Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)
1956-09-01 / 68. szám
1956. szeptember 1. szombat NÉPÚJSÁG 7 A választék és minőség nyomában Mindig jólesik a kirakatok előtt álldogálni, akár azzal a szándékkal, hogy vásároljunk, akár csak azzal, hogy tervezgetünk, mit vennénk még, ha . ■ . Ha például prémiumot kapnánk, nyernénk a Totón, kihúznák a békekölcsönt, vagy ha váratlanul nagyobb összeghez jutnánk. Egerben a kirakatok szépek, rendezettek, sok különleges holmit, divatcikket, textilneműt, villamossági cikket és bútort zárnak üvegablakaik mögé. Mégis nagyon sokszor előfordul, hogy a kirakatbeli áru bent nem kapható. Kirakati mintapéldánynak szánták, vagy csak egy-két darab volt belőle és az is hamarosan elfogyott. Sokszor bosszankodunk azon is, hogy a divatlapok, tanácsadók, a rádió új gyűrhetetlen szövetekről, különleges divatcikkekről, bútorokról számolnak be, de mi mindezeknek Egerben színét sem látjuk Rossz az áruellátás? Szakmailag van-e hiba, vagy csak csupán a vidék mostohagyerek? Nézzünk körül a kereskedelem frontján, talán megkapjuk rá a pontos választ. 30 ezer méter elfekvő Viscosa Óriás hegyek selyemből, pamutból, ruha- és kabátszövetből a nagykereskedelmi vállalat raktáraiban, és a színeknek milyen csodálatos keveréke. Rózsaszín kord bársonyok, sárga nylonok, tarkamintás saté- nek, kartonok, flanelek. Első pillanatban úgy tetszik, nincs is, nem is lehet semmi hiba, van itt bőven áru, minden, amit a közönség kíván, kedvel. Az igazgató azt is elmondja, hogy az Egri Textil Nagykereskedelmi Vállalat teljesítette tervét és a többi nagykereskedelmi vállalatok között első. Ha azonban egy-egy osztályvezetővel beszélünk, azok mást mondanak. Van még hiba itt Is. Van áru bőven, fla- nell, vászon, selyem is, csakhogy a vevők egyre igényesebbek. Ma már a falu sem fogadja el az úgyneveztt bóvli árut, megkívánják, hogy pénzükért szebb mintát, finomabb minőséget kapjanak. Lássuk, miből is van hiány? Nemsokára itt a színházi, báli idény. De egyáltalán nem kapható taft. Van helyette tízezer méter számra, hullámkrepp, amely azonban talán évekig is ott fekszik. Ugyanez a helyzet a szövetosztályon. Már nem tudják hová rakni a női velúr kabátszövetet, a viscosából pedig (kockás, gyenge minőségű pamut a- nyag) Dunát lehetne rekeszte- ni, 30 ezer méter fekszik a raktáron, de bizony senkinek sem kell. Viszont nincs kangárn, cord, nincs finom, gyűrhetetlen női szövet sem, a gyapjú jer- sey-nek, ami most a legújabb divat, még a hírét sem hallották. Ez a helyzet a színeknél is. Óriási tételekben kaptak például rózsaszín női szövetet, amelyet ma már kevésbé keresnek. De nincs, vagy nagyon kevés a sötétkék és fekete férfi szövet, vagy női szövet. Erdőtelek részére vásárol éppen a Földművesszövetkezet vezetője. Neki színes tropicál kellene, azt szeretik az erdőtelki lányok. Nem tudnak részére adni. Nem kapható. Mi is lehet hát itt a hiba? Először a textilgyárak terve. A textilgyárak nem gyártanak kevesebb szövetet, mint 10, vagy 20 ezer métert egyfajtából, egyszínbőL így adódik aztán elő, hogy uniformizálódnak a nők, kénytelenek csak rózsaszín ruhában járni. A Nagyker. üzleteknek tízezerméteres tételekben kell átvenni. Helyesebb lenne, ha egy-egy tételből különböző színekben csak ötezer métert kellene átvenni. A másik hiba az, hogy öt-hat hónappal, néha egy évvel is később kerül le vidékre az a divatos anyag, amelyet pedig most azonnal