Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-22 / 74. szám

nIpOjsäg 1958. szeptember 22. szombat ÚJ KÖLTŐK - ÚJ FERSSEK LSI GÁL IMRE: KÉT SZÉP ÖREG öregapám s öreganyám napjait az élet guzsaján lefonta már. Kora reggel a ház elé ültek: bóbiskoltak, sütkéreztek. Valaha együtt ültek az ülésen, — a határba mentek — akárcsak ott a kis széken. Az első lépést velük tettem. Fogatlan szájjal nevettek. Széttárt karjukba szaladtam. ■ örömükben magasba kaptak. Kályha melleit Tanítok. Gyerekek ülnek körül. Szemük egy-egy kicsi ablak. Megvillan bennük a múlt: kéken. S úgy fáj a szívem, mint a rabnak. Olyan, mintha vagon­rács mögül néznék — utolsó kocsiból — a tájra. Mert csak azt látom, ami elmaradt. Dörömbölj mellettem, öreg kályha. Én már nem megyek korcsolyázni. Sarkam se rúg színes jégkacsát. Míg mesélek, mesélek hosszasan, megkérlek, tégy a tűzre fát. BOCSI JÓZSEF: Apám és én Apám azóta az ekaszarvtől Hajtja a csontos lovait, 8 én innen a vén szobából nézem A Nap tüzelő csókjait. Apám azóta a magot verve Varjúkra ront és kiabál, És én a pesti szobámban ülve Futok a könyvek bársonyán. Apám azóta a napraforgót Vert a konyha küszöbén, S én a pesti szobában élek az Iskola pénzén és kenyerén. Apám azóta már elfáradtan Végzi a napi dolgait, £s én itt a pesti vén szobámban, Futom a könyvek sorait. GACS ANDRÁS: Szeptemberi hasonlatok A délután nagy kócos, bús madár. Tollászkodni arany kapukra száll. Ha felrepül, zuhogva kél a zaj, két barna szárny egy várost betakar. A délután sóvárgó, furcsa lány. Sugár inog kibontott, dús haján. Felhő inget derengő fénybe tart és súg, dúdol egy menyegzői dalt. A délután konduló mély harang, gyűrőzve száll az álmos ég alatt; mint koporsót a gyászoló család, lombzizzenás követi sóhaját. SZKLÄNIC VINCE: Kerékpárra! a fénykén Az álom mély vizében megfüröd­[tem és friss a testem. Ma rétek, dombok várnak. Cscnd- [jüket oly régen kerestem. Erdők mögött fahegyre áll a nap, megtartja két ág. A lomha dinnyék érni kezdenek, s híznak a répák. A kerékpárom felragyog a fényben és szinte éget. Villant a hossz, út kocsik farából ezüst ekéket. A könnyű pára felszakad. Kitárul a Rába völgye. A töltés alatt, mint keret sötétül a fűzek zöldje. Az ökrök nyelve lóg, nyakuk le- [csügged. Nehéz a járom. A lélek telt a tájjal, s ring a láb a két pedálon. SiRUMPLISZEDÉS Meggyújtották, s most ellobogva [ég a szedett krumpli zörgö szára. Kavargó füstje hűvös réteken s fák lombja közt gyűl éjszakára. Keserű szagát fölszívja a táj, s megnő vele az őszi este. Egy copfos kis parasztlány szedi a krumplit nagy, nehéz fülesbe. A hajlongásban szoknyája alól kivillog karcsú lábaszára. A rétek fölött megsűrül a köd, huliong a harmat, nő a pára. Æ5 NAPTÁR S3 JKonkrétisálódunk Ügy hallottam, egyik tö­megszervezetünkben nehez­ményezték, hogy a Népújság egyes munkatársai verseket irkáinak, — ahelyett, hogy a ezóbanforgó tömegszervezettel foglalkoznának többet. Nem lehet meg nem szívlel­ni ezt az építő bírálatot Hogy az önkritika ugyancsak építő legyen, elhatároztam, hogy ezentúl kizárólag közérdekű kérdésekről verselek, minde­nekelőtt pedig az említett tö- megszervezetről. íme: Az elmúlt ne- uyedévben Céljaink szel­lemében Szervezetünk Szervezett Negyven érte- Kezletet. Hiányosság Is akad, De leküzdjük Azokat És haladunk Előre Céljainkat Betöltve. Talán lesznek olyan kispol­gári elemek, akik hiányosságo­kat fognak felvetni a költe­mény színvonala terén, azon­ban látni kell a vitathatatlan pozitívumokat is a közérdekű probléma és a költői forma összekapcsolásával kapcsolato­san. Folyamatban van továbbá más öncélú műfajok átszerve­zése is, melynek során külön­féle intézmények népszerűsí­tésével fogjuk összekötni a moziműsort, a rejtvényt és az apróhirdetéseket. (gács) Szeptember 22: 1921-ben halt meg Vazov I. bol­gár költő. Szeptember 24: 1952-ben, a Román Népköztársa­ság egyhangúan megszavazta az új alkotmányt. 95 éve halt meg Brunswick Te­réz gyermekpedagógus, aki az or­szág első kisdedóvó intézetét meg­nyitotta „Angyalkert“ néven. 1541-ben halt meg Aureolus Par racelsus svájci orvos. Szeptember 25: ■ 11 éve halt meg Bartók Béla magyar zeneszerző. 1791-ben született Markó Károly festőművész. 107 éve, hogy meghalt Johann Strauss osztrák zeneszerző. — AZ EGRI Gárdonyi GÉZA SZÍNHÁZ saját autó­buszt kap. Ezzel az autóbusz- szal könnyebbé válik a tá­jolás. — KÉT TERMELÖCSO- PORT tagjai kapták meg az elmúlt napokban a működési engedélyt, a karácsondi Szor­galom és a nagyíugedi Petőfi tszcs tagjai. A két új tszcs-ben az őszi munkákat már közö­sen végzik, — SZEDIK A CSEMEGE­SZŐLŐT a gyöngyösi járás­ban. A járás híres szőlőter­melő tsz-eiböl és az egyéni termelőktől naponta 20—25 vagon csemege és koraérésű szőlőt szállítanak el export­ra és belföldi fogyasztásra. Az idén már közel 500 va­gon csemegeszőlőt szállítot­tak el, s ezután még újabb kétezer vagon elszállítására lehet számítani. — FIATAL ANYÁK talál­kozóját rendezte meg szep­tember 18-án Gyöngyösön a Városi Hazafias Népfront Nő- tanácsa. Dr. Karikás László szülészeti osztályvezető főor­vos a terhesség megszakítás­sal kapcsolatos problémákról, Fejes István kórházi igazgató­főorvos pedig a gyermek egészségvédelméről beszélt. A találkozón 80 fiatal anya vett részt. A találkozót film­vetítés követte „Anyai gon­dok’* címmel. (Szepesi And- rásné.) — A VERPELÉTI állo­másról naponta 15—20 vagon csemegeszőlőt szállítanak ex. portra. A verpeléti és kör­nyéki csemegeszőlőt Nyugat- Németországba, Kelet-Német- országba és más nyugateuró­pai országokba szállítják. ÄV V ^ >í V P Neve Füzes Erzsi. Hiába kutatsz emlé­kezetedben, kedves olvasó, aligha talál­kozhattál még ezzel a névvel. Azazhogy... láthattad már. A Csongor és Tünde plakátján. <5 lesz a szőke Ledér. Kora huszonkét év. Nem látszik többnek tizennyolcnál. Ez egyébként nem sokat számít ebben a kor­ban. Nevét azért nem ismered, mert pár hónappal ezelőtt még a Színművészeti Főiskola hallgatója volt ,s most kezdi meg színészi pályáját. Meddig ível ez a pálya, senkisem tudhatja. De a szemünk láttára indul el, s ez joggal kelt bennünk kíváncsiságot. Hogyan lett színésznő? Nevet, amikor meg­kérdezem. Ezt nagyon nehéz elmondani. De azért nekifog. Korán árvaságra jutott, nagynénje nevelte fel. 1949-ben végezte el az általános iskolát. Sok minden terve volt akkor, sok mindeïf szeretett volna lenni, de sehogyan sem bírt dűlőre jutni. Elment Csepelre és kitanulta két év alatt a szerszámlakatosságot. Tíz napig dolgozott, mint segéd, aztán elvitték szak- rettségire. Akkor már eldöntötte, hogy szí­nésznő lesz. Miért? Gyermekkorától fogva szerette a színházat, hétről-hétre előadásokra járt, s Cse­FILM TRAVIATA iiKomi m — SZEPTEMBER 3-ra vir­radó éjjel ismeretlen tettesek betöréses lopást követtek el az egri Vörös Csillag Film­színház és a strandfürdőnél lévő Kiskereskedelmi Válla­lat bazár és az ugyancsak ott lévő büfében. A három hely­ről összesen 1500 forint érté­ket loptak el. A tetteseket rendőrség rövid idő alatt el­fogta Birincsik József bünte­tett előéletű, egri lakos és két fiatalkorú társa személyében, akik felelősségrevonása nem marad el. — MÉLYPATAKI IGNÁC gyöngyösi lakos, mint a Kis­kereskedelmi Vállalat egyik italboltjának eladója, 3500 fo­rintot sikkasztott. Majd má­sik árudához kerülve, rend­szeresen hordta lakására lenérték nélkül az árut. így lopott holmi értéke mint egy 20 ezer forint. Emellett hanyagul látta el a borkezelői teendőit, s összesen mintegy 40 ezer forintos hiánya lett Tárgyalása szeptember 27-én lesz a gyöngyösi járásbírósá gon. el­Az Ismét olasz operafilmet láthatunk. Szeptember 20—26-ig tűzte műsorára a gyöngyösi Szabadság Filmszínház a Tra- viata című filmet. Megelevenedik előttünk ifjú Dumas hí­res regénye, s felcsendül Verdi operájának gyönyörű zenéje. Violetta Valery — vagy ahogy az éjszakai Párizs nevezi — a Kaméliás hölgy megismerkedik Germont Alfréddal. Vio­letta tüdőbeteg. Csak a szórakozásnak és kalandnak él, de most beleszeret Alfrédba. A fiatalok boldogságát Alfréd szülei megakadályozzák és Viola bánatában csakhamar meg­hal. Alfréd Germont-ot Gino Mattéra, Viola Valery-t Nelly Corradi eleveníti meg. Az operát Onelia Fineschi — Gino Mattéra — Tito Gobbi, Arturo la Porta tolmácsolásában hallhattuk. 811 FILM HÍREK ■■■ — SZEPTEMBER 14-én meg­kezdték az első magyar balett- film, ,,A Pázmán lovag-‘ forgatá­sát. Arany János víg-balladájából készülő film zenéjét Ránky György szerezte. Rendező Gertler Viktor. Szólót táncolnak a film­ben Pásztor Vera, Havas Ferenc, Vashegyi Ernő. A címszerepet Eck Imre táncolja. — ÉRDEKES hírt közöl a Bor­ba. A Béke völgye című jugo­szláv filmet elkészülte után újabb felvételekkel egészítik kl. A fil­met Igen gyorsan fejezték be al­kotói, hogy résztvehessen a pulai fesztiválon, ahol sikert Is aratott. Stiglie rendező most utólag töké­letesíteni akarja alkotását. ■= SZÍNHÁZ = cA túnulal IjtqpjCLtoLtabb- taiqfcL pelen rengeteget szerepelt, szavalt maga is a műkedvelő csoportban. De nem csak ezért. Amikor az üzemben felszabadult, mehetett volna pilótaiskolára, táncosnőnek és színész­nőnek. Ezt mondja: ha pilótának megyek, egesz életemben pilóta lettem volna. Ha tán­cosnőnek, akkor mindig csak táncosnő le­szek. De mint színésznő, minden este más va­gyok. Mindig az, akit alakítok. Képességeit fölmérni most még aligha lehet. De jót iger rendkívüli fogékonysága, korát meghazudtoló komolysága. Egyáltalán nem olyan, amilyennek sokan képzelik a színész­nőt. Komoly és mély érzésű ember. Legked­vesebb írója Balzac és Móricz Zsigmond. Ezen egy kicsit mosolyogni is kell. Egy hu- szonkétéves lány, akinek legkedvesebb írója a komor, szigorú, realista Balzac. De csak­ugyan így van. Figyelmes, sok mindent ész- revevó szemmel tekint a világba. Alig pár hete van Egerben és máris tele van élmény­nyel. Felfedezte a város jellegzetes vonásait, alakjait, epizódokat mesél, amelyeket sokan észre sem vennének. És nagyon jól érzi ma­gát itt. Mostanában sok szó esik arról, hogy nyak­ra-főre emeltek ki nálunk embereket üze­mekből, máshonnan, s hogy ezek az emberek nem mindig állják meg a helyüket. Ez igaz. De az az érzésem, hogy Füzes Erzsi azokhoz tartozik, akikkel csak nyert a társadalom — még ha egy szerszámlakatossal kevesebb is lesz Csepelen. Mást mit mondjunk még róla? Esetleg még azt, hogy igen csinos. Hogy szőke haja, bar­na szeme érdekessé, vonzóvá teszi arcát. De­ltát ezt hadd döntse el majd a közönség. Áss új technika ifjú harcosa JÓ IDEIG várakoztam rá a DISZ irodában, amíg végre a sok munka és elfoglaltság kö­zepette is tudott egy kis sza­bad időt szakítani magának. Kellemes benyomást tett rám az első találkozás, amikoris egy mosolygós, szinte gyerekes arcú 26 éves fiatalember nyi­tott ajtót, és mutatkozott be: Tóth István vagyok. Aztán leültünk, s ő, a DISZ- titkár, meg én hosszan elbe­szélgettünk. Az apró részle­tekből aztán lassan kirajzoló­dott bennem a fiatal főtech­nológus itteni életének, tevé­kenységének néhány fontos mozzanata. 1954-ben, amikor üzemmér­nöknek idehelyezték a Szer­szám- és Készülékgyárba, úgy érezte, hogy kötéllel sem lehet őt itt megtartani. Csakis ha­za, szűkebb hazájába, Salgó­tarján környékére vágyott, hisz így tervezgette ő magá­ban még az egyetemen. Eltelt néhány hónap és Tóth István — aki az egyetemen Rákosi- ösztöndíjas hallgatóként állt helyt — itt is magára talált. A fiatal üzem műszaki problé­máinak tanulmányozása, az egyre sokasodó feladat, a vál­lára nehezedő felelősség meg­érlelte benne a meggyőződést: itt kell maradnom, helyt kell állnom, hisz komolyan vesz­nek, számítanak a' munkámra. FÉLÉVES gyakorlat után az előkalkulációs osztályon ka­pott új beosztást a fiatal mér­nök, ahol az üzemmenet gazdasági részével ismerke­dett meg. — Ügy érzem, nem volt hasztalan számomra az itt eltöltött félesztendő — emlék­szik vissza az akkori időkre. Azután a műszaki osztályra kerültem, mint szerkesztő, gyártásvezető — folytatja Tóth István. Itt azután egy másik fiatal mérnökkel együtt valóságos műszaki for­radalmat hajtott végre — fűzi hozzá a DISZ-titkár is. Az eszterga gépekre mindenhol felszereltette az úgynevezett hidrofix másoló berendezést, s így a bonyolultabb munkada­rabok elkészítése aránylag rö­vid idő alatt egy gépen is le­hetővé vált. ­A fiatalság, a fiatalos len­dület és munkakedv szoros kapcsolatban áll mindennel, ami új, ami haladó, amely győzelmet arat a régi felett, fóth István sokoldalúan tud­ta hasznosítani fiatal szívé­nek és eszének ezt a tulajdon­ságát. Üj alapokra fektette á művelettervezést, s a művelet­liáziasszonyok segítőtársa : AZ EGRI PATYOLAT Egyemeletes modem ház emelkedik ki a földszintes há­zak közül a Sas úton. A Pa­tyolat mosodája, tisztítója és festőüzeme van itt. Ahogy belép az ember, jellegzetes »új épületszag« csapja meg az orrát. Az emeleten van az igazgatónő szobája. Kedves, mosolygós asszony, barátságo­san fogadja a látogatót. — Hány műszakban dolgoz­nak? Sajnos, csak egyben, reggel héttől délután háromig. Még nem elég nagy a forga­lom ahhoz, hogy két, vagy há­rom műszakot tudjunk beállí­tani. — Mióta dolgoznak itt? Áprilisba vettük át ezt az épü­letet A Kertész utcai üze­münk nagyon kicsi volt, el­avult .gépekkel, s a legmini­málisabb egészségvédelmi kö­vetelményeknek is alig tud­tunk eleget tenni. Áprilistól 250 ezer forintot ruháztunk be csak gépekre, a régieket felújítottuk és korszerűsítet­tük. A folyosón friss, tiszta a le­vegő, ugyanilyen a munka­szobákban is. Gyönyörű, tá­gas ablakokon tódul be a friss levegő, nyoma sincs a jelleg­zetes fojtós, gőzös mosodai le­vegőnek. A mángorlógépnél önműködő biztosító van, ne- íhogy valakinek a kasé a han­gerek közé kerüljön. Tiszta ruha illata csap meg bennün­ket, amikor az elosztó szobá­ba kerülünk. — Milyen öröm lehet an­nak, aki ilyen szép gonddal kezelt ruhát kap vissza? Szomorúan legyint kezével — Sajnos, ez csak addig szép: amíg itt van. Az elosztóhely az egyik, itt van az épületben, a másik a Marx Károly utcá­ban. Itt, a Sas utcai üzletünk­ben megfelelő minőségű árut tudunk átnyújtani, de a Marx Károly utcai üzletünk olyan kicsi, hogy ha hárman bemen' nek, a negyediknek kint kell maradni. Nagymennyiségű ru­hát szállítunk le mindennap oda — s csak nagyon össze­zsúfolva tudunk raktározni így természetesen összegyű­rődnek, hamarabb piszkolód­nak és nem tudunk megfelelő minőségű munkát nyújtani. Már számtalanszor kértük, hogy adjanak nagyobb üzle­tet, de kérelmünket »legjobb« esetben elutasították, bizony gyakran még választ sem kaptunk. A Sas utcai üzletben tágas helyen raktározzák a tisztított ruhát. Mindenki »újjászület­ve« kapja Vissza a holmiját. I Meglátszik rajta a gondos, lel- * kiismeretes munka. elemek összevonásával kiala­kította például a fogaskerék­gyártás új technológiáját. Ez­után csak egy gépnél, egy munkahelyen készítik a fo­gaskerekeket (fele idő alatt), s ez azt jelenti, hogy csaknem 100 százalékkal nőtt a terme­lékenység. MÁR KÖZEL egy éve fő­technológus Tóth István. A műszaki tervezés, az előkészí­tés, a haladó technika alkal­mazása, s a technológiai fe­gyelem betartása tartozik rö­viden összefoglalva munkakö­réhez. Mit jelent ez a gya­korlatban? Azt, hogy Tóth elvtárs már elkészítette az üzem távlati fejlesztésére vo­natkozó gép-igényléseket, ezenkívül több új gép megho­nosításához nyújt gyakorlati segítséget. A kúp fogaskere­kek gyártásához most kaptak 3gy kúp fogaskerék gyalut, 3 a főtechnológusnak nagy ré- ;ze van abban, hogy a dolgo­zók már megismerték az új gépet, s ami a legfőbb, ered­ményesen tudnak dolgozni ve­le. Most helyeztek üzembe így szovjet gyártmányú víz- ;zíntes üregelő gépet — ma­gyarázza lelkesen, majd arról beszél, mit jelent -ez az ön­költségcsökkentés szempontjá­ból, ezenkívül feleslegessé te­szi a sok időt és szállítási költ­séget igénylő kooperációt. Később azt is megtudtuk, hogy Tóth István rendszere­sen olvasgat külföldi szakla­pokat. A német szakirodalom­ból ismerte meg például a menethengerlőgép előnyeit. Már rendeltek és kaptak is belőle egyet, s ez a 10 perces esztergamunka helyett 20 má­sodperc alatt menetet vág a hengeren. Nemcsak az elmondottak alapján lehet következtetni, hanem Tóth István egész egyé­nisége elárulja, hogy a fiatal főtechnológus sajátjának érzi az üzemet, a gyár jövőjével együtt építi és tervezi saját jövendőjét is. Továbbra is itt szeretne lakni és megnősülni Gyöngyösön, ahol már otthon­ra talált. Egy másik dédelge­tett terve még, hogy szeretne külföldi tanulmányútra men­ni Csehszlovákiába, esetleg a Szovjetunióba is. Szeretne a gyakorlatban megismerkedni a fejlettebb ipari országok üzemeivel, gépeivel, haladó technikájával. ÜGY HISSZÜK, Tóth Ist­ván nem épít légvárakat, nem üres ábrándokat kerget, s ha­marosan megvalósulhat ez a vágya is. Jó munkáját, szor­galmát, fiatalos lendületét ne­ki is, vágyai teljesítésével, bol­dogabb jövővel viszonozza társadalmunk.

Next

/
Thumbnails
Contents