Népújság, 1956. július (52-59. szám)

1956-07-21 / 57. szám

1956. Julias 21. szombat

M^PÜJSAG

Az erdőtelki tehenészek gondja

Bármelyik dolgozó parasztot kérdezi meg az ember, miből van a legtöbb jövedelem, hosszabb, vagy rövidebb gon- -doikodás, számítás után egy lesz a válasz: a hízóból, a tejből, az asszonyoknak kisebb- nagyobb bevásárlása a csirkéből, tojásból, egyszóval az ■állattenyésztésből. Éppen ezért érthetetlen kissé, hogy ugyanazok az emberek, akik egyéni gazdaságukban ismerték, tudták ezt, a közösben nem egyszer az állattenyésztés ellen vannak, azt tartják, az egész ■csupa ráfizetés.

Sok termelőszövetkezetben csakugyan nem jövedelmező az állattenyésztés, mert nem gondozzák lelkiismeretesen a közös állományt, nem tartalékolnak elég takarmányt. Pe- ■dig ha ez nem hiányozna, rövid néhány hónap alatt jövedelmezővé válna. Nem egy termelőszövetkezetben van már erre példa. Nem is kell messzire menni, ott az erdőtelki Rákosi Tsz. Jó egy esztendővel ezelőtt csak mérgelődtek a tsz tagok, ha útjuk a tehenészet mellett vezetett el. Húsz tehén egy napi tejtermelését elszállíthatták az átvevőhöz négy jókora kannában. De nem is volt csoda, hiszen ha a teheneknek kellett a takarmány, mindenki sajnálta. Ráadásul a tehenészeknek sem volt szívügyük a jószág, s akadt köztük olyan is, aki elvitte azt, ami a keze- ügyébe került ha más nem akadt, hát egy-két kulacs tejet

így valóban nem lehetett semmire sem menni, s ez bántott jónéhány embert, köztük az állattenyésztési brigádvezetőt, hisz végeredményben ő a felelős a tsz előtt az állattenyésztés jövedelmezőségéért.

Azt hamar meglátták, lelki- ismeretes, hozzáértő ember kell a tehenek mellé de ki legyen az? Elég rossz híre volt •ennek a munkának, senki se vállalta szívesen. Végül Lányi Lászlóra esett a választás. Akkoriban lépett be. Az állami gazdaságból jött át, ott is 'tehenész volt. Szívesen vállalta az öreg, s a brigádvezető tanácsára maga választott munkatársat. Tolnai János új belépőt, akit a faluban úgy ismertek, ért a jószághoz. A legfontosabb, — a lelkiismeretes állatgondozó — meg volt hát. De nem jelentett sokkal kisebb feladatot az ■*em, hogy elegendő takarmányt teremtsenek elő. Idő kellett hozzá, míg meggyőzték a tagokat, hogy nem az

istállóban pihenő lovaknak van szükségük az elsőrendű szénára és nemcsak a serté-- seknek kell az abrak. Még a jó minőségű siló készítése sem ment minden vita nélkül. Végül mégis csak előteremtettek mindent, ami egy jó tehenészethez kell.

Aki ért az állattenyésztéshez, az tudja, ha meg van minden, akkor rövid idő alatt lehet eredményt felmutatni a tejtermelésnél. Szinte hetek alatt megkétszerezték a 4-5 literes fejési átlagot, s az év első hét hónapjában már az egész esztendei tej beadást teljesítették. A tej literjeivel együtt nőtt a bevétel. Esztendeje még jó volt. ha két, két és félezer forintot ért a tejhaszon. Most minden hónapban 8—10 ezer forint Hogy elég sűrűn volt pénzelőlegosz- tás, azt nem kis részben ennek köszönhetik. Most ott tartanak, hogy a 20 tehénből 14-et törzskönyveztek, négy szép üszőjükből három már vemhes, s mire zárszámadáshoz érnek, jókora nyereséget ad ez az üzem ág is.

Ebből mindenki arra a következtetésre jut: azóta biztos megnőtt a szövetkezetben a tehenészet becsülete, igyekeznek minden feltételt megteremteni, hogy tovább fejlődjön . . . Hát valóban ez lenne a logikus, de nem így van. Bár most már mindenki előtt világos, hogy nincs ráfizetés, hogy a közösben még érdemesebb állatokat tartani, mégis sok akadálya van még. hogy igazi nagyüzemi tehenészet legyen, kicsit félkézzel, félszívvel intézik még az ügyét. Bizonyíték? Sajnos, elég sok van rá.

Ugrásszerűen megnőne a tej hozam az egyedi takarmányozás bevezetésével. De kellene hozzá néhány apróbb felszerelés, egyedi rácsok, hogy ne nyúlhassanak át egymáshoz a jószágok. Ez házilag olcsón előállítható, fa is akadna hozzá, de nincs aki megcsinálja A tehenészek belefáradtak hogy sürgessék, más nem törődik vele, pedig legfeljebb 5—600 forint értékű anyagról, munkáról van szó s az eredménye legalább 1000 liter tejjel több havonta.

Olcsóbbá tenné a borjúnevelést, ha részben fölözött tejet itatnának velük. A szeparátor — 80 literes — ott hever az egyik kamrában. Nem törődik vele senki, pedig ha használnák, darabonkint legalább 1200—1500 forinttal olcsóbbá tehetnék egy-egy borjú felnevelését.

Szűk az istálló a meglévő állomány számára is. Ha megellik a három vemhes üsző! nincs hova tenni. Illetve volna. Van egy nagy majorjuk a község szélén, három nagy istállóval. Ezelőtt ott voltak a tehenek, de a régi állatgondozók miatt áthozták őket az iroda melletti istállóba, hogy "szem előtt«- legyenek. Most már igazán becsületes emberek dolgoznak a tehenészetben, fölösleges a bizalmatlanság, nyugodtan vissza lehetne vinni az állományt kényelmesebb, tágasabb helyre. Az állattenyésztők tudják, mit jelentene ez az állománynak, s nem mellékes az sem,

hogy ott lenne hely szám szerint is bővíteni a tehenészetet. Az istállóban, ahol most vannak, tarthatnák a lovakat.

Kisebb-nagyobb gondjai ezek a tehenészeknek. Megoldásuk a jövedelem további növelését jelentené, s ezzel együtt azt is, hogy a tagok többsége végre jobban megbecsülné az állattenyésztést. Megértené újra azt, amit tudott már a belépés előtt, hogy a fő jövedelmi forrás az állattenyésztés és akkor is hoz pénzt a házhoz, amikor a növénytermesztésből még sehonnan sem várható.

DEÁK bözsi

»«•a

Versenyben a maklárfályal Tsz-ek

A maklártályai Kossuth és a Szabadság Tsz-ek jó munkáját ismerik a falu határain túl is. Elsők a munkákban, s nemcsak egymással verserwez- nek. hanem az egyénileg «dolgozó parasztok számái^b is mindenben igyekeznek t^Pát mutatni. A Szabadságban nemcsak a férfiak, de a nők

is derekasan kiveszik részüket a munkából. Jelenleg már csépelnek. Árpából 15, búzából 9—10 mázsás termést várnait. A jó munka eredményeként jelentősen nagyobb jövedelemre tesznek szert, mint az egyénileg dolgozó parasztok.

Tóth Jánosné

Jól halad az aratás, de a többi feladatról sem feledkeznek meg Nagyrédén

Nagyrédén az árpák aratása már befejeződött. A Munka Tsz őszi árpája 16 mázsás átlagtermést adott. A búzát kombájn vágja. 12—13 mázsás átlagra számít a tagság. Az egyéniek közül Srajber András, Felföldi András és Molnár Lajos járnak az élen. Cinglér János már tarlóhántást is végzett és elvetette a másodnövényt. Az aratás mellett nem feledkeznek meg a növényápolásról sem. A gondos permetezésen kívül figyelemmel kísérik a burgonya fejlődését és így sikerült idejében felfedezni a burgonya bogár fertőzési gócokat. A gyöngyösi növényvédők az úttörők és a gazdák segítségével idejében leküzdötték ezt a veszedelmes kártevőt.

Nagy Ferenc

Példát mutatnak termelőszövetkezeteink a beadásban

Termelőszövetkezeteink ebben az évben is példamutatóan teljesítik beadási kötelezettségeiket. A hevesaranyosi Vörös Csillag a tamaleleszi Petőfi, az egri Nagy József,

az erdőtelki Rákosi, a káli Vörös Hajnal Termelőszövetkezetek már egész évi beadásukat teljesítették. Több szövetkezetünk pedig közel áll a teljesítéshez

A poroszlói Haladás Tsz szép eredményei

A poroszlói Haladás Tsz 1955 őszén alakult 17 taggal. Jelenleg 42 tag dolgozik a szövetkezetben igen jó eredménnyel. 80 holdon kenyérgabona és 21 hold árpa aratását július 18-án befejezték és az elcsépelt búzából 110 mázsát már beadtak. A beadási kötelezettségen felül 60 mázsa búzát szerződtek le szabad beadásra.

Tóth Tamás

— A GYÖNGYÖSI 34-cs számú AKÖV a nagyrédei Győzelem Tsz-t patronálja. Kedden 25 ember és két gépkocsi segített a szövetkezet tagjainak az aratásban és a behordásban.

Közlekedjünk balesetmentesen

A közbiztonság őrei. a rendőrök igen tekintélyes tömege foglalkozik a közúti közlekedés szabályainak betartását célzó intézkedésekkel. Sajnos ennek ellenére mégis sok olyan járókelő van, aki közlekedési szabálysértést követ el és veszélynek teszi ki testi épségét. Mindezt oktatással, figyelmeztetéssel, helyszínbírságolással igyekeznek megakadályozni rendőreink.

A lakosság nagyrésze belátja a kicsinynek látszó szabálytalanságok súlyos következményeit, de ez még nem elégséges. A gyakorlat azt mutatja, hogy ennek ellenére sokan vétenek közlekedési szabálytalanságot. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a lakosság többségébe nem ideg- ződött be a szabályos közlekedés. Már pedig ez éppen úgy hozzátartozik az élethez, mint a ruházkodás, vagy az étkezés,

Sokan arra hivatkoznak, hogy nem ismerik a közlekedés szabályait. A gépjárművezetők kivételével valóban kevesen ismerik a Kresz-sza- bályzat előírásait. Ha azonban jobban megnézzük, láthatjuk, hogy a kerékpárosokra, a gyalogosokra vagy a lovaskocsi hajtóira vonatkozó előírások igen egyszerűek, kézenfekvők és olyan természetesek, hogy egyszeri elolvasásra is meg lehet jegyezni. A szabálytalanságok oka legtöbb esetben, nem is a tudat lanságon alapul, hanem azon, hogy az emberek figyelmetlenül közlekednek és nem törődnek az utca forgalmával. Más elbírálás alá tartozik

természetesen a gyermekekés az idősebbek csoportja.

Igen komoly problémát jelent a gyermekbalesetek elleni küzdelem. Az elmúlt három hónapban, sajnos, ismét emelkedett a gyermekbalesetek száma. Minden szülő kötelessége, hogy ne hagyja az utcán játszadozni gyermekét. A nyári szünidő bő lehetőséget nyújt a játékhoz és sportoláshoz. Vigyázzunk azonban arra, hogy ezek ne a közutakon történjenek. Ezt egyetlen szülő se tévessze szem elől, hisz legféltettebb kincséről. a gyermekéről van szó.

Márcus óta a baleseti statisztika szerint hét, hatvan éven felüli személyt ért baleset. Ebből négy súlyosan sérült, három eset pedig halálos volt. Az idős embereknél már igen nehéz a balesetelhárítási eszközöket alkalmazni. Részben azért, mert ők még egy alacsony közlekedési technika korában nőttek fel, akkor még igen kevés gépkocsi közlekedett. Mások meg úgy gondolják, hogy megöregedtek baleset nélkül, talán ezután sem éri őket semmi. Az ilyenekkel csak egyénen- kint lehet foglalkozni és ez igen sok időt és szívós munkát igényel. Nehezíti a munkát az is, hogy az idősebbek többségénél rövidlátás, vagy nagyothallás növeli a baleseti veszélyt.

A balesetek elleni küzdelem nem csupán a rendőrség feladata. Mindenkinek emberi kötelessége, hogy betartsa a közlekedési szabályokat és másokat is figyelmeztessen ennek betartására.

Kömyei László r. százados

Halálos baleset, oka: gyorshajtás

Július 15-én Gyöngyösoroszi- ból. Gyöngyös felé tartó bányászjárat autóbusz sofőrje, szokatlanul gyorsan hajtott. Az egyik kanyarban az autóbusz belefordult az árokba. Az utasoknak és a kalauznak nem történt semmi különös baja. A gépkocsivezető, a kinyílt ajtón

kiesett és a rázuhanó autóbusz összeroncsolta. Juhász Ern5 gépkocsivezető azonnal meghalt. A halálos baleset oka, amint a vizsgálat megállapította, az volt, hogy a megengedett sebességnél gyorsabban hajtó gépkocsivezető nem tudott ura lenni az autóbusznak.

Üj permetezőszerrel védekeznek a peronoszpóra ellen a hevesi állami gazdaságban

A Hevesi Állami Gazdaság szőlőjében 40 holdon új permetezőszerrel védekeznek a peronoszpóra ellen. A hazai előállítású DNRB védekezőszer lényegesen olcsóbb a rézgálicnál, hatása viszont egyenértékű. Amíg

Ha most valaki szó szerint értelmezné a címet, könnyen azt hihetné, hogy a 49-es évhez kanyarodtunk vissza, mi- ■kor is megjelent egy gépóriás, a kombájn és ceruza alá fogtuk azt a bátor embert, aki -elsőnek rá mert ülni. Kis magyarázattal kell hát kezdeni. Az első szót ez esetben, az -eddigi munkája alapján kapta Tatai András, s ha említve lesz is a 49-es év, az most csali életének egy jelentős lépéseként szerepel. Mert abban az évben ült először gépre, akkor még maga is bizalmatlanul, kétkedőn. Kévekötő-aratógépen kezdte, kombájnt csak 52-ben bíztak rá, Kiskörén. Nem haragudott a cseréért, új gépét munkabírónak, érdekesebbnek tartotta. Csakhogy azidőben az emberek még nagy ellenszenvvel nézték a kombájnt, s benne csak a -termésgázolót», a »kalásztépő t« látták. Bizony, nem a megszokás diktálta mondat az, hogy a gép és munkája meg- kedveltetésében nagy részük van kombájnosainknak, köztük a jelenleg a hevesi állami gazdaságban dolgozó Tatai Andrásnak is.

Mint egyik legkedvesebb időszakára, a múlt nyárra emlékszik vissza. Nagyjából ugyanezekkel az emberekkel ■dolgozott és az aratási idény alatt 247 katasztrális holdat vágott le. De nemcsak dolgozott Menetközben figyelte a kombájn minden porcikáját s törte fejét, hol lehetne rajta egyszerűsíteni, ésszerűsíteni. Mire megjött a hideg idő Tatai bent a műhelyben már újításait készítette. A gépet ellátta második tisztítóművel, amely olyannyira kidobálja a szem közül a gubót, a fűmagot, hogy nincs szükség a szoAz első kombiíj nos

lektoro zásra. Felszerelte az elektromos működtetőt is, mely automatikusan emeli fel a vágóasztalt, ha kisebb mélyedésben nekivágódna a földnek. S még több kisebb-nagyobb módosítást tett melyeket most már a legtöbb helybeli kombájnnál megtalálhameleg nyaram sem volt még — mondja —és nem az időre, hanem az általa tett verseny- kihívásra gondol. A tavaly országosan második lett Gulyás elvtársat, a vattai állami gazdaság kombájnosát hívta versenyre, de akad más versenytárs is itt helyben. A gaztovábbra is vezetni akar. Nemcsak mennyiségben, de az aratás minőségében is jogos a dicséret Kaszával nem lehetne egyenesebben, mélyebben levágni a búzát mint ő kombájnnal.

Hárman legtöbbször egymáshoz közel aratnak és így

öröm nézni a gép muunkáját, nem kézi kaszálok vágják, mégis mélyen metszett a szál-; nem daloskedvű lányok szedték össze, és nem cséplő verte ki, mégis aranytiszta a szem.

tunk és a gépvezetők elégedetten beszélnek róluk. Tatai elvtárs természetesen megkapta újításaiért a megfelelő díjat.

A kalászérés újból határba hívta, a kombájnra ültette a fiatal Tatai Andrást. — Ilyen

hibát lát, például ne oldalt, hanem szembe vágják a kalászt, ahol kicsit dűlt. Mert ez is előfordul egy olyan gazdaságban, ahol minden talpalatnyi kalászost kombájnnal vágnak le.

Szépen sikerült a gazdaság kalászosa. Őszi árpából 18 és féí mázsa lett, búzából nem ritka az atábla, amelyik 20— 25 mázsával fizet. Bőven van sen, csak éppen erről kevesen munkájuk, és végzik is rende- tudnak. Legalábbis az utóbbi országos értékelés azt mutatja. A kombájnosők országos versenyébe egyszer se sorolták be Tatait, aki nyolc és félnap alatt 90 holdat aratott le. Az elcsépelt gabona meny- nyisége magasan túlszárnyalta a versenyben múlt héten vezető Hay Gyula, a mohácsszigeti állami gazdaság kom- bájnosának teljesítményét. Abban az időben, amikor neki 1510 mázsa volt elcsépelve, Tatai már az 1750 mázsánál tartott. Mi több, az állami gazdaság versenyhíradója — melyet az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szak- szervezetével közösen ad ki, — július 3-i számában felsorolja a 23 legjobb kombájnost és csodálatosképpen egy hevesit sem említ, noha eredményeik alapján az első 15 között legalább ötnek szerepelni kellene.

. . . Mint ilyen látogatáskor szokás, Tatai Andrásnak is felelnie kellett a kérdésre, milyen terveket tartogat a jövőre, milyen vágyai van- ! nak? Néhány szóval felelt, ! amiben szinte mindent egye- I sített: országosan első szeret- I nék lenni.

l DOBAI MARGIT

néha átszaladhatnak a szomszédba, körülnézni. Tatai ilyenkor nemcsak az eredményele után érdeklődik hanem azt is megfigyeli, hogy mindenben úgy tesz-e a másik, ahogyan — mondjuk — helyette ő is tenne. S szól, h

egy hold szőlő permetezéséhez 30 kiló rézgálic szükséges, addig DNRB-ből mindössze csak 12 kiló kell egy holdra. Másik gyakorlati előnye az új védekezőszernek, hogy égetett mész nélkül fejti ki hatását, s holdanként 30 kiló meszet is megtakarítanak. A gazdaság dolgozói a kísérletképpen beállított 40 holdon már hatszor permeteztek és sikerrel hárították el a pusztító gombabetegséget. A gazdaság szakemberei úgy számítják, hogy a jövő évben már az idei terület mintegy kétszeresén használják az új permetezőszert, amely több ezer forinttal csökkenti majd a szőlő termelési költségét.

Jelentés a megye gépállomásainak aratási munkáj'áról

Megyénk gépállomásainak dolgozói derekasan kiveszik a részüket az aratási munkálatokból.! Eddig csaknem 6000 holdon végezték el az aratást, ebből 1135 holdon kombájn dolgozott A füzesabonyi és a turnaszentmiklósi gépállomások dolgozói 800 holdon, a hortiak 815 holdon végeztek az aratással. Fontos, hogy a tarlóhántás és a másodvetés munkálatait nagyobb ütemken végezzék, mert a learatott területhez viszonyítva az 1765 holdon végzett tarlóhán- tí'js és a mindössze 95 holdon végzett másodvetés igen kévés. Gépállomásaink dolgozói ebben a munkában is nyújtsanak segítségei.

SÍROKON is jól haladnak a nyári munkák. Az Aranykalász Tsz befejezte az őszi árpa aratását és a növényápolást. Az egyénileg dolgozó parasztok közül különösen Borics t. Lajos végez jó munkát, aki az ösz- szes kapásokat gondosan megművelve, őszi árpáját learatva, már egy hold másodvetését is elvégzett. (Farkas Pál.)

daságban így emlegetik őket: legjobbak? — A Tatai, — a Balog és a Boros csoport. Nos, ők mindig igyekeznek egymást legyűrni. Most, amikor Tatai a 2500 mázsánál és 150 hold körül tart, ő vezet, de nagyon kell igyekezme, ha