Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-08 / 70. szám

4 NlPÖJSÄG 19S6. szeptember 8, szombat JULIUS FUCSIK Tizenhárom éve ölték meg a nácik. Azok között a be­csületes, bátor cseh emberek között volt, akik egy pillanat­ra sem békültek meg a fa­siszta megszállással, s akik­nek legfőbb életcéljává azok­ban az években a fasizmus elleni harc vált. Fucsik egyik vezetője volt ennek a nehéz, önfeláldozó küzdelemnek. Iga­zi kommunista vezető. Hig­gadt, okos, félelmet nem is­merő ember, aki a lankadat­lan illegális munka hosszú évei alatt ki tudta játszani a Gestapo kopóit és sokáig, na­gyon sokáig elkerülte a le­tartóztatást. Végül is 1942 áprilisában el­fogták. Huszonnégy óra hosz- szat vallatják az SS-ek, a rendőrbiztosok egymást vál­togatják, belefáradva az em­bertelen kínzásba, de Fucsik- ból egyetlen nevet, egyetlen adatot sem bírnak kicsikarni Félholtan teszik a börtöncel­lába, hetekig lebeg élet és halál között. Végül kiláboi »Bivalytermészet« — mondja a börtönorvos. De lelki ereje még rendkí­vüli szívósságánál is nagyobb. Amikor fölépül, s egy ember­séges börtönőrtől tollat, pa­pírt kap, megírja azt a cso­dálatos könyvet, amelyet «Üzenet az élőknek» címmel adtak ki halála — és a fasiz­mus bukása — után. Ehhez fogható könyv nincs is talán a világon. Kommunista szívé­vel, kitűnő újságírói tollával, egy művelt és mindent meg­értő ember agyával veti pa­pírra gondolatait, tapasztala­tait. Tudja, hogy meg kell halnia, az első nap szörnyű kínzatásai újra, meg újra megismétlődnek, de a csügge- dés nem lesz úrrá rajta. Min­dent iát, mindent megfigyel (még a vallatását is olyan tárgyilagosan írja le, mint egy közömbös kívülálló), cso­dálatos írói erővel jegyzi fel a börtönélet apró eseményeit, s remekbe szabott kis jellem­rajzokat ír rabtársairól, bör­tönőreiről, vallatóiról. A te­hetség, az akaraterő, s az em­berbe vetett hit megrázó öt­vözete ez a könyv. Mint mondja: «A halál közelsége mindenkit pucérrá vetkőzte- tett . . . Minden mellékes do­log, ami mérsékelte, gyengí­tette, vagy megszépítette jel­lemed alapvonásait, lemállott rólad, elsöpörte a halált meg­előző vihar. Csupán a puszta alany és állítmány maradt: a hívő ellenáll, az áruló árulás­ba kezd, a kispolgár kétségbe­esik, a hős csatára indul.« Julius Fucsik hívő és hős maradt halála napjáig. Kom­munista és újságíró. Évszáza­dok múlva is emlékezni fog rá az emberiség, ahogy Mutíus Scaevolára és Dugonics Ti­tuszra emlékezik: a nagy ha­zafiakra, az igazi hősökre. a g. a. Készlet július Fucsik „Üzenet az élőknek“ c. könyvéből Az ostromállapot kellős kö­zepén biztosom elvitt magával Brányikba. Gyönyörű június illatozott a hársakban és az akácok fürtjeiben. Vasárnap este volt. A villamos végállo­más felé tartó emberek ára­data szinte lecsurgott kétol­dalt az országútról. Kirándu­lásról hazatérve, hangosak, vígak, boldogan fáradtak vol­tak, arcukon a nap, a víz és szeretőjük csókjainak emléké­vel — csak a halál, a folyton körülöttünk repdeső és feléjük is célzó halál nyomát nem lát­tam vonásaikon. Nyüzsögtek, ugrándoztak, kedvesen, mint a házinyulak. Nyúlj közéjük és tetszés szerint válassz ki egyet közülük, rögtön a hátsó sa­sokba húzódnak, de néhány pillanat múlva ismét tovább nyüzsögnek gondjaikkal, örö­mükkel, életkedvükkel. A rabok elfalazott világából meglepetésszerűen kerültem ebbe a sodró áramlatba. Ele­inte keserűen ízleltem édes boldogságának ízeit. Igazságtalanul, jogtalanul! Az élet volt az, amit itt lát­tam, együtt volt az élet, a szörnyű nyomás alat is elpusz­títhatatlan élet. Egyben meg­ölték és százban megnőtt, erő­sebb lett a halálnál. Miért tart­sam ezt keserűnek? Különben is: hát mi ott bent a zárkában, akik közvetlenül ebben az iszonyatban élünk, talán más fából vagyunk fa­ragva? Néha rendőrségi társasgép­kocsin vittek kihallgatásra; a személyzet itt békésen visel­kedett. A kocsi ablakain ke­resztül az utcát bámultam, a kirakatokat, a virágárusok áll­ványait, a járókelők tömegét, a nőket. Ha kilenc pár gyönyö­rű női lábat számolok össze, mondtam egyízben magam­nak, ma még nem végeznek ki. Aztán számolni kezdtem a szép női lábakat, méregettem, összehasonlítgattam, gondosan megvizsgáltam vonalaikat, szenvedélyes elfogultsággal el­ismertem és visszautasítottam, mintha nem életem múlna ezen, mintha életről egyáltalán szó sem lenne a játékban. A zárkába rendszerint későn tértem vissza. Petsek apót ilyenkor már az a kérdés nyugtalanította, hazatérek-e egyáltalán? A viszontlátáskor átölelt, röviden elmondtam neki, mi újság, kiket öltek meg tegnap a Kobyliszen — aztán éhesen nekifeküdtünk a szárított zöldségnek, víg nótá­kat énekeltünk, vagy pedig kötekedve, együgyü kockajá­tékban merültünk el, amely mindkettőnket teljesen lekö­tött. Ez rendszerint éppen azokban az esti órákban tör­tént, amikor bármelyik pilla­natban kinyílhatott zárkánk aj­taja, hogy egyikünket elszó­lítsa a halál üzenete: — Te, vagy a másik, le! Mindent vinni! Gyorsan! Bennünket ezúttal nem hív­tak. Átéltük az iszonyat idő­szakát. Mikor ma visszaem- lékszem erre, csodálkozom ér­zéseimen. Milyen csodálatos lény az ember, hogy elviseli az elviselhetetlent! Az mindenesetre lehetetlen, hogy ezek a pillanatok ne hagyjanak bennünk valahol mély nyomokat. Talán mint valamilyen filmtekercs rejtő­zik agyunkban az egész és egyszer, tényleges életünk egy napján levetítjük kockáit — ha megérjük ezt a napot. Am lehet, hogy csak temető lesz belőlük, pázsittal, amelybe drága magvakat vetettek. És a magvak kikelnek egy­szer. Nagvcbb terméseredmények a vegyszeres gyomirtás után A Növényvédő Állomás dol­gozói az idén 7 ezer holdon végeztek vegyszeres gyomir-1 tást. Az eredményről most az aratás-cséplés után győződ­hettünk meg. A viszneki Bé­ke Tsz-nél és a Kompolti Kí­sérleti Gazdaságban 2 mázsá­val, az adácsi Előre termelő- szövetkezetnél másfél mázsá­val, a visontai Petőfi terme­lőszövetkezetnél egy mázsával többet takarítottak be arról a területről, ahol vegyszeres gyomirtást végeztek. A kom­polti, nagyúti és kömlői egyé­nileg dolgozó parasztok is vé­geztek vegyszeres gyomirtást, s ők is a termésátlagok növe­léséről számoltak bet. Az ered­mények láttán a kővetkező évben még nagyobb területen Felhívás A Pedagógus Szakszerv zet német, orosz, francia, a goi és olasz nyelvtanfolyam kát indít kezdők és halad: részére. Jelentkezhet bár] Diákok az igazgató írásb: engedélyét hozzák magukk, Havi tandíj 25 forint, di koknak 20 forint. Első havi tandíj beiratá kor fizetendő! Beiratkozás: szeptemb 10-től 25-ig a Szakszervez« Székház (Széchenyi utca : sz.) Pedagógus Szakszervez irodájában (I. emelet, 9. sz.) Első óra az iskolában. ———— A színházi bérletről A plakátokról már lassan egy éve jól ismert fejléc je­lent meg a napokban a Szé­chenyi utca egyik üzlethelyi­ségének cégtábláján: »Gárdonyi Géza Színház Közönségszervező Irodája.« Itt árúsítják a színház új évadra szóló bérleteit. Érdek­lődtünk a bérletezés körülmé­nyei iránt. -«Két fontos eltérés van a tavalyi bérlethez ké­pest» — hangzik a válasz: »1. Az országban a mi szín­házunk az egyetlen, amelyik 25 százalékos kedvezményt tud biztosítani a bérlőknek. Ez annyit jelent, hogy egy 14 forintos jegy a bérlőnek 10.50 forintba kerül, vagy egy 12 forintos 9 forintba. 2. Áttérünk (sokak kívánsá­gára) — a helyhez és naphoz kötött bérletrendszerre. Mit jelent ez? Akinek bérlete van, a saját maga által vá­lasztott napon és ugyanazon a helyen nézheti végig mind a 10 előadást. Van bérletünk, amelyik mindig a bemuta­tókra szól, van, amelyik min­dig szombatra, keddre, szer­dára. stb." Mi a helyzet akkor, ha va­laki nem tud a bérleti nap­ján színházba menni? — kér­dezzük. »Erre is gondoltunk. Bár­mely napra érvényesítjük a bérletét (vasárnap kivételével, ami bérletszünet). — Lehető­leg ugyanarra, de feltétlenül olyan értékű helyre. Károso­dás tehát senkit nem érhet. Legkésőbb az előadás nap­ján 12 óráig minden bérlő be­váltja a bérlétét a neki félre­tett állandó helyére szóló jegyre. Természetesen akár egy héttel előbb is beválthat­ja A tavalyi bérlettel szemben ez a rendszer feltétlen előnyt biztosít a bérlőknek, mert a színház legjobb helyein állan­dóan a bérlők ülnek. A napi jegyvásárlók csak a fennma­radt helyekhez juthatnak hoz­zá-« Hogyan kell fizetni a rész­leteket? "Hat részletben, hat hónap alatt így a szezon utolsó be­mutatóit már befizetés nél­kül nézheti meg minden bér­lő » Utolsó kérdésünk: Hol tör­ténik a befizetés és a jegy- vásárlás? Tavaly sok panaszt hallottunk, hogy á színházi pénztár kiesik a forgalomból. «Ügy van. Mi is hallottuk a panaszokat. Bejelenthetjük, hogy az idén délelőtt is a Széchenyi utcában, a Szerve­ző Irodában lesz a nappali pénztár. Mindennemű bérlet- s jegy-ügy, vásárlás itt intéz­hető ell. Úgy hisszük, ezzel általános óhajt elégítünk ki.» Kilépve, látjuk, hogy a szer­vező iroda kirakatában éppen most helyezik el a nyitó da­rab, Vörösmarty: Csongor és Tünde c. verses mesejátéká­nak szép, színes díszletter­veit. Viszontlátásra a szeptember végi bemutató előadáson. ívaSa'J Nagy Lajos: Válogatott elbeszélések I—III. Kétszázhuszonnégy novella — Nagy Lajos hatalmas el­beszéléstermésének mintegy fele — jelent meg a Szépiro­dalmi Könyvkiadó Nagy Lajos-sorozatának e három köteté­ben. A válogatás — Vargha Kálmán munkája —, felöleli Nagy Lajosnak csaknem minden, kötetben megjelent elbe­szélését, és elsőízben teszi közzé az eddig kiadatlan, lapok­ban, folyóiratokban, vagy kéziratban maradt hagyaték még értékesebb részét. Az időrendbe állított novellák párat­lanul érdekes képet adnak a század első felének magyar társadalmáról, annak minden rétegéről, s egyben pontosan mutatják egy rendkívül vonzó és sajátos írói egyéniség fo­kozatos kialakulását. Nagy Lajosnak ötven éves írói pá­lyáján mindvégig a novella volt legfontosabb műfaja. No­velláinak témái a magyar életnek minden területére elve­zetnek, keményen és vádoló hangon fogalmazzák meg a társadalom kegyetlen ellentmondásait, a kisemberek életé­nek tragédiáit. Leírásai, megállapításai pontosak, tárgyila­gosak, szatírája és humora metszőén éles, valóságismerete bámulatos. A novellák egymásutánja kitünően mutatja, ho­gyan erősödik és keményedik meg a hangja a világháború, a gazdasági válságok, a Tanácsköztársaság bukása, a fehér terror idején. Tanúi lehetünk sajátos műfaja, a nagylajosi allegórikus novella megszületésének is. Helyet kaptak a kötetben azok az elbeszélései is, amelyek híres regényei­nek, a Kiskunhalom-nak, a Budapest Nagykávéház-nak és A tanítvány-nak vázlatai, első megfogalmazásai, mintegy előtanulmányai voltak. Nagy Lajos elbeszéléseinek mindeddig legterjedelme­sebb válogatása a sorozat. t FILM ŐK KETTEN Az egri Bródy Filmszínházban szeptember 8—12-ig ju­goszláv partizán filmet mutatnak be. A film a második vi­lágháború, a német megszállás éveibe vezeti a nézőt. Meg­elevenednek a dicső partizánharcok és két parasztember életén, jellemén keresztül a hazafiak helytállása. A két pa­rasztember: Stojant és Ilijat régi barátság fűzi egymáshoz. Szomszédok és egyben legjobb barátok is. Egy alkalommal a közös szántásból hazajövet partizánokkal találkoznak. Stojan fia, aki szintén partizán, apja házába viszi az egyik sebesültet, llija figyelemmel kíséri Stojant és ettől kezdve a barátság elromlik közöttük. Stojan házát az usztasák fel­gyújtják, feleségét és gyermekeit koncentrációs táborba hur­colják Stojant pedig agyonlövik. A másik gazda pedig előbb viaskodik önmagával de aztán lelkiismerete nem hagyja nyugodni és elindul, hogy megmentse a sebesült harcost. HEVES MEGYEI FILMÍV APÓK Heves megyei filmnapokat az Ifjúsági Béketalálkozó je­gyében rendezi meg a Mokép szeptember 13—26-ig. Szeret­nénk, hogy ez alkalommal még jobban növekedne a moziba já­ró iskolás gyermekek száma. Nem könnyű feladat a film tudatos felhasználása a nevelő munkában. Ezért a Moeiüzemi Vállalat a pedagógusok között pályázatot hirdet «A film sze­repe az ifjúság nevelésében» címmel. A pedagógusokat ar­ra kérjük, írják meg, hogy a filmet a gyakorlatban milyen módszerrel, hogyan használják fel nevelő munkában, hogy a jó módszereket megyei, sőt or­szágos viszonylatban is hasz­nosítani tudjuk. írjanak a té­maválasztásról, és ezzel kap­csolatban tegyenek javaslatot. Fiatalságunk keresi a köve­tendő példákat, s gyakran gon­dolkozunk, hogy kit hozzunk fel a történelemből, akit min­den kockázat nélkül állítha­tunk a fiatalok elé, mint aha- zafiság és a kötelességteljesí­tés mintaképét. Kevés ilyen filmünk van. Több pedagógus kérdezte már, miért nem ké­szül játékfilm egy Hunyadiról szóló alkotásról, vagy Eger vár dicső védőiről stb. A pedagó­gusok témaválasztással kapcso­latos kezdeményezésük alap­ján megoldódhat ez a hiányos­ság. A Heves megyei filmnapok alkalmával nőjjön a moziláto­gatók tábora és szerettessük meg azokkal is a filmet, akik eddig ritkán jártak moziba. Minden lelkes, aktív mozilá­togató az elkövetkezendő idő­ben legyen propagandista. Ne feledjék el. hogy a hazánkban bemutatott filmek arra taníta­nak, hogyan éljünk, dolgoz­zunk. Tanítanak a művészet új eszközére, a szocialista rea­lizmusnak gyakorlati alkalma­zására. Uj utakat mutat meg, megmutatja azokat a problé­mákat, melyek az építőmun­kánkban és életünkben min­dennaposak. A Heves megyei filmnapo­kat elsőízben rendezzük meg. Azt hiszem, a filmkedvelő kö­zönség nevében beszélünk ak­kor, amikor ez alkalommal szeretettel köszöntjük a film­gyártás alkotóit, művészeit, A filmművészet fejlődését úgy tudjuk még jobban elősegíteni, ha még több pihenni, szóra­kozni vágyó dolgozót kapcso­lunk be a mozilátogatók sorá­ba. Arra törekszünk, hogy egy- egy filmelőadás után — legyen az város, vagy község — kel­lemes szórakozás utáni érzés­sel megtelt, megelégedett em­berek hagyják el mozijainkat. Szepesi Sándor, Mokép Egri Vörös Csillag: Szeptember 8—12: Othelló (szov­jet, Szeptember 9-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor: Ifjú szívvel. Egri Bródy: Szeptember 8—12: ök ketten (jugoszláv). Egri Béke: Szeptember 8—10: Idegen tollak (szovjet). Egri Szabadság: Szeptember 8—9: Szicíliai vér­bosszú (olasz). Gyöngyösi Szabadság: Szeptember 8—12: Utak és sor­sok (szovjet). Szeptember 9-én, vasárnap dél­előtt matiné: Északi Robinsonok (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Szeptember 8—10: ök ketten (jugoszláv). Szeptember 11—12: Ma este min­den véget ér (csehszlovák). Szeptember 9-én, vasárnap dél­előtt matiné: Ki a legjobb em­ber? Hatvan: Szeptember 8—10: Döntő pillanat (jugoszláv). Szeptember 10—12: Verdi (olasz). Szeptember 9-én, vasárnap dél­előtt matiné: Kiskrajcár (magyar). Füzesabony: Szeptember 8—12: Vörös és fe­kete II. (francia). Pétervására: Szeptember 8—9: Gábor diák (magyar). Szeptember 11—12: Az emirátus ukása (szovjet).- hírek ­— A KÉPESLEVELEZÖLAP története c. kiállítás nyílik szombaton délután 5 órakor Egerben, a SZOT székházban. A kiállításon a képeslevelező­lapok első megjelenéstől kezd­ve napjainkig láthatók. — ÖTÉVES jubileumát ünnepelte az egri Fodrász- és Fényképész Szövetkezet, öt év alatt az egri fodrász­ipar három szakma kiválója, hat jelvényes és 14 okleveles dolgozót tüntetett ki. — ERDÉLYBE indul autó­busz szeptember 21-én. Az út­vonal Nagyvárad—Kolozsvár— Marosvásárhely érintésével a Békás szoros és a Gyilkos tó. Részvételi díj 260 forint. — SZÁZADIK külföldi csoport érkezett csütörtökön városunkba. A századik cso­port egy holland csoport volt, amely épp úgy, mint a többi, elragadtatással nyilat­kozott városunk szépségeiről — CSILLAGASZATI hetet rendez Egerben a TTIT Heves megyei szervezete. A csillagá­szati hét szept. 10—15-ig tart, a Mars bolygó földközelsé­géről, a rádiócsillagászatról és a naprendszerről tartanak majd érdekes előadásokat a Ped. Fő­iskola csillagvizsgálójában. ; kívánják igénybevenni me­gyénkben a vegyszeres gyom­irtást.

Next

/
Thumbnails
Contents