Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-05 / 35. szám
NÉPÚJSÁG 1956. május 5. szombat partélet * Javítanunk kell az MDF csoport irányító, szervező munkáját PÁRTUNK III. Kongresszusának határozata alapján a városi tanácson belül létrehoztuk az MDP csoportot. Az MDP csoport életrehívását az tette szükségessé, hogy fokozottabban biztosítsuk a helyi tanács pártirányítását, a párt politikájának gyakorlati megvalósítását, hogy tovább erősítsük a tanács tömegkapcsolatát és az eléjük tűzött gazdasági, kulturális feladatok végrehajtásával .szervező munkával segítse a határozatok megvalósítását. Igaz, nem hosszú múltra tekint vissza az MDP csoport — mindössze másfél éve működik —, de rövid idő alatt is jelentős eredményei vannak. Megalakulása óta sokkal aktívabbak a tanácsülések, számos figyelemreméltó javaslat hangzik el. a kezdeményezés legtöbbször az MDP csoport tagjaié, akik serkentik a többi tanácstagot is a jobb munkára. Igen lényeges a tanács munkájának segítésében az MDP csoport 33 tagjának elosztása az állandó bizottságokban és az ott végzett munkájuk. A kommunisták lelkes munkája — mint például Takács János- né és Varga Lénárt elvtársaké — fellendítik az állandó bizottságok munkáját. A sok kisebb-nagyobb eredmény a tanács munkájában, a város gazdasági és kulturális fejlődésében azt mutatja, hogy az MDP csoport ért el eredményeket. A csoport számlájára írhatjuk a tanács demokrácia betartásában tapasztalható Lényeges javulást is. A tanácstagok többsége rendszeresen megtartja beszámolóját, fogadó óráját, igyekszik a felmerült panaszokat időben intézni, rendszeres kapcsolatot tart választóival, azok kérését, véleményét tolmácsolják a tanácsülésen. Hogy ez mennyire így van. ezt a legutóbbi tanácsülés is bizonyította. A községfejlesztési alap jóváhagyására tett javaslatban csak némi módosításra volt szükség, mert mind a 87 tanácstag érezte, hogy benne van választóinak legfontosabb igénye. MINDEZEK mellett sok tennivaló van még az MDP csoport munkájában, az elért eredményekkel korántsem lehetünk elégedettek. Egy sor fogyatékosság van még a csoport munkájában, mely az egész tanács munkájára kihat. — A hibáknak oka az, hogy a városi párt végrehajtóbizottság nem kielégítően irányítja a csoport munkáját. Nem beszéli meg vezetőivel a csoport előtt álló feladatokat, nem ismerteti velük a legközelebbi feladatokat. Sokszor a tanácsülés előtt néhány órával, néhány szóban közöltük a titkárral, Bakos elvtárssal, hogy miről lesz szó az MDP csoport ülésén, és sok esetben nem ismertettük vele az idevonatkozó párthatározatot. Nyilván ez csökkentette az MDP csoport politikai tisztánlátását, az aktivitást. Ezért személyesen engem terhel a felelősség, nekem kellett volna több segítséget adnom az MDP csoport vezetőségének, annak titkárának. Okultunk a hibákból, s ezeket ki is fogjuk javítani. Nagy segítséget ad ehhez a XX. kongresszus anyaga, határozata. Mi is tanulunk abból, amit Hruscsov elvtárs így fogalmazott meg: „Jól szervezett, a néphez közel álló és pontosan dolgozó apparátus nélkül a szocialista építés semmilyen területén nem lehet irányítani”. A tanács munkája nagy mértékben függ az MDP csoport tevékenységétől. Ezért ennek irányító és szervező munkáját kell javítanunk. Emellett javítanunk kell a gyakorlati munkán, a csoport egyes tagjainak munkáján is. El kell érnünk, hogy egy-egy ülésen valamennyi MDP csoporttag részt vegyen. Nem fordulhat elő, hogy közülük sokan, köztük vezető beosztásban lévők, — mint Oláh Ferenc és Tőzsér elvtárs — csak néha járnak el. Változtatni kell az MDP csoport ülései időpontjának meg- választásán is. Eddig sokszor a tanácsülés előtt egy-két órával jöttek össze, s nem volt idő a tanácsülés elé kerülő kérdések megvitatására. Mindezek k i h a to t ta k műnk áj u k r a Az MDP csoport munkájának legnagyobb fogyatékossága, hogy kevés gondot fordított arra, hogy egy-egy kérdés necsak megvitatásra kerüljön, necsak egységes állásfoglalás történjen, hanem a végrehajtásához, o tömegek bevonásához az MDP csoport szervező, ellenőrző munkája eljusson. Csak elvétve fordult elő, hogy egy-egy feladat végrehajtását az' MDP csoport ellenőrizte, vagy a végrehajtásához szervező munkával hozzájárult volna. Ez a mi hibánk is. A gyöngyösi városi tanács előtt nem Ids feladatok állnak. Nemrég iparosodásnak indult a város, amely a lakosság gyors növekedésével járt. A II. ötéves tervünk megnövekedett feladatai is a tanács állandó javuló munkáját követelik meg. Jelentős szerep vár ebben az MDP csoportra, annak a 38 kommunistának munkájára, akit a pártszervezet, a város dolgozói a tanácsba képviselőjüknek megválasztottak, hogy ott ne csak ügyüket képviseljék, hanem azok megvalósításáért harcoljanak. Az MDP csoport tevékenységéhez a városi pártbizottságnak is meg kell javítani az irányító, ellenőrző munkáját. Fokozottabb mértékben kell ismertetni a tanácsülés elé kerülő feladatokkal kapcsolatos párthatározatokat, úgy, hogy legyen idő arra, hogy átgondolt, politikailag helyesen megvilágított beszámolót tudjanak készíteni a csoport vezetői. Az MDP csoport beszámolójának a tanácsülés elé kerülő beszámoló legfontosabb kérdéseire kell támaszkodnia, annak politikai tartalmat adni és nem lemásolni a tanács egész beszámolóját. Az MDP csoport tagjainak érezni kell a felelősséget a tanács munkájáért, a párt politikájáért. Ezért rendszeresen el kell járni mind a csoport, mint a tanácsülésre, több felelősséget kell érezni a választók iránt. Tegyenek eleget a beszámolási kötelezettségüknek, legyenek állandó kapcsolatban választóikkal, — mert ebben van a tanács ereje. Fel kell hagyni azzal a hanyagsággal, hogy néhányan elmulasztják beszámolási kötelezettségüket, a fogadó óráik megtartását. Persze, ez áll a város területén élő megyei tanácstagokra is, akikről még nincs tudomásunk, hogy az ő választókerületükben beszámoltak volna választóik előtt munkájukról. De mind a párt, mind a tanács vb-nek is több segítséget kell nyújtani a tanácstagok munkájához, mert nem elég csak rábízni a tanácstagokra, hogy számolj anale be, segítséget is kell hozzá adnunk. Számolnunk kell azzal, hogy sokan közülük nem járatosak az előadás elkészítésében, nem tanulmányozták a párt és a kormányhatározatokat és a város eredményeinek mutatóit, ezért nagyobb gondossággal nemcsak a beszámolásra sürgető papírt, hanem a segítséget is kell szorgalmazni... JAVÍTSUK ki a hibákat, tanuljunk a XX. kongresszus anyagából a tanács munkájában is, s akkor könnyebben fog menni a munka és gyorsabb lesz városunk fejlődésének üteme, elő fogjuk segíteni városunk dolgozóinak, növekvő igényei fokozottabb kielégítéMAROSÁN LAJOS Gyöngyös város pártbizottságának első titkára Megtaríoüa első aslését az ájjárálaszloíl egri j áráss páríMzottság A járási pártértekezletet kö- retően április 28-án tartotta meg első ülését az egri járási pártbizottság. Az értekezletnek egy napirendi pontja volt: a pártbizottság titkárainak és a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása. Dorkó József elvtárs, a megyei párt végrehajtó bizottság tagjának javaslata után a járási pártbizottság első titkárának egyhangúlag Sinkó Antal elvtársat, titkárainak Vadász József, Kreskai János és Fodor József elvtársakat választották meg. A négytagú fegyelmi bizottság — elnöke Barta Kálmán elvtárs, a báj apátfalva! cementgyár pártbizottságának titkára — megválasztása után Sinkó Antal elvtárs tartott rövid tájékoztatót a pártbizottság munkájáról feladatairól. — A járási pártbizottság — mondotta — a politikai vezetés szerve, amely elsősorban a pártmunka módszereivel harcol a járás terüeltén a párt és a kormány határozatainak megvalósításáért Feladataink helyes végrehajtásának legfontosabb eszköze és feltétele a dolgozókkal való szoros kapcsolat, a dolgozókról való gondoskodás. A pártbizottság — Kitüntetés Az Elnöki Tanács Toros Ká- rolyné elvtárshőt. a Népújság rovatvezetőjét érdemes és eredményes munkájának elismeréséül május 1 alkalmából a Szocialista Munka Érdeméremmel tüntette ki. A hatalmas törvényszéki palota földszinti folyosóján emberek sokasága morajlik. Egyáltalán nem látni rajtuk, hogy megilletődve, kalapjukat gyű- rögetve állnának, mint régen. Kényelmesen beszélgetnek, cigarettáznak. Kérdem tőlük: talán valami nagyobb ügy tárgyalása folyik, hogy ennyien vannak? — Ah, dehogy — mondja egy idősebb felnémeti paraszt bácsi —, azért vagyunk itt, hogy tanácsot útbaigazítást kapjunk. Tudja ,elvtárs. szombat van és ilyenkor minden héten panasznapot tart a járásbíróság. Megmondják, mitévők legyünk, oszt ha kell, fel is veszik a peres ügyet, nem kell külön ügyvédért fizetni. Ezekután azt hiszem, nem árt, ha megtudjuk, mi folyik odabenn a máskor tárgyalóteremnek használt 1. számú teremben. Bokor Gyula elvtárs, az egri járásbíróság elnöke, Bárdos Tibor jogvégzett fogalmazó és egy gépíró foglalkozik a panaszosokkal. Érdeklődésemre Bokor elvtárs elmondja, hogy nem hiába ülnek itt. Az élet minden területéről vannak kérések, panaszok, bejelentések, perind/tványok. Sokan kémek miondta Sinkó elvtárs — kollektív vezető testület, minden tagja egyenlő jogú. A feladatot azonban csak úgy tudja végrehajtani, ha ez az egyenjogúság nemcsak szavakban, a pártbizottsági üléseken nyilvánul meg, hanem tettekben, munkaközben is. Munkánk fokmérője két év múlva is az lesz, hogyan fejlődött a járás, az üzemek, a járás mezőgazdasága teljesítette-e tervét. Ezért munkánknak is ezt, a termelés növekedését kell elősegíteni, mert csak ezen keresztül tudjuk biztosítani járásunk dolgozóinak állandóan növekedő anyagi és kulturális jólétét. A tájékoztató még néhány szervezeti kérdést ismertetett, s ezzel véget ért az egri járási pártbizottság első ülése. Orsrs és kisdiákok köszöntötték az Süma Malart — Az egri Közgazdasági Technikum névadó és jubileumi ünnepéről — Szerdán, május 2-án kettős ünnepet tartottak Egerben a Közgazdasági Technikumban. Ezen a napon Alpári Gyuláról, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom alakjáról nevezték el a technikumot, amelynek ugyanakkor fennállása 35. évfordulóját is ünnepelték. Közel 500, technikumban végzett öreg diák jött el az ünnepélyre, hogy a mostani tanárokkal és a fiatalokkal együtt ünnepelhessenek. Délelőtt 10 órára a technikum díszterme zsúfolásig megtelt. Az ünnepélyt dr. Csernik József igazgató nyitotta meg, majd Komjáth Irén, Alpári Gyula egykori munkatársa ismertette a névadó életét és munkásságát. Ezután Alpári Pál, az iskola névadójának fia kedves emlékeket idézett fel édesapjáról. A műsor első része után a technikum hallgatói és az öregdiákok léptek színpadra. Dr. Ágoston Iván öregdiák köszöntötte az Alma Matert, majd Preisendorff Gabriella és Csillag László volt növendékek szavaltak. A technikum hallgatóinak műsorszáma közül kiemelkedett a lányok ritmikus balettja Fellépett a műsoron a Suha—Csemiczky- együttes is, amely a Köz- ! gazdasági Technikumot patro- j nálja. A színvonalas műsor I után, melyet a technikum ta- ; nári kara fáradságot nem kímélve állított össze és tanított j be, közös ünnepi ebédre került I a sor. Délután az öregdiákok | megkoszorúzták az elhunyt ta- | nárok sírját, majd részt vettek az 5—10—15—20—25—30 éves j találkozókon. Este vidám diákbállal fejeződött be a techni- I kum nevezetes ünnepe. VITA Merre tart ifjúságunk? A tánczene és az ifjúság örülök ennek a kezdeményezésnek. Sok égető probléma, tisztázatlan kérdés bukkan fel. Gondolom, hogy bőven akad majd hozzászóló ehhez a vitához. Én röviden a szórakoztatásról, a népművelés ifjúsági problémáiról írok. Egy nép éüetében hosszú évek során csiszolódott ki és rakódott le kristálytisztán egy-egy táracforma, muzsika és ritmus, amely kifejezi a nép érzésvilágát, a történelmi változásokat, az apró örömöket, a bánatot, — a bölcsőtől a koporsóig mindent. Ez így van nálunk is, most mégis az a probléma, hogy lehetne a nép művészetét ismét belevinni a táncba, a muzsikába, általában a szórakoztatásba. Érvényesíteni azt a hatalmas erőt, amely alakította, formálta évszázadokon keresztül a népművészetet. Világhírű muzsikánk, táncunk van, amely még Párizst is csodálatba ejtette, — és mégis „import“ a magyar tánczenei Míg a többi országban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában a mai szórakoztató művészet a nép művészetéből formálódott, addig mi a Nyugatot majmoljuk. Kik ennek az okai? Elsősorban azok a hivatásos zenészek, akiknek fogalmuk sines a népművészet a magyar muzsika értékéről. Ha játszanak is hébe-hóba egy népi tánccsoportnak, akkor is csak a szürke kótát látják és játsz- szák, nem érzik mögötte a nép szép érzéseit, mondanivalóját. Ma már ott tartunk, hogy a -faluról városra kerülő fiatal nem mer megjelenni szórakozóhelyeken, mert úgy érzi, — nincs modora, tánckultúrája ruhája hozzá. Nem is mehet el hiszen nem ismeri azokat a táncokat, s a mi parasztfiataljaink vannak annyira szemérmesek, hogy nem nevettetik ki magukat. Egy faluról városra kerülő dolgozó fiatal, akinek nem szakmája a tánc, csak azt tudhatja, amit otthon tanult. Most szégyellnie kell a magyar táncot, a testhezálló mozgást, a modort a ruhát. Ezeknek