Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-30 / 34. szám
1956. április 30. hétfő NÉPÚJSÁG 3 IUÁN Y EL VEK a wnaggarnépgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátja. Felhívja a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, a DISZ- szervezeteket, s más társadalmi szervezeteket és tagjaikat, a Magyar Tudományos Akadémiát, a műszaki, mezőgazdasági, s egyéb tudományos- és szakegyesületeket, a különféle állami szerveket a helyi tanácsokat, az üzemek, hivatalok és intézmények dolgozóit, a termelő- szövetkezetek tagjait, a dolgozó parasztságot, bogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, amelyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem számol. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy még jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei a második ötéves tervben; hogy még inkább érvényre Dolgozó népünk munkája nyomán országunk gazdasága erőteljesen fejlődik. Az anyagi iavak termelésének legtöbb területén már az első ötéves terv ideién megszűnt a kizsákmányolás. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség mind tevékenyebben vette ki részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Kibontakozott és egyre inkább tért hódított a szocialista munkaverseny. Mindez jelentékenyen meggyorsította a termelőerők fejlődését. A szocialista iparosítás eredményeként a második ötéves terv küszöbén az ipar több mint háromszor annyit termelt, mint 1938-ban. Különösen gyorsan fejlődött a nehézipar, több úi iparág jött létre. Az iparosítás sikerei biztosítják a népgazdaság további fejlődésének legfontosabb feltételeit. Nem küszöböltük ki még azonban a népgazdaság néhány olyan hiányosságát, amely az utóbbi években fékezte az előrehaladást. Több termelési ágban a technika színvonala elmarad a követelményekhez képest: főként emiatt a munka termelékenysége nem fejlődik kielégítően, s a termelési költségek általában magasabbak, mint a gazdaságilag legfejlettebb országokban. A mezőgazdaság termelése növekedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lényegesen a háború előttit, és ennek következtében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől. A lakosság fogyasztása városban és falun jelentősen emelkedett. Az egv keresőre jutó reálbér emelkedése ennek ellenére nem volt kielégítő. A népgazdaság szocialista szektorában a munkások és az alkalmazottak száma öt év alatt közel egymillió fővel növekedett. Lényegesen iavult a lakosság egészségügyi ellátása, nagymértékben emelkedett kulturális színvonala. A társadalom- biztosításban részvevők száma 1954-ben több mint másfél- szeresen haladta meg az 1949. évit. és a társadalombiztosításra fordított kiadások összege megháromszorozódott. A társadalmi termelés elért geínvonala és a dolgozó nép alkotó ereiének növekvő kibontakozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak között még fennálló aránytalanságok megszüntetését, illetve csökkentését. A népgazdaság tervszerű továbbfejlődésének lehetőségeit nagymértékben növeli, hogv Magyarország részese a hatalmas, szüntelenül erősödő szocialista világrendszernek. A második ötéves terv időszakában. 1956—1960-ban. a technika jelentés fejlesztése jussanak a hazai sajátosságokban és a szocialista tábor országai közötti együttműködésben rejlő lehetőségek; hogy második ötéves tervünk még nagyobb mértékben megfeleljen a reális lehetőségeknek, s népünk szükségleteinek; jobban elősegítse a bővített újratermelést, a munka termelékenységének emelkedését, népünk életszínvonalának állandó, szilárdan megalapozott növekedését, szocialista kultúránk felvirágzását, népi demokráciánk megszilárdítását; a szocializmus építését országunkban! A második ötéves terv irányelveit egy hónapig tartó nyilvános megvitatás után — figyelembe véve a vitában elhangzott bírálatot és javaslatokat — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kibővített ülése tárgyalja meg. szocialista nagyüzemek elsősorban történő fejlesztése mellett biztosítani kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztság anyagilag érdekelt legyen gazdasága meglévő tartalékainak minél nagyobb mértékű kihasználásában, termelése fokozásában. 3. A termelés növelését a népgazdaság minden ágában a műszaki színvonal gyorsütemű emelésével, a tudomány és technika eredményeinek széleskörű alkalmazásával kell összekapcsolni. Ezzel meg kell teremteni a legfontosabb feltételeket a munka termelékenységének állandó növelésére és az önköltség rendszeres csökkentésére. Mindenekelőtt a technika fejlesztésének alapján lényegesen fokozni kell a minőségi követelményeket a népgazda ság minden területén. Jelentősen javítani kell mind a belföldi fogyasztás, mind a kivitel céljaira előállított termékek minőségét. A teljesítmények mennyiségi számbavétele mellett különös gonddal kell ellenőrizni a minőséget. 4. A munka termelékenységét az iparban úgy kell emelni, hogy 1955-től 1960-ig a termelés növekedését több mint kétharmadrészben a termelékenység emelkedése biztosítsa. Ennek megfelelően öt év alatt az egy főre eső termelést az állami iparban összesen mintegy 36 százalékkal, a nehéziparban 46 százalékkal, a könnyűiparban 20 százalékkal, az élelmiszeriparban 34 százalékkal, az állami építőiparban 34 százalékkal kell növelni. A gépállomásokon a munka termelékenységét 23—24 százalékkal, az állami gazdaságokban 35— 36 százalékkal kell emelni. 5. A gazdasági és állami élet minden területén szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Különösen takarékoskodni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal. Az ipar minden ágában csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást. Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladékainak és melléktermékeinek hasznosítását. A csak külföldről beszerezhető színes fémeket minél nagyobb mértékben alumíniummal, műanyaggal és más alkalmas anyagokkal kell pótolni. Fa helyett széles körben kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat, és ki kell terjeszteni a faanyagot gazdaságosan hasznosító éarost- és forgácslemez gyártását és alkalmazását. 6. Minden termelési ágban rendszeresen csökkenteni kell a termelési költséget. A minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó iparban öt év alatt alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, a termelés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mezőgazdaságban is a szoçialista termelési viszonyokat, ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát, s így biztosítani kell az ország további felemelkedését. A második ötéves terv időszakában a következő fő feladatokat kell megvalósítani: 1. Az iparosítást olyan ütemben kell folytatni, hogy a szocialista ipar termelése 1980- ban 1955-höz képest 50—52 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar. Figyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fontos nyersanyagot külföldről kell beszerezni, elsősorban nehézipari termékek, túlnyomórészt gépek ellenében, valamint, hogv a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökkenteni kell. Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök („A” csoport) termelését mintegy 60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét („B’‘ csoport) mintegy 40 százalékkal kell növelni. Az anyagbehozatal viszonylagos csökkentése és az anyag- ellátás biztonságának fokozása végett nagymértékben ki kell szélesíteni a gazdaságosan előállítható hazai nyersanyagok és alapanyagok termelését. A második ötéves terv időszakéban a feldolgozó iparágak termelésének 47—48 százalékos növekedése mellett a nyers- és alapanyagok termelését 57—58 százalékkal kell emelni. 2. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezésének további előrehaladásával egyidejűleg a mezőgazdasági termelés jelentős fellendülését kell elérni. A mezőgazdaság 1956— 1960-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, miint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnyei a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén oly meggyőző erővel bontakozzanak ki. hogv ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogv az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek száz katasztrális holdra számítva, rendszeresen növekvő termékmennviséget termeljenek, és csökkentsék a termék- egységre fordított munkát. A az összehasonlítható termelés önköltségének mintegy 16 százalékos csökkentését kell elérni, ebből 9 százalékot az anyagfelhasználásnál, 5 százalékot a munkaráfordításnál, 2 százalékot az igazgatási és egyéb költségeknél kell megtakarítani. Az építőiparban a költség- vetésekhez képest mintegy 10 s-ázalékos költségcsökkentést kell elérni, és ezen túlmenően gazdaságosabb tervezéssel további megtakarítást kell biztosítani. A közlekedésben öt év alatt az önköltséget mintegy 11 százalékkal, a belkereskedelemben a forgalmi költségeket mintegy 11 százalékkal kell leszállítani. Az állami gazdaságokban az önköltséget közel 17 százalékkal, a gépállomásokon 23 százalékkal kell csökkenteni. 7. Növekvő számban kell a népgazdaság rendelkezésére bocsátani kiválóan képzett szakmunkásokat és nagytudású szakembereket, akik képesek céltudatosan felhasználni a korszerű technikát és magasabb fokra emelni a munka szervezettségét. Lényegesen ki kell szélesíteni és eredményesebbé kell tenni a szakmai oktatást és továbbképzést a népgazdaság minden területén. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegei elsajátítsák az alapvető műszaki és mezőgazdasági ismereteket. 8. A termelőerőket, a nemzetközi együttműködésre támaszkodva, az ország adottságaival és szükségleteivel összhangban olymódon kell fejleszteni, hogy megjavuljon a népgazdaság nyersanyagellátása. biztosítva legyen az ország gazdasági erőforrásainak, termelőberendezéseinsk legelőnyösebb felhasználása, megvalósuljon a termelés ésszerű szakosítása és mind több termelési ágban korszerű tömeg- termelésre lehessen rátérni. Ennek megfelelően a nehézipar minden ágának nagyarányú fejlesztése helyett kiemelkedően kell fejleszteni a vegyipart, a kőolajfeldolgozást, a kohászaton belül a finomabb hengereltacél-fajták termelését, a gépiparon belül a munkaigényes. valamint olyan egyéb ágazatokat, melyekben országunk jelentős termelési tapasztalatokkal rendelkezik, így a híradástechnikai ipart, a Diesel-motorok és Diesel-mozdonyok gyártását, a kombájn- és traktorgyártást és másokat. Nagy figyelmet kell fordítani világszerte ismert élelmiszer- ipari termékeink, gyógyszer- készítményeink gyártásának fejlesztésére. 9. A külkereskedelemnek a második ötéves terv időszakában biztosítania kell az állandóan fejlődő népgazdaság növekvő külföldi nyersanyag- és egyéb áruszükségletének kielégítését és a behozatal ellentételét képező, valamint az ország külföldi tartozásainak csökkentését szolgáló kiviteli cikkek elhelyezését. Ezért a külkereskedelmi forgalomnak 1960 ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal kell növekednie. A szocialista tábor országaival való kapcsolatok tervszerű bővítése mellett nagy gondot kell fordítani a más országokkal folytatott kereskedelem ápolására és szélesítésére az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapja . Külön gondot kell fordítani a függetlenségüket nemrég elnyert, illetve gazdasági fejlődésükben elmaradt országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. 10. A termelőerők fejlődése, az anyagi javak termelésének növekedése, a munka termelékenységének fokozása és az önköltség csökkentése révén a második ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 42 —43 százalékos emelkedését kell elérni. A nemzeti jövedelemből 1960-ban 20—22 százalékot kell felhalmozásra fordítani. — Állami eszközökből öt év alatt mintegy 78 milliárd forintot kell beruházni. 12 milliárd forinttal többet az első ötéves terv folyamán megvalósított beruházások összegénél. Annak érdekében, hogy a népgazdaság fejlődése előre nem látható nehézségek esetén is zavartalan legyen, a felhalmozás megfelelő részét tartalékok képzésére kell felhasználni. 11. A nemzeti jövedelem állandó növelésének alapján biztosítani kell. hogv a lakosság jóléte rendszeresen növekedjék. A munkások és az alkalmazottak egv keresőre iutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzben! és természetbeni iövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. Biztosítani kell. hogy a lakosság összes fogyasztása öt év alatt 34—35 százalékkal emelkedjék. A második ötéves terv időszakában nagyarányú lakáséöítést kell megvalósítani. javítani kell az egészség- ügyi ellátást, fokozni kell az anyákról és a kisgyermekekről való gondoskodást, fejleszteni kell a munkavédelmet, kényelmesebbé kell tenni a közlekedést. Emelni kell a kulturális színvonalat, elsősorban az oktatás. valamint a színházak, mozik. rádió, televízió, a könyvtárhálózat és könyvkiadás fejlesztése révén. Legyen a második ötéves terv jelentős lépés előre a népgazdaság további fellendülésének. népünk fokozódó anyagi és kulturális felemelkedésének* a szocializmus megvalósításának útján. A népgazdaság egyes ágainak és területeinek második ötéves tervét a következő irányelvek szerint kell megállapítani: I. Ipar, építőipar A szocialista ipar termelésének 50—52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar. mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésébe és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglévő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni. 1. Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen: Az I960, évi termelés az 1955. évi termelés 1960. évi százaléka, termelés pan Vili amos energia 8 350 millió kwó 154 Szén 29,4 ff to 132 Kőolaj 2,0 99 9f 125 Acélnyersvas 1,41 99 99 165 Acél 2,24 99 •• 138 Hengereltacél 1.40 159 Timföld 224 ezer to 145 Kénsav 200 99 99 ISI Marónátron 40.5 99 99 346 Műtrágyák* 153 99 99 372 Műanyagok 11.6 99 99 430 Tégla 1958 99 99 156 Cement 1.86 millió to 158 Gőzturbina 370 ezer kw 154 Erőmű és ipari kazán 194 millió Ft 330 Diesel-motor 567 ezer Le 680 Autóbusz és pótkocsi 3 400 db 245 Vasúti személykocsi 805 272 Tehergépkocsi Fémforgácsoló 6 830 »» 179 szerszámgépek Arató-cséplőgép 11 100 » 183 (gabona-kombájn) 2 500 99 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 99 ** 326 Háztartási varrógép 68,5 99 *9 149 Rádióműsorvevő 455 „ 99 147 Cellulóz 46,5 99 to 281 Papír 164 99 »» 155 Pamutszövet 247 millió m2 106 Gyapjúszövet 34,7 »» 99 135 Selyemszövet 25,5 99 99 127 Kötöttáru 7 810 to 155 Konfekcióáru 7 274 millió Ft 128 Cipő 16,2 99 pár 116 Cukor 410 ezer to 165 Nyershús 217 99 *9 146 Zsír 79 9* 99 131 Étolaj 35 99 99 163 Vaj 18,3 99 *• 161 * (hatóanyagban az ámítva) Éljenek a testvéri kommunista pártok — a béke elszánt védelmezői, az emberiség jobb jövőjének úttörői, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus zászlóvivői!
