Népújság, 1956. július (52-59. szám)

1956-07-18 / 56. szám

1956. jűlius 18., szerda NÉPÚJSÁG 3 Mi újság az országban ? Látogatás a Jászberényi Aprítógépgyiírban Fürgén kígyózik ki a vonat a hatvani vasútállomásról és minden kilométerrel, méterrel közelebb viszi utasait a jász fő­város, Jászberény felé. Boldog, ez a híres paprikatermelő köz­ség még Heves megyéhez tar­tozik, de uiana egyre inkább alföldi jellegűvé válik a vidék. A rekkenő nyári melegben mindenfelé bő termést Ígérő, dúskalászú búzatáblákat ringat a szellő, szépek, fejlettek a ka­pásnövények, s minden jel azt mutatja, hogy földszerető, szorgalmas, dolgos nép lakik errefelé is. Jászfényszaru és Pusztamonostor között már va­lóban a Jászság szívében va­gyunk, s az Alföldet kedvelő szemeknek kedves látványt nyúj tanak a földek között meg­bújó apró tanyák. Valóságos kis oázis mind, az Alföld vég­telenjében, ahol akácerdő, hűs- vizü kút, gyepes tanyaudvar, tarka galambsereg és még igen sok kedves jellemvonás hívja, csábítja az embert; térj be, jöjj egy kicsit megpihenni hűs árnyaim alatt. Gyorsan tűnnek tova a ki­csiny tanyák, fogynak a kilo­méterek és nemsokára egy ba­romfi törzstenyésztő állami gazdaság, majd a Jászberényi Gépállomás épülettömbjei mel­lett halad el a vonat. Ezek már valóságos kis erődítmények a vályogfalú tanyák között, a nagyüzemi gazdálkodás erődít­ményei, erős támpontjai. A város széléhez érve, új üzem füstölgő kéménye, magas, szür­ke épülete tűnik mindjárt szembe, s nem nehéz következ­tetni, ez a Jászberényi Aprí­tógépgyár. Elérkeztünk hát lá­togatásunk céljához, s itt a le­hetőség, hogy megtekintsük ezt a népgazdasági szempontból igen fontos üzemet, mely igen sok Heves megyei üzemmel ko­operál és több fontos törő, zú­zó és aprítógépet készít me­gyénk ipara számára. De ha már itt vagyunk, te gyünk előbb egy rövid sétát a városban. Már az első lépések­nél feltűnik, hogy igen sok er­re a kislakásépítés. A városi tanácsnál később megtudjuk, hogy az idén körülbelül 150 kislakás kerül tető alá, ezen­kívül a Béta-telepen is épül egy ötvenlakásos épület. Töb­ben is elmondották, hogy a vá­rosnak a népi demokrácia volt a legnagyobb jótevője, hisz gépállomás, az apritógépgyár, a szemcséző üzem mind új lé tesítmény. Az első ötéves terv létesítménye a Fémnyomó és Lemezárugyár is, ahol alumi- niumedényeket, vödröket, kan­nákat és számtalan háztartási eszközt készítenek az országos szükségletek kielégítésére. A hajdan elmaradott mezőváros helyett ma már a fejlődő, ipa­rosodó város képét mutatja Jászberény. A város hírességei közé tar­tozik a 200 éves kórház, a tani tóképző hatalmas épülete, a dohánybeváltó, a Jász Mú­zeum, A város főtere a szépen parkosított Sztálin tér. Ide és a Zagyva által határolt Május 1 szigetre, valamint a strand­fürdőre munka után tömegével járnak a dolgozók pihenni szórakozni. A Sztálin tér egyik házának falán márványba vé­sett emléktábla hirdeti, hogy ebben a házban született a ma­gyar színművészet halhatatlan­ja: Déryné, kinek dicsőséggé vált ajkain a magyar szó, a magyar dal. A Jász Múzeumban látható Déryné naplója, főkötője, le­gyezője, ezenkívül a környék hősi múltjának, népművészeté­nek számtalan értékes doku­mentuma. Látogatásunk alkal­mával hosszan megcsodáltuk az elefántagyarból faragott Lehel kürtjét. Épp a napokban lesz 1000 éve, hogy a nagyvezér (a Bécsi Képes Krónika sze­rint) a vesztes augsburgi csata után az áruló Konrád császár koponyáján csorbította meg a perzsa szalagdíszekkel és fara­gásokkal díszített híres kürtjét. Gazdag történelmi múltról re­gélnek a múzeum emléktár­gyai. Jászberény ősi település. Az avargyűrűk maradványai bizonyítják, hogy a hunok és az avarok idejében már népes volt a vidék és maga Attila is előszeretettel tartózkodott a környéken. A harcias jász-kun vitézek könnyű lovassága or­szágszerte híres volt. És a sza­badságszerető jász nép. mely sohasem tűrte a szolgaságot, a jobbágy rendszert, számtalan haladó mozgalom zászlóvivője voit. Ott harcoltak Dózsa György seregében, Rákóczi sza­badságharcában, s a 48-as sza­badságharc idején is híres volt a Lehel-huszárok serege. Zász­lójukat, melyet Világos után sem dobtak el, ma is értékes ereklyeként őrzi a múzeum. A török hódoltság alatt ez a város is Egerrel egyideig nyög­te a török igát. Védelem szem­pontjából Jászberény is Eger­hez tartozott, s az itteniek kö­zül sokan járultak hozzá az egri vár építéséhez. Nemcsak a gazdag történelmi múlt, ha­nem a jelen is számtalan ösz- szekötő kapoccsal láncolja egy­be megyénk és Jászberény éle­tét Az utcai falragaszokon ott olvashatók a Gárdonyi Színház plakátjai. Vendégszereplésük­kel sok kellemes órát szerez­tek már az ittenieknek. A jász- oerényiek viszont külön vonat­tal és autóbusszal látogatnak el a Mátrába vasárnaponként, hogy üdülést felfrissülést nyer­jenek a csodálatos tájakon A Hatvani Cukor- és Konzerv­gyár részére ez a vidék a leg­jobb nyersanyagforrás, az it­teni termelők látják el az üze­met a legjobb cukorrépával; paradicsommal, borsóval. S vé­gül az Aprítógépgyár, a Gyön- gyösoroszi Ercelőkészítő, az Apci Fémtermia, ezenkívül a cement- és téglagyáraink szá­mára ; készít nélkülözhetetlen gépeket. S már csak ezért is érdemes megismerni őket, s egy lépéssel közelebb jutni a büszkej tekintetű vendégszere­tő, dolgos jász nép szívéhez. Nemcsak a múltja, hanem jelenje, s egyre gazdagabbnak Ígérkező jövője miatt is írha­tunk ennyi szépet és jót a vá­rosról. A lakosság nagy büsz­keségére most adták át ren­deltetésének a Lehel szállót, nemrég nyitotta meg kapuit a fémnyomógyár egymillió fo­rintos költséggel elkészített gyönyörű kultúrotthona, befe­jezéshez közeledik a modem kenyérgyár építése. Nemrég pedig olajkutatás közben, 1000 méter mélységben hatvannyolc fokos jódos és sósvízforrásra bukkantak a város határában. Igen nagy lehetőség ez egy új strand- és gyógyfürdő, vala­mint egy kertészet létesítésé­hez. Rövid és vázlatos, s talán felületes is ez a néhány kép a város életéről. Hosszú oldalak­ra, vagy többnapos szemlélő­désre, ismerkedésre volna szük­ség ahhoz, hogy valójában megismerjük és megszeressük ezt a kedves alföldi várost. Folytassuk tovább a sétát és a város szélén máris szemtől- szembe állunk a büszke, mél­tóságteljesen elhelyezkedő Ap­rítógépgyárral. Az üzem bejá­rata előtt martinászt ábrázoló vasszobor áll, messzire hirdeti az alkotó ember, a termelő munka diadalát. A gyár kör­nyéke és udvara szépen par­kosított, virágok pompáznak itt, mintha legalább is sétaté­ren lennénk. Az előtérben fog­lal helyet a modern irodaház, az ebédlővel, a kultúrteremmel egy fedél alatt, mögötte pedig a több részből álló hatalmas üvegkupolás szerelőcsarnok foglal helyet. Már messziről idehallani a hangos kopácso­hogy a termelőmunka zaja, az élet vérKeringése beköltözött az újonnan épített aprítógép- gyárba. Minduntalan a Gyön- i gyösi Váltógyár j allege és tör­ténete jut eszünkbe az itteni látogatás során. Lehetetlen fel nem fedezni a számtalan ha­sonlatosságot. Ez az üzem is egy másik gyárból, a Ganz Va­gongyár aprító részlegéből szakadt le ide és fejlődött fon­tos, nélkülözhetetlen gépipari üzemmé. Azóta a környékbeli fiatalok százai nevelődtek itt szakmunkássá, megváltozott az agrárjellegű táj arculata, s ma már nemcsak országosan, ha­nem külföldön is hírneve, te­kintélye és jelentős szerepe van az üzemnek Azok az em­berek, akik néhány éve még Jásztelek, Jászboldogháza, Jászberény és Pusztamonostor határában kapáltak, vagy vág­ták a rendet most mint laka­tosok, esztergályosok, vagy éppen szerelők dolgoznak az új üzem falai között. Egyik büszkeségük Matrezsán József és nyolctagú brigádja ők is itt nevelődtek szakmunkásokká s most a Csehszlovákiába ex­portált gépekkel együtt indul­tak útnak, hogy beszereljék azokát. A gépgyár termelésé­nek több mint a fele ugyanis külföldi megrendelésekre ké­szül. (Folytatjuk.) CSÁSZÁR ISTVÁN Az egész napi fárasztó ara­tási, cséplési munka után bi­zony nem nagyon van kedve az embernek hazatérve, este levelet írni. Persze panaszra azért nincs okunk, hiszen szép számmal kapunk levelet a me­zőgazdaságból. iparból, kultú­ráról egyaránt. Szekszius Mi­hály tsz csoportvezető legutóbb a zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezet munká­járól írt. Még alig három hó­napja alakult ez a tsz és már­is komoly eredmények mutat­koznak. — Ahogy a petőfibányai úton haladunk, messziről ész­revehetjük a szép tavaszárpát, és a többi kalászost. De ugyan­ilyen szép földdel, vetemény- nyel találkozunk, ha az Apc— zagyvaszántói vasútállomás felé haladva a tsz földje mel­lett megyünk el. Irt a csoport terveiről, az állatállománnyal, istállóépítéssel kapcsolatos el­gondolásairól. Leveléből úgy látjuk, hogy ez a termelőszö­vetkezetünk rövid idő múlva már a legjobbak közé fog tar­tozni. Az ÁMG. Borsod-Heves me­LOMjOM i\OTESZLAPOK Kedves Heves megyei olvasók! gyei Igazgatósága elküldte az állami gazdaságok június havi tejtermelésének értékelését. Az állami gazdaságok közül első helyet a poroszlói szerezte meg, ahol az egy tehénre jutó tej hozam az első félévben 1749 liter volt. A megye többi ál­lami gazdasága sorrend szerint így következik: Pusztaszikszó, Dormánd, Heves és Domoszló. Üzemeinkben az új félév kezdete új, nagy lendületet adott a munkaversenynek. Bányászaink a közelgő bá­nyásznapra készülnek. A szű­csi X-es akna Il-es frontjának dolgozói nevében ezen a hé­ten Orsovai István front.mester írt levelet, a bányásznapi elő­készületekről számolt be. Az a tervük, hogy a nap tiszteletére lőszerfogyasztásukat a múlt hónaphoz viszonyítva öt száza­lékkal csökkentik, 10 száza­lékkal kevesebb fát használ­nak fel és a különféle, jól be­vált módszerek alkalmazásával tervüket 115 százalékra telje­sítik. Bízunk benne, hogy a II-as front dolgozói, akik már sokszor értek el kiváló ered­ményt, most is betartják sza­vukat. Maradéktalanul teljesítsük a galtonabeadási tervet Ezekben a napokban vasárnap is néptelenek a falusi utcák. Sok helyen még a kémények sem füstölnek, kint vannak a háziak a határban. Vágják a búzát. Jó az idei termés, bőséges lesz a kenyér. Ilyenkor már reális szám­vetést készít a gazda, hiszen most már igen csak tudja, mennyi lesz a termés. Ebben a számvetésben a család kenyere, a jövő esztendei vetőmag mellett az e'ső he­lyen áll a beadás teljesítése. Évről évre egyre több azok­nak a száma, akik a cséplőgéptől az első zsákokat a be- gyűjtőhelyre viszik. Tudják, kell az országnak, kell azok­nak a dolgozóknak, akik a bányákban, üzemekben, vas­úton dolgoznak azért, hogy több szén legyen, több ipar­cikk, műtrágya, hogy minden faluba e'jusson az áram. Egyre kevesebb az olyanok száma, akik még ma is úgy gondolják, hogy több mindent lehet vásárolni a falusi boltban, jó a kultúrház, a járda, de amit én te melek, azt csak én akarom elfogyasztani. S ha van i’yen — az egész falu helyeslésével találkozik állami szerveink intéz­kedése, am kor szigorúan fellépnek velük szemben, meg­akadályozva, hogy a termény a spekuláció csatornáin el­tűnjön. Begyűjtési terveinket évről-évre pontosabban, jobban teljesítjük, azonban előfordul még ma is nem egy he­lyen, hogy a becsületes dolgozók teljesítése nyomán el­érik a 100 százalékot, s míg a többség eleget tett kötele­zettségének, egyesek abban bízva, hogy a terv úgyis tel­jesítve van, spekulációs úton próbálják értékesíteni az ál­lamnak járó terményt. Nem szabad ezt megtűrni az idei begyűjtésnél azért sem. mert ez sérti a becsületes parasz- tek igazságérzetét, joggal követel k meg az állami szer­vektől, hogy a törvény, a beadás törvénye is legyen min­denkire kötelező. Tanácsaink nem lesznek tehát egyedül a nagy begyűjtés idején sem. ha mindenkivel szigorúan betartatják a törvényeket. A kötelező gabonamennyiség begyűjtése komoly fel­adatot ró az apparátuj minden dolgozójára. Sok olyan hibát kell kijavítani, ami az elmúlt esztendőben akadá­lyozta a begyűjtési munkát. Nem szabad például előfor­dulnia annak, hogy a dolgozó parasztok napokat állnak a termény rak tárak előtt, hiszen minden perc ki van most számítva, Mert az aratás, a cséplés mellett el kell végez­ni a tarlóhántást a másodvetést, a kapásoknál Is sokat jelent az aratás utáni gyomirtás. Több átvevőhellyel, ko­rai nyitással, késői zárással sokat lehet ezen segíteni So­kat jelentene például az is, hogy megszerveznék, hogy mindig az az utca vigye be folyamatosan a gabonát, ahol a gép dolgozik. A gyors begyűjtés azon is múlik, hogy mindenhová biztosítsanak fogatot, ahol arra szükség van. A kötelező gabona begyűjtésével azonban még nem tudtunk le minden munkát. Ez a mennyiség még nem elegendő az ország bőséges kenyérellátásának biztosítá­sára, éppen ezért államunk értékesítési szerződést köt a dolgozó parasztokkal a gabonafeleslegekre. Sok irányú haszna van ennek a szerződésnek. A dolgozó paraszt így meghatározott magas árat kap gabonájáért, minden má­zsáért 280 forintot, vagy ha úgy kívánja, 240 forintot és kedvezményes mélyszántást, műtrágyát vagy korpát. Ha államunk nem biztosítana ilyen árat, ennek kárát látnák a dolgozó parasztok és a városi dolgozók egyaránt, mert mivel elég jó a termésünk, a spekulánsok 200 forintért összevásárolnák, s tavasszal, amikor már kevés a gabona 4—500 forintos áron adnának túl rajta. Az idén előnyt je­lent a szerződés felvásárlásánál az is, hogy államunk elő­leget fizet a leszerződött gabona után s így éppen azok­ban a napokban jut pénzhez a dolgozó paraszt, amikor a mezőgazdaságban. — köztudomású, — a legkevesebb a pénzbevétel. Szívesen kötnek hát szerződést a dolgozó pa­rasztok a kedvező feltételek ismeretében, arra van tehát szükség, hogy mindenütt megismerjék ezeket. Benépesedett a határ. Mindenütt, amerre csak jár az ember, aratnalc. Néhány nap múlva megrakott szekerek hordják a dús kévéket, kezdődik a cséplés, Zsákokba ke­rül egy esztendei kemény munka termése, a kenyérnek való. De csak akkor lesz teljes ez a munkánk, akkor mondhatjuk, hogy sikeresen végeztük el a nagy betakarí­tást. ha ezzel egyidőben maradéktalanul teljesítjük a ga- benabegyűjtési terveket is. A HYDE PARK bejáratánál árnyas fasor szomszédságában alkalmi szónokok tartanak be- zédeket. Sokszor 10—12 he­lyen folynak a szónoklatok s a parklátogatók kedvükre vá­laszthatnak, melyik csoport szélénél állnak meg: hegy kö­zönségei legyenek a felhevült szónokoknak. Itt vallási témá­ról folyik a szó. A hallgatók megtudhatják, hogy a legutolsó alkalom perceit élik, amikor ismét lehetőség van bűnrenge­tegük jóvátételére. , A szom­szédban a színes szakszervezet tart tiltakozó gyűlést az elpa- namázott munkaruha miatt. A legszélső csoportosulás hatal­mas közönsége nekihevült szó­nok beszédét hallgatja, két­ségkívül ez a legérdekesebb téma. A beszéd vezérgondola­ta táblára festve vonzza a hall­gatókat. „Hogyan csapja be az angol hadügyminisztérium a feltalálókat — hangzik a fő mondanivaló, s az elkeseredett szónok apró modellekből rak­ja össze korszakalkotó talál­mányát, a trapézelemekből ösz- sz,erakható tábori barak-ot. A tömeg figyelmesen hallgat. Ar­rébb rendőr sétál. Feladata, hogy a szónokokat megvédje az esetleges bántalmaktól. „Angliában nincsenek koldu­sok’’ — válaszolja kísérőm, amikor megkérdezem, minek nézzem az egy-két szegénye­sen öltözött alak utcai bohóc­kodását. Az utca közepén tor­náznak, szteppelnek, énekel, nek, esnek hasra és pattannak fel, hogy a következő pillanat­ban groszteszk táncba kezdje­nek. Körülöttük száguld, rohan a sok autós s hogy a szédítő forgalom közepén mutatvá­nyaikat épségben megússzák, valóságos csoda. Körülöttük szaporán pengnek a pennys pénzdarabok, a hálás közön­ség dobálja feléjük s ők autók alól, lábak közül szedegetik fel művészetük honoráriumát. Keményen megdolgoznak, csak­ugyan nem koldusok. Ők a „vidám fickók” — ezt felirat hirdeti a szakadt dobogón. Aid amikor a sarkon feltűnnek a sisakos rendőrök, „comes the Bobbys’ súgja feléjük a szo­lidáris hallgatóság, s távozá­suk feliratukkal ellentétben egyáltalán nem vidám, inkább ijedt és érthetően gyors. UTCAI KOLDUS mert bár­hogy nézzük, az, szánalmasan egyforma kutyafejeket pingál a járda aszfaltjára, s ha a mű jó és felismerhető, pénz hull a kutyás remekműre. A művész (mert az angolok művésznek titulálják s nem koldusnak) felszedi az adományt és új ut­casarokra költözik. Woolworth üzletek. A város minden részén megtalálhatók. Egyformák, tiszták, nagyok s az a jellemzőjük, hogy min­dent megtalál bennük az em­ber, amire szüksége van, s minden olyasmit is, amit a technika és a pihent agyú fel­találók izzadtak ki abból a célból, hogy emberibb élet, emelkedett élet” jelszó alatt haszontalanságok tömkelegét tálalják. Amolyan nagy kira­kóvásár ez. Szabadon turkál­hatsz a számtalan csecsebecse között, tűk, gyöngyök, filléres fényképezőgépek, zoknik, hara­pófogók, mosópor, keksz, drót­kerítés, fürdőkád és lekvár kö­zött. Mindent felpróbálhatsz, mindent magadhoz tehetsz, mindent visszatehetsz, senki nem szól rád, legfeljebb egy gombnyomásra működő mo­solyt lövelnek feléd a gondo­san válogatott elárusítónők, s megkérdezik, miben lehetnek segítségedre. Valamiféle láz kapja el ezekben az üzletek­ben az embert .mindenből kel­lene, mert kell vízillatosító, hisz olcsó, kell narancsízű fog­paszta ,mert olcsó, kell laticel mosdókesztyű, ó persze, már miért ne kellene, legalább lesz olcsó ajándék. De ha pirosat veszek, kell kék is sárga is, s az ember lassan összepakolja a tártkarú pult minden laticel mosdókesztyűjét, és persze, hogy kell, de mennyire kell kefe, kicsi és nagy, hajlított nyelű és egyenes, hiszen mind nagyon olcsó, és műanyag evő­eszköz is kell, két shilling, po­tom ár egy evőeszköztartóért, és kell rúdalakú mosószappan púder és rúzs az összes szín árnyalatban, és kell minder ami nélkül eddig megvoltam s ami nélkül továbbra is vígai meglennék, de nem tudok sza badulni az üzlet gondosai megtervezett hangulatától mely milliomossá tette Ameri kában a híres tulajdonosnőt aki időnként férjhez megy elválik, aki hangú latárnyala faihoz választja ki autóját, re tiküljét, udvarlóját és kutyáját s aki nevetne, ha látná vásár­lási görcsömet, de persze nem látja, hisz az egész gigászi üz­lethálózatot megbízottjai irá­nyítják. Baj persze nem érhe ti a bájos tulajdonosnőt, gon­dosan felépített, gondosan fel­szerelt üzletei milliárdokrt vannak biztosítva a különböze biztosító társaságoknál. S míf műanyagedények sorozatává szerelem fel magam, arra gon­dolok, végeredményben nép­szerű bóvli ez, vízillatosltó tesz a munkáslányok fürdő, kádjába, primitív fényképező gépet, de lén y képezőgépet at a szegényebb gyerekek kézé be, s uralja a hasonlószőri üzleteket, mert melyik bazá: ad tizenhat shillingért villany vasaló, linóleumot, tucat nad rágtartót, szöget és fagylaltot? OTTHON a szállóban meg; csak el a kedvem a hatalma arányú vásárlástól, amiko szobatársaim vizsgálódása nyo mán rájövünk, hogy a mű anyagedények egytől-egyig bo nyolult változatai egy bízó zonyosfajta edénynek, amelye a világ minden részén, külö nősen éjjelente használnak ; kényelmes emberek s a szoba tiszta gyerekek . . . HEGYI IMRE az Állami Népi Együttes tagja I lást, az örökké mozgó daruk tompa moraját. Augusztus 20-án lesz öt éve,

Next

/
Thumbnails
Contents