Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-27 / 50. szám

1950. június 27. szerda NÉPÚJSÁG 3 Erős, szakképzett munkásgárdát a gyöngyösi XII-es aknának MÁR A NEGYEDIK órába nyúlik a taggyűlés. A Gyön­gyösi XII-es akna kommunis­tái bizony allaposan meghány­ják-vetik a bányaüzem minden jelentősebb problémáját. A be­számolóban, a hozzászólások­ban egyaránt a munkáról, a termelés mindennapi kérdései­ről esik a legtöbb szó, — s ez igen örvendetes jelenség. Mi az oka, hogy a termelésben időnként kisebb-nagyobb zök­kenők adódnak, hogy egy-egy jront nem teljesíti tervét, vagy éppen az elővájások dolgozol végeznek gyenge munkát? A taggyűlés választ adott mind­erre, s többek között megál­lapítást nyert, hogy alacsony az egy főre eső teljesítmény. Az álmúlt havi fejteljesítmé- myek mutatószáma alatta ma­radt a tervezettnek. Ebben a hónapban a műszakonként ter­vezett 1,47 tonnás fejteljesít­mény helyett csak 1,33 tonnás átlag mutatható ki. Nem nehéz megtalálni a do­log nyitját; kevés a jó szak- képzettséggel rendelkező vá­jár. Álljunk meg itt néhány szóra, s nézzük meg mi gátol­ja, hogy az üzem megfelelő vájár utánpótlással fizikailag erős szakképzett munkásgár­dával rendelkezhessen. Jalenr leg nincs hiány munkaerőben, legalábbis a papír ezt mutatja. A számadatok mögött meghú­zódó valóság pedig az, hogy a dolgozók jórésze csak átmene­ti munkahelyének tekinti a bá­nyamunkát és kevesen vannak nalyanok, akik állandóan a szénfal mellett biztosítják a tervteljesítést. NÉGY ÉVE folyik itt a ter­melőmunka, de az üzem törzs­gárdája még mindig nem több 40—50 embernél. A nagyará­nyú munkásvándorlás bizonyí­téka a következő számadat is. Az elmúlt év elejétől 1956 május végéig 769 dolgozó hagy­ta el az üzemet és ugyanannyi új ember jött. S az újak kö- küzöl sökan csak papíron nö­velik a létszámot. Legtöbbjük csak éppen megízlelte a bá­nyamunkát, azután gyorsan továbbállt. Az elmúlt év őszén helyi szakmai tanfolyamon 81 fiatal tett vájárvizsgát. Ezek közül húszán azóta mán- más­hová vándoroltak. A példák­ból látható, hogy a XII-es ak­na vájárutánpótlása jelenleg nincs biztosítva. Nagy hiba ez, mert a második ötéves terv során jelentős feladatok vár­nak erre a bányaüzemre is. Űj feltárások lesznek, új íronfej- téseken látnak a munkához, s szükség lesz a jó vájárra, mint egy harapás kenyérre. Nem kielégítő hát a jelenle­gi helyzet. Csaknem minden nap akad két-három oyan em­ber, aki leszámol, búcsút mond a XII-es aknának. Vajon szükségszerűen? Leheteten do­log az új munkások legtöbbjé­ből igazi bányászt nevelni? Nem, ez nem szükségszerű, nem lehetetlen.. A fiatalok zöme nagy aka- raterővel-teli, határozott cél­lal jön ide dolgozni. (Igaz, van­nak köztük olyanok is, akik minden komoly elhatározás nélkül csak próba-szerencse alapon öltik magukra a bá­nyászruhát.) Mi történik velük ezután? Elkedvetlenednek, mert nem ilyennek képzelték itt az életet és lassan odébb- áüln.ak. Talán nem is a bánya­munka ellen van kifogásuk, hisz ebben a korszerű bányá­ban más helyekhez képest sokkal könnyebb dolgozni. Nem lehet panaszuk még a ke­resetre sem. A kollektív bére­zés bevezetése óta a frontfej­tések dolgozói szép összeget vágnak zsebre, ha igyekeznek és jól kihasználják a munka­időt. A hiba igazi gyökere a bá­násmódban, az emberekkel va­ló foglalkozásban van. Azt a fiatalt, akit mellőzés, jogtalan sérelem ér, vagy rossz munka­helyre tesznek nem gondoskod­nak megfölelelően fejlődéséről, emberi igényeinek kielégítésé­ről. néhány hét múlva nem le­het még kötéllel sem itt tar­tani. Ilyen esetek sajnos gyak­ran előfordulnak. SZATMÁRI GYULA már több éve dolgozik a XII-es ak­nánál. A napokban elkérte munkakönyvét, ő is leszámolt. Nem azért ment el, mert ke­vesli keresetét. Korántsem. El­mondja, hogy még tavaly né­zeteltérés támadt közte és Farkas Béla körletvezető kö­zött. Hosszú hónapokon át tar­tott a harag és szerinte emiatt már nincs maradása a bányá­ban. Hosszadalmas lenne ma­gát a történetet elmondani, mindenesetre megjegyezhetjük, hogy Farkas elvt.ársnak, mint műszaki vezetőnek nagyobb megértéssel, türelemmel, sze­retettel kellett volna foglalkoz­ni Szatmári Gyulával. Farkas Béla kemény, rendszerető mű­szaki vezető, igen jó szakem­ber. Mindenki tiszteli ezért, a bányában nagy szükség van a rend, a fegyelem betartására. Abban azonban nem lehet ve­le egyetérteni, hogy Szatmári Gyuia nevelhetetlen. Bizonyos, hogy ez a fiatalember több hi­bája ellenere sem jutott volna ide, ha egy-két baráti beszél­getéssel, a pártszervezet vala­melyik vezetőjének segítségé­vel sikerül a jó viszonyt hely­reállítani. Az új bányászok nevelésé­nek, a vájárutánpótlás biztosí­tásának még nincs kitaposott útja, nincsenek hagyományai az üzemnél, de egy-két kezde- ményezes már tapasztalható. Bevált módszer az, hogy egy- egy fiatal nevelését, tanítását tapasztalt, időebb bányászra bízzák. Tredor János, aki még csak nyolc hónapja bányász, már a kiváló dolgozó szintet is eléri Kotrócz Barnáék társa­ságában. Helyes lenne, ha Petőfi altáróhoz hasonlóan egy- egy idősebb oktató vájár fel­ügyelete alatt csoportosan ta­nulnák meg a bányamunka fortélyait, mesterfogásait. Az utánpótlást gátolja, hogy a vájárképző MTH-intézetek eddig még igen kevés fiatal vájárt adtak az üzem.nek. Ezek közül is néhányan csak minimális gyakorlati szaktu­dással rendelkeznek. Nemrég Komlóról érkezett ide egy ilyen újonc vájár,, s még azt sem tudta, hogy mi az a sin- szög. TAVALY kétszázórás szak­mai tanfolyam volt az üzem­nél, töbebn részt is vettek, s mint vájárok kerültek ki in­nen. Elméleti képzettségük azonban még alacsonyabb a volt MTH-sokénál. Rövide­sen új tanfolyam kezdődik, s az aknaüzem minden dolgozó­jának feladata, minél több csillést toborozni. Szükség van erre hisz a szaktudás, a kép­zettség több termelést, több keresetet, jobb életet jelent. A műszaki vezetők pedig fordít­sanak több gondot a bánya- művelés a bányamérések, szá­mítások és egyéb elméleti is­meretek átültetésére. Többen vannak itt 18 éven aluliak. Ezek részére külön MTH-iskola nyílik itt helyben. Brandt Èéla, Veres Imre, és még 22 társa örömmel megy ide vájártanulónak. Remélhe­tőleg néhány év múlva meg­erősödve, tudással és tapaszta­lattal felvértezve jó vájárai lesznek a XII-es aknának. Van tehát lehetőség arra, hogy kiépüljön a vájárután­pótlás egészséges láncolata. Ehhez természetesen a tanítá­son, a nevelésen és a szerve­zeti intézkedéseken túl az is szükséges, hogy a műszaki-, a gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezeti funkcionáriu­sok egyaránt törődjenek az emberrel. Tegyék őket jó mun­kahelyre, megértő munkatár­sak közé. A pártszervezet hall­gassa meg panaszukat, segítse­nek azokon, bízza meg a DISZ-t ilyen szép feladatokkal. Teremtsenek a legényszállón a a kultúrházban kényelmes, kulturált életmódot, biztosítsák a fürdés, az olvasás, a szórako­zás lehetőségeit. Sokan nem is gondolják, milyen nagy sze­repe van ezeknek a látszólag apróságoknak az állandó mun­kásgárda kialakításában. So­kat segítene, ha a munkaügyi osztály hivatalos teendő n túl is foglalkozna a fiatalokkal. Ne csak egy új felvételi'e je­lentkezőt lássanak bennük, ha­nem embereket, akiknek vá­gyaik, terveik, elképzeléseik vannak. Intézzék el kérelmei­ket, adjanak helyt jogos pana­szaiknak, hogy mindenki érez­ze megbecsülik őt, törődnek vele, bíznak benne, s számíta­nak munkájára: AZ ÜZEM vezetősége nem­rég levelet kapott a kurityáni 106-os MTH-intézettől. Nagy volt az öröm, mert megtudták, hogy most a vizsgák után ki­lenc fiatal vájárt adnak a XII- es aknának. Erős, jóképességű fiatalok, itt laknak a közelben Gyöngyöshalász,, Ludas, Nagy- füged és a többi községekben. A levéllel egyidőben már meg is érkezett az „első fecske", Huszár József fiatal vájár. Iz­mos, magas, szőke fiú. Te­kintetéből komolyság, határo­zottság olvasható. Minden bi­zonnyal társaival együtt büsz­keségei lesznek volt iskolájuk­nak. Nagy kincs ez a kilenc ember az üzem számára. Be­csüljék hát meg őket úgy, hogy mindannyian igazi ott­honra leljenek a XII-es ak­nában. CSÁSZÁR ISTVÁN Aratás előtt Nemsokára az egész megyében megkezdődik az aratás, de ad­dig még sok a teendő, be kell fejezni a növényápolást, be kell takarítani a szénát. Megyénkben minden percet kihasználva vég­zik ezt a munkát. | Kicsit ragad a föld a kapára, de azért megy a munka. Mlinkó Pál dormándi középparaszt aratás előtt még behordja a hereszénát. Ü Felkészültünk az aratásra Az idén községünkben ala posabbam készültünk fel a be­takarítási munkára. A községi tanács végrehajtó bizottsága a dolgozók javaslata alapján tervet készített a betakarítás elvégzéséhez, ezt a tervet ta­nácsülésen tárgyaltuk meg. A végrehajtó bizottság az idén nagyobb segítséget adott a ter­melőszövetkezet aratási tervé­nek elkészítéséhez is. Megszerveztük a vetési mun­kák során jól bevált határ­szemlét, így a határszemlék so­rán tapasztalt hiányosságokat azonal meg tudjuk szüntetni. A bizottság tagjai, a termelési bizottságból kerültek ki és a termelési bizottság bevonásá­val szerveztük meg a figyelő szolgálatot is. Ezzel azt bizto­sítjuk, hogy mindenütt megfe­lelő érési állapotban kezdjünk hozzá az aratáshoz. Gondos­kodtunk arról is, hogy a föld­művesszövetkezeti boltok bő­ségesen el legyenek látva az aratáshoz szükséges eszközök­kel, élelmiszerekkel, mozgó bü­féket létesítettünk, hogy a mun­kahelyre szállíthassuk az élel­miszert a hűsítő italokat. Bizto­sítottuk, hogy a gyerekeket napköziotthonba, bölcsődékbe elhelyezhessék, hogy a szülők nyugodtan végezhessék a be­takarítási munkát. Az elmúlt évek tapasztalatai állapján megszerveztük a tűz- figyelő szolgálatot is. A munkát sikeresen csak ak­kor tudjuk elvégezni, ha fel­mérjük pontosan mit kell ten­ni. Községünk területén 2595 hold gabonát kell learatni. Számbavettük mennyit aratunk géppel, mennyit kell kézzel le­vágni. Termelőszövetkezeteink kalászos területének 64,6 szá­zalékán géppel végezzük az aratást. A többi kézi aratásra vár, egy kaszásra két hold 1300 négyszögöl. Pontosan megnéz­tük hogy a termelőszövetkeze­ti csoportoknál és az egyéni­leg dolgozó parasztoknál mennyi munkaerőre van szük­ség az aratás idejében való elvégzéséhez. A tanácstagok segítségével felkerestük az el­aggottakat, azokat, akiknek fiai a néphadseregnél vannak, s így az aratás elvégzése nincs náluk biztosítva. DISZ szerve­zetünk tagjaiból arató brigádo­kat szerveztünk, az ilyen em­bereknél ők végzik az aratást. Az agronómusok segítségé­vel már mindenütt kijelöltük a vetőmag parcellákat, segítet­tek az agronómusok abban is, hogy az egyéni parasztok is a legjobb területet válasszák ki vetőmag biztosítására. A szemveszteség mentes be­takarítás érdekében szem előtt tartjuk, hogy a betakarítást is, az agrotechnikai előírásoknak megfelelően végezzük. A vég­rehajtó bizottság, a legjobb tanácstagjaink és a termelési bizottság által javasolt dolgo­zó parasztok közül mező-őrö két választunk, segítségükkel állandóan ellenőrizzük, hogy mindenütt elvégezzék idejében az aratást, hogy a kulákok egyetlen helyen se szabotálja­nak. A tavalyi tapasztalatokból okulva az idén gyorsabban akarjuk végezni a hordást is, ezért a gépállomástól rendel­kezésünkre bocsátott gépi erő mellett számbavettük a rendel­kezésünkre álló fogatokat is. A termelési bizottság segítségével megszervezzük, hogy a dolgozó parasztok közösen végezzék a hordást. Községünkben 59 685 gabonacsomó behordása várha­tó. Termelőszövetkezeteinkben hét vontató és 24 fogat, egyé­ni parasztjainknál 132 fogat áll rendelkezésünkre, egy fo­gatra 322 csomó gabona jut. Ugyanakkor a hordással, csép­léssel egyidőben gondoskodunk arról, hogy a tarlóhántás és másodvetés is megfelelő ütem­ben haladjon. A kölcsönös se­gítségadás megszervezésével biztosítjuk, hogy az idén ne legyen fennakadás a betakarí­tásban, de ugyanakkor ne le­gyen lehetőség az igauzsorára sem . Hogy a terveket maradékta­lanul végre is hajtsuk, a vég­rehajtó bizottság minden tag­ját köteleztük arra, nyújtson segítséget a munkák meg­szervezésében, egy-egy végre­hajtó bizottsági tag öt-hat ta­nácstaggal foglalkozik, beszá­moltatja végzett munkájáról. Úgy akarunk dolgozni, hogy a tervek végrehajtásában mind nagyobb arányban vonjuk be a dolgozó parasztokat, hiszen csak így vagyunk képesek a határozatokat maradéktalanul végrehajtani. Vadnai László vb. elnök Besenyőtelek Ülést tartott a Megyei Tanács Június 22-én és 23-án ülést tartott a Megyei Tanács. Az elnöki beszámoló után Szitás Elek, a Megyei Tanács elnök- helyettese a nyári mezőgazda- sági és begyűjtési munkák végrehajtásáról beszélt. Ez­után Orosz Miklós, a hevesi Járási Tanács elnöke a hevesi Járási Tanács munkájáról tar­tott beszámolót. Negyedik na­pirendi pontként Gere István, az MTSB elnöke beszámolt megyénk sportmozgalmáról és a tömegsport kiszélesítéséről. A beszámolók után a tanács­tagok kérdéseket tettek fel. A tanáscsülésen hozott határozat részletesebb ismertetésére kö­vetkező számunkban visszaté­rünk. Cj bolt nyilt Egerben Június 23-án, szombaton dél­után ünnepélyesen adták át rendeltetésének az Uj-sor és a Homok utca sarkán Eger új Nép boltját. Az új Népboltra több, mint 150 ezer forintot költöttek. A környék lakói nagy megelégedéssel fogadják az új bolt megnyitását, mivel bevásárlásaikhoz ez nagy kön.y- nyebbséget nyújt. Az eddigi többszáz méternyi távolság helyett most ott helyben be­vásárolhatják szükségleteiket. Anyi András, a füzesabonyi gépállomás dolgozója a négyzetesei vetett kukoricatáblán dolgozik a kultlvátorral. Az országos tejtermelési verseny első 6 hónapjának eredményei Megjelent a Földművelés ügyi Minisztérium és az Álla­mi Gazdaságok Minisztériumá­nak közös Híradó-ja, a máso­dik országos tejtermelési ver­seny első féléves eredményei­ről. A verseny második ne­gyedévében nagy küzdelem volt a tenyészetek, a fejők kö­zött. Az utoílsó napokig nem lehetett tudni, ki szerzi meg az első helyet, örvendetes, n,;gy ,Az ország legjobb tenyé­szete“ címért folyó verseny több helyezettje féléves ter­melési eredményei alapján már megközelítette, sőt egyes esetekben meg is haladta az 1954—55-ös termelési év orszá­gos átlagát. A versenyben nemcsak egy­két tehenészet dicsekedhet szép eredménnyel, hanem 25 állami-, kísérleti- és tangaz­dasági és 13 termelőszövetke­zeti tehenészet. A verseny el­ső hat hónapjában tehenen­ként átlagosan 20 kilógramm feletti tejtermelést értek el. Az állami gazdaságok nagy­tenyészetei között országosan az első lett a Hatvani Cu­korgyár Nagyteleki Célgazda­sága, mely 102 tehenével, át­lagosan 2610 kiló tejet termelt Igazgatója Tóth Lajos, íoállat- tenyésztője Romhányi Ferenc. Jónak mondhatjuk a Nagy­gombosi Tangazdaság 17. helye­zését, ahotl a 118 tehénnél át­lagosan 1867 kiló tejet ter­meltek. A termelőszövetkeze­tek kis tenyészetei közül a komlói Kossuth Tsz tehenésze­te 23 lett, 23 tehénnél átlago­san 1572 liter, 59,7 tejzsír kilo­grammos tejet termeltek. Az állami szektor gazdasá­gaiban országosan nyolcadik legjobb fejő Mészáros Ferenc a Nagyteleki Célgazdaság fejő­se, aki a reábízott 11 tehenénél 3002 kiló tej átlagot ért el. A 12. helyezett Balázs József Nagytelekről 12 tehénnél 2924, a 16. Nagy Sándor 11 tehénnél 2702 kiló tejtermelést ért el. A termelőszövetkezetek gazdasá­gaiban országosan 30. a me­gyében első lett Telekes Berta lan, a mezőtárkányi Szabad ság Tsz brigádvezetője, aki i versenyre benevezett 10 tehén nél a verseny kezdete óta át lagosan 2102 kilogrammra nő velte a tejtermelést. Külör értékelték az állami szektorai legjobb teheneit. Ebbe a értékelésbe csupán a Nagyte leki Célgazdaságnak egy tehe ne került be, a 26-ik helyre. I 346 ellenőrzési számú Naranc hathavi tejtermelése 4759 kilo gramm, fejője Szabói József. A tejtermelési versenyb. számos egyéni gazda is bene vezett. Kiváló helyezést ért e — 5. lett. — Gyulai Jáno maklártályai dolgozó, 16. ellen őrzési számú Piroska nevi tehene., hat hónap alatt 527 kiló tejet termelt, 189,4 k; átlagos tejzsírral. Kilencedil Pető Kristóf tarnabodi gazda Harmat nevű tehene ez id‘ alatt 4725 kiló tejet termeli 194,3 átlagos kg zsír tartalom mai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents