Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)
1956-09-01 / 68. szám
6 NÉPÚJSÁG 195o. szeptember 1. szombat 4{ámán í^ató Húsz esztendővel ezelőtt halt mártírhalált Hámán Kató, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, ABBAN a harcban, amelyet a magyar kommunisták a fasiszta Horthy-rendszer ellen vívtak a magyar nép szebb jövőjéért, a kommunista dolgozók ezrei áldozták életüket. Ennek a harcnak egyik nagyszerű katonája volt Hámán Kató. A Károlyi uradalom kellős közepén, a Heves megyei Kompolt községben született. Apja »zegény falusi csizmadia volt. Később váltókezelő lett a Máv- nál s Hatvanba költöztek. Itt teltek el Hámán Kató gyermekévei. ö maga egy beszélgetés alkalmával azt mondotta: ■"Nem is tudom, volt-e gyermekkorom.» Később, visszatekintve a maga életére és a falusi asszonyok helyzetére, azt írja a Nőmunkás c. lapban: «Falun a szegény ember gyermeke előtt hamar megnyílik az élet, korán felnőtt lesz, mert segíteni kell a család eltartásában. Előbb úgy, hogy gondozni kell otthon a kisebbeket, aztán meg úgy, hogy maga is elmegy napszámba. Én is ezt csináltam.» Egész nyáron át a cukorgyá- *oe hatvani Deutsch-ok birtokán dolgozott. így kereste meg előbb ruhára, később tanulásra a szükséges pénzt. Tanulni akart, pedagógus akart lenni. Nagy anyagi áldozatok árán sikerült elvégeznie a polgári Iskolát. Nem az volt csupán a dolga, hogy tanuljon, hanem emellett még vigyázni kellett három kisebb testvérére is és . gazdag gyermekeket tanított, hogy megkeresse a tandíját, így végezte el a polgárit A POLGÁRI elvégzése után beiratkozott egy pesti tanítóképzőbe. Mindennap vonaton járt Pestre, az úton tanulta meg leckéjét, s még arra is jutott ideje, hogy ilyen körülmények között is vállaljon Pesten magántanulókat, akiket ebédért, uzsonnáért korrepetált így is a legjobb tanulók között volt. Nyáron a gazdag családok bukott gyermekeit készítette elő pótvizsgára, vagy lemét a cukorgyári répaföldeken dolgozott. Itt kezdte megismerni az osztálykülönbségeket, a dolgozó nők jogfosztottságát, kizsákmá- nyoltságát. Látta a napszámos nők végtelenül lealázó helyzetét, hogy az intéző, vagy gazdatiszt bármelyiket berendelheti magához s ha megtagadja az engedelmességet, másnap már akár ne is menjen munkába. Hámán Kató mégsem válthatta valóra álmát, nem lehetett tanítónő. Másodéves tanítóképzős volt, amikor szülei hirtelen meghaltak. Eddig csak magáról kellett gondoskodnia, most fjedig már három kis testvéréről is. A fiatal lány egyszerre családfenntartó lett Abbahagyta az iskolát és állás után nézett. 18 éves volt, amikor a hatvani állomásra került pénztárosnak. Ebben az időben, a XX. század elején kezd kialakulni a szocialista szervezkedés a hatvani vasúti munkások között. 1914-BEN KITÖRT az első világháború. A hatvani állomáson keresztül szállították a magyar katonák tíz- és százezreit a frontra s ugyancsak Hatvanon keresztül tért vissza ismét egyrészük csonkán, bénán, sebesülten. 1918 elején Pestre helyezték Hámán Katót a Nyugati pályaudvar pénztárához Ekkor már meggyőződéses forradalmár, szocialista, aki szemben áll nemcsak az úri Magyarországijai hanem az opportunista szociáldemokrata vezetőséggel is. Amikor 1918 június 20-án kitört az országos vasutas sztrájk, Landler Jenő mellett Hámán Katót is ott találjuk a mozgalom szervezői, irányítói között. Bár ezt a sztrájkmozgalmat a kormány terrorral, s a szociáldemokrata vezetők segítségével még elnyomta, világosan megmutatkozott, hogy a nép békét akar. A Tanácsköztársaság idején egyre jobban