keresnének. így maradt a nyakán a Textilnagykereskedelminek a 30 ezer méter Viscosa is, vagy az ízléstelen, rossz mintájú selymek. A Belkereskedelmi Minisztérium nem ad elég szabad kezet a textilbevásárlóknak. Kötelezi őket egy-egy bizonyos áru átvételére és leginkább a budapesti nagykereskedelmi vállalatok elfekvő áruiból juttat vidéknek. Ebből csak nagyon kevés az, ami éppen az idény divatcikke. Talán még rosszabb a helyzet a konfekciónál. Itt igen kicsi a választék. Sok a rosszul szabott, ízléstelen, rosszminőségű anyagból készült női ruha. Nincs például háromnegyedes ujjú női blúz, amelyet pedig most legszívesebben hordanak a nők. Nem volt a nyáron nyakkendőselyem ruha, csak most kapott a nagykereskedelem, mikor a nyár végén vagyunk. Szövetruhákban csak a gyengébb minőségű anyagot dolgozzák fel. Nem csoda tehát, ha húzódoznak a készruha vételtől. Itt is az a helyzet, hogy szériában gyártják azokat szinte kényszerítve arra a nőket, hogy egyformát hordjanak. Nincs modell. A férfi konfekcióban már jobb a helyzet. Javult a ruhák szabása, jobb a minősége, de itt is kevés van egyes színekből, például sötétkékből, vagy szürke Cord- ból, amit pedig nagyon keresnek. A gyermekkonfekciónál most kapta meg a Textilnagykereskedelmi azt a nagymeny- nyiségű vászonnadrágot, amit egész éven át igényelt. Nagyobb választékot érdemelne az Állami Áruház Szinte meglepően kevés a választék az Állami Áruház konfekció osztályán. Pedig sok a vásárló. Kezdődik az iskolaév, a szülők a gyerekeknek sötétkék nadrágot, ruhát keresnek, — nincs — hangzik a válasz, — tessék talán egy hét múlva jönni. — Bőrkabátot keres egy férfi, a válasz: — Még nem tudunk adni. — Három fiatal lány előbb ruhát, majd kabátot szeretne, sajnos, mindkettőből csak nagyobb számban van. A 39-es front gépkezelője Ki hinné erről a vékony, törékeny termetű asszonyról, hogy már a harmadik éve nap, mint nap leszáll a bányászokkal a mélybe, hogy ő a 39-es front egyik gépkezelője. Nem is akármilyen gépkezelő — vélekednek róla többem A legjobbak közé tartozik, aki becsülettel ellátja feladatát, rendben tartja gépét és ezzel is segíti a zavartalan szállítást A front szállító- vágatának végén nagy vülanymotor áll, ez hajtja az úgynevezett szalagfejet, ez pedig hosszú gumiszalagot mozgat Itt jön ki a szén a frontfejtésből. Látszólag nem nagy dolog gépkezelőnek lenni itt, de ez csak a látszat. Naponta, sőt műszakonként is több száz tonna szenet szállít ki innen a szalag s ha valami hiba akad, az egész front termelése megáll. Egy-egy motorhiba kisebb-nagyobb gondatlanság, máris több tonnával veti vissza a termelést. Ennyire fontos hát a gépkezelő jó munkája, nem is beszélve arról, hogy a gép súlyos ezreket képviselő érték, s mindez Pálinkás Károly- né gondjaira van bízva a nyolcórás műszak alatt S Pá- linkásné egy-egy mozdulattal egy-egy gombnyomással parancsol a nagy géptömegnek. Sokan azt hiszik — mondja ő — hogy a gépkezelők munkája csupán a kapcsolásokból és néhány gombnyomásból áll. Az igazság pedig az, hogy a gép is olyan, mint a ló, vagy az ember, ha nem gondozzák megfelelően, bizony haijj^r munkaképtelen lesz. Ha nincs munka, ha a fronton szerelnek, akkor bizony alaposan megnézem, nem szakadt- e el szalag, szabadon forognak-e a görgők, nem rakódott-e le közéjük sár, vagy törmelék. Ilyenkor mindig akad munka, egy kis javítani való. Gyakran meglazul a kuplungcsavar, meg kell zsírozni a