Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)
1956-09-12 / 71. szám
1 vttÂG pmmmi îmsùuluhi NÉPÚJSÁG Ál HD? UWES MEGVtl BIZOTTSÁGA ÉS á MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ARA ÜQ FILLÉR 195«. SZEPTEMBER 12. SZERDA ÚJ KÓRSUK « MAGYAR ÉRTELMISÉG ÉLETÉBEN ^ /h. utolsó három évben, különösen pedig (~7^- a XX. kongresszus óta számtalan jel mutat arra, hogy növekvőben van az értelmiség fontossága, társadalmi szerepe, s hogy egészen más alapokra helyezik az értelmiséggel való bánásmódot Jól látható folyamat ez, együtt halad más egészséges folyamatokkal, közös néven úgy nevezhetnénk: demokratizálódás. Nemrégiben megjelent az MDP Központi Vezetőségének egy határozata értelmiségi politikánkról. Sűrűn használták nálunk az »-új szakasz« elnevezést, nem egyszer indokolatlanul is —, de ez most csakugyan az. Bárki megállapíthatja ha egyszer figyelmesen elolvassa a határozat szövegét. Áldozzunk néhány szót a múltnak. Az értelmiség felszabadulásunk előtt általában az úgynevezett «-középosztályhoz» tartozott. Nagyrészük (például a falusi tanítók) alárendelt helyzetben volt, életszínvonala alig különbözött a munkásokétól, parasztokétól. Ettől a rétegtől nem volt idegen a demokrácia, az első perctől fogva kész volt együttműködni a népi demokráciával. Az értelmiség egy másik része a jobban fizetett emberekhez tartozott, közelebb állt az uralkodó osztályhoz, de mint fizetéséből, munkájából élő. nem tartozott a kizsákmányo- lókhoz. Kétségtelen, hogy polgári befolyás alatt állott s egy része nem volt mentes a különféle fasiszta irányzatoktól sem. Ennek ellenére szép számmal voltak közöttük is haladó gondolkodású emberek — nem szabad elfelejteni, hogy az értelmiségieknek erős a kritikai érzéke s hajlamosak a humanitásra. A fasizmus csődje, a háború kimenetele. . az átélt szenvedések megrendítették a kimondottan polgári beállítottságú értelmiségieket is. Ez a körülmény megkönnyítette átnevelésüket, a szocialista építés szolgálatába állításukat. Az újjáépítés, majd az országfejlesztés hatalmas perspektívái, a kiváltságok eltörlése, a tehetség szabad érvényesülésének elve, a munkanélküliség felszámolása a szociális intézkedések nem maradtak hatás nélkül a magyar értelmiségben. Sosem látott távlatok nyíltak az alkotó fantázia előtt, az értelmiség kiszabadult az elnyomott és elnyomó osztályok őrlő malomkövei között, s ha tartózkodva is, de egyben bizakodva, bekapcsolódott az országépítő nagy munkába. S ha most, annyi év után, még mindig tapasztalható tartózkodás, az elsősorban nem az értelmiség bűne. szellem alakult ki nálunk, amely — általánosítva és állandónak tekintve a régi középosztálybeli jellemvonásokat — bizalmatlanul és lebecsülően vette körül a magyar értelmiséget. Érezniük kellett ezt a bizalmatlanságot, és tartaniuk kellett attól, hogy csak ideig-óráig van rájuk szükség, amíg nem pótolhatják őket új értelmiségiekkel. A létbizonytalanságot növelték a gyakran indokolatlan áthelyezgetések, a családi házukkal, lakásukkal kapcsolatos törvénysértések, a származásukat tényleges munkájuk fölé emelő megítélés, a gyakori igazságtalan megkülönböztetés. Ehhez járult, mint a határozat írja, a »hazai sajátosságok elhanyagolása, népünk demokratikus örökségével szembeni, sokszor szektás magatartás és a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztése helyett elburjánzott dogmatizmus * A viták a szabad véleménynyilvánítás, a kritikai szellem az igazi értelmiségnek életeleme, nem is él, csak vegetál, ha elveszik tőle. Végül pedig erősen kihatott az értelmiségiekre az, hogy munkájuk lebecsülését anyagilag is érezhették. Ami az új értelmiséget, a felszabadulás után végzetteket illeti, az ő helyzetük sem volt jó. Habár az új rend neveltjei voltak, s szocialista szellemű egyetemekről, főiskolákról kerültek ki, a bizalmatlanság többnyire rájuk is kiterjedt. A szakmai fejlődés akadályait,. a külföldtől való elzártságot még jobban megsínylették, mint a régi értelmiségiek. hiszen pályájuk kezdetén álló, gyakorlatlan fiatalemberekről van szó. akiket nem is mindig tökéletesen készítettek fel az egyetemeken. Megnehezítette helyzetüket a régiek idegenkedése, kenyérféltése is — olyan szembenállásról van itt szó, amely nagyrészt a már említett hibák következménye volt. Történtek igazságtalanságok, olyan esetek, amikor a dolgát jól értő, tapasztalt régi szakember hátrányos helyzetbe került a fiatalokkal szemben, — de legalább olyan gyakran előfordult, hogy fiatalokat értek igazságtalanságok, hogy a népi demokrácia nem adott képzettségükhöz illő beosztást, fejlődési lehetőséget tulajdon neveltjeinek. A túlméretezett egyetemi, főiskolai képzés következtében voltak olyan évek. amikor tömegével kellett őket végzettségüket nem igénylő állásokba tenni. Mindez nagyon megkeserítette a fiatalok szája ízét. /Olyan ^ — á /z utóbbi években történtek intézkedések az értelmiség helyzetének javítására (pedagógusok fizetésrendezése, emberségesebb káderpolitika, határozatok az értelmiségiek nagyobb megbecsülésére a pártszervezetekben) javította a helyzetüket a külfölddel való közvetlenebb kapcsolat s nem utolsó sorban az egész megváltozott közhangulat Mindez azonban még nem volt elegendő gyökeres változáshoz. Habár a pártvezetés és a kormányzat világosan megmutatta, hogy az eddigieknél nagyobb súlyt kíván helyezni az értelmiséggel való jó kapcsolatra, a mindennapi életben gyakran elsikkadt a központi kezdeményezés. Elsősorban a helyi funkcionáriusok értelmiségellenes beállítottsága miatt. Ez az ellenszenv — vagy legalább is idegenkedés — mind máig megvan. Honnan ered ez? Az osztálykülönbségek merev szemléletéből, melyet még erősítettek az elmúlt évek politikai hibái. Van benne valami a régi paraszti szemléletből is, amely a falusi értelmiségieket éppúgy úrnak tekintette, mint például a szolgabírót. Van benne valami a kisebbrendűségi érzésből is, amely kevesebb iskolát járt funkcionáriusokat elfog a nagyobb végzettségű értelmiségiek előtt. Az értelmiségellenes hangulat leküzdésére sokkal határozottabb, erélyesebb fellépésre volt szükség, mint ami a legutóbbi határozatig történt- Általános, gyakorlatilag sokféleképpen értelmezhető iránymutatások itt nem sokat használhattak. Olyan fellépésre volt szükség, amely félreérthetetlenül kijelöli az értelmiség helyét a társadalomban, s amely egyúttal megjelöli a legsürgősebb teendőket, intézkedéseket is. Ilyen fellépés volt az MDP Központi Vezetőségének legutóbbi határozata. JL határozat röviden áttekinti a régebbi ' értelmiségi politika hibáit, több ízben nyomatékosan rámutat az értelmiség rendkívül nagy társadalmi fontosságára és egy sereg közvetlen intézkedést jelöl meg. Az értelmiségnek a pártba való fokozottabb fölvétele, az igazságtalanul félreállított értelmiségiek rehabilitálása, à Szovjetunióba és a népi demokráciákba való utazás lehetővé tétele s az egész világgal kialakulóban levő szellemi kapcsolat felvétele, az értelmiségieknek munkájuk és nem származásuk alapján történő megítélése, a kádemyilvántartás megszüntetése sok értelmiségi beosztásban, az értelmiség gyermekeinek fokozottabb felvétele a főiskolákra, a pedagógusok túlzott igénybevételének megszüntetése, a főiskolai tanárok fizetésrendezése — ilyen számottevő intézkedéseket említ a határozat. Egyúttal pedig felhívja a pártszervezetek, a DISZ és más tömegszervezetek figyelmét arra, hogy foglalkozzanak többet az értelmiséggel és közeledjenek hozzá több megértéssel. A határozat hatását betekinteni ma még alig lehet. Mindenesetre az említett intézkedések egyike-másika pár hét alatt már meg is valósult, vagy megvalósulóban van. Aligha akad olyan értelmiségi, aki így, vagy úgy ne érezné már saját magán az új értelmiségi politika kedvező hatását. A tehetség szabad érvényesülése, az emberek munkájuk után való megítélése mindig is a szocializmus elve volt. A határozat most utat nyit ennek az elvnek tökéletesebb gyakorlati végrehajtásához. A magyar értelmiség mindenkor politizáló emberekből állt, olyanokból, akiket nemcsak közvetlen érdekeik foglalkoztattak, hanem hazájuk sorsa, fejlődése is A határozat most lehetővé teszi az értelmiségnek, hogy széles körben megvitassa problémáit, s a párton belül, vagy a pártion kívül beleszólhasson az országos ügyekbe. Az értelmiségiekben megvan az a törekvés, hogy széles látókörű emberek legyenek, tájékozottak és műveltek. Az általános demokratizálódás és a határozat most lehetővé teszi, hogy megismerjék a baráti országok és a tőkés külföld életét, eseményeit, szakmai eredményeit. Sok régi és új értelmiségi hozzájuthat az élményekben, tapasztalatokban felbecsülhetetlen külföldi utazáshoz. Az értelmiség túlnyomórészt hivatásnak, nem csak kenyérkeresetnek tekinti foglalkozását. A határozat most az eddiginél jóval több erkölcsi és anyagi megbecsülést igér a szíwel-lélekkel végzett munkáért. 7em, nem lehet még felbecsülni ennek a határozatnak s az új értelmiségi politikáinak minden hatását. De nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy megállapítsuk: az értelmiség a több bizalomra nagyobb kedvvel, a több megbecsülésre nagyobb aktivitással felel majd. Ez pedig már nem csak az értelmiség haszna lesz, hanem az egész országé. Olyan vetés ez a párthatározat, amelynek bőséges aratása lesz. Qt Bővült megyénk autóbusz hálózata. Új autóbusz járat indult Eger — Gyöngyös között, hogy megkönnyítse a forgalmat. — Képünkön befut a járat Hatvanba. Hatvan £11111 Cl Ili UJ IIINCSZCINKCT Solthy Bertalant már nemcsak névről ismeri az egri közönség. Ha nem is látta Debrecenben, láthatta Egerben — a mozivásznon. Az „Életjel”- ben, a „Simon Menyhért születésében” és a „Kétszer kettő néha öt”-ben. Ezekért az alakításokért tüntették ki Kossuth díjjal (bár azt is elárulhatjuk, ő maga többre tartja színpadi fellépéseit). Megkérdezzük, melyik a legkedvesebb szerepe. Azt feleli: ilyen nincs. Mindig az a legkedvesebb, az ragadja meg, amelyikre éppen készül. De nagyon szereti a klasszikusokat, kivált a magyar klasszikusokat. Most is ilyen szerepre készül: a Tudóst alakítja majd a Csongor és Tündében. Nem nagy szerep, de a szívéhez nőtt, Vörösmarty gyönyörű mesedrámájában mindig ezt a szerepet alakította. Ebben az évadban még a „Viharos alkonyat” öreg tudósát játssza, a többi pedig — majd kiderül. Eger nagyon tetszik neki, dicsérte a város szépségét, hangulatát. Reméljük, hamarosan épp így szereti majd az egri közönséget. Ez a szeretet minden bizonnyal kölcsönös lesz. Tervei? Hát mindenekelőtt játszani. Azonkívül pedig, mint mondja, segíteni akar a tájelőadások, a művészi nívó emelésében. Mint a most alakult művészeti tanács elnökének, erre meg is lesz a lehetősége. Azonkívül foglalkozni akar azzal, ami már régen szívügye: a szép magyar színpadi beszéd megteremtésével. Azt reméli, hogy a Gárdonyi Színház rövidesen az egyik legszebben beszélő színtársulat lesz az országban. Viszontlátásra a Csongor és Tünde bemutatóján. Harmadik megyei Ifjúsági Béketalálkozó Egerben Eger vár hős védőinek emlékére a DISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsága az idén ismét megrendezi a hagyományos Ifjúsági Béketalálkozót. A béketalálkozó előtti délután ifjúsági nagygyűlést és fáklyás felvonulást rendeznek. 23-án, a Béketalálkozó napján gazdag sportműsor, kultúrműsor és vidám karnevál várja a megye és az ország különböző helyeiről érkező fiatalokat. Szeptember 16 : A Negyedik Békekölcsön ötödik sorsolása Az Országos Takarékpénztár újabb államkölcsönsorsolást rendez. Ezúttal szept. 16-án Sátoraljaújhelyen a Negyedik Békekölcsön ötödik sorsolására kerül sor. Az egy napig tartó húzáson 78.500 kötvényszámet sorsolnak ki 24,913.800 forint nyereménnyel. — SZÂZSZEMÊLYES napköziotthon épül a gyöngyösi Katona József utcában, 619 ezer forint évi beruházással. Dohán yszüre t Verpeléten, Kápolnán, Kál- ban és Kömlő környékén jó ütemben halad a dohányszüret. A beváltó és mesterséges szárító előtt egymást érik a szekerek, melyeken a zöld dohányt szállítják az átvevő helyekre. Eddig mintegy 9000 mázsa zölddohányt vettek át a termelőktől és az eredmények azt mutatják, hogy bár a kedvezőtlen időjárás és az állati kártevő jelentős kárt okozott a dohánynál, mégis a terméshozam átlagosan eléri a 30—32 mázsát. Különösen jól dolgoztak a komlói Szabadság és a tenki Béke Termelőszövetkezetnél, egyéniek között pedig Laboda Zsigmond hevesi dohánytermelő, aki 12 mázsás átlagot ért el száraz dohányban. A jó eredmény titka egyedül az, hogy hallgattak a jó szaktanácsra és korán kitelepítették a palántákat. Az átvétel jó ütemben halad, s ma már mindössze 15— 18 százaléka van kint a földeken a termésnek. Három nap: FÉLEZER TONNA A mátravidéki szénmedence bányászai a hatodik magyar bányásznapra 17 ezer tonna szenet adtak terven felül az országnak. A bányásznap után újabb harcba indultak). Elhatározták, hogy az év végéig még 12 ezer tonna szénnel tetőzik meg előirányzatukat. A fogadalom valóra- váltása érdekében a szénmedence valamennyi frontbri- gádja párosversenyben küzd egymással. Az eredmény nem is maradt el. A tröszt bányászai szeptember ltől 5-én reggelig, három munkanapon 515 tonna szenet küldtek a felszínre tervükön felül. Ez idő alatt legjobb eredményt az elmúlt hónapban lemaradó szűcsi Xl-es akna bányászai érték el, akik ugyancsak három nap alatt 261 tonna szénnel tetőzték meg előirányzatukat. Sok új géppel gazdagodott ezévben a hevesi gépállomás A hevesi gépállomás egyike megyénk legrégibb gépállomásainak. Évek során jelentős fejlődésen ment át, de egyetlenegy évben sem kapott annyit, mint 1956-ban. A gépipark fejlődött legjobban. Négy DT traktort, három Zetort, egy burgonyaszedőt, és egy burgonyavetőt, nyolc normál ekét, és sztalinyec ekét, három rög- törőt, három függesztett kulti- vátort, hét herefejtőt, egy bogárfogót, egy fűkaszálót és két négyzetes kukorica vetőgépet kapott. Emellett egy sor kisebb gépet, szivattyúkat, emelőket is juttatott államunk a hevesi gépállomásnak. Még ebben az évben két féllánctalpas traktort is kapnak. — MEGKEZDTÉK a csemegeszőlő szedését az abasári Új Élet Termelőszövetkezetben. A mintegy 800 hold csemegeszőlő területen szeptember 8-án kezdték meg a szedést. A szedésben dicséret illeti a tsz női munkacsapat tagjait. (Kiss László.) I