kibontakozik szervező, irányító egyénisége, ö a nőmozgalom egyik vezetője, a budapesti munkástanács tagja. OTT VOLT mindenütt, ahol segíteni kellett. Fáradhatatlanul és önfeláldozóan szervezte a front megsegítését ^Számtalan dolgozó nővel értette meg, hogy az a feladatuk, hogy a fronton levő férfiak helyét elfoglalják a gyárakban, fokozzák a termelést, s ápolják a sebesülteket. Ugyanakkor igyekezett gondoskodni arról is, hogy a dolgozók szociális helyzete javuljon, különösen a dolgozó nők helyzetét viselte nagyon a szívén. A Tanácsköztársaság bukása után nem menekült el, hanem itthon maradt Korvin Ottóval, hogy tovább szervezzék a mozgalmat. A fehér terroristák azonban csakhamar elfogták s a Tanácsköztársaság idején vállalt szerepéért egy évre internálták. Ö maga élete végéig büszke volt arra, hogy részt- vett a proletárdiktatúra munkájában. 1922- ben napszámos lett az egyik pesti gyertyagyárban. Itt csakhamar bérharcot szervezett s ezért elbocsátották. Utána a Ruggyantagyárba ment munkásnőnek. A vegyészeti gyárakban a legfontosabb munkavédelmi berendezések is hiányoztak, állandóan játszottak a halállal s mégis éhbérért dolgoztatták őket. Hámán Kató harcot indít a gyárban uralkodó viszonyok ellen és vezetésével több győztes sztrájk játszódik le. A munkások bíznak benne, s 1923 elején megválasztják a vegyészeti munkások szakszervezetének titkárává Mint szakszervezeti titkárnak, nagyobb lehetősége volt arra, hogy országos viszonylatban folytassa azt a munkát, amelyet egy gyáron belül megindított. Szerkesztője a Vegyészeti Munkás című szaklapnak és szerkesztőségi tagja a Nőmunkás című lapnak. Ezekben a lapokban jelentek meg cikkei, amelyek leleplezték a dolgozó nők lealázó, kizsákmányolt helyzetét s lerántották a leplet az uralkodó osztály hírhedt fajvédő politikájáról. Egyik cikkében leírja, hogy *még Délamerikában is a gyáros tartozik gondoskodni a gyermekek felügyeletéről s orvosi vizsgálatáról Az anyának köteles a munkaidőn belül szoptatásra bizonyos időt átengedni. Ezzel szemben nálunk, ahol pedig mindenfelé a fajvédelmet emlegetik, vajon milyen intézlœdéseket tesznek az igazi fajvédelemre, az anya és gyermek védelmére?» 1923- BAN egy Fecske utcai cellulózegyárban a biztonsági berendezések hiánya következtében nagy robbanás történt s 13 munkás meghalt. Temetésükön Hámán Kató mondott beszédet, s abban az egész kapitalista társadalmat tette felelőssé a munkások haláláért. Ezért a beszédéért a rendőrség bebörtönözte, a szociáldemokrata párt pedig leváltotta és elbocsátotta állássából. 1925 áprilisában megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. A párt vezetőségében helyet foglalt Hámán Kató is. Az MSZMP programjának alapja a KMP átmeneti programja volt, amelyet számos részköveteléssel egészítettek ki és széles néptömegek között népszerűsítettek. Követelte a reálbérek emelését, munkanélküli segélyt, az üzemi választmányok törvényes elismerését. 1925 augusztus közepén Bécs- be összehívták a KMP első kongresszusát. A magyarországi szervezetek egyik kiküldötte Hámán Kató volt A kongresszus a Központi Vezetőség tagjává választotta és konkrét megbízatással tért vissza Magyarországra. Itt azonban már szeptemberben elfogták s Rákosi, Vas és több elvtárssal együtt őt is statá- riális bíróság elé állították. Tisztában volt a halálos veszéllyel. de nem tagadta meg forradalmi múltját «Azt mondja az ügyész ránk, hogy munkakerülők vagyunk — mondotta a kihallgatáson. — Nézzék meg a tenyeremet, többet dolgozom, mint akármelyik napszámos nő. Hiszen gyermekkorom óta csak dolgozom. Én rám hatott az a nyomor, az a szenvedés, az a hallatlan sok keserűség, amit tapasztaltam. Ezért vagyok és leszek továbbra is forradalmár, aki mindenét áldozza a munkásság ügyéért.» A Szovjetunió tiltakozása. a magyar és nemzetközi munkásság harcos fellépése akkor megakadályozta Horthyék gálád tervét és megmentette a magyar kommunista vezetők életét. 