Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-23 / 40. szám
>IAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Vita az ötéves terv irányelvei rőL — A Hámán Kató knlta- rális seregszemle egri döntőjének eredményeiről. — Merre j tart ifjúságunk? — Tolljegyzet ek. — A vasárnap sportja — «eredmények.) — Totó.-------------- ---- J Az SZKP XX. kongresszusának útmutatásait saját viszonyainkra alkalmazva valóraváltjnk A Magyar Dolgosok Parija Dudapesti Pártbizottságának aktívaülése A Magyar Dolgozók Pártja Eud apes ti Pártbizottsága pénteken délután aktívaülést tartott a Nemzeti Sportcsarnokban. Az aktíva ülés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, Acs Lajos, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Piros László, a Politikai Bizottság póttagjai, Egri Gyula, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, valamint az MDP Központi Vezetőségének, Budapesti Pártbizottságának több tagja; több (negyei pártbizottság titkára, a párt- és az állami munkában, • termelésben, a kulturális munkaterületen kitűnt dolgozók. Az ünnepélyesen feldíszített Sportcsarnokot zsúfolásig megtöltötték a meghívott pártmunkások. Az aktívaülést Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Fártbizottság első titkára nyitotta meg. Kovács elv társ a következőket mondotta: Tisztelt pártaktíva! Kedves elvtársak! A budapesti pártbizottság nevében üdvözlöm a budapesti pártaktíve minden részvevőjét. Üdvözlöm a pártaktíván megjelent kedves vendégeinket, a megyei, járási és vidéki városi pártbizottságok első titkárait és a tanácselnök elvtársakat, s a legdöntőbb vidéki üzemek, intézmények párttitkárait. (Taps.) Az egész pártaktíva nevében meleg szeretettel üdvözlöm a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság, a Minisztertanács itt megjelent tagjait. A pártaktíva-ülést megnyitom. Pártaktíva-ülésünk egyetlen napirendi pontja: a politikai helyzet és a párt feladatai. Ellőadó Rákosi Mátyás elvtárs. (Nagy taps.) Felkérem Rákosi elvtársat, tartsa meg beszámolóját. (Nagy taps.) Ezután Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja' Központi Vezetőségének első titkára tartotta meg beszámolóját. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Tisztelt pártaktíva! Kedves elvtársak! Alig negyedév telt el azóta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz- szusa megkezdte korszakot formáló munkáját és bátor, a marxizmust—leninizmust tovább gazdagító következtetéseket vont le a jelen kor olyan fontos nemzetközi kérdéseire, mint a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymás mellett élése, a háború elkerülhetősége és a szocializmusba való átmenet békés formái a különböző országikban. Nem kevésbé fontosak a XX. kongresszus határozatai a pártélet lenini normáinak szigorú betartásáról, a kollektív vezetésről, a párton belüli demokrácia fejlesztéséről, a kritika és önkritika erősítéséről, valamint a személyi kultusz maradványa elleni állhatatos harcról. Ma már nyilvánvaló a XX. Pártunk Központi Vezetősége nyilvánosságra hozta és megvitatás céljából a dolgozók elé terjesztette a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről szóló irányelveket. Ezekben az irányelvekben már felhasználtuk a XX. kongresszus és a Szovjetunió hatodik ötéves tervének tanulságait. A kormány, pártunk Központi Vezetőségének javaslatára évi 900 millió forint értékű árleszállítást hajtott végre, hogy ily módon is emelje a dolgozók életszínvonalát. Még ebben az esztendőben olyan bér- korrekciók kerülnek végrehajtásra, elsősorban az alacsonyabb fizetési kategóriáknál, melyek évi kihatása 800 millió forint. A párt javaslatára a Minisztertanács szabályozta az újonnan épült lakások elosztásának rendjét oly módon, hogy az új lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozóknak kell juttatni és Budapesten a tanácsok osztják szét az új lakások 40 százalékát. Kibocsátás előtt áll a rendelet, mely napi hat órára csökkenti a vegyi iparban és a Kohó- és Gépipari Minisztérium egyes üzemeiben az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók munkaidejét. A Minisztertanács újabb rendszabályokat foganatosított a dolgozók panaszainak és bejelentéseinek gyorsabb elintézésére. Előkészületben vannak a tanácsok mellett létesítendő szabálysértési bizottságok. E bizottságok a kisebb ügyeket, melyekért kongresszus óriási jelentősége, mely nemcsak a Szovjetuniót s annak kommunista pártját, de az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, a világ minden népét érinti. Mindannyiunk számára világos, hogy egész nemzetünk, egész jövőnk szempontjából milyen sorsdöntőét voltak az olyan események, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vagy a Szovjetunió győzelme a második, világháborúban. Felszabadulásunk, egész szocialista fejlődésünk ezeknek az eseményeknek egyenes folyamánya. Hatalmas jelentőségű nemcsak pártunk, de egész dolgozó népünk számára a XX. kongresszus munkája is. Ezért kísérte soha nem tapasztalt figyelemmel e kongresszus menetét az egész magyar nép, ezért üdvözölte és helyeselte az ott hozott határozatokat. Ezért valljuk mi, magyar kommunisták magunkénak azokat az eszméazelőtt gyakran börtönbüntetést szabtak ki, ezentúl bírósági beavatkozás nélkül, helyben, gyorsan rendezik. Tavaly november óta újabb amnesztiával több mint 9000 közönséges bűncselekmény miatt elítélt ember került szabadlábra, s több mint 11 000 kisebb bűnügyben megszüntették az eljárást. Egy sor rendszabály van kidolgozás alatt, melynek célja, hogy a párt- és az állami életben megerősödjön a demokrácia szelleme, s a szocializmus építéséből népünk legszélesebb rétegei az eddiginél sokkal aktívabban vegyék ki részüket. Végül, de nem utolsósorban jelentékenyen megjavult a közellátás. Néhány vidéki hely kivételével, ahol a hús- és zsírellátás körül időnként még nehézségek vannak, az élelmiszerellátás jó, s soha az iparcikkek ilyen minőségben és választékban nem álltak a lakosság rendelkezésére, mint most. Népgazdaságunk fejlesztésének, második ötéves tervünknek irányelveit az egész dolgozó nép a legnagyobb helyesléssel és örömmel fogadta, mert érezte, hogy ezzel még szélesebben kitárul előtte a szocializmus építésének, hazánk további felvirágozásának és a népjólét emelésének nagyszerű perspektívája. (Nagy taps.) E terv célkitűzései reálisak, megalapozottak, számba veszik a felszabadulás őta eltelt 11 esztendő fejlődésének hatalmas eredményeit és tapasztalatait, pártunk 111. kongket, melyek a XX. kongresz- szuet lelkesítették és fűtötték, s ezért tekintjük őket vezérfonalul további munkánkban, a szocializmus építésében. Két hónapja, hogy pártunk Központi Vezetősége megkezdte a XX. kongresszus határozatainak a magyar viszonyokra való alkalmazását. Mit tett ez idő alatt pártunk Központi Vezetősége? Mindenekelőtt dolgozó népünk elé ' tárta a kongresszus anyagát. A pártértekezleteken, a pártaktívákon, pártunk százezres tömegei előtt ismertettük és megtárgyaltuk a XX. kongresszus munkáját, s mozgósítottuk a pártot arra, hogy egész tevékenységében érvényre jussanak a pártélet lenini normái s hogy a Központi Vezetőségtől kezdve a megyei, járási és helyi szervezetekig az eddiginél sokkal következetesebben kerüljenek alkalmazásra a kollektív pártvezetés lenini elvei. resszusának utasításait, s mindazt, amit hároméves, ötéves tervünk megvalósítása, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának tanulságai, számunkra nyújtottak. Kidolgozásuknál Központi Vezetőségünk számolt azokkal a lehetőségekkel, melyeket a szocialista országok közötti együttműködés a jövőben fokozottan nyújtani fog és nem felejtkezett meg az eddigi tervgazdálkodásunk folyamán elkövetett hibákról sem. Az első ötéves terv menetét részben zavarta, hogy végrehajtása közben olyan célokat is tűztünk magunk elé, melyek meghaladták erőinket. 1953 júniusa után megkezdtük e hibák kijavítását, s komoly eredményeket értünk el az életszínvonal megjavítása, az áruellátás terén. Javult a parasztság termelési kedve is. Gyorsabb lehetett volna fejlődésünk, ha az 1953—54-es esztendők gazdaságpolitikájában megnyilvánult jobboldali nézetek nem okoztak volna komoly károkat. Elég megemlíteni, hogy 1954-ben egész ipari termelésünk csak 0,3 százalékkal emelkedett. A nehézipar termelése 1954-ben majdnem 3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A nemzeti jövedelem 4 százalékkal volt kevesebb 1954-ben, mint a megelőző évben. A termelékenység esett, az önköltség emelkedett. A termelőszövetkezetek jelentékeny része feloszlott Soha a tervgazdálkodás óta ilyen visszaesés a termelésben és a nemzeti jövedelemben nem fordult elő, mint 1954- ben. A hiányok pótlására feléltük tartalékaink jelentékeny részét s az anyagellátás még ma is sínyli ennek következményeit. Megnőtt külföldi adósságunk. Amikor Központi Vezetőségünk határozottan fellépett a jobboldali elhajlás ellen, leleplezte és elszigetelte ennek hordozóit, akkor megváltozott a helyzet: megszűnt a termelésben a visszaesés, az egyhelyben topogás, emelkedett a munka termelékenysége, csökkenni kezdett az ön- köliség és Népgazdaságunk minden területén újra megindult az egészséges fejlődés. Az elmúlt 1955-ös esztendő a második ötéves terv előkészítésének éve volt, s emiatt egy évre korlátozott feladatai nem adtak elég perspektívát. Ez a perspektíva, szocialista építésünk széles távlatai most, a második ötéves terv célkitűzéseiben bontakozik ki s ad: új lendületet, új energiát a további munkához, az újabb sikerekhez. A második ötéves terv irányelvei azt az alapvető feladatot tűzik ki célul, hogy az egész népgazdaság termelő erőinek további jelentős fejlesztésével egyidejűleg a mezőgazdaságban is uralkodóvá váljanak a szocialista termelési viszonyok, rendszeresen emelkedjen a dolgozó nép élet- színvonala és szilárd alapon folytatódjék az ország további felvirágozása. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkáján vörös fonalként húzódott végig a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. A mi második ötéves tervünkben is ez az alapvető, nálunk is erre kell a fő figyelmet fordítani. Ez a terv megvalósításának egyik legfőbb biztosítéka s egyben mutatója annak, hogy a tervben is erőteljesen érvényesül a XX. kongresszus szelleme. Jól tudom elvtársak, hogy valamennyien ismerik a második ötéves terv irányelveinek fő mutatóit. Ezért csak röviden szólok róluk. A szocialista ipar termelése öt év alatt 50 —52 százalékkal, a mezőgazdaságé — 1950—54. évek összes mezőgazdasági termeléséhez képest az 1956—60. évek ösz- szes mezőgazdasági termelése — mintegy 27 százalékkal nő. Ennek alapján a nemzeti jö- vede’em 1960-ban 43—44 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955- ben. öt év alatt mintegy 78 milliárd forintot kell beruházni, amihez még a termelő- szövetkezetek körülbelül 2 milliárd forint összegű beruházása járul. A lakosság fogyasztása 1960-ban 34—35 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955-ben volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre Az egész dolgosó nép helyesléssel fogadta il. ötéves tervünk célkitűzéseit jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeli és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékkal kell emelkednie. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni eísősorban a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál a 7 órás munkanapra való áttérést. A második ötéves terv idején tehát a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala jelentékenyen emelkedik. A termelés fejlődésének üteme viszonylag lassúbb, mint az első Ötéves terv folyamán. Ez egyrészt a terv gondosabb megalapozottságával, a helyesebb arányok kialakításával függ össze, másrészt, azzal is, hogy a második ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem minden egy százalékos emelkedése közel 50 százalékkal nagyobb termék- mennyiséget ad, mint az első ötéves terv során. *— A második ötéves terv beruházásai legtöbbet az alapanyag-termelés elmaradottságának megszüntetésére fordítanak, hogy ezzel megjavuljon az anyagellátás, melynek nehézségei komolyan zavarják a termelést s ami miatt sok a panasz a dolgozók között. Különösen erőteljesen nő a vegyipar, melynek fejlődési üteme valamennyi iparágét meghaladja. A vegyipar termelése a második ötéves terv alatt megkétszereződik, ami ugyancsak jelentékenyen hozzájárul az alapanyag-termelés elmaradottságának felszámolásához. Az irányelvek nem annyira a nagyszámú új létesítményekre, hanem a meglévő üzemek modernizálására fordítják a hangsúlyt. Ez elsősorban Budapestre vonatkozik, ahol a megnövekedő termelést főleg a meglévő gyárak rekonstrukciójával, új gépek beállításával, az ipar műszaki szinvona- lának emelésével kívánja a terv biztosítani. Az ötéves terv célkitűzései között rendkívül fontos az ipar műszaki színvonalának emelése az ipar és a közlekedés korszerűsítése, s ami ezzel jár, iparunk motorjának, a gépiparnak további gyorsütemű növelése. •— A második ötéves terv irányvonalait a párt ezúttal, nagyon helyesen, megvitatás céljából az egész dolgozó nép elé bocsátotta. Ezt a lépést — melynek lényege, hogy az ötéves tervet a dolgozók véleményének kikérésével, aktív közreműködésükkel, kezdeményezésük szabadabb kibontakozásával akarjuk kidolgozni — mindenütt örömmel és lelkesedéssel fogadták. Ebben a tényben is annak bizonyítékát látják, hogy pártunk e téren is érvényre juttatja a XX. kongresszus szellemét. „Ez a mi tervünk” — mondják most az üzemekben a dolgozók és ennek megfelelően Tovább kelZ népünk egésssi — Ami alapanyag-ellátásunkat illeti, az itt tapasztalható nehézségeknek részben objektív okai vannak: például a külföldi nyersanyag nem érkezik meg idejében. Ezen csak fokozatosan lehet segíteni az export, az import megnövelésével, készletek felhalmozásával, melyek a folyamatos termelést biztosítják De egy sor üzemben előfordul, hogy a fognak a terv megtárgyalásához és kiegészítéséhez. Mióta a terv irányvonalainak megvitatása elkezdődött, pártszervezeteink, pártfunkcionáriusaink és párttagjaink aktivitása fokozódott, munkájuk konkrétabbá vált, tekintélyük emelkedett a dolgozók és a műszaki értelmiség előtt. Azt is tapasztaljuk, hogy a vállalati tervezés során a dolgozók cselekvőén vesznek részt a tervezés munkájában, s kiszélesedik látókörük, mikor üzemük fejlesztési terveit s ezzel kapcsolatban saját feladataikat évekre előre látják és felvetik. De látják és bírálják a hiányosságokat is. Mindenütt tapasztalható, hogy komolyan megnőtt a dolgozók aktivitása, vitakészsége, harcosabb lett magatartásuk és hangulatuk. — Rengeteg javaslat érkezik az ötéves terv irányvonalaihoz. Ezek a javaslatok igen sokrétűek és gyakran helyesen mutatnak rá a tervezés egyes gyengéire vagy a meglevő, de ki nem használt lehetőségekre. A legtöbb üzemben a dolgozók nemcsak javaslatokat tesznek, de keményen kiállnak és harcolnak javaslataik elfogadásáért, azért, hogy előterjesztéseiket a vállalati tervbe beépítsék. A csepeli* R. M. Művekben, a Lenin Kohászati Művekben, a tatai szénbányászati trösztnél és másutt, rengeteg olyan beruházást nem igénylő javaslatot tesznek a dolgozók, melyek alapján csökken az állásidő, növekszik a gépek kihasználása, szükségtelenné válik külföldi importanyag vagy gép behozatala, gazdaságosabbá válik a termelés, csökken az anyagfelhasználás. — Ugyanakkor helyenként az is tapasztalható az irányelvek megvitatásával kapcsolatban, hogy lazítani kívánják a terveket, vagy lehetőségeinket meghaladó beruházásokat követelnek, pedig a beruházások növelése legtöbbször csak az életszínvonal emelésének rovására történhetik. — Hatalmas mozgósító ereje van annak, hegy a terv irányelveit az egész nép elé vittük és végleges kidolgozásába bevontuk az üzemek, a bányák, az építkezések, a Magyar Tudományos Akadémia, a kutatóintézetek, az egyetemek, a hivatalok, az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait és az egyénileg dolgozó parasztokat is. Legtöbbjük nagy örömmel és alkotó kedvvel vesz részt az országépító vitában. Most gondoskodnunk kell arról, hogy a felmerült használható javaslatok és kiegészítések bele is kerüljenek a tervekbe, hogy mindazok, akik aktívan részt vettek a tervek megvitatásában, lássák, hogy nem dolgoztak hiába, hogy jogos kritikájukat és helyes javaslataikat megszívlelik- és valóra váltják. fokosítunk fges tettvágyát hónap első és második dekád- jában a munka lazán, lassú ütemben folyik, sok az állásidő. Az utolsó dekádban viszont kezdődik a túlórázás, a hóvégi hajrá, melynek eredményeképpen végül is legtöbbször teljesítik a havi tervet. Az egyszerű munkás azt lát(Folytatáx a második oldalon)
