Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-30 / 42. szám

VILÁG PU01 [TARJAI LGYESÛLJ£T[H! NÉPÚJSÁG ai w4ves. megyei mm$MA U a négyéi'tanács lapja X. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Ara 50 FiLLXB 195«. MÁJUS 30. SZERDA A több, jobb borért TAMÁS LÁSZLÓ, az esrri városi pártbizottság titkára Az egri vulkánikus dombvidék lankás lejtőin terem a szívet-lelket felüdítő, világhírű egri bikavér. Különösen elismeri érmékét az ember poharazgatás közben, amikor már néhány pohár után az utolsó cseppeket kortyolgatja rózsaszínű kedvvel. Értékelik az egri bikavért, leánykát, rizlinget, a megyében termő debrői hárslevelűt, a visontai rizlinget, a gyöngyösi és abasári borokat szerte az ország­ban. Eljutott a jóhíre az egri bikavérnek messzi külföldre is. Ezt mutatja exportunk, s ezen kívül még az is, hogy nem egy külföldi lap ir arról, hogy miért nem kapható náluk is bikavér. Ezt az értéket látja pártunk és kormányunk, mikor külön határozatban megemlítve, többmillió forintos beru­házással Tokaj mellett az egri szőlő fejlesztését is elő­segíti. Egerben borkombinát épül, a telepítésekhez 3 Sztálinyecet kaptunk, stb. A múltból az egész megyében, de különösen Egerben eléggé elhanyagolt, öreg szőlőterületek maradtak ránk. Ezért az általános rekonstrukció mellett a nyári szőlő mun­kák elvégzése még fokozottabb gondosságot igényel. A telepítést, felújítást, talajerővisszapótlást elvégezték Eger­ben a terveknek és a követelményeknek megfelelően. Ide­jében befejezték a szőlő nyitását metszését, az első kapá­lást és a karózást. Ezek következtében szőlőterületeink sokat javultak, kevesebb a tőkehiány, erősebbek a termő­tőkék, és tisztább a terület. Mindezek hozzájárultak ah­hoz a jó terméshez, mely az idei fakadás után mutatko­zik. Ha kineveljük a mutatkozó termés 70 százalékát, ak­kor is túlteljesítjük a pártunk és kormányunk által elénk tűzött termésemelkedést, A legfontosabb ehhez az, hogy a további szőlőmunkákat is időben, jó minőségben végezzük el. Első és legfontosabb feladat a termés megvédése a kü­lönféle betegségekkel szemben. Mindenekelőtt biztosítani kell megfelelő számú időbeni permetezést, kénporozást. Nálunk még nem eléggé elterjedt az egyes betegségek és kártevők ellen a szőlő DDT-vel való porozása. Nagyon kell ügyelniük a gazdáknak az időjárási vi­szonyokra. mert a gombabetegségek elterjedése szoros ösz- szefüggésben van ezzel. Államunk a legfontosabb szőlő- vidékeken külön peronoszpóra jelző-állomásokat állított fel, ezek jelzik, hogy az állomás területén levő szőlőknél mikor van a legnagyobb veszély, illetve mikor a leghatáso­sabb a peronoszpóra, vagy más gombabetegségek elleni permetezés, Ilyen állomások már több éve működnek eredményesen Egerben és a gyöngyösi járásban, s hozzá­járultak ahhoz, hogy például az egri Nagy József Tsz-ben a rossz időjárás ellenére is 10 mázsával nagyobb volt az átlagtermés, mint az egyénieké. Az idén más szőlővidéke­ken is megkezdik tevékenységüket az ilyen állomások. Fon­tos, hogy dolgoz«) parasztságunk fokozottabban figyelje a jelzéseket, és használja fel ezeket a több, jobb szőlőter­mésért folyó harcban. A másik fontos feladat nyáron a szőlőkben a terület tisztántartása. Az első kapálást jó minőségben és időben végezték el az egri dolgozó parasztok, most azon van a hangsúly, hogy a második és harmadik kapálást is így vé­gezzék Tovább kell tisztítani a gyemos szőlőket akkor is, ha ez több időbe és anyagi áldozatba kerül, mert ez nem­csak az idei, hanem a jövő évi termést is befolyásolja. Har­madik fontos feladat a szőlőkben a szőlő nyári zöld köté­se. Az első kötés már küszöbön van, a második és harma­dik még távolabb, de már most beszélni kell arról, hogy a kötözésnél ne a tetszetősség legyen a fontos, hanem az, hogy úgy kötözzék a karók köré a szőlőfakadásokat, hogy ne okozzon kárt, ne nehezítse meg a gombabetegségek és más kártevők elleni védekezést. E munkák időbeni elvég­zése is befolyásolja a terméseredményt, ezért nem szabad elhanyagolni, mint azt egyes gazdák teszik, saját kárukra. Nagy súlyt kell helyezni nyáron arra is, hogy minél t«5bb vadalanyt beoltsanak az Éger-környéki kötött tala­jon vörösbort adó kadarkával, Medoc Noir-ral, burgundi­val. könnyfltalajokon leánykával, rizlinggel, saszlafajták- kal Máshol a területen legelterjedtebb, a körülményeknek legmegfelelőbb speciális fajtákkal. Arra is kell törekedni, hogy minden tavalyi oltás le legyen döntve. Ezzel a két művelettel fokozatosan megfiatalíthatjuk öreg szőlőinket. I pótolhatjuk a tőkehiányt és a minőséget is javítjuk. } Nálunk még kevéssé alkalmazzák, de más szőlővidé­keken meghonosodott már a termést nem hozó, olyan zöld hajtások eltávolítása, melyekre sem a tőkeformálás, sem ped'g a jövő évi termés szempontjából nincs szükség. Ezzel a művelettel azt a táplálékmennyiséget, mely a cél nélkül fejlődő, termést nem hozó vesszőkbe menne, a terméssel rendelkező fakadásba irányíthatjuk át. Így el­érhetjük, hogy a termést hozó vesszők erősebben fejlődje­nek. Ezek a legfontosabb feladatok, melyeknek időben, jó minőségben történő elvégzése nélkül aligha biztosítható a jó termés. A szőlőművelésben a fordításon kívül még igen kis­mérvű a gépesítés, de kísérleteznek a csőrlősműveléssel, a legnehezebb talajművelési munkák és a permetezés, po­rozás gépesítésével. Vannak is kezdeti eredmények, a gya­korlatban azonban még mindig a kétkezű művelés folyik, így nehezebb a munka időbeni elvégzése, éppen ezért fon­tos, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, de az egyénileg dolgozó parasztok is úgy osszák be a munkát, hogy mindezt jó minőségben, időben végezzék el. Ezen múlik, hogy a párt és kormány által megszabott feladato­kat a szőlőtermelésben ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. Megnyílt Egerben a Népművészeti és Háziipari Pavillon Egerben, a színház mellett, újból megnyitották a nyári idényre a népművészet és há­ziipari pavillont. A kis üzle­tet nagymennyiségű palóc, sárközi és hevesi szőttessel látták el. Mezőtúri cserép­edényeket, kalocsai népvisele­tű babákat, ezenkívül sok kedves egri ajándéktárgyat is lehet kapni a pavillonban, de vásárolhatunk hasznos ház­tartási cikket, szőttes törül­közőket, szalmafonatú táská­kat, papucsokat, házilag kö­tött pulóvereket is. •Ismét útjára indult az úttörő-vasút. A vasutat irányító pajtások egy csoportja vasárnap Egerbe is ellátogatott, a nagy megyei úttörő találkozóra „TÍZ ÉVE LENG I CSIPIÍZÍSZLÓ" Megperdültek a dobok. Dél­előtt fél 11 van. Az Egri. Bás­tya stadion gyepszőnyegén mintegy 300 fiatal tiszteleg a magasba kúszó nemzeti zászlónak. Az úttörő szerve­zet megalakulásának tizedik évfordulója ünnepét elsőnek az aranykoszorús felkelő Nap üdvözölte, azután maguk a fiatalok és a nemrég még út­törők — színpompás felvonu­lással. Most itt állnak egy cso­portban, s az oszlopon lengő zászló mellett figyelmesen hallgatják Szabó Imre megyei DISZ titkár szavait, aki a me­gyei párt végrehajtó bizottsá­ga nevében köszönti a fiata­lokat. ... Petőfibánya bányászfia­taljai már hozzák a zászlót, szembe velük az egri úttörők legjobbjai. Átveszik, s vala­mennyien fogadalmat tesznek. ... Befutott a megyei sta­féta. A zászlórudat az úttörő szervezetek színes szalagjai díszítik. ... A kitüntetések kiosztása, a legjobb úttörőknek, néhány szó az édesanyák nevében — s már véget ért a délelőtti mű­sor. Csendben levonulnak a pályáról: a csillebérci úttörő vasutasok, a szakkörök tagjai. Tarka szoknyában a tánco­sok. Kis piros ruhában, fejük pirospettyes kendövei beköt­ve, ezek a gazdaasszonyok. Utánuk fehér köpenyben az egészség őrei. Madarakkal „ékesítve” a biológiai szakkör kis úttörői, — ki tudná mind felsorolni. Valamennyien fris­sen, szépen és boldogan. Leg­boldogabbak a Kiváló úttörő­jelvénnyel kitüntetettek: Pá­linkás Klára, Sípos Gyula, Dániel Péter, Juhász Ferenc, Nyíri Ákos, Gulyás Mária, Prokai Katalin, Bóta György, Berecz László. És Pankaczi Terézke, aki már nyakába kötheti a jó munka jutalmát: a vörös selyemnyakkendőt. Volt miért ujjongania a Ul-as és V-ös számú általános isko­lák tanulóinak is, hiszen ez­után mint kiváló úttörő csa­patot emlegetik szervezetüket. A déli órákban a szülők és gyermekek csoportjai elosz­lottak. Sokan a csillebérci és budapesti úttörők bajnoki mérkőzéseire voltak kiván­csiak, mások a SZOT székház Rákosi-termébe siettek, hogy idejébe érkezzenek a kiállítás megnyitására. Itt sok szépet láthattak. De azok sem csa­lódtak, kik nagy reményekkel nyitottak be az Úttörőházba, hogy megismerjék az úttörők életét, a gyermekkezek érté­kes munkáját­A kiállítás megtekintése nagy gyón tetszetős volt, részletei­ben helyenként egész csodál­ni való. Például a bélyeggyűj­temény, a lepkesorozat, vagy az ügyes fűrészmunka termé­kei: az elefántok, kis asztal, pad, házikó. Aki belelapozott a népi motívumokkal díszes, képekkel illusztrált albumok­ba, percek alatt megismerhet­te egy úttörő csapat eddigi életét. Aki végignézte az asz­talokat, gyönyörködhetett a kézimunka, elektromos és a többi szakkör munkájában. A kiállítás megekintése nagy élmény — senki ne mulassza el — és feltétlen elismeréssel adózzunk érte a rendezésnek, de főként kis művészeinknek, az ügyes úttörő fiúknak és lá­nyoknak. Az emlékezetes, jól sikerült úttörő nap a MÖHOSZ repülő bemutatója után a népkerti különféle sport, és kultúrmű­sorokkal ért véget. Három bemutató Június 1-én, pénteken egyszerre három helyen tart bemutatót az Egri Gárdonyi Géza Színház. — Egerben Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony c. operettjét, Pétervár sárán Tahi László: Kalóz c. komé­diáját, Nagybátonyban pedig De Filippo olasz író: Vannak még kí­sértetek c. vígjátékát mutatják be. Büszkeségeink Tóth Sándor, az Egri Lakatosárűgyár kiváló csoportvezetője üi szállodát, étlermet avattak HetvsnKxan »ME átadták a begyűjtésben élenjárók jutalmát Nevezetes napja volt szom­baton a gyöngyösi járásnak. Az országos begyűjtési ver­seny első szakaszában a má­sodik csoport járásainak ver­senyében másodszor is el­nyerte az első helyet. A be­gyűjtési minisztérium ván­dorzászlaját, melyen két sza­lag jelzi a gyöngyösi járás di Igozó parasztjainak szor­galmát, állam iránti köteles­ségtudását, valamint a pénz­jutalmat ünnepi tanácsülésen vették át. A tanácsülés részt­vevői, melyen ott voltak a já­rás élenjárói, tsz-ei, egyéni ! gazdái is, megfogadták, hogy ' a jelenlegi versenyszakaszban ismét megtartják a, vándor- i zászlót és felkötik rá a har- ! madik szalagot is. Ugyancsak ünnepélyes ta­nácsülésen vették át a ván­dorzászlót és a községfejlesz­tés céljára adott 15 ezer forint pénzjutalmat a gyöngyössoly- mosi gazdák is, akik szintén nem először ünnepelték a harmadik csoportban verseny­ző községek elsőségét. Elhatá­rozták, hogy a jutalomként kapott pénzből a tanács udva­rán olvasótermet létesítenek, ahol szakkönyvek és szépiro­dalom áll majd a község dol­gozó parasztjainak rendelke­zésére. A hatvaniak már egész megszokták az avató ünnepé­lyeket. Nemrégen új vasútál­lomást, új szülőotthont, új is­kolát és új utat avattak. Most pedig a szépen kivilágított és ízlésesen berendezett étterem- I ben összegyűltek a hatvaniak, ] hogy felavassák a város új I szállodáját és éttermét. A 10 I szobából álló szálloda 32 em­ber részére nyújt szállást. I Hogy ez mit jelent, azt főleg I azok tudják, • akik gyakran járnak Hatvanba, s eddig Segítik gépállomásaink a növényápolást Gépállomásaink sok segítsé­get nyújtanak a termelőszö­vetkezeteknek a növényápo­lási munkában is. Ahogy a ta­laj állapota megengedte, meg­kezdték a gépi kapálást. Ed­dig összesen 1648 holdat ka­páltak meg, ezzel tervüket 20 százalékra teljesítették. A leg­nagyobb területen a füzesabo­nyi gépállomás végezte el ezt a munkát, 417 hold kukoricát, cukorrépát, napraforgót kapál­tak meg. A hevesi gépállomás 265, a horti 220, az atkári 188 holdon végzett gépi kapálást. Majd három mázsa fagylalt két nap alatt Az egri Vendéglátó Ipari Vállalat május utolsó vasár­napján szókatlan nagy forgal­mat bonyolított le. A város cukrászati üzemei 2 mázsa 70 kiló fagylaltot adtak el május 26-án és 27-én. A legnagyobb forgalma a 6-os cukrászdának volt. Az egri Park Szállóban 1050 adag ebédet, 70 kiló fagy­laltot és 700 liter sört szolgál­tak ki a vendégeknek. 1 bizony nagyon sok problémát j jelentett az, hogy hol töltsék az éjszakát. A szobák szépek, ! otthonosak, biztosítják a hi­deg és melegvizet, ezenkívül a fürdőszoba is a vendégek rendelkezésére áll. Az éttermet már1 a megnyi­tás napján zsúfolásig megtöl­tötték. Vidáman játszott a háromtagú zenekar, gőzölgött a presszógép, a pincérek pedig szorgalmasan hordták az éte­leket és italokat a vendégek­nek. Tízezer vendég Május 26-án 26 francia érkezett Nizzából és Bor- deauxból Egerbe. A francia látogatók között ott láttuk az Air France vezér- igazgatóját és több francia munkást, kistisztviselőt. A francia vendégek elragadtatással be­széltek városunkról és megígérték, hogy amint lehetséges. újból meglátogat­ják Magyarorszá­got. A nyáron még nyolc francia járat érkezik majd Eger­be. Vasárnap, a ragyo­gó májusi napon 6000 utas érkezett Debrecenből és Bu­dapestről a filléres vonatokkal. Ezen­kívül több mint 1500 úttörő érkezett a megye minden te­rületéről és 800 út­törő vasútas is meg­látogatta az egri úttörő seregszem­lét. A két nap alatt több mint 10 ezer idegen fordult meg a városban, hogy gyönyörködjön mű­emlékeinkben, ne­vezetességeinkben, Az egri Vendégel­látó Vállalat a sok vendég igényét kellően kielégítette. Négy bányaüzem teljesített«! éves vállalását a mátraviriéfti siéumedencéfisn A mátravidéki szénmedence valamennyi bányája páros­versenyben áll egymással a több, jobb és az olcsóbb szén termelésért. Év eléje óta élénk, változatos küzdelem alakult ki az aknaüzem között az elsőségért, Hol az egyik, hol a másik került az élre. Az év elején Petőfi altáró volt az első, utána a rózsaszentmár- toniak, majd a gyöngyösiek, most pedig már hetek óta a szűcsi X-es akna bányászai tartják szilárdan a vezetést. A lelkes, élénk párosverseny eredményeként péntek reggel­re négy mátravidéki szénbá­nya — Petőfi altáró kivételé­vel — egész évi vállalását tel­jesítette. E példamutató ak­naüzemek bányászai eddig már több mint 13 ezer tonna szénnel tetőzték meg esedékes félévi tervüket.

Next

/
Thumbnails
Contents