Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-29 / 67. szám

1966. augusztus 89. szerda nIpOjsag 3 Hessélnek u tények A háború befejezése után közvetlenül az egyik szovjet tiszttől hallottam a következő dolgot. „Egységünk azt a fel­adatot kapta, hogy foglaljon el egy magaslatot. Ugyanazon a napon egy másik parancs is érkezett, hogy állítsuk össze a kitüntetésre javasoltak név­jegyzékét. S az utóbbi parancs nehezebb feladatot jelentett, mint az előbbi. Az egység minden katonája hős volt, és nem tudtuk eldönteni, ki a legjobb. így hát mindenkit fel­terjesztettünk a kitüntetésre.” Á napokban Viszneken jár­tam. Csombók József, a Béke Tsz elnöke hasonló nagy gond­ban volt. Néhány élenjáró szö­vetkezeti tagot kellett oklevél­lel jutalmazni s az elnök sza­vai szerint szinte lehetetlen ki­választani a legjobbakat, mert csaknem mindannyian egy­aránt jó munkát végeztek. Ezt bizonyítják a jó termésered­mények, s a munkaegységen­ként kiosztott öt kilogramm búzaelőleg. Viszneken jó gazdák laknak. De bármilyen mesterei is a földnek, messze elmaradtak a Béke tsz mögött. A szövetke­zet 200 holdnyi búzája 800 má­zsával termelt többet, mint az egyéniek ugyanennyi területe. Ha az egész község nagyüzemi alapon dolgozott volna, akkor csak kenyérgabonából több mint 40 vagonnal több lenne a termés. Egyetlen középpa­raszt sem rendelkezik most annyi kenyérgabonával, mint a tsz bármelyik tagi a. Gubicskó Barnabás előlegként 35 mázsa, Kiss d. Béla pedig 24 mázsa kenyérgabonát vitt haza a kö­zösből. Pedig a Béke a beadá­son kívül annyi szabad búzát adott el az államnak, mint az egész község együttvéve. Nyil­vánvaló, hogy szorgos munka gondos termelés kellett ahhoz, hogy most itt tartanak. A csa­ládtagok bevonása olyan mun­kaszellemet teremtett, ahol szé­gyenszámba ment a lógás. Bi- lincsik Erzsiké szervező mun­kája éppen úgy hozzájárult a sikerekhez, mint Berta István fogatos helytállása. Itt van pél­dául a szövetkezet népszer tagja, a 80 éves Kovács Rudi bácsi. Semmiképp sem tudják rábeszélni, hogy nyugdíjba menjen. Csak a tagokkal együtt, a munkában érzi jól magát. Igen sok hozzá hasonló tag van a szövetkezetben s nem csoda, ha az elnöknek nehéz dönteni, kinek adja a kitüntetést A jövőben még igen sok jö­vedelmet várnak a szövetkezet tagjai a lucerna- és a heremag termelésből is. A jelenlegi ki­látások szerint a magfogás után 300 ezer forint jövede­lemre tesznek szert. Ezenkívül se szeri, se száma azoknak a forrásoknak, ahonnan a szö­vetkezet tagjai jövedelmet sze­reznek. Nem véletlen, hogy az év minden hónapjára 8 forint előleget osztottak munkaegysé­genként. A tagság nem akar a fél­úton megállni. Most vásárol­tak egy tehergépkocsit, a jövő­ben fokozottan ügyelnek az ál­lattenyésztés fejlesztésére. Te­hénállományukat már 50 da­rabra emelték és bekerültek a törzstenyésztő szövetkezetek soraiba. Most építik a korsze­rű száz férőhelyes tehénistál­lót, s ez újabb teret ad az ál­lattenyésztés fejlődésének. Te­hénállományukat 100 darabra fejlesztik, tovább növelik a sertés, a baromfi- és a juhállo­mányt, megkezdték az új ta­nyaközpont építését. Beszédes tények mindezek, jó munkájukat figyelemmel kíséri a dolgozó parasztság, s egyre több megelégedett szö­vetkezeti tagot lát a viszneki Békében. A kenyérgabona elő­legosztás után is pl. három új belépő jelentkezett. Mint ahogy a tények is igazolják, Viszne­ken nemcsak beszélnek a párt- határozatok végrehajtásáról, hanem tettekkel válaszolnak azokra. Ezt bizonyítja a ter­melőszövetkezet jó munkája, szép eredménye, az állatte­nyésztés fejlesztése, a talajerő utánpótlás, a munkafegyelem szilárdulása is. Mindez biztosí­ték arra, hogy a jövőben még nagyobbak lesznek eredmé­nyeik. i Erki János, tudósító Eredményes tsz-látogatásokat tartottak az elmúlt vasárnap Esti fényben a Vásár területe. — Ez évben is több száz­ezer ember gyönyörködik az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és vásár szépségeiben Vasárnap a megye három szőlőtermelő tsz-ét — a gyön- gyösoroszi Február 24 tsz-t, a nagyrédei Munka és Győzelem termelőszövetkezetet látogat­ták meg a megye dolgozó pa­rasztjai. A gyöngyösoroszi Február 24 tsz-re ezúttal a kisnánai egyéni gazdák voltak kiván­csiak, akik leginkább az iránt érdeklődtek, hogyan gazdál­kodik a tsz, milyenek a tagok életkörülményei. A tagok meg­mutatták a vendégeknek a 112 hold kiterjedésű határt, szép állatállományukat, kapásnövé­nyeiket és készségesen vála­szoltak a vendégek feltett kér­déseire. Többek között elmon­dották, hogy a termelőszövet­kezet, mely nagyrészt szőlőter­meléssel foglalkozik, az idén is nagy lépést tett előre a fejlő­dés útján. A gondosan ápolt negyvenegy és fél hold szőlő­jük olyan szép, hogy párját ritkítja. A direkttermő átlag harminc, az oltványszőlő har­minckettő mázsát ad holdan­ként. Az előzetes számítás sze­rint az idén mintegy három­száz mázsával több mustot szűrnek hordókba, mint ta­valy. Beszéltek arról is, hogy mi­lyen szép jövedelemre számít a tagság. Eddig kereken het­venezer forintot osztottak ki munkaegységelőlegre, melyből tizenöt forint jutott munkaegy­ségenként. Az év végére azon­ban ennek hatszorosa lesz a jövedelem, mert 90 forintra tervezték egy munkaegység értékét. A tagság magas jöve­delmét azzal is igazolták, hogy megmutatták a háztáji gazda­ságokat is a vendégeknek. En­nek a látogatásnak a során nyolc olyan szép családi ház­ban gyönyörködhettek, melyet a múlt évben, vagy az idén Jól sikerült tsz látogatás volt Nagyrédén is. ahol do- moszlói egyéni gazdák látogat­ták meg a jó hírben álló Mun­ka és Győzelem termelőszövet­kezeteket. A Munka tsz-ben különösen az nyerte meg a vendégek tetszését, hogy mi­lyen sokoldalú gazdálkodást folytatnak. A 17 hold szép sző­lőn kívül konyhakertészet, Termelési társulásokat szerveznek földműves- szövetkezeteink Az elmúlt másfél hónap folyamán nyolc különböző ter­melési társulást szerveztek a földművesszövetkezetek. Er­dőtelken dinnyetermelők, Er­ken gyümölcstermelők, Zárán* kon, Tamazsadányban zöldség- termelők, Füzesabonyban, Ró- zsaszentmártonban és Zagyva- szántón méhészek, Hevesen pe­dig kosárfonósok társultak. Ezek a társulások már hozzá is fogtak a munkához, a helyi termelőszövetkezetek segítik őket kisgépekkel, valamint egyéb eszközökkel. Gyakori mostanában a belé­pés is a jól dolgozó termelési társulásokba. Boconádon pél­dául 96 főről 235 főre emelke­dett a taglétszám. Eged Sándor, MÉSZÖV gyümölcsös, állattenyésztés ad­ja a legtöbb jövedelmet. Csak a konyhakertészet az idén 250 ezer forinttal gyarapítja az idei bevételt Elismerés hangján szóltak a domoszlói egyéni gazdák a fiatal Győzelem termelőszövet­kezetről is, mely a tavasszal alakult és máris gazdálkodásá­ban csaknem felülmúlta a többéves múlttal rendelkező Munka tsz-t. Az okos, tervsze­rű gazdálkodás nemcsak azt eredményezi, hogy magas a ta­gok jövedelme, hanem azt is, hogy egyre több a belépő. A nyolc taggal alakult gazdaság ma már 400 hold földön gaz­dálkodik, a taglétszám pedig felül van a nyolcvanon. A három termelőszövetkezet látogatói nem töltötték hiába a vasárnapot. Az eredményes munka láttán többen úgy véle­kedtek, hogy őszre már ter­melőszövetkezeti tagok lesz­nek. i Jól halad a mákgubógyűjícs INovajon Az aratási és cséplési munka után Novaj községben is hoz­zákezdtek az apró betakarítási munkákhoz, örömmel jelent­hetjük, hogy a nemrég lezajló mákszüretnek is megvolt az eredménye. Másfél hét alatt például 860 kiló mákgubó gyűlt össze. Élen jártak a be­gyűjtésben Berecz Lászlóné, Török Margit, Visznocki Mar­git és Hegyi István. A begyűj­tésben sok úttörő is résztvett. (Daragó István.) A jó szőlőtermés betakarítására késsülnek a gyöngyösi járásban Negyedszázezer szőlősgazda, 22 szőlőtermelő szövetkezet nyugtázza egyre megelégedet­tebben a gyöngyösi járásban: ha így megy, nem lesz baj a terméssel. A megelégedettségre meg is van minden ok. Tavaly — hosszú évek után — szép termést értek el a járásban, átlagosan 19.3 mázsa szőlőt szedtek le egy holdról. Ameny- nyiség megvolt, csak a minő­ség, a must cukorfoka lehetett volna jobb. Az idén? Most folyik a termésbecslés, — s ez rendkívül biztató ké­pet ad még a tavalyi jó ter­méshez viszonyítva is. Hozzá­vetőlegesen mintegy 5—6 má­zsával lesz idén több a hol- dankénti várható terméshozam, — s igen jónak ígérkezik a minőség is. Szűcsiben, Gyön­gyöspatán, Abasáron 26—28 mázsás a községi átlag. Per­laki Mátyás karácsondi gazda egy hold szőlőjén 35 mázsa körüli termést vár. A visontai Petőfi termelőszövetkezet 130 holdon átlagosan 30 mázsás szőlőtermést szed majd le. Bármerre fordul meg az em­ber a gyöngyösi járásban, At- káron vagy Nagyrédén, — egy­öntetű a vélemény: az idén nem sietjük el a szüretet. 1953-ban már szeptember 21-én, tavaly október elején kezdték meg a szedést, most csak október második felében akarnak munkához látni, — hadd cukrosodjon, sűrűsödjön a szőlő. A tervek szerint tehát több mint egy hónap van még hát­ra a nagy eseményig, a „má­sodik aratásig”, —• a szüretig, de a járás szőlőtermelői meg­kezdték a készülődést a nagy munkára. Tisztítják a borháza­kat, pincéket, a préseket, ja­vítják a szerszámokat, hogy mire a nagy esemény elérke­zik. minden rendben legyen. Bajok vannak azonban a hordókkal. Az idei nagy ter­méshez — elsősorban a terme­lőszövetkezetekben — nincs biztosítva a kellő mennyiségű és űrtartalmú hordó. A nagyré­dei Győzelem termelőszövetke­zetben 400 hektó,, a gyöngyös- solymosi Uj Élet tsz-ben 300 hektó hordó hiányzik, kisebb- nagyobb hiány van az atkári Micsurin termelőszövetkezet­ben. Az egyéni gazdák úgy se­gítenek az itt-ott tapasztalha­tó hordóhiányon, hogy a tava­lyi borból teljesítik már az idei borbeadásukat és ezzel csinálnak helyet az új termés­nek. A Megyei Tanács a hor­dóhiány segítésére 300 ezer fo­rintot biztosított a járás tsz- einek hordó vásárlásra. A Járási Tanács segítsé­gével a termelőszövetkezet a MÉH-en keresztül kívánják biztosítani a szükséges hordó­mennyiséget, Helyiipari kiállítás Gyöngyösön A Hazafias Nép­front Bizottsága és a Városi Tanács alkot­mányunk ünnepére és tiszteletére kétnapos kiállításon mutatta be a város helyiipará­nak és kultúrájának fejlődését. Ez a pár sor hír­adásnak megfelel, so­kat nem mond az ol­vasó számára. Azon­ban a sokezer helyi és vidéki látogató, vá­rosunk dolgozói, akik meglátogatták a kiál­lítást, gazdag ismere­tekkel hagyták el a kiállítás színhelyét, a gimnázium épületét. A megnyitás után kiállításunk termei zsúfolásig megteltek, jeléül annak, hogy a közönség érdeklődése megnőtt az iparunk és kultúránk fejlődé­se iránt. A kiállítás előcsar­nokában a városi ker­tészet pompás virág- és pálmalígete fogad­ta a látogatót. Elhozták munkájuk gyümölcsét, bemutat- ák elért eredményei­det a tanácsi vállaln­ak: a Vágóhíd és Húsfeldolgozó, Sütő­ipari, Vendéglátó, Kisker. Vállalat; a Vas- és Fémipari, Dózsa Tsz, a Házi­ipari Tsz, az egyéni gazdák, a KTSZ-ek, Gépjavító, Cipész, Fodrász - Fényképész, Fatömegcikk, Kézmű­ipari Vállalat. A kulturális, sport és egészségügyi kiál­lításon részt vettek az MTH iskola, a Járá­si Kultúrház Képző- művészeti Szakköre, Énekkara, a Tudomá­nyos Könyvtár, a Já­rási Könyvtár, a Bu­gái Pál kórház, a vá­rosi T. S. B. A kiállítás megte­kintése közben elfá­radt látogató a mozi­teremben tanulságos, szórakoztató filmet láthatott­A kiállítás egyik fénypontja a Vágó­híd és Húsfeldolgozó Vállalat szemet-szájat ingerlő kiállítása volt. A 13 millió forintos költséggel nagyrészt megépült és országos viszonylatban is egyik legkorszerűbb Vágó­híd- és Húsfeldolgozó Vállalat. Igazgatója és kiváló szakemberei beváltották a hozzá­juk fűzött reménye, két. 92 különféle ki­állított készítményük kötötte le a látogatók, figyelmét és igazolta szocialista iparunk fejlődését Arra tö­rekszenek, hogy a jú­liusi határozatok ér­telmében megadott 25 százalékos életszínvo­nal emelését a maguk területén mielőbb megvalósítsák. A Sütőipari és Ven­déglátó Vállalat szin­tén igen sokféle és változatos készít­ménnyel művészi tel­jesítményt nyújtott. A készítményeket a lágatók megízlelték, bírálták és vélemé­nyüket sok helyen kö­zölték a látogatási naplóban; ezeket fi­gyelembe veszik dol­gozóink munkájuk közben. Hosszú lenne to­vább sorolni a kiállí­tók lelkes munkáját. A látogatóink igé­nyeit kielégítette a kulturális, sport és egészségügyi kiállítás is. A Járási Kultúr­ház Képzőművészeti szakkörének festmé­nyei igen