Népújság, 1956. július (52-59. szám)
1956-07-25 / 58. szám
1956. július 25., szerda NÉPÚJSÁG Egy DISZ brigád, amelyről megfeledkeztek ■ . PETÖFIBÁNYÁN mindenki szorgalmas, igyekvő embernek és jó vájárnak tartja Kölesei Emiit s nem ok nélkül. Nem is lehet rossz munkás az, aki már fiatal korában kiérdemli, hogy egy elővájási csapat vezetésével bízzák meg. Az első látásra talán senki sem gondolná erről az alacsony, élénk 1 mozgású fiatalemberről, hogy j milyen ügyesség, akaraterő és szorgalom van benne, ha a munkáról esik szó. Egy bányász a sok közül, aki igazán szereti a bányát, valósággal második otthona lett a föld gyomrának sok sötét vágata. Jó tulajdonságait ismerve, örömmel bízták meg azzal, hogy az egyik gyorsfeltáró DISZ-brigád vezetője legyen Petőfi altáróban. Ez még tavasszal történt, s ugyanekkor nagy esemény zajlott le Petői ibányán. A tröszt fiatal bányászainak küldöttei DISZ-aktívaértekezletet tartottak, ahol elhangzott a nagy fogadalom. Hat gyorsfel- táró brigádot szerveznek a tröszt üzemeiben a legjobb fiatal bányászokból, csatlakoznak az országos versenyhez. Így segítik elő, hogy mielőbb üzemképes frontokon tudják fejteni a szenet. Ezen az értekezleten többen is elmondták, hogy minden szerv és minden műszaki vezető a lehető legnagyobb támogatást nyújtja a fiataloknak. Enélkül nem is lehetne gyorsfeltárásról beszélni. Petőfi altárón két ifjúsági brigád vett részt a mozgalomban. Az egyik, Lőcsei Emil kilenctagú csapata, az északi rész feltáratlan szénmezőiben látott munkához, a 69-es front előkészítésénél. Kezdetben igen jól ment minden, s bár messzire kellett csilléz- niök, májusban mégis 105 métert haladtak előre. Ilyen eredménnyel igazán nem kellett szégyenkezniök a többi csapat előtt Két hónap telt el azóta, s lássuk, mi lett a Lőcsei-bri- gád sorsa. Az északi mezőben húzódik végig a szép, egyenes Il-es gerincvágat. A surranó gumiszalag itt hordja ki a 33-as frbnt szenét. Innen ágazik el a Lőcsei-brigád vágata. Ezen kell még végigsétálni a kar- : bidlámpa imbolygó fénye mellett, hogy találkozhassunk ve- ; lük munkahelyükön. De még j sem kell messzire menni, kár a fáradságért, mert a brigádvezető éppen a vágat kereszteződésnél szorgoskodik. Szaporán forgatja a teli csilléket Vajon, mi lehet az oka, hogy Lőcsei elvtárs a vágathajtás helyett még délelőtt 10 órakor is a csatlósoknak segít. KEVÉS AZ ÜRES csillénk — fakadt ki keservesen, — nem tudunk rakodni, a munka áll. s már nem tudtam tovább nézni ezt a tétlenséget, kijöttem csillézni, csakhogy gyorsabban menjen az ürítés. Nem volt ez így mindig. Májusban 12 csilléjük volt és váltórendszerben dolgoztak ezekkel. Amíg hat csillébe rakodtak, addig a másik hatot ürítették. A bajok csak ezután kezdődtek. Június, elején a Il-es gerincen hozzákezdtek a szállítószalag beszereléséhez. Ez a munka hosszú időt vett igénybe, s emiatt a brigád nem tudta elszállítani a szenet. Megbénult a szállítás, és a brigád tagjait is a szalag- szerelésekhez osztották be. Nagyon ritkán dolgoztak, csak a vágathajtásokon. A múlt hónapban így 79 százalékos tervteljesítés mellett csak, 44 métert tudtak előrehaladni. A csapat tagjait nemcsak a 40 forintos műszakkereset miatt bántotta a dolog, hanem azért is, mert a DISZ-brigád jó hírneve forgott kockán. De hiába készült el a gumiszalag. — folytatja a panaszt Lipták József, a brigád egyik tagja. A nehézségek ezután sem csökkentek. A csillékből nem tudtuk egyenesen rád önteni a szenet a vágat előtt elhaladó gumiszalagra, továbbra is messzire kellett csillézni. Rigó Imre DISZ-tit- kár, és a brigád tagjai nem hagyták annyiban a dolgot és kérték az üzem vezetőit, hogy a vágathoz közel építsenek egy körbuktatót. Természetesen ehhez is idő kellett, de azért egyszer csak ez is elkészült és most már könnyen a szalagra tudják dönteni a teli csillék tartalmát. — Jött azonban az újabb baj. Mindössze hat csillét hagytak a brigádnak, gondolva, hogy most már könnyebb a szállítás és az ürítés. A megmaradt hat csillével pedig nehezen lehet boldogulni. Sokszor félműszak is eltelik, amíg üres- csilléhez jutnak a fiatal előváj ók. ÍGY VAN EZ ma is és ez az oka annak, hogy Lőcsei Emil félműszakja csatlósmunkával telik el. A műszak második felében már csak a rakodásra jut idő. Ha lenne üres csillénk — számítgatj a a brigádvezető —. akkor a műszak elején megrakodnánk, a végén pedig még tudnánk egyszer robbantani, s így adhatnánk át a munkahelyet, a következő váltás embereinek. Az is bánt bennünket, — mondják a többiek, — hogy a kellő műszaki támogatás híján most már a Kiváló Dolgozó-jelvényt nem kaphatjuk meg. Hiába dolgoztunk jól két hónapon át. a múlt havi eredmény, amelyről mi nem tehetünk, megfosztott bennünket a kitüntetéstől. Ezekután Dinka Jenő körletvezető aknászt kérdeztük meg, mi az oka, hogy így elhanyagolták a DISZ-brigád támogatását? A munkát leginkább a szállítószalag beépítése hátráltatta. Erre azonban szükség volt hisz a 33-as fijont termeléséről az altáró tervteljesítéséről volt szó Ez igaz, azonban a DISZ- brigád nevében például joggal megkérdezhetjük, nem lene- lett volna-e munkába állítani egy embert, aki a vágat végén a csillékből közvetlen a szalagra lapátolta volna a szenet, addig, amíg a körbuktató elkészül? Ez a segítség igen sokat jelentett volna a DISZ- brlgádnak. A Tröszt üzemeiben csaknem minden gyorsfeltáró DISZ-brigád szépen dolgozik, jó eredménnyel. Miért ne ie- netne a Lőcsei-brigádot is úgy segíteni, mint ahogyan azt a DISZ aktívaértekezeleten megfogadták ? Ez a segítség nemcsak Dinka Jenőnek, Schüffer Alajos aknásznak, és a DISZ-szervezet vezetőinek, hanem minden műszakinak feladata, becsületbeli ügye. MUNKÁJUKHOZ több megértés, támogatás szükséges s akkor biztos, hogy sikerrel jár fáradozásuk, s a bányásznapra üzemképes állapotba adják a termelésnek a 69-es frontfejtést. CSÁSZÁR ISTVÁN Befejezték a nagyjavítóéi a Gyöngyi! soros*! Ércelőkészítőisswhen Két heti nagyjavítás után kedden reggel ismét teljes üzemmel Indult meg a gyön- gyöseroszi ércdúsító. Az első nagyjavítás alkalmával máris jelentős korszerűsítéseket hajtottak végre a gépeken berendezéseken. Többek között 12 cellával bővítették a flotációs sorokat, melyek az ércet és a kőzetet választják külön. A cellasorok bővítése titán 12 százalékkal több dúsított ércet nyernek naponta az új üzem dolgozói. Az ércelőkészítőműben eddig csak az ólom és a cinkércet dúsították. A nyersércben azonban jelentős mennyiségű vasérc is van, mely eddig a meddővel együtt távozott. A (Y/ yári vakáció . . . Gyer- * ^ mekkorunk legédesebb napjai, illatos puha körték, naptól fonnyadó szénakazlak, csobbanó, csurranó hideg patakok, bontakozó gyermekszerelem, ez jut eszünkbe ennél a szónál. Milyen édes, kedves emléke marad az egri gyerekeknek is az idei vakáció, amit úttörő táborokban tölthetnek. Kalandos számháborúk, izgalmas vitorlázó repülés, úszás, futball, — no de csak sorjában kezdjük el az elején. — Állj, ki vagy? — nyúlik a belépő felé egy nagy puska, s mögötte amolyan Huckle- bery Finnhez hasonló apró emberke, nadrágja térden alul, haját fazék alatt vághatta körbe valaki, orra, térde kopott az eséstől. Fónagy Ferencnek hívják, 5 a napos őr az egri Lenkey úttörő táborban és rettentő komolyan veszi hivatását. Van még jó néhány őr, hasonló korúak, mint Fónagy Ferenc, vigyáznak a ki- és belépésre, nem mintha szökni akarna valaki a táborból. Sőt! Eddig 260-an jelentkeztek, és még egyre jönnek. — Tanár bácsi, kérik Tompos József táborvezetőt, be lehet-e még iratkozni és a tanár bácsi hogy is állhatna ellent az esdeklő kék, vagy barna szemeknek. Sok egri gyerek szeretné itt tölteni vakációját, hemperegni a Népkert zöld füvén, lebarnulni az uszodában és izgalmas focimeccseket játszani a stadion salakján. Vzülök, tanárok, a DISZ és az MNDSZ kezdeményezték ezt a helyi tábort, hogy a gyerekek nyáron jó levegőn lehessenek, felügyeljenek rájuk, és megkönnyítsék a szülők nyári gyermekgondjait. Nyugodtan nevezhetnénk napközi tábornak, hiszen a körbefutó sátrak nem az alvás célját szolgálják- ötkor már hazaindulnak a pajtások. És hogy ötig mit csinálnak. Lapozzunk csak egy rajnaplóban. . . . Fél 9-kor sorakozó, zászló- felvonás, reggeli. Utána rajnevelő óra. Álljunk meg egy pillanatra, mi lehet ez a furcsa szó- Megkérdezünk egy ifjú nevelőt, talán Maczkó Magdát, aki a főiskola magyar irodalom szakosa, ö elmeséli, hogy rajnevelés óra alatt inkább beszélgetést lehetne érteni, beszélgetnek a fegyelemről, a gyermekek napi munkájáról (ez a napi munka minél több játékot jelent). Itt mondják el a gyerekek esetleges problémájukat, szóval egy kicsit olyan fogadó óra félének nevezhetnénk. Most már lapozhatunk tovább. 10—12-ig szakköri foglalkozások, úszás, röplabda, játékos torna, labdarúgás. Gyorsan fürdőruhát és máris indulhatunk egy húsztagú csoporttal az uszodába. Három felügyelő nevelő és a gyerekek rajongásig szeretett Gyuszi bácsija vigyáz, hogy semmi baj se történhessen az uszodában. Azokat, akik nem tudnak úszni, Bitskei Aladár veszi védelmébe Micsoda si- kongatást, ugrálást, csapkodást visznek véghez ezek a boldog nyaraló gyerekek! A nevelők árgus szemmel nézik őket és az egyiknek állandóan mozog a szája, mintha imát mormolna, pedig csak a gyerekeket számolja össze. A röplabda pályán Kati c ' néni az ügyeletes, adogatják a lányok a labdát, még ügyetlenkék, aprók, de hát nem lehet mindent egyszerre megtanulni. A stadion salakpályáján labdarúgókat válogatnak, készülnek a rajok közti labdarúgó bajnokságra. Izzad a vezető, nehéz a válogatás, a fiúk ügyesebbek, csak úgy zúgnak a lövések, a kapusok meg akár kell, akár nem, vetődnek. Ezután kitűnően ízlik az ebéd, az utolsó cseppig kikanalazzák a levest, s a lekváros derelyéböl háromszor any- nyit is megennének, pedig alaposan megrakták a nevelők a tányérokat. -4z ebédet a III-as számú általános iskolában főzik a szülők felügyelete mellett. gyár műszaki vezetői és dolgozói most megkezdték a pirít flotálását. dúsítását is. Az első nap kísérletei sikerrel jártak. így a jövőben a Gyöngy ösoroszi Ércelőkészítőmű dolgpzói háromféle dúsított ércet: ólmot, cinket és piritet termelnek kohóinknak. — KÉT HETI badacsonyi táborozásra indult az egri Gárdonyi Tanítóképző DISZ és Uttörőszervezet 135 tagja és 15 nevelő. Az üdüléshez szükséges 18 ezer forintot a diákok facsemetekiszedéssel, színmű bemutatásával és jól sikerült klubestek rendezésével szerezték évközben. Ebéd után a megérdemelt pihenő: a rajok a sátrakba bújnak és előveszik kedvenc könyveiket. Állukra könyökölve figyelik a felolvasót: az egri vár történetét, Toldi híres tetteit, János vitéz kalandjait Van, aki el-elbóbis- kol, lezárulnak a pillák. Amíg mesélnek, pihennek, megkérdezzük a táboi-vezető Tompos Józsefet, milyen terveket szőnek a nyárra. S bár a pajtások még nem tudják, gyorsan feljegyzem és elárulom, hogy mi minden nagyszerű vár rájuk. Lesz modele- zőverseny, rádiós kiképzés, (a MÖHOSZ a legnagyobb segítséget nyújtja a tábornak.) Kétszer egy héten ifjúsági mozielőadás, kirándulás a Szépasszonyvölgybe, a Bükk- be, sportversenyek, izgalmas számháborúk és legeslegizgalmasabb a tábortűz, de ez egyben a tábor befejezését is jelenti majd. Ni, mintha a Pontos-raj mozgolódna- Tényleg letelt a pihenő ideje, jön a délutáni «komoly» foglalkozás. Egy zugban, árnylombok alatt lányok varrogatnak babaruhát. Megtudom, hogy ez a varró szakkör. Egy csoport az Uttö- röházba indul rajz- és fotószakkörre. Egy másik a várba. Hát ez miféle szakkör lehet? Takácsi Attila világosít fel, a történelem szakkörösök a várban tanulják az egri vár történetét. Hogy ez nem jutott az eszembe?! Amott meg pingpongoznak. Nem győzök nézegetni jobbra-balra, egy csoport pirospettyes labdával játszik, mások énekelnek, vagy táncolnak. 260 úttörő jókedvű gyerek szórakozik, játszik és tölti el idejét a nagy nyári vakáció alatt ebben a táborban. í~Jl ónagy Feri őrszem tisztévé leg, amikor kilépek a tábor kapuján. Szívemben azzal a jó érzéssel hagyom el a tábort, hogy egy napot visszaloptam magamnak az édes és önfeledt gyermekkorból. TÖKÖS KAROLYNÉ Czibolya László szerelő lakatos- Győri Mihály horti ^^orista nak nagy része van abban, hogy 150—180 százalékos teljesitmé y a horti gépállomás aratógépei végzi a tarlóhántast, ezze j igen keveset álltak műszaki hiba hozzá a következő észtén termésének biztosításához. I szövetkezeti demokrácia letartasz a tsz erősödésének döntő feltétele \ termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági erősödésének egyik legfontosabb feltétele, biztosítéka a szövetkezeti demokrácia állandó tökéletesítése A szövetkezeti demokrácia kifejezi azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet a do’gozó parasztok önkéntes társulása, mindannyian közös tulajdonosai a gazdaságnak. Ez a szövetkezeti demokrácia sajátossága és határozza meg sét, a tagok jogait, és a szövetkezetek állami támoga- tásátA szövetkezeti demokrácia alapelveit a termelőszövetkezetek mintaalapszabálya határozza meg. Kifejezi a szövetkezeti vezetés mély demokratizmusát, amikor kimondja, hogy: .,A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, melyet a tagság összessége alkot. A közgyűlés dönt a szövetkezet munkájának olyan alapvető kérdéseiben, mint a vezetőség, az elnök és az ellenőrző bizottság megválasztása, az új tagok felvétele és a tagok kizárása. Vagy az éves termelési-, költségvetési-, építkezési tervek a munkanormák, a gépállomási szerződések jóváhagyása, a kü önböző alapok nagyságának megállapítása, a munkaegységekre kiosztásra kerti ő termények és pénz menny ségének meghatározása, a hitelek és kölcsönök összegének meghatározása. A közgyűlés határozatai, ha megegyeznek az alapszabályok elveivel, a fennálló jogszabályokkal és a szövetkezet szervezeti, gazdasági megerősítését szolgálják, kötelezőek a választott szervre és a szövetkezet minden tagjára. A közgyűlésen az elnök köteles beszámolni a szövetkezet ügyeiről a tagok megvitatják a gazdálkodás időszerű kérdéseit és