fogaskerekeket, a csapágyakat és tisztán kell tartani a szalagfej véghengereit is. Hiába, nincs szívem elnézni, hogy a gép kenetlenül nyikorogjon, vagy úgy menjen, mint a rosszul táplált állat Meg kell adni neki, amit kér és akkor nincs is semmi baj. Azért is fontos ez nekem, mert ettől függ, hogy mennyi a termelés és a kereset Csupa szív és lelkesedés ez a barna- hajú, villogószemű asszony, amint munkájáról beszél, sl aki jó gazdája a gépének. Pálinkásné annak idején tízhetes gépkezelői tanfolyamot végzett és így került a géphez. Jóllehet, ezen a rövid tanfolyamon nem is tehetett szert tökéletes szakismeretre, de a gép szeretete, a gondozás, a lelkiismeretes munka némileg pótolta a szaktudást, és a legjobb gépkezelővé tette Pálinkásnét. Nemcsak a munkahelyén, a gép mellett, hanem odahaza is egész emberként helyt áll ez a derék munkásasszony. A napi munka után még odahaza is sok teendő vár rá. A férje vájár, szintén itt dolgozik. Gondolni kell arra is, hogy rendszeresen ellássa őt tiszta ruhával élelemmel, rendben kell tartani a lakást, s nem utolsó sorban 14 éves kislánya nevelésének gondja is jórészt az ő vállain nyugszik. Sok ilyen Pálin- kásnéja, lelkes, példamutató asszonya van az üzemnek, és Petőfibányának. Az idei bányásznap alkalmával Pálinkásáéval együtt köszöntjük őket és elismerésünket fejezzük ki áldozatos munkájukért. Cs. I. Egy évforduló 1945 szeptember 2-án Japán, az utolsó tengelyhatalom is letette a fegyvert A második világháború véget ért. Európában ekkor már csönd volt, csak a meginduló élet csákányütései csattogtak a romok között, meg a Reichstag fölött a vörös zászló lobogott. Párizs, Varsó, Kiev lakói le- síkálták a falakról a megszállók nyomait, letépték az ablakokról a sötét papírt (már ahol maradt még fal és maradt ablak), eltemették, meggyászolták a halottakat, s az élet folyt tovább. Az élők dolgoztak, megviselt idegeiket nem tépte többé szirénavíjjogás, bombák robbanása. Csak a földgömb túlsó felén dördült iszonyút a föld. Az amerikai légierő kötelékeibe tartozó gépek ledobták az első atombombát Hirosimára. Ez a név azóta jelkép lett, a tömegpusztítás elrettentő jelképe. Háborúban mindenképpen pusztul az ember, bűnösök és ártatlanok, katonák és békés lakosok egyként hullanak. De az az oktalan és tömeges pusztítás, amelyet a hiro- símai atombomba okozott, még a sokat megélt, sokat szenvedett európaiakat is megrendítette. Szükség volt-e vajon Hirosimára a háború befejezéséhez? Japán már magában állt, fasiszta szövetségesei kidőltek, haderejének gerincét eltörte a szovjet csapatok villámgyors mandzsuriai offenzívája Halálos gyűrű szorításában fuldoklóit Hitler utolsó szövetségese. Katonai szakemberek azóta számtalanszor megírták, hogy Japán kapitulációja abban a helyzetben elkerülhetetlen volt. Miért volt hát szükség az atombombára, amely lakott földet pusztasággá változtatott és százával, ezrével pusztította a fegyverteleneket, az otthonmaradtakát? Azért, hogy az Egyesült Államok megmutassa az «erejét.»