Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-15 / 64. szám

NÉPÚJSÁG 195G. augusztus 15. szerda Az 1956-57-es pártoktatási év előkészítésének néhány tapasztalatáról AZ SZKP. XX. kongresszus tanulságait és a KV. oktatás­ról szóló határozatát figye- lembevéve fogtak hozzá párt­bizottságaink és alapszerveze­teink az oktatás előkészítésé­hez, a propagandisták és a hallgatók kiválogatásához Pártszervezeteink vezetőségi üléseken, taggyűléseken, né­hány helyen népnevelő érte­kezleten vitatták meg a KV. oktatásról szóló határozatát. Számos taggyűlésen helyesel­ték az elvtársak a határozat­nak azt a pontját, hogy a párt- oktatáson belül is harcolnunk kell a személyi kultusz min­den megnyilvánulásával szem­ben. Ugyancsak helyeselték a pártoktatás rendszerében töi>- tént változásokat, különösen nagy volt az érdeklődés az új oktatási formák, az időszerű kérdések, a gazdasági ismere­tek tanfolyama és néhány he­lyen, ahol ezt a pártszervezet ismertette, az előadásos pro­paganda iránt. Megyénk területén a propa­gandisták felmérése, számba­vétele, kiválasztása lényegé­ben megtörtént. Pártszerveze­teink eléggé gondosan végez­ték ezt a munkát Sikerült valóban azokat az elvtársakat kára a legalkalmasabbak, a kiválasztani, akik erre a mun- legképzettebbek és a hallga­tók is szeretik. A propagan­disták kiválogatása személyes beszélgetés alapján történt. Több helyen maguk a pártbi­zottságok — helyesen —1 be­szélgettek a propagandisták­kal. Ezt főleg az egri, Gyön­gyös városi, hatvani, füzesabo­nyi járási pártbizottságoknál tapasztaltuk. JAVULT a propagandisták szociális összetétele is. Párt- szervezeteink sokkal bátrab­ban bízták meg propaganda- munkával a párt, állami és gazdasági élet helyi vezetőit. Sikerült növelni a propagan­disták számát politikailag szi­lárd értelmiségi elvtársakkal. A múlt évinél jóval több a műszaki értelmiség, techniku­sok, mérnökök, orvosok, agro- nómusok, de különösen a pe­dagógusok száma a propagan­disták között. A füzesabonyi járásban ja­vulás van a nők propaganda- munkával való megbízatása terén is, azonban a többi já­rásban és városban ez nem kielégítő. Több pártszervezetnél a he­lyettes propagandistákat is ki­választották. Azokon a helye­ken, ahol nincs biztosítva a helyettes propagandista, ott pártszervezeteink a bevont hallgatók közül a legképzet­tebb elvtársat bízzák meg he­lyettesi munkával. Néhány alapszervezet kivé­telével. a hallgatók kiváloga­tása is megtörtént. Pártszerve­zeteink vezetőségi ülésen, tag­gyűlésen beszélték meg a ki­válogatást. Voltak párttagok, akik már a taggyűlésen ön­ként jelentkeztek az oktatás­ra, voltak olyan pártonkívüliek is, akik felkeresték a párt- szervezetet, hogy szeretnének részt venni a pártoktatásban. Pártszervezeteink három tagú bizottságot alakítottak a hall­gatók kiválogatása céljából. A hallgatók többségével már be­szélgettek is. Pártszervezeteink a hallgatók kiválogatásánál el­sősorban a párt, állami és gaz­dasági vezető elvtársakat vet­ték számba. Sikerült annak az elvnek ér­vényt szerezni (kivételt képez ez alól a gazdasági tanfolyam), hogy csak annyi tanfolyamot szervezünk, ahány jó propa­gandista van. Ami a gazdasági vezetők . tanfolyamát illeti, egyes járásokban (Gyöngyös, Eger) túl sokat szerveztek. Nem látjuk biztosítottnak, hogy ezekre a tanfolyamokra a pártszervezetek tudnak-e biz­tosítani megfelelő képzettségű propagandistákat. A Központi Vezetőség határozata is felhív­ja figyelmünket hogy ezt a tanfolyamot csak néhány, a fontosabb üzemekben szervez­zük, egyrészt azért, mert nin­csenek tapasztalataink a tan­folyam szervezésében, irányí­tásában, másrészt nehéz a propagandisták biztosítása és a képzése, mert ahány üzem­ág. annyiféleképpen kell fel­készíteni. A HALLGATÓK kiváloga­tásánál általános tapasztalat volt, hogy érdeklődéssel fo­gadták az új oktatási formá­kat, különösen az időszerű kér­dések és a gazdasági kérdések tanfolyamait. Elhangzott olyan vélemény is, hogy most valóban érdemes tanulni, mert megismerkedünk egy sor párt­ós kormányhatározattal és ami a legfontosabb, hogy a hatá­rozatok alapján a helyi prob­lémákat is megtárgyaljuk. A kiválogatásnál alapvető követelmény az önkéntesség elvének betartása. A legtöbb helyen ezt be is tartották, fi­gyelembe vették, hogy az elv­társak milyen oktatási formán akarják politikai tudásukat fejleszteni. Tapasztaltuk, hogy pártszer­vezeteink nem minden párt­taggal beszélgettek el abból a szempontból, hogy milyenek lesznek az új oktatási formák és hogy ki melyikre jelentke­zik. Több helyen csak azokat a párttagokat keresték fel, aki­ket a vezetőség jónak látott, hogy bevonjanak oktatásra az­zal a feltétellel, hogy ők ma­guk is részt fognak venni. Sú­lyos hiba viszont az, hogy egyes helyeken, pl. a Gyön- gyösoroszi Ércbánya alapszer­vezeténél július 27-ig egyetlen párttaggal sem beszélgettek A Párád községi pártszerve­zetnél pedig csak a párttagság egynegyedét keresték fel Ah­hoz, hogy minden párttag sa­ját maga választhassa meg, milyen oktatási formán akarja politikai tudását fejleszteni, az kell. hogy ismertessük velük a KV határozatát, s annak je­lentőségét. A hallgatókkal való beszélgetés során olyan elv­társakkal is találkoztunk, pl. Reesken, akik tagjai voltak a bizottságnak, de maguk sem is­merték a KV. határozatát. A HALLGATÓK kiváloga­tásánál pártszervezeteink nem eléggé vették figyelembe, hogy a politikai tudás fejlesztésére nemcsak a szervezett pártok­tatás nyújt lehetőséget, hanem vannak egyéb lehetőségek is, mint az önálló tanulás és az előadásos propaganda. Az idő­sebb, vagy beteges elvtársak, a többgyermekes anyák szá­mára igen nagy nehézségeket jelentene a szemináriumok rendszeres látogatása, s ők nyilvánvalóan nem vennének részt kedvvel a pártoktatás­ban. Ezeknek az elvtársaknak pártszervezeteink a határozat értelmében tegyék lehetővé, hogy a tanulás lazább formá­ját az előadásos propagandát választhassák. Az általános ta­pasztalat ugyanis az, hogy ezek az elvtársak az előadásokra szívesebben eljárnak, termé­szetesen azért, mert a hozzá­szólás és jegyzetelés nem kö­telező, esetleg ők maguk tesz­nek fel kérdéseket. Éppen ezért kell pártbizottságaink­nak, pártszervezeteinknek sok­kal szélesebb körben ismer­tetni és ahol erre lehetőség és mód van, szervezni a pártta­gok és pártonkívüliek között a lazább oktatási formát, az előadásos propagandát. Egy-két hét múlva hozzá kell fogni propagandistáink­nak az egyéni tanuláshoz. Pártszervezeteink segítsék és ellenőrizzék felkészülésüket. Már most adják át a propa­gandistáknak a hozzájuk tar­tozó hallgatókat, hogy az ok­tatás megkezdése előtt megis­merhessék, kiket tanítanak majd, viszont a hallgatók is, hogy ki fogja őket oktatni. Pártoktatásunknak szerves része a DISZ oktatás. Ezért fontos feladata pártbizottsá­gainknak és alapszervezeteink­nek a DISZ oktatás előkészí­tését segíteni és ellenőrizni. Ehhez szükséges, hogy ismer­jék a DISZ KV. határozatát az 1956—57-es oktatási év fel­adatairól. Alapszervezeteink nyújtsanak segítséget a DISZ oktatási tervek készítéséhez. Segítő munkájukra azért van nagy szükség, mivel a DISZ alapszervezetek ez évben ké­szítenek először oktatási ter­vet. Pártbizottságaink és alap- szervezeteink segítsék és el­lenőrizzék, hogy a DISZ okta­tás különböző formáira megfe­lelő propagandisták legyenek biztosítva. AZ ELMÚLT oktatási évek tapasztalatai azt mutatták, hogy nagymértékben akadá­lyozta az oktatás megindulá­sát a tananyag elkésett, vagy hiányos megrendelése. Ezért pártbizottságaink, pártszerve­zeteink gondosan ügyeljenek az anyagok időbeni megrende­lésére . a határidők pontos be­tartására. Dudás Sándor, MB Agit Prop. O. pol. munkatársa Ba!ganyin üzenete az atom- és hidrogénfegyvcp alkalmazása ellen összehívott nemzetközi értekezlethez Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, üzenetet intézett az atom- és hidrogénfegyver alkalmazása ellen összehívott és Nagaszakiban ülésező nemzetközi ér­tekezlethez, A szovjet nép nevében — hangzik az üzenet — üdvöz­letemet küldöm és eredményes munkát kívánok az atom- és hidrogénfegyver alkalmazása ellen összehívott II. nem­zetközi értekezlet részvevőinek, A világ népei mindennél inkább kívánják fenntartani a szilárd és tartós békét, egyszer s mindenkorra megIrfekar- nak szabadulni az atomháború borzalmaitól és az emberi értelem legnagyobb vívmányát, az atomerőt nem az emberi kultúra vívmányainak rombolására, hanem a békés építés feltételeinek biztosítására, a dolgozók életszínvonala emelé­sének érdekében akarják felhasználni. Mint ismeretes, a Szovjetunió következetesen síkraszáll az atom- és hidrogénfegyver teljes eltiltása és az államok fegyverzetéből való kivonása mellett. A Szovjetunió kor­mánya ezen az úton első lépésként azzal a javaslattal for- dúlt az Egyesült Államok és Anglia kormányához, hogy kössenek megállapodást az atom- és hidrogénfegyver-kísér- letek, valamint a kísérleti robbantások azonnali beszünteté­sére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa folyó év július 16—i nyilatkozatában megelégedéssel állapította meg a szovjet nép és a japán nép nézeteinek egységét a magfegyverek teljes eltiltásáért és a kísérletek haladéktalan beszünteté­séért folyó harcban. Nagyra értékeljük azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket a japán nép e nemes ügyért tett. A szovjet nép annak a reményének ad kifejezést, hogy az értekezlet tekintélyt parancsoló hangon foglal állást az atom- és hidrogénfegyver betiltásáról szóló javaslat mel­lett, síkraszáll azért, hogy az atomenergiát kizárólag békés célokra, az emberiség javára használják fel. Moszkva, 1956. augusztus 9. — N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Magyarországot felvették a Nemzetközi Geográfiai Unióba A Szovjetuniót, Magyarországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Etiópiát és Izlandot felvették a Nemzetközi Geográfiai Unióba a XVIII. nemzetközi geográfiai kong­resszus során, amely most tartja ülését Rio de Janeiróban. Alakítsunk több