Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-30 / 42. szám
2 NÉPÚJSÁG 1956. május 30. szerda több Önállóságot A PÄRT-, ÉS GAZDASÁGI FUNKCIONÁRIUSOKNAK írta : CSÖMÖR JÓZSEF, a hatvani városi pártbizottság első titkára A SZOCIALIZMUS építése, annak fejlődése mindig újabb és újabb feladatok elé állítja a párt és gazdasági vezetőinket. Ezt tükrözi a XX. párt- kongresszuson elhangzott központi bizottsági referátum is, mely világosan meghatározza a funkcionáriusok feladatait. Különösen ki kell emelni a XX. kongresszusnak azt a megállapítását, hogy a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában előtérben a gazdasági probléma megoldása áll Ez természetesen a pártfunkcionáriusok operatív intézkedéseit követeli meg. Második ötéves tervünk célkitűzései megkövetelik a párt és az állami apparátus dolgozóitól, a gyárak, vállalatok igazgatóitól, hogy további intézkedésükkel szüntessék meg népgazdaságunkban még fennálló fogyatékosságokat. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a fentebb megjelölt funkcionáriusok több megbecsülést, több segítséget, nagyobb bizalmat és önállóságot kapjanak, Minden vezetőnek a maga területén fellelhető helyi adottságokat a legsürgősebben és a leggazdaságosabban a párt célkitűzéseinek megfelelően a népgazdaság szolgálatába kell állítania. Ezt azonban csak úgy tudja megtenni, ha egyes esetekben több önálló intézkedési joggal bír. Igaz, hogy ilyen törekvések már eddig is tapasztalhatók a vezetés módszerében, és ennek eredményeként sok olyan intézkedés történt országosan is, amely kihatott a város vezetőinek munkastílusárai A helyi vezetők önállóságából, öntevékenységéből született meg például városunkban egy új általános iskola amely 200 ezer forint értékű társadalmi munkával készült, kevés állami támogatás mellett. HA A VÁROS vezetői figyelemmel kísérik a város la- \ kosságának javaslatait, kéz- j deményezéseit. sok olyan ér- ' tékes létesítményt hozhatnak létre, melyek a felsőbb vezetés közreműködésével csak hosszabb idő után valósulhatnának meg. Példa erre városunkban a 2000 négyzetméteres járda megépítése, amihez a város csak az anyagot adta, a munkát a város lakossága végezte el. Igen helyesen ismerte fel a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfelsőoktatási Igazgatósága a helyi vezetők önállóságában rejlő lehetőségeket, amikor eltekintett az irányszámok aprólékos lebontásától, és ezt a helyi vezetőkre bízta. Ennek eredményeként a Nagygombosi Tangazdaságban a takarmánybázis kiszélesítése területén a gabonaterv teljesítése mellett olyan eredmények születtek, amelyeket a felülről kapott keretszámok mellett soha nem érhettek volna el. Csak így tudták elérni azt, hogy májusban saját állatállományuknak takarmánnyal való ellátása mellett más állami gazdaság jószágállományát is ki tudták segíteni silótakarmánnyal. Igen helyes kezdeményezés volt az is, hogy a helyi tanács hatáskörét a X. törvényen keresztül szélesítették, mert ennek eredményeként a tanács hatásköre alá utalt vállalatok gazdálkodása megszilárdult, és mind kevesebb a veszteséges vállalatok száma. Igen j jelentős tényező, hogy a nyereséges vállalatok terven felüli nyereségeiből közvetlenül a város lakosságának szükségleteit tudja így1 kielégíteni, így például a Hatvani Sütőipari Vállalat terven felüli nyereségét a Városi Tanács végrehajtó bizottsága a X. törvényben biztosított jogánál fogva a sütőipar és egyéb vállalat korszerűsítésére tudja fordítani. AZ EDDIG felsorolt tényekből világosan kitűnik, hogy az önállóság kiszélesítése mind nagyobb és nagyobb eredményeket hoz. Erre az utóbbi időben számos párthatározat született. De egyes szakminisztériumok még mindig görcsösen ragaszkodnak az eddig hozzájuk tartozó vállalatokhoz és intézményekhez. Még mindig gyámkodnak, és gyámkodásukon keresztül bizalmatlanságot váltanak ki a helyi vezetőkből. Az ilyen gyámkodásból a város lakosságát már eddig is sok kár érte. Városunk egészségügyi helyzete fekvésénél fogva is sokkal hátrányosabb helyzetben van, mint hasonló más városoké. A helyi szervek vezetői, a párt és a tanács végrehajtó bizottsága már hosszú idő óta keresik a kivezető utat a probléma megoldásában. Kezdeményezésük azonban mindeddig elakadt a minisztériumok szűk látókörén. Ilyen eset például városunk területén létesítendő kórház ügye is. A város vezetői a megszűnőben lévő Vegyipari Technikum épületében kórházat akarnak létesíteni, de az Oktatásügyi Minisztérium görcsösen ragaszkodik a jelenlegi épület középiskolai célra való felhasználására annak ellenére. hogy az oktatás további fejlesztésére is tettünk megfelelő javaslatot Egyes felsőbb szakosztályok teljesen kiveszik a helyi vezetők kezéből az irányítást, így például a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztálya még a meglévő vállalatokat is elvitte Hatvanból Gyöngyösre. Elvitték a vendéglátó a kiskereskedelem és a földművesszövetkezet járási központját, és még sorolhatnánk egy párat. Az ilyen intézkedések miatt a hatvani dolgozókat sok sérelem és kár éri, hiszen egy- egy problémát hónapokig tudnak csak elintézni, de ugyanakkor a vállalatoknál is megnövekszik a kiszállási költség. A város termelőszövetkezetei erejükhöz mérten mindent elkövetnek, hogy a Minisztertanács mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatát végrehajtsák. A határozatból világosan érthető, hogy az állat- állctmány fejlesztése központi kérdéssé vált. Éppen ezért a termelőszövetkezetek istállóinak kibővítése és építése halaszthatatlan kérdéssé vált. A Kossuth termelőszövetkezet másfél éven keresztül fordul felsőbb szervekhez, hogy legyenek segítségére az istálló építésében. Ezek a szervek nemhogy segítenék, hanem sok esetben akadályozzák ezt a törekvést. Ezt igazolja az a tény is, hogy a megyei tanács végrehajtóbizottsága hagyja jóvá a tervet és egymásután három-négy olyan tervet terjeszt a termelőszövetkezeteié, amit meg sem beszélt a helyi vezetőkkel, és költségeit a termelőszövetkezet sem bírja. Ezzel szemben a szövetkezetnek azt a kezdeményezését, hogy helyileg készíthesse el tervét, különböző szabványokra hivatkozva, keresztül húzza. A termelőszövetkezet végül is megúnva a sok húza- vonát, megkezdte maga az építkezését. A város vezetőinek kevés önállóságát mutatja az is, hogy a termelőszövetkezetek könyvelősége és technikusa a járási tanács keretébe tartozik. hasonlóan a pénzügyi irányítás is. Ennek következménye az, hogy a járás részéről a városi termelőszövetkezeteket csak akkor keresik fel, ha a termelőszövetkezetet hivatalos kötelességteljesítésre akarják figyelmeztetni, vagy hivatalos ügyeket velük közölni. Azt a feladatot és munkakört, amit a járási tanács a város termelőszövetkezeteinek dolgaival kapcsolatosan ellát, a város illetékes szakosztályai is el tudnák látni egyetlen könyvelő beállításával. NEM HASZNÁL a helyi önállóság megszilárdításának blyan magatartás sem, amilyennel felsőbb szakosztályok mérnökei viseltettek az iskola építésénél a helyi vezetőkkel szemben. Börtönnel fenyegették őket és csak azért, mert az iskola épületének homlokzatát nem az ő ízlésük szerint alakították ki. Évek hosszú tapasztalata bizonyítja azt, hogy városunk területén igen nagy lehetőség van salakblokkokból épített lakóházak önköltségének csökkentésére. A hatvani cukorgyár hatalmas salakmeny- nyiséget termel ki. Ezt azonban az ország más területére szállítják el parkosításra Tisztában vagyunk mi azzal, hogy hasznos és szükséges a salak felhasználása parkosítás céljaira, de azt is tudjuk, hogy felét nyugodtan építkezésekre lehetne felhasználni. Ilyen irányú javaslatainkat felsőbb szerveink évek óta nem veszik figyelembe, pedig igen sok megtakarítást jelentene beruházásunkban. ígéretet mindig kaptunk, de intézkedést eddig nem. A HELYI VEZETŐK önállóságának és hozzáértésének lebecsüléséből népgazdaságunkat nem egyszer súlyos kár érte. Ilyen volt például 1954-ben a hatvani vasútállomás mellett megépített beton víztároló medence helyének kijelölése is. Ezt a medencét ugyanis a párt és a tanács tiltakozása ellenére a forgalmas kocsiút közepén helyezték el, majd amikormára közel 200 ezer forintot elpocsékolták. jöttek rá arra, hogy rossz helyre tervezték, és ekkor 50 ezer forint költséggel odébbrakták. Majd amikor készen lett, fel kellett robbantani mert ismét rájöttek, hogy még itt sincsen jó helyen. Helytelen az is, hogy a minisztériumok építkezéseiket nem beszélik meg a helyi párt és gazdasági vezetőkkel, pedig ez kihat a város lakosságára is, hiszen így a vezetők a tömegek javaslatait nem tudják időben továbbítani, A felsorolt hibákat természetesen nem azért vetettük fel, hogy kivonjuk magunkat felsőbb szerveink irányító és ellenőrző tevékenysége alól, hanem éppen azért, hogy a felsőbb szerveinknek módot és lehetőséget adjunk a jobb, a tökéletesebb munka elvégzéséhez. Az önállóság fokozottabb érvényesítése mellett is szükségünk van felsőbb szerveink irányítására, ellenőrzésére és segítségére, mert városunk csak így fejlődhet tovább. Pártunk Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek az egész országra kiterjedő vitájánál elsősorban a dolgozók helyes javaslataira, a helyi vezetők önálló elgondolásaira támaszkodik. Ha a második ötéves terv irányelveihez befutott javaslatokat minden területen feldolgozzák és megvalósítják, akkor biztosak vagyunk abban, hogy az itt felsorolt fogyatékosságok a terv végrehajtása közben megszűnnek. PÁRTUNK IRÁNYÍTÓ munkájának további javítása céljából szükséges, hogy felsőbb szerveink a helyi párt- szervezetekkel minden esetben megtárgyalják az elvégzendő munkát, hogy a párttagság aktivitásával és ellenőrzésével segítsük munkájukat. Megyénkben is egyre szebb eredményeket érnek el az iskolások a takarékosságban. Május elejéig 852 ezer forintot gyűjtöttek. Ez kereken 10 százalékkal több, mint a tavalyi iskolaév első nyolc hónapjában gyűjtött összeg. Sok községünkben az iskolások arra gyűjtenek, hogy a nyári szünetben tanulmái kiránduláson ismerjék m hazánk valamelyik szép i ját. A külpolitikai helyzet Titó elvtárs moszkvai látogatása elősegíti a kapcsolatok javítását a kelet-európai országokkal is A belgrádi Politika vezércikke A Politika vezércikkben foglalkozik Tito elnöknek a Szovjetunióban teendő látogatásával. A cikk rámutat arra. hogy Tito elnök hivatalos moszkvai útja fontos szakasz lesz a nemzetközi kapcsolatok megjavításának és fejlesztésének útján. E látogatás jelentősége nem korlátozódik két országra, Jugoszláviára és a Szovjetunióra. E látogatás fontos lépés lesz az Európában és világszerte kifejtett erőfeszítések terén, amelyeknek célja a béke megszilárdítása, a nagyobb bizalom és a kölcsönös megértés megteremtése. Ezek az erőfeszítések, amelyek az államok és népek hatékonyabb közeledésére irányulnak, jellemzik ma a politikai tevékenységet Európában és Ázsiában — írja a lap — A szovjet vezetőknek, N. A, Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsov- nak nemrég Nagy-Britanniában tett utazása. Guy Mollet francia miniszterelnök és Pineau francia külügyminiszter moszkvai látogatása, a skandináv országok miniszterelnökei és a szovjet államférfiak között Moszkvában lezajlott tárgyalások és más látogatások bizonyítják, mennyire szükséges és hasznos manapság a nemzetközi kapcsolatok és a tárgyalások e formája. A mai nemzetközi viszonyok között a legmagasabb rangú államférfiak és politikusok tárgyalásai, tekintet nélkül arra, hogy ezek az államférfiak és politikusok nagy, vagy kis országokat képviselnek-e, fokozzák a törekvést a további közeledéshez, a békés egymás mellett éléshez és a nemzetközi együttműködéshez szükséges feltételek megteremtésére, és bővítik a lehetőségeket e célok elérésére. Ugyanakkor megteremtik a feltételeket a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezéséhez is. Titó elnök látogatása — mutat rá a lap — egybe esik a szovjet államférfiak, Bulganyin és Hruscsov jugoszláviai látogatásának évfordulójával. A jugoszláv—szovjet kapcsolatok szempontjából ez a látogatás kétségtelenül kiemelkedő esemény. A belgrádi nyilatkozat aláírása óta állandóan javulnak a szovjet—jugoszláv kapcsolatok, amelyek a békés egymás mellett élés. a kölcsönös megbecsülés, az egyenjogúság és a függetlenség elvein alapulnak. A küszöbön álló moszkvai látogatás és tárgyalások logikusan folynak e kapcsolatokból, és ezek további elmélyülését fogják eredményezni a két ország baráti együttműködése érdekében, az egyetemes nemzetközi közeledés érdekeivel összhangban. Jugoszlávia, amely az aktív egymás mellett élés és a konstruktív nemzetközi együttműködés független politikáját követi, ily módon újabb lépést tesz a nemzetközi helyzet megjavítását, a béke megszilárdítását és a népek közötti teljesebb kölcsönös megértést és egyenjogú együttműködést célzó erőfeszítések felé — írja a Politika. TORMÁNÉ SÖTÉTBARNA, keresztgerendás famenye- zet, búboskemence, kívül nyerstéglás, még vakolatlan falak, s akkora udvar, hogy szénében még lépni is alig kell, máris a konyhában vagyunk. A ház végén kis patak kanyarog, a környező házak kacsáinak igaz örömére, amelyben még a legnagyobb nyárban is csörgedez a víz. Csend üli meg a falut, kevés az itthoni ember, hisz a szépen sorolt kukorica, répái, meg a rengeteg kerti növény annyi munkát ad a hortiaknak, hogy most csak győzze, aki bírja. Tiszta véletlen hát, hogy Torma Ferenc- nét itthon találtam, s a fehér abroszos asztal mellé telepedve, szóra faggathattam. Nekem szerencse, neki korántsem az, mert az Ízülete vette megint elő, s időnkint fel- felszisz- szenve nyújtogatja előbbre fájós lábait. Nekikönyökölünk hát az asztalnak, ő beszél, én meg hallgatom. Ez az 54 éves, őszülő, sem nem sovány, sem nem kövér asszony még így is, fájós, nyűgős lábakkal is tele van energiával, érdeklődéssel Mint valami orvos a kezét, úgy tartja ő szívét, eszét a falu ütőerén, mindenkit ismer, mindent tud. ami itt történik, — mert minden, de minden érdekli. Az újságok vezércikkeinek rendszerint a vége felé található ez a — sajnos — szinte sémává merevített mondat: „s a népnevelők legfontosabb feladata, hogy...” S utána a vezércikk témájától függően: hogy mi a legfontosabb feladata. Magam is írtam ezt már nem egyszer. S most, szembe ülve ezzel az asszonynyal, szégyenlem ezt a sokszor leírt, lélektelen, kötelezőízű mondatot. — Amíg élek, mindig népnevelő leszek — magyarázza, s közben feláll, hogy a sublótfiókból előszedve, mutogassa a kitüntetést, emléklapot, amelyeket nyolcéves népnevelői munkájáért kapott. Nyolc esztendeje, télen és nyáron, este és reggel vitte, magyarázta a párt szavát, igazát a népnek és nyolc esztendőn keresztül vitte, hordta a nép panaszát, kérését, örömét és bánatát a pártnak. Nem volt olyan jelentősebb intézkedése pártunknak, rendelete a kormánynak, amelyről ne tudott volna ez az 54 éves parasztasszony, aki az élet árnyékában élt meg majd fél évszázadot. Láthatatlan és névtelen kapocs, nem is kapocs: vérből ér a párt és a nép között, amelyen átáramlik az igazság, amely a jövő hitét áramoltatja a népbe, s az erőt, a vezetés megnyugtató biztonságát, igazságát a pártnak. Nem nagy dolgok intézője ő. Hort, bár jeelntős község, de nem tartozik a nagy falvak közé országos viszonylatban. 6 még ebben a faluban is „csak” egy körzet az övé, mint tanácstag ,és mint népnevelő. D a hu- szbonhét család gondja baja jövője, tervei beáramlanak ide, ebbe a kemencés, famenye- zetes szobába, ahol Tormáné most a lábával kínlódik, ahol két lányát nevelte fel, s tanította meg a munkára ARTÉZI KÚT kellene Csak aki falun él, tudja mit jelent a jó ivóvíz. Csontosnéval, népnevelő társával, a tanács segítségével elintézte, — a szükséges társadalmi munkát meg a körzet dolgozói adták hozzá. Hány ilyen ügy, mennyi társadalmi munka, mennyi megvalósult, s e kis falurész határain talán túl sem növő terv fémjelzi ennek az asszonynak a munkáját De 27 család boldogsága, a sok 27 család megvalósult terve = az ország megvalósult tervével. Tanácsülés volt az új ötéves tervről. Tormáné nem tudott elmenni a lába miatt. Reggel már jöttek a szomszédok: „Mondjad má' lelkem, mi volt azon a tanácsülésen?” S Tormáné másnap elment a tanácsra, megszerezte a beszámolót, s a lakásán rögtönzött kisgyűlésen elmondta, hogy a nagy tervek mellett melyek a falu kis tervei. Majd 40 ezer forint értékű társadalmi munkára tettek itt felajánlást holmi nyomtatvány, nyilvántartás, előre megbeszélt felszólaló nélkül. Vajha így lenne már sok községünkben, sok üzemünkben! Vajha nyolc esztendős, tapasztalt emberi szívekhez értő népnevelők dolgoznának már mindenütt! — Tudja, elvtárs, nekem egy életem, egy halálom az, ami most itt van. Mindent, ami jó, ettől a rendszertől kaptam, mindent, ami rossz, a múlttól. Még az izületi fájdalmamat is, — magyarázza, — miközben az emléklapokat rakosgatja ide-oda az asztalon. Férjem a szövetkezetben dolgozik, ott segítek én is. A kamrám tele, s tudom, hogy nemcsak az enyém. Nem tudok én hallgatni, tán tzért, hogy asszony vagyok, de nekem beszélnem kell, hogy még jobb legyen. Nekünk is, másoknak is. Érthető? BÓLINTOK. Az! Érthető, hogy egy pa- raszasszonynak legfőbb gondja a falu sorsa Érthető hogy Tormáné ^tanácstag, hogy iskola nélkül szívére, eszére, a pártra hallgatva intézi faluja sorsát. Érthető, mert megszoktuk már ezt az elmúlt jó tíz év alatt. S hogy megszoktuk, ez a legnagyobb „alkotása” pártunknak. GYTJRKÖ GÉZA hallgatók rajzaikkal, festményeikkel ismertették meg a látogatókat. Egy másik teremben a biológia kedvelőinek nyílott alkalma az érdekes anyagok, rajzok tanulmányozására. A nagyok mellett helyet kaptak a kicsik is és a gyakorlóiskolások is bemutathatták életüket,, munkájukat egy kiállítás keretében. Több mint 3 ezer ember nézte meg a Főiskola kiállításait. Ez a három ezer ember közelebb került a Főiskolához, jobban megismerte a Főiskola tanszékeinek munkáját. A kiállításokat több érdekes és színes program követte. Délelőtt 11 órakor tartották meg a Tinódy-emlékünne- pélyt, halálának 400 éves évfordulója alkalmából. Az emlékünnepség keretében Dr. Szántó Imre tanszékvezető tanár „Végvári élet Egerben a XVI. században” címmel, Pataki László tanszékvezető tanár pedig „Emlékezés Tinódy Lantos Sebestyénre" címmel tartott előadást Délután 4 órakor 40 pedagógus ült össze, hogy ankét keretében megbeszéljék az úttörő szervezet néhány nevelési kérdését. Dr. Berencz János, a pedagógiai tanszék vezetőjének vitaindító beszéde után a hozzászólók elmondták véleményüket. tapasztalataikat. A legtöbb hozzászóló arról beszélt, hogy hogyan tegyük színesebbé, érdekesebbé az úttörő életet. A Főiskola DISZ szervezete részéről érdekes javaslat hangzott el. A főiskola DISZ szervezete segíteni szeretné az egri iskolák úttörő életét Eddig csak a gyakorlóiskolák úttörő életével foglalkoztak s eddig 4# ifi vezetőt adott a Főiskola az úttörő-mozgalomnak. Este 8 órakor került sor a főiskolai nap befejező rendezvényére, az udvaron megrendezett ünnepi műsorra Az ünnepi műsor bebizonyította, hogy a tudományos nevelőmunkán kívül még a csökkentett hallgatói létszámmal is képes Főiskolánk színvonalas kultúrműsort jó és élvezetes előadásban bemutatni. Külön dicsért illeti az énekkar és a Főiskola tánccsoportjának bemutatóját, akik a .Tárkányi bál” bemutatásával felejthetetlen élményt szereztek az ünnepi est több mint ezer résztvevőjének. JÓL SIKERÜLT AZ EGRI FŐISKOLAI NAP A kiállítás országos jellegű, de örömmel ismertük fel a kiállításon az egri főiskola fizikai és a földrajzi tanszék értékes eszközeit is. Külön kiállítás mutatta be a Főiskola tanári testületének irodalmi munkásságát. A ki- ( állítás között láttuk a Pedagógiai Főiskola Évkönyvét is I A történelmi tanszék a helyi I történeti kutatás eredményeit, I módszereit mutatta be a kiállítás keretében. A rajzszakos emlékművéhez vezetett. Az emlékműnél lerótták háláikat az elesett hősök iránt, akik az új életért, a Szabadságért ontották vérüket. A koszorűzási ünnepség után megnyitották a kiállításokat. A kiállításon sok érdekes szemléltető és kísérletező eszközt láthattak a látogatók. Ezeket az eszközöket a pedagógusok készítették, hogy jobban és tökéletesebben tudiák- maíH tímíínrti a fiat Már hagyománnyá vált, nogy az oktatási év befejezésének küszöbén számvetésre, ünnepre gyűljenek össze az egri Pedagógiai Főiskola tanárai, hallgatói, a testvér főiskolák küldöttségei és a város és megye vezetői. így történt ez már több éven keresztül és így volt ez az elmúlt vasárnap is. A főiskola tanárainak, diákjainak első útja ezen a napon a Szovjet hősök és a mártírok Egyre takarékosabbak megyénk iskolásai