1926 JÚLIUSÁBAN következett be a rendes bírósági tárgyalás. A statáriális tárgyalástól eltelt több, mint félév alatt Horthy pribékjei mindent megpróbáltak, hogy idegileg és testileg felőröljék a letartóztatott kommunisták ellenállását. A verés és kínzás azonban nem törte meg őket. Nem törte meg Hámán Katót sem. Az utolsó szó jogán mondott védőbeszédében nem védekezett, hanem harcra buzdította a proletariátust. «Munkásasszony sorsom betetőzéseként érzem, hogy a vádlottak padján szemben állok azzal az egész rendszerrel, amely a proletáriátust állati életre kényszeríti és innen kérdem proletár testvéreimet: meddig várnak és tűrnek még? Mert elmúltak azok az idők, amikor gyámoltalanul, tehetetlenül, elkeseredetten álltunk: a kommunista párt most megmutatja nekünk a felszabadulás világos útját.» A Horthy-rendszer osztálybírósága két évi és négy hónapi börtönre ítélte Hámán Katót. Kiszabadulása után sehol nem tudott elhelyezkedni. Mint alkalmi munkás dolgozott, többnyire mosásból tartotta fenn magát. Férje, Tóth György ugyancsak kommunista munkás volt, és emiatt gyakran elbocsátották állásából. Többször megtörtént, hogy maguknak is alig volt mit enniök, mégsem elsősorban magukra gondoltak. Tudták, hogy a börtönben sínylődő elvtársaknak és hozzátartozóiknak még sokkal súlyosabb a helyzetük. Martos Flóra mellett Hámán Kató lett a Vörös Segély egyik vezetője. Egész napi munkája után volt ereje arra is, hogy vigye az ajándékot a lebukottak családjának, gyermekeiknek. élelmezést szervezzen a mozgalommal szimpatizáló családoknál, vagy éppen gyűlésekre járjon, ahol a moszkvai rádió hallgatását szervezte meg. Igazi kommunista volt. Szerény, halkszavú, olyan, aki adni akart a mozgalomnak, nem pedig kapni tőle. A legkisebb munkát is odaadóan végezte. Többször járt Bécsben illegálisan, útlevél nélkül, vállalva azt a kockázatot, hogy a határon esetleg agyonlövik. Gyakran télen is gyalog tette meg az utat hóban, fagyban. 1934 JÚLIUSÁBAN fogták el utoljára. A rendőrségen ekkor annyira megkínozták, hogy zú- zódást szenvedett a veséje, a mája. Betegsége ellenére elítélték, s a Markó utcai fogházban töltötte büntetését. A börtönben állandóan kézimunkázott. Egy hatalmas ágyterítőt készített és annak árából a Szovjetunióba akart utazni. Ez a vágya azonban már nem teljesedett be. 1936. nyarán a börtönből már nagy betegen szállították az új Szent János kórházba. Bár testét meggyötörték, szelleme élete végéig friss maradt. Ekkor már folyt a polgárháború Spanyolországban, s a gyógyuláson kívül minden figyelmét erre fordította. Boldogan mutatta az újságban a harcoló spanyol nők képét: „Ezek védik Madridot”. 1936. augusztus 31-én halt meg és szeptember 3-án temették a rákoskeresztúri temető halottasházából. Olyan egyszerű volt a temetése is, mint amilyen egyszerű voltő egész életében. Virággal borított koporsóját némán kísérték a dolgozók százai. Nem volt búcsúztatás, nem énekelték az Inter- nacionálét, de így, némaságában is megrázó tiltakozás volt az egész Horthy-rendszer ellen. Hámán Kató pedagógus akart lenni. Az volt a célja, hogy a magyar munkás és paraszt gyermekek százai és ezrei előtt nyissa meg a tudáshoz vezető utat. Egy embertelen kor urai azonban megakadályozták ebben. Nem lehetett pedagógus, de mégis tanított, mégis nevelt egész életében. A magyar dolgozók nagy tömegeit tanította meg a kommunista párt igazságára, arra, hogy a magyar dolgozó nép is csak akkor találhatja meg boldogulását, felemelkedését, ha a kommunista párt mögé felsorakozva megdönti a kizsákmányoló társadalmat és a maga kezébe veszi sorsának irányítását. NAGY JÓZSEF Egy esztendős a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmű Egy évvel ezelőtt, az ötödik magyar bányásznap ünnepségei alkalmával adták át hazánk egyik új létesítményét, a gyöngyösoroszi ércelőkészítőművet és ércbányát. Az új, népgazdaságunk számára jelentős üzem és bánya dolgozói azóta mindent elkövettek, hogy tervüket maradéktalanul teljesítsék. Mint minden más új gyárban, az első évben ebben az üzemben is sok akadállyal, nehézséggel kellet megküzdeniük. Hol az egyik, hol a másik gépen kellett még valamit javítani, igazítani, ami hátráltatta munkájukat. Július első felében azonban kétheti nagyjavításra álltak le az ércelőkészítőmű dolgozói és ez idő alatt tökéletesen rendbehozták a gépeket. A nagyjavítással egyidőben új ércdúsító cellasort is beépítettek, melynek segítségével — az országban először — az ólom és a cink dúsítás mellett hozzáfogtak a pirít üzemi kísérleti dúsításához is. A kísérletek máris sikerrel folynak. A múlt havi nagyjavítás befejezése óta az ércelőkészítőmű is naponta teljesíti, sőt túlteljesíti tervét. A hatodik magyar bányásznapon, — amikor egyéves fennállásukat is ünnepük a gyöngyösoroszi ércbányászok — már augusztusi tervük túlteljesítéséről és a pirít dúsításának nagyszerű eredményeiről számolhatnak be. Nem maradnak adósai az országnak az ércbánya dolgozói sem, akik azt Ígérték, hogy a bányásznap tiszteletére 500 tonna nyersércet adnak tervükön felül az ércelőkészítőnek. Ebből a mennyiségből a hét elejére már háromszáz tonnát teljesítettek. Két kép Erdőtelekről Jó-e a dinnye? Majd megtudjuk a lékelés után . Szállítják a dinnyét az ipari városok ellátására. mai épület a XIX. század II. “■"ül negyedének vége felé, valószínűen 1844—1848 között készült ;í el. a <2, K, 'T 'römmel olvastuk a Hees megyei Népújság egyik sgutóbbi számában, hogy lyöngyös város egyik legré- ;ibb és érdekes műemléke, a ■olt Orczy kastély végre gazlát talált: a Mátra Múzeum lelyezkedik el sok viszontag- ágot látott falai között. Műemlékeink legnagyobb veszedelme, ha nem tudunk ■észükre megfelelő rendelte- ést biztosítani, vagy ha birto- :osuk nem rendelkezik meg- elelő anyagi eszközökkel, — :s ha rendelkezik is, de nem smeri fel azt a népgazdasági ■s kulturális értéket, amelyet :zek az épületek jelentenek, gy pusztul sok komoly építmé- lyünk menthetetlenül, a kez- letben kisebb hiányok gyorsan okozódnak és alig múlik el 0—15 év, már csak szomorú omok hirdetik a közönyt, meg- íem értést, tehetetlenséget —, ímely mind ezt a pusztulást >kozta. A legutóbbi időkig — sajnos — úgy éreztük, az Orczy kas- ;ély is ezeknek a pusztulásra télt értékeknek sorsában jsztozik és ma, hogy a 12-ik jrában végre megváltozik a lelyzete, ezért örülünk foko- :ottan, és reméljük, hogy ez a nűemlékünk is végre kívüliéiül szakszerűen megújítva taglalja el helyét történeti és cultúrértékeink sorában. A műemlékek hűen tükrö- :ik vissza annak a kornak nem- vsak művészeti, építészeti kul- ;úráját, amelyben létesültek, ie sokat mesélnek az elmúlt idők minden értékes eseményéről, részletéről. Hallgassuk meg, miről