Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-08 / 70. szám

NÉPÚJSÁG 1956. szeptember 8, szombat , Æ 11 A begyűjtésről, as őssi munkákról, a kenyérellátásról nyilatkostak a Megyei Tanács vesetői A héten ismét megtartotta szokásos sajtóértekezletét Lendvai Vilmos elvtárs, a Megyei Tanács VB . elnöke. Az értekezleten Szitás Elek és Magyar József elvtársak, a Megyei Tanács elnökhelyette­sei is résztvettek s a be­gyűjtés, a szarvasmarhate­nyésztés helyeztéről a tagosí­tásról, valamint a megye ke­nyérellátásáról és az őszi me­zőgazdasági munkákról tájé­koztatták a Népújság, vala­mint a Magyar Távirati Iroda helyi szerkesztőségének meg­jelent munkatársait. Elsőnek Szitás Elek elvtárs a begyűjtéssel kapcsolatban elmondotta, hogy az idén minden termelővel megtár­gyalták, hogy ki mit termel és miből teljesíti kötelezett­ségét. Ez igen demokratikus lépés volt mert figyelembe vette a helyi és az egyéni adottságokat is Ezzel vetet­tük meg a törvény betartásá­nak alapját és ennek is kö­szönhető, hogy a megye je­lenleg is országos első a be­gyűjtésben. Jól állunk a ser­tésbegyűjtéssel, a szarvas­marhabeadásban azonban már korántsem ilyen kielégítő a helyzet. A gabonabegyűjtéssel kap­csolatban elmondhatjuk, hogy a termelők 98 százaléka a megállapodás szerint teljesí­tette kötelességét, míg kis ré­szük különböző okokra hivat­kozva. igyekezett kibújni a kötelezettség alól. Főleg azok, akik részes művelésre adták ki földjüket. Természetes ezeket el kell számoltatni. Több helyen gátolta a mun­kát, hogy a községi begyűjté­si hivataloknál. így Átánv- ban Tamaleleszen rossz a nyilvántartás. A begyűjtési hivatalok javuló munkájának köszönhető, hogy egyre keve­sebb termelőt kell elszámol­tatni. Helyesnek tartjuk azt az elképzelést hogy a jövőben az illető községi tanácsok ál­lapítsák meg a szociális ked­vezményeket. A begyűjtés munkájának javulását mutat­ja, hogy az idén hatezer ser­téssel, 400 vagon gabonával és kétmillió tojással többet gyűj­töttünk be, mint tavaly. Az idén a megye 14 közsé­gében lesz tagosítás, hogy ez­által a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szétszórt földjei egy területre kerülje­nek. A községek a követke­zők: Tamalelesz, Füzesabony, Szihalom, Poroszló, Besenyő- telek, Tiszanána, Nagyfüged. Karácsond, Komló. Tenk. Gyöngyöstarján, Nagyréde. Tamaszentmiklós és Átány. Ezúton is felhívjuk a tagosí- tási bizottságokat : minél gyor­sabban végezzék a munkát. A szarvasmarhatenyésztés­sel kapcsolatban Szitás elv­társ beszámolt arról, hogy nö­vekedett a megye szarvas­marhaállománya. javult az el- lési arány és nőtt a tejterme­lés is. Javult a tehénállománj minősége, mert kiválogattuk a meddő és selejt teheneket Megyénkben nagyarányú c növendékállomány számszeri emelkedése is, de célunk it\ elsősorban most a minőséi biztosítása. Lehetőség van rá hogy a fejlődésben visszama­radt csökött állatokat kiselej­tezzék. Fontos feladat most hogy a télre elegendő takar­mányt tudjunk felhalmozni és ez főleg az abraktakarmá­nyokra vonatkozik megyénk­ben. Több, mint 100 ezer köb­méter silót kell készíteni a tél beállta előtt. Ezek után Magyar József elnökhelyettes elvtárs arról beszélt, hogy a lakosságot mennyire foglalkoztatja a kenyérellátás, és a kenyér mi­nősége. Az ezzel kapcsolatos panaszok teljesen indokoltak. A nehézségek oka, hogy tíz év alatt megnőtt a fogyasztók száma, másrészt hiányosak a sütőipar felszerelései, sokáig hiányzott a megfelelő ellenőr­zés. kevés a szakmunkás és kevés gondot fordítottak az élelmiszeripar technológiájá­nak fejlesztésére. Megnehe­zíti a dolgot a liszt minőségé­nek gyakori változása is. Hogyan akarjuk a jövőben ezeket a hibákat megszüntet­ni? Tavasszal egy vegyvizs­gáló laboratórium alakult Egerben, amely folyamatosan kidolgozza az egyes lisztféle­ségek sütésének technológiá­ját és ezt eljuttatja az üze­mekhez. Bővítjük a meglévő üzemeket, így Gyöngyösön a jövő évben kezdi meg a ter­melést a hat gőzkemencés ke­nyérgyár, ezenkívül jövőre 10 gőzkemencés üzem építését kezdik' meg Egerben, majd a későbbi esztendőkben Heve­sen épül új kenyérgyár. Hat­vanban a meglévő üzemek korszerűsítésével segítünk a bajokon- Gondot fordítunk arra is, hogy minden sütőüze­met szitáló, dagasztógéppel és egyéb berendezésekkel lás­sunk el. Az őszi mezőgazdasági mun­kákról Lendvai Vilmos elv­társ adott tájékoztatót. El­mondotta, hogy most hatvan­ezer hold kukorica, nyolcezer hold napraforgó, tízezer hold burgonya, harmincezer hold szőlő vár többek között beta­karításra. A betakarítás gyors elvégzése azért is szükséges, mert ez nagyban elősegíti az őszi vetéstervek teljesítését A többtermelés alapjait pedig a vetésnél kell lerakni. Ke­nyérgabonából 100 ezer hol­dat kell vetni, amely 70 ezer termelőt érint. Ez a szám is mutatja, hogy tanácsszerve­inknek és a községi agronó- musoknak nagy szervezőmun­kát kell végezni, hogy októ­ber 1 és 15 között teljesíthes­sük a vetéstervet. A tájékoztató után Lendvai elvtárs az újságírók követke­ző kérdéseire adott választ. Mit várhat a megye lakos­sága a soron lévő interpellá­cióval egybekötött megyei ta­nácsüléstől, ezen kívül mi­lyen tervei vannak a megye országgyűlési képviselőinek? A Tanácstörvény kimondja, hogy minden tanácstagnak joga a kérdés feltevés. Ez a jog nemcsak a megyei, hanem a járási, sőt a községi tanács­tagokat is megilleti. Tanács­tagjaink feltehetnek közérde­kű és magánjellegű kérdése­ket, s a kérdés jellege sze­rint a választ az adja, akinek ez éppen a feladatkörét érinti. Kérdést lehet feltenni a vég­rehajtóbizottság. a szakigaz­gatási szervek vezetőihez; ők pedig kötelesek válaszolni. Mindezt az országgyűlési ügy­rend alapján szervezzük meg A soronlévő tanácsülés első napján szedjük össze a kér­déseket, hogy az illetékesek­nek másnapra legyen idejük a válaszra felkészülni. A vá­laszt az eddigi gyakorlattól eltérően, nyilvánosan a ta­nácsülés előtt adjuk meg. A választ vissza lehet utasítani, amennyiben ez nem kielégítő. Ha ez így történne, kötelez­zük az illetékes választadót, hogy 15 napon belül adjon választ és ezt a legközelebbi nyilvános tanácsülésen is is­mertesse. Az országgyűlés példája azt mutatja, hogy nyilt választ kell adni a kér­désekre, nem szabad elkerül­ni a lényeget, mert ez csak elveszti a tanácstagok kedvét a további kérdésektől A he­lyes válasz növeli a küldöttek önbizalmát, aktivitását és így ők is megfelelő választ tud­nak adni választópolgáraik kérdéseire. A megye országgyűlési kép­viselőit is meghívjuk a me­gyei tanácsülésre, hogy ismer­jék az ülés határozatait és helyes volna, ha ebből az al­kalomból megalakulna az or­szággyűlési képviselők heves megyei csoportja. Hogyan látja biztosítottnak a Megyei Tanács a szüret za­vartalan lebonyolítását, te­kintettel a nagy termésre és a hordóhiányra? A végrehajtóbizottság utasí­totta az illetékeseket, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján késítsenek el erre vonatkozó intézkedési tervet, amely ma­gában foglalja az összes be­gyűjtési és szállító vállalatok feladatát. A torlódás elkerü­lésére törekedni kell arra, hogy a szőlő és borfajtánként egy-egy községben fokozato­san szüreteljenek. A férőhely hiány enyhítésére minél több B. kötelezettségű csemege és BENCSIK JÁNOS ŰJ TSZ TAG (Tudósítónktól) Gidres-gödrös földúton jutottunk el Bencsik János lakásához. Erzsi néni, a felesége barát­ságosan fogadott bennünket, s hellyel kínált, míg megjön a férje a darálóból. A gondosan rendben tartott porta arról tanúskodik, hogy Bencsik János jó gazda. Hat hold földje van, azt megnézheti akárki. Nem volt náluk soha hiba az állampolgári kötelezettség teljesíté­sével sem, pedig túl vannak már a hatvanon mindketten. Ez a 63 esztendős, fáradságot nem ismerő ember, fiatalos lendülettel dolgozik a földjén, intézi a közügyeket, mint tanácstag, a mezőgazdasági állandó bizottság tagja. Résztvesz a földművesszövetkezet ügyeinek intézésében is, mint igazgatósági tag. Ilyen embernek rég a szövetkezetben lenne a helye, ott tudná igazán gyümölcsöztetni szorgalmát, tapasztalatát — mondogatták ne­ki évek hosszú során a népnevelők, de Ben­csik János nem hallgatott rájuk: hiszen ha fiatalabb lennék... Nem kéne nekem kétszer sem mondani, mert figyelem én a Dózsát is, a Kossuthot is, nincs azoknak fele gondjuk sem, mint nekem. Dehát ilyen öreg ember, mint én, hogyan állná meg a helyét a fiatalok között. A végén mégis belépett, s olyan gyor­san ment az egész — mondja Erzsi néni — hogy még beszélni sem érkeztünk róla. Sokáig vártuk otthon, aztán felkerekedtünk, mert azt mondta a felesége, lehet, hogy a da­rálóból átment a szövetkezetbe, vagy a ta­nácshoz, elintézni valamilyen ügyet. A föld­művesszövetkezetben találtuk meg, az alig néhány napja megalakult Petőfi Tsz ügyes­bajos dolgai intézte. Két héttel ezelőtt nehezen hittem volna, hogy Nagyfügeden új csoport alakul — kezdte mesélni kérdezősködésünkre Bencsik János. — Magam is úgy számítottam, kivárom, mire viszi ebben az évben a Kossuth, aztán belé­pek. Ne higyjék, hogy nem foglalkoztam a szövetkezettel, az asszonnyal sokat beszéltünk róla. Jó két hete lehet, hogy összetalálkoztam a párttitkárunkkal, Sípos elvtárssal, beszélget­tünk a szövetkezésről. A vége az lett, hogy aláírtam a belépési nyilatkozatot. — Olyan gyorsan? — kérdeztük. — Mondom, hogy sokat gondolkoztam én már ezen. — És mit szóltak hozzá a faluban? Még haza se értem, már tudták, hogy be­léptem. Magam is még aznap segíteni kezd­tem a szervező munkában, úgy gondoltam, ha már én is beléptem, segítem a szövetke­zést, úgy ahogy tudom. Még aznap belépett Friez Flórián hat holddal, Juhász Pál négy holddal, mind a ketten becsületes, dolgos pa­rasztok. Harmadik napra már tízre szaporo­dott a belépő családok száma, megalakítottuk a szövetkezetei. Az alakuló közgyűlés kérésé­re már arra is engedélyt kaptunk, hogy a Dó­zsával és a Kossuthtal együtt mi is tagosít- hassunk. Az alakulás óta már hét család lé­pett be. Tervünk, hogy többet, jobban, olcsób­ban termeljünk. Arra is törekszünk, hogy napról-napra új belépőkkel erősítsük szövet­kezetünket. Még szűkszavúan beszélt a tervekről, s ar­ról, hogy mindnyájan úgy érzik, helyesen döntöttek, hiszen semmi kétség sem fér ah­hoz, hogy elsősorban a közös gazdálkodás biztosítja a jólétet. Erki János export szőlőt vegyenek át a MÉSZÖV szervei és ez is csökkenti a torlódást és sor­ban állást. Gondoskodni kell arról, hogy jól képzett embe­rek kerüljenek az átvételhez. A férőhely biztosításához pe­dig az szükséges, hogy az Építőipari Vállalat a szüret kezdetéig feltétlenül befe­jezze a Borforgalmi Vállalat építkezéseit. Mi az oka annak, hogy a zsír, a szalonna árrendezése óta az árudákban nem lehet kapni 37 forintos kenyérsza­lonnát? Nem a kereskedelmi válla­latok hibájából nincs kenyér- szalonna Ennek gyártását az élelmiszeripar állította le, mert több panasz merült fel az ellen, hogy a 37 forintos kenyérszalonna formátlan, gusztustalan alakú. A keres­kedelem tehát kérte, hogy ja- sítsák meg ennek minőségét. Az élelmiszeripari vállalat pedig a minőség megjavítását úgy értelmezte, hogy ez csak áremeléssel érhető el és meg­szüntette az olcsó kenyérsza­lonna gyártását. Most utasí­tást kapott az Élelmiszeripa­ri Osztály vezetője, hogy kezdjék meg újra a kenyér- szalonna gyártását, és az élel­miszeripari vállalatok a ren­deléseknek megfelelően lás­sák el a kereskedelmet. Ter­mészetesen ebben az ügyben vizsgálatot indítunk és meg­állapítjuk, kit terhel a felelős­ség. Megyénk területén kevés a pedagógus lakás. így Kálban is, ahol új gimnáziumot épí­tettek és több tanárt helyez­tek oda. Hogyan sikerül ezt enyhíteni? A végrehajtóbizottság hatá- zatot hozott, hogy a tanácsok­nak az Oktatásügyi Miniszté­riummal karöltve, saját ha­táskörükön belül meg kell oldani ezt a problémát. A ha­tározat szerint fel kell hasz­nálni azokat a lakásokat, amelyek korábban pedagógus szolgálati lakások voltak, de időközben elkallódtak, azon­kívül az államosított házakat is. Az új iskolák terveit úgy kell elkészíteni, hogy azzal együtt szolgálati lakás is épül­jön. Ezenkívül lehetőséget kell adni arra. hogy a peda­gógusok a községben letele­pedhessenek és családi házat építsenek. így a lakásépítési kölcsönnel pedagógusaink is részesülnek majd az állam tá­mogatásában. A Nyugat-Német kormány a Nató-tanács össsehívását kérte azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek a nyugati hatal­mak felfegyverkezési politikájának átalakítására vonatkoz­nak. Ezek a törekvések aggasztják a bonni poilitikusokat és — mint a berlini Telegraf írja — a szeptember 15-én Pá­rizsban összeülő NATO-értekezelten Brentano ki fogja fej­teni kormányának álláspontját, amelynek az a lényege, hogy állás foglal a fegyverzet átállításának tervével szemben. A Német Szövetségi Köztársaságban egyébként rohamtempó­ban igyekeznek megvalósítani a fegyverkezési programot Az áP értesülése szerint Bonn másfélmliiárd dollár értékű fegyvert akar vásárolni az Egyesült Államoktól. Ezenkívül Angliától is tekintélyes fegyverszállítmányokra számit. A nagy nyugatnémet fegyverkezési üzlet mellékesen azt a célt is szolgálja, hogy nyomást gyakoroljon azokra az amerikai és angol körökre amelyek a nyugati fegyverkezési tervek átalakítását támogatják. Ugyanekkor Nyugat-Németországban növekszik a kü­lönböző militarista csoportok aktivitása. Jellemző ebből a szempontból Manstein volt náci tábornok nyilatkozata. Manstein ismert háborús főbűnös, aki jelenleg a bonni had­ügyminisztériumban dolgozik, állást foglalt Adenauemek az úgynevezett "kis háborúk«- lehetőségéről szóló tézisei mel­lett és kijelentette: "Az atomháborún kívül még másfajta háborúk és összetűzések is léteznek.»- Manstein egyébként ugyanúgy, mint néhány nappal előbb Kesselring kollégája, a "meglepetésszerű támadások« előnyeit ecsetelte. A milita­rista körök előretörése mellett a nyílt fasiszta csoportok te­vékenysége is felélénkült. Szombaton és vasárnap zajlott le Wiesbadenben a Német Birodalmi Párt kongresszusa. Ez a párt a volt hitlerista funkcionáriusok gyülekező helye, ami nemcsak a kongresszuson elhangzott beszédekből, hanem a kongresszus külsőségeiből is megállapítható volt. A kong­resszusi teremben a náci birodalom felségjelvénye alatt folytak a tanácskozások és a párt elnökévé ismét Wilhelm Meinberget választották, aki annak idején aranyjelvényes náci párttag volt. 1929 óta az SA-ban tevékenykedett, ké­sőbb SS Gruppenführer, majd magas állami funkcionárius volt, Göring egyik kegyence. A nyugatnémet közvéleményt élénken nyugtalanítják ezek a jelenségek és több polgári párt is összefüggésbe hoe- za a Német Kommunista Párt betiltását a militarista és fa­siszta erők előretörésével. A Süddeutsche Zeitung megjegy­zi: »Ma Nyugat-Németországban mindenki, aki az olyan túl­haladott politikát mint a hidegháború, vagy az erőpolitika, elítéli, kommunistának számít. Ilyen körülmények között McCarthy most átkos tevékenységét nálunk szándékozik ki­fejteni.« A semlegesség! irányzat erősödéséről tanúskodik a laoszi kormány fejének legutóbbi nyilatkoza­ta, amelyben kijelentette, hogy Laosz a Svájcéhoz hasonlí teljes semlegesség mellett foglal állást. A miniszterelnök hangsúlyozta hogy nem két ideológia, hanem két katonai tömb közötti semlegességről van szó. Hozzáfűzte, hogy Laoee elvben minden ország gazdasági segítségét elfogadja, amennyiben nem kötik feltételekhez. Elmondotta, hogy Kí­na felajánlotta segítségét, de ezt a laoszi kormány csak ab­ban az esetben veszi igénybe, ha szüksége lesz rá a jelenleg tanulmányozás alatt álló ötéves terv kivitelezése során. Az amerikai segélyről azt mondotta, hogy ezt módosítani kelle­ne olyan értelemben, hogy csökkentsék a katonai segélyt a gazdasági segély javára. Tanévnyitó az új szőlészeti szakiskolán Üj iskola létesült ez évben Egerben: a Szőlészeti Szakis­kola. A tanévnyitót szeptem­ber 4-én tartották. Az iskolá­nak 36 hallgatója van, akik Tokaj, Gyöngyös, Eger és más bortermő vidékről jöttek el ide tanulni, hogy fejlődő sző­lő- és borgazdálkodásunk jól képzett szakemberei lehesse­nek. A megnyitón Babits Lász­ló igazgató elvtárs beszédében hangsúlyozta: „...az a célunk, hogy hallgatóink megtanulják a nagyüzemi termelés mód­szerét és a szakma eredmé­nyes dolgozói lehesenek”. A városi pártbizottság részér® Tamás László elvtárs, a váro­si pártvégrehajtó bizottság első titkára üdvözölte az új iskola tanárait és növendékeit. 0 Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata értelmiségi politikánk néhány kérdéséről ív. Az értelmiségiek közötti po­litikai és pártépítő munkában legfőbb támaszunk a kommu­nista értelmiség. Felelősségtel­jes munkájában azonban saj­nálatos módon nem mindig kapja meg a szükséges tájé­koztatást és megbecsülést. A kommunista értelmiségiek szí­vósan dolgoznak, hogy szak­mailag ne maradjanak el a ke­vesebb társadalmi megbízatást vállaló pártonkívüliektől, ám amíg több munkát, áldozatot kívánunk tőlük, esetleges hi­báikért keményebben vonják felelősségre őket, eredménye­ikért gyakran nem kapják meg a szükséges elismerést. Ez is szerepet játszik abban, hogy a pártonkívüliek többnyire nem törekszenek a pártba. Sok a panasz a Magyar Tudományos Akadémiára, hogy a kommu­nista tudományos dolgozókat nem pártfogolja kellőképpen, s nem egyszer mellőzésben ré­szesíti őket. A fentiek alapján a Köz­ponti Vezetőség a következők­ben jelöli meg az értelmiségiek közötti politikai munka főbb feladatait és teendőit: 1. Népi demokráciánkban az értelmiség munkájának jellege megváltozott: ma már nem a kizsákmányolókat, hanem a dolgozó nép érdekeit, a szocia­lizmus építését szolgálja. A szocializmus építésében mind jobban előtérbe kerül a gazda­sági szervező és kulturális ne­velőmunka s ezzel párhuzamo­san növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősé­ge is. A szocialista építés prob­lémáinak kidolgozása, a hazai sajátosságok feltárása, a mar­xizmus—leninizmus tovább­fejlesztése csak az értelmiség alkotó részvételével valósulhat meg. Az értelmiségnek az ipari és mezőgazdasági termelés, a tudományok, a technika és a kultúra állandó fejlesztésében végzett munkája a szocializ­mus építésének nélkülözhetet­len része. Ebből következik, hogy határozottan fel kell lép­nie minden olyan, a párt po­litikáját és az ország érdekeit sértő nézettel és gyakorlattal szemben, amely az értelmisé­get és munkáját lebecsüli. 2. A párt- és állami szervek fontos feladata, hogy biztosít­sák a régi és az új értelmiség összeforrását, az egész értelmi­ség aktív részvételét a szocia­lizmus építésében, hogy bizto­sítsák alkotó tevékenységének feltételeit. A régi értelmiség megnye­résére irányuló politikánk nem átmeneti jellegű: a szocializ­mus építésében, az ifjúság ne­velésében nem nélkülözhető az idősebb nemzedék gazdag tu­dása és tapasztalata. A régi értelmiségnek pár­tunkhoz való közeledését előse­gíti az a körülmény, hogy a proletár államhatalom, a szo­cialista építőmunka nagyszerű lehetőséget nyújt szaktudásá­nak, alkotó tehetségének ki­bontakozására. Az értelmisé­giek egy részét befolyásolja származása, korábbi életkörül­ményei, nézetei, de ezek a té­nyezők nem határozzák meg döntő módon politikai fejlődé­süket a szocializmus építésé­nek viszonyai között. Megis­merkedésük a marxizmus—le­ninizmus igazságával és új társadalmi helyzetük lehetővé teszi, hogy világnézetük és po­litikai meggyőződésük szocia­listává formálódjék. A párt- és állami szerveknek az értelmiségiek elbírálásánál nem csak a származásból kell kiindulniok. hanem elsősorbam 11 év óta végzett munkájukat, jelenlegi szakmai és politikai tevékenységüket kell figye­lembe venniök. Az osztályide­gen származású értelmiségiek közül azokat, akik huzamos ideje értelmiségi pályán dol­goznak, munkájukat lelkiisme­retesen. becsülettel végzik, nem indokolt hátrányos meg­különböztetésben részesíteni. Általában véget kell vetni annak a bizalmatlanságnak,, amellyel egyes párt- és állami funkcionáriusok még mindig viseltetnek a becsületesen dol­gozó régi értelmiségiekkel szemben. Ugyanakkor türelmes nevelőmunkával el kell érni, hogy megszűnjön az a bizal­matlanság és lebecsülés is, amely a régi értelmiség egy részében él a munkásosztály és a parasztság iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents