüntetéseket, s ezzel együtt összesen 14 ezer forint jutalmat osztottak szét. Juta­lomban részesültek a legjobb frontbrigádok, elővájási csapa­tok vezetői és tagjai, valamint több pártmunkás is. A délutáni órákban térzene, majd színvonalas kultúr- és sportműsor volt. A bányásznapi ünnepségen munkás-paraszt ta­lálkozó is volt. Ez alkalomból a verpeléti Dózsa Tsz húsz­tagú küldöttsége jött el Eger- csehibe és kismalacot, vala­mint búzakoszorút hoztak aján­dékul az egercsehi bányászok­nak. Évek során már hagyo­mányossá vált ez a barátság ez a jó kapcsolat. A gyöngyösi XlI-es akna bányászai Mátrafüreden ünne­pelték meg a bányásznapot. Az autóbuszjáratok 500 ünneplő bányászt és hozzátartozóit szál­lították ezen a napon Mátra- füredre. Az ünnepélyes meg­nyitót Zvillinger Zoltán, az aknaüzem igazgatója mondotta el, majd utána Marosán Lajos elvtárs, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség után jutalomműsort adtak a kiváló dolgozók tiszteletére, délután pedig a XII-es akna DISZ-szervezetének kultúr- csoportja adott jól sikerült kultúrműsort. A gyöngyösi bá­nyászok egészen a késő esti órákig kellemesen töltötték el ezt a napot Mátrafüreden. Rózsaszentmártonban a szokásokhoz híven a község közepén lévő térségen rendez­ték meg az idei bányásznap ünnepségeit. Itt Máté József, a IX-es aknaüzem főmérnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen és a felvonuláson resztvettek a helybeli Győze­lem Tsz tagjai is és megaján­dékozták a bányászokat. Az idei bányásznap egyik kima­gasló eseménye volt, hogy eb­ből az alkalomból a 16-os front minden dolgozója megkapta a Kiváló Dolgozó jelvényt. Ez a frontfejtés már hat hónapja fo­lyamatosan túlteljesíti tervét, s most a bányásznapon a front 58 dolgozóját tüntették ki. A gyöngyösoroszi ércbányászok a Mátra hegységben ünnepel­tek. Ide is, — úgy, mint Mát- rafüredre —, autóbuszok szál­lították ki a bányászokat. Az ünnepségen Pantó Endre elv­társ, az ércbányászat igazgató­ság termelési osztályának ve­zetője mondott beszédet. Az ünnep alkalmából 304 ezer fo­rint hűségjutalmat osztottak szét a bányászok között, s töb­ben részesültek kitüntetésben. A délutáni órákban a gyöngyö­si járási kultúrház tánczene­kara szórakoztatta a bányászo­kat. Az ércelőkészítő dolgozói erejükhöz mérten igyekeztek szép teljesítményekkel köszön­teni ezt az ünnepet. Munkájuk nyomán az üzem eddigi tervét forintértékben teljesítette. A bányásznapon ígéretet tettek a dolgozók arra. hogy év vé­géig törlesztik a cink- és ólom- színpor adósságait Ál MDPUEVES MEGYEI 8I1QTTSÄGA ÉiU MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents