Népújság, 1956. június (43-51. szám)
1956-06-27 / 50. szám
4 1956. június 27. szerda o*< r** vjr, NÉPÚJSÁG Esküvő Londonban . . . Londoni levél II!. Vigasztalanul zuhog az eső. Az Együttes tagjai a Hotel Avoca House társalgójában üldögélnek. Nem is lehet mást csinálni, mint megírni a régóta esedékes üdvözlőlapokat átlapozni a most érkezett négyiMpos újságokat, bekapcsolni a hatalmas zenegépet s várni a délutánt, hogy legalább a televíziós adás időpontja elérkezzen. Sokan fogják körül az Együttes tolmácsait, akik a hatalmas újságokba temetkezve a megjelent kritikákat fordítják. Már két hete, hogy először gördült fel a függöny a Palace Theater színpadán s az újságok még mindig élénk érdeklődéssel kommentálják a műsort. A dicsérő jelzők persze sokkal mérsékeltebbek, mint a francia lapokban tavaly megjelent ára- dozások, de a londoni viszonyokhoz képest az Együttes tényleg osztatlan sikert arat Olvasgatjuk a pesti híreket, tanulmányozzuk a londoni hangversenynaptárt, sokan már most eldöntik, hogy vasárnap hová, melyik színházba, hangverseny- terembe mennek. A szálló előcsarnokában hirdetőtáblákon a sok otthonról érkezett távirat, gratuláció mellett kis felirat kiemelkedő hangversenyprogramot ajánl. A Royal Albert Hallban vasárnap a Georg Melachrinó zenekar jászik, de sokan mennek majd Luis Am- strong és zenekara hangversenyére. Az angol közönség bizony eléggé kiszámíthatatlan. Általában hidegen, kifejezéstelen arccal nézik, hallgatják a műsort, de a számok végén nagy tapssal jutalmazzák a produkciót. Egyik nap itt, másik nap ott tapsolnak be- ■ le a műsorszámokba, de mire az Ecseri lakodalmasra kerül a so'', a közönség már eggyéforrva ünnepli a kipirult arccal hajlongó fiúkat és lányokat. Vasárnap a B. B. C. televíziós adásban sugározza az Együttes kiemelkedő műsorszámait. Az énekkar nyitja majd meg a műsort, s több tánc és zenekari műsorszám után a nagysiker ű cigánytánc lesz a közvetítés zárószáma. Majd három millió londoni látja, hallgatja hát vasárnap az együttest s ha hozzászámítjuk, hogy a B. B. C.-műsort a közvetítőállomások is sugározzák, elmondhatjuk, hogy a vasárnapi előadás közönsége lesz az öt év rekordközönsége. Tegnap előadásunk végén ismeretlen férfi lépett az autóbuszokra várakozó együttesi tagokhoz, elmondta, hogy Amerikából utazik Hollandiába, s útját azért szakította meg Londonban hogy az Állami Népi együttes műsorát megnézhesse. Élete legszebb, legemlékezetesebb tzinházi produkciójának értékelte a műsort. A nap mint nap sorra kerülő előadások bizony komoly erőfeszítést követelnek az Együttes minden tagjától. Sajnos, Sanielisz Laci kiesett a sok szép küzdelem naponkénti csatájából, pár nappal megérkezésünk után vakbélgyulladás miatt megoperálták. Most már teljesen rendben van, de persze táncolnia nem szabad. A szokatlan nagy szögben lejtő színpad is sok nehézséget okoz. Sok Feri tegnap a Györgyfalvi legényeiben ficammal táncolta végig a mű- sorszámot s most, mikor bedagadt bokával ül a televíziós készülék mellett, mindnyájan azon izgulunk, hogy pár nap alatt rendbe jöjjön. A mai posta érdekes levelet hozott Denis Dille professzortól, a világhírű Bartók kutatótól. Csenki Imrének írt levelében újból kifejezi csodálatát az együttesnek, s az Együttes énekkarát a világ legjobbjának tartja. Mint írja, a szinte énekelhetet- lenül nehéz Bartók kórusszámok előadására méltó előadásra jelenleg csak az Állami Népi Együttes Énekkara képes. Július 1-én tartja- az énekkar önálló hangversenyét. Az előadás műsorismertető füzetében frissen nyomtatott műsor ismerte ti az énekkari hangverseny műsorszámait. A napokban egyébként nagy családi ünnepet ültünk. Mészáros Feri ,a tánckar, Torma Magdi, az énekkar tagja itt Londonban tartják esküvőjüket. E szenzáció élénken foglalkoztatja. a londoni lapokat. A József Helyközlési Postahivatal és a Péti Nitrogénművek egykori dolgozói tényleg csodálatos nászúttal te•* szik emlékezetessé esküvőjüket. Csodálatos azonban ez az út mindnyájunknak, akik dallal, tánccal, muzsikával szolgáljuk népünket. Münden esti előadásunkkal igyekszünk hírnevet, dicsőséget szerezni hazánknak. HEGYI IMRE Naptár Június 28. 1884-ben 72 évvel ezelőtt halt meg Táncsics Mihály. Június 23. 1941-ben 15 évvel ezelőtt halt meg I. Paderewski híres zongoraművész. Június zg. 1861-ben 95 évvel ezelőtt halt meg Elizabeth Barett-Browning angol költőnő. 1879-ben született Móricz Zsig- mond. a nagy magyar realista író. — SZOMBATON és VASÁRNAP tartották megyénkben az általános és középiskolákban a tanévzáró ünnepélyeket. Az évzáró ünnepélyeken az Iskolák igazgatói beszámoltak az iskolai évben elért eredményekről és kiosztották az úttörők jubileumi versenyén és a középiskolások Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen megnyert díjakat. — ÚJFAJTA gyomirtószer a krezolit gyártásával kísérleteznek a nitrokémia ipartelepén. — MUNKAEGYSÉGENKÉNT 26 forint előleget osztottak ed- di<j az ivádi Dózsa Tsz-ben. Aratás eló'tt még újabb négy forintot osztanak ki egy-egy munka egységre a tsz tagjainak. JEGYZETEK A FESZTIVÁLRÓL 3. Á tanulságok FOKOZOTT érdeklődéssel néztem meg ikertestvérünket, a miénkkel egyidőben született kaposvári Csíky Gergely Színházat. ök is nehéz feladatot vállaltak: egy Budapesten még nem játszott új magyar darabot, Török „Dél keresztjét“ adták elő. A darab Dél-Amerikába vándorolt magyarokról szól, honvágyukról és vívódásaikról. A kritikák egy része fanyalogva szólott erről a darabról. Én nem tartom rossznak. Elég hitelesen látja és láttatja a népi demokráciától idegen, vagy éppen a népi demokráciából megszökött emberek lelkivilágát, Ezek az emberek csalódtak az áhított „ígéret földjében”, hazavágyódnak, anélkül, hogy világnézetük megváltozott volna. Néhány problémához bizonyára bátrabban nyúlt volna az író, mélyebbre száll bennük ha a XX. kongresszus után írja meg a Dél keresztjét, de néhány teátrális részlettől, egy-két rosszul megformált alaktól és a befejező jelenettől eltekintve így is érdekes, elhihető drámát írt. Nem az én dolgom, hogy párhuzamot vonjak a kaposvári színház és a miénk között, de annyi bizonyos, hogy a Csiky Gérgely Színház sem vizsgázott rosszul első esztendeje után. A színészi alakítások közül kiemelkedett Pálfalvi Éváé és Szép Zoltáné, Pálfaivi Éva egy pesti szépasszenyt alakított af - féle csupa kelllem és csupa számítás hölgyikét, de olyan meggyőzően, hogy alakítása még a számos kiváló színészi teljesítményt felmutató fesztiválon is a legjobbak közé tartozott. MÉG EGY előadást sikerült megnéznem: a szegediekét. A Szegedi Nemzeti Színház igen magasan áll a szakmabeliek rangsorában és ezen a fesztiválon ismét bebizonyította, hogy nem érdemtelenül. Két francia kamaradarabot mutattak be: Sartre „Tisztességtudó utcalány“-át és Merimée- nek egy magyar színpadon még be nem mutatott művét: , A művésznő hintáját". Mindkét kisdarab előadása olyan magasfokú színpadi kultúráról tanúskodott, amely a budapesti színházaknak sem válna szégyenére. Különösen , A művésznő hintája" keltette a tökéletes színpadművészet benyomását. Sehol egy fölösleges hang, egy oda nem illő mozdulat, s az az érzésünk támadt, hogy ezen az előadáson csak rontani lehetne, így tökéletes, ahogy van. A Sartre előadást nem éreztem ennyire tökéletesnek, de azért kitűnő előadás volt, bátor és újszerű, tele a darab szelleméhez ülő ötletekkel, nagyon hiteles és emberi. Ennek a két előadásnak jóformán minden szereplője megérdemelné, hogy névsze- rint említsék. Mindenesetre a Szegedi Nemzeti Színház bíztató példáját mutatta annak, hogy mivé fejlődhet egy vidéki társulat, s hogy egyenrangú vetélytársa lehet a főváros aknák. ÖT VIDÉKI színház előadását sajnos nem láthattam. Köztük volt a fesztivál két leggyöngébb előadásának elkönyvelt kecskeméti és szolnoki bemutató, de köztük volt a nagy visszhangot keltő Columbus ősbemutató (Gosztonyi darabja a pécsiek előadásában), a kitűnő rendezői és színészi teljesítménynek elismert debreceni előadás és a győriek erősen vitatott Capek előadása. Annyit azért így is megállapíthattam, hogy a fesztivál várakozáson felül jól sikerült. Megmutatta, hogy vidéki színjátszásunk tekintélyes színvonalat ért el; megmutatta, hogy az előző évad pangása után felvirágzóban a magyar drá- mairodailom (tíz vidéki színház közüJ négy mai magyar darabot játszott); és megmutatta ,hogy főváros és vidék között egészséges vérkeringés van, s egyetlen színésznek vagy rendezőnek sem jelent el- temetkezést, ha vidéken dolgozik, egyetlen írónak sem szégyen, ha vidéken mutatják be először a darabját. Megmutatta viszont azt is, hogy egyelőre számottevő különbség van a fővárosi és a vidéki közönség között — általános elismerést keltett egy-két olyan előadás, amely odahaza megbukott. A FESZTIVÁLT BEFEJEZŐ vitában Darvas József népművelési miniszter Ígéretet tett néhány olyan rendelkezés megtételére, amely súlyos akadályokat hárít el drámairodalmunk és színjátszásunk egészséges fejlődésének útjából. A vita résztvevői sorra elmondották, milyen fontos lenne a bürokratikus aggályoskodás megszüntetése (új magyar darabok színrevitelében), a színházigazgatók nagyobb önállósága (egyénibb, színesebb műsorpolitikában), új társulatok létrehozása (fiatal színészek fejlődésében), nagyobb anyagi segítség (több új bemutató, tökéletesebb előadások lehetőségében) stb., stb. A fesztiválon résztvevő vidéki színházak mindenesetre bebizonyították, hogy megérdemelnek minden segítséget és tudnak élni a lehetőségekkel. Gács András Egri Vörös Csillag: Június 27-én: Bel Ami (francia). Június 28—július 4-ig: Vörös és fekete I. (francia). Egri Bródy: Június 27-én: Bel Ami (francia). Június 28 — július 4-ig Idegen tollak (német). Gyöngyösi Szabadság: Június 27-én: Holnap már késő (olasz). Június 28 — július 4-ig: Halálugrás (német). Gyöngyösi Puskin: Június 27-én: Holnap már késő (olasz). Június 29 — július 4-ig: Esküvő akadályokkal (szovjet). Hatvan: Június 27-én: Taxi úr (francia). Június 28 — július 4-ig: Gábor diák (magyar). Füzesabony : Június 27—28-án: Lééből kapott zenekar (csehszlovák). Pétervására: Június 27-én: Ki a legjobb ember? MÜSORJi: Június 27. szerda. Egerben, este 19.30-kor: Vannak még kísértetek. Galyatető, este 8 órakor: A kalóz. Nagybátonyban, este 8 órakor: Zsuzsi kisasszony. Június 28. csütörtök. Egerben, este 19.30-kor: Vannak még kísértetek. Abasár, este 8-kor: A kalóz Június 29. péntek. Egerben, este 19.30-kor: Vannak még kísértetek. Felsőtárkány, este 8-kor: A kalóz. Bélapátfalva, este 8-kor: Zsuzsi kisasszony. TA \ ARI ÉVZÁRÓ Az elmúlt idő mindig- , foglalkoztatja az emberek képzeletét. Enélkül nem látjuk tisztán az elkövetkező napokat, hónapokat és éveket. Különösen nagy súlyt nyer a visszatekintés, ha egy meghatározott időtartam eseménye van mér- ,egc tányérjában. Értékét nem vagyok hivatva véglegesíteni Csak az értékképződés egy-két kedves mozzanatára szeretnék visszatekinteni. — Heten kerültünk kezdő tanárként a Leány- gimnáziumba. (Nem hoztunk gonoszságot az iskolába.) igazgatómmal amikor először találkoztam. kissé feszé-. lyezve éreztem magam. Kemény kéz- szorítása, bemutatkozásának határo- ottsága azonban arról győzött meg, hogy ez az ember régi ismerősöm. Szívével és eszével egyszerre tud igazgatónk lenni. Minden problémánk érdekli, semmi sem közömbös számára. Igazgatói minőségében nagyon sok gondot fordít ránk, kezdő tanárokra. „Tanárunk” is, nemcsak igazgatónk. A tantestület idősebb tagjai, tapasztaltabb kartársai :s nagy segítséget nyújtottak az első lépéseknél. Köszönetét kell mondanunk Dr. Ne - medi Lajosnénak közvetlenségéért, határtalan humanitásáért, a sok őszinte beszélgetésért, a fiatalok ügye iránti gondosságáért. Nem egyszer kaptunk metodikai tapasztalatot Wolfinau Katalin, Dr. Örsi András, Szontágh Edit, Dobi Judit kartársainktól is. Nem volt a tantestületnek egyetlen tagja sem, ki ne tartotta volna szívügyének a mi ügyünket. Minden kartársunktól a jóindulatot és a kollegialitás legmesz- szebbmenő figyel mességét tapasztaltuk. Tapasztalatokban gazdag évet éltünk meg. Mester ságünknek csak „embrionális állapotát” éljük, de már eszmélve, tudatosan és ha lehet ezt mondani: nem bizonyultunk torzszülötteknek. Most az évzáró alkalmával mégegy- szer köszönetét mondunk igazgatónknak, tantestw létünk minden tagjának a kezdő tanárok iránt tanúsított jóindulatukért. Re méljük, a nehézséggel eltelt év munkájának az ellenértéké a jövőben nem rr,arad el. HAJDÚ IMRE Leánygimnázium FILM VÖRÖS ÉS FEKETE Az Egri Vörös Csillag Filmszínház június 2S-tól július 4-ig mutatja be a francia filmgyártás egyik remekéi: „A vörös és fekete” című filmet. Krónika 1830-ból. Ezt az alcímet adta Stendhal, a francia realizmus mestere a Vörös és fekete című regényének. 1830- ban a nagy francia forradalmat követő reakciós évtizedekben játszódik le a regény s az ennek nyomán készült kitűnő film. Ebben az időben a szegénysorsú ifjaknak, ha tehetségesek is voltak, mindössze két út nyílt a fel- emelkedésre, a hadsereg és az egyház: a francia hadseregnek ekkor a színe vörös volt, az egyházé a fekete, innen a mű jelképes címe. A történet tulajdonképpen egyszerű. Bővített rendőri hírnek nevezhető, mintahogy Stendhal valóban egy korabeli újságnak rendőrségi rovatából merítette ennek a regényének a magvát. — Julius Soréi egy szegénysorsú fiatalember, nevelőnek kerül Renál polgár- mester házába. Elcsábítja a polgármester feleségét, s mikor viszonyuk már kínosan feltűnővé válik, papi szemináriumba vonul. Onnan egy gazdag nemes házába, De la Mole házába kerül magántitkarnak. Hamarosan a márki első számú bizalmasává válik. A márki lánya is beleszeret Julienbe, aki szeretője lesz, s hamarosan gyermeket vár tőle. A lány közli titkát apjával, a márki meg akarja akadályozni a házasságot Julien-nel. — Renálnét arra kényszerítik, hogy a lehető legrosszabbat írja a fiatalemberről. Julién, aki szíve mélyén még mindig Renálnét szereti, bosszút esküszik és rálő a polgármesternére. Az asszony nem hal meg, felgyógyul, de a fiú úgy viselkedik bírája előtt, hogy maga vívja ki önmaga ellen a halálos ítéletet. Ennyi a történet röviden. VANNAK MÉG KÍSÉRTETEK A Gárdonyi Színház utolsó nyári bemutatója Az évad utolsó bemutatóját méltatva, ismét egy kitünően sikerült eladásról szá- molnatunk be. Eduardo da Filippo színdarabja bohózat, még pedig igen szellemes, mulatságos bohózat. Egy házaspár olyan lakasöa kouózik, amelyet közhiedelem szerint kísértetek látogatnak. A fé'j, akit agyonijesztenek kisértet- históriuKkal, szellemnek véli felesége szeretőjét és túlvilági ajándéknak a pénzt, bútort, egyeoet, amivel a háromszög harmadik tagja be akarja fogni a száját. Mindvégig meg is marad eoben a hiszemben. A félreértésből tömérdek bonyodalom, mulatságos helyzet származik. Kár lenne nemlétező mondanivalót magyarázni a darabba. Bizonyos mondanivalója mindenesetre van: bemutat egy emberfajtát, a mai olasz kispolgárt es családi életéi. De mindenekelőtt nevettetni akar. Ma már nem kell bizonygatni, hogy a színház nem csak művelődésre, nevelésre való, hanem szórakoztatásra is. Elvégre az sem utolsó, ha az ember egy háromórás előadást jóízűen, felszabadultan végigkacag, ahogy a „Vannak még kísértetek” nézői tették... A rendezés nem akart többet kipréselni a darabból, mint amennyit lehetett, de a kínálkozó lehetőségeket derekasan kihasználta. A bohózat kimondottan helyzetkomikumra épült, s ennek megfelelően Latzkó Tóth Péter, a rendező a mulatságos helyzetek, mozdulatok seregét dolgozta ki, anélkül, hogy a történettől s a szereplők jellemétől idegen komikumot próbált volna belegyúrni. Az első felvonásban a kísértethistóriák elhangzása közben meglökött székek, legurult dobozok, s az ezzel járó ijedelem, a második felvonásban a családi összejövetel, amelyet a darab hőse kísértet- járásnak hisz, a harmadik felvonásban fohászkodása a vélt kísértet-lovaghoz, Rafaelo portás próbálkozásai — mind megannyi jó érzékkel, kitűnően felépített jelenet. Forgács Kálmán a kispolgár. Pasqale Lojacolo szerepében a chaplini humor magaslatáig emelkedett. Egy pillanatig sem pojácáskodik, a komikum, akárcsak Chaplinnél, jámbor, sajnálnivaló egy ügy a- segéből fakad. Amikor feleséget Kerteli, vagy az utolsó felvonásban, amiKor a „Ktsertet- neK" van, nevetséges, de egyben megindító, a megcsalt, hiszékeny ember hangjából ki- erezzÜK a boldogság után vágyódó embert. Forgács Kálmán, aki kezdő színésznek számít, jobbnál jobb alakításokkal örvendeztetett meg bennünket ebben az első színházi évadban. Drámái es komikus szerepei egyaránt sikerültek, minden alakításában más és más volt, szeles színészi skáláról és nagy reményekre jogosító tehetségről teve tanúságot. Remek alakítást nyújtott Ruttkai Ottó a szerető szerepében. O is jellemet,I egyéniséget adott, meg kétszerezvén ezzel a helyzetekből fakadó humort. ■ Biztosan és meggyőzően mozgott és beszélt a pozör alakjában, Almási Alben ezúttal megszokott szerepkörétől elütő alakításban lépett fel — és megmutatta, hogy komikus szerepben is kitűnően játszik. Sunyi, nagyszájú, pénzleső portása a darab komikumának állandó forrása volt. Jó és meggyőző alakítás volt Cseresznyés Rózsáé, bár neki aránylag kevesebb ötletet, humort juttatott a rendezés. Forgács Tibor eddigi legjobb alakítását nyújtotta, remek volt a „gyík jelenetben’’. Nem maradt el a többi sikeres alakítástól Vámőr Sárié sem — mélabús, s mégis derültséget fakasztó hangja kitűnően illett a „szomorú lélek” szerepéhez. Külön meg kell említenünk Molnár Ivánt, aki epizódszerepet játszott és ismét megmutatta, hogy kis szerepben is kiválót lehet alkotni. Reméljük, hogy a következő évadban alkalma lesz nagyobb szerepekben is megmutatni tehetségét. Ugyancsak kisebb szerepben, de igen mulatságosan, ügyesen játszott Nógrádi Gabi. A jelmezek és Bozó Gyula díszletei nagymértékben hozzá járultak a jól sikerült előadáshoz. Debreczeni Ferenc és Mészöly Dezső fordításának természetes, pergő nyelve jól mondható szöveget adott a színészeknek. G. A.