meghatározzák a vezetőség további teendőit. A szövetkezet vezetőit a közgyűlés az alapszabály értelmében két esztendőre választja, s mint a termelő- szövetkezet vezetőszervének a közgyűlés határozatai alapján adott utasításait a szövetkezeti tagoknak végre kell hajtaniuk A vezetőség, működéséért felelős a közgyűlésnek, ezért a közgyűlést havonta össze kell hívnia. A vezetőségen belül elsősorban az elnök felelős azért, hogy a szövetkezet alapszabály szerint működjék. Az elnök intézi a termelőszövetkezet mindennapi ügyeit, ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását. Az elnök kötelességei közé tartozik, hogy legalább kéthetenkint összehívja a vezetőséget a folyó ügyek megtárgyalására. Feladata, hogy állandóan gondoskodjék a közös gazdaság erősítéséről, őrködjék az állam és a szövetkezet érdekei fölött, kötelessége, hogy érvényt szerezzen a szövetkezet életében is a párt és a kormány határozatoknak. Az elnök személyes felelősséggel irányítja a szövetkezet munkáját, de egy személyben nem helyettesítheti az egész vezetőséget. Ez ellentmondana a szövetkezeti demokráciának, csökkentené a vezetőség felelősségét, gátolná a vezetőségi tagok kezdeményezéseit. Joga és kötelessége azonban, hogy önálióan döntsön a napi kérdésekben. Számos jó szövetkezeti elnökünk van a megyében, és egyre több lesz, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a javulás ellenére sok tsz-elnök végzi rosz- s/ul a munkáját, önkényesen, a vezetőség meghallgatása nélkül intézkedik és a legfontosabb kérdések megtárgyalására sem hív össze közgyűlést. A termelőszövetkezeti elnökök közül többen mondják el, hogy a tagság, sokszor helyes intézkedéseiket is önkényeskedésnek Ítéli. Vajon mikor önkényeskedik az elnök s mikor cselekszik helyesen? Nincs-e ellentmondás az elnök egyéni felelőssége, a határozott intézkedések és a szövetkezeti demokrácia elvei között. Az alapszabály kimondja: „a termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és bevétel, kiadási költségvetés alapján a közgyűlés és a vezetőség . határozatainak megfeleeiően személyi felelősséggel vezeti“’. Az elnök tehát akkor önkényeskedik, akkor sérti meg a szövetkezeti demoráciát, ha alapszabály ellenesen, a közgyűlés és a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben a tagság meghallgatása nélkül önhatalmúlag intézkedik. Az elnök személyes felelősségének, illetve a szövetkezeti demokráciának meg nem értésére mutat az is, hogy több esetben a tsz elnöke félve attól, hogy önkényeskedik, olyan ügyekben sem mer egyedül intézkedni, amelyek kizárólag az ő hatáskörébe tartoznak. Az ilyen elnök nem jól vezet, mert határozatlansága sok esetben huza-vonát, késést okoz. Az utóbbi időben mutatkozó jelentős javulás ellenére még elég1 gyakran eViîaçiul az is, hogy a különböző állami vállalatok, intézmények semmibe veszik azt, hogy a termelőszövetkezeti parasztok közös gazdasága a tagok tulajdona, hogy a szövetkezet alapszabály szerinti működésében a szövetkezet belső ügyeibe, gazdálkodá- tlásaiba nem avatkozhatnak bele. Meg kell érteni, a különböző vállalatok dolgozóinak, hogy a termelőszövetkezet nem áiiami vállalat, hanem önkéntes társuláson alapuló közös gazdaság. A termelőszövetkezetektől tehát csak az alapszabályban előírt feltételeket, törvényeket, szerződéses kötelezettségek betartását lehet megkövetelni. Senkinek sincs joga, hogy megsértse a szövetkezeti demokrácia alapelveit, a termelőszövetkezetek önkormányzatát. Orosz Lajos Mezög. szöv. osztály