Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-16 / 38. szám

1956. májas 16. szerda

NÉPÚJSÁG

à

Miért nem javul a szarvasmarha tenyésztés Nagyrédén

A Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottsága nemrégiben felhívással fordult megyénk dolgozóihoz a szarvasmarhatenyésztés továbbjaví- tására. A felhívás megállapította, hogy az elmúlt évben fejlődést tapasztalhatunk a számszerűségben és minőségben is, de ez a szükséglethez képest még mindig kevés. Ezen a téren legelmaradottabb járásunk a gyöngyösi, ennek is utolsó községe: Nagyréde. A járási főállattenyésztő részletes adatokkal szolgál.

Nagyréde 1955 március 1-én: 350 ló, 213 szarvasmarha, ebből 94 tehén.

Ugyanitt 1956 március 1-én: 324 ló, 262 szarvasmarha s maradt a 94 tehén.

Vázolva, tömör számokban így néz ki itt a helyzet akkor, amikor népünknek több hús, több tej kellene. A tehénállomány nem növekszik, sőt már a borjútól igyekeznek szabadulni. S mag nélkül persze, hogy nincs termés.

Mi az oka ennek a súlyos helyzetnek? Látszólag olyan valami, aminek semmi köze nincs az állattenyésztéshez. A nagyrédeiek főfoglalkozása az utóbbi évek óta a szőlőoltvány- termelés. Aki valamennyire is ismerős a szőlészetben, tudja, hogy az oltványiskolázás az első, a kezdeti munkákat kivéve nem nehéz, nincs sok baj vele, viszont ősszel igen jól fizet, s egyszerre. Aránylag kevés utána a kiadás is, mert szerződéskötéskor kapnak vesz- szőt. Ezért érvelnek így: a jószághoz akár vasárnap van, akár hétköznap, reggel és este menni kell. Aztán a takarmányvásárlás, tej beadás, legelőpénz, örökösen van utána kiadás. A jövedelme pedig teljesen elaprózódik, naponta van tej-termékek, de nagyobb családnál eladásra nem is jut belőle. Sebők András szerint egyenesen ráfizetéses Hogy így a legjobb trágyából kevés van? Ezen igazán nem bánkódnak. Az oltványhoz megfelel a műtrágya is, ami istállótrágya. a kertészethez, palántákhoz kell. az kerülközik a ló alól. van belőle szép számmal. Kettőt is tartanak. Ettől nem sajnálják a drága takarmányt. Örömmel felnevelik a csikót is, csak kéznél legyen, ha korai paradicsomot, meg a többi kertészeti terményt vinni kell oda, ahol legnagyobb az ára.

A legtöbb, akinek nincs tehene. nem is töri magát azon, hogy legyen. Ezért esik baja a borjúnak, hogy előbb-utóbb kényszervágni kell, ezért nem szaporodott a fejőstehenek száma egy év alatt eggyel sem. Nagyon sokan olyanok se tartanak tehenet, akiknél a háború előtt, sőt utána is kettőhárom volt. A községi párttitkár mondta: ezelőtt három évvel a mi utcánkban minden második háznál találhattunk, most jó, ha az egész soron van három. S mikor egy rendelet értelmében néhány nagvobb földdel bíró gazdát kötelezni akartunk a tehéntartásra, a járási tanács nevetségesen kis összeggel büntette meg őket, amit inkább kifizettek, megjegyezve: „még így is jobban járunk”.

Pedig a tehénhiányt — túl a hús- és tejszükségleten — a nagyrédei határ is megbosz- szúlta — s erről, sajnos, a népnevelők nem beszelnek. Ilyen kiváló talajban búzából 5.4, kukoricából 16—17, árpából alig 7 mázsa volt múlt évben az átlag. Ennek egyik fontos oka, hogy évenkint csak 250— 300 holdra jut istállótrágya, meg annyi területre műtrágya, amennyire az éppen elég. Aztán, ha úgy járnak, mint az idén is, hogy a műtrágya eddig még csak Ígéret, akkor ti- zedrésze terület sem kapja meg a kívánt tápanyagpótlást. Csak a három, fent említett terménynél nézzük meg a veszteséget. Jól istállótrágyázva meg lett volna Búzából a 10, kukoricából a 25 és árpából a 9 mázsa. Ilyen eredményekkel számolva, a rédei gazdák fejenként átlagosan 3000 forintot vesztettek.