- S nem is Japánnak akarta megmutatni elsősorban, hanem a háborúból győztesen kikerült Szovjetuniónak, s a romok közt erőre kapó kommunista gondolatnak. Teltek, múltak az évek, s rövidesen elkövetkezett az az esztendő, amikor Amerika már nem volt többé az atomerő egyedüli ura. De a bombák továbbra is robbannak, magasra verve a Csendes Óceán hullámait, rádióaktív felhőket hajtva a környező szigetekre. Az Egyesült Államok kormánya makacsul kibújik minden felszólítás, minden javaslat alól, amelynek az atomfegyverek betiltása a célja Flty- tyet hányva minden közeledésre, a nemzetközi élet minden enyhülésére, görcsösen ragaszkodik ehhez a kiszámíthatatlan, gyilkos erőhöz. Pedig ennél nagyobb erő is van a világon. Az az erő, amely leverte a fasisztákat, elűzte a hódítókat minden atombomba nélkül. A százmilliók szabadságvágya, békeakarata. A boconádi földművesszövetkezeti szakcsoport tagjai saját tervezésű fúróberendezésükkel kutat fúrnak az öntözéses gazdálkodás kibővítésére. Termelőszövetkezeteink Emelkedik a tejhozam j éldlb-őí Majd 10 ezer holddal Az év elmúlt nyolc hónapjában ismét jelentősen gyarapodtak termelőszövetkezeteink. Az idén 2096 család választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, s 9904 holdat vittek be a közös gazdaságba. Tíz új termelőszövetkezet, 5 új termelőcsoport is alakult, s 5 termelő- csoport tagjai választották a gazdálkodás magasabb formáját, termelőszövetkezetet alakítottak. A belépések zöme az első három hónapra esett, Mit jelent a gé Ez az esztendő ismét megmutatta, hogy a gépek, a nagyüzemi táblás gazdálkodás segítségével jobb eredményeket lehet elérni, mint a kis egyéni parcellákon. A hatvani járás gyarapodtak tsz-eink azonban most az előlegosztások után újra több dolgozó paraszt fordult a szövetkezetek felé. Augusztusban összesen 103 család 133 taggal és közel 600 hold földdel lépett be a meglévő termelőszövekezetek- be és termelőcsoportokba. A legtöbb belépő ebben a hónapban a gyöngyöspatai Rákosi tsz-ben volt, ide nyolc család tizenhat taggal kérte felvételét a nagyüzem? tsz-ei őszi búzából 2,6, tavaszi búzából 3,2, rozsból 3, őszi. árpából 2.9, zabból 2.3 mázsával termeltek többet holdanként, mint az egyéniek. ICIiUCiU1 orzsaiiauenyeszto ______ sz övetkezeteinkben az elmúlt hónaphoz viszonyítva ismét növekedett a tejtermelés. A legjobb eredményt a kömlői Szabadság Tsz törzsállományában érték el, ahol a fejési átlag 18.7 liter. A mezőtárkányi Szabadság tehenészetében 15.7 literes a fejési átlag, s kiemelkedő a tamazsadányi Táncsics Tsz 13.9, a tamabodi Kossuth Tsz 12.9 literes tejtermelése is. 84 ezer forint — gyapjúból Igen szép eredményt értek el a sarudi Kossuth Termelő- szövetkezetben a juhászoknál. 450 darab juhnál 6 kilogramm volt a nyírási átlag, ez a szövetkezetnek 84 ezer forint jövedelmet hozott. A szép állományból 18 darabot fel visznek a Mezőgazdasági Kiállításra is. Érdemes szerződést kötni Az idén ismét jól jövedelmezett a termelőszövetkezeteknek a szerződéses termelés. A dormándi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet öt holdon termel olajlent Átlagtermésük 5 mázsa 65 kilogramm lett. Jövedelmük az öt hold lenmagtermés után húszezer forint. A sarudi Kossuth Tsz-ben 40 holdon borsót termeltek. A 13 mázsa 40 kilós átlagtermés több mint 800 ezer forint jövedelmet hozott a termelőszövetkezetnek. jó terméseredmények a szorgalmas munka nyomán Az egri járás termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai gazdag termést takarítottak be a szorgalmas munka nyomán. A felnémeti Petőfi Termelőszövetkezetben 14 mázsa 84 kilogramm búzát. 