komoly si­kereket értek el és fi­gyelemreméltó tudás­ról tanúskodnak. Az énekkara, amely há­rom évtizedes múltra tekinthet vissza, ki­állított értékes ver­senydíjaival egybe­forrt összhangról ad számot. A kiállítás egyben a munkás-paraszt dolgozók találkozója is volt. Kifejezésre juttatta ezt a Vas- és Fémipari Vállalat egyik kitünően sike­rült öntvénye is: a szorgos munkáskéz üllőn kovácsolja a szövetséges dolgozó paraszt nélkülözhetet­len sarlóját. Kiállításunkat meg­tekintette alkotmá­nyunk ünnepének szónoka: Földes Fe­renc miniszterhelyet­tes, az MDP Közpon­ti Vezetőségének tag­ja. Kiállításunk való­ban Gyöngyös szo­cialista fejlődését tükrözte. Rónai Kálmán Gyöngyös­c kôeih h cl Lódil Nyáron is helytálltak a novaji iskolások AZ EGYLOVAS szekér dugig rakva fehéren vakító cementlapokkal. A nagy te­hertől nyikorogva fordul a kerék, mintha élő szóval nyögne, tiltakozna a rako­mány ellen. Jancsó, ostorával a hóna alatt, ott ballag a sze­kér mellett, a ló faránál, s félszemmel az utat figyelve, cigarettát sodor. A szürke pettyes ló, belefeszülve a hámba, szorgalmasan ingatja a fejét, fel-le, csak úgy su­gárzik egész testéből, bőre alatt hullámzó izmaiból, hogy nincs most fontosabb számá­ra, mint húzni a szekeret, húzni megállás nélkül, amíg meg nem hallja az ismert hangon: hóha! — te . . . Ferkó ! Jancsó kedvtelve nézi a lo­vat Hat éve dolgoznak együtt, s nagyon jól megér­tik egymást. Jó munkás, szót értő, nem ideges és nagy­erejű a Ferkó. S ha a ló gon­dolkodni tudna — vagy talán tud is? — ugyanezt forgat­hatná épp most fejében a gazdájáról. Ha valamelyik parton megáll terhével egy pillanatra, Jancsó a világért sem szólna, hadd fújja ki magát, indít az magétól. Az «stör is csak azért van, mert ki hallott kocsist ostor nél­kül, — épp olyan az, mint ló sörény, szekér lőcs nélkül. Bandukolnak hát egymás mellett, csattogva veri a ne­héz ütemét Ferkó patkója, közbe cifráz a szekér nyikor­gása, és némán, magatehetet- lenül, súlyosan hevernek egy­máson a fehér cementlapok a szekérderékban. AZ ÜT először lassan, majd egyre meredekebben emel­kedni kezd. A ló lépéseinek ritmusa lelassul, feje, egész teste mindjobban előre dől, hogy ziháló orrlyukából ki­törő levegő megforgatja az út porát. Jancsó eldobja a ci­garettát. Ezen a parton nincs megállás, mert a megpakolt szekeret lehetetlen újból el­indítani. A ló is tudja ezt, szeme nem lát semmit, csak az utat előtte, izmai mint va­lami feszülő sodronykötél, úgy remegnek, amint végig- hullámzik rajtuk az erőlködő lépés egy-egy üteme. Egyik patkója megcsúszik, az ütem megbomlik egy pillanatra, de a ló szinte belevágja fejét a levegőbe, hogy újból tovább csattogjon a macskaköveken. Jancsó feldobja ostorát a cementlapokra és széles vál­téval nekidől a lőcsnek. — Nyomás...., Ferkó! —zi­hálja félhangosan, s a ló füle megbillegve jelzi, hogy eljutott a hang oda, ahová szánták. Nyikorog a kerék, az előbb még fényesedő ló­testen először az istráng mentén, majd a hátán is megjelenik a hab, hogy szemre épp olyan súlyosan, mint a cementlapok, megöl­jék a bőrt az izmok felett. Ferkó aprókat horkan s szinte emberi hangon nyög, szügyé- ben mélyen belevágódik a hám, s a kötél úgy feszül, mint íjj a pattanás előtt. SZAKAD már a víz Ján­oséról is. Nem szól, nem néz semerre, leszegett fejjel, ki­forduló bokákkal tapossa a partot, feszíti magát a lőcs­nek, izmainak minden ere­jét, minden akaratát bele­adja a segítsébe. Van vala­mi megdöbbentő hasonlatos­ság most a ló és az ember között, amint némán, elkese­redetten, majdhogy nem vállt vállhoz vetve vívják gigászi harcukat a szekérrel, a me­redek parttal, — saját ere­jükkel, akaratukkal szemben is. Egyszerre emelkedik zi­hálva a ló horpasza, az em­ber mellkasa, egyszerre lép­nek .egyformán patakzik ró­luk a veríték, amint lépésről- lépésre küzdik magukat egy­re feljebb a part tetejére. Még ötven méter . . ., még negyven . . ., már csak húsz, tizenöt . . ., tíz . . . s egy­szerre áll meg a ló. szekér, ember. Fenn vannak a part tetején. Jancsó megtámaszko­dik egy kicsit a szekér olda­lához, letörli a szemébe folyó izzadtságot, s azután az osto­rához nyúl . ; . Ferkó meg­rázza sörényét, hogy a verí­tékhabok, mint szélben a gyapotvirágok, szerte röppen­nek . • . Aztán egyenletes trappban csattognak továbbá patkók . . ., a szekér oldalá­nál cigarettát sodorva, fél­szemmel az utat figyelve bak­tat a kocsis. A CEMENTLAPOK némán hevernek a szekérderékban... GYURKO GÉZA Az idén ismét szorgalmasan vettek részt a kalászgyűjtésben a novaji általános iskola ta­nulói. Céljuk az volt, hogy harmadszor is elnyerjék a me­gyei vándorzászlót, Az őrsök és rajok egész napokon át jár­ták a tarlókat és gyűjtötték a kalászokat. A jó munka ered­ményre vezetett, összesen 38 mázsa 24 kilogrammot gyűj­töttek be. Török Margit pél­dául két mázsát, Bartók Mar­git 1.40 mázsát szedett össze. Az őrsök közötti versenyben a hatodik osztályos Dobó István A Hatvani Cukorgyár Nagy- teleki Célgazdaságában a na­pokban fejezték be a helyben- termő magrépa magjának csép- lését. Az idén 200 holdnyi te­rületen alkalmazták a hely- bentermesztés új módszerét s most a gépi aratással is meg­próbálkoztak. Az eredmények azt mutat­ják, hogy ez a módszer a ré­gebbinél sokkal nagyobb ter­mésátlagokhoz vezet. A régeb­bi nyolc-kilenc mázsás hol- dankénti átlaggal szemben és a Petőfi Sándor őrs szere­pelt a legjobban. A kalászgyűjtés közben nem feledkeztek el másról sem. Az aratás és cséplés időszakában a pajtások állandó tűzőrségi szolgálatot teljesítettek a to­ronyban, ezzel is segítették szüleik nyugodt munkáját. A szünidőben lelkiismeretesen és pontosan elvégezték a rájuk háruló feladatokat. Stépán László, iskolaigazgató most 10 mázsás magrépater- mést csépeltek el a gazdaság­ban. A helybentermesztés má­sik előnye az önköltségcsök­kentés. Igen sok munkát ta­karítanak meg ezzel a mód­szerrel s ez 25—30 százalékkal (kb ezer) forinttal csökkenti a holdankinti termelés költsé­geit. A szép eredmények után a napokban már 300 holdnyi te­rületet vetettek be, « ezen is a helybentermesztés módszerét alkalmazzák. il—mi 16 mázsás termésátlagot adott az új módszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents