Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-09 / 45. szám

NÉPÚJSÁG 1956. június 9. szombat Jegyzetek az egri irodalmi estről Gyakran vádoltuk és vádol­juk az egri közönséget, hogy érdektelen a komoly irodalom, művészet iránt, csak a köny- nyűt, a tartalmatlant ,a faj­súlytalant kedveli. Most ezen a keddi irodalmi esten kide­rült: az egri közönség érdek­lődik, csak juttassanak nekik megfelelő irodalmat, amely le­köti a figyelmét, amely neki és róla szól. Kiderült az is, hogy rajongani is tud, még pe­dig úgy, hogy az egri Tiszti klub előcsarnoka is megtelt, ott ültek, vagy álltak azok, akik kívül szorultak a terem­ből. Álltak sokan három órán át, csak azért, hogy meghall­hassák az Ábelek kedvelt író­ját, a tréfás, huncutkás, vagy szomorkás székely emberek ábrázolóját: Tamási Áron Kossuth-díjas írót és az iroda­lom, a költészet frissebb haj­tásából Csoóri Sándort. Még az irodalmi est előtt beszéltem egy népművelési emberrel, aggódott, talán üres lesz a terem, úgy. mint Miskol­con, ahol ásítoztak a székso­rok. Nos, az aggodalom ez es­ten örömmé vált, kétszer is odajött hozzám sugárzó arccal, — no, ezt nem hittem volna Egerről. Mennyire felforrósodott a le­vegő a várakozástól. Diákko­romban éreztem ilyesmit, mi­kor Móricz Zsigmond jött le Debrecenbe, hogy egyszerű fa­lusi emberekről beszélgessen velünk Akkor izzott így a le­vegő, mintha elektromos áram­mal telítődött volna meg. Mikor Tamási Áron, az ő szerény, kicsit tréfásan félszeg modorában az asztal elé lé­pett, percekig zúgott a taps, s bár alig várták, hogy beszél­jen, a taps miatt alig tudott szóhoz jutni. Feltette pápasze­mét, és felette nézett a közön­ségre, kicsit rájuk hunyorított, mintha azt mondta volna: fi­gyeljetek. És kedves, még hosszú évek távlatában is meg­maradt székelyes hangsúllyal beszélt ifjúságáról, — emlékei­ről, — a máról — őszinte gon­dolatairól, amelyekben ugyan még jócskán van kétkedés is. S ha most, egy pár percre kilépek a Tiszti-klub szűk he­lyiségéből, bocsássanak meg. Átlépek 25 esztendőt, vissza a kolozsvári házba, ahol gyer­mekkoromat töltöttem, s ahol megismertem Tamási Áront. Házunkban akkortájt sokat jártak az erdélyi írók, zené­szek, festők, köztük Karácsony Benő, Ligeti Ernő, akiket a fa­siszták kivégeztek, Salamon László és Tamási Áron. Haj­nalokig tartó viták, és reggel­re mint sűrű massza gomoly- gott ki az ablakon az éjszaka elszívott cigaretták füstje. Bár csak az ajtón át szűrődő vitá­kat hallottam, mégis elmond­hatom, hogy itt szívtam ma­gamba az irodalom iránti vég­telen szeretetet. Néha benéz­tek ugyan hozzám, cukorkás staniclit halásztak elő kopott zsebükből, vagy megkérdezget­ték, hogy megy a tanulás. Még most is látom az akkori Tamá­si Áront nagykarimájú fekete kalapban (Áron bácsitól, a pré­post nagybátyjától örökölte, jó humorával együtt.) Fején már akkor is kopaszodott. Amerikai emlék volt ez nála. Egyszer nagy kitüntetés ért: új emlékkönyvembe ő volt az első beíró. Úgy maradt meg emlékeimben, hogy száját egy kicsit csücsöríti, mint hogyha fütyülni lenne kedve, örök csokornyakkendőjével, tréfás kedves szavaival. Hogy miért léptem vissza a múltba? Nos, az összehasonlításért. Negyed­század telt el és mikor kedden este kilépett a Tiszti-ház pó­diumára, úgy éreztem, megállt az idő Ugyano.yan volt, mint régen. Csokor-nyakkendővel, kopaszodó művésziéi ével. szá­ját még most is egy kicsit csü­csöríti. mintha füttyenteni vol­na kedve és kedves táj szóló beszédével. Egy kicsit talán többet időz­tem Tamási Áronnál és ezt nem nagy írói rangja, Kossuth díja miatt tettem, hanem azért, hogy újból egy pillanat­ra visszaidézhessem szülőváro­som ízét, színét, a régi Tamási Áront. S a fiatal költő Csoóri, — a lányok, — vagy általa oan a fiata.ok — rajongott kedvence csak forrósította a hangulatot. Halk, egyszerű, szép beszédén mondotta el verseit, négyet- ötöt legkedvesebbjeiből. És a nézőközönség lélegzet fojtva hallgatta. Tüskehajú katonák, fiatal diáklányok, tanárok, i könyv és a versek örök rajon' gói álltak körülötte az elő­csarnokban, s rosszaló szemek kísértek, ha moccanni mer­tem, vagy halk suttogásommal megtörtem a csendet. Gondol­kodtam azon, mi a varázsa en­nek a fiatal költőnek. Versei­nek egyszerűsége, beszédénei meleg tónusa, vagy végtelen szerény kedvessége? Megkér­deztem egy mellettem álló fő­iskolás lányt, mondaná el, mi szép ezekben a versekben. És lelkesen (de elkoptattuk ezt a szót, pedig mennyi tűz van benne) kezdett magyarázni: úgy ír, ahogy mi gondolko­zunk, olyan őszintén, ahogy mi még nem merünk megszó­lalni. Mert talán félünk attól, hogy a mi hangunkon ez ha­misnak hatna” Egy katona véleménye: „Sohasem szeret­tem a verseket, de ez a fülem­be maradt” — s ismétli Csoóri versének utolsó szavait. Idős bácsi támaszkodik az ajtófél­fához. (Kívül maradt, s három óra hosszat türelmesen végig­álldogált velünk.) — No lám, azt mondják, hogy a fiatalok hitetlenek, pesszimisták és eb­ben a fiatal költőben mennyi hit van, az élet, a jövő iránt. Szóval ezért szeretik nálunk Csoóri Sándort. Ezért kapkod­ták el könyveit az előcsarnok- oan, ezért rohanták meg alá­írásáért, s ő írt kedvesen, sze­rényen, ferdevágású tatár sze­nei mindenkire szívesen mo- mosolyogtak. Hazug lenne beszámolóm, ha nem írnék arról, hogy az egri népművelés, a könyvtárosok nUyen sok szeretettel állítot­ták össze a műsort. Igaz, nagy buzgalmukban két bevezetőt hallhattunk: egyet Abkarovics Endrétől, egyet pedig Dr. Pa­taki Lászlótól, de mindkettőből csak okultunk, nem vált rová­sunkra. Szeszich Teréz szépen szaval, de nem jó verset válo­gattak neki, ez a nehéz vers egy színész erejét is megha­ladja. Illyés Ilonát csak di­csérni tudjuk különlegesen ki. választott szép számaiért, kü­lönösen szép volt Petőfi: Szep­tember végén — című megze­nésített verse. Énekelhetett volna talán József Attilától is Reméljük, Illyés Ilonát még hallhatjuk önálló dalesten Egerben. Uj színfolt volt a ze­neiskola 25 tagú gyermekkóru­sa, üde, tiszta hangok csen dűltek (mennyi rejtett, szép műsorra való anyag.) A ma­gyarázó szöveget azonban ezen az irodalmi esten elhagyhat­ták volna, tekintsék végre fel­nőtt embereknek a közönséget Próbáljunk meg többször is ilyen irodalmi esteket tartani de így, igazi irodalommal, eny- nyi rajongással. TÖKÖS KÁBOLYNÉ ahogy én látom Pesti ember vagyok, felvevőgéppel jártam a várost, majdnem egy hétig. Az utcákat, a hires, légi műemléke­ket naponta többször is megkerültem, fényekre, világításra, felhőkre, já­ró — kelőkre várva. Sok dolog ragadt meg emlékezetemben, s ezekből egy párat el­mondok. Az első és talán a legnagyobb élményem Egerben a Park szálló volt, melynek nevét az egyszerűség kedvé­ért magamban „Autó­park szálló“-nak ne­veztem el, s hidd el joggal... Este, amikor delet, pontosabban éj­félt, ütött az óra, törő­dött, utazástól elfáradt testem az ágybahelyez- tem, s vártam jöjjön a mindent feledtető álom. üe nem az álom jött, hanem a minden dobhártyát szétszagga­tó motorbúgás... Uu dúdúdú ... daloltuk a motorok a 32-es TEFU telepén. Azután dörög­tek, később hegesztet­tek, nappali fénnyel öntve el szobámat, majd 27-ig számoltam, míg az ul > 30 borsi is kifutott. Felsóhajtot­tam, végre most. álha­tók reggel fél hatig (akkor kezdtünk mun­kába), de ebből persze sémi sem lett. Mert ak­kor locsolni kezdtek, s igy énekelt a TEFU— park udvara „sssssss- Fütly ... Majd az után a hangosanbeszá- lő kezdett kiabálni: X. Y. gépmestert kérik a telefonhoz, de azonnal jöjjön ..Mire a gép­mester az anyja, istenit emlegette és rohant. Útközben leejtett vala­mit ... A valami egy %'askulcsokkal tele szer­számosláda volt, s az akkorát csattant, mint eSH ágyú. Azután már csend volt a szálló vi­dékén, hisz megindult a rendes élet: kocsik zörögtek az utcán, autók dudáltak kompresszor bontotta az aszfaltot. Mindez azonban olyan halk, nak, finomnak tűnt a „nyugodalmas" éjsza­ka után, hogy igazán örültem, amikor mun­kába mehettem. Való­sággal jól esett az eg­ri csend... Nem tudom me­lyik utcában vala­hol a minaret táján, egy emeletes ház ka­puján láttam ezt a hirdetményt: — „Bő nadrág eladó. Bőveb­bet a házfelügyelőnél." Percekig álltam a kis fehér papír előtt: be­vallom nevettem, s ar ra gondoltam, mi len­ne e hirdetmény szö­vege, ha abban a ház­ban történetesen lenne egy segédházfelügyelő is? ... A Szálában járunk. Árny éks Zalának hív­ják, de úgy tűz a nap, hogy a higanyszál a hőmérőben ijedtében a harmincas fölé vágott. Jgénytelen ház, mellet­te nagy építkezés, itt lesz az új borkombi­nát. S a filmfelvevő láttán megnyílnak nemcsak a szemek, és a szívek, de a pincék is. Lefelé visz az út jobb­ra, majd balra. Egy 8600 literesnél na­gyobb hordóba belekia­bálok, s a visszhang csak percek múlva ül cl, addig gyűrűzik. Ez a pince valóságos erőd. Szívesen lennék itt közkatona.... Es a pincesor végén — Szézám nyílj meg! — földalatti titkos ka­zamata nagy vasrács- csal. Villany gyullad, s egy csodálatosan be­rendezett földalatti te­rembe érkezünk, kőrös­körül sok-sok tele hor­dó. Tizenhét esztendős, 16 maligános bort kós­tolgatunk, s kezdtem már rosszul látni az élességet a felvevőgep mögött, amikor kifelé jöttünk. Ha latin költő lennék, akire száműze­tés vár, mint egykor Ovidius Nasora ... ide- kérném magam... Egész jól ellennék.... Nagy francia busz áll a Mártírok terén. Körötte gyerekek, fel­nőttek. Egy kedves fiatal pár érdeklődve nézi a buszt, nagyon tetszik nekik, hogy a buszban hátul külön WC szolgál az utasok kényelmére.... Majd egy semmiségen (ny- lonülés-e az ülés vagy sem?) összekapnak, a szerelmesek kedves egymástmaró, de sze­rető veszekedésébe kez­denek. A franciáknak tetszik a dolog (meg­értő emberek) egy szót sem értenek a. egészből, de hál itt a szem, meg a hanglej tés beszél, s anna minden nyelven egy jelentése. Élvezik dolgot, amikor is a vt ta hevében megszólal az asszonyka: — Akkor is bolond voltam, amikor hoz zád mentem feleségül! Mire a férj kedvesen így válaszol: — Az lehet drágám, de én meg szerelmes voltam, s nem vettem ezt észre... Hat nap csupán, amit Egerben töltöl tem, tele élménnyé, szépséggel, derűvel. Ha valaki visszaemlékezik ezekre a részletekre, vessen magára, de ne higgye, hogy ellenség vagyok. Hiszen a szel­lem, a kedély, a jólét és az egészség jele, s szívesen nevet minden­ki, — a másik rovásá­ra. E hat vendégségben töltött nap alatt meg­szerettem a várost, s minden jó, ha jó a vége. Jó a bor, szépek a lányok, kedvesek az egri emberek ... „Csak az a TEFU, csak azt tudnám feledni...“ Fenyves György- JÜNIUS 10-EN, vasárnap este 8 órakor a Járási Kul- túrház nagytermében könyvbált rendeznek. A bálon tombola ke­retében több értékes könyvet sorsolnak ki. — NEGYVENTAGŰ fran­cia turistacsoport látogatott Egerbe, s megtekintette a város nevezetességeit a vá­rat, a strandfürdőt, a Pedagó­giai Főiskolát és megkóstolta a híres egri borokat is.- JÜNIUS 10-17-1G fran­cia filmhetei tartanak hazánkban. Megyénkben a filmhét keretében két új filmet és ezenkívül több, már játszott francia filmet mu­tatnak be.- A DOBQ GIMNÁZIUM­ban a diákok megünnepelték a pedagógus napot, az ünnepségen szülői munkaközösség is köszö­netét fejezte ki a pedagógu- sak áldozatos munkájáért.- ÜJ HÁZTARTÁSI hű­tőszekrény mintapéldánya ké­szül a mosonmagyaróvári Mofém gyárban. A korszerű hűtőszek­rény 100 literes lesz.- AZ EGRI GÁRDONYI Gé­za tanítóképző június 17-én va­sárnap de. szoboravató ünnepsé­get rendez. Az ünnepségen részt- vesznek a tanítóképző kultúrcso- lortjai. Honthy Hanna Egerben Június 11-én, az Egri Gárdo­nyi Géza Színház rendezésében, műsoros est keretében Honthy Hanna lép fel, A Kossuth-díjas művésznő az elmúlt idők leg­szebb dalait, köztük sokat a Csárdáskirálynőből énekel az egri közönségnek. A lengyel állami cirkusz i Gyöngyösön Egy hétig Gyöngyösön szere­pel a C y r k-G d a n s k a len­gyel állami cirkusz. Első elő­adásukat 5-én este tartották zsú­folt nézőtér előtt. FILM: MERÉNYLET A KIKÖTŐBEN Érdekes, ka­landos filmet_ mutat be at P E gri Vörös Csil­lag és a gyön­gyösi Puskii I Filmszínház jú­nius 14-tő \ 20-ig „Merény let a kikötő­ben" címmel Egy déli ten­gerparti város­ban él egy Ra kityina neví nő, akinek égi napon furcsi ! kalandja akad Felismeri az u1 cán évek óta f nem látott sze-1 r elmét, utána megy egy idegen nő lakására■ De a férfi nem akarja felismerni a> lányt, mikor az távozni akar, rászegezi a revolverét. A leány a keze ügyé­be eső vasalóval fejbevágja, s elmenekül. A férfit, aki egyéb­ként diverzáns, este holtan találják a lakáson. A hatóság kutatni kezd a rejtélyes gyilkosság után, az izgalmas nyomo­zás után kézre kerítik az igazi gyilkost. Irodalmi est Hatvanban Június 4-én, hétfőn tartották a hatvani járási könyvtár ol­vasójában az ünnepi könyvhét alkalmából rendezett irodalmi estet. Az estet Raft Miklós, a járási tanács népművelési cso­portvezetője nyitotta meg az ünnepi könyvhét jelentőségéről mondott szavaival. A műsoron szavalatok és a zeneiskola nö­vendékeinek hegedű- és zon­goraszámai szerepeltek. Részt vett az esten Csoóri Sándor, József Attila-díjas fiatal költő, aki folyóiratokban már megje­lent és újabb verseiből szavalt A hatvani közönség nagy tet­széssel fogadta a verseket. Az est egyébként is igen jól sikerült. A száz személyes ter­met teljesen megtöltötte a hall­gatóság. A műsor után har- mincan-negyvenen ott marad­tak és mai irodalmunk prob- máiról, a fiatal írók helyzeté­ről beszélgettek Csoóri Sándor­ral. Meghitt, közvetlen beszél­getés alakult ki, csaknem éj­fél volt már, mire szétszéled­tek. A piacról jelentjük: __ A j ó koranyári idő­járás kedvezett a ter­mésnek, és így az egri piacra is nagymennyi­ségben hoztak fel zöld­főzeléket és gyümöl­csöt.. Az áruk is ol­csóbb, mint tavaly ugyanilyen időszakban volt. Az új zöldborsó ára 3 forint, az új kara­lábé daiábja 50 fillér, saláta 30—50 fillér, az uborka 6 forint. Megje­lent a piacon az egri fekete édes cseresznye 3 forintos árban, és megjelent az illatos föl­dieper is egyelőre még 15 forintos áron adják! Cukrászati kiállítás volt az egri SZOT Székházban Az Egri Vendéglátóipari Vál­lalat jún. 5—6-ig cukrászati ki­állítást rendezett a Szakszer­vezeti Székház termeiben. A kiállításra az Egri Vendéglátó­ipari Vállalat cukrászainak leg­jobb készítményei kerültek. Némelyik valóságos kis műre­mek volt. A kiállítást sokan te­kintették meg és sok vásárlója akadt a finomságoknak. A KALÓZ OZIK ÜSORO: Tabi László szellemes, szatirikus víg játékát mutatja be a Gárdonyi Géza Színház. Képünkön Bőd Teréz és Kenderesi Tibor a darab egyik jelenetében Gonda György, Varga Gyula és Kenderesi Tibor alakítása is jelentősen hozzájárul majd „A kalóz” sikeréhez Egri Vörös Csillag Filmszínház: Június 9—13: Holnap már késő (francia). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: A mi utcánk csapata (szovjet). Egri Bródy: Június 9—13: Matróz (szovjet). Egri Béke: Június 9—11: Gyötrelmes éjszaka (jugoszláv). Egri Szabadság: Június 9—10: Janika (magyar). Gyöngyösi Szabadság: Június 9—13: Idegen utas (szov­jet). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: Civil a pályán (magyar). Gyöngyösi Puskin: Június 9—13: Matróz (szovjet). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: Világbajnok (szovjet). Hatvan: Június 9—13: Dollárpapa (ma­gyar). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: Hongkongból érkezik (szovjet). Füzesabony: Június 9—11: Angyallal a hegyek­ben (csehszlovák). Pétervására: Július 9—10: Eltűnnek a kísér­tetek (szovjet). MŰSORI Június 9. szombat. Egerben nincs előadás. Hatvanban, este 8-kor: János vitéz. Június 10. vasárnap: Egerben nincs előadás. Gyöngyösön 5-kor és este fél 9- kor: János vitéz. Július 11. hétfőn: Egerben, este 6 és fél 9-kor: Honthy Hanna felléptével: Egy csók és más semmi. FILMHIREK — Régen várt nagy filmalkotás bemutatójára kerül sor a jövö hé­ten megyénkben. A Vörös és fe­kete című színes, kétrészes francia filmet mutatják be, melynek fö- szerepője a már jól ismert Dani­elle Darrieux és Gerard Philippe. — A román filmgyártás ez év második felében több érdekes_ fil­met készít. Köztük a művészi Ka­land, a Fekete tengeren és az ör­dög vízmosása című filmek tűn­nek ki. — Michel Angelo-ról teljes estét betöltő osztrák dokumentfilmet ké­szítettek el, amely bemutatja a nagy mester életét, s legjobb mű­veit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents