Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-15 / 64. szám
1956. augusztus 15. szerda 3 fcPUJSAG Az egész magyar dolgozó népet he kell vonni az államügyek intézéséibe — több mint ötezer ember hallgatta meg az egri Rsgwiilesera Undies Erzsébet beszámolóiét Eger város dolgozói, lakói nagy érdeklődéssel készülődtek a hétfőn délután öt órakor a Pedagógiai Főiskola udvarán megtartott nagygyűlésre. A város üzemeiből, hivatalaiból a lakótelepekről több mint ötezren jöttek össze, akiket a KV. júliusi határozata óta igen sok kérdés foglalkoztatott, és ezekre a kérdésekre a nagygyűlésen kielégítő választ kaptak. A nagygyűlést Prokai Gyula, a városi Népfront bizottság elnöke nyitotta meg, majd Andics Erzsébet, a KV. tagja, a KV. tudományos osztályának vezetője ismertette a KV. júliusi határozatát, a kormány legújabb intézkedéseit, a dolgos ó magyar nép előtt álló feladatokat. A bevezetőben elmondotta, hogy az elmúlt hetekben korszakalkotó események történtek hazánk politikai és gazdasági életében. Ezek a határozatok — mondotta — a XX. kongresszus szellemében születtek és hosszú időre megszabják pártunk és kormányunk célkitűzéseit. Sok tekintetben fordulatot kellett eszközölni eddigi politikánkban, mert változott a nemzetközi helyzet, változott országunk politikai és gazdasági helyzete, erősödött a szocialista béketábor, és a béke eszméje diadalmaskodott. Új helyzet állt elő. ami azt követelte, hogy módszereinkben is újak legyünk. Andics elvtársnő az ország belső helyzetet elemezve, elmondotta, hogy az elmúlt hónapokban bizonyos ingadozás, megtorpanás volt tapasztalható. Ellenségeink ezt a hibát kihasználva arról beszéltek, hogy tehetetlenek vagyunk. Akik azonban ezt a nézetet terjesztették, csalódtak. Azóta mind belső, mind külső ellenségeinknek ajkukra fagyott a mosoly. Központi Vezetőségünk legutóbbi ülésén olyan határozatokat hozott, amely azt bizonyítja, hogy képesek vagyunk hibáinkat kijavítani és a lenini elvek alapján a dolgozó magyar nép érdekében megingathatatlanul haladunk boldogabb jövőnk, a szocializmus útján. A Központi Vezetőség véget vetett az elmúlt hónapok ingadozásának, egyhelyben topo- gásának. Harcot indított a személyi kultusz utolsó maradványai ellen is és megindult országunkban az az egészséges folyamat, amelyben alko- tóan bontakozik ki az igazi szocialista demokrácia. Ezután Andics Erzsébet arról szólott, hogy a KV. határozatai nyomán országunk! in nagyméretű demokratizáló, lás vette kezdetét. Hangsúlyozta, hogy máris intézkedéseket tettek a túlzott centralizmus megszüntetésére. A jövőben nagyobb hatáskört kapnak a helyi szervek, annál is inkább, mert a helyi bajokat, panaszokat, valamint a területet ők ismerik a legjobban, ők tudnak igazságos döntést hozni. Biztosíték a megindult demokratizálódási folyamat végrehajtására az országgyűlés, amely a jövőben sokkal jobban fogja ellenőrizni a kormányt és a miniszter- tanács munkáját. Ezután a törvényesség megszilárdításáról beszélt, majd elmondotta, hogy az országgyűlés a jövőben többször fog ülésezni. Még ebben az évben például kétszer hívják össze, amikor megtárgyalják nyugdíjrendszerünk módosítását, a régi nyugdíjasok járulékának felemelését. Ezután a kormány ez évi intézkedéseiről szólott, az árleszállításokról és a fizetésemelésekről. Hangsúlyozta, hogy a májusi árleszállítás 900 millió forint megtakarítást jelent az ország dolgozóinak. Ezenkívül 800 millió forintot jelent az a fizetésemelés, melyet kormányunk eddig, ebben az évben foganatosított. Nem utolsósorban ebben az évben és a következő esztendőkben államunk nem bocsát ki békekölcsönt, ami szintén a dolgozók zsebében marad. Elmondotta, hogy ezen intézkedések mellett az idén 400 ezer dolgozó állami támogatással üdül a különböző szakszervezeti pihenőhelyeken. De nem állunk meg ezen az úton, hanem tovább megyünk. Tovább javítjuk dolgozóink munka- és életkörülményeit. Kulturális téren ebben az évben kétszerannyi szépirodalmi művet adtunk ki, mint az elmúlt években, ezenkívül ez évben 400 új filmszínházunk nyílt. Államunk sokkal többet költött kulturális célokra, mint az elmúlt években. Az értelmiségről szólva, hangoztatta, hogy a múltban igen sokszor lebecsülték az értelmiségi dolgozókat. Gyakori volt az az eset, hogy helytelenül értelmezték a munkás-paraszt szövetség fogalmát Még állami és pártfunkcionánusaink között is sokan azt hangoztatták, hogy az értelmiség egyet jelent a régi, kispolgári fogalommal. Ez a nézet helytelen, és ezt a nézetet felszámoljuk. Az értelmiséget ezután sokkal jobban megbecsüljük, sokkal jobban bekapcsoljuk ügyeink intézésébe. Az éttevmiségi dolgozókat a jövőben meg fogjuk hallgatni, kikérjük véleményeiket és tár maszkodunk javaslataikra, tanácsaikra. Elmondotta azt is, hogy kevés az értelmiség az államapparátusában Ezt a hibát is felszámoljuk. A jövőben az értelmiség legjobbjait bevonjuk az állam irányításába, és felvesszük őket a Magyar Dolgozók Pártja soraiba. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felsőbb iskolákban való felvételeknél az értelmiségiek gyermekeit éppen úgy kell kezelni, mint a munkások és a parasztok gyermekeit. Andics Erzsébet ezután a nagyszámú érdeklődő előtt elmondotta, hogy a minisztertanács a napokban olyan határozatot hoz, hogy az egyetemek és főiskolák tanárainak a fizetését szeptember 1-től felemelik. Ezenkívül megszüntetik a pedagógusok túlterhelését. Bevezetik a heti 18—20 órai tanítást, valamint azt, hogy nyáron nem lehet igénybe venni az oktatókat, akiknek kéthónapj szabadság jár. Biztosítjuk iskolai rendszerünk jobb ellátását, több külföldi szakkönyvet fordítunk le magyar nyelvre és külföldi tanulmányútra küldjük legjobb pedagógusainkat. Pártunk és kormányunk bízik abban — mondotta —, hogy ezen intézkedéseket értelmiségi dolgozóink helyesléssel fogadják és szív- vel-lélekkel segítik alkotó munkájukkal szocializmusunk építését, a pedagógiai nevelés jobb kialakítását. Andics Erzsébet befejezésül a lakáskérdésről szólott. Hangsúlyozta, hogy ebben az évben sokkal több lakást építenek, mint az elmúlt években, de még ez is kevés. Felhívta a helyi tanácsok figyelmét hogy a helyi lehetőségeknek megfelelően, ők is építkezzenek, hogy megoldódjon ez a nagy probléma is. Befejezésül ezeket mondotta: Pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósításában, a dolgozó nép anyagi és kulturális jólétének gyors emel- edése érdekében be kell vonni az egész magyar dolgozó népet az állami ügyek intézésébe,„ mert e nagy munkát, a szocializmus építését, dolgozó népünk ragyogó jövőjét csak cikkor tudjuk végrehajtani, ha célkitűzések megvalósítására Magyar Dolgozók Pártja zászlaja alatt az egész magyar nép szívvel és lélekkel harcol a KV határozatainak megvalósításáért, a szocializmus felépítéséért. A nagygyűlésen részt vett és felszólalt Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke is, Z. Nagy Ferenc rövid visszapillantást tett a múltba majd ismém tette az országgyűlés intézkedéseit, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja: Elmondotta, hogy a dolgozó parasztság felemelkedése előtt csak egy út van, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság útja, amely biztosítja minden dol- dogzó paraszt gondtalan életét A nagygyűlés résztvevői közül többen jelentkeztek felszólalásra. Szót kapott Szolnoki János, a Közgazdasági Technikum tanára, aki az értelmiség nevében beszélt, és ígéretet tett, hogy pártunk és kormányunk intézkedései nyomán a város értelmisége a jövőben egyemberként támogatja a párt határozatait. Ráduli Lajos, az egri Dohánygyár dolgozója a város dolgozói nevében biztosította pártunkat és kormányunkat, hogy egyemberként állnak a KV. zászlaja alatt Szorgalmasan folyik a szőlő kapálása a Borforgalmi Vállalat Célgazdaságában. f vrtz'/v\Ayv\AA/v,vVV^VVVVV^vVNAA/VVVA«/VVNA.'VVVVVVVNA/V\A/\/VVV^^AA/VVVVV-/VV*^' ... a mezőgazdasági munkákról Tűs t e r isi el ó*sö vetkezet, tizenhat egyéni gazda jószága vesz részt a megyéből a Mezőgazdasági Kiállításon A szeptember 2—16. között megrendezendő Országos Mezőgazdasági Kiállításra megyénkben is szorgosan készülődnek. A felülvizsgáló bizottság már megállapította a kiállításra kerülő állatok számát és pontozta mindegyiket. Heves megyéből 16 dolgozó paraszt vesz részt. Az egyénileg dolgozó parasztok állatai közül a legjobb külalak pontszámot Bedő Kristóf tarnabodi egyéni paraszt tehene érte el. Közvetlen mögötte áll a tarna- zsadányi Feidner Sándor Rózsa nevű tehene és Bata Sándor kompolti lakos Kékes nevű bikája, mindkettő 86 külalak pontszámot ért el. A termelőszövetkezetekből a résztvevő állatok száma a múlt évihez mérten emelkedett. Tíz termelőszövetkezet három bikával, négy tehénnel, három üszővel és 25 juhhal képviselteti magát. Többek között kiállításra viszik a tarnamérai Alkotmány Tsz Rózsa nevű tehenét, a felnémeti Petőfi Tsz Kökény nevű üszőjét és a me- zőtárkányi Szabadság Tsz Narancs nevű tehenét. Az állami gazdaságok közül a hatvani cukorgyár célgazdaságából három tehén, a poroszlói Állami Gazdaságból egy bika, a nagygombosi tangazdaságból három üsző és három bika kerül a kiállításra. Szinte kivétel nélkül a csép- léssel és a begyűjtéssel foglalkoznak a mezőgazdaságból érkezett levelek. Kresz Kálmán, Kápolna község agronómusa hírt ad arról, hogy községük előreláthatólag augusztus 13-ra fejezi be a cséplést. Jó munkát végzett a négy cséplőgép, közülük is legeredményesebben Kotrocó Ernő gépe dolgozott. Alig hogy learatta a 125 ka- tasztrális holdat, pár nap múlva kezdte a cséplést és naponta 150—160 mázsát csépel el. Nagy érdeme van abban, hogy az elcsépelt gazdák között egy bátrálékos sincs. Tóth Jánosné, Maklártálya község VB elnöke legutóbb a község harmadik negyedévi begyűjtésének eddigi eredményeiről számolt be. Sertésből 114, vágómarhából 100, tojásból 101, baromfiból pedig 105 százalékra teljesítették a tervet. Gabonabegyűjtésük 60 százaléknál tart. Begyűjtésben élenjár Kárpáti János Petőfi úti lakos, aki a géptől való teljesítése mellett 680 kiló búzát is beadott szabad áron. •• Megyénk országos viszonylatban is elsőnek fejezte be az export célra termeltetett füvek begyűjtését — olvassuk Nagy István levelében. Kéri. mondjunk köszönetét nevükben a magtermelő gazdáknak, valamint a gépállomásoknak jó j cséplési munkájukért és meg- I említ néhány nevet, akik ki- i váló terméseredményt értek el. j így a dormándi Vörös Hajnal Tsz-t, mely öt hold olajlenből 28 és fél mázsás termést adott be, — Vas István kömlői lakost. aki egy hold réti csenkesz területről 490 kiló magot adott át, míg Gyetvai Mihály tódeb- rői lakos két holdról 11.23 kiló magot gyűjtött be A levelekkel együtt Somogyi Sándor, a Kál és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szálastakarmány felvásárlója versenykihívása is eljutott szerkesztőségünkhöz. Somogyi elvtárs versenyre hívja a megye összes szálastakarmány felvásárlóját, a felvásárlással, szállítással és a széna kezelésével kapcsolatosan. ígéri, hogy tervét aug. 20. tiszteletére 120 százalékra teljesíti, ügyel a minőségre és arra, hogy az időjárás semmi kárt ne okozzon benne. A földműveszövetkezetek megyei szövetsége hírt adott arról, hogy taglétszámuk az elmúlt félévben 6200 fővel növekedett. Dancz László, a hevesi FMSZ áruházi eladója 102 új tagot szervezett és 3400 forintot fiztetett be. Ugyancsak jól dolgozott Havanban Karácsonyi Istvánná, aki 36 új tagot szerveztt és 1800 forintot fizetett be. Régi levelezőnk. Daragó István is küldött tudósítást arról, hogyan halad Novajon a cséplés. Rövid interjút kért Loványi Mihályné VB elnöktől, aki nyilatkozatában elimondotta, hogy a cséplés hamarosan befejeződik és a versenyt előreláthatólag Papp Sándor cséplőgépe, Fe- rencz József brigádja nyeri. Szólt a begyűjtés állásáról is és a legjobb beadók között említette meg Szabó Jánosnét, Nagy Sándort és az Egyetértés Tsz-t. Végül megdicsérte a gyors és szemveszteség mentes munkáért az egri gépállomást. A gyöngyösi begyűjtési hivatal vezetője, Rácz Ernő arról , értesít bennünket, hogy váro- i sukban a tsz-ek búzatermése 2.5, az egyénieké kettő, árpából pedig tsz-eknél három, az egyénieknél két mázsával jobb volt az átlag. Sokan felajánlást tettek É gabona teljesítésére, így Szalmási András, Juhász Györgyné, Babróczki Istvánná. Most hogy a cséplés vége felé közeledik. Gyöngyös dolgozói készülnek a közelgő őszi feladatokra. DÉLUTÁN öt óra Ilyenkor benépesednek a íorróságtól kihalt utcák, dolgozok sietnek gyárakból, üzemekből, hivatalokból. Asz- szonyok, karjukon bevásárló kosárral (viszik magukkal a munkahelyre is, hogy ezzel is időt nyerjenek) — ostromolják a kenyérboltokat, füszerüzleteket. Bölcsődékből tolják ha- zateié a kocsit s némelyik anya szoknyáját még két pici is markoiássza. Sietnek. Agyukban már az esti teendő forr, fürdetés, vacso- raíözés, folt< zás. Pedig de jó lenne a fáradt lábakat megpinentetni, az agyból kikapcsolni a gondolatokat, a zajt. De a család várja az anya munkáját, a kicsik, a férj éhesek és a ruhák is oly gyorsan rongyolódnak. — Majd máskor — gondolják, de ez a máskor a szombat és vasárnap is csak munkát jelent a dolgozó anyának. Ritkán és keveset pihennek. Ezért határozta el a Minisztertanács, ezért fogadta el a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége azt az irányelvet, hogy az ötéves tervben jelentős mértékben kell javítani a nők, elsősorban a dolgozó anyák élet- körülményeit és munkafeltételeit. Széleskörű intézkedéseket tesznek a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Három cím van előttem, három dolgozó anyáé. Kettő közülök négygyermekes, a harmadiknak csak „kettő” van. Beszélgetni szeretnék velük, munkájukról, életükről. Az első, akinél zörgetek, POZSONYI ZOLTÁNNÉ dohánygyári munkás. De a zörgetésemre senki sem felel. Csend van. Egy szomszédasz- szony dugja ki a fejét kíváncsian és kérdé- ssmre felvilágosít, Pozsonyiné a gyárban van. Délutáni műszakos. A Dohánygyár jellegzetes átható szaga betölti az utcát, n egtüsszögteti azt, aki ritkán jár erre. Pozsony; nél a kertben találom, nem tud bent dolgozni, nem bírja a tüdeje a dohányport. Ezért a gyár vezetősége a kertészethez osztotta be. Vékonyka, törékeny asz- szony, majd elvész a nehéz zsákkötény alatt. Fiatal még, de a gondok, a munka sok apró szarkalábat vont szeme köré. Egy kerti padra Három anya: egy panasz telepszünk s kötényéből a legújabb Nők Lapja kandikál ki. — Szeret olvasni? — töröm meg a kicsit feszélyezett csendet. — Nagyon! Talán nem is bírnám könyv nélkül, ez az én idegcsillapítóm! özvegy asszony, négy gyermeke van, nem él könnyen. Négy gyereket nevelni, etetni, ruházni, velük vesződni, bizony meghaladja az erejét, s bizony a fizetése kevés, — 650 Ft. Szerencse, hogy van napközi otthona a gyárnak és van nyári úttörő tábor, itt élnek a gyerekeim — mondja, így sokkal, de sokkal kevesebb a munkám. Jaj, csak az a sok mosás ne lenne, — sóhajt fel panaszosan, Nincs a gyárnak kölcsön mosógépe? — kérdem. — Kinevet. Hiszen szombaton délután mosunk mind mi, asszonyok, ennyi mosógépet a gyár sem tudna kölcsönözni. Négyszázhúsz asszony dolgozik a gyárban. — Mégis, mi az, ami segítene, hogy jobban, könnyebben éljen? — Hát, hát a szombat, csak a szombat, az nehéz, ilyenkor kell mosni, főzni, súrolni, bevásárolni, azt sem tudom, hol kezdjem el. Ezt a szombatot a dolgozó anyáknak kellene adni, akkor dolgoznának a családnak, vasárnap meg pihennének, de igazán. — Vágy csillan a szemében, a pihenés vágya. Még valamit szeretnék, de ezt félve mondom el, egy jobb lakást. A mienk kicsi, földes, vizes, és a gyerekeknek gyenge a tüdeje. Napos, napos lakást szeretnék, egy kicsike kerttel. Nem vigasztalás, amit ígérek, amit elmondok, hiszen elhangzott már, segítenek majd a dolgozó anyákon és a lakásügy is legfontosabb kérdése a kormányunknak. A második címnél sem járok szerencsésebben. sera lászlönét keresem, sincs otthon. Kilencig dolgozik néí , séliki a szomszédok, a Vörös Csillag kollégium tanárai. Séráné tanár felesége, de négy gyermeke van. Mind a négy iskolába jár, s ezért felfér az a pénz, amit ő keres.,! Könyvtárban dolgozik, nincs kötött munka-j ideje, s sokszor bizony