a fiataloknak üres és sívár a vasánapja, nem tudnak hova menni szórakozni. Pedig ilyen sok van. Lehetetlen, hogy ne tudjuk megteremteni a magyar néy életét, vidámságát kifejező szórakoztató muzsikát. Hozzáte- hetem, hogy itt nem szabad elsietni a dolgot. A sietség káros volna. De hogy tudunk valamit tenni érte, az biztos. Emlékezzünk csak arra az időre, amikor az úri világ és a kispolgárok százezrei ugyanúgy, ahogy ma az „import“ zenét kedvelik, német, stájer táncokat jártak és mégis, Déryné, Blaháné és társai visz- sza tudták hódítani őket a magyar népművészethez. Kell tennünk valamit, ami megállítja ezeket a félcivilizált fiatalokat a lejtőn. Hogy milyen bárgyú, együgyű dolgok születnek a néptől elszakadt tánczene szövegírók tollából, arra itt egy példa: „Szénát hordanak a szekerek, én a bakon ülök teveled“, vagy: A pacsirta szól a fán“. Hát hol van a bak, mikor meg van rakva a kocsi szénával, és mikor száll a pacsirta a fára? Ugye, nem lehet a magyar nép életéből, hétköznapjaiból kiemelkedve, kávéházi asztalnál még szöveget sem írni! Tudom, hogy a zenészek nagyrésze ott él a nép között, módjában állna a saját népi stílust fejleszteni és tenni érte valamit. Mert a zenekaroktól igen sok függ. Az újszerűség, a régiből való ki- vetkőzés szinte lázba hozta őket. Pedig a népművészet fejlesztése sem azt jarónti, hogy benne kell maradni a régi csöbörben. Nem hiszem, hogy a magyar ritmus, az ősi' magyar muzsika ne adna alapot a magyar tánc, a magyav tánczene fejlesztésére. Tehát tudunk tenni valamit. csak egyszer el kellene már indulni ezen az úton. Tudom, hogy ez a cikk félreértést fog okozni, de a nép művészetéből formálódé új táncmuzsika megteremtése mégis csak elgondolkoztató, s elsősorban a fiatalok prolémá- ja. Mészáros György, FJK, Eger. Kínai vendégek Heves megyében Április 25-én kínai kulturális küldöttség látogatott Heves megyébe, a Zseminzsipao külügyi rovatának vezetője és a kínai nagykövetség kultúr ataséja részvételével. Egerben a megyei tanács fogadást adott tiszteletükre. A fogadás után ellátogattak a mezőtárkányi kultúrotthonba, megnézték a kultúrcsoport munkáját, majd részt vettek a kultúrotthon választmányi ülésén. A kínai látogatók kérdéseket tettek fel, majd tolmácsolták a véleményüket: elmondták, hogy ez a kis kultúrotthon jó munkát végez. Mezőtárkányból Felső- tárkányba utaztak, ahol megtekintették a helyi népi együttanácsot egy-egy vitás ügyben, segítséget egy-egy igazságtalanság megszüntetéséhez. — De foglaljon helyet az elv- társ, s hallgasson végig néhány panaszost, s meggyőződhet róla, milyen ügyek szerepelnek itt. Az első panaszos Tari János Egerből. Elmondja, hogy lakásába — melyet a tanács kiutalt — távollétében más költözött be. Kéri, tegyen igazságot a bíróság. Jóformán még be sem fejezte mondókáját a panaszos ,máris kopog az írógép: magánlaksértés és birtokháborítás miatt eljárást indítok.... Juhász Béla is lakásüggyel kapcsolatban fordult a bírósághoz. Egerben a Telekesi utcán lakik és sokalja a lakbért. Kéri a bérlemény helyes megállapítását. Balaton községből az egyik munkás előadja hogy örökség folytán maradt lakás öthatod részét a testvérektől már megvásárolta, a hatodik résszel kapcsolatban azonban sógorával nem tud megegyezésre jutni. Tanácsot kér. mitévő legyem A felvilágosítást megkapja. „Ha békésen megegyezni nem tudnak, csak per útján lehet elintézni az ügyet”. S már hallja is, milyen iratokat hozzon magával, ha netán erre kerül a sor. Bokor elvtárs azonban nem felejti el megjegyezni: „ha csak lehet, intézzék el a családban békésen az ügyet, ne veszekedjenek, mert az haraggal és költséggel jár”. Bodon Sándorék földet vásároltak. Háromezer forint előleget kifizettek, de a vásárlás összegét teljes egészében kifizetni nem tudták. Emiatt az eladó másnak adta el a földet, az előleg visszafizetését pedig megtagadta. Itt sem késik a tanács. S jönnek az újabb panaszok, az újabb tanácskérők. Kerecsendről az egyik dolgozó paraszt a pénzügyminisztériumtól járó pénze sürgetését kéri, özv. Hermann Istvánná Demjénről lakótársára panaszkodik, Mikó Imré- né pedig Felnémetről azért jött hogy töröltessen olyan területet, mely a nevén szerepel, de soha nem volt az övé. „Nénikém, ezzel nem a bíróság foglalkozik” — hangzik a kérésre a válasz —, de azért nem utasítják el, személyesen mennek át vele a telekkönyvi hivatalba. ahol az ügyet intézik. Egy fiatalasszony tartásdíj megítélését kéri, míg egy másik garázdaság ellen tesz jelentést a bíróságnak. Egy 20 év körüli fiatalasz- szony idősebb édesanyjával jön. Problémájuk: házasságbontás iránti kérelem. A fiatalasszony elmondja, hogy férje katonakorában, futó "ismeretség után feleségül vette és leszerelés után nem tért visz- sza hozzá. Bokor elvtárs felveszi a panaszt, de hosszan beszélget az asszonnyal, még az édesanyát is arra biztatja, próbálják meg beszéljenek a férjjel, ne mindjárt a válásra gondoljanak. Hátha nem kell a két fiatalnak szaporítani a házasságbontók számát. Sorolhatnánk még hosszan azok nevét, akik ezen a napon igénytes próbáját. A próba után a felsőtárkányi lányok és menyecskék megtanították csárdást táncolni a vendégeket. A kínai elvtársakat ragvon meglepte a felsőtárkányiak közvetlensége. Családias hangulat alakult ki közöttük, majd a vendégek távozásakor kölcsönös ajándékozásra került sor. Felsőtárkányból ismét visszatértek Egerbe, a megyei tanács kultúrtemébe, ahol a Suha—Csemiczky zenekar adott rövid színvonalas műsort, majd tánc következett. Búcsúzáskor a kínai vendégek kifejezték hálájukat a meleg baráti vendéglátásért. be vették az „ingyen-ügyvédi irodái”. Sok sok probléma került még napvilágra. Voltak családi örökség miatt, volt, aki végrehajtást kért valamilyen ügyben, volt, aki becsületsértés miatt tett feljelentést, s mindmind, akik felkeresték a járásbíróságot a panasznapon, megkapták a biztos felvilágosítást ügyükre. S hogy nemcsak felvilágosítást kapnak, hanem teljes intézést is nyer egy-egy probléma, arra nagyon sok nevet lehetne említeni bizonyítékul a panasznap régebbi vendégei közül. Fodor Ti- vadarné például becsületsértés miatt kapott elégtételt a bíróság útján, Németh Lajosné ingóság kártérítés ügyében kapott elintézést panaszára. De sok-sok panasz elintézéséről tanúskodnak az irattárban lévő ítéletek, végzések, döntések. Nem hiába keresik fel hát. a bíróság panasznapjait nagyszámmal a dolgozók. A bizalom és megbecsülés jele ez. Annak a megbecsülésnek a Jele. amely azoknak jár. akik minden probléma mögött az embert, az emberi életet látják. Bőm JÁNOS PANASZ NAP
