Népújság, 1956. július (52-59. szám)

1956-07-21 / 57. szám

4 NÜPÖJSÄG 1956. július 21. szombat EGRI FŐISKOLÁSOK A DERÉK JELECIEK KÖZÖTT in. VENDÉGLÁTÓINK eredeti- eg több üzembe is el akartak 'inni bennünket, de most ki- lerült, hogy csak egyetlen na­gyobb gyár meglátogatására raw időnk. így kerültünk el az .“lektroipar egyik legnagyobb eleci üzemébe, a MEP-be. Egy joviális, kedves örmény »Ívtárs fogad bennünket, a lyár igazgató-főmérnöke. Is- nerteti a gyár történetét, ame- yet még a háború előtt kezd­jek építeni, de a háború meg­zavarta őket és így csak a győztes honvédő háború után kezdett hozzá teljes kapacitás­sal a gyár a munkához. Rádió­alkatrészeket, különböző vila- mossági és fotócikkeket gyár­tanak. Bemutat egy anódtele- pet, amelynek élettartama 30 óra. Elmondja, hogy Budapest­tel és a Mecsek-aljával élénk üzleti összeköttetésben állanak, sok árut küldenek oda. Főleg ifjak és ezek közül is inkább lányok dolgoznak a gyárban, mert az a tapasztalatuk, hogy finomabb, aprólékosabb, gondot igénylő munkára alkalmasab­bak a nők. Mindenki tovább- képzi magát szakmailag. Na­gyon sok munkást kapnak a kolhozokból és ezek mind ta­nulni, fejlődni akarnak. A gyárnak vannak esti tanfolya­mai és van egy technikuma, amelyen 123 munkás vesz részt. Azok, akik vizsgára ké­szülnek, egy hónapi fizetéses szabadságot kapnak. A gyár gondoskodik részükre ingyenes instruktorokról is. Van egy böl­csődéjük és egy nagy telkük, amelyen a hatodik ötéves terv keretében iskolát és kórházat fognak építeni. Az üzem jelen­leg is két iskolát, a 9. és 2. számú iskolákat patronálja Munkásai szívesen sportolnak, van jéghoki csapatuk, de a futballcsapatuk eddig nagyobb sikereket mutatott fel. Az igazgató ezután az egri főiskola iránt érdeklődik és fő­leg arra kíváncsi, hogy milyen szempontok vezérelték hallga­tóinkat, mikor az orosz nyel­vet választották szaktárgyakul Dömötör Zoltán II. éves hall­gatónk Majakovszkij híres verssoraival válaszolt erre az érdekes kérdésre: még akkor is megtanult volna oroszul, ha hajlott korú néger lenne, mert ezen a nyelven beszélt és írt Lenin. Az igazgatónak látha­tóan nagyon tetszett Dömötör talpraesett válasza. MEGTEKINTETTÜK a gyár néhány részlegét is. Utunk elő­ször a könyvelőséghez vezetett, ahol a legagyafurtabb számoló­gépek próbálják helyettesíteni az emberi értelmet. Az egyik számológép 110-szer gyorsab­ban dolgozik, mint az ember, láttunk olyan számológépet is, amely egyszerre 8 ember mun­káját végzi el. Gépesítve van az egész könyvelőség és két nagy teremben egyebet sem látni, mint a számológépek mellett ülő elvtársnőket. Egye­sek nem is gépek, hanem gép­óriások mellett dolgoznak, ame­lyek nagyon sok műveletet haj­tanak egyszerre végre és rop­pant megkönnyítik az ún. bérelszámolók munkáját. Nagyon érdekes volt az a részleg, ahol , villanylámpa- elemeket gyártanak Itt száz darab elemet kapunk aján­dékba. Innen a fényképészeti cikkeket gyártó részleghez néztünk be, ott is kaptunk ajándékot: egy olyan lámpát, amely mellett bármikor lehet fényképezni és amely nálunk kb. 4000 forintba kerül. Na­gyon gyorsan repült az idő, nem tudtunk mindenkit meg­látogatni, erre búcsúzáskor ki­szaladtak elibénk azok a munkások, akiket már nem látogathattunk meg, hogy üd­vözöljenek bennünket. Délután egy másik úttörő­tábor meglátogatására került a sor, amely Kazaki állomás mellett, Jelectől mintegy 30 kilométerre ütötte fel tanyá­ját egy gyönyörű nyírfaerdő kellős közepében. 450 úttörő táborozott itt a környék min­den részéből, akiket havon­ként váltanak fel újabb út­törő seregek. Megérkezésünkkor a dél­előtti jelenetek ismétlődtek meg, csak még sokkal na­gyobb mértékben. Rengeteg ajándékkal és virággal leptek meg, többünknek a nyakába mezei virágokból szőtt virág- füzéreket akasztottak. Eljátszottunk. elbeszélget­tünk a gyerekekkel, majd sé­tára indultunk az erdő mélvé- be. Amerre csak a szem ellá- ' tott, mindenütt karcsú nyír­fák emelkedtek az ég felé. Talán ezek voltak azok a nyírfák, amelyeknek a képe Bubjenov Fehér nyírfa c. re­gényének hősét. Andrej Lopu- ! hovot mindenhova elkísérték [az 1941-es nagy harcok folya­mán. ] A FEHÉR NYÍRFA — szim- * bólum, amely szoros kapcso- I latban van az orosz népdalok j hagyományaival A szovjet j költők sok nagyszerű verset ! írtak róla. és gyakran talál- 1 kozunk vele a szovjet szép- i prózában is. Solohov egyik j elbeszélésében a háború tü- ; zében csodálatos módon meg- ! maradt nyírfácska a szovjet­orosz jellem szilárdságát szimbolizálja, Ezek a nyírfák, amelyek annyira jellemzik Középorosz- ország tájait — és Jelec ép­pen középen van — iránymu­tatóak voltak a szovjet kato­náknak, ezeknek az emléke a szenvedő: könnyező hazát je­lentette és erőt adott nekik a végső győzelem kiharcolásá- ! hoz. Ahogy leszállt az erdő fö­lött az alkony, a nyírfák női­es, ezüstös színei még jobban elénk rajzolódtak. Táncra per­dültünk Allât csárdásra taní­tottam, az égen már kigyul­ladtak a csillagok és úgy né­zett ki, mint egy hatalmas paletta, amelyre egy szeszé­lyes festő rendetlenül, külön­böző színfoltokat mázolt. Tü- zesedett a hangulat, egyre többen ropták a táncot, előt­tem pedig Bubjennov sorai elevenedtek meg a nyírfáról: "Zsenge, világos, selyemfé­nyű kérge volt.. Gyermeteg örömmel rázta gallyait, szinte ünnepélyesen üdvözölte a na­pot. A szél játszva, vidáman számlálgatta lombjának csör­gő aranytallérait. Ügy látszott, hogy — mint a mesebeli mé­csesről —, enyhe fény sugár­zik róla . . . ANDREJ MEGLÁTTA ezt a nyírfát, — amelynek tör­zsében lombjaiban lüktetve áradt az életerő, — és megér­tette, hogy maga a természet ajándékozta meg valamivel, ami örökre ideköti ehhez a földhöz. Hirtelen lekanyaro­dott az útról. Odament a nyírfához és egyszerre úgy érezte, mintha valami meg­szakadna a mellében» Andrejnek ez a nyírfa adott erőt ahhoz hogy végigharcol­ja a legsúlyosabb harcokat és én most arra gondolok, hogy mi sem fogjuk elfelejteni so­ha ezeket a kedves nyírfákat, amelyek csupasz ágaikat az ég felé nyújtják és nagy le­vélzúgással körültáncolják az erdei tisztást, éppen azt a he­lyet ahol mi is most táncra perdültünk . . . Vacsora közben, a nyírfaer­dőben csak még tovább izzó- sodott a hangulat. Horváth Tibor a vodkát víznek gon­dolta és lehajtott egy két és féldecis pohárral belőle. Meg­eredt a nyelve mindenkinek. Valóságos beszédáradat zú­dult ránk. Csörögtek a poha­rak, szólt a harmónika Én is bátrabb lettem, Csukás elv­társ nagyszerű pohárköszön­tőiét én tolmácsoltam orosz­ra, bár ebben a mesterségben semmi gyakorlatom nincsen. Nem is volt semmi baj csak az utolsó mondatba sültem bele, amely éktelenül hosszú volt és mikor ismételteim akartam Csukás elvtárssal, akkorára ő is elfelejtette. (Folytatjuk.) Dr. Bihari József ÖRDÖG SZÉPSÉGE íNaptár Július 23. 1916-ban, negyven évvel ezelőtt halt meg William Ramsy angol vegyész, a nemes gázok felfede­zője. Július 24. 1826-ban 130 évvel ezelőtt szü­letett Vasvárt Pál az 1848-as forradalom egyik híres alakja. Július 26. 1856-ban 150 évvel ezelőtt szüle­tett George Bemard Shaw a nagy angol író. — A NAGYRÉDEI Győ­zelem Tsz-ben nyolc főből álló brigád szőlőoltványter- melést végez. Már ebben az évben 230 ezer darab olt­ványt készítettek el. Jó mun­kájukat bizonyítja az, hogy az oltványok 60—65 százalé­ka elsőosztályú lesz, ami kö­zel félmillió forint, bevételt jelent a tsz számára. (Kiss László.) — A VISZNEKI Béke ter­melőszövetkezetben a próba- cséplés eredményei szerint mintegy 14 mázsás átlagter­mést várnak búzából. — HUSZONHÉT és fél mázsás rekord átlagtermést ért el őszi árpából a gyön­gyösi Dózsa termelőszövetke­zet. — A VISZNEKI Béke Tsz- ben már megkezdték a búza cséplését és a szövetkezet tag­jai 500 mázsa gabona szabad­beadására kötöttek szerző­dést. Erre már 60 ezer forint előleget kaptak, s a munka­egységek arányában osztották szét előlegként a tagságnak. — A MEGYEI tűzoltó verse­nyen Egerben 29 önkéntes tűz­oltó csapat vett részt. A verse­nyen Gyöngyösoroszi, Andor- naktálya, Tárnáméra, Boldog és Egercsehi Bányaüzem önkéntes tűzoltói értek el helyezést. A helyezéseket különböző kocsi- és motorfecskendőszerelés alapján értékelték. — VASARNAP ALAKULT meg Nuvajon a MÖHOSZ szer­vezet. Elnöke Tóth Sándor lett. — KULTURHÁZAT avat­tak az elmúlt vasárnav Do- moszló és Ludas községben. Ezenkívül a gyöngyösi járás területén még Atkáron, Gyön- gyössolymoson és Nagyrédén készül el rövidesen társadal­mi munkával egy-egy kultúr- ház. — CSEMEGESZŐLŐT SZED­NEK két hét múlva a nagyré- dei DISZ-szervezet fiataljai. 7 holdas szőlőjükből mintegy 15- 20 mázsa korán érő Csaba­gyöngyét szállítanak majd piacra. Az Egri Vörös Csillag Film­színház francia—olasz produk­cióban mutatja be július 26- tól augusztus 1-ig «Az ördög szépsége» című filmet. A film a Faust-legenda nyomán ké­szült. Főszereplője Gerard Philipe. Az ördög szépsége cí­mű film csodálatosan szép, művészi alkotás. Érdekes eb­ben a filmben a háborúelle­nes állásfoglalás, a bűnös pénzimádat, az aranyláz elíté­lése. Faust, aki az élet titkait fürkészi, tudós, ugyanakkor a hatalomvágy erősebben érvé­nyesül benne és ezért követi el a végzetes lépést, szerző­dést köt az ördöggel, azaz Mephistóval eladja neki lel­két. Uj hatalmánál fogva azonban meglátja saját jövő­jét, amelytől megundorodik és fellázad az ördög ellen. Egri Vörös Csillag. Július 24—25-ig: Papa, mama, ő meg én (francia). Csínytevő (szovjet). Július 22-én vasárnap, de. mati­né: Rákóczi hadnagya (magyar). Egri Bródy. Július 21—25-ig: Scuderi kisasszony (német—svéd). Egri Béke. Július 21—23-ig: Menekülés Franciaországba (olasz). Egri Szabadság. Július 21—22-ig Pármai kolostor I. (francia). Gyöngyösi Szabadság. Július 21—24-ig: Vörös és fekete I. (francia). Július 22-én, vasárnap de. mati­né: En és a nagyapám (magyar). Július 25-én Irén, menj hazai (Csehszlovák.) Gyöngyösi Puskin. Július 21., 22., és 25-én: Irén, menj haza (Csehszlovák.) Július 23-én vasárnap de. mati né: Holt ösvény titka (szovjet). Július 23—24-én-. Vörös és fekete I. (Francia.) Hatvan. Július 21—23-ig: Befejezetlen elbeszélés (szovjet). Július 24—25-ig: Egy pikoló világos (magyar). Július 22-én. vasárnap de. mati­né: Modem kalózok (szovjet). Hlmhírek — BULGÁRIÁBAN forgatják Dimov: Dohány című regény énen filmváltozatát, A Dohány a bol­gár ellenálló mozgalomról és a bolgár nagytőkésen éleiéről szol. — M£űi' ILMESITIK Heming­way Nóbeii díjas író, az Öreg halasz és a tenger című legé­nyét. A főszereplő Spencer Xracy. — A SZOVJETUNIÓBAN most forgatják a Don Quijote című baiettfilmet. mely biztos olyan sittért arat majd, mint a Rómeó es J űlia. — LAWRENCE OLIVIER an­gol filmművész a Macbeth és a Lear király című Shakespeare! dráma megfilmesítésére készül. — ROBERT BRESSEN Új film­je 194J-ban játszódik le a Gesta- pó celláiban, s egy ellenálló tör­ténetét mondja el. A film érdé kessége, hogy a szerepeket is­meretien színészekkel jáisszatjf, el a rendező. Szerepelnek többek: között egy diák, egy 69 éves új­ságíró, egy ipari tanuló, és egy 50 éves dekoratőr is. — Belga filmek fesztiválja lesz július 16-tól 21-ig a Szovjetunió­ban. Húsz filmet mutatnak be, nagyrészt dokumentum filmeket. — Franciaországban filmet ké­szítenek Zóla „Germinal“ című bányászregényéből. A forgató- könyvet Sartre írta. — Az indiai kormány betiltotta hat amerikai és két angol film bemutatását, mert az afrikai né­peket hamis színben ábrázolják. — Doktor Gulobjos címmel új orvosdráma készül a Moszfilm- stú dióban. LONDONI NOTESZLAPOK Kedves Heves megyei olvasók! KIS KÖRBEN ülünk a Ho­tel Avoca House társalgójában, a hatalmas His‘ Masters1 tele- víz ós vevő körül. A csillárt percekkel ezelőtt kapcsoltuk le, enyhe félhomályban igazít­juk egymás mellé székeinket. Délután öt óra AB B. C. adá­sát figyeljük, a pár perce el­kezdődött. Children programot, a gyerek-műsort. Furcsa mesét láthatunk, különös szereplők­kel. Fantasztikus lények mo­zognak a képernyőn, lábaikat konzervfűzés, törzsüket Epicu­re kekszdoboz, karjaikat Coca- Cola üvegek helyettesítik. La­katlan szigetre vetődnek, éh- haláluk küszöbén, nem tudni honnan Lakelands konzerv gu­rul közéjük. Nagyot lakomáz- nak s mert a Lakelands ké­szítmény a legjobb a hozzá hasonlók között, az üres do­bozba éppen belefér az egész társaság, s életvidám dalokat fütyörészve eveznek át a ten­geren. Mielőtt végére érné­nek viszontagságaiknak és a filmnek is, bájos tengeri sel- lőbe szeretnek heile, akit hala­déktalanul felvesznek a kon- zerv-doboz naszádba s a hap- py-andre most már igazán al­kalmas társaság boldogan evez a lenyugvó és Lakelands fel­iratot v.selő nap fényében a part felé. Sovány mese, káprá­zatos színek, díszletek, bábtech­nika, és a tálalás Én minden­esetre ezt a történetet hámoz­tam ki a látottakból, más meg egészen mást. A mese egyéb­ként is lélektelen, a Lakelands készítmények reklámja a fon­tos. A televízió műsorában a gyerekadások a legnépszerűb­bek Millió és millió londoni ül öt óra tájban készüléke elé, hogy az I T. A. és a B. B. C. műsora közt válogasson, A válogatásnak rendszerint min­dig ugyanaz az eredménye. A hallgatók az I. T. A adása mellett maradnak. Hogy mi­ért? Több oka van. Elsősor­ban n ncs műsorelőfizetési díj. Az I. T. A. társaság csak hir­detések felvételéből él és emellett nagyon ügyesen evez a műsorokat szabályozó parag­rafusok között. Filmeket ugyanis nagy általánosságban nem vetíthetnek Az emoerek nem járnának moziba. Ez meg nem célja a televíziós társa­ságnak sem, hiszen megtelt ery-két páncélszekrény azok­kal a fontkötegekked, amelyet az ígéret, illetve egyezmény nyomatékául a mozitröszt szál­lított. Az egyezmény viszont nem érinti a Children-progra- mot, a gyerek-műsort, öttől hatig tehát, egy kis „gyerek­vonatkozással" feleresztve pe­reghetnek a cowboy-filmek, ahoíl a legizgalmasabb részeket mindig megszakítja egy-egy hirdetés, a Saxone shoes, a Kia Ora, a Dolcis készítmé­nyek tömjénezése, — hiszen élni is kell valamiből. A mű­sort krikett, vagy ökölvívó­lecke zárja, (— gyermekvonat­kozásban) s hat órakor megje­lenik a képernyőn a televíziós szünetjel egy kórházi folyosó­övezethez hasonlító kubista kr ksz-kraksz amit sokan kö­zülünk nyitott jégszekrénynek is néznek. ODAKINT ZUHOGNI kez­dett az eső, de a londoniak ki­vételesen nem bosszankodnak a képernyőn keresztben tánco­ló zavar-foltok miatt. Hónapo­kig tartó szárazság után érkez­tek el a mostani esős napok. Sheffieldben, B rminghamben teljesen kiürültek a víztartá­lyok, törvény tiltotta a kocsik mosását, a kertek öntözését. Most hát zuhoghat az áldás, tócsává növő cseppjeit az an­golok megelégedése, a mieink szitkozódása kíséri.. Szobáink ablakán befütyül a szél, s a gázkandalló számlálóóráit há- romóránkint hat pennys pénz­darabokkal kell etetni, ha azt akarjuk elviselhető legyen a hőméi séklet. A Clnemara mozi elé egy­másután kanyarodnak a fé­nyes kocsik Percek múlva kezdődik az előadás, s a pá­ratlan fjimtechnikával készült film még akkor is zsúfqlt. amikor a „Trapéz“ című olasz­amerikai film bemutatójára a legnagyobb Odeon moziba ér­kezett a főszereplő Gina Lollo­brigida. H'ába a nagy szenzá­ció. hiába kelnek el az utol­só autogram-váltó jegyek negyven-ötven fontos áron, a Cinemara mozi legelső székso­rai is megtelnek. Zuhog az eső, s a kocs kból kilépő hölgyek fölé egyenruhás alkalmazott emel esernyőt. Méltóságteljes mozdulatokkal kíséri az elő­csarnokba védencét, s még az a mozdulata is méltóságteljes, amivel zsebébe süllyeszti a búsás borravalót. Akármeny- nyire hihetetlen, ö is, a ruha­táros, sőt a jegyszedő is tekin­télyes összeget fizet a mozitu­lajdonosnak, hogy alkalmazott ja lehet a moz nak. Kilépsz a kocsiból? Borravaló a veze­tőnek. Esernyőt tartanak fö- léd? Borravaló az esemyősnek. Lefejtik rólad a felöltőt? Bor­ravaló a ruhatárosnak, s mert a jegyszedő elszakítja a jegye­det, borravalóval jutalmazod fáradságát. Miután kényelem­be helyezted magad már csak a frissítőt hozó felszolgálónak kell pár pennyt adnod, s ha vége az előadásnak visszafelé, fordított sorrendben újból borravalók rengetege követke­zik. Itt vagyunk