Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-08 / 62. szám
2 1956. augusztus 8. szerda NÉPÚJSÁG bizottsági tagok, megyei tanácstagok, járási pártbizottság, és tanácstagiak, községi párttitkárok, vagy tanácselnökök maguk is idegenkedjenek a termelőszövetkezetekbe való belépéstől. Következetesen végig kell vinni és most már le kell zárni a helytelenül kulákként kezelt középparasztok rehabilitálását, mindenféle halogatással, vagy huzavonával szemben a leghatározottabban fel kell lépni. Ugyanakkor továbbra is azt javasoljuk, ku- lákokat ne vegyenek fel a termelőszövetkezetbe. Az elkövetkezendő időben különösen fokozni kell a középparasztok megnyerésére irányuló munkát, mert közülük gazdálkodnak még legnagyobb arányban egyénileg Bátrabban vonjanak be középparasztokat a tsz vezetőségébe. A tsz-ek megszilárdítása érdekében különösen fel kell hívni a figyelmet tsz-eink állattenyésztésének fejlesztésére. Csak úgy tudjuk megvalósítani a KV. által előírt 27 százalékos termelésemelést, ha van megfelelő állatállományunk, amely a szükséges szervestrágyát is biztosítja, ugyanakkor a ts ír.,;, •• *« magas jövedelmet oiztasit. Fontos alapkereté' toz-c.ak fejlesztésének ía megs-^iárdí- - '•> határozatai és oúúc élèves tervbe új elgondolások ü i -TTf „e. mint a tsz demok- rá messzemenő kiszélesítése, pl a minta alapszabályzatot egyes tsz-ek sajátos viszonyaiknak megfelelően önállóan kidolgozhatják, valamint a tsz-ek önállóságának nagyfokú kiterjesztése, az idős tsz tagok intézményes nyugdíj ellátása, hosszúlejáratú hitelek biztosítása, a fokozatosság ki- szélesítése különböző társulások formájában. A Központi Vezetőség júliusi haározatának végrehajtása megköveteli a nyári és őszi mezőgazdasági munkák sikeres megvalósítását. Az aratás lényegében befejezést nyert megyénkben. Tsz parasztságunk és egyénileg dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája mellett dicséretet érdemel gépállomásunk dolgozói munkája. Aratási tervüket 107 százalékra, kombájnaratási tervüket 119.2 százalékra teljesítették. Kombájnaratásban országosan első helyezést értünk el, kombáj- nosainkat ezért méltán illeti dicséret. A csép lésnek azonban még csak a derekán, gabona begyűjtésünknek pedig az elején tartunk. Gépállomásainkra még sok feladat hárul a csép- lés sikeres befejezéséig. Ezért nagyon fontos feladata párt- szervezeteinknek, hogy kezükben tartsák ennek a munkának irányítását Meg kell szüntetni egyes gépállomásainknál tapasztalható vonta- tottságot, vagy kapkodást Nagy a lemaradás a tarlóhántásban is, melyet mindösz- sze 26 százalékra teljesítettünk. El kell érnünk, hogy gépállomásaink augusztus 25- ig befejezzék a cséplést, s a begyűjtésben mutatkozó •.‘ »aradás felszámolásával elsők között teljesítsük gabona begyűjtési tervünket. Gazdasági életünkben eddig elért eredmények lehetővé tették, hogy kormányunk olyan intézkedéseket foganatosítson, amelyek tovább növelik a lakosság jövedelmét megyénkben is. Eddig ismert intézkedések közül a legjelentősebbek az alacsony fizetésű dolgozók bérrendezése ,a békekölcsönjegyzés megszüntetése, amely egyedül megyénk dolgozóinak évi 30 millió forint többletjövedelmet jelent, melyből több mint 300 családi házat lehet felépíteni. A májusban végrehajtott árcsökkentés mintegy 40 millió forint megtakarítást jelent a megye lakosságának. Az életszínvonal emelkedése falun is érezteti hatását. A földművesszövetkezeti szabad felvásárlás révén ez év első félévében megyénk parasztsága közel 11 millió forinttal, több mint 51 százalékkal jutott több jövedelemhez, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A termelési szerződés kiszélesítése, a szabadpiaci értékesítés növekedése útján pártunk arra törekszik, hogy további eredményeket érjünk et a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedésében is. A KV. határozata kimondja, második ötéves tervünk ideje alatt a bérből és fizetésből élők reálbére 25 százalékkal, dolgozó parasztságunk jövedelme is mintegy 25 százalékkal fog növekedni. Ehhez azonban az szükséges, hogy megyénk minden dolgozója teljesítse termelési tervét, maradéktalanul tegyen eleget állampolgári kötelezettségének. A pártunk és kormányunk hathatós intézkedéseket tett az árufedezet, a jobb áru biztosítására. A többéves hús- és zsírprobléma az elmúlt két hónapban lényegében megoldódott. Ez év júniusában pl. 10 vagonnal, közel 100 százalékkal több húst fogyasztott a megye lakossága, mint az elmúlt év hasonló hónapjában. Komoly jelentősége van a zsír és szalonna árleszállításának. Felvetik több helyről ugyanakkor, hogy felemelték a rum és az égetett szeszek fogyasztói árát. Ügy. gondolom, nekünk nem szabad itt csak egyszerű áremelést látni, ennek komoly társadalmi jelentősége is van. A tömény szeszesitalok mértéktelen fogyasztása amellett. hogy az egészségre is káros, komoly kihatással van főleg fiataljaink erkölcsi magaviseletére. Ugyanakkor sok botrány okozója, sok balesethez vezet. Emellett komoly kieséseket okoz a termelésben és az egyének szempontjából keresetcsökkenéshez vezet. Bányászainknál sokszor a hűségjutalom, hűségruha elvonásának okozója. Ezért főleg az asszonyok és a szülők között megelégedést váltottak ki ezek az intézkedések. A központi intézkedések alapján bekövetkezett javuláson túl, megyénk illetékes szerveinek is többet kell tenni az ellátás javítása érdekében. rJavítani kell mennyiségileg és minőségileg a hús- és húskészítményellátást. Tegyen intézkedést a megyei tanács élelmiszeripari osztálya egész megyénkben a kenyér minőségének javítására. Gyorsítani kell a már épülő Gyöngyösi Kenyérgyár üzembehelyezését. Szervezetté kell tenni a megye zöldség- és gyümölcsellátását, főleg iparvidékeinken. Rátérek a beszámoló második kérdésére: Ailaméletiink demokratizmusa és a szocialista törvénvesség ii. A Központi Vezetőség júliusi határozata fontos feladatként állítja a párt, állami és tömegszervezeteink elé az államélet széleskörű demokratizálását. Ennek egyik alapvető feltétele választott államhatalmi szerveink szerepének további növelése, szélesebb dolgozó rétegek bevonása az államigazgatásba. A feladat egyik fontos részét képezi a napokban lezajlott országgyűlés, az ott elfogadott határozatok, melyek biztosítják az ország legfőbb vezetőszervének, az országgyűlésnek és az országgyűlés képviselőinek szélesebb hatáskörét. Ez azonban csak úgy valósítható meg, ha megyénk képviselői az eddiginél jobban ginek a dolgozók által kapott megbízatásokkal. Megyei, járási és városi párt- bizottságainknak, tanácsszerveinknek és különösen a Hazafias Népfrontnak több segítséget kell adni képviselőinknek. Ugyanakkor képviselőink is sokkal határozottabban követeljék a választóik által felvetett jogos problémák elintézését. A Központi Vezetőség határozata az államélet további demokratizálásánál másik legfontosabb feladatnak a tanácsok munkájának megjavítását szabja meg. Javasolta a Minisztertanácsnak, hogy pénzügyi, termelési, kulturális kérdések intézésében megyei és helyi tanácsaink nagyobb önállóságot kapjanak. Ennek szellemében