Tudvalévő, hogy a községnek 1956-ban 50 darabbal kell növelni a tehénállományt, erre megvan a lehetősége, csupán a módját kell megkeresni. Arról van-e szó, hogy Nagyré- dén a szarvasmarhatenyésztés miatt szüntessék meg a jól jövedelmező oltványtermelést? Korántsem erről, mert ezzel

igen komoly kárt okoznának. Szükség van a nagyrédeiek kiváló szőlészeti tudására és gyakorlatára, az általuk termelt oltványféleségek könnyen országszerte híressé tehetik ezt a vidéket, nagy részük lehet majd az új ötéves tervben előirányzott szőlőtelepítéseknél, a kiöregedett tőkék pótlásánál. Tehát ezt a munkát inkább fejleszteni és könnyíteni kell, mintsem elsorvasztani. Ezért kapott földforgatáshoz Sztali- nyecet két tsz-ük: a Munka és a nemrégen alakult Győzelem. S maguk az egyéniek számolták ki, hogy a gép naponta 60—70 ember munkáját végzi el.

De a tsz-ek nemcsak az oltványban, hanem a szarvasmarhatenyésztésben is felismerték már a jövedelmezőséget. Hogy mást ne mondjunk, a Munka Tsz-nek 12 fejőstehene van (földterületéhez képest bár még ez is kevés) s az új csoport is 15 tehenet számít vásárolni. Meg kell mondani, hogy az atkári Micsurin, vagy a füzesabonyi Petőfinél, ahol már szaktudással kezelik az állatokat, a tehenészet 160—170 ezer forint jövedelmet ad. Többnyire tejpénzből osztják az előlegeket és nem is keveset. S nem jelent nagyobb elfoglaltságot. Két-három embert megbíznak a tehenek gondozásával, a többi dolgozhat a szőlőkben, vagy a szántón. Egyénileg se költséges, a közösben meg aztán különösen kifizetődő a borjúnevelés. Persze: többe jön hathónapos, egy

éves korára, ha addig az anyja alá engedik, s felügyelet nélkül annyit szopik, amennyit kíván. Viszont a termelőszövetkezeteknél, mint ismeretes, fölözött tejjel, szakszerűen táplálják a növendékállatot, ami a súlyra is igen serkentőleg hat. Éves korára könnyen lehet extrán minőség, ezért ökör és növendékállatnál kilónként 10 forint szabadárat fizetnek — ez maga 3—3 ezer forint. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy igy fele annyi költséggel, jóval eredményesebb a borjúnevelés, s ezt megtehetik az egyéni gazdák is.

Amennyire az etetéstől függ a borjú nevelése, legalább any- nyira a takarmányozás dönti el, mit jövedelmez a fejőstehén. Olyan ez, mint egy erszény. Ha teszünk bele pénzt, vehetünk is ki belőle. A rédei gazdák előtt nagy tekintélynek örvendő Fodor János, aki szűk három holdra tehenet és növendékborjút is tart, a változatos, jó minőségű takarmányetetéssel érte el, hogy most bátran kijelentheti: a tehén aranyat ér. így folytatja: — A szarvasmarha nem nyomban jövedelmez. Nem egyszerre ad 15—20 ezer forintot, hanem apródonkint tej, túró, vaj, trágya formájában. — Meg is nézheti bárki Fodorék termésátlagait. Ugyanígy van a termelőszövetkezetnél. Bár eddig nem állt módjukban jó tejelő fajtákat beszerezni, de a meglévőktől soha nem vonják el a takarmányt eladásra, vagy pedig a lovak etetésére. A községnek legelő, kaszáló, pillangós és szemes takarmány bőségesen biztosított, sőt évente három-négyszáz mázsát el is adnak, túl a lovakkal megetetett mennyiségen. (Egy évre egy szarvasmarha 1740 kiló keményítőt, benne 286 kiló emészthető fehérjét, egy ló 1883 kiló keményítőt, benne 319 kiló emészthető fehérjét fogyaszt). Tehát élelmezés szempontjából lehetőség van a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére, a hogyanra pedig pedig csak ennyit válaszolhatunk: ha igazán jövedelmezően akarják, akkor közösen. Ehhez a tsz-nek is szeretettel, s nem idegenkedve kell fogadni az érdeklődőket.

A község vezetői gyűléseken és egyénileg elbeszélgetve, gyakran agitálnak a szarvasmarhatenyésztés mellett, noha a legjobb agitáció, a példamutatás nem mindegyiküknél tapasztalható. A járási szervek is jól tudják, mennyire tarthatatlan állapotok vannak a községekben, de hát akad ennél „fontosabb” elintézni való is. Agócs István járási főállattenyésztőtől megkérdeztem: mikor volt kint Nagyrédén?

Sajnos, elég régen — válaszolta. — Kifullaszt a sok papírmunka. Éppen most fejez- j tem be egy jelentést a szarvas- ! marhafejlesztésről. Ez négy na- : pomat vette igénybe.

I A gazdákat meggyőző helyes ■ érvelés helyett megint csak a ! papírmunka. Ebből így nem lesz borjú, tehén.

I Dobai Margit

1,200.QG9 katonát szerel le a szovjet kormány

A szovjet kormány hatalmas jelentőségű leszerelési kezdeményezése

Az NDK területén állomásozó szovjet haderő részleges leszerelése — Tovább csökken a katonai költségvetés

Tolijegyzetek

A Szovjetunió külügyminisztériumának Szmolenszk-téri palotájában hétfőn este fél kilenckor a szovjet és a külföldi sajtó képviselői előtt ismertették a szovjet kormány új leszerelési kezdeményezését. Az úgynevezett Kék-teremben mintegy 60 külföldi és szovjet újságíró részére llji- csov elvtárs, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője adott tájékoztatást.

A Szovjetunió kormányának nyilatkozata a leszerelés kérdésében hangsúlyozza, hogy a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett új fejlődés milyen örvendetes eredményeket hozott. A szovjet kormány azért, hogy még inkább elősegítse a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődését, elhatározta, hogy 1957. május 1-ig újabb egymillió 200 ezer fővel csökkenti a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. Az NDK területén jelentős csapategységekét oszlat fel, s ezzel több mint 30 ezer embert szerel le.

Feloszlatja a Szovjetunió katonai iskoláinak egyes részlegeit. Használaton kívül helyez 375 hadihajót, csökenti a hadikiadásokat, a leszerelt katonákat a békés alkotó munkában alkalmazza.

A külföldi sajtó megjelent képviselőire nagy hatást tett a szovjet kormány nyilatkozata. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az új határozat minden eddiginél jelentékenyebb hoz- I zájárulás a leszerelés égető I problémáinak megoldásához. ! „Nehéz lesz ez elől kitérni” —

' ez volt a nyugatiak általános I véleménye. Többen hangsúlyozták annak a ténynek a fon- 1 tosságát, hogy e jelentős lépésre közvetlenül a küszöbön : álló francia—szovjet tárgyalá- 1 sok előtt került sor.

JOBB VONATON . . .

Jr ét hír jelent meg a Szabad Nép hétfői —számában. Megszámoltam: az egyik is, a másik is hétsoros mindössze. Szovjet építészküldöttség utazott New Yorkba s amerikai mezőgazdasági szakemberekből álló turistacsoport Moszkvába. Akaratlanul is a „Találkozás az Elbánál" — című szovjet film jutott az eszembe. Az egyszerű harcosok őszinte és bízó kézfogása, ha hosszú évek múltán is, de úgy látszik, kezd egyre elevenebb valósággá válni: békés találkozás, értékes tapasztalatcsere, baráti szó.

Érdemesebb is „meteorológiai” léggömbök helyett nyíltan, barátilag tájékozódni a Szovjetunióban. Érdemes, mert többet is tudnak meg, igazabban is látnak. A léggömbök fényképei ugyan megmutatják, hogy hol van a szovjet repülőtér, de semmit sem árulnak el a békét akaró, s építő szovjet lélekről, semmit az állattenyésztés és növénytermelés eredményeiről. A léggömbről összeolvad a repülőtér a szántófölddel

Jobb vonaton utazni a kíváncsiságnak, mint léggömbön, — mert így a békét szolgálja.

FURCSA VENDÉGLÁTÁS

t/ míg a szovjet államférfiak a miniszter- *' elnökségen tárgyaltak, amíg az angol néppel ismerkedtek Birminghamben, Crabb kapitány megbízói utasítására az Ord zsonikidze cirkáló körül kémkedett. Furcsa vendéglátás ez. Olyan, mintha a fogason kikutatnák a szobában tartózkodó vendégek zsebeit. ízléstelen dolog az efajta zsebkoto- rászás, ezt még a gyermek is tudja. De nemcsak az, hanem felesleges fáradság is. Az érdeklődök mentek volna el inkább Harwellbe, ahol sokkal érdekfeszitőbb és „titkosabb” dolgokat tudtak volna meg I. V. Kurcsetov szovjet akadémikus, atomfizikustól.