a Cyti-ben. Az angol gazdasági élet ütőere ez. nem is hinné az ember, hogy az egyforma két-háromemele- tes házak milyen mozgatóerő­ket rejtenek. A Fleet street. Újságos utcának lehetne ne­vezni, mert a Daily Worker kivételével minden újság szer­kesztősége itt székel. A Rai­ter, a Tass hírügynökségek ha­talmas épületei. Keskeny utcá­ban a világ egyik legnagyobb bankháza, a Rotschild-bank- ház. Állam az államban, vá­ros a városban: hogy a Cyti mennyire független államtól, várostól, azt külön rendőrsége, vízvezetékrendszere, és áram­szolgáltatása dokumentálja, il­letve igyekszik dokumentálni. A PISZKOS VIZŰ Themzén hatalmas hajó fúja magát elő­re. Oldalán piros felirattal ra­gyog a neve: Randower. Odább patinás kikötő-daruk várják. Sípolnak, fordulnak, s köteleiken, gyapotbálák, lu­xuskocsik, rizses zsákok hin­táznak, míg fürge dokkmunká­sok elcipelve az előző rako­mányokat, helyet tisztítanak a parton. Kettős sípjelet hallat a Randower, fehéren felpipáló gőze pillanatokkal előző a ha­mis nagytercet, s jelzése nyo­mán megáll a forgalom az ősi Tower hídon. Sorompó áll­ja útját az áradó autófolyam­nak. Ma tíz perc alatt emelik a magasba az óriási villany- motorok a híd középső részét, hogy a Randower fehér tajté­kot kavarva áthaladjon alatta, valaha, elkészülte első évtize­deiben kézi csigákkal emelték, s egy felnyitása fél napig tar­tott. A két hatalmas hídpillér felső részén több emeletnyi magasságban, gyalogosok köz­lekedhetnek. Magas, többeme­letes épületben székel a híres rendőrség detektívregények állandó színhelye, a Scotland Yard. Rövidhullámú adóval és vevővel felszerelt motoros rendőrei, civil nyomozói, szer­te a városban és a v.lágon, bizonyára ma is jól végzik munkájukat. A mozikban rö­vidfilmek számolnak be egy- egy bravúros nyomozásukról, s sokan közülünk az ő jó mun­kájuknak tudják be, hogy olyan leveleket is megkapunk, amelyen a név mellett csak annyi áll: „London”. Érdeke­sek a királynő tiszteletét őrző hagyományok. A királyi palota naponkénti őrségváltása még a londoniaknak is esemény. A városban megforduló idegenek rendszerint fényképezőgépren­geteggel, filmfelvevőkkel vár­ják az ősi rítust. MAGAS PRÉMKUCSMÁ­BAN, karddal, lóháton, piros dolmányban védik a király­nőt, a testőrség kétméteres katonái, s amerre őreik évtize­dek óta őrjáratot teljesítenek, tenyérnyi mélységben kopott be a szürke gránitkocka. A test­őrök, szolgálati szabályzatuk értelmében csak királyukat védhetik, önmagukat nem, s így sokáig tehetetlen, szenve­dő modelljei voltak a londoni kamaszoknak, csitriknek, akik esínyjeiket, trükkjeiket a pá­ratlan teintélyű testőrökön próbálhatták ki, büntetlenül. Ma sisakos rendőrök vigyáz­zák az őrtálló testőröket, s ne­kik ha fegyverük nem is, de tekintélyük aztán igazán van. Mr. J. Ralway-t egyébként öt­ven fonttal bünteti meg a rendőrség, mert a királynő re­zidenciája előtt kocsijával túl gyorsan hajtott, s ezzel tiszte­letlenséget árult el őfenségével szemben. Mrs. E. Fenton pe­dig írásbeli figyelmeztetést kap, mert egy Manchesterbe küldött levelén, a Királynő arcképével díszített bélyeget fejjel lefelé ragasztotta! (Folytatjuk.) HEGYI IMRE az Állami Népi Együttes tagja

Next

/
Thumbnails
Contents