Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-19 / 39. szám

4

NÉPÚJSÁG

1956. május 19. Szombat

A szinház közelebbi terveiről

A Gárdonyi Géza Színház az „Aranyhintó” vasárnap tartott utolsó előadásában Egerben lényegében befejezte az évadot. (Erről az előadásról egyébként hangfelvételt készített a rádió, június elején közvetíti ) Egerben tíz bemutatót tervezett a színház és az „Aranyhintó” volt a tizedik. Ezzel a bérlők iránt 'vállalt kötelezettségének is eleget tett Az év elején hirdetett műsortervtől csak két pontban tért el: a „Mágnás Miska” helyett az „Ar any hintó” -t, Vizinczei István „Az utolsó szó” c. darabja helyett pedig az „Idegen gyermeket” játszotta. Műsorterv szerint megvolt a „János vitéz”, a „Pacsirta?’, a „Két évi mátkaság”, az „Annuska” az „Álarc nélkül”, a „Nászutazás” és a „Vízkereszt’ bemutatója A színház viszonylag jobb műsortervet teljesített, mint amit a bérleti plakáton ígért.

Megkérdeztük a színház vezetőségét további terveiről. Elmondották, hogy a tulajdonképpeni színházi évadot Egerben befejezték, de a tájelőadásokat még nem, mivel a téli hónapokban a nagy hideg és a megbetegedések következtében néhány előadás elmaradt, ezeket most úgy pótolják, hogy júniusban két színdarabbal tájolnak egyszerre. A társulat egy része Budapestre készül, a június első felében tartandó fesztiválra.

Mindezeken kívül a színház tavaszi vidám műsor keretében rövidesen bemutat négy színdarabot, részben az idegen- forgalom, nagyrészt pedig az egri közönség kedvéért, amely megszokta, hogy tavasszal és kora nyáron a miskolci Déryné Színház vendégszerepei Egerben. Ez a négy darab a következő: Szigligeti Ede: „A mama” c, vígjátéka, Kálmán Imre: ,,Zsuzsi kisasszony” c.

operettje, Tabi László „A kalóz” c. komédiája és Eduardo de Filippo olasz író „Vannak j még kísértetek” c. bohózata.

, Erre a négy előadásra a színház újfajta kötött és szabad bérletet bocsát ki. A négy da- I rab táj előadások keretében is I színre kerül a megyében.

HiusJi

Naptár

Május 19. 1906-ban általános

sztrájk tört ki Nagykanizsán.

Május 20. 1506-ban, 450 éve halt meg Kolumbus Kristóf.

Május 21. 100 éve, 1856-ban született Strobl Alajos szobrász.

— A DORMÁND1 ÁLLAMI GAZDASÁG üzemegységeiben lelkes munkaverseny kezdődött a pártsajtó elterjesztésére. Vállalták többek között, hogy május 10-ig 50 dolgozó asztalára juttatják el a párt lapját.

(Karlik Pál)

— NOSZVAJ községben ülésezett az egri Járási Tanács VB-a, Az elnöki beszámoló után a községi tanács tömegkapcsolatának és a község gyámügyi helyzetének problémáit vizsgálták meg a jelenlevők.

Ezen a héten az eddigiektől eltérő rejtvény versenyt indítunk. Kérdéseket teszünk jel, amelyeknek megoldásában nem segít sem a tudás, sem a lexikon, csakis a gondolkozás, a következtetés. A verseny három fordulós lesz, a megfejtéseket, éppúgy mint eddig, pontozzuk és az utolsó forduló után jutalmazzuk a megfejtőket. Egy megfejtő csak egy név alatt pályázzon!

1. Hajótörött él egy szigeten. Egy este azt veszi észre, hogy tűz támadt a sziget déli végén és mivel erős déli szél fúj, a tűz — a sziget egész szélességében — sebesen közeledik felé a magas, száraz fűben. A sziget növényzete egyenletes, sehol egy nagyobb kopár rész, ahol meghúzódhatna. A tűz előreláthatólag nyolc-tíz óra múlva elér a sziget közepéig, ahol a hajótörött tartózkodik, s onnan tovább terjedvén észak felé, letarolja az egész

szigetet. Csónak nincs, szerszáma nincs, amellyel tutajt fabrikálhatna, ráadásul úszni sem tud. A hajótörött még sem veszti el a fejét. Cigarettára gyújt és elgondolkozva néz dél felé, ahonnan pernyét szór arcába a szél. Aztán hirtelen fejére csap: megvan a menekülés.

Aki megmondja, hogyan menekülhet meg a hajótörött, öt pontot kap.

2. Egy öreg katona beköszönt egy házba, s ott egy fiatal lányt talál. A katona kérdezgeti erről-arról, a lány ugyancsak talányos feleleteket ad. Mi a neved? — kérdi a katona. — Hátulról ugyanaz, mint elölről, a közepe dupla — feleli a lány. — Anyád mit csinál? — Föl-alá-t.... Hát az apád? — Vadászik az erdőn. Amit nem fog meg, hazahozza, amit megfog, nem hozza haza. — Hát a nénéd? — Siratja a tavalyi örömét. — Hány éves

vagy? — Vagyok, amennyi vagyok, anyám mégegyszer any- nyi, apám öttel több. Együtt éppen százévesek vagyunk...

Aki megfejti a lány válaszait, összesen 10 pontot kap.

3. Mekkába indul egy arab. Ahogy megy, mendegél, egy helyen kettéágazik az út. Nem tudja, melyiken kell továbbmennie. Két ember üldögél az útkereszteződésnél. Előre figyelmeztették, hogy ezzel a két emberrel fog találkozni. Az egyik mindig igazat mond, a másik mindig hazudik. Csakhogy az arab nem tudja, hogy az előtte üldögélő két ember közül melyik az igazmondó és melyik a hazug. Akár az egyiket, akár a másikat szólítja meg, csupán egyetlen kérdést tehet fel. Melyik kérdés az, amelyre — akár az igazmondó, akár a hazug volt, aki válaszolt — megtudja, melyik út vezet Mekkába?

A helyes megfejtés 10 pont.

A kérdésekre világosan és szabatosan válaszoljunk. Gondoljunk végig mindent, a kínálkozó könnyű megoldás nem mindig a helyes.

Beküldési határidő május 24, délig.

— CSÜTÖRTÖKÖN délután a Tervhivatal, az Építőipari Minisztérium képviselői és az üzem élenjáró műszaki és fizikai dolgozóinak jelenlétében nagy aktívaülésen vitatták meg a Bélapátfalvi Cementgyár második ötéves tervének javaslatát. Az üzem dolgozói közül többen igen figyelemreméltó javaslatokat tettek a kapacitás napi 40 vagonnal való növelésére, a világszerte híres fehér cement gyártására, az önköltség csökkentésére s az üzem portalanítására, egészségvédelmére vonatkozólag.

— TÖBB ÜJ GYÁRTMÁNY prototípusát készítették el a napokban az Egri Gyermekkocsikészítő Vállalat tervezői. Ezek között most kerülnek bemutatásra a gyermekrekamié, a háromkerekű gyermekkerékpár, a hordozható kisméretű házi hűtőszekrény, háromféle gyermek mélykocsi és háromféle sportkocsi mintapéldányai.

— A MŰSZAKI ÉLET és kultúra fellendítése céljából többezer forintos költséggel most rendezték be a Bélapátfalvái Cementgyár műszaki

klubszobáját. Az új bútorokkal és a nagy szakkönyvtárral ellátott helyiségben es- ténkint a műszakiak ügyeletes szolgálatot tartanak majd, ahol szaktanácsokkal látják el az érdeklődő dolgozókat.

— TÖRÖK SZAKEMBEREK küldöttsége tett látogatást kedden délután hazánk legnagyobb energiatermelő üzemében, a Mátravidéki Erőműben. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak az üzem korszerű, modem berendezéseiről.

— BEFEJEZŐDÖTT a selypi téglagyár teljes villamosítása 160 ezer forintos beruházással. A korszerűsített téglagyár megkezdte termelését és napi 25 ezer tégla gyártásával segíti a lakosság építőanyag ellátását,

Szemző Flóriánné és Nagy Andrásné kiváló Vöröskeresztes aktívák kb 6 ezer forint értékű ruhaneműt gyűjtöttek az árvízkárosultaknak. Az alig pár éves Kottner Juditka sajátkezűig átadott játékai is közte voltak.

FILM

DOLLÁRPAPA

Május 24-én mutatja be az egri Vörös Csillag Filmszínház a legújabb magyar filmvígjátékot, a „Dollárpapát”. A ferencjózsefi Magyarország urainak „tiszta erkölcseiről” szellemesen és a művészi igazság ’ eszközeivel rántja le a leplet a magyar filmművészetnek ez az új alkotása. A film történetének középpontjában Hoffman Tamás, a gazdag amerikai nagybácsi áll, akiről mindenki azt hiszi, hogy dúsgazdag. — Hazajön Magyarországra és betoppan rokonai körébe, akik milliomosnak hiszik és ezért elárasztják kegyeikkel és igyekeznek bizalmába férkőzni, hogy a gazdag örökségből elcsípjenek valamit. Sok fordulatos, kacagtató jelenet után kiderül, hogy Hoffman bácsi nincstelen öreg ember, de a látszatra vigyázni kell, hogy a pénz, hatalom és a becsület megmaradjon. így aztán Hoffman bácsit „meghagyják” milliomosnak ...

PÁRIZS ÉS TAVASZ

Május 17—

23-ig a Párizs és tavasz című francia vígjátékot tűzte műsorára a gyöngyösi Szabadságmozi. Egyszerű párizsi emberek életéről, szereiméről, vágyairól, és törekvéseiről szól ez a film. Egy fiatal házaspárral váratlan örvendetes esemény történt, az asz- szonyka sorsjegyét 800,000 fr.

nyereménnyel kihúzták. A sorsjegy, mielőtt beváltanák, eltűnik. A sorsjegy utáni nyomozás és az ebből adódó sok kaland teszi érdekessé a film cselekményét.

PT)OZIK rrjŰSORA:

Egri Vörös Csillag Filmszínház:

19— 23-ig: Angyallal a hegyekben (csehszlovák)

20- án matiné: Titokzatos hajóroncs (csehszlovák)

Egri Bródy Sándor:

19—23-ig: Idegen utas (szovjet) Gyöngyösi Szabadság:

19— 23-ig: Párizs és Tavasz (francia)

20- án délelőtt: Grs a hegyekben

(szovjet)

Gyöngyösi Puskin:

19—23-g: ördögi kör (német)

Hatvani Vörös Csillag:

19— 23-ig: Az első szerelem (olaszfrancia)

20- án: Matiné. Harmadik csapás

(szovjet)

Füzesabony :

19—22-ig: Körhinta (magyar)

Pétervására:

19— 20: Volt egyszer egy király (csehszlovák)

22—23: Törvényen kívüli lovag

(francia—olasz)

20- án matiné: Tengeri karvaly

(szovjet)

Az utóbbi időben értékes | vita van kialakulóban az ifjúságról, az ifjúság fejlődésének néhány kérdéséről. A vita azt mutatja, hogy ez a téma jelentőségének megfelelően széleskörű érdeklődést vált ki megyénk társadalmi életében.

A szocializmust építő országokban nagyon fontos kérdés az ifjúság nevelése, mert az ifjúság a nemzet jövője, amilyenné neveljük ma, olyan lesz holnap.

Örvendetes az az őszinte segíteni akarás, amely már eddig is megnyilvánult e vitában résztvevő valamennyi hozzászóló részéről. A legtöbb hozzászóló ifjúságunk nevelésével, a nevelés különböző kérdéseivel, ifjúságunk magatartásában meglévő fogyatékosságokkal foglalkozik. Valóban — előfordulnak káros jelenségek, itt-ott kirívóbb esetek is. De ha ezeket a kirívó eseteket eltúloznánk, általánosítanánk, helytelen következtetéseket vonnánk le fiatalságunk erkölcsi és politikai arculatáról.

Azt hiszem, ezzel nem segítenénk, ellenkezőleg, megnehezítenénk az ifjúság közötti sokoldalú és bonyolult nevelőmunkát.

Ha ifjúságunk jelenlegi helyzetét akarjuk megismerni, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a kétségtelenül nagy fejlődést, amelyet a felszabadulás óta eltelt tizenegy esztendő hozott. Népünk haladó történelme azt mutatja, hogy a magyar ifjúság mindig ott volt, ahol a népért, a nép szabadságáért és függetlenségéért ki kellett állni, s áldozatokat hozni. Az 1848-as ifjúság a 19-es Tanácsköztársaság hős ifjai és a Horthy fasizmus éveiben bátran harcoló kommunista fiatalok a legdrágábbat, az életüket is odaadták a népért, a magyar szabadságért és függetlenségért.

A felszabadult magyar ifjúság az elmúlt 11 év alatt számtalan példáját adta annak, hogy méltó nagy elődeihez, tovább folytatja és most megvalósítja mindazt, amiért Petőfi, Táncsics, Ságvári, Lőwy, Kilián stb. harcoltak.

1945—46-ban, amikor szénre volt szüksége a fővárosnak és az induló magyar iparnak az egercsehi bányászok mellett ott voltak a bátor ifjúmunkások és felépítették az Eger és Bélapátfalvi vasútvonal szétrombolt vasúti hídjait.

Az ifjúság tíz- és százezrei a kommunista párt hívó szavára ott voltak a földosztásnál, elsők voltak a romba döntött ország felépítésénél. S ott vannak ma a szocializmus építésénél is. Az üzemekben, a szántóföldeken, az iskolák padjaiban igaz ügyhöz méltó buzgalommal, szívóssággal végzik a hétköznapok rájuk eső részfeladatait, az „apró” munkát, melynek összeségéből erő hatalmasodik és jólét fakad.

Országszerte híresek a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt ifjúsági frontbrigádjai, melyek évente többezer tonna szenet adnak terven felül az országnak. A DISZ KV. vörös vándorzászlajával kitüntetett gyöngyösi Váltógyár ifjúsági brigádjai, az egri Dohánygyár Oleg Kosejov-brigádja, a vörös zászlóval kitüntetett poroszlói Béke tsz fiataljai példamutatóan élen járnak a tervek maradéktalan teljesítésében.

Tavaly a párt arra hívta fel a falusi fiatalokat, hogy segítsenek az állattenyésztés fejlesztésében. Heves megye ifjúsága 81 silózó brigádot alakított s jóval túlteljesítette a kitűzött tervet. Heves megye második helyezést ért el a megyék közötti versenyben. Az ifjúságot, a DISZ-istákat ott találjuk az aratásban, ahol időseket és rászorulókat kell segíteni, ott találjuk a cséplőgépeknél, mindenütt, ahol szorgos és odaadó munkára van szükség.

Az árvíz okozta katasztrófa

VITA

Merre tart ifjúságunk ?

Nagyobb türelemmel, §egíteni akarással foglalkozzunk az ifjúsággal

nem maradt válasz nélkül az ifjúság körében. Az úttörők, a DISZ-fiatalok forintjaikat adták. A gyöngyösi járásban az úttörők átlagosan 3.— forintot adtak az árvízsújtotta lakosoknak. S most üzemeinkben, iskoláinkban önkéntes ifjúsági brigádok alakulnak s lelkesen mennek, hogy felépítsék az új Mohács-szigetet.

A mi ifjúságunk nemes célokért, a haladásért, népünk életének szebbé tételéért, a béke megvédéséért küzd, harcol, él és dolgozik. Tudja, hogy a szocializmus építése elsősorban az ő érdekéért van.

Ez lelkesíti ifjúságunkat nagy tettekre, a nehézségek leküzdésére. Ifjúságunk megérti és tudja, hogy ma érdemes élni, dolgozni, családot alapítani és harcolni minden maradiság és kishitűség ellen.

A szocializmus építéséért folytatott bonyolult, sokrétű munkában kialakulnak ifjúságunkban az igazi szocialista embert jellemző tulajdonságok. A párt, a nép, a haza szerete- te, az elvtársiasság, a bátorság, a tisztelet a szülők és felnőttek iránt. E harc során megtanulják becsülni a szocializmus építésében elért eredményeinket.

De e munka során az ifjúság követ el hibákat is, mert a mi fiataljaink sem egyformák. A bátrak, az életvidámak, az akaratukban erősek mellett akadnak sopánkodók, fáradt, kétségbeesett fiatalok is. Olyanok is, akik megbotlanak és rossz útra térnek.

A mi ifjúságunk nem él zárt falak között. Ilyen, vagy amolyan formában nap mint nap érintkezik a letűnt kapitalizmus még meglévő maradvá- j nyaival. A burzsoá önzés, a kapzsiság a felelőtlenség, a könnyű, léha életre való vágyás elsősorban ezeket a fia- [ talokat ragadja magával.

I Meg lehet-e akadályozni, hogy ezek a sopánkodók, fáradtak, úgymond „rossz útra tért” fiatalok vépképpen elvesszenek? Úgy gondolom, feltétlenül meg lehet akadályozni.

A DISZ, a szülők, a társadalom valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy saját lábukra állítsák ezeket a fiatalokat s azokat, akiket látják, hogy megbotlottak, ne engedjék, hogy elessenek. Ne engedjünk a legszűkebb környezetünkben sem. úgy, mint más helyen, egyetlen fiatalt sem eltévelyedni. Igyekezzünk minél több fiatalt, fiút és lányt bátorrá, életvidámmá, akaratukban törhetetlenné, győzni akarásukban erőssé formálni, nevelni.

Sok esetben megtörténik, hogy a felnőttek vonaton, vagy nyilvános helyen megbotrán- kozva beszélnek egyes fiatalok viselkedéséről, ahelyett, hogy a megfelelő módon rendre utasítanák őket, megállapítják: „ez a mai ifjúság”.

Nem akarok a fiatalok „védőügyvédje” lenni, de úgy gondolom, ilyenkor jó lenne, ha az idősebbek saját ifjúságunkra gondolnának és nagyobb türelemmel, segíteni akarással igyekeznének az ilyen fiatalokon segíteni.

Ha ifjúságunk hibáiról beszélünk, nem szabad elhallgatnunk azt, hogy a felnőttek sok esetben rossz példával járnak elől. Gondoljunk csak arra, hogy fiatal korunkban milyen hamar lelkesedtünk és

milyen könnyen megsértődtünk. Sok esetben előfordul, hogy a felnőttek durva, lekicsinylő beszédükkel megsértik a fiatalok önérzetét, elhidegí- tik őket maguktól. A fiatalok pedig keresik a szépet, a jót, nagy hatással van rájuk minden, ami új, és követni akarják a felnőttek példáját. Mielőtt tehát pálcát törnénk az ifjúság felett, gondoljunk arra, hogy vajon megtettünk-e mindent az ő nevelésükért?

Sok gazdasági és állami vezető panaszkodik arról, hogy a fiatalok nem dolgoznak elég lelkesedéssel a termelésben.

De vajon hányszor hívták össze külön a fiatalokat egy- egy nagyobb feladat előtt, hányszor bízták meg őket üzemük, vállalatuk becsületének, dicsőségének megszerzésével, vagy megtartásával. Hányszor dicsérték meg őket a jól végzett munka után? És hányszor buzdították őket újabb feladatok elvégzésére? Ahol ezt megtették, ott az eredmény nem maradt el.

A gyöngyösi Váltógyárban megbecsülik a fiatalokat és bátran számítanak munkájukra. Segítik őket, szeretettel veszik körül. Az ilyen bánásmód eredménye az például Kiskörén, hogy egy szóra a fiatalok önkéntes munkával szépítik, csinosítják falujukat. Oláh elvtársat, a községi párt- bizottság titkárát, mint édesapjukat, úgy veszik körül a fiatalok, mert segíti, buzdítja őket, meghallgatja panaszaikat, törődik apró kis ügyeikkel. Együtt van velük munkában és a szórakozásban.

Ügy gondolom, hogy az út, amelyen megyénkben ifjúságunk elindult, helyes, csak gyorsítanunk kell az iramot, igazgatni kell az utat.

A pártszervezetek segítségével jobban össze kell hangolni a DISZ és az ifjúság nevelésével foglalkozó társadalmi és tömegszervezetek munkáját. Necsak frázis legyen az a jelszó, hogy „Az ifjúság nevelése társadalmi ügy”, hanem valamennyi szervezet, az egész társadalom minden eszközzel gyakorlatban hajtsa végre azt.

Csakis az őszinte, közös erőfeszítés hozhatja meg a gyümölcsét. A közös erőfeszítések eredménye az is, hogy az elmúlt két év során eddig soha nem tapasztalt arányban — és hozzá tehetjük — jó színvonalban bontakozott ki Heves megyében az ifjúság kultúrális tevékenysége. Különösen szépen fejlődik az ifjúság ének, zene és népi tánckultúrája. Tovább kell dolgoznunk ezen a téren közösen a falusi és üzemi ifjúság körében.

Sokkal jobban ki kell használnunk az ifjúság nevelésében megyénk haladó történelmi múltját és nem utolsó sorban Heves megye gyönyörű és gazdag természeti szépségeit.

Csak az szeretheti igazán hazáját, aki ismeri is azt. Nem mondhatjuk el, hogy ifjúságunk jól ismeri szép megyénket, a Mátrát, a Bükköt és épülő szocializmusunk vívmányait.

Véleményem szerint nagyon célszerű, hogy a DISZ és a különböző szervek körzeti és járási találkozókat, majálisokat szerveznek megyénk szép tájain. De még helyesebb lenne, ha a DISZ alapszervezetek, a MÖHOSZ, a sportkörök, az iskolák kezdeményeznének önállóan túrákat, kirándulásokat

A túrák, a kirándulások nemcsak munka utáni felüdülést, a tájak megismerését segítik, fel lehet használni azokat az ifjúság nevelésére is.

Nem véletlen, hogy a KIMSZ éppen a hétvégi túrákra és kirándulásokra olyan nagy gondot fordított. A versek, s az olyan dalok, mint az „Elől járunk a harcban és bátran támadunk” az elnyomók elleni kérlelhetetlen harcra buzdították a fiatalokat.

Nagy Sándor, Eger