regél ez az öreg épület: az Orczy kastély? A XVIII. században az új ilozófiai felfogás, a természet- udományos kutatások, a tech- űka felfedezései, majd a tár- adalmi ellentétek kiéleződése 'yökeres változásokat hoznak. francia forradalom után íyugaton a tőkés polgárság jut íatalomhoz, nálunk a polgár- :ág és a nemesség haladó rétege az, amely a társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyok fejlesztését sürgeti. Magyar viszonylatban ez az úgynevezett „reform-korszak”, a XIX. század első felének időszaka. A beállott változások rányomják bélyegüket az építészeti megjelenésre is, — ami természetes, hiszen az épületek kialakítása, stílusa mindig az építtetők kívánságához, felfogásához, szükségleteihez igazodik. így szűnik meg a XVIII. század feudális világának festői, mozgalmas és raffinált barokk stílusa és keletkezik az új: a mérlegelt, a kimért, az antikizáló irány, a XIX. század elejének, a reform korszaknak építészete: a klasszicizmus. Ennek a klasszicista építészeti felfogásnak szép példája az Orczy kastély, amely külső megjelenésében, de egész elrendezésében, kialakításában is az új korszak alkotása. A mai Kossuth u. és a Mérges patak szögletében 1723-ban Orczy István alapított majorságot, itt állott ezekben az időkben Grassalkovich Antal egy háza is, nagy kerttel. 1844-ben Orczy Lőrincné hozzá veszi ingatlanukhoz a Gras- salkovich-féle részeket és így alakul ki a mostani Orczy kastély parkja. A kastély egyes részei nem egyidősek: ismerünk egy régi tervet, amely az eredeti épületrész toldását, átalakítását tünteti fel. Hogy ki volt a kastély mai alakjának kialakítója, tervezője, — ma még nem tudjuk, de kétségtelen, hogy az akkori híres építészek: Pollack Mihály, Hild József köréhez tartozott. A végigvonuló párkányon nyugvó. gazdagon díszített ablakok ívsora, a gyakran szerepeltetett oszlopsorok, a rizalitok ritmusa olyan elemek, amelyek nagy tudású mester művészetét idézik. A stílusjegyek ro- manticizmusba hajló egyes részei bizonyossá teszik, hogy a i volt a kivitelező? — erre sincsenek még okmányszerű adataink, de feltételezzük, egyes részletek kissé provinciális kialakítása, a derűs, játékos díszítések alapján, hogy az épület valamelyik környékbeli, vagy helyi mester (talán a gyöngyösi Rábel — Hábli — Károly?) keze munkája. Meg kell emlékeznünk a kastély parkjának kialakításáról. Az utcai szép vasrácsos kerítést két végén emeletes, félgömb kupolával fedett glo- riettek határolják (a jobboldali emelete hiányzik), a bejáratok kapupülérjeit hatalmas oroszlán-alakok hangsúlyozzák. A kapuzat oroszlánjait a Pesten működő Uhrl Ferenc szobrász készítette, akit egyébként a már említett Pollack Mihály ismételten foglalkoztatott. A kastély XIX. századi tör ténetéről még ennyit: 1814-ben Sándor oruz cár szállott meg a régi épületben. Később, a már bizonyára kialakított új kastélyban 1848—49-ben Kossuth és Görgei laktak, utóbbi haditanácsot is tartott itt. A kastély ezután többször cserélt gazdát; a Szapáry-, majd a Wildburg-családé, akik 1930 körül adják el 300 ezer pengőért Gyöngyös városának. A műemléki főhatóság megállapítása az épületről: «At. épület, amely az egyik stilish tikailag különlegesen komponált klasszicista műemlékünk, teljes egészében helyreállítandó, különös tekintettel a díszítő részletekre és a színezésre is. Feltétlenül fenntartandó.Reméljük, hogy a kastély most megkezdett tatarozása tovább folytatódik és f '^Kesék — elsősorban <*ff <\gyös Város Tanácsa ')SaB gondoskodik z kerítés, glor ^tok szakszerű he! ’ -Síf, 1
