Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-30 / 34. szám
8 1956. április 30. hétfő NÉPÚJSÁG Bátj Az egyetemeken és főiskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát, és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. A nappali tagozatra •járó, elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát 1960- ra 1955 évhez viszonyítva több mint 20 százalékkal, ezen belül a műszaki egyetemek hallgatóinak számát mintegy 40 százalékkal kell emelni. Öt év alatt összesen több mint 40.000 mérnököt, agronómust, orvost, pedagógust, közgazdászt és más szakembert kell az egyetemeknek és főiskoláknak ki- bocsátaniuk Meg kell javítani a közép- és felsőoktatási intézményeknek tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást Az oktatás jelentős fejlesztése mellett, tovább kell fejleszteni azokat a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, amelyek az ifjúság nevelését és egészségének védelmét szolgálják. Meg kell javítani a szakmunkásképzést és az ifjúságot a termelőmunka nagyobb megbecsülésére kell nevelni; Fokozni kell az ifjúság tevékeny részvételét az ipar és a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásában. 11. A széles tömegek növekvő kulturális igényeinek kielégítésére fejleszteni kell a filmgyártást és a mozihálózatot. Két új film-műtermet, egy új filmlaboratóriumot és 240 keskeny- és normálfilmes mozit kell létesíteni. Meg kell kezdeni panorámikus filmek vetítését. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődésnek új, nagy jelentőségű eszközét kell létrehozni. Fejleszteni kell a rádió műsoradását, be kell vezetni az ultra-rövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádióvevő készülékkel. A második ötéves terv folyamán fel kell építeni a győri színházat. Újjá kell építeni a miskolci és a nyíregyházi színházat. A Vigadó részleges újjáépítésével 2300 főt befogadó, kulturális célokat szolgáló nagy termet kell létesíteni. Számottevően kell növelni a kiadott könyvek példányszámát és a könyvtárhálózat könyvállományát. Fokozott figyelmet kell fordítani a zeneoktatás és a zeneiskolai hálózat fejlesztésére. Jelentős előrehaladást kell elérni a falu kulturális fel- emelkedésében. 600 falut kell villamosítani, fejleszteni kell a mozi- és könyvtárhálózatot, meg kell javítani a kultúrott- honok tevékenységét, anyagi ellátottságát 1960-ra el kell érni, hogy az ország minden számottevő települése rendelkezzék mozival. A kulturális fejlesztés eszközeivel is elő kell segíteni a falu szocialista átalakítását. 12. A szociális és kulturális ellátás megjavítása érdekében a kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költség- vetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. 13. Elő kell segíteni a tudomány nagymértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a termé- 6zettudománynyokra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Ügy a társadalom-, mint a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, melyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberek kiképzése szempontjából. Ugyanakkor a tudományos kutatómunkát közelebb kell vinni a gyakoriáthoz. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutatómunkával. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkutatás alapját és egyúttal biztosítani kell radioktív izotópok hazai előállítását — műszaki, gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szempontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszerkezet és fémfizika kérdéseire, a híradás- és vákuumtechnika továbbfejlesztésére, az anyag- vizsgálat modern módszereire, korszerű, magasnyomású és katalitikus vegyi eljárások, valamint új szervesvegyipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesztése terén főként a talaj termőképességének és az állat- tenyésztés hozamainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozására, nagyobb termőképességű új vetőmag-fajták nemesítésére, korszerű technikai színvonalon álló géptípusok létrehozására, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezési kérdésének megoldására kell súlyt helyezni. A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hagy hatékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakításához és a gazdaságosság elvének sokoldalú alkalmazásához. Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, mindenekelőtt a szocialista tábor országaival, de más országokkal is. A tudományos kutatást és a gyakorlati kutatómunkát a hosszútávlati kutatási programokra alapozott éves tervek alakján kel megszervezni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebb körű gyakorlati fel- használását El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítéséhez. VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése A második ötéves terv sóján a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelem- bevételével kell megvalósítani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglevő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen szüntetni a gazdaságtalan szállításokat és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználását. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségleteket. A mezőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszonyainak, termelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipari települése- ; két, a falvaknak, elsősorban ' a termelőszövetkezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását. 1. Budapestet a második ötéves terv időszakában úgy kell fejleszteni hogy állandóan javuljanak a főváros lakosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kulturális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyobb mértékben a fővárosban. Budapest és közvetlen környékének ipari termelését alapvetően a termelékenység emelésével, főként a főváros belső munkaerőforrásaiból kell növelni. Űj ipari üzemeket általában nem kell Budapesten telepíteni. Ugyanakkor azonban nagy összegeket kell fordítani a meglevő üzemek fejlesztésére és különösen gépállományok korszerűsítésére. Így többek között tovább kell fejleszteni új csőhidegvonómű , I építésével az RM Műveket, bővítést, illetve korszerűsítést kell végrehajtani a budapesti erőművekben, a MÁVAG-ban, a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban, a Hungária Vegyiművekben, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában, a Kőbányai Gyógyszergyárban és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban, a Ruggyantaárugyár- ban, a Csepeli Papírgyárban, a Kőbányai Sörgyárban, a konzerv-, hús- és édesipar számos üzemében stb. Budafok-Háro- son farostlemezgyárat kell üzembe helyezni. A lakosság friss áruval való ellátásának javítására Budapest erre alkalmas területein és környékén tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelést. A második ötéves terv folyamán a lakáshelyzet megjavítására Budapesten állami eszközökből mintegy 38,000 lakást kell építeni. A magánerőből történő lakásépítés támogatásával arra kell törekedni, hogy a terv időszakában a fővárosban összesen 60,000 lakás épüljön. Szép és korszerű új lakótelepeket kell létrehozni. Jelentősen növelni kell a lakóházak tatarozására és karbantartására szolgáló eszközöket. Nagyszámú új villamoskocsi, trolibusz és autóbusz forgalomba állításával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a járművek szállítóképességét. A külső területek közlekedését új vonalak létesítésével kell javítani. A csepeli gyorsvasutat Szigetszentmiklósig kell meghosszabbítani. A földalatti vasút építését úgy kell folytatni, hogy a harmadik ötéves terv első éveiben üzembe helyezhető legyen. A második ötéves terv idején be kell fejezni a Ferihegyi repülőtér újjáépítését. A vízellátás javítása érdekében bővíteni kell a szigetszent- miklósi és a margitszigeti vízmüvet és fel kell építeni a dél-pesti ipari vízmüvet. A Budapesti Gázművek fejlesztésével jelentősen megkell javítani a gázellátást és lehetővé kell tenni 75,000 új fogyasztó bekapcsolását a gázellátásba. A második ötéves terv során Budapesten legalább 600 új általános iskolai és jelentős számú új középiskolai tantermet kell az oktatás rendelkezésére bocsátani. Tovább kell fejleszteni a budapesti Műszaki Egyetemet. Az egészségügyi ellátás javítására a kórházi ágyak számát közel ezerrel kell növelni, továbbá a III. és XIII. kerületben új rendelő- intézetet kell létesíteni. Folytatni kell a főváros történelmi és műemlékeinek helyreállítását. A Vigadó részleges újjáépítése révén jelentős kulturális létesítménnyel kell a fővárost gazdagítani. Folytatni kel a Vár helyreállításának munkálatait. Helyre kell állítani a margitszigeti Ybl-fürdőt. Be kell fejezni a Fővárosi Vígszínház újjáépítését. 1957- ben Budapesten nagy teljesítményű televíziós adóval meg kell kezdeni a műsoradást. Üj fedett uszodát kell építeni. 2. Nagymértékben tovább kell folytatni az ország északi iparvidékének fejlesztését elsősorban a bányászat, a vaskohászat, a vegyipar és az építőanyagipar területén. Borsod, Nógrád, Heves megyékben a szén- és ércbányászat jelentős fejlesztését kell biztosítani. Fel kell építeni a rudabányai vasércdúsító művet, bővíteni kell a gyöngyös- oroszi ércdúsítót. A Boldva völgyében gipszgyárat kell létesíteni. Tovább kell fejleszteni a Lenin Kohászati Műveket, Kazincbarcikán a nitrogénműtrágyatermelés bővítése és a hőerőmű befejezése mellett kokszolóművet kell létesíteni. Borsodban új vízmüvet kell építeni. Tiszapalkonyán a vegyiipar hatalmas új központját és az ország legnagyobb hőerőművét kell létesíteni. Be kell fejezni a hejőcsabai cementgyár építését. Vácott új, nagy cement- és mészművet kell létrehozni. Nagymértékben fejleszteni kell a terület élelmiszeriparát. Miskolcon új húskombinátot kell létesíteni, fejleszteni kell a Hatvani Konzervgyárat. Jelentősen fokozni kell a helyi ipar termelését, elsősorban a vashulladékok feldolgozásával. Nagy gondot kell fordítani a Tokaj vidéki szőlőterületek felújítására A lakáshelyzet megjavítására a bányatelepüléseken és a városokban nagyszámú lakást kell létesíteni. Miskolcon közel 3000 lakás megépítését kell biztosítani. Diósgyőrött és Salgótarjánban új rendelőintézettel egybeépített kórházat, Öz- don új rendelőintézetet kell létesíteni. Miskolc kulturális intézményeit a város jelentőségének megfelelően kell fejleszteni. Tovább kell építeni a műszaki egyetemet, korszerűsíteni kell a Déryné Színházat, 1958-ban meg kell kezdeni a televíziós adást. Özdon, Salgótarjánban és Egerben be kell fejezni a sportstadionok építését. Tovább kell fejleszteni a mátrai üdülőhelyeket. Mátraházán új üdülőszanatóriumot, Mátrafüreden új gyermekotthont kell létesíteni. 3. Fokozottan kell hasznosítani a Dunántúl jelentős nyersanyagkincseit. E célból a bányászat és a vegyipar jelentékeny fejlesztését kell megvalósítani. Jelentős beruházások segítségével fokozni kell a Pécs környéki és komlói feketeszéntermelést és a tata—dorogi medence minőségi barnaszén- termelését. Pécsúj hegyen és Oroszlányon új hőerő-műveket kell létesíteni. Veszprém megyében növelni kell a lignittermelést, nagymértékben fokozni kell a bauxittermelést és fejleszteni kell a könnyűfémkohászatot. Ki kell terjeszteni a geológiai kutatásokat a Bakony hegységben. Urkútcnúj mangáncérc-dúsító-művet kell üzembe helyezni. Székesfehérvárott bővíteni kell az alumíniumhengerművet. Zala megyében az olajbányászat jelentős fejlesztése a központi feladat. A Balaton környékén több új tőzegtelepet kell megnyitni. Bővíteni kell a Péti Nitrogénműveket, Hidason brikettgyárat, Szőnyben krakküze- met, Almásfüzitőn kenőolajüzemet, a nyergesújfalui Vis- coza Művekben műszálüzemet kell létesíteni. Korszerűsíteni kell a dorogi szénlepárlót, Sztálinvárosban a vasmű első lépcsőjének kiépítésével üzembe kell helyezni a kokszolómű első két egységét és a vele kapcsolatos vegyiműveket, új szal- macellúlózegyárat kell létesíteni. Mohácson farostlemez- gyárat kell építeni. Szombathelyen be kell fejezni a forgácslemezgyár építését Újjáalakítást kell végrehajtani a Lábatlani Cementgyárban és a Tatabányai Cémentés Mészművekben, bővíteni kell az Ajkai Erőművet, a Wilhelm Pick Vagon- és Gépgyárat, a Győri Gyapjúfonógyárat, a Műbőrgyárat, a Keksz- és Ostyagyárat, és egyéb üzemeket. Jelentősen fejleszteni kell a Dunántúl élelmiszeriparát,i Tatabányán kenyérgyárat kell létesíteni. A Dunántúlon a mezőgazda- sági termelésen belül a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés fejlesztése a fő feladat. Emellett fokozni kell a hússertés-tenyésztést. A Szigetközben fejleszteni kell a zöldségtermelést. A Fertő vidéken és a Balaton mentén fokozni kell a nádkitermelést és a nád ipari feldolgozását. A lakásépítést a Dunántúlon elsősorban a bányatelepülésekre és egyes városokra, így Pécsre, Tatabányára, Győrre, Székesfehérvárra kell összpontosítani. Sztálinvárosban kórházat és gimnáziumot, Komlón gimnáziumot és mozit, Győrött új színházat és mozit, Zalaegerszegen mozit j kell létesíteni. ! Fejleszteni kèll a Balaton menti és egyéb üdülőhelyeket, Siófokon kórházrendelőt, Ba- latonfüreden és Sopronban szanatóriumot kell létrehozni. 4. Tovább kell folytatni az Alföld iparosítását, a meglevő üzemek korszerűsítésével és I bővítésével valamint új üzemek létesítésével. A terület adottságainak megfelelően elsősorban a mezőgazdasági ter- í mékeket feldolgozó .iparágak, egyes, elsősorban munkaigényes gépipari ágazatok, vala- ; mint a vegyipar és az építőanyagipar fejlesztését kell célul kitűzni. A konzervipart többek között Szegeden, Kecskeméten és Nagykőrösön, a paprikafeldolgozást Szegeden és Kalocsán kell fejleszteni. Baján új kendergyárat kell létesíteni. Szolnokot a kénsavgyártás bővítésével és szuperfoszfátüzem létesítésével új vegyipari központtá kell fejleszteni. Emellett farostlemez- és dohányfermentáló-üzemet kell Szolnokra telepíteni. Nagymértékben fejleszteni kell Martfűn a cipőgyárat. Bővíteni kell a jászberényi Aprítógépgyárat. Szentesen új tejporgyárat, Békéscsabán új hűtőházat kell építeni. Hódmezővásárhelyen új kötöttárugyárat kell létesíteni. Debrecenben tovább kell építeni a golyóscsapágy- gyárat, s bővíteni kell a haj- lítottbútor-gyárat és a gyógyszergyárat. A Nyírségben is fejleszteni kell az ipart. A Tiszavasvári Alkaloida-gyárat bővíteni kell. Napkoron mészhomok-tégla- gyárat kell létesíteni Az Alföld mezőgazdasági termelésében kiemelkedő szerepet kell a jövőben is a gabona- és kukoricatermelésnek biztosítani. Az Alföld déli területein fokozni és tökéletesíteni kell a legnemesebb gabonafajták termelését. Fejleszteni kell a sertés- és baromfi- tenyésztést. A Tiszántúlon be kell fejezni a Keleti és Nyugati Főcsatorna építését, részlegesen üzembe kell helyezni a nagy- iváni víztárolót, meg kell kezdeni a tiszaburai második tiszai vízlépcső, valamint az ehhez tartozó berendezések építését. Fejleszteni kell a Tiszántúl ipari növénytermelését (cukorrépa, rostkender, cirok), Közép- és Dél-Tiszántúl öntözött területein fokozatosan át kell térni az öntözéses vetésforgók alapján folyó termelésre. A Nyírségben törekedni kell a burgonya termésátlagainak jelentős növelésére, kiváló^ új burgonyafajták meghonosítására és tovább kell fejleszteni a nagyüzemi gyümölcsösöket. A Duna—Tisza- közén nagymértékben fejleszteni kell a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelést. Növelni kell az alföldi városokban a lakásépítést és tovább kell folytatni sok évtizedes lemaradásuk felszámolását a közművekkel való ellátás terén. Oj vízmüvet kell építeni Békéscsabán. Meg kell kezdeni a vízmű építését Nyíregyházán, tovább kell fejleszteni a meglevő víz- és csatomaműve- ket Debrecenben és Szolnokon, folytatni kell a kecskeméti csatornamű építését Az egészség- ügyi ellátás megjavítására új rendelőintézettel egybekötött kórházat kell építeni Fehér- , gyarmaton. Fel kell építeni a sportstadiont Hódmezővásárhelyen és Nyíregyházán. Nagy gondot kell fordítani az Alföld általános és középiskolai oktatási helyzetének megjavítására és különösen a tanyai települések kulturális színvonalának emelésére. Gondoskodni kell I Szeged város jelentőségének I megfelelő fejlesztéséről, korszerűsíteni kell a szegedi orvosi egyetemet. ★ A második ötéves terv hatalmas lépést jelent előre országunk gazdasági erejének növelése útján. Magyarországon 1960-ban az egy lakosra jutó termelés 1938-hoz viszonyítva villamos energiából 5,3- szeresére, 810 kilowattórára, szénből 2.8-szeresére, 2900 kilogrammra, acélból 3-szorosára, 217 kilogrammra, alumíniumból 33-szorosára, 4,6 kilogrammra, cementből több mint 5-szörösére, 180 kilogrammra emelkedik. A kulturális téren végbemenő előrehaladást mutatja, hogy 1960-ban a középiskolát végzettek száma három és félszerese, a főiskolai hallgatók száma két és félszerese lesz a felszabadulás előttinek. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon a szocialista tábor többi országával együtt egyre sikeresebben vesz részt a szocialista tábor országai és a fejlett tőkés országok közötti békés gazdasági versenyben. A második ötéves terv során a tudomány és technika vívmányainak széleskörű alkalmazásával, a szocialista világ- rendszer országai között egyre jobban fejlődő munkamegosztás segítségével és mindenekelőtt a dolgozó nép lelkes munkája nyomán országunkban a termelőerők gyorsütemű fejlődésével egyidejűleg fellendül a falu és város anyagi jóléte, kulturális színvonala, növekszik az ország védelmi ereje,, tovább szilárdul a munkásosztály és a parasztság szövetsége, meggyorsul a szocializmus építése. Ahhoz, hogy a második ötéves tervet sikeresen megvalósítsuk, magasabb színvonalra kell emelni a népgazdaság tervszerű irányítását. Tovább kell fejleszteni a tervező munkát, hogy a tervek minél tökéletesebben hangolják össze a népgazdaság különböző ágainak fejlődését. A népgazdaság távlati fejlesztési irányvonalának helyes meghatározására a Magyar Tudományos Akadémia részvételével ki kell dolgozni a legfontosabb ágazatok és a főváros fejlesztésének 10— 15 éves tervét. Biztosítani kell, hogy az állami tervek a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésére támaszkodjanak és ezáltal jobban felszínre hozzák a népgazdaságban rejlő tartalékokat. Ezért növelni kell a vállalatok és a helyi tanácsok felelősségét a tervek kidolgozásában. A mezőgazdasági tervezést a mezőgazdaság sajátosságainak megfelelően kell átalakítani és egyszerűsíteni, hogy jobban érvényre jusson az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kezdeményezése a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Folytatni kell az államigazgatás és a vállalati igazgatás egyszerűsítését, tökéletesebbé és olcsóbbá tételét elsősorban a felesleges párhuzamos szervek megszüntetésével és az ügyvitel céltudatos ésszerűsítésével. Meg kell szüntetni az irányítás bürokratikus módszereit, a vezetés minden szintjén fokozni kell az egyéni felelősséget. Lényegesen egyszerűsíteni kell az anyaggazdálkodást és a tartalékok fokozásával, valamint az üzemek közötti és az üzemeken belüli kooperáció jobb megszervezésével biztosítani kell a folyamatos anyagellátást, az ütemes termelés legfőbb feltételét. A népgazdaság minden területén el kell érni, hogy a személyes anyagi érdekeltség összhangban legyen a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokkal és elősegítse azok megvalósítását. A második ötéves terv nagy és lelkesítő feladatokat állít népünk elé. Teljesítésük feltételei népgazdaságunkban megvannak. E feltételek tényleges biztosítása, és ezzel a terv valósággá változtatása azonban mindenekelőtt dolgozó népünk szívós, mindennapi munkáján, helytállásán, a terv végrehajtásában való tevékeny, cselekvő részvételén múlik. Ezért a pártszervezetek, az állami szervek, a szakszervezetek, a DISZ szervezetek, a Hazafias Népfront központi feladata, hogy a dolgozók alkotó lendületét a terv döntő célkitűzéseinek megvalósítására irányítsák, elősegítsék a termelés tartalékainak kiaknázását, szilárdítsák a munkafegyelmet, bátran karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit a korszerű technika alkalmazására, a termelő- berendezések jobb kihasználására, a termelékenység növelésére, a takarékosság fokozására, a minőség javítására, és mindezzel segítsék elő a dolgozók szocialista versenymozgalmának jelentős fellendülését a második ötéves terv teljesítése és túlteljesítése érdekében. A második ötéves terv a népgazdaság további felvirágoztatásának, a jólét és a kultúra emelésének, a népi demokrácia további megszilárdításának terve: a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép, minden magyar hazafi legközvetlenebb ügye. A magyar dolgozók az elmúlt évek során hősies munkájukkal jelentős sikereket értek el a szocializmus építésében. összpontosítsák erőfeszítéseiket a második ötéves tervben kitűzött célok megvalósítására, és ezzel vigyék győzelemre a szocializmus ügyét országunkban!