a Megyei Párt VB. határozatot fogadott el a többek között, hogy az adózók jogos panaszainak orvoslására még e hónapban az egri járásban kísérletképpen vigyük le az adófőkönyvet és ez évben fokozatosan minden községbe. Tanácsaink javuló munkája mellett még elég gyakran előfordul, hogy a dolgozókat ügyeik elintézése végett — a könnyebb ellenállás miatt — a felsőbb szervekhez küldözgetik. Ugyanakkor helyi tanácsaink aktívabb és kezdeményezőbb munkáját nagyban gátolják a megyei tanács különböző osztályainak merev, bürokratizmus intézkedései is, melyek gúzsba kötik önállóságukat. Pl a Gyöngyös városi piacnál lévő helypénzbeszedő iroda cégtábláját — melyet egyébként helytelenül üzemnek nyilvánítottak, bár mindössze két alkalmazottja van — csak a megyei tanács kereskedelmi osztályának jóváhagyásával lehet kifüggeszteni, annak ellenére, hogy a városi tanács tiltakozott ez ellen. Vagy pl. Heves község dolgozó parasztjai javasolták, építsenek községükben kultúrházat. ' iA községi tanács helyesen élére állt ennek a kezdeményezésnek. Javasolták a megyei tanácsnak, hogy a községükben lévő két romos épület lebontásából, s a dolgozó parasztok által összeadott pénzből be is tudják fejezni az építkezést. A Megyei Tanács VKG. osztálya nemhogy felkarolta volna e helyes kezdeményezést, utasította a községi tanácsot, a romosépületek lebontásából származó anyagot árusítsák ki, az érték 75 százalékát, valamint a parasztok által beszedett pénznek 25 százalékát fizessék be. Ez elég világosan mutatja, helyi tanácsaink, a tanácstagok okos kezdeményezését hogy gátolják a Megyei Tanács szervei. Helyi tanácsainknak sok helyes javaslata van már eddig is, hogy kapjanak nagyobb önállóságot pénzügyi, kulturális és egyéb kérdésekben, így nagyobbak lesznek eredményei. Meg kell azonban mondani, nagyon bátortalan intézkedések vannak e téren a megyei tanácsnál. Javasoljuk, helyi tanácsaink kérésére tegyenek Lendvai elvtársék is bátrabb intézkedéseket. Helyi tanácsaink nem elég önállósága odavezet, hogy tanácsaink választott testületé háttérbe szorul az igazgatási szervekkel szemben. Ez is egyik oka annak, hogy tanácsüléseink sokszor formálisak, sablonosak, csak a tanács igazgatási funkciói kerülnek megtárgyalásra. A tanácsülések és a VB. ülések nem ölelik fel a község szociális és kulturális kérdéseit. A hevesi járási tanács VB. például egy év alatt 18-szor tárgyalta a begyűjtést és adófizetést és mindössze 7-szer a járás szociális és kulturális problémáit. Ez az egyoldalúság hozzájárult ahhoz, hogy tanácstagjaink közömbösek a tanácsülésekkel szemben, mert nem nyílik elég lehetőség arra, hogy elmondhassák a választóik által felvetett sérelmeiket. Tanácsaink gyenge munkájához hozzájárul a tanácsban dolgozó kommunisták elégtelen munkája is. Az MDP csoport ülései is sokszor formálisak, a tanácsülés előtt egy órával összehívják, hogy fogadja el a tanácsülés elé menő beszámolót és határozatokat Ezen a téren a legutóbbi hetekig nincs komoly változás, melyért felelősség terhel elsősorban engem, valamint a párt- és tömegszervezetek osztályát Központi Vezetőségünk határozata a tanács szerveiben dolgozó kommunisták elé azt a feladatot állította, hogy biztosítsák a párt- és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtását. Ennek egyik feltétele, hogy pártszervezeteink sokkal nagyobb gondot fordítsanak az MDP. csoportok munkájára, hogy ténylegesen betöltsék a reájuk bízott feladatokat Tanácstagjaink akkor válnak a nép igazi vezetőivé, ha még szorosabb kapcsolatot teremtenek választóikkal. Ezért határozott intézkedéseket kell tenni annak a helytelen állapotnak a megszüntetésére, hogy tanácsüléseink és tanácstagi beszámolóink 30—40 százaléka negyedévenként elmarad. A Központi Vezetőség határozata megállapítja, hogy népi demokratikus fejlődésünk elmúlt 11 esztendejében jelentős eredményeket értünk el a szocialista törvényesség megteremtésében és megszilárdításában. Emellett azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy a szocialista törvényességet nem egyszer súlyosan megsértettük és ezáltal jelentős anyagi és erkölcsi károkat okoztunk egyes állampolgárnak és hogy a törvényesség gyakorlati megvalósítása közben gyakran követtünk el olyan hibákat, melyek megingatták az állampolgároknak törvényességünk egységességébe és szilárdságába vetett feltétlen bizalmát. Megyénkben nem voltak úgynevezett «nagy ügyek», de számtalan olyan törvénysértés volt, mely keserítette becsületes dolgozóink igazságérzetét Különösen sok zaklatásnak voltak kitéve a kulákként kezelt középparasztok, azok gyermekei. Fodor Mária orvostanhallgató, viszneki lakost például a he.yi párt- és tanács szervek javaslatára kétszer zárták ki és vették vissza az egyetemre. Pártunk Központi Vezetőségének útmutatásai alapján megyénkben is megszilárdult a szocialista törvényesség, kevesebb az e téren elkövetett hiba Javult belügyi és igazságügyi szerveink ezzel kapcsolatos tevékenysége. Bíróságaink most már gyakrabban alkalmazzák a nevelő jellegű büntetést. Ezt bizonyítja, hogy míg 1955 októberében az elítéltek 5.5 százalékát, ez évben már az elítéltek 10 százalékát ítélték javító-nevelőmunkára, vagy pénzbüntetésre. Az előző évekhez viszonyítva, lényegesen csökkent az indokolatlan őrizetbevételek és előzetes letartóztatások száma. Ennek ellenére azonban meg kell állapítani, hogy az utóbbi hónapokban sem érvényesült az osztálypolitika az ítéletek meghozatalánál. Különösen kirívóan mutatkozott meg ez a hevesi járásbíróság munkájában. Kasza Menyhért tiszaná- nai tanácselnökhelyettest például kisebb bűncselekmény elkövetéséért 7 hónapi fel nem függesztett börtönre, ugyanakkor egy Csintalan nevű tar- nazsadányi kulákot súlyosabb bűncselekményért csak felfüggesztett börtönre ítélték. Jellemző, hogy a járási ügyész egyik esetben sem emelt óvást Még mindig előfordul indokolatlan őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás. Még ebben a félévben is öt olyan esetben kellett a bíróságnak az előzetes letartóztatást megszüntetni, ahol a letartóztatás teljesen indokolatlan volt. Ezt mutatja az is, hogy a bíróság elé került közvádas büntetőügyeknek 25.6 százaléka felmentéssel, vagy bizonyíték hiányában nyert befejezést. Egyes belügyi beosztottak még több esetben kirívóan, provokálóan lépnek fel intézkedéseikben, ami visszatetszést kelt a dolgozókban. Nagyon fontos kérdés, hogy a törvényesség mindkét oldalról, állampolgáraink részéről is is be legyen tartva. A törvényesség megsértése számos esetben tapasztalható az állampolgárok részéről is. Ennek elsősorban a hiányos politikai nevelőmunka az oka, ugyanakkor belügyi és igazságügyi szerveink sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy fennálló törvényeinket megyénk minden lakosa betartsa. Még mindig sokan vannak, akik a begyűjtési törvényt tudatosan kijátszák, ezért sok a megyében a hátralékosok száma. A Központi Vezetőség júliusi határozata rámutat: a szocialista törvényesség további megszilárdításának alapvető feltétele a belügyi és igazságügyi szervek pártellenőrzésének megjavítása. Fel kell lépni a törvényesség bármilyen oldalról mutatkozó megsértésével szemben. Szigorúan fel kell lépni a hivatali hatalommal való visszaélés elkövetőivel szemben. Megengedhetetlen, hogy párttitkár, tanácselnök, vagy bármely más állami funkcionárius embereket tettleg bántalmazzon, még akkor is, ha az kulák; mint például ez legutóbb Ostoroson megtörtént. Biztosítani kell, hogy ne maradjon törvénysértés megtorlatlanuj. Rátérek a beszámoló harmadik kérdésére. II Központi Vezetőség által értékelt néhány elvi kérdésről ni. A jelenlegi szakaszban szocializmust építő munkánkat a párt tömegbefolyásának növekedését nagy mértékben akadályozzák párt- és államéletünk különböző területein eléggé változatos formában mutatkozó jobboldali hibák, baloldali szektáns nézetek és gyakorlatok. A párt propaganda munkájában még mindig nagy mértékben megmutatkozik a dog- matizmus, bizonyos tételek hangoztatása és hiányzik a tételek alkalmazásánál a helyi viszonyokat elemző alapos munka. Több megyei, járási és községi párt, tanácsfunkcionárius van, akik az elmúlt évek során a párt és állami oktatás rendszerében megtanultak bizonyos elméleti tételeket, de éppen propaganda- munkánk hiányossága miatt, melyre komoly hatással volt a személyi kultusz elterjedése, nem tanultak meg önállóan gondolkozni és főleg helyesen alkalmazni a marxizmus—leni- nizmus tanításait saját területükre. Igaz. hogy ez nem köny- nyü feladat, de ha elméleti és ideológiai munkánk jobban segítette volna az önálló gondolkodást nem követtünk volna el annyi hibát a marxizmus—leninizmus tételeinek pl. az osztály harcról szóló tanítás gyakorlati alkalmazása terénIgaz, hogy az osztályharc területén funkcionáriusaink tisztánlátását nagyban akadályozta Sztálinnak az osztály- harc éleződéséről tett megállapítása, melynek helytelenségét a XX. kongresszus fényében már világosan látjuk Még ma is érezhető, hogy az osztályharcról szóló tanítást egyoldalúan és sokszor a helyi konkrét példákat figyelmen kívül hagyva alkalmaztuk, ez a megyénkben is eléggé elterjedt baloldali torzításokra vezetett. E torzítások következménye legjobban abban mutatkozott meg, hogy több középparasztot kuiáknak minősítettünk és nagymértékben bizalmatlanok voltunk a nem munkás származású értelmiségiekkel szemben. Ez nemcsak a párt befolyását gyengítette az értelmiség között, hanem kedvezőtlenül hatott ki a munkás-paraszt szövetség erősödésére is. Ma is több esetben találkozunk olyan jelenséggel, hogy amikor egy személy hovatartozásának eldöntése felmerül, a helyi vezetők a felsőbb szervek véleményét kérik, amely önmagában véve nem helytelen, de sajnos, ennél legtöbb esetben az van, hogy nem mernek önállóan állástfoglalni. Az egyik legjobb, legképzettebb, és legtapasztaltabb járási első titkárunk, Tóth elvtárs például a napokban azt kérdezte telefonon a megyebizottságtól, hogy milyen legyen nekik az álláspontjuk egy 60 holdas tiszanánai kulák fiával kapcsolatosan, aki termelőszövetkezetbe kéri felvételét Hangsúlyozzuk, elvtársak, nem az a baj, hogy ilyen kérdésekben kikérik a felsőbb pártszervek véleményét, a baj inkább az, hogy a párt- és állami funkcionáriusaink önállósága, bátorsága nem kielégítő. Meg kell mondani, hogy ezekben a kérdésekben mi sem neveltük valami nagy önállóságra funkcionáriusainkat. Ahhoz azonban, hogy községi funkcionáriusaink helyesen és igazságosan tudják eldönteni egy községben, hogy ki a kulák, vagy az osztályidegen, hogy vele és rokonaival, valamint gyermekeivel szemben milyen legyen a magatartás, csakis a községekben, a helyszínen lehet és ha kikérik a dolgozók véleményét, akik legjobban ismerik a helyi viszonyokat és magát az embert. A dogmatikus, betűrágó gondolkodás elterjedésére vonatkozóan is számos példát lehetne említeni a lenini hármas jelszó alkalmazásának hatásáról, a jobb és baloldali torzítások következményei-* ről, amelyek eléggé ismertek. Több helyen volt tapasztalható. hogy eltűrték a kulák beférkőzését a termelőszövetkezetekbe, nem vették be a középparasztokat a tsz vezetőségekbe, nem fizették ki maradéktalanul a földjáradékot, nem engedték ki a szarvas- marhát a községből, a járásból, nem segítették gépi erővel megfelelően a szegény- és kisparasztokat stb. Ezek mind olyan jelenségek, amelyek így, vagy úgy, ilyen, vagy olyan formában sértették és sértik a lenini hármas jelszó lényegét. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlesztését akadályozzák a több helyen fellelhető szektáns nézetek. Az ilyen szemléletből táplálkoznak a helytelen gyakorlatok, bizonyos törvénysértések. Egyes termelőszövetkezetek vezetőinek és tagjainak hozzáállását még mindig nem sikerült megváltoztatni, melynek következtében komoly befelé fordulás tapasztalható jelenleg is. Ez úgy nyilvánul meg, hogy nem ismerik és ismertetik a tsz-ek eredményét, a tagok nem barátkoznak a kívülálló középparasztokkal, elhanyagolják az alacsonyabb típusú társulásokat. A bürokratikus vezetési módszer párt, állami és szakszervezeti vonalon szinté* Bzektáns nézetekből táplálkozik. Gyakori a megyei párt- bizottságnál, de a járási és városi pártbizottságoknál, az üzemi és községi pártszervezeteknél, hogy a tömegek között végzendő eleven szervező és felvilágosító munka helyett túlzott értekezletek tartásával, tájékoztatókkal, bizonyos határozatok gyártásával akarnak leiadatokat megoldani Az adminisztratív rendszabályok túlzott alkalmazása állami és tömegszervezeti munkánkban leginkább az állampolgári fegyelem, begyűjtés, adófizetés területén mutatkozik meg. Ezeken a területeken elsősorban adminisztratív eszközökkel, ijesztgető felszólításokkal, esetenként jogtalan transzferálással, zálogolással akarják megoldani a feladatokat Igaz, nem könnyű leszokni a régi begyepesedett munkamódszerekről, nem is arról van szó, hogy a jövőben nincs szükség értekezletekre, határozatokra, választott szervek döntésére, esetenként adminisztratív módszerek alkalmazására, — transzferálásra is — ezeket viszont úgy kell alkalmazni, hogy pártunk politikáját előbbre vigyék, szilárdítsák kapcsolatainkat a tömegekkel. Sajnos, nemcsak szektáns hibák voltak és vannak pártunkban, hanem komply jobboldali hibák is. Meg kell állapítani, hogy az 1955-ös márciusi határozatot, mely leleplezte és elítélte a Nagy Imre- féle nézeteket, nem hajtottuk következetesen végre. Nem folytattunk megfelelő eszmei, politikai harcot a jobboldali nézetek ellen. Ezért többen ma sem látják a jobboldali hibákból származó nagy károkat. Különösen elhanyagoltuk a politikai, felvilágosító munkát az úgynevezett szabadfoglalkozásúak és értelmiségiek és sok tekintetben a falusi dolgozók körében is. Hogy pártszervezeteink egyes helyeken engedtek a jobboldali nyomásnak, megmutatkozik abban is, hogy a KV. júliusi határozata előtti hetekben, hónapokban egyes funkcionáriusok kiálltak kulákpk rehabilitálása mellett, annak ellenére, hogy ezek múltbeli és jelenlegi tevékenységét a község dolgozói elítélték. Kálban például a nyilvános tanácsülésen a kulákok hangot keltve, azt akarták elérni, hogy minden-
