Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)
1956-09-22 / 74. szám
1956. szeptember 22, szombat NÉPÚJSÁG 5 A pétervásári járás szövetkezeti mozgalmának néhány problémája n. Említettük már, hogy a 4-5 tagú tsz-ek mennyire élet- képtelenek és mennyire eladósodtak az évek során. Ezek — valljuk be őszintén — nem vonzóvá, hanem taszító erővé váltak a falun. Sajnos, igen gyakori jelenség, hogy ezekről a rosszul dolgozó, eredményt felmutatni nem tudó, eladósodott tsz-ekről vonják le az egész termelőszövetkezeti mozgalomról szóló véleményüket az egyénileg dol- gc :ó parasztok. így a rosszul dolgozó tsz-ek nem hogy fejlesztenék, de inkább hátráltatják a mozgalmat. Jól meggondolandó tehát, hogy érdemes-e fenntartani, működési engedélyt adni a 4—5 fős »szövetkezeteknek« Hangzott el olyan indítvány is — jobban kell szorgalmazni, hogy a tanácsok alkalmazottjai, funkcionáriusai belépjenek a szövetkezetekbe. Általában helyes, ha a falusi funkcionáriusok családtagjai belépnek a szövetkezetekbe. Azonban attól, hogy egy-két tanácselnök, vagy VB titkár kitölti a belépési nyilatkozatot, még nem változik meg a helyzet. A dolgozó parasztok nem követik a belépő elnököt, VB titkárt. Másra van szükség. Nem annyira funkcionáriusokra, mint gazdálkodni tudó dolgozó parasztokra van szükség a szövetkezetekben. S ezek be is lépnek majd, mihelyst látják, hogy érdemes. A járás tsz szervező munkája sem mondható a legjobbnak. Már írtuk, hogy 106 embert vittek tsz látogatásra, de ezek nagy része nem paraszt- ember volt. A verpeléti Dózsát például egy teherautóra való boitas, kereskedő s egyéb beosztású ember látogatta meg, érthető hát, hogy nem a gazdálkodás, hanem a borospincék után érdeklődtek. S még egy prob'éma . ■. Az állami támogatásnak örülnek tsz-eink, annak azonban már kevésbé, hogy a felsőbb szervek akarják azt is megmondani, hogy mit hova építsenek. Keserű tapasztalatuk van erről a recski Kékesi Gyopár tagjainak. A tsz baromfi-farmot építtetett. Ezt azonban nem az ő általuk kijelölt helyre építették, hanem a sasok és egyéb ragadozók fészkének tövébe, a kastély mellé. Most ott áll a sokezer forintos létesítmény kihasználatlanul,- mert valahányszor csak baromfit visznek oda, néhány nap alatt mind eltűnik. Gyökeresen meg kell hát javítani a tsz-ek helyzetét ebben a járásban, hogy a parasztság lássa érdemes a szövetkezetekben dolgozni, élni. Hogy ne kelljen sok rábeszélés és noszogatás hogy ékelődjön meg minden parasztban a belépés gondolata. A párthatározat azt mondja: el kell érni tsz-einknek, hogy tagjai a középparaszti szinten éljenek. Nos, ezt kell megvalósítani a pétervásárai járásban is. Ehhez persze még sok minden kell. Elsősorban is nagyon jó gazdálkodási színvonal. Ehhez pedig olyan vezetők a tsz-ek élére, akik mind szakmailag, mind politikailag képesek a szövetkezetek vezetésére, s akiknek van tekintélyük és tudásuk is ehhez Biztosítani kell, hogy termelőszövetkezeteink az alapvető mezőgazdasági termékek termelésével, s ne a különböző, a tsz-ek sajátosságaitól távol álló melléküzem- ágak létesítésével foglalkozzanak. Biztosítani kell a szövetkezeti demokrácia megtartását, hogy kevesebb legyen a torzsalkodás, veszekedés. A tagokkal meg kell szerettetni a munkát. Vállaljanak felelősséget a földért, állatért, ne a járási főállattenyésztőnek kelljen az állatoknak enni adni. Figyelembe kell venni a járás sajátos fekvését, s a gépállomást megfelelő számban el kell látni lánctalpas és féllánctalpas traktorokkal. Nem ártana, ha a gépállomás vezetői gyakrabban vennének részt a tsz-ek közgyűlésein, megismerkednének az ott felmerült problémákkal és időben tudnának segítséget nyújtani. Az illetékeseknek feladata, hogy kérjék a tagosí- tási rendelkezés megváltoztatását erre a járásra vonatkozóan. Az itteni birtokviszonyok indokolják ezt. Jó lenne, ha 100 hold lenne a tagosításra a minimális határ Ez elősegítené a táblák kialakítását a hegyes vidéken is. Gondoskodni kell arról is, hogy ez a táj adottságának megfelelően tudjon berendezkedni, Gondolunk itt a gyümölcstermesztésre, a kertészet fejlesztésére. Sándorréten az állami gazdaság jól jövedelmező gyümölcsöst tart fenn. A környékbeli tsz-ek már követhették volna a jó példát, sajnos, azonban az egész járásban az alakulás óta egyetlen hold gyümölcsöst sem telepítettek. Szükséges — és ezt a már közben megjelent minisztertanácsi határozat el is rendelte — a hitelek meghosszabbítása is. 1 El keli tehát érni a normális termelési kultúrát, betartani a munkarendet, vetésforgót s nem utolsó sorban megadni a földnek, ami jár. Egybevetve tehát nagyüzemi módszerekre van szükség. Ha mindez meg lesz, ha termelőszövetkezeteink ebben a járásban is magas terméseredményeket mutatnak fel. akkor nem csak 4—500 forintos havi részesedés jut, s lesz mivel agitálni a még kívülállóknak És végső soron ez biztosítja is rohamos fejlődésnek indulnia jd, hogy ebben a járásban jón a termelőszövetkezeti mozgalom. BÓDI JANOS TALÁN SOHA annyi várakozással nem tekintettünk az új tanév elé, mint az idén. Az elmúlt nyár érlelő hevében nemcsak az acélos búza szemei duzzadtak gömbölyűre, nemcsak a gyümölcsök nedve változott csurgatott mézzé —, nemes gyümölcsök érlelődtek hazánk politikaitársadalmi életében is Soksok olyan probléma oldódott meg a köz javára, ami a múltban — még a közelmúltban is — úgy tűnt, hogy nem lehet hozzányúlni. S ezek a változások, amelyek életünk minden, területén éreztették hatásukat, örvendetes módon jelentkeztek Iskoláink életében már az új tanév első napjaiban is. A nyári szünidő tova suhant. Az ezernyi élmény ma mar csak emlékként él tanulók, pedagógusok és szülők szívében. Figyelmük az uj feladatokra terelődik és hogy mennyivel nagyobb lelkesedéssel látunk ezek megoldásához, már az első napok is bizonyítják. Ha a lelkesedés forrásait kutatjuk, talán leghelyesebb a sokat említett XX. kongresszusból kiindulni. Innen fakadtak azok a fontos határozatok és rendeletek, amelyek az iskolák életét is pezsgőbbé, gyakorlatiasabbá tették, s amelyek a pedagógusok megnövelték. munkalendületét határtalanul Mikben foglalhatók össze röviden ezek a változások? Először talán az iskolai életet. szabályozó rendelkezések új vonásaira kell rámutatni. Akár a Rendtartást, akár az Oktatási Közlönyt tanulmányozzuk. azt vesszük észre, hogy ezek szerkesztői a paragrafusok mögül meglátják az embert, akihez szólnak és akinek érdekében megíród- naa a paragrafusok. Általában kevesebb, de konkrétabb Utasítás érkezik, ezek zöme is inkább útmutatás formájában. A NAGYOBB munkakedvhez iárult hozzá a KV. határozata is. amiben az értelmiségi politika területén megnyilvánult káros jelenségeket tárja fel és jelöli meg az utat a hibák kijavítására. A pedagógusok egyre inkább érzik, hogy valósággá válik a jelszó: Nálunk a pedagógus megbecsült szakmunkás. Persze meg sok — mondhatjuk nagyon sok — a tennivaló annak érdekében, hogy valóban olyan magasságra érjünk, ahová a kapitalista körülmények közt sohasem juthatunk. De bízunk abban, hogy T «- nin hagyatékát ezen a területen is megvalósítja pártunk. Az oktató-nevelő munka nagyobb megbecsülésének jele az is, hogy az idén már ke'Éj vonások az iskolák életében" vesebb hiányossággal kell küzdeni, jobban biztosítják a tárgyi feltételek Bár a hiányosságok talán még ma is ezen a területen a legsúlyosabbak. Hiszen csak Egerben hány volt iskola épületét nasználnak jelenleg is más célra. Hogy csak egyet említsek, az I. sz. iskola épületében még ma is kórház van, pedig a visszaadás terminusait már jó néhányszor tovább toltak. Más városokból azt jelenti a Szabad Nép. hogy volt laktanyákat és egyéb épületeket adnak át iskolai célra (nem beszélve a számtalan új építkezésről), nálunk még ma is fordított a helyzet. Az alsó tagozati osztályok uj tantervet és új tankönyveket kaptak. Ezek érdembeli méltatása még korai lenne, hiszen alighogy elkezdődött ezek alapján a tanítás. Azonban nem lebecsülendő az a hatás, amit az új könyvek szép, ízléses kivitelezésükkel értek el. Az első osztályosok könyve azt a hatást kelti gyermekben, felnőttben egyaránt, amit egy kedves mesekönyv forgatása közben érzünk. Úgy gondolom, a szülők is örömmel üdvözölték a -Szülőföld ismeret« című tantárgy bevezetését és a negyedik, osztályban a megye földrajzának a tanítását. Általában azt mondhatjuk, hogy a tanítási anyag mind az alsó, mind a felső tagozatban két fontos vonással határozható meg: Először: jobban figyelembe veszi a gyermek életkorát. Egyre kisebb területre korlátozódik a tanulók fejlettségi fokát meghaladó ismeret- anyag erőszakolása. Hogy még van ilyen — elsősorban a felső tagozatban — az abból adódik, hogy itt még a régi tan- terv alapján, a tananyag csökkentő rendeletek segítségével javított formában történik az oktatás. Másodszor: a tanulókat az általános műveltség alapjai mellett a gyakorlati életre igyekszik nevelni. Elsőbbségi jogot kaptak az»k a tantárgyak. amelyek a mindennapi élethím szükséges készségeket Jó a kapcsolata as egyéni gaxdúkkal a felsőtárkányi Dóssá Tss-nek Az alig hat éve alakult fel- sőtárkányi Dózsa tsz rövid idő alatt szép utat tett meg. Érdemes most. a nyári munkák végén rövid visszapillantást tenni, hogyan növekedett tagsága, mint szerették meg egymást a tagok, miért lettek egyre gazdagabbak, jobbmó- dúbbak. Talán az első évekre az volt a legjellemzőbb, hogy a sok föld mellett nagyon kevesen voltak, s mi tagadás, nem a tiszta rendes veteményről lehetett megismerni földjüket, mint most. A növényápolást sem tudták időben elvégezni, és ez megmutatkozott a zárszámadásnál is. Az ötödik közös év végén, amikor 32 család lépett be, már könnyebben számítottak. Lehetőség volt a munkák elvégzésére, a vetemények gondos megmun- ká’ására. ősszel szakszerűen előkészítették a talajt, rendeltek 5000 má/sa műtrágyát, és Rapcsák László gépállomási agronómus irányításával megkezdték a szántást-vetést. Bóta László és Erdélyi Pál traktorosok de valamennyien jól dolgoztak, nagy segítséget nyújtottak a tsz-nek. Tavasszal és nyáron sem volt gazos táblájuk, mert a növényápolásba a tagok mellett bevonták az asszonyokat, [a családtagokat is. így aztán a Dózsa igen jó eredményeket ért el: búzából 12.3, árpából 10, zabból közel 16 mázsás a termésátlag-' Egyik legszorgal- • masabb tagjuk Bóta Endre £o- I gatos, 419 munkaegységére 6 700 forint készpénzt kapott, s még legalább tizennégyezer j forintot vár. A tsz fejlődését j bizonyítja az is, hogy a tava- j lyi 36 forintos munkaegységgel szemben az idén 55 forint- , ra számítanak. I Nagy segítséget jelent, hogy a Felnémeti Finom szerelvénygyár patronálja a tsz-t, gyakran rendbehozza a meghibásodott mezőgazdasági kisgé- j pékét. Végül hadd mondjam el azt, hogy a tsz nagyon jó kapcsolatban van az egyéniekkel. Mivel a Dózsa csépelt el leghamarabb, mintegy 60 mázsa j árpát adott kölcsön az egyénieknek. Viszont azok hordás j idején kölcsön adták fogatai- i kát, sőt maguk is segédkeztek. Jól dolgozik a tagság, szépen fejlődnek, csupán azt nem tartjuk helyesnek, hogy eredményeiket eltitkolva nem végeznek megfelelő agitáció6 munkát. Pedig további fejlődésüknek mindenesetre ez a legfontosabb tényezője. Czifra Miklós, tsz szervező. alakítják ki. Rátértek iskoláink a politechnikai képzés megvalósításának útjára amihez azonban még természetesen igen sok nehézséget kell leküzdenünk. Ehhez a kormány intézkedései mellett nagy segítséget adhatnak üzemeink, ipariak, mezőgazdasa- giak egyaránt. NÉHÁNY APRÓ, külsőségekben megnyilvánuló jel elsősorban az iskolák belső életében hozott változást. így végre megnyugtató intézkedése a Rendtartásnak a kosza nés egységesítése, tantestületi tagok megszólítása, stb. Ezzel részben a régi összevisszaságot részben a némelyik iskolában tapasztalt feszélyezett- séget számolja fel. A szocialista iskolának régi, de mo6t újból hangsúlyozottan kiemelt vonósa a szülői házzal való szoros kapcsolata Soha ennyire nem volt fontos ennek a két elsődleges nevelő tényezőnek az együttműködése, mint most. Egyre több szülő van, aki — talán későn megbánva — belátja, mennyire fontos legalább az általános iskola elvégzése gyermeke számára. Sajnos, még ma is vannak — nem is kis számmal és sokszor felelős funkcióban lévő szülők —, akik az iskolát egyáltalán fel sem keresik, vagy csak akkor mennek el oda, amikor már baj van. Pedig de jó lennp. ha végre mindenki megértené és érezné is, hogy gyermeKéért felelősséggel tartozik t AZ ÜJ TANÉV változást hozott az iskolai élet sok területén. Nyugodtabb körülményeket biztosított a tanítás-tanulás nehéz munkájához. Nagyobb önállósággal és nagyobb felelősségérzettel fogtak hozzá a nevelők magasztos hivatásuk teljesítéséhez, s egyre több idejük jut arra. |hogy erre elmélyültebben készülhessenek fel. Nem ártana, ha ezen a területen is még tovább haladhatnánk és elér- inénk azt, hogy nem kellene idejüket, energiájukat szétforgácsolni fizetett mellékmunkákra, a társadalmi munkák végzésébe pedig arányosan vonnák be őket. LEHETNE MÉG tovább folytatni a felsorolást és minél jobban behatolunk a tanévbe, egyre újabb vonások fognak felbukkanni. Ezek mind azt bizonyítják, hogy — miként életünk egyéb területén is — az iskolákban is állandóan tovább érlelődnek a szocialista demokratizmus és humanizmus gyümölcsei Hogy ez a folyamat minél gyorsabban menjen végbe, ahhoz csak az szükséges, hogy a közös cél érdekében egy szívvel-lélekkel végezzük munkánkat: szülők, pedagógusok és tanulók. Halasy László agyrédei jegyzetek Minden falu egy külön kis világ. Mert igaz bár, hogy korunkban egyetlen közösség, de meg egyeuen ember sem húzódhat ki a társadalom hullámveréseiből, igaz, hogy lé- nyegeoen egyazon viszonyok, beiso törvények, ösztönök munkálkodnak, minden íalu- oan, — de az is igaz, hogy itt is, ott is megtalálni a sajátos helyi alakzatokat, s igen tanulságos ezeket szemügyre venni. Végső soron a törvények — a társadalom belső törvényei — ilyen véletlennek tetsző, sajátos helyi formákat öltenek, megteremtvén az eiet vegteien gazdagsagat, mint a cseppkő bariangDan működő erők a cseppkövek káprázatos változatosságát. Nagy rede jómódú szőlőtermelő község, mintegy három és fél, négyezer lakost számlál. Két termelőszövetkezete van, az egyik a télen alakult. Kuiturnáza most épül, már tető alatt van. Egy-két hét múiva avatják. Sok huzavona volt ekörül a kuitúrhaz körül, két esztendeje rakták le az alapjait, s oly sokáig szüneteit az építkezés, hogy senki- sem bízott már az elkészültében. Jelkép lehetne ez a kul- turház, jelképe az új szellemnek, amely annyi ár és apaiy után győzedelmeskedett... Az igazi kulakok Ügy érzi néha az ember, hogy középparasztság és ku- iákság jóvátehetetlenül egybefolyik. Hoi a határ köztük, s van-e egyáltalán? A régi mesterkélt határvonal (350 aranykorona, 25 hold, szőlő beszorozva) rossz volt, a való élettől elrugaszkodott, ezt már fölösleges is bizonygatni. A falu véleménye? De hátha elfelejtette már a faiu a régi rosszat, hátha megszánta a ku- lákokat a számkivetettség, a nehéz terhek, az elmúlt években elkövetett túlkapások miatt és ez a szánalom arra bírja, hogy magával egyívá- súnak ismerje el az egykori kizsákmány olókat ? Nagyrédén Ismét megbizonyosodtam arról, hogy mégiscsak a falubeliek ítélete a legjobb mesgye kulák és nem kulák kozott. Mert mi történt itt? A rehabilitáció során tizenegy középparasztot mentesítettek. Négy kulák maradt. De ezt a négyet már nem csak a tanácsháza tartja számon, hanem az egész falu. Akárkit kérdeztem, tartotta a kezét és a négy újján sorolta: ez, ez, ez kulák. A voit százholdas, a múltbeli »vitéz«, az, aki kutyául bánt a napszámosaival, az, aki csendőrökkel vitetett el embereket, az, aki becsapta a falut, aki harácsolt, aki pöffeszkedett a nála szegényebbekkel. Sokat emlegettük az ellentéteket kulák és dolgozó paraszt között. Ilyen ellentét van. De csak akkor, ha azt tekintjük kuléknak, akit a falu, ha nem keverünk össze búzát és ocsut. Paraszti sors Porzik az út a lovak patái alatt. Egy kapu előtt megáll a kocsi s a gazda lekászolódik. Most ért haza a határból ötvenéves forma, erős, vállas ember Az egyik rehabilitált. Gál Vendel húszholdas közép- paraszt Benn, a tiszta szobában megered a szó s kibontakozik egy paraszti élet tragédiája. Olyan tragédia, amelyen a rehabilitáció nem segíthet Megpróbálom megközelítően visszaadni az elmondottakat. — Ne gondolja ám, hogy mindig ennyi földem volt. Dehogy volt. Én kapáltam össze a két kezemmel. Az egész országot végigkapáltam. Amit kerestem, félreraktam. Kocsmában engem nem láttak. Még a vasárnap is kinn talált a földeken. Eltettem minden garast, aztán amikoe összegyűlt valamennyi, földet vettem. Hogy az én gyerekeimnek ne kelljen a másén görnyednie... Mély lélekzetet vesz, mintha sóhajtana, úgy mondja tovább: — Hamar megtalálja az én földemet. Nekem nem égett le a kukoricám az idén se. Meg van az munkálva úgy, ahogy kell. Mert rossz föld nincs, azt elhiheti. Csak rossz gazda van. Terem minden főid, mint a bolondóra, ha megbecsülik. Megnézheti a földemet. De hát... mit érek veie. Rossz a lábam, nem bírom már úgy a munkát, ahogy kellene. Felhúzza a nadrágja szárát, s megmutatja vastag visz- erekkel behúzott lábszárát, combját. — Elmentem doktorhoz vele, azt mondta, megoperálja, de azután is pihennem kell sokat, kímélnem ... Hát akkor minek menjek kés alá? Jó lesz nekem már így is ... Csak segítség lenne. Beteg a fiam, nem bírja a munkát. — Ez az egy fia van? — Ez. Három volt, kettő meghalt. Én meg már kidűiök lassan. Pedig a koromtól még bírnom kéne. Csak hát ez a rossz láb... Nehéz kezét az asztalra fekteti, sóhajt: — Nincs más hátra, felét leadom. A másik felével meg- birok még. Mit csináljak? Nem is sajnálnám úgy, ha nem magam kapáltam volna össze. Mennyi kapavágás minden kis rögí Akire úgy maradt a föld, apjától, az nem sajnálja. De én megdolgoztam érte. Maga elé mered, mintha a földeket nézné, a szépen termő táblákat, amelyek magukba szippantották egy élet küszködését, s amelyeket már nincs, aki megműveljen ... Vissza a közösségbe A rehabilitáció nem csak szép gesztus, nem csak terhek könnyítése. A rehabilitáció azt is jelenti — nem is utolsó soroan —, hogy a megbélyegzett, kirekesztett gazdákat újból bevonják a iaiu közösségébe. Erre pedig még keveset tettek Nagyrédén. Elsősorban a pártszervezet gondja lenne, hogy foglalkozzon a rehabilitált közeppa- rasztokkal. De a pártszervezet még édes-keveset tett. Az egyesült, megerősödött Népfront adhatna tisztséget, megbízást annak, aki aikaimas rá. De még erre sem került sor. A DlSZ-szervezet derék példát mutatott: befogadott egy fiút, akinek szülei kuiákként szerepeitek azelőtt. De DISZ- koru fiatal elvétve akad csak ezekben a családokban, s a DISZ egyébként sem pótolhatja azt, amit a pártszervezet és a Népfront mulaszt.. Több gonddal, több szeretel- tel keli közeledni ezeknez a középparasztokhoz. Meg azt sem szabad rossz néven venni, ha tartózkodóvá, kesernyéssé tette őket a múlt. Elvégre érthető, ha egyik napról a másikra nem tudnak felejteni. Egy biztató jel mindenesetre van, az, hogy a rehabilitált középparasztok közül hárman már a nemrég alakúit Győzelem tsz tagjai, s hármójukból került ki az elnök is: Fehér János. Talán még több is lesz, aki a közös gazdálkodást választja. Talán egyszer Gál Vendel is rászánja magát, ha olyan munkát tudnak adni neki, ahol érvényesítheti tudását, s nem kell túlságosan igénybe vennie fájós lábát Végtére is a társas gazdálkodás a jövő, az egyetlen kibo- nyolódás a paraszti tragédiákból. Ezt a jövőt bizonyítani kell. De erőltetni nem szabad. gács András Érdemes megnézni vételkötelezettség nélkül a fÖLDMÜVESSZÖVETKEZET VAS- ÉS MŰSZAKI SZAKÜZLETÉT, Eger, Zalár József utca 10. szám alatt. Nagy választékban vásárolható: Tűzhelyek, vaskályhák, hordozható cserép- kályhák, háztartási és méhészeti eszközök, mezőgazdasági és borászati gépek, villamos- motorok, rádiók, varrógépek, villamossági felszerelések, stb. — A zeneirodalom legszebb művészi felvételeiből hanglemezek óriási választékban.
