Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-30 / 34. szám

4

NÉPÚJSÁG

1956. április 30. héiíő

Irányelveit a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

2. Az eddiginél nagyobb mértékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások közel háromnegyed részét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagszükségletét 1960- ban jóval nagyobb mértékben fedezze hazai forrásokból, mint 1955-ben. Hazai termelésből kell fedezni 1960-ban az összes felihasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból 'szemben az 1955. évi 2 százalékkal), 67 százalékát marónátronból (1955: 29 százalék), 90 százalékát szulfitcellulózból (1955: 50 százalék', 100 százalékát tilolt kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólom, kén, fenol, krezol és más nyersanyagok hazai termelését is.

A rendelkezésre álló, viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldogoznia, 1960-ban a hutaalumínium közel 83 szá- szalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekvő hányada kerüljön vegyi feldolgozásba. 1930-ban 1 555 000

tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955-ben. Az új sztálinvárcsi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kel.1 felhasználni.

A kohászatban is a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható acélféleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemes-• acé’ és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. A hengereltacél termelésben a finomleme- j zek részarányát az 1955. évi 9 1 százalékról 1960-ban 14 százalékra kel! emelni. Ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fedezését.

3. Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására.

Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2.5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben.

Az eddiginél nagyobb mérőkben kell alkalmazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vas-, érc-, tarkaérc- és olajkészleteit.

Az ország felkutatott szén- vagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén vagy magasabb kalóriá.iú barnaszén előfordulása várható, vőlőnt a Bakony bev'ses megfelelő területein, a dorogi és tatabányai, valamint a borsodi medencében kell kutatásokat végezni.

Annak érdekében, hogy 1960-ig az ország kitermelhető kőolajvagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgáz készlete is nagymértékben gyarapodjon, a nagylengyelt kőolajmezőt teljesen körül kell határolni és új kőolaj és földgáz előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1 200 000 m kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—54. éri 630 000 méterrel. Be kell vezetni a 4—5000 méter mélységű fúrásokat.

Jelentős kutatómunkát kell Végezni a bauxitvagyon feltárására. A jóminőségű bauxit ^felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitból, tűzálló- fcgyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásvá- fcyokbóL

4. A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincsének fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani.

A feketeszén termelése 1960- ,ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. összesen 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kel! létesíteni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni.

Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki barnaszenek termelésének fokozására, valamint a borsodvidéki barnaszénbányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az észak-magyarországi barnaszé^bányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembelépő vállalatokat.

A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti észszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozóművek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön.

Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel. részint korszerű acél-, beton- és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkenni.

1960-ban mintegy 800 000 tonna tőzeget kell termelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hang- szigetelő anyagok gyártására is.

A kőolajtermelés öt év alatt legalább 400 000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázellátására.

A hazai vasércfelhasználás növelésére meg kell valósítani a rudabányai érc dúsítását. A kohászat mangánérc szükségletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását.

A bauxittermelést az 1955. évi 1 290 000 tonnáról 1960-ban közel 1 600 000 tonnára kell emelni.

Az ásványbányászat termelésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék. ,

5. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1955- höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani.

1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasszükségletének 28—30 százalékát. A hazai vasérc termelésének emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érctömörítvény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképessége mintegy 250 000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókoksz-felhasználás 20 százalékkal javuljon.

A durva- és középiemezel termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az j első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagy- olvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kel! a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését.

A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csillapítatlan” acélok részarányát a jelenlegi 20 százalék helyett 1960-ban 50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a hengereltacél-termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni.

Az alumíniumiparban a hu- taalumínium-termelést az 1955. évi 37 000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi.

Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt alumínium-féltermé- kek, valamint a különböző alumíniumkészáruk termelését. Gondoskodni kell az alumíniumfeldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről.

A színesfémkohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumtermelést. ami jó minőségű alumíniumötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1960- ban évi 600 tonna teljesítőképességű magnéziumkohőt kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyöngyösoroszi ércbányában nyert ólom- és cinkérc dúsításáról és feldolgozásáról.

6. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával esvüttjár a villamosenergia felhaszná’ásán^k különösen gyors emelkedése Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság é.s a lakosság rendelkezésére álló vil- 'amosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél lényegesen gyorsabban növekedjék

A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960- ig_ (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energiamennyiséget is figyelembe véve) mintegy 67 százalékkal kell növelni.

A villamosenergia-ipar fejlesztésére öt év alatt legalább 6,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, öt év alatt az erőművek teljesítőképességét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni, részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 000 kilowattos borsodi és a 225 000 kilowattos tiszapalkonyai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90 000 kilowattos erőművet, 100 000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132 000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglevő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangbahozatalával mintegy 50 000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni.

A belépő új erőművekből mintegy c7 000 kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pedig kisebb és közepes vízierőmű legyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és eevéb megtakarítások útján a villamosenergia-termelés önköltségét mintegy 13 százalékkal kell csökkenteni.

Gondoskodni kell a csúcs- terhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőmű-tartalékról. Mindezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével lényegesen növelni kell az energia- termelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is.

7. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását, "rre alapozva elő kell '"észíteni az atomenergia békés célokra való foib.&sznáiá it. A Szovjetünk segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését.

8. Az ipar összes ágai között a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelést öt év alatt meg kell kétszerezni; a szerves vegyipari ág termelése közel négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 milliárd forintot kell fordítani.

A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavi- déki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új nagyüzemre támaszkodva, meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő, és azokat minőségben és tartósságban felülmúló, korszerű szintetikus szálasanyagok (perion, poliakrilnitril). továbbá a PVC (noüvinilklorid) nagyüzemi előállítását. ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb színes fémek. valamint bőr pótlását.

A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammónia üzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát és a Péti Nitrogén- művek bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfoszfát- üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi | beruházást kell fordítani. A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évi hétszeresére. a foszforműtrágva termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell kezdeni a karbamid előállítását, elsősorban takarmányozás céliára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormonos gyomirtószerek gyártását. A növényvédőszer-termelés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2,6—2,7-szerese legyen.

Nagyarányú növekedést kell elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 6200 to benzolt. 5200 to fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátrányterméket kell gyártani. A világítógáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának jelentős megjavítását.

A közlekedést, az ipart és a mezőgazdaságot több. és minőségileg jobb kőolajtermékkel kell ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése mintegy 53 százalékkal növekedjék. Javítani kell a motorbenzin minőségét, az oldó szerrel finomított motorolajok részarányát ped;g a jelenlegi 10 százalékról legalább 45 százalékra kell emelni. Biztosítani kell a nagylengyeli kőolaj gazdaságos feldolgozását úi krakkolóüzem létesítésével, és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosítását értékes vegyianyagok termelésére.

A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű, új antibiotikumok. ?vógy szerkészítmények gyártását kell megkezdeni.

A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyártását 85 százalékkal kell növelni. Fokozott mértékben kell nyers- és műgumiból. valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani.

9. Az építőanyagipar előtt az a feladat áll. hogy az egyre nagyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, köny- nyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparban olyan új. az eddiginél olcsóbb és könnyebb építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb és olcsóbb kivitelezését. Az építő- anyagipar fejlesztésére több mint 2 milliárd forintot kell öt év alatt beruházni.

Az építőanyagipar termelése öt év alatt legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar ‘ legfontosabb anyagának, a cementnek termelését 1955-ről 1960-ra mintegy 700 000 tonnával kell növelni: a betonelőgvártó iparban a termelés mintegy 2.5-szeresére emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott

— részben elő- és utófeszített

— vasbeton elemekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbeton- aljak és a vasbeton vezeték- oszlopok termelését. A lakás- építkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazóblokkok. fal- és födémelemek

Hazai szükségletre és a kivitel fokozására 56—58 százalékkal emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalékkal a fi- nomkerámia-ipar termelését. Ki kell terjeszteni a hazai nyersanyagokból előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását. A tűzállóanyagok termelése 1960- ban mintegy 30 százalékkal legyen több, mint 1955-ben. j 10. A gépiparnak az eddigiénél lényegesen nagyobb meny- nyiségben, korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a hon- ' védelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó ! szükségleteinek kielégítésére.

\ Ennek megfeleően a gépipari termelést a második ötéves j terv időszakában 70-75 százalékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3.5 milli- ' árd forint beruházást kell fordítani, ennek több mint 80 szá- j zalékát a meglevő üzemek fejlesztésére kell felhasználni, j A nemzetközi együttműködés által nyújtott lehetőségek felhasználásával a gépiparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a i kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni s olyan cikkek tömeg- I termelésére kell elsősorban be- j rendezkedni, amelyek a bel- ; földi szükséglet mellett magas jműszaki színvonaluknál fovga 'a nemzetközi együttműködésben résztvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást elsősorban a Diesel-mozdonynál, egyes 1 mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukorica-kombájn, traktorok) és az autóbusznál.

! A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, I különösen a kevésbé anyagigényes típusok (finommechanikai szerszámgépek), valamint a cél- és agregátgépek termelése fejlődjék. A golyóscsapágy- gyártást több mint 2,6-szere- sére kell növelni.

Különös súlyt kell helyezni a Diesel-motoros járművek gyártásának fejlesztésére. A Diesel-motorral hajtott különféle teljesítőképességű, normál

nyomtávú mozdonyokból 1960- ban 380 darabot kell előállítani. A második ötéves terv időszakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kel gyártani. A Diesel-motoros traktorok termelése 1960-ban érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A Diesel-motorok gyártása 1960- ban 1955-höz képest — lóerőben — mintegy hétszeresére növekedjék.

A Diesel-mozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagy teljesítményű vasúti villamosmozdonyok gyártását is; ezekből 1960-ban 15 darabot kell előállítani.

A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló- és betakarítógépeket kell előállítani: öt év alatt az ipar közel 9000 nagyteljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10,000 univerzál traktor, több mint

10,000 gabonakombájn, mintegy 17.000 kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa. ,

A vegyipari gépek gyártását öt év alatt az 1955. évinek 2,5- szeresére, az emelő- és szállítóberendezésekét több mint 1,6-szeresére, a szivattyúk és kompresszorok gyártását több mint 1,7-szeresére, a hajógyártást több mint 1,4-szeresére kell növelni.

Az erősáramú gépgyártás jelentős továbbfejlesztésének eredményeképpen az egyenáramú gépek termelése 1960- ban majdnem négyszerese, a transzformátoroké háromszorosa legyen az 1955, évinek. Jelentősen kell emelni a vízierőgépek gyártását. Az erősáramú ipar termékeinek minőségét nagymértékben meg kell javítani.

Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a vacuumtechnikai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikai berendezések, tran- ! zisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvenciamodulált adó- berendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110,000 db televíziós vevőkészüléket kell gyártani.

A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek. anyagvizsgáló műszerek, az autorhatikaelemek és a komplett laboratóriumi berendezések gyártását kell nagymértékben fejleszteni.

Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt legalább 230,000 motorkerékpárt, 1.700,000 kerékpárt, 2.100,000 rádió-vevőkészüléket, 60,000 tonna fém- edényárut kell gyártani. A háztartási villamoskészülékek gyártását több mint háromszorosára kell növelni.

A gépiparnak meg kell oldania áz ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek, berendezések, járművek alkatrészekkel való rendszeres ellátását Az alkatrészgyártást jelentősen fejleszteni kell, és különös gondot kell fordítani a külföldre eladott gépek alkatrész-utánpótlására. Ki kell szélesíteni a szabványosított, egységesített gépalkatrészek alkalmazását.

A gépek súlyának csökkentésével, ötvözött acélanyagok alkalmazásával, az anyagmegtakarítás fokozásával 1955-höz képest 1960-ban 18—20 százalékkal kell csökkenteni a gépipar fajlagos hengerelt acél felhasználását. Nagy súlyt kell helyezni a színes fémek helyettesítésére; egyedül a kábel- gyártásnál 3350 tonna ólmot és 400 tonna rezet kell 1960- ban alumíniummal helyettesíteni. Biztosítani kell, hogy a gépipar egyre több, a korszerű műszaki követelményeknek megfelelő, gazdaságosan értékesíthető exportcikket gyártson. A gépkivitelben fokozni kell a finommechanikai, híradás- és vacuumtechnikai gyártmányok, Diesel-mozdonyok, autóbuszok, mezőgazda- sági gépek részarányát ; a szer-