Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)
1956-09-08 / 70. szám
NÉPÚJSÁG 1956. szeptember 8, szombat , Æ 11 A begyűjtésről, as őssi munkákról, a kenyérellátásról nyilatkostak a Megyei Tanács vesetői A héten ismét megtartotta szokásos sajtóértekezletét Lendvai Vilmos elvtárs, a Megyei Tanács VB . elnöke. Az értekezleten Szitás Elek és Magyar József elvtársak, a Megyei Tanács elnökhelyettesei is résztvettek s a begyűjtés, a szarvasmarhatenyésztés helyeztéről a tagosításról, valamint a megye kenyérellátásáról és az őszi mezőgazdasági munkákról tájékoztatták a Népújság, valamint a Magyar Távirati Iroda helyi szerkesztőségének megjelent munkatársait. Elsőnek Szitás Elek elvtárs a begyűjtéssel kapcsolatban elmondotta, hogy az idén minden termelővel megtárgyalták, hogy ki mit termel és miből teljesíti kötelezettségét. Ez igen demokratikus lépés volt mert figyelembe vette a helyi és az egyéni adottságokat is Ezzel vetettük meg a törvény betartásának alapját és ennek is köszönhető, hogy a megye jelenleg is országos első a begyűjtésben. Jól állunk a sertésbegyűjtéssel, a szarvasmarhabeadásban azonban már korántsem ilyen kielégítő a helyzet. A gabonabegyűjtéssel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a termelők 98 százaléka a megállapodás szerint teljesítette kötelességét, míg kis részük különböző okokra hivatkozva. igyekezett kibújni a kötelezettség alól. Főleg azok, akik részes művelésre adták ki földjüket. Természetes ezeket el kell számoltatni. Több helyen gátolta a munkát, hogy a községi begyűjtési hivataloknál. így Átánv- ban Tamaleleszen rossz a nyilvántartás. A begyűjtési hivatalok javuló munkájának köszönhető, hogy egyre kevesebb termelőt kell elszámoltatni. Helyesnek tartjuk azt az elképzelést hogy a jövőben az illető községi tanácsok állapítsák meg a szociális kedvezményeket. A begyűjtés munkájának javulását mutatja, hogy az idén hatezer sertéssel, 400 vagon gabonával és kétmillió tojással többet gyűjtöttünk be, mint tavaly. Az idén a megye 14 községében lesz tagosítás, hogy ezáltal a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szétszórt földjei egy területre kerüljenek. A községek a következők: Tamalelesz, Füzesabony, Szihalom, Poroszló, Besenyő- telek, Tiszanána, Nagyfüged. Karácsond, Komló. Tenk. Gyöngyöstarján, Nagyréde. Tamaszentmiklós és Átány. Ezúton is felhívjuk a tagosí- tási bizottságokat : minél gyorsabban végezzék a munkát. A szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatban Szitás elvtárs beszámolt arról, hogy növekedett a megye szarvasmarhaállománya. javult az el- lési arány és nőtt a tejtermelés is. Javult a tehénállománj minősége, mert kiválogattuk a meddő és selejt teheneket Megyénkben nagyarányú c növendékállomány számszeri emelkedése is, de célunk it\ elsősorban most a minőséi biztosítása. Lehetőség van rá hogy a fejlődésben visszamaradt csökött állatokat kiselejtezzék. Fontos feladat most hogy a télre elegendő takarmányt tudjunk felhalmozni és ez főleg az abraktakarmányokra vonatkozik megyénkben. Több, mint 100 ezer köbméter silót kell készíteni a tél beállta előtt. Ezek után Magyar József elnökhelyettes elvtárs arról beszélt, hogy a lakosságot mennyire foglalkoztatja a kenyérellátás, és a kenyér minősége. Az ezzel kapcsolatos panaszok teljesen indokoltak. A nehézségek oka, hogy tíz év alatt megnőtt a fogyasztók száma, másrészt hiányosak a sütőipar felszerelései, sokáig hiányzott a megfelelő ellenőrzés. kevés a szakmunkás és kevés gondot fordítottak az élelmiszeripar technológiájának fejlesztésére. Megnehezíti a dolgot a liszt minőségének gyakori változása is. Hogyan akarjuk a jövőben ezeket a hibákat megszüntetni? Tavasszal egy vegyvizsgáló laboratórium alakult Egerben, amely folyamatosan kidolgozza az egyes lisztféleségek sütésének technológiáját és ezt eljuttatja az üzemekhez. Bővítjük a meglévő üzemeket, így Gyöngyösön a jövő évben kezdi meg a termelést a hat gőzkemencés kenyérgyár, ezenkívül jövőre 10 gőzkemencés üzem építését kezdik' meg Egerben, majd a későbbi esztendőkben Hevesen épül új kenyérgyár. Hatvanban a meglévő üzemek korszerűsítésével segítünk a bajokon- Gondot fordítunk arra is, hogy minden sütőüzemet szitáló, dagasztógéppel és egyéb berendezésekkel lássunk el. Az őszi mezőgazdasági munkákról Lendvai Vilmos elvtárs adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy most hatvanezer hold kukorica, nyolcezer hold napraforgó, tízezer hold burgonya, harmincezer hold szőlő vár többek között betakarításra. A betakarítás gyors elvégzése azért is szükséges, mert ez nagyban elősegíti az őszi vetéstervek teljesítését A többtermelés alapjait pedig a vetésnél kell lerakni. Kenyérgabonából 100 ezer holdat kell vetni, amely 70 ezer termelőt érint. Ez a szám is mutatja, hogy tanácsszerveinknek és a községi agronó- musoknak nagy szervezőmunkát kell végezni, hogy október 1 és 15 között teljesíthessük a vetéstervet. A tájékoztató után Lendvai elvtárs az újságírók következő kérdéseire adott választ. Mit várhat a megye lakossága a soron lévő interpellációval egybekötött megyei tanácsüléstől, ezen kívül milyen tervei vannak a megye országgyűlési képviselőinek? A Tanácstörvény kimondja, hogy minden tanácstagnak joga a kérdés feltevés. Ez a jog nemcsak a megyei, hanem a járási, sőt a községi tanácstagokat is megilleti. Tanácstagjaink feltehetnek közérdekű és magánjellegű kérdéseket, s a kérdés jellege szerint a választ az adja, akinek ez éppen a feladatkörét érinti. Kérdést lehet feltenni a végrehajtóbizottság. a szakigazgatási szervek vezetőihez; ők pedig kötelesek válaszolni. Mindezt az országgyűlési ügyrend alapján szervezzük meg A soronlévő tanácsülés első napján szedjük össze a kérdéseket, hogy az illetékeseknek másnapra legyen idejük a válaszra felkészülni. A választ az eddigi gyakorlattól eltérően, nyilvánosan a tanácsülés előtt adjuk meg. A választ vissza lehet utasítani, amennyiben ez nem kielégítő. Ha ez így történne, kötelezzük az illetékes választadót, hogy 15 napon belül adjon választ és ezt a legközelebbi nyilvános tanácsülésen is ismertesse. Az országgyűlés példája azt mutatja, hogy nyilt választ kell adni a kérdésekre, nem szabad elkerülni a lényeget, mert ez csak elveszti a tanácstagok kedvét a további kérdésektől A helyes válasz növeli a küldöttek önbizalmát, aktivitását és így ők is megfelelő választ tudnak adni választópolgáraik kérdéseire. A megye országgyűlési képviselőit is meghívjuk a megyei tanácsülésre, hogy ismerjék az ülés határozatait és helyes volna, ha ebből az alkalomból megalakulna az országgyűlési képviselők heves megyei csoportja. Hogyan látja biztosítottnak a Megyei Tanács a szüret zavartalan lebonyolítását, tekintettel a nagy termésre és a hordóhiányra? A végrehajtóbizottság utasította az illetékeseket, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján késítsenek el erre vonatkozó intézkedési tervet, amely magában foglalja az összes begyűjtési és szállító vállalatok feladatát. A torlódás elkerülésére törekedni kell arra, hogy a szőlő és borfajtánként egy-egy községben fokozatosan szüreteljenek. A férőhely hiány enyhítésére minél több B. kötelezettségű csemege és BENCSIK JÁNOS ŰJ TSZ TAG (Tudósítónktól) Gidres-gödrös földúton jutottunk el Bencsik János lakásához. Erzsi néni, a felesége barátságosan fogadott bennünket, s hellyel kínált, míg megjön a férje a darálóból. A gondosan rendben tartott porta arról tanúskodik, hogy Bencsik János jó gazda. Hat hold földje van, azt megnézheti akárki. Nem volt náluk soha hiba az állampolgári kötelezettség teljesítésével sem, pedig túl vannak már a hatvanon mindketten. Ez a 63 esztendős, fáradságot nem ismerő ember, fiatalos lendülettel dolgozik a földjén, intézi a közügyeket, mint tanácstag, a mezőgazdasági állandó bizottság tagja. Résztvesz a földművesszövetkezet ügyeinek intézésében is, mint igazgatósági tag. Ilyen embernek rég a szövetkezetben lenne a helye, ott tudná igazán gyümölcsöztetni szorgalmát, tapasztalatát — mondogatták neki évek hosszú során a népnevelők, de Bencsik János nem hallgatott rájuk: hiszen ha fiatalabb lennék... Nem kéne nekem kétszer sem mondani, mert figyelem én a Dózsát is, a Kossuthot is, nincs azoknak fele gondjuk sem, mint nekem. Dehát ilyen öreg ember, mint én, hogyan állná meg a helyét a fiatalok között. A végén mégis belépett, s olyan gyorsan ment az egész — mondja Erzsi néni — hogy még beszélni sem érkeztünk róla. Sokáig vártuk otthon, aztán felkerekedtünk, mert azt mondta a felesége, lehet, hogy a darálóból átment a szövetkezetbe, vagy a tanácshoz, elintézni valamilyen ügyet. A földművesszövetkezetben találtuk meg, az alig néhány napja megalakult Petőfi Tsz ügyesbajos dolgai intézte. Két héttel ezelőtt nehezen hittem volna, hogy Nagyfügeden új csoport alakul — kezdte mesélni kérdezősködésünkre Bencsik János. — Magam is úgy számítottam, kivárom, mire viszi ebben az évben a Kossuth, aztán belépek. Ne higyjék, hogy nem foglalkoztam a szövetkezettel, az asszonnyal sokat beszéltünk róla. Jó két hete lehet, hogy összetalálkoztam a párttitkárunkkal, Sípos elvtárssal, beszélgettünk a szövetkezésről. A vége az lett, hogy aláírtam a belépési nyilatkozatot. — Olyan gyorsan? — kérdeztük. — Mondom, hogy sokat gondolkoztam én már ezen. — És mit szóltak hozzá a faluban? Még haza se értem, már tudták, hogy beléptem. Magam is még aznap segíteni kezdtem a szervező munkában, úgy gondoltam, ha már én is beléptem, segítem a szövetkezést, úgy ahogy tudom. Még aznap belépett Friez Flórián hat holddal, Juhász Pál négy holddal, mind a ketten becsületes, dolgos parasztok. Harmadik napra már tízre szaporodott a belépő családok száma, megalakítottuk a szövetkezetei. Az alakuló közgyűlés kérésére már arra is engedélyt kaptunk, hogy a Dózsával és a Kossuthtal együtt mi is tagosít- hassunk. Az alakulás óta már hét család lépett be. Tervünk, hogy többet, jobban, olcsóbban termeljünk. Arra is törekszünk, hogy napról-napra új belépőkkel erősítsük szövetkezetünket. Még szűkszavúan beszélt a tervekről, s arról, hogy mindnyájan úgy érzik, helyesen döntöttek, hiszen semmi kétség sem fér ahhoz, hogy elsősorban a közös gazdálkodás biztosítja a jólétet. Erki János export szőlőt vegyenek át a MÉSZÖV szervei és ez is csökkenti a torlódást és sorban állást. Gondoskodni kell arról, hogy jól képzett emberek kerüljenek az átvételhez. A férőhely biztosításához pedig az szükséges, hogy az Építőipari Vállalat a szüret kezdetéig feltétlenül befejezze a Borforgalmi Vállalat építkezéseit. Mi az oka annak, hogy a zsír, a szalonna árrendezése óta az árudákban nem lehet kapni 37 forintos kenyérszalonnát? Nem a kereskedelmi vállalatok hibájából nincs kenyér- szalonna Ennek gyártását az élelmiszeripar állította le, mert több panasz merült fel az ellen, hogy a 37 forintos kenyérszalonna formátlan, gusztustalan alakú. A kereskedelem tehát kérte, hogy ja- sítsák meg ennek minőségét. Az élelmiszeripari vállalat pedig a minőség megjavítását úgy értelmezte, hogy ez csak áremeléssel érhető el és megszüntette az olcsó kenyérszalonna gyártását. Most utasítást kapott az Élelmiszeripari Osztály vezetője, hogy kezdjék meg újra a kenyér- szalonna gyártását, és az élelmiszeripari vállalatok a rendeléseknek megfelelően lássák el a kereskedelmet. Természetesen ebben az ügyben vizsgálatot indítunk és megállapítjuk, kit terhel a felelősség. Megyénk területén kevés a pedagógus lakás. így Kálban is, ahol új gimnáziumot építettek és több tanárt helyeztek oda. Hogyan sikerül ezt enyhíteni? A végrehajtóbizottság hatá- zatot hozott, hogy a tanácsoknak az Oktatásügyi Minisztériummal karöltve, saját hatáskörükön belül meg kell oldani ezt a problémát. A határozat szerint fel kell használni azokat a lakásokat, amelyek korábban pedagógus szolgálati lakások voltak, de időközben elkallódtak, azonkívül az államosított házakat is. Az új iskolák terveit úgy kell elkészíteni, hogy azzal együtt szolgálati lakás is épüljön. Ezenkívül lehetőséget kell adni arra. hogy a pedagógusok a községben letelepedhessenek és családi házat építsenek. így a lakásépítési kölcsönnel pedagógusaink is részesülnek majd az állam támogatásában. A Nyugat-Német kormány a Nató-tanács össsehívását kérte azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek a nyugati hatalmak felfegyverkezési politikájának átalakítására vonatkoznak. Ezek a törekvések aggasztják a bonni poilitikusokat és — mint a berlini Telegraf írja — a szeptember 15-én Párizsban összeülő NATO-értekezelten Brentano ki fogja fejteni kormányának álláspontját, amelynek az a lényege, hogy állás foglal a fegyverzet átállításának tervével szemben. A Német Szövetségi Köztársaságban egyébként rohamtempóban igyekeznek megvalósítani a fegyverkezési programot Az áP értesülése szerint Bonn másfélmliiárd dollár értékű fegyvert akar vásárolni az Egyesült Államoktól. Ezenkívül Angliától is tekintélyes fegyverszállítmányokra számit. A nagy nyugatnémet fegyverkezési üzlet mellékesen azt a célt is szolgálja, hogy nyomást gyakoroljon azokra az amerikai és angol körökre amelyek a nyugati fegyverkezési tervek átalakítását támogatják. Ugyanekkor Nyugat-Németországban növekszik a különböző militarista csoportok aktivitása. Jellemző ebből a szempontból Manstein volt náci tábornok nyilatkozata. Manstein ismert háborús főbűnös, aki jelenleg a bonni hadügyminisztériumban dolgozik, állást foglalt Adenauemek az úgynevezett "kis háborúk«- lehetőségéről szóló tézisei mellett és kijelentette: "Az atomháborún kívül még másfajta háborúk és összetűzések is léteznek.»- Manstein egyébként ugyanúgy, mint néhány nappal előbb Kesselring kollégája, a "meglepetésszerű támadások« előnyeit ecsetelte. A militarista körök előretörése mellett a nyílt fasiszta csoportok tevékenysége is felélénkült. Szombaton és vasárnap zajlott le Wiesbadenben a Német Birodalmi Párt kongresszusa. Ez a párt a volt hitlerista funkcionáriusok gyülekező helye, ami nemcsak a kongresszuson elhangzott beszédekből, hanem a kongresszus külsőségeiből is megállapítható volt. A kongresszusi teremben a náci birodalom felségjelvénye alatt folytak a tanácskozások és a párt elnökévé ismét Wilhelm Meinberget választották, aki annak idején aranyjelvényes náci párttag volt. 1929 óta az SA-ban tevékenykedett, később SS Gruppenführer, majd magas állami funkcionárius volt, Göring egyik kegyence. A nyugatnémet közvéleményt élénken nyugtalanítják ezek a jelenségek és több polgári párt is összefüggésbe hoe- za a Német Kommunista Párt betiltását a militarista és fasiszta erők előretörésével. A Süddeutsche Zeitung megjegyzi: »Ma Nyugat-Németországban mindenki, aki az olyan túlhaladott politikát mint a hidegháború, vagy az erőpolitika, elítéli, kommunistának számít. Ilyen körülmények között McCarthy most átkos tevékenységét nálunk szándékozik kifejteni.« A semlegesség! irányzat erősödéséről tanúskodik a laoszi kormány fejének legutóbbi nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy Laosz a Svájcéhoz hasonlí teljes semlegesség mellett foglal állást. A miniszterelnök hangsúlyozta hogy nem két ideológia, hanem két katonai tömb közötti semlegességről van szó. Hozzáfűzte, hogy Laoee elvben minden ország gazdasági segítségét elfogadja, amennyiben nem kötik feltételekhez. Elmondotta, hogy Kína felajánlotta segítségét, de ezt a laoszi kormány csak abban az esetben veszi igénybe, ha szüksége lesz rá a jelenleg tanulmányozás alatt álló ötéves terv kivitelezése során. Az amerikai segélyről azt mondotta, hogy ezt módosítani kellene olyan értelemben, hogy csökkentsék a katonai segélyt a gazdasági segély javára. Tanévnyitó az új szőlészeti szakiskolán Üj iskola létesült ez évben Egerben: a Szőlészeti Szakiskola. A tanévnyitót szeptember 4-én tartották. Az iskolának 36 hallgatója van, akik Tokaj, Gyöngyös, Eger és más bortermő vidékről jöttek el ide tanulni, hogy fejlődő szőlő- és borgazdálkodásunk jól képzett szakemberei lehessenek. A megnyitón Babits László igazgató elvtárs beszédében hangsúlyozta: „...az a célunk, hogy hallgatóink megtanulják a nagyüzemi termelés módszerét és a szakma eredményes dolgozói lehesenek”. A városi pártbizottság részér® Tamás László elvtárs, a városi pártvégrehajtó bizottság első titkára üdvözölte az új iskola tanárait és növendékeit. 0 Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata értelmiségi politikánk néhány kérdéséről ív. Az értelmiségiek közötti politikai és pártépítő munkában legfőbb támaszunk a kommunista értelmiség. Felelősségteljes munkájában azonban sajnálatos módon nem mindig kapja meg a szükséges tájékoztatást és megbecsülést. A kommunista értelmiségiek szívósan dolgoznak, hogy szakmailag ne maradjanak el a kevesebb társadalmi megbízatást vállaló pártonkívüliektől, ám amíg több munkát, áldozatot kívánunk tőlük, esetleges hibáikért keményebben vonják felelősségre őket, eredményeikért gyakran nem kapják meg a szükséges elismerést. Ez is szerepet játszik abban, hogy a pártonkívüliek többnyire nem törekszenek a pártba. Sok a panasz a Magyar Tudományos Akadémiára, hogy a kommunista tudományos dolgozókat nem pártfogolja kellőképpen, s nem egyszer mellőzésben részesíti őket. A fentiek alapján a Központi Vezetőség a következőkben jelöli meg az értelmiségiek közötti politikai munka főbb feladatait és teendőit: 1. Népi demokráciánkban az értelmiség munkájának jellege megváltozott: ma már nem a kizsákmányolókat, hanem a dolgozó nép érdekeit, a szocializmus építését szolgálja. A szocializmus építésében mind jobban előtérbe kerül a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunka s ezzel párhuzamosan növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. A szocialista építés problémáinak kidolgozása, a hazai sajátosságok feltárása, a marxizmus—leninizmus továbbfejlesztése csak az értelmiség alkotó részvételével valósulhat meg. Az értelmiségnek az ipari és mezőgazdasági termelés, a tudományok, a technika és a kultúra állandó fejlesztésében végzett munkája a szocializmus építésének nélkülözhetetlen része. Ebből következik, hogy határozottan fel kell lépnie minden olyan, a párt politikáját és az ország érdekeit sértő nézettel és gyakorlattal szemben, amely az értelmiséget és munkáját lebecsüli. 2. A párt- és állami szervek fontos feladata, hogy biztosítsák a régi és az új értelmiség összeforrását, az egész értelmiség aktív részvételét a szocializmus építésében, hogy biztosítsák alkotó tevékenységének feltételeit. A régi értelmiség megnyerésére irányuló politikánk nem átmeneti jellegű: a szocializmus építésében, az ifjúság nevelésében nem nélkülözhető az idősebb nemzedék gazdag tudása és tapasztalata. A régi értelmiségnek pártunkhoz való közeledését elősegíti az a körülmény, hogy a proletár államhatalom, a szocialista építőmunka nagyszerű lehetőséget nyújt szaktudásának, alkotó tehetségének kibontakozására. Az értelmiségiek egy részét befolyásolja származása, korábbi életkörülményei, nézetei, de ezek a tényezők nem határozzák meg döntő módon politikai fejlődésüket a szocializmus építésének viszonyai között. Megismerkedésük a marxizmus—leninizmus igazságával és új társadalmi helyzetük lehetővé teszi, hogy világnézetük és politikai meggyőződésük szocialistává formálódjék. A párt- és állami szerveknek az értelmiségiek elbírálásánál nem csak a származásból kell kiindulniok. hanem elsősorbam 11 év óta végzett munkájukat, jelenlegi szakmai és politikai tevékenységüket kell figyelembe venniök. Az osztályidegen származású értelmiségiek közül azokat, akik huzamos ideje értelmiségi pályán dolgoznak, munkájukat lelkiismeretesen. becsülettel végzik, nem indokolt hátrányos megkülönböztetésben részesíteni. Általában véget kell vetni annak a bizalmatlanságnak,, amellyel egyes párt- és állami funkcionáriusok még mindig viseltetnek a becsületesen dolgozó régi értelmiségiekkel szemben. Ugyanakkor türelmes nevelőmunkával el kell érni, hogy megszűnjön az a bizalmatlanság és lebecsülés is, amely a régi értelmiség egy részében él a munkásosztály és a parasztság iránt.
