Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-08 / 62. szám
Pártunk szilárd egysége volt és marad sikereink forrása A Központi Vezetőség július 18—21-i üléséből adódó feladatok A Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottsága aug. t-án, hétfőn délelőtt aktívaértekezletet tartott, melyen a Központi Vezetőség július 18- 21-i ülésének határozatából adódó feladatokat tárgyalta meg. Az értekezleten résztvett és felszólalt Olt Károly elvtárs is. A referátumot Erdélyi Ferenc elvtárs, a Megyei Párt- bizottságának másodtitkára tartotta. * A Megyei Párt VB. a beszámolót megtárgyalta és jóváhagyta. A beszámolónak nem célja, hogy a KV. határozatának minden részletére kitérjen. A KV. ülés anyagát rendkívüli taggyűlésen és a sajtón keresztül az elvtársak megismerték. A cél most az, hogy a gyakorlati tennivalókra, a KV. határozatának végrehajtására irányítsuk a fő figyelmet. A KV. határozatában lerögzített tervek és meghatározott intézkedések kielégítették a párttagok, a dolgozók várakozását. A rendkívüli taggyűléseken számos felszólaló elmondotta: -régen vártuk már, hogy pártunk Központi Vezetősége felszámolja a bizonytalanságot és most úgy érezzük, hogy megint egyenesben vagyunk.» Pártszerveink, párttagságunk nagy helyesléssel fogadta, hogy először az alapszervezetekben szereztek tudomást a KV. nagyjelentőségű határozatáról. Megyénk kommunistái kérik pártunk Központi Vezetőségét, hogy további határozott intézkedésekkel biztosítsa minden fontos kérdésben párttagságunk egyértelmű informálását Megyénk dolgozói megelégedéssel vették tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a Központi Vezetőségünk tett a KV. és a Politikai Bizottság megerősítésére, harcos, elvhű, régi kipróbált elvtársakkal. Ugyancsak helyesléssel fogadták a KV határozott intézkedéseit párt és állami életünk demokratizálására, a törvényesség megszilárdítására, az életszínvonal emelésére, a külpolitikai kapcsolatok szélesítésére. Meg kell azonban mondani: az ellenség is elkövet mindent, hogy a nagyjelentőségű intézkedéseket félremagyarázza, lekicsinyítse. Egyes imperialista körök világosan kijelentik, hogy magyar -Poznanokra»-törekszenek. Az utóbbi hetekben szaporodtak megyénk területére is a röplapszórások. Ugyanakkor a belső ellenség is különböző rágalmakat terjeszt pártunkkal, népi demokráciánkkal és népi demokráciánk vezetőivel kapcsolatban. Egyesek pl. rosszindulatúan félremagyarázzák Rákosi elvtárs felmentését Ezért helyes, ha a pártaktíva előtt újra leszögezzük a KV. határozata értelmében Rákosi elvtárs felmentésének három okát: a betegség, a múltban elkövetett hibák és hogy a XX. kongresz- szus után a hibák kijavításának nem tudott élére állni. Csak e három tényezőnek együttes magyarázása ad helyes választ Rákosi elvtárs felmentésére. Én nem akarok külön kitérni Rákosi elvtársnak a nemzetközi és magyar munkásmozgalomban elért elévülhetetlen érdemeire, amit helyesen állapított meg a KV. határozata. Éppen ezért ne engedjünk meg és utasítsunk vissza minden támadást az ellenség részéről, mely igyekszik lejáratni és becsmérelni pártunk vezetőit- Rákosi elvtárs felmentése után is Pártunk vezetése szilárd kézben van. Gerő elvtárs több évtizedes nemzetközileg is elismert munkásmozgalmi tevékenységet fejtett ki. A Tanácsköztársaság bukása után nagyrésze volt az illegális KMP. újjászervezésében. A felszabadulás után is kemény, következetes munkát végzett. Nevéhez fűződik a közlekedés helyre- állítása, élharcosa volt az ország gazdasági talpraállításá- nak, s komoly részese a jó forint megteremtésének. Mint belügyminiszter, az 1953. júniusi határozat után vaskövetkezetességgel állt az élére a törvénytelenségek felszámolásának. Gerő elvtárs következetessége, a megereősített Központi Vezetőség és Politikai Bizottság biztosíték arra, hogy maradéktalanul végre lesznek hajtva a KV. júliusi határozatai. Ügy gondolom, a pártaktíva nevében is kijelenthetem, e feladatok végrehajtásában egységesen állunk pártunk Központi Vezetősége mögött. A Központi Vezetőség megállapította: pártunk fő irányvonala 1953. óta lényegében helyes volt. Helyes volt a XX, kongresszus előtt is. De a helyes pollitikai elgondolások, állásfoglalások megvalósításában volt bizonyos tétovázás, huzavona. Ezért történhetett meg, hogy a XX. kongresszus után elterjedt megyénkben is a jólértesültség és elvtelen vita az ország kérdéseiről, pártunk politikájáról és vezetőiről. Egyes demagógok igyekeztek zűrzavart teremteni. Ezek a tények bizonytalanságot okoztak még a párttagok között is. Ezért felelős a megyei párt VB., de elsősorban a megyebizottság titkárai, mert nem adtunk komoly segítséget ahhoz, hogy párttagságunk tisztán lásson. Előfordult, hogy az alsóbb szervek vezetői egy héten belül más információt kaptak a párt- és tömegszervezetek osztályától, mint az agit-prop. osztálytól p.l az adó és kulák kérdésben. Áttérek a beszámoló első kérdéscsoport j ára. Gazdasági helyzetünk és feladataink L, Második ötéves tervünk irányelveit a dolgozók több mint kéthónapos vitájának gazdag tapasztalataival kiegészítve, a KV. júliusi ülése elfogadta. Figyelembe vette országunk adottságait, népgazdaságunk helyzetét, valamint az első 5 éves terv és az 1955- ös év tapasztalatait. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy azok a gazdasági feltételek, amelyekre második 5 éves tervünket építjük, sokkal szélesebbek, szilárdabbak és reálisabbak, mint amelyekkel az első 5 éves tervünk megindulásakor rendelkeztünk. Már 1955-ben is a nemzeti jövedelem 50 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. Az elmúlt hat esztendő alatt több mint 70 milliárdos beruházás valósult meg. Megyénkben is számos új üzem és szociális intézmény létesült. Központi Vezetőségünk megállapította, h'ogy bár első ötéves tervünk alapjában helyes célokat tűzött ki, az 1951-ben végrehajtott felemelés túlzott volt. Mindezek odavezettek, hogy az életszínvonal kedvezőtlenül alakult, bizonyos értelemben csökkent. Mindezen objektív gazdasági nehézségeink arra intettek, hogy második ötéves tervünk irányelveit meggon- doltabban, reálisabban határozzuk meg A Központi Vezetőség által jóváhagyott irányelvek egyik legközvetlenebb feladatként írják elő a fűtőanyag probléma megoldását, az energiatermelés fokozását, a színesfémek fokozottabb feltárását. Ezek a megállapítások megyénkre különösen vonatkoznak. Nagy lehetőségeink vannak ásványikincsek feltárására. Például kőolaj, szén, érc, bentonit stb. A második 5 éves terv irányelveit ha vizsgáljuk, láthatjuk, hogy egész sor feladatot kell belőle végrehajtani megyénkben is. Megyénkben jelentős ipari létesítmények vannak, melyek komolyan járulhatnak hozzá népgazdaságunk fejlesztéséhez. A Mát- ravidéki Erőmű, az ország villamosenergia termelésének közel 14 százalékát adja A Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt, amely szénnel látja el erőművet, az erőmű ellátásán túl belesegít a háztartási szénszükséglet fedezésbe. Exportkötelezettségünk kielégítését biztosítják a hatvani és selypi cukor- és konzervgyárak és a gyöngyösi MÁV Kitérőgyár. Országosan is jelentős helyet foglalnak el cementgyáraink, ércbányáink és gépipari üzemeink. Ismeretes, hogy kormányzatunk a második félévben terven felül legalább 300 000 tonna szenet kér. Ez komoly felelősséget ró megyénk szénbányászaira, párt, gazdasági és szakszervezeti vezetőkre egyaránt. Pártunk és kormányunk intézkedései a pártszervezetek, a szakszervezetek, a DISZ- szervezetek és a gazdasági- műszaki vezetők jó munkájának eredménye, hbgy megyénk ipara minden nehézségek ellenére 102 százalékra túlteljesítette az 1956-os év első félévének tervét. Az egy ipari munkásra jutó termelés 1956. első félévében 9.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Különösen jelentős a szénbányászat és a Mátravidéki Erőmű eredménye: az első félévben lignitből 2.2, villamosenergiából 3.5 százalékkal termeltek többet a tervezettnél. Élüzem lett a Mátravidéki Erőmű, a rózsái IX-es akna, a Mátravidéki Fémművek, a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár. Dicséretet érdemelnek ezért ezen üzemeink munkásai, párt, tömegszervezeti és gazdasági vezetői. Ugyanakkor olyan fontos üzemünk, mint a Gyön- gyösoroszi Ércbánya és Ércelő- mű, nem teljesítette első félévi tervét. Felelősség terheli ezért elsősorban Flórián elvtársat és az üzemi pártbizottságot, valamint a járási párt- bizottságot, mert nem tettek meg mindent azért, hogy e fontos üzemben a félévi terv teljesítve legyen. Jelenleg sem teljesíti tervét. A megye iparának globális tervteljesítése mellett az építőanyagipar objektív okokból súlyosan lemaradt tervének teljesítésével, és ez komolyan gátolja építkezési terveink végrehajtását. Az első félévben elért eredményeink nagyobbak lehettek volna, ha üzemeink vezetői bátrabban támaszkodnak a dolgozók tapasztalataira, véleményeire, elgondolásaira. Ha több gondot fordítanak a termelés egyik fő feltételére, az anyagellátásra. Nem kielégítő a műszaki fejlesztéssel és az anyagtakarékossággal való foglalkozás sem. Még a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél is, ahol egyébként már eddig is jelentős eredményről számolhatunk be az anyagmegtakarítás, főleg bányafa megtakarítás terén, még mindig nem jelentőségének megfelelően foglalkoznak a rablóvit- lák alkalmazásával. Egyes üzemeinkben még mindig megtalálható a szer- ' vezetlenség, fegyelmezetlenség, amely károsan hat ki az üzem tervének teljesítésére. Különösen szembetűnő a fegyelmezetlenség a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél és a Gyöngyösoraszi Ércbányánál a fizetések utáni napokban, amikor a munkások közül többen ittas állapotban jelennek meg a munkahelyeken, vagy igazolatlanul távol maradnak. A fegyelmezetlenség különböző baleseteket és a termelésben súlyos kieséseket okoz. Bár a munkafegyelem ezirá- nyu lazulását korábban is láttuk, még sem tett a MB. ipari osztálya, személy szerint Lacz- kó elvtárs megfelelő intézkedéseket a hibák megszűntetésére. Több üzemünkben súlyosan megsértik a törvényességet. Egyes üzemeinkben elterjedt a jogtalanul túlóráztatás. A Gyöngyösoroszi Ércbányánál például az első félévben a megengedett 12 000 túlóra helyett 24 000 túlórát használtak fel. A Mátravidéki Erőműnél 16 000 túlóra helyett 24 000 túlórát használtak fel s mikor a szakszervezet tiltakozott ellenne, akkor törvénytelenül «csúsztatással» igazolták visz- sza a 8 000 többlettúlórát. Sok panasz merül fel a munkások részéről, hogy indokolatlanul helyezgetik egyik munkahelyről a másikra, különösen ha megbírálják a gazdasági vezetőket. Főleg a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt területéről kaptunk ilyen jelzéseket. Feladataink: Szénbányászatunkban egyik fő feladat a műszaki fejlesztés célkitűzésének megvalósítása. Ennek érdekében bányaüzemeinkben fokozni kell a gépesítésre alkalmas fejtési módszerek kiterjesztését, a korszerű vágatbiztosítás bevezetését. Fejleszteni kell a robbantás technikáját, növelni kell a géppel jövesztett és felrakott szén mennyiségét Főleg a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél a farablóvitla fokozottabb alkalmazásával, a szénhez felhasznált bányafamennyiséget legalább 16—17 százalékkal csökkenteni kell. Villamosenergia termelésünknél növelni kell a kazán hatásfokát és teljesítőképességét. Biztosítani kell ezen keresztül a fűtőanyag és az energiaellátás zavartalanságát. Fokozni kell az érc- és kőolajtermelésünket. Növelni kell a fém- kihozatalt. a technológiai folyamatok megjavítását. Gépipari üzemeinknél, főleg az Egri Fínomszerelvénygyárban csökkenteni kell az anyag- és munkaesel ej tét. A technológia helyes kidolgozásán keresztül javítani kell a gyártmányok minőségét. Minden üzemünknél meg kell valósítani az importanyagokkal való szigorú gazdálkodást. Fokozottan kell biztosítani export-terveink teljesítését a vasipari, építőanyagipari és élelmiszeripari üzemeinknél. Ahhoz, hogy az ipar területén a KV határozataiból adódó feladatokat megvalósítsuk, elsősorban az szükséges, hogy üzemben dolgozó kommunistáink legyenek élharcosai a Központi Vezetőség júliusi határozatából adódó feladatok végrehajtásának. Bátrabban kell támaszkodni az üzemek dolgozóinak javaslataira, véleményére, meg kell torolni minden törvénysértést. Az üzem minden fontosabb problémáját vigyék az üzemi kollektíva elé megtárgyalás végett. Pártszervezeteink legyenek öntevékenyebbek, bátrabban keressenek új módszereket a feladatok megoldására. Párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetőink is nagyobb haroosságot mutassanak az üzemi bürokrácia felszámolásában. összehangolt intézkedéseket tegyenek a KV. határozatainak maradéktalan végrehajtására Pártunk Központi Vezetősége júliusi ülésének határozata számos új feladatot határoz meg a mezőgazdaság területén. Alapvető célként rögzítette le: «a mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint a*, egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazda-ági termelés általános f ellenek«* . . kell elérni.» Nézzük m< ' ■ >■, n állunk. mi e célki (u/és elérésé ért folyó munkában. A Megyei Párt VB. határozata alapján. a terméshozamok emelésében, a tsz mozgalom fejlesztésében értünk el eredmények et Ez év január; 1-től 2096 családdal, 2690 taggal növekedtek tsz-eink. A fejlődés azonban nem kielégítő. Messze tartunk a Megyei Párt VB. által meghatározott feladatok megvalósításától, ha figyelembe vesszük, hogy ez év augusztus végéig a terv 4000 család belépését irányozta el. A lemaradás okait a következőkben látjuk: Az elmúlt hónapokban — egészen pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi üléséig — nagyfokú politikai bizonytalanságot tapasztaltunk pártós tanácsszerveink ez irányú munkájában. A Megyei Párt VB. illetékes osztályai, személy szerint azok vezetői, Horváth elvtársnő, Putnoki elvtárs és Dbrkó elvtárs nem foglalkoztak súlyának megfelelően a tsz fejlesztéssel. Az utóbbi hetekben egyre inkább találkoztunk olyan nézetekkel, hogy terveink nem voltak reálisak. Ezt tapasztaltuk a gyöngyösi járásban Kiss és Mladoniczki elvtársaknál is, akik az év elején még nagyon határozottan álltak ki amellett, hogy terveik reálisak. Megyénkben eléggé elterjedt az a nézet, hogy nyáron nem lehet a tsz-ek szervezésével foglalkozni, mert más fontlos feladatok állnak a pártszervezetek előtt. A legtöbb tsz a fejlesztés érdekében konkrét agi- tációs munkát nem végez. Az egyénileg dolgozó parasztok éppen ennek következtében nem ismerik a tsz-ek gazdasági eredményeit. A politikai bizonytalanság és a politikai munka hiánya következtében növekedett az ellenség tsz elleni agitációs tevékenysége. Azt terjeszti, hogy most már kiderült, helytelen volt a sztálini politika, ezért Magyarországon is meg flog változni a helyzet. Nem egy helyen tapasztaltunk olyan elméleteket is, hogy nálunk sem kell már több parasztnak belépni a tsz-be, azért, mert Horthy-Magyar- országon is 30—35 százalékos volt a nagybirtok a kisbirtok- hoz viszonyítva. Meg kell mondani, hogy számos párt- szervezetünk nem lép fel elég határozottan az ilyen ellenséges nézetekkel szemben, ami nemcsak a kívül állókat tartja távol a tsz-ektől, de csökkenti a tsz-ben dolgozó becsületes parasztok biztonságérzetét is. Véleményünk szerint megyénk termelőszövetkezeteinek olyan eredményei vannak, melyeket figye- lembevéve, jelentős változás érhető el a tsz-fej- lesztés és megszilárdítás munkájában. ‘ Megyénk valamennyi tsz-ében ez évben még a tavalyinál is jelentősebb termelési eredményeket értek el. A cséplést még nem fejeztük be, nincsenek végleges, pontos adataink, azonban az elvtársak saját tapasztalataidból is tudják, hogy nem megy ritkaságszámba a 20 mázsa feletti holdankénti őszi árpatermés, vagy a 15 mázsán felüli hol- donkénti búzatermés. Nyilvánvaló, hogy ezek a gazdasági eredmények, ha megfelelően ismertetik őket az egyénileg gazdálkodók körében, ugyancsak pozitívan hatnak a tsz-mozgalom kiszélesítésére. Akadályozta tsz-eink számszerű fejlesztését és tsz-eink megszilárdítását a termelőszövetkezeti demokrácia nem egy helyen tapasztalható megsértése. Még az utóbbi hónapokban is elég gyakran előfordult. hogy járási tanácsszer- veink, termelőszövetkezeteink közgyűlés által jóváhagyott terveket és elgondolásokat a tsz tagság megkérdezése és beleegyezése nélkül egyszerűen megváltoztatták. Több egyénileg dolgozó paraszt mondja el, hogy azért nem lép be a helybeli tsz-be, mert ott sok civakodás, belső viszály van. Meg kell mjondani, hogy a legtöbb belső civódás a tsz-ek minta alapszabályzatának be nem tartásából adódik. Ugyan, akkor sem pártszervezeteink, sem tanácsszerveink nem adnak megfelelő segítséget, hogy az alapszabályt valóban betartsák. Meg kell azt is mondani, hogy a falusi osztályellenség éppen azért, mert mi nem végzünk politikai felvilágosító munkát, saját szájaíze szerint magyarázza termelőszövetkezeteink fejlődéséből adódó hiányosságokat. Akadályozták termelőszövetkezeteink fejlődését főleg a középparasztokkal szemben elkövetett törvénytelenségek. Központi Vezetőségünk határozatai világosabbá teszik pártunk parasztpolitikáját, határozottabban mutatnak rá az elkövetett hibákra. A tsz fejlesztés szempontjából pozitív irányba ható tényező, hogy megyénkben is többszáz, eddig kulákként kezelt középparaszt ügye rendeződött. Járási, városi pártbizottságaink tanácsszerveink és egyéb állami szerveink hajtsák végre következetesen a megyei párt VB. tsz fejlesztési határozatát. A felvilágosító munka fokozásával augusztus és szeptember hónapban az önkéntesség teljes betartása mellett érjük el a határozatban előírt számot. Ehhez elsősorban változtatni 1 kell azon, hogy megyei párt-
