Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-08 / 70. szám

1956. szeptember 8, szombat

NÉPÚJSÁG

5

A mátravidéki lignit és jövője

Vidám a hangulat a petőfibányai bányásznapon.

Filmhírek

íiócsó Mihály kiváló vájár 2800 forint hűségjutalmat kapott.

Molnár István csillés bevásárol a hűségjutalomból.

— A SZOVJETUNIÓ kopro- dukciós filmet készít az Egyesült Államokkal. Surin, a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának helyettes vezetője New Yorkba utazott, hogy a film készítéséről tárgyaljon.

— KÉT ÜJ magyar film forgatását fejezték be. Az egyik a „Ha- nibál tanár úr“, a másik pedig „Mese a 12 találatról“.

— SZEPTEMBER 8-AN városunkban, Egerben kezdik meg a legújabb magyar játékfilm, a „Bakaruhában“ külső felvételeinek

forgatását.

— OLASZORSZÁGBAN színes cinemaszcope film készül a „Lány a rizsföldekről“ címmel.

— JUGOSZLÁVIÁBAN szeptember végén megkezdik a „Büntetettek“ című film felvételeit, amelyet egy francia rendező rendez.

— A DEFA nyugat-német filmesekkel tárgyal Thomas Mann világhírű regényének, a „Buden- brook ház“ megfilmesítéséről.

— „KÖLYKÖK, SUHANCOK“ címmel nyugat-német ölm készült a bűnöző fiatalokról. Fiatalokról szól az új olasz film, „Az éjszakád város".

— YVES MONTAND és felesége, Simne Signorét megkezdték a „Sálemi boszorkányok“ című ko- produkciós filmet.

— A KÖZELJÖVŐBEN Indiában több magyar filmet bemutatnak.

— A Szovjetunióban nagy sikerrel mutatták be a Halhatatlan Gar- nizon című filmet, melynek cselekménye 1941 június 22-én kezdődik.

— Párisban játszódik le az új német film, a Genevievet, mely a német megszállás alatti időt mutatja be.

— A nyugat-berlini CCC filmgyár tervbe vette Goethe Faustjának újból való megfilmesítését. Fimet

.készítenek Victor Hugó „A nevető j ember“ című regényéből is.

— A kenyér, szerelem és fantáda, valamint a Kenyér, szerelem es féltékenység című filmek nagy sikere arra késztette az olasz filmexportőröket, hogy egy harmadik részt is gyártsanak a sorozatból, ez alkalommal Sophia Lorennel. Ennek a címe befejezetlen maradt: „Pane, Ámoré E ...“. Nyugatnémetországban a filmet Szerelem, kenyér és 1000 csók címmel játsszák.

— Üj játékfilm, készítését kezdték meg a jugoszlávok. A film a halászok életéről szól. Címe: Hálóban.

Sokat beszéltünk már megyénk szépségeiről, gazdagságáról, nem egyszer a dicsekvés hangján írtunk arról, hogy a természet mily pazar bőkezűséggel hintette el hegyeink alatt gazdag kincseit; mennyi olaj, érc, kő és értékes ásvány húzódik meg a föld gyomrában, a Mátra és a Bükk rengetegei alatt. Mégis a legértékesebbről egy kissé megfeledkeztünk. Sokan talán még máig sem tudják, hogy a talpunk alatt mily gazdag lignit-telepek, fiatal szénvonúlatok helyezkednek el.

A szakemberek. geológusok és kutatók többszáz millió tonnára becsülik azt a lignitkészletet, melynek vonulata itt húzódik és Petőfi- bányától kelet felé haladva, egészen a megye másik széléig nyújtózkodik végig. Pe- tófibánya, Rózsaszentmárton Szűcsi, Gyöngyös — jelzik a fiatal barnaszén telep útvonalát, majd innen Abasár, Márkáz, Halmajugra, Kápolna felé folytatódik a gazdag szén- vagyon.

Mintegy 60 millió tonna- mennyiségben külön telepet alkot még az Eger környékén található barnaszén telep is. Nem kétséges hát ezek után. hogy ezek a szinte kimeríthetetlen széntelepek hosszú évtizedekig, s mondhatnánk évszázadokig szolgálják majd az embert, s az is természetes, hogy nagy jövője van ezen a területen a szénbányászatnak. Való igaz hát az a megállapítás, hogy maximális fejlődési lehetőségek előtt áll a mátravidéki szénbányászat.

Félévszázados múltra tekinthet vissza az itteni lignitbányászat. 1908-ban kezdődött meg a bányászkodás Rózsaszentmárton ban, majd Gyöngyösön. A kis kapacitású, korszerűtlen bányák lignitjét főleg háztartási célokra és mezőgazdasági üzemek, malmok, szeszgyárak fűtésére használták fel akkoriban a környéken. Csak a felszabadulás óta beszélhetünk nagyobb méretű termelésről. Egymásután épültek ki a modem, korszerű bányaüzemek, előbb Petőfi- bánya Vállalat, majd később a Mátravidéki Tröszt kezelésében. Ismeretes az is, hogy a jelenlegi termelés zöme a Mátravidéki Erőmű fűtőanyag ellátását szolgálja, kisebb része pedig háztartási szükségleteket elégít ki.

Mindez még csak a kezdet. A tröszt szakemberei alaçps tanulmányokat végeztek a mátravidéki szénvagyon felmérésénél, s elkészítették a hosszú időkre szóló, úgynevezett távlati tervet. Házilag százéves tervnek nevezik ezt a fontos iratot, s nem is alaptalanul, mert hosszú évtizedekre megszabja a fejlődés perspektíváját.

Elkészült a tröszt második ötéves terve is. E szerint 20 százalékkal növekedik majd a jelenlegi termelés, s mindezt a fokozott gépesítéssel, s az új szűcsi aknák fejlesztésével és két új akna megnyitásával igyekeznek megoldani, A tervek szerint Szűcsi és Nagyréde közötti részen nyitják majd meg a XIII-as és a

XIV-es aknákat, ezen felül a külszíni fejtésre is kedvező lehetőségek vannak. A geológusok szerint azonban akadályai is vannak a szén bányászatának. mert a szénvagyon egy része vizes helyen, az artézi víznívó alatt helyezkedik el, s ez megnehezíti a munkát. Meg kell küzdeni ezzel a természeti erővel.

Mit tartalmaz a százéves terv? Ha részleteiben nem is tudjuk ismertetni, mégis említsünk meg néhány fontosabb célkitűzést A széntermelés a jelenleginek kétszeresére növekedik majd 1900 után. Ehhez pedig az szükséges, hogy kétévenként egy- egy új aknát nyissanak meg, s ezek előreláthatólag Rózsaszentmárton, Nagyréde, Gyöngyöstarján, Abasár, Márkáz és Visonta felé lesznek Több millió forintos beruhásósra lesz szükség, hisz az új aknaüzemek mindenhol az akkori modem technika vívmányaival korszerű gépi berendezésekkel lesznek ellátva. A gépesítés során például a jö- vesztés teljes gépesítéséről, a korszerű szállításról és biztosításról sem feledkeznek meg.

Jelentős beruházásokat igényel majd a dolgozók elhelyezése, hisz az új bányák közelében újabb lakótelepeket, központokat kell majd kiépíteni. így minden bányász a munkahelyhez közel talál majd otthonra. S a szén, melyet már korszerű bányákban a jövő bányász nemzedéke termel, minden bizonnyal újabb hőerőművekben, vegyiművekben, valamint a háztartásban nyer felhasználást. Kimeríthetetlen ez a tartalék.

hosszú, de nagyon hosszé időkig tüzelhetnek majd vele.

örvendetes, hogy az utóbbi időkben egyre több és több szakembert foglalkoztat ez a kérdés, lehetne-e vegyiipart célokra felhasználni Málra- vidék szenét. Nem egy mérnök és technikus szájából hallottuk már azt, hogy kár eltüzelni ezt a szenet, hisz a lignit értékes vegyianyagokat tartalmaz, többek között sokféle műanyagot, műbenzint, és egyéb dolgokat készíthetne belőle egyre fejlődő vegyiiparunk. A későbbi nemzedékek talán szemünkre -vetik majd egyszer, hogy eltüzeltük ezt az értékes alapanyagot. Igaz, szükség van a Mátravidéki Erőmű fűtésére, és a háztartási szükségletet sem tudnák most mással pótolni. De igen hasznos mindaz a törekvés, amely a lignit vegyi felhasználására irányul. A Vegyipari Kutató Intézet szakemberei már többször jártak Petőfi- bányán, mintát vettek az itteni szénből, s valószínűleg már meg is ismerkedtek a lignit értékeivel, összetételével. Sajnos, azonban a vizsgálatok eredményeit még mindig nem közölték az itteni szakemberekkel, pedig ez nagyon érdekli őket.

Ha a százéves terv — a kellő tapasztalatok híján — nem is beszél a lignit vegyi felhasználásáról, mégis bízunk benne, hogy nem messze az idő, amikor felismerik lignitkészletünk igazi értékeit, s a Mátravidék értékes kincse még az atomkorszakban is nagyon sokáig szolgálja majd iparunk fejlődését, népünk boldogulását.

CSÁSZÁR ISTVÁN

Ének-Zenei tagozatú általános iskola

Ifjúságunk zenei műveltségének emelésére a Városi Tanács Oktatási Osztálya egy új iskolatípust indít be Egerben a Szvprényi úti iskolában. Az új iskola neve: Ének-zenei

tagozatú általános iskola. Feladata: az ált. iskola teljes anyagának elvégzésével egyidejűleg zeneértő, zenekedvelő fiatalságot nevelni, akik a komoly muzsika megszerelésével és megértésével szebbé és gazdagabbá teszik életüket, hazájukat.

Mi hozta létre ezt az iskolát? Közismert dolog, hogy Kodály Zoltán, a vüághírű magyar zeneköltő és pedagógus szívügyének tekinti a magyar ifjúság zenei nevelését. Tőle indult el az a gondolat, hogy azt ált. iskolában többet kellene törődni a tanulók ének-zenei foglalkozásával, több zeneórát kellene beállítani. A gondolat ezelőtt hét évvel Kecskeméten, Kodály szülővárosában öltött testet és megszerveztek egy olyan iskolát, ahol mindennap énekzenei foglalkozást tartanak a többi tantárgyak teljes értékű tanítása mellett A következő években 12 ilyen iskolát nyitottak és mindegyikben — a közismereti tárgyakból is — kiemelkedő eredményeket értek el a tanulók.

Ezekben az iskolákban jobban számolnak, mert a szám nem elvont fogalom nekik, testükben érzik a ritmussal.

I Hamarabb olvasnak folyékonyan, mert a mondatban érzik, éreztetik az összefüggi zenei formát. Szebben, pontosabban írnak, mert a kottaírás nagyobb vigyázatra szoktat, ott egy kissé félrecsúszott pont már más hangot jelent A helyesírást is gyorsabba* megtanulják, grafikai érzékük is fejlődik. Végül nő a gyermek önérzete, valamit tud, amit a felnőttek sem kicsinyeinek, vagy éppen nem is tudnak. A felnőttek régi, elnéző mosolya a gyermek mai zenélő próbálkozásai hallatára eltűnik. A gyermek emberi fejlődésének nincs ennél hatásosabb eszköze. A zene felszabadító hatása az általános intelligenciára nyilvánvaló. Most értjük, miért volt a zenének a görög nevelésben is központi helye

A zenével nem csak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, kedvet csinál a munkára, alkalmasabbá tesz, fi- gyelemre-fegyelemre szoktat. Megszeretteti az iskolát. Fejleszti a zeneérzéket és megadja a zenei műveltség alapjait

Nagy reménységgel nézünk a tudomány egy újabb vára, az ének-zenei tagozatú ált iskola felé.

Korsós Nándor, énekszakfelügyelő

Baják István, a Mátravidéki Tröszt igazgatója megnyitja a bányásznapi ünnepséget

Jól esik a hideg sör.

(Márkusz László felvételei)

Nagy sikere van Rózsaszentmártonban a kultúrműsornak.

V r