Vagy már gyógyíthatatlan szenvedélyükké vált az előszobái zsebben kotorászás?

(gy-ó)

Vádlottak padján a Gyöngyösi Vágóhíd 28 tagú sikkasztó bűnszövetkezete

A gyöngyösi járásbíróság dr. Szirányi-tanácsa május 14-én J hétfőn, a gyöngyösi városi ta- I nács nagytanács termében megkezdte a gyöngyösi Vágóhíd és Húsfeldogozó Vállalat- j nál leleplezett bűnszövetkezet I ügyének többnapos tárgyalását A nyilvános tárgyaláson ‘ sok dolgozó jelent meg és élénk érdeklődéssel kísérik az ügy fejleményeit.

A BM Gyöngyös városi osztálya ez év első hónapjában ! kiterjedt bűnszövetkezetet leplezett le és göngyölt fel. A 28-tagú bűnszövetkezet évek óta sorozatoson és folytatólagosan, üzletszerűen lopta, sikkasztotta a húst, zsírt, szalonnát a vállalattól és egyéb hentesárut, melyet aztán feketén az állami kereskedelem kihasználásával, megvesztegetéssel hoztak forgalomba. Az így szerzett jövedelmet maguk között szétosztották. A vádirat megállapítása szerint az államnak okozott kár meghaladja a 100 ezer forintot, ugyanakkor hasonlóan magas az az összeg, melyet a bűnszövetkezet tagjai mint jogtalan hasznot zsebrevágtak.

Felmérhetetlen azonban az a kár, melyet erkölcsi tekintetben okoztak népünknek a közellátás hiénái. Hisszük, — hogy a most folyó tárgyaláson, — mely pontot tesz aljas üzel- meikre —• a bűnösök elnyerik megérdemelt büntetésüket.

Az üggyel kapcsolatban folyó bírósági tárgyalásra legközelebbi számunkban visszatérünk.

Rendelőintézet a Nagygombosi Tangazdaságban

betegségek esetén. Az állandóan ottlévő ápolónő mellett hetenklnt három alkalommal tartanak orvosi vizsgálatot. Az intézetnek máris nagy sikere van, egy-egy vizsgálat alkalmával 50—60 dolgozó keresi fel a rendelőt.

Az országban elsőnek Nagygomboson, a Tangazdaságban rendelőintézet nyílt. Az új intézetben egyenlőre négy, majd később 10 ágy áll a betegek rendelkezésére. Az intézetben az időszaki munkásokat gyógyítják könnyebb lefolyású

A NÉPÚJSÁG

ELINTÉZTE

Orosz Pál tiszanánai lakos, postai kézbesítő panasszal fordult hozzánk, hogy családi pótlékát nem kapja és fizetési besorolása sem a rendelkezéseknek megfelelően történt. Közbenjárásunkra a Miskolci Postaigazgatóság értesített bennünket, hogy Orosz Pál családi segélyét visszamenőleg kiutalták, s 1350 forintot folyósítottak részére. Ugyanakkor értesített az igazgatóság arról is bennünket, hogy Orosz Pál besorolását Is felülvizsgálják.

Eger tisztaságáért

Az utóbbi időben fontos kérdéssé vált Eger város tisztaságának és szépségének ügye. Így a Mezőgazdasági Technikum tanulóinak is. A tanulók társadalmi munkával járultak hozzá Eger város szépítéséhez. A Sztálin úton több mint 160 ostorfát ültettek.

(Daragó István)

IsvuSt a szűcsi Xl-es akna szenének minősége

Már hosszú idő óta szép eredményekkel, jelentős tervtúlteljesítéssel végzi munkáját a szűcsi Xl-es aknaüzem. A jó munka egyik biztosítéka, hogy az üzem dolgozóinak mindkét frontfejtésükön rendszeresen alkalmazzák a ciklusgrafikon szerinti termelést.^A terv grafikon pontos betartásával mindig egyenletes az üzem munkája, termelése. Ezt segíti még elő a műszaki vezetők egy másik intézkedése is. A bánya üzem két termelő frontja mellett egy állandó tartalék front is van, s amíg az egyik fronton nagyszerei és karbantartás van, vagy műszaki hiba lép fel, addig a tartalék front dolgozik helyette. A minőség javításában több dolgozó javaslatának megvalósítása hozott jelentős eredményt. így javult az ellenőrzés, a meddőválogatók munkafegyelme. javultak a munkafeltételek, s a külszínen egészségesebb körülmények között, jobb munkát tudnak végezni. Ennek nyomán az üzem termelésének meddőszázaléka 7 százalékról 5 százalékra csökkent az elmúlt hó folyamán.

— A KISIPARI SZÖVETKEZETEK második ötéves tervét tárgyalták meg 15-én Egerben a Szakszervezeti Székház helyiségében a megye kisipari szövetkezeteinek elnöki értekezletén. Ekkor beszélték meg a második negyedév legfontosabb feladatait is.

(Polgár Miklós.)

 közönség szolgálatában . . .

Kedves mozüátogató közönség, vigyázz, mert kedved majdan követendi gyász, ahogy Petőfi mondaná Újítást vezettek be az egri Bródy moziban. Az újítás tudvalevőleg abban különbözik a találmánytól, hogy nem valami eddig ismeretlen dolog felfedezése, megalkotása, hanem a már meglevő alkalmazása hetyi viszonyokra. A Bródy mozi szóbarjforgó újítása abban áll, hogy a híradó megkezdésekor becsukják az ajtót és lélek azontúl se ki, se be. Éppenséggel van az intézkedésnek veleje, mert hiszen minek zavarja néhány fegyelmezetlen ember, krónikus későnjövő a dolgozók döntő többségét, amely idejekorán helyet foglal és mást is akar látni, nemcsak hátakat és fejeket? Elvitathatatlan az újítás jó szándéka.

A jószándék azonban nem elegendő egymagában. Állítólag a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Történt vala a következő:

Folyó hó 11-én, pénteken becsukódott a Bródy mozi ajtaja, mégpedig néhány fegyelmezetlen néző orra előtt. Ezek a fegyelmezetlen emberek a hatórás előadást szerették volna megtekinteni a híradóval egyetemben és módfelett rosszal- ták hogy nem engedik be őket. Vitát provokáltak a jegy szedőnővel, sőt egészen odáig mentek, hogy megállapították: hat órának még három perc híjjá van. Ez véletlenül igaz volt ugyan, de akkor sem jogosíthatta fel őket egy bölcs és újításszámba menő intézkedés bírálatára. A hat óráig eltelt három perc alatt még vagy tizenöt fegyelmezetlen néző jelent meg a színen, akik eléggé el nem ítélhető módon hat órakor érkeztek csak meg a hatórás előadásra. További öt perc és a kirjtrekedtek száma 40—50-re szökött.

A jelenlevők megtöltötték a folyósón végigrakott székeket, sört, szörpöt, rumot és pálinkát fogyasztottak a büféablaknál, csoportokba verődve találgatták, miről szól vajon az odabent pergő híradó. Dehát minden megpróbáltatás véget ér egyszer és potom tizenöt perc múlva végétért a híradó és kitárultak az ajtók. A kintiek betódultak és megtöltötték a mozit, amely nélkülük elég üresnek hatott.

Levonván a tanulságott: javasoljuk, hogy a Bródy mozi üzemvezetője — ha ragaszkodik az újításhoz — intézze úgy a ddlgot, hogy inkább öt perccel később kezdjék pergetni a híradót, mint hárommal előbb. Esetleg azzal a fortéllyal is megpróbálkozhat (illetéktelenek ne figyeljenek ide!), hogy a dolgozók érdekében, akiknek munka után még be kell vásá- rolniok, haza kell menniük, esetleg át is kell öltözködniük, stb. — helyezze át a hatórás előadás kezdetét negyed hétre, de hirdessen továbbra is hat órát. Ilymódon alaposan kibabrál a későnjövőkköl, akiknek nem sikerül majd elkésniük.

Hasznos újitás lenne még az is. ha előadás közben nem szakadna el kétszer az új film és ha valamilyen megoldást találnának a Bródy mozi szellőztetésére. A közönség szolgálatában...

Ha már az újításoknál tartunk, a Vörös Csillagban is akad egy. Mégpedig az, hogy a fél kilences előadás nézői hasztalan tódulnak a büfé ajtajához a szünetben, hogy kiszáradt torkukat egy kis sörrel megöntözzék, — a büfé zárva Azt hiszem, ennél is akadna jobb újítás: az, hogy a mozi és a mozilátogatók számára ott található büfé hangolja össze az idejét és az utolsó előadás közönsége is élvezhesse a büfé örömeit. (g. a)

Falusi fiatalok lelkesen készülnek a kulturális seregszemle

döntőjére