16 mázsa 66 kilogramm árpát és 12 mázsa 12 kilogramm zabot takarítottak be holdanként. Kiemelkedő a felsőtárkányi Dózsa Tsz 15 mázsa 78 kilogrammos zab, és a demjéni December 21 Tsz 16 mázsa 4 kilogrammos ősziárpa átlagtermése is. A községek között a legjobb eredményt a bélapátfalviak érték el. Itt 9.5 mázsás búza, 9 mázsás rozs, 15.2 mázsás ősziárpa, 13.2 mázsás tavaszi árpa és 11.5 mázsás zab átlagtermést értek el. Említésre méltó a hegyvidéki Szúcs község termésátlaga is. Itt a rossz talajon 8 mázsás búza, 15 mázsás ősziárpa, 10 mázsás tavaszi árpa és 9.1 mázsás zabtermést takarítottak be holdanként. Tehergépkocsit vásároltak a borsó árából Az idei szorgalmas munka Sarudon is meghozta az eredményeket. A Kossuth Tsz-nek az elmúlt évben 8.5 mázsás búza átlagtermése volt, az idén 11 és fél mázsát takarítottak be holdanként. Ez annak köszönhető, hogy a tsz-tagok szorgalmasan dolgoztak és alkalmazták a fejlett agrotechnikát. Jó termést hozott a borsó is, holdankint 13 mázsát. A borsó árából 125 ezer forintért egy új tehergépkocsit vásároltak. Gondolnak a következő évi termésre is, időben elvégezték a tarlóhántást, s a gépállomás segítségével 35 holdon a nyári mélyszántást. Szép eredményeket értek el az egyénileg dolgozó parasztok is, bár termésátlaguk messze a tsz-é mögött marad, öszibúza átlagtermésük a tavalyi 6 mázsa 23 kilóval szemben 8 mázsa 18 kg lett. A község dolgozói a termelőszövetkezettel együtt most már felkészültek az őszi munkákra. Balázs András, agronómus. Egy termelőszövetkezet és egy tszcs alakult augusztusban Nagyfügeden két termelőszövetkezet példáján ismerték meg a dolgozó parasztok a közös gazdálkodás előnyeit. A betakarítás eredményei láttán a hónapok óta dolgozó előkészítő bizottság tagjai elhatározták, hogy az őszi munkát már közösen végzik. Kedden este 10 család, 22 taggal, 52 holdon Petőfi néven alakított termelőcsoportot. Karácsondon Szorgalom néven alakult új termelőszövetkezet 22 taggal. Ezer szövetkezeti tag épített házat a megyében Megyeszerte eredményesen gazdálkodnak a termelőszövetkezetek, gyarapodik a közös vagyon és egyre növekszik a tagság jóléte is. A társasgazdaságok alakulása óta már ezer olyan tag épített, vagy vásárolt új családi otthont magának, aki a közös gazdaságban kereste meg a rávalót. Számos olyan termelőszövetkezet van, mint a felnémeti Petőfi Tsz, ahol a tagság zöme uj családi otthonban lakik. À negyven boldog háztulajdonos között van Szarvas Lajos, a gyümölcstermesztési brigád tagja is, aki családjával két év alatt annyi jövedelemben részesült, hogy 80 ezer forint értékű kétszoba-konyhával és egyéb mellékhelyiségekkel ellátott házat építhetett fel. A pusztaszikszói Szabad Nép Tsz- ben egy év alatt 18 tag költözött szép, korszerű lakásba. A termelőszövetkezetek az elmúlt évben átlag 34 forintot fizettek egy munkaegységre. Ebből az összegből és az idén kiosztott előlegből újabb ötven tag fogott hozzá az építkezéshez. Pélyen a Rákosi és a Vörös Szikra Termelőszövetkezet tagjainak 12 új lakóház épül. Kerekharaszton, Nagyré- dén tíz tag fejezi be rövidesen a lakásépítést. A termelőszövetkezeti tagok nagyrészt saját erőből építkeznek, de segíti őket az állam is. Ebben az évben 800 ezer forint hitelt biztosított a tsz tagok kislakásépítéséhez. A noszvaji Új Élet példáján A jövő esztendei jó termés egyik feltétele, hogy időben végezzék el a nyári trágyázást, szántást. Az egri járás termelőszövetkezeteiben már megkezdték ezt a munkát. A legjobban a noszvaji Uj élet Tszben haladnak, itt eddig a szántóterület 18 százalékán végezték el a nyári trágyázást, s úgy tervezik, hogy az idén a szántóterületnek a felét megtrágyázzák.
