Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-19 / 39. szám

4 NÉPÚJSÁG 1956. május 19. Szombat A szinház közelebbi terveiről A Gárdonyi Géza Színház az „Aranyhintó” vasárnap tartott utolsó előadásában Egerben lényegében befejezte az éva­dot. (Erről az előadásról egyéb­ként hangfelvételt készített a rádió, június elején közvetíti ) Egerben tíz bemutatót terve­zett a színház és az „Arany­hintó” volt a tizedik. Ezzel a bérlők iránt 'vállalt kötele­zettségének is eleget tett Az év elején hirdetett műsorterv­től csak két pontban tért el: a „Mágnás Miska” helyett az „Ar any hintó” -t, Vizinczei Ist­ván „Az utolsó szó” c. darabja helyett pedig az „Idegen gyer­meket” játszotta. Műsorterv szerint megvolt a „János vi­téz”, a „Pacsirta?’, a „Két évi mátkaság”, az „Annuska” az „Álarc nélkül”, a „Nászutazás” és a „Vízkereszt’ bemutatója A színház viszonylag jobb mű­sortervet teljesített, mint amit a bérleti plakáton ígért. Megkérdeztük a színház ve­zetőségét további terveiről. El­mondották, hogy a tulajdon­képpeni színházi évadot Eger­ben befejezték, de a tájelőadá­sokat még nem, mivel a téli hónapokban a nagy hideg és a megbetegedések következtében néhány előadás elmaradt, eze­ket most úgy pótolják, hogy júniusban két színdarabbal tá­jolnak egyszerre. A társulat egy része Budapestre készül, a június első felében tartandó fesztiválra. Mindezeken kívül a színház tavaszi vidám műsor kereté­ben rövidesen bemutat négy színdarabot, részben az idegen- forgalom, nagyrészt pedig az egri közönség kedvéért, amely megszokta, hogy tavasszal és kora nyáron a miskolci Déry­né Színház vendégszerepei Egerben. Ez a négy darab a következő: Szigligeti Ede: „A mama” c, vígjátéka, Kálmán Imre: ,,Zsuzsi kisasszony” c. operettje, Tabi László „A ka­lóz” c. komédiája és Eduardo de Filippo olasz író „Vannak j még kísértetek” c. bohózata. , Erre a négy előadásra a szín­ház újfajta kötött és szabad bérletet bocsát ki. A négy da- I rab táj előadások keretében is I színre kerül a megyében. HiusJi Naptár Május 19. 1906-ban általános sztrájk tört ki Nagykanizsán. Május 20. 1506-ban, 450 éve halt meg Kolumbus Kristóf. Május 21. 100 éve, 1856-ban szü­letett Strobl Alajos szobrász. — A DORMÁND1 ÁLLAMI GAZDASÁG üzemegységei­ben lelkes munkaverseny kez­dődött a pártsajtó elterjeszté­sére. Vállalták többek között, hogy május 10-ig 50 dolgozó asztalára juttatják el a párt lapját. (Karlik Pál) — NOSZVAJ községben ülé­sezett az egri Járási Tanács VB-a, Az elnöki beszámoló után a községi tanács tömeg­kapcsolatának és a község gyámügyi helyzetének problé­máit vizsgálták meg a jelen­levők. Ezen a héten az eddigiektől eltérő rejtvény versenyt indí­tunk. Kérdéseket teszünk jel, amelyeknek megoldásában nem segít sem a tudás, sem a lexikon, csakis a gondolkozás, a következtetés. A verseny há­rom fordulós lesz, a megfejté­seket, éppúgy mint eddig, pon­tozzuk és az utolsó forduló után jutalmazzuk a megfejtő­ket. Egy megfejtő csak egy név alatt pályázzon! 1. Hajótörött él egy szigeten. Egy este azt veszi észre, hogy tűz támadt a sziget déli végén és mivel erős déli szél fúj, a tűz — a sziget egész szélessé­gében — sebesen közeledik felé a magas, száraz fűben. A sziget növényzete egyenletes, sehol egy nagyobb kopár rész, ahol meghúzódhatna. A tűz előreláthatólag nyolc-tíz óra múlva elér a sziget közepéig, ahol a hajótörött tartózkodik, s onnan tovább terjedvén észak felé, letarolja az egész szigetet. Csónak nincs, szer­száma nincs, amellyel tutajt fabrikálhatna, ráadásul úszni sem tud. A hajótörött még sem veszti el a fejét. Cigarettára gyújt és elgondolkozva néz dél felé, ahonnan pernyét szór ar­cába a szél. Aztán hirtelen fe­jére csap: megvan a menekü­lés. Aki megmondja, hogyan me­nekülhet meg a hajótörött, öt pontot kap. 2. Egy öreg katona beköszönt egy házba, s ott egy fiatal lányt talál. A katona kérdez­geti erről-arról, a lány ugyan­csak talányos feleleteket ad. Mi a neved? — kérdi a kato­na. — Hátulról ugyanaz, mint elölről, a közepe dupla — fe­leli a lány. — Anyád mit csi­nál? — Föl-alá-t.... Hát az apád? — Vadászik az erdőn. Amit nem fog meg, hazahozza, amit megfog, nem hozza haza. — Hát a nénéd? — Siratja a tavalyi örömét. — Hány éves vagy? — Vagyok, amennyi va­gyok, anyám mégegyszer any- nyi, apám öttel több. Együtt éppen százévesek vagyunk... Aki megfejti a lány vála­szait, összesen 10 pontot kap. 3. Mekkába indul egy arab. Ahogy megy, mendegél, egy helyen kettéágazik az út. Nem tudja, melyiken kell tovább­mennie. Két ember üldögél az útkereszteződésnél. Előre fi­gyelmeztették, hogy ezzel a két emberrel fog találkozni. Az egyik mindig igazat mond, a másik mindig hazudik. Csak­hogy az arab nem tudja, hogy az előtte üldögélő két ember közül melyik az igazmondó és melyik a hazug. Akár az egyi­ket, akár a másikat szólítja meg, csupán egyetlen kérdést tehet fel. Melyik kérdés az, amelyre — akár az igazmondó, akár a hazug volt, aki vála­szolt — megtudja, melyik út vezet Mekkába? A helyes megfejtés 10 pont. A kérdésekre világosan és szabatosan válaszoljunk. Gon­doljunk végig mindent, a kí­nálkozó könnyű megoldás nem mindig a helyes. Beküldési határidő május 24, délig. — CSÜTÖRTÖKÖN délután a Tervhivatal, az Építőipari Minisztérium képviselői és az üzem élenjáró műszaki és fizi­kai dolgozóinak jelenlétében nagy aktívaülésen vitatták meg a Bélapátfalvi Cementgyár második ötéves tervének ja­vaslatát. Az üzem dolgozói kö­zül többen igen figyelemre­méltó javaslatokat tettek a ka­pacitás napi 40 vagonnal való növelésére, a világszerte híres fehér cement gyártására, az önköltség csökkentésére s az üzem portalanítására, egész­ségvédelmére vonatkozólag. — TÖBB ÜJ GYÁRTMÁNY prototípusát készítették el a napokban az Egri Gyermekko­csikészítő Vállalat tervezői. Ezek között most kerülnek be­mutatásra a gyermekrekamié, a háromkerekű gyermekkerék­pár, a hordozható kisméretű házi hűtőszekrény, háromféle gyermek mélykocsi és három­féle sportkocsi mintapéldányai. — A MŰSZAKI ÉLET és kultúra fellendítése céljából többezer forintos költséggel most rendezték be a Bélapát­falvái Cementgyár műszaki klubszobáját. Az új bútorok­kal és a nagy szakkönyvtár­ral ellátott helyiségben es- ténkint a műszakiak ügyele­tes szolgálatot tartanak majd, ahol szaktanácsokkal látják el az érdeklődő dolgozókat. — TÖRÖK SZAKEMBE­REK küldöttsége tett látoga­tást kedden délután hazánk legnagyobb energiatermelő üzemében, a Mátravidéki Erő­műben. A vendégek nagy el­ismeréssel nyilatkoztak az üzem korszerű, modem be­rendezéseiről. — BEFEJEZŐDÖTT a selypi téglagyár teljes villamosítása 160 ezer forintos beruházással. A korszerűsített téglagyár meg­kezdte termelését és napi 25 ezer tégla gyártásával segíti a lakosság építőanyag ellátását, Szemző Flóriánné és Nagy Andrásné kiváló Vöröskeresz­tes aktívák kb 6 ezer forint értékű ruhaneműt gyűjtöttek az árvízkárosultaknak. Az alig pár éves Kottner Juditka sa­játkezűig átadott játékai is közte voltak. FILM DOLLÁRPAPA Május 24-én mutatja be az egri Vörös Csil­lag Filmszínház a legújabb ma­gyar filmvígjá­tékot, a „Dol­lárpapát”. A ferencjózsefi Magyarország urainak „tiszta erkölcseiről” szellemesen és a művészi igaz­ság ’ eszközei­vel rántja le a leplet a ma­gyar filmművé­szetnek ez az új alkotása. A film történetének középpontjá­ban Hoffman Tamás, a gazdag amerikai nagybácsi áll, akiről mindenki azt hiszi, hogy dúsgazdag. — Hazajön Magyarországra és betoppan rokonai körébe, akik millio­mosnak hiszik és ezért elárasztják kegyeikkel és igyekez­nek bizalmába férkőzni, hogy a gazdag örökségből elcsíp­jenek valamit. Sok fordulatos, kacagtató jelenet után kide­rül, hogy Hoffman bácsi nincstelen öreg ember, de a lát­szatra vigyázni kell, hogy a pénz, hatalom és a becsület megmaradjon. így aztán Hoffman bácsit „meghagyják” mil­liomosnak ... PÁRIZS ÉS TAVASZ Május 17— 23-ig a Párizs és tavasz című francia vígjáté­kot tűzte műso­rára a gyöngyö­si Szabadság­mozi. Egyszerű párizsi emberek életéről, szerei­méről, vágyai­ról, és törekvé­seiről szól ez a film. Egy fia­tal házaspárral váratlan örven­detes esemény történt, az asz- szonyka sorsje­gyét 800,000 fr. nyereménnyel kihúzták. A sorsjegy, mielőtt beváltanák, el­tűnik. A sorsjegy utáni nyomozás és az ebből adódó sok ka­land teszi érdekessé a film cselekményét. PT)OZIK rrjŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: 19— 23-ig: Angyallal a hegyekben (csehszlovák) 20- án matiné: Titokzatos hajóroncs (csehszlovák) Egri Bródy Sándor: 19—23-ig: Idegen utas (szovjet) Gyöngyösi Szabadság: 19— 23-ig: Párizs és Tavasz (fran­cia) 20- án délelőtt: Grs a hegyekben (szovjet) Gyöngyösi Puskin: 19—23-g: ördögi kör (német) Hatvani Vörös Csillag: 19— 23-ig: Az első szerelem (olasz­francia) 20- án: Matiné. Harmadik csapás (szovjet) Füzesabony : 19—22-ig: Körhinta (magyar) Pétervására: 19— 20: Volt egyszer egy király (csehszlovák) 22—23: Törvényen kívüli lovag (francia—olasz) 20- án matiné: Tengeri karvaly (szovjet) Az utóbbi időben értékes | vita van kialakulóban az ifjú­ságról, az ifjúság fejlődésének néhány kérdéséről. A vita azt mutatja, hogy ez a téma jelen­tőségének megfelelően széles­körű érdeklődést vált ki me­gyénk társadalmi életében. A szocializmust építő orszá­gokban nagyon fontos kérdés az ifjúság nevelése, mert az ifjúság a nemzet jövője, ami­lyenné neveljük ma, olyan lesz holnap. Örvendetes az az őszinte se­gíteni akarás, amely már ed­dig is megnyilvánult e vitá­ban résztvevő valamennyi hozzászóló részéről. A legtöbb hozzászóló ifjúságunk nevelé­sével, a nevelés különböző kér­déseivel, ifjúságunk magatar­tásában meglévő fogyatékos­ságokkal foglalkozik. Valóban — előfordulnak káros jelensé­gek, itt-ott kirívóbb esetek is. De ha ezeket a kirívó esete­ket eltúloznánk, általánosíta­nánk, helytelen következteté­seket vonnánk le fiatalságunk erkölcsi és politikai arculatá­ról. Azt hiszem, ezzel nem segí­tenénk, ellenkezőleg, megnehe­zítenénk az ifjúság közötti sok­oldalú és bonyolult nevelő­munkát. Ha ifjúságunk jelenlegi hely­zetét akarjuk megismerni, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a kétségtelenül nagy fejlő­dést, amelyet a felszabadulás óta eltelt tizenegy esztendő hozott. Népünk haladó törté­nelme azt mutatja, hogy a ma­gyar ifjúság mindig ott volt, ahol a népért, a nép szabadsá­gáért és függetlenségéért ki kellett állni, s áldozatokat hozni. Az 1848-as ifjúság a 19-es Tanácsköztársaság hős ifjai és a Horthy fasizmus éveiben bátran harcoló kom­munista fiatalok a legdrágáb­bat, az életüket is odaadták a népért, a magyar szabad­ságért és függetlenségért. A felszabadult magyar ifjú­ság az elmúlt 11 év alatt szám­talan példáját adta annak, hogy méltó nagy elődeihez, to­vább folytatja és most megva­lósítja mindazt, amiért Petőfi, Táncsics, Ságvári, Lőwy, Ki­lián stb. harcoltak. 1945—46-ban, amikor szénre volt szüksége a fővárosnak és az induló magyar iparnak az egercsehi bányászok mellett ott voltak a bátor ifjúmunká­sok és felépítették az Eger és Bélapátfalvi vasútvonal szét­rombolt vasúti hídjait. Az ifjúság tíz- és százezrei a kommunista párt hívó sza­vára ott voltak a földosztás­nál, elsők voltak a romba dön­tött ország felépítésénél. S ott vannak ma a szocializmus épí­tésénél is. Az üzemekben, a szántóföldeken, az iskolák pad­jaiban igaz ügyhöz méltó buz­galommal, szívóssággal végzik a hétköznapok rájuk eső rész­feladatait, az „apró” munkát, melynek összeségéből erő ha­talmasodik és jólét fakad. Országszerte híresek a Mát­ravidéki Szénbányászati Tröszt ifjúsági frontbrigádjai, melyek évente többezer tonna szenet adnak terven felül az ország­nak. A DISZ KV. vörös ván­dorzászlajával kitüntetett gyöngyösi Váltógyár ifjúsági brigádjai, az egri Dohány­gyár Oleg Kosejov-brigádja, a vörös zászlóval kitüntetett po­roszlói Béke tsz fiataljai pél­damutatóan élen járnak a ter­vek maradéktalan teljesítésé­ben. Tavaly a párt arra hívta fel a falusi fiatalokat, hogy se­gítsenek az állattenyésztés fej­lesztésében. Heves megye if­júsága 81 silózó brigádot ala­kított s jóval túlteljesítette a kitűzött tervet. Heves megye második helyezést ért el a me­gyék közötti versenyben. Az ifjúságot, a DISZ-istákat ott találjuk az aratásban, ahol időseket és rászorulókat kell segíteni, ott találjuk a cséplő­gépeknél, mindenütt, ahol szor­gos és odaadó munkára van szükség. Az árvíz okozta katasztrófa VITA Merre tart ifjúságunk ? Nagyobb türelemmel, §egíteni akarással foglalkozzunk az ifjúsággal nem maradt válasz nélkül az ifjúság körében. Az úttörők, a DISZ-fiatalok forintjaikat ad­ták. A gyöngyösi járásban az úttörők átlagosan 3.— forintot adtak az árvízsújtotta lako­soknak. S most üzemeinkben, iskoláinkban önkéntes ifjúsági brigádok alakulnak s lelkesen mennek, hogy felépítsék az új Mohács-szigetet. A mi ifjúságunk nemes cé­lokért, a haladásért, népünk életének szebbé tételéért, a béke megvédéséért küzd, har­col, él és dolgozik. Tudja, hogy a szocializmus építése elsősor­ban az ő érdekéért van. Ez lelkesíti ifjúságunkat nagy tettekre, a nehézségek leküzdésére. Ifjúságunk meg­érti és tudja, hogy ma érde­mes élni, dolgozni, családot alapítani és harcolni min­den maradiság és kishitűség ellen. A szocializmus építéséért folytatott bonyolult, sokrétű munkában kialakulnak ifjú­ságunkban az igazi szocialista embert jellemző tulajdonságok. A párt, a nép, a haza szerete- te, az elvtársiasság, a bátorság, a tisztelet a szülők és felnőt­tek iránt. E harc során meg­tanulják becsülni a szocializ­mus építésében elért eredmé­nyeinket. De e munka során az ifjúság követ el hibákat is, mert a mi fiataljaink sem egyformák. A bátrak, az életvidámak, az akaratukban erősek mellett akadnak sopánkodók, fáradt, kétségbeesett fiatalok is. Olya­nok is, akik megbotlanak és rossz útra térnek. A mi ifjúságunk nem él zárt falak között. Ilyen, vagy amo­lyan formában nap mint nap érintkezik a letűnt kapitaliz­mus még meglévő maradvá- j nyaival. A burzsoá önzés, a kapzsiság a felelőtlenség, a könnyű, léha életre való vá­gyás elsősorban ezeket a fia- [ talokat ragadja magával. I Meg lehet-e akadályozni, hogy ezek a sopánkodók, fá­radtak, úgymond „rossz útra tért” fiatalok vépképpen el­vesszenek? Úgy gondolom, fel­tétlenül meg lehet akadályozni. A DISZ, a szülők, a társa­dalom valamennyi dolgozójá­nak kötelessége, hogy saját lá­bukra állítsák ezeket a fiata­lokat s azokat, akiket látják, hogy megbotlottak, ne enged­jék, hogy elessenek. Ne en­gedjünk a legszűkebb környe­zetünkben sem. úgy, mint más helyen, egyetlen fiatalt sem eltévelyedni. Igyekezzünk mi­nél több fiatalt, fiút és lányt bátorrá, életvidámmá, akara­tukban törhetetlenné, győzni akarásukban erőssé formálni, nevelni. Sok esetben megtörténik, hogy a felnőttek vonaton, vagy nyilvános helyen megbotrán- kozva beszélnek egyes fiatalok viselkedéséről, ahelyett, hogy a megfelelő módon rendre utasí­tanák őket, megállapítják: „ez a mai ifjúság”. Nem akarok a fiatalok „vé­dőügyvédje” lenni, de úgy gon­dolom, ilyenkor jó lenne, ha az idősebbek saját ifjúságunkra gondolnának és nagyobb türe­lemmel, segíteni akarással igyekeznének az ilyen fiatalo­kon segíteni. Ha ifjúságunk hibáiról be­szélünk, nem szabad elhall­gatnunk azt, hogy a felnőttek sok esetben rossz példával jár­nak elől. Gondoljunk csak ar­ra, hogy fiatal korunkban mi­lyen hamar lelkesedtünk és milyen könnyen megsértőd­tünk. Sok esetben előfordul, hogy a felnőttek durva, leki­csinylő beszédükkel megsértik a fiatalok önérzetét, elhidegí- tik őket maguktól. A fiatalok pedig keresik a szépet, a jót, nagy hatással van rájuk min­den, ami új, és követni akar­ják a felnőttek példáját. Mi­előtt tehát pálcát törnénk az ifjúság felett, gondoljunk ar­ra, hogy vajon megtettünk-e mindent az ő nevelésükért? Sok gazdasági és állami ve­zető panaszkodik arról, hogy a fiatalok nem dolgoznak elég lelkesedéssel a termelésben. De vajon hányszor hívták össze külön a fiatalokat egy- egy nagyobb feladat előtt, hányszor bízták meg őket üze­mük, vállalatuk becsületének, dicsőségének megszerzésével, vagy megtartásával. Hányszor dicsérték meg őket a jól vég­zett munka után? És hány­szor buzdították őket újabb feladatok elvégzésére? Ahol ezt megtették, ott az eredmény nem maradt el. A gyöngyösi Váltógyárban megbecsülik a fiatalokat és bátran számítanak munkájuk­ra. Segítik őket, szeretettel veszik körül. Az ilyen bánás­mód eredménye az például Kiskörén, hogy egy szóra a fiatalok önkéntes munkával szépítik, csinosítják falujukat. Oláh elvtársat, a községi párt- bizottság titkárát, mint édes­apjukat, úgy veszik körül a fiatalok, mert segíti, buzdítja őket, meghallgatja panaszai­kat, törődik apró kis ügyeik­kel. Együtt van velük munká­ban és a szórakozásban. Ügy gondolom, hogy az út, amelyen megyénkben ifjúsá­gunk elindult, helyes, csak gyorsítanunk kell az iramot, igazgatni kell az utat. A pártszervezetek segít­ségével jobban össze kell han­golni a DISZ és az ifjúság ne­velésével foglalkozó társadal­mi és tömegszervezetek mun­káját. Necsak frázis legyen az a jelszó, hogy „Az ifjúság ne­velése társadalmi ügy”, hanem valamennyi szervezet, az egész társadalom minden eszközzel gyakorlatban hajtsa végre azt. Csakis az őszinte, közös erő­feszítés hozhatja meg a gyü­mölcsét. A közös erőfeszítések eredménye az is, hogy az el­múlt két év során eddig soha nem tapasztalt arányban — és hozzá tehetjük — jó színvo­nalban bontakozott ki Heves megyében az ifjúság kultúrális tevékenysége. Különösen szé­pen fejlődik az ifjúság ének, zene és népi tánckultúrája. Tovább kell dolgoznunk ezen a téren közösen a falusi és üzemi ifjúság körében. Sokkal jobban ki kell hasz­nálnunk az ifjúság nevelésé­ben megyénk haladó történel­mi múltját és nem utolsó sor­ban Heves megye gyönyörű és gazdag természeti szépségeit. Csak az szeretheti igazán hazáját, aki ismeri is azt. Nem mondhatjuk el, hogy ifjúsá­gunk jól ismeri szép megyén­ket, a Mátrát, a Bükköt és épülő szocializmusunk vívmá­nyait. Véleményem szerint nagyon célszerű, hogy a DISZ és a kü­lönböző szervek körzeti és já­rási találkozókat, majálisokat szerveznek megyénk szép tá­jain. De még helyesebb lenne, ha a DISZ alapszervezetek, a MÖHOSZ, a sportkörök, az is­kolák kezdeményeznének ön­állóan túrákat, kiránduláso­kat A túrák, a kirándulások nemcsak munka utáni felüdü­lést, a tájak megismerését se­gítik, fel lehet használni azo­kat az ifjúság nevelésére is. Nem véletlen, hogy a KIMSZ éppen a hétvégi túrákra és ki­rándulásokra olyan nagy gon­dot fordított. A versek, s az olyan dalok, mint az „Elől já­runk a harcban és bátran tá­madunk” az elnyomók elleni kérlelhetetlen harcra buzdítot­ták a fiatalokat. Nagy Sándor, Eger

Next

/
Thumbnails
Contents