tföldműresszÖTetkezeti szakcsoportot A Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata a soronlévő egyik legfontosabb feladatnak jelöli meg a mező- gazdaság szocialista átszerve­zését. Ennek végrehajtása nagy feladatokat ró megyénk föld­művesszövetkezeteire is. A íöldművesszövetkezet nemcsak kereskedelmi szerv, hanem a dolgozók nagy tömegszerveze­te, mely termeltetésben és ér­tékesítésben egyaránt közvet­lenül érintkezik a falu paraszt­ságával. Éppen ezért sokat te­hetnek és kell is, hogy tegye­nek a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezéséért. Pártunk Központi Vezetősé­gének határozata kimondja, hogy «hatékonyabban kell tá­mogatni a földművesszövetke­zeti mozgalmat, s ennek kere­tében az egyszerűbb géphasz­nálati. gyümölcs, zöldség, mé­hész és borjúnevelő, stb. ter­melési társulásokat, szakcso­portokat, Létrehozatalukhoz és a már meglévők fejlesztéséhez mind az állami, mind a párt- szervezetek adjanak fokozot­tabb segítséget, legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetke­zéssel járó előnyök megisme­résének iskolái, hogy ez által is közelebb kerüljenek a tsz- ekhez . . .» Az egyszerűbb termelési tár­sulások jelentőségét akkor ér­tékeljük helyesen, ha ezeket a mezőgazdasági tsz-ek felé ve­zető útnak tekintjük. Megyénk­ben számos példa bizonyítja, hogy viszonylag könnyebb a kételkedő, töprengő egyéni pa­rasztokat bevonni ilyen kez­detleges szövetkezésbe, ahol megismerhetik a közös élet és a termelés előnyeit. Egyes elv­társak nem ismerték fel e tár­sulások jelentőségét és a szö­vetkezés első lépésének a tsz- cs-ket tartották. Megyénkben eddig 51 egy­szerűbb termelési társulás ala­kult az FMSZ-ek keretén be­lül, köztük 15 szőlő, 8—8 gyü­mölcs és zöldség, 10 méhész és 10 egyéb társulás. Ezek kö­zül néhány nem működik ténylegesen, melynek részben a támogatás, segítés hiányában maga a tanács és a pártszerve­zet is oka. Viszont számos olyan társulás van, amely jól működik, tagjai közösen vég­zik a termelők fontosabb mun­káit. így a verpeléti szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport, melyben együttesen végezték el a metszést, permetezést, mészkénlé-főzést. Biztatóan kezdte működését az adácsi és a gyöngyöshalászi zöldségter­melő, valamint a kápolnai do­hánytermelő szakcsoport is. Hogy a szakcsoportok meny­nyire előiskolát jelentenek, ennek bizonyítéka, hogy a gyöngyöspatai szőlőtermelő szakcsoport tagjainak nagyré­sze belépett a helyi Kossuth Tsz-be. Vagy az, hogy a szűcsi szőlőtermelő szakcsoportból tsz alakult. F öldműve&szövetkezeteink- ben lókölcsönző állomásokat, mész- és téglaégető társuláso­kat akarunk létrehozni, hogy ezáltal is segítsük a lakossá­got. Tervbe vettük juh- és szarvasmarhatenyésztö társu­lások alakítását is. De sajnos, megyénknek nem minden köz­ségében látunk ezen a téren fejlődést, és nem mondhatjuk azt, hogy az egyszerű terme­lési társulásoknak mindenütt fejlődési lehetősége van. Eze­ket elsősorban azokon a helye­ken kell létrehozni, ahol ne­hezebben megy a tsz szervezés. Eged Sándor MÉSZÖV Az alkohol ssefepe a bőnö«ésfeeo Igen sok bűncselekmény elkövetésének okait vizsgálva, feltűnik, hogy a bűnözők nagy százaléka az alkohol hatása alatt követte el cselekményét. Fontos tehát, hogy mélyreha­tóbban vizsgáljuk az alkohol szerepét a társadalom életében. Közismert, hogy az alkohol komoly lelki és fizikai válto­zásokat idéz elő a szervezet­ben és milyen károkkal jár a mértéktelen fogyasztás. Sok bűncselekmény után derül ki, hogy az indiító ok az alkohol volt. Sok felvilágosító, tudomá­nyos és nevelő jellegű cikk je­lent már meg erről újságaink­ban, de ez még mindig nem érte el a kellő hatást. Mond­hatjuk, még naponkénti ese­ményként jelentkezik a túl­zott alkoholfogyasztás, mely sok kárt, feltűnést, közbot­rányt, stb. idéz elő társadalmi életünkben. A mértéktelen alkoholfo­gyasztás társadalmi probléma, mert az ital rabjai nemcsak magukat, hanem családjukat, környezetüket is tönkre tehe­tik. Gyakori az a jelenség ma is. hogy a családfő elissza ke­resetét, a családja szétzüllik és a lejtőre jut. Az ilyen maga­tartás nem lehet egy-egy em­ber magánügye, ez az egész szocialista társadalom közös ügye. Érdekünk, hogy elejét vegyük az ital romboló hatá­sának és ez vonatkozik me­gyénk lakosságára is. Közis­mert, hogy megyénkben sok a bortermő táj és az alkohol itt is bőven szedi áldozatait, ront­va ezzel a közbiztonságot, ve­szélyeztetve a lakosság nyu­galmát. Nem az a célunk, hogy tel­jesen megszüntessük a szeszes­ital fogyasztását, mert ez mér­tékletesen fogyasztva nem ká­ros. Sok esetben még hasznos is a szervezetnek. Azt akar­juk csupán, hogy minden jó­zanul gondolkodó ember értse meg, miért kell harcolni az al­koholizmus ellen. Az alkohol romboló hatása sok család és egyén életét tette már tönkre. Hány ember tehetségét, alkotó vágyát zúzta szét, tiporta a sárba, posványba? Nézzük csak meg néhány példán keresztül a túlzott alkoholfogyasztás kö­vetkezményeit. A szeszesital fogyasztása egyénenkint más és más formában jelentkezik. Van, aki pár pohár bortól csak jó­kedvű lesz, énekel, esetleg hangoskodik —, ez a szeren­csésebb típus. De van, aki ki­vetkőzik emberi mivoltából, kötekedik, másokat sért, bán­talmaz. Mindkét típus veszé­lyes, mivel az alkohol bénítja az idegrendszert, kihat a gon­dolkodásra, megszünteti a gát­lásokat, és sok káros indulatot idéz elő. így minden elképzel­hető rossznak az előidézője, alapja lehet. Szórakozás közben hányszor vagyunk kénytelenek végig­hallgatni mások hangoskodá­sát, amely megbotránkoztat bennünket. Erkölcsi érzésünk is tiltakozik ez ollen és az fel­tétlen megtorlást kíván. Ezért nyilvánították nemrég bűn­ténnyé a közbotrány okozást és a garázdaságot. E rendelet hatására már jelentősen csök­kent az ilyen esetek száma, de még így is akad példa bő­ven, Például az idén a kőlyuk- tetői pincékben szórakozott S. K. egri lakos aki leittaso- dott és tettlegesen bántalmaz­ta V. I. nevű ismerősét, kit a város belterületén sem hagyott békén, hanem gumicsővel üt­legelt. L. L egri lakos munka­idő után Felnémeten leittaso- dott, onnan még a poharat is elhozta, majd amikor Eger­ben leszállt az autóbuszról, duhajkodni kezdett, s az egyik főutcai kirakatot is betörte a pohárral. Cselekményén min­denki megbotránkozott. Vagy P. L. novaji lakos esete is a közbotrány egyik példája. Ö odahaza a szövetkezeti ital­boltban részegedéit le, vereke­dett, és összetört 18 poharat is. Szép számmal akadtak ennél súlyosabb esetek is, ilyen volt például Pogonyi József és Nagy Sándor esete is. Tavasszal az egyik egri italboltban Tóth Sándor egri lakos ittas álla­potban belekötött Gulyás Já­nosba, amiért ő foglalta le a zenészeket. Az eset következ­ményeképpen Tóth a Kacsa- parton hasbaszúrta Gulyást és a segítségére siető Tamási Sándort is megsebesítette. I smert eset az is, amit Sí­rokon követtek el. Szaj­kó Zoltán leszúrta a vele kö­zös háztartásban élő Puporka Terézt, majd annak anyját is megsebesítette. Szajkó a cse­lekmény elkövetése előtt a si- roki italboltban szeszesitalt fogyasztott. Az elmúlt évben az egri verőszalai gyilkosság­nál is döntő szerepet játszott az ittasság. Vizsgálhatjuk to­vább a lopás, csalás, sikkasz­tás, szemérem elleni bűncse­lekményeknél az alkohol sze­repét és mindenhol megtalál­hatjuk az ital káros hatását. Hány család siratja szégyenét, az iszákos apát, gyermeket, akiket nem lehetett jó útra té­ríteni akik az ital rabjaként lopkodják, fosztogatják a tár­sadalmi tulajdont, az állam­polgárok javait. Azt, hogy valaki igyon, megtiltani nem lehet. De van­nak törvényi kötelmek, melyek megszabják, mikor tilos az al­kohol fogyasztása. Olyan ese­tekben leginkább, amikor az embernek minden idegszálára szüksége van, amikor nemcsak saját, de mások életéért is fe­lelni kell. így például a köz­úti forgalomba való részvétel­nél. A balesetek száma gya­kori és ezek jórészénél az ital káros hatása mutatható ki, elő­idéző okként. És ha nem lenne közúti ellenőrzés, akkor még több lenne a baleset. A for­galomban való ittas részvétel idézte elő az alábbi eseteket. Dávid Sándor hevesi lakos, vontató vezető ittasan veze­tett, nekihajtott a szemben lé­vő vontatónak és az ő vonta­tóján ülő Ficsor Zsigmond he­vesi lakos lezuhant és megsé­rült Holló Ernő bekölcei lakos hasonló állapotban Tamalele- szen kivilágításán kocsijával nekihajtott egy teherautónak, aminek következtében az egyik ló a sérüléseibe bele­pusztult. Ezzel a tsz-nek 5000 forint értékű kárt okozott. Má­jus elején Reményi Imre pusz­taszikszói vontató vezető az árokba hajtott ittas állapotban és súlyosan megsérült Balázs Sándor egri lakos kivilágítat- lan lovaskocsijával hajtott be­le egy gödörbe és olyan súlyo­san megsérült, hogy rövidesen belehalt Juhász Ernő autó- buszvezető júliusban Gyön- gyösoroszi és Gyöngyös között ittasan vezette az utasokkal teli kocsiját, belehajtott az árokba, és életét vesztette. A felsorolt példák érzékel­tetik azt, hogy mit eredmé­nyez az ittas állapotban való vezetés hogy a járművezetők nemcsak a saját, hanem má­sok életét is veszélynek teszik ki. Vonjuk le a példákból a helyes következtetést, és igye­kezzünk másokat is megaka­dályozni az ilyen helytelen cselekedetekben. A napokban jelent meg a rendelet az égetett szeszesita­lok árának felemeléséről. Ez a mértéktelen alkoholfogyasztás csökkentéséért történt. Jól tudjuk azonban, hogy a ren­delkezés önmagában nem old­ja meg az italozás csökkenté­sét. Széleskörű összefogás szük­séges ahhoz, hogy az ital rab­jait megszabadítsuk káros szenvedélyüktől, ehhez a tár­sadalom minden tagjának a segítsége szükséges, A rendőri ellenőrzéseket ép- pen ezért ne akadályoz­zuk ne vegyük zaklatásnak, mindez a dolgozók életének, testi épségének megóvására irányul. Az a célunk, hogy minél kevesebb legyen az al­kohol okozta bűncselekmé­nyek száma és csökkenjen a hozzátartozóját sirató anya, férj. gyermek Ez a célunk és ennek megvalósításához szük­séges a lakosság támogatása is.

Next

/
Thumbnails
Contents