nem nyolc, hanem 10-, 12 órát is dolgozik. Elmeséli, hogy ötkor kel, s akkor rohan a piacra, mert ilyenkor olcsóbb is, aztán reggelit készít, ellátja a csa-j Jádot, előkészíti az ebédet, amit fél egykor, ebédidőben főz meg. Nem könnyítene valamit! a kész étel? — kérdem. — Nem! Drága és ilyen nagy családnak, nem kifizetődő, s bevallom őszintén, nem is! nagyon ízletes. Félig kész étel meg inkább! Pesten van. Ügy érzem, hogy a vidéki d,ol-í gozó anyákkal nem törődnek annyit, mint a »estiekkel. Háztartási gépeket sem lehet kölcsönözni. Egy mosógép elkelne, ahol ennyien vagyunk. A Patyolatot nem lehet kivárni, így hát kínlódom a mosással egyedül, ilyenkor előfordul, hogy mindössze három, vagy négy órát alszom. — A gyerekek nem segítenek? — A nagy lányom nyáron még csak igen. De télen olyan töméntelen sok a tanulni valója és az iskolai társadalmi munkája, hogy sokszor ő is éjszaka fekszik le. Nem kellene ilyen sok munkát bízni azokra, akiknek otthon kis testvérük van, vagy mindkét szülő dolgozik. Bizony, segítséget jelentene egy ilyen nagy lány is otthon. De bízom az új tantervben, ez bizonyosan megkönnyíti majd a középiskolások napjait is. Séránénak is az a véleménye, hogy nagy- családos anyának is elég lenne hat óra munkaidő, akkor több jutna a gyermeknevelésre, leckekihallgatásra és a családdal való törődésre is, A harmadik , címet” otthon találom. Apró kislány nyit ajtót. — Anyu mos — mondja —, tessék a konyhába jönni. A forró víz gőze eltakarj* előlem ^ S. MIKLÖSNÉT Kötényébe törli a víztől puffadt kezét, kicsi' szégyenkezve mutat a konyhára, hegy csal itt fogadhat. Férjét készíti üdülésre és kel a tiszta ruha Folytatja munkáját, közben be szélgetünk. Eladó egy üzletben és arra kér ne írjam ki se a nevét, se azt, hogy hol dől gozik. Mutatja a lábát, mintha kifolyna a hú a cipőből, olyan vastagon dagadt mind a két tő. Néha úgy jövök haza, — mondja —, hog; legszívesebben már azonnal lefeküdnék. D hát látja? — mutat a ruhahalmazra. Mosógé; — teszem fel a kérdést? Legyint, talán ha békekölcsünt kihúzzák. Azt bizony nem ad nak részletre, mi pedig ebből a fizetésből ner bírunk mosógépet venni, A szappanos lé szemibe fröccsen. — Csak ez ne lenne — ps naszkodik —, talán nem is lennék olyan is radt, mert főzni és este a gyermekeket fül detni szeretem. Az üzletben már zárás elő' azon jár a fejem, mit is kell este csinálni, d sokszor bizony nem tudok este eljönni, leltá takarítás, stb. Mi takarítjuk az üzletet i Nincs keret takarítónőre. — Mint anyát, nem engednék el? — De igen, de az a többiek rovásái menne és én nem akarok senkire sem töt terhet róni. — Mégis, mit gondol, mi könnyítené munkáját? — Több figyelem az anyák iránt, sokk többet kellene törődni az üzemeknél, vállal toknál, a tanácsnál az anyák munkájának megkönnyítésére. Több árut kellene részlet adni Például vásznat ágyneműre, akkor ne kellene olyan gyakran mosni, ha több len; belőle. Több bölcsőde kellene Egerben is, 1 szén a kisebbik lányom nem fér már be „keretbe”. Olcsóbb háztartási gépeket. OIve tam az ötéves terv irányelveiben, amit a d< gozó nőkről írnak Remélem, hogy minél h marabb teljesítik is azt. Reméljük..., bízunk benna... és rajta 3 szünk, hogy úgy legyen. TÖKÖS KÁROLYNÍ.
