Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-30 / 34. szám
NÉPÚJSÁG 1956. április 34. hétfő 0 Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottsága felhívása a megye termelőszövetkezeteihez, állami gazdaságaihoz, egyénileg dolgozó parasztjaihoz A megyei pártbizottság megtárgyalta a megye szarvas- marha tenyésztésének helyzetét Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, dolgozó parasztságunk jó munkája, a megyei párt és megyei tanács végrehajtó bizottságának közös intézkedései nyomán számottevő fejlődést értünk el a szarvasmarhatenyésztésben. A tenyésztési kedv növekedésével 7000-el emelkedett a szarvas- marha, ezen belül több mint 3000-el a tehénállomány. A párt és a kormány által biztosított számos kedvezmény — a borjúnevelésnél az adókedvezmény, a tenyészbikák, tenyész- üszők, a szerződéses hízómarhák árai, az ingyenes állatorvosi szolgálat — jelentős megtakarítást és így nagyobb jövedelmet biztosít a dolgozó parasztságunk számára. Dolgozó népünk megértette, hogy milyen fontos a szarvasmarhatenyésztés az egész népgazdaság számára. Különösen pedig most, amikor a második ötéves terv irányelvei az életszínvonal messzemenő emelését írják elő. A nagymennyiségű hús, tej és tejtermék, emellett az ipar számára jutó bőr, csont, szaru, a növénytermelés hozamának emeléséhez nélkülözhetetlen szervestrágya, s a tej értékes melléktermékei méltán teszik legértékesebb háziállatunkká a szarvasmarhát. A felnémeti Petőfi Termelőszövetkezet 14 tehenéből álló tehenészetében 3193 liter tejet fejtek tehenenkint, s bár me- gyeileg nem ez a legjobb szövetkezeti tehenészet, mégis a tej 178 ezer forint jövedelmet hozott a szövetkezetnek. Román István kerecsendi egyénileg dolgozó parasztnak egy év alatt 12.300 forint volt csak tejből a bevétele. A két példa is világosan igazolja, mennyire érdeke minden termelőszövetkezetnek, egyénileg dolgozó parasztnak, állami gazdaságainknak a szarvasmarhatenyésztés fokozása, a mennyiség és minőség javítása, mennyire fontos tovább emelni a produktívitási százalékot, a törzskönyvezést, a takarmánynövények termesztését, a takarmánybázis biztosítását. A kétségtelen eredmények mellett, amelyekre méltán büszke egész megyénk, azonban számos hiányosság fékezi még a tenyésztői munka még nagyobb eredményét. Nem javult kellő mértékben et minőség, a tehenek aránya, nem kielégítő a termelőszövetkezetek állatsűrűsége. Az erőfeszítések ellenére is csökkent a pillangósok takarmányterülete. Helytelen volt az állomány forgalmának merev korlátozása, amely részben a minőség rovására, a tenyésztői kedv csökkenéséhez vezetett, és sértette a becsületes dolgozó parasztok igazságérzetét. Ugyanakkor több esetben előfordult, hogy lelkiismeretlen egyének szándékosan tönkretették a szopós borjakat. A munka tovább javítására felhívással fordul a megyei pártbizottság a megye termelőszövetkezeteihez, állami gazdaságaihoz, egyénileg dolgozó parasztokhoz, az illetékes szervekhez, hogy az állatsűrűség, a tehénarány, a tejtermelés, az állategészségügy, valamint a takarmánytermelés tekintetében elérjük az élenjáró megyéket. TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK! Érjétek el, hogy minden tsz- ben. az újonnan alakultakban is, 1957 március 1-ig legyen közös szarvasmarhaállomány. Hogy 100 hold szántóra 11 szarvasmarha és 4.6 tehén jusson. A szántóterületek 18 százalékán vessenek kukoricát, 18 százalékán pillangós takarmányt, s a kalászos területek 10 százalékán termeljenek másodnövényeket. A legfejlettebb tehenészetekben vezessék be a fejlett módszereket, az egyedi takarmányozást, az itatásos borjúnevelést, a növendékek nyári szálláson való tartását, stb. Ősszel szántóterületek három százalékán vessenek takarmánykeveréket. Kapcsolódjanak be a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomba. Több kukorica több tejet, vajat, zsírt jelent. ÁLLAMI GAZDASÁGOK DOLGOZÓI! A gazdaságok dolgozóit figyeli a falu legjobban. Fordítsanak különös gondot a minőség javítására, érjék el, hogy tehenenkint átlagban 3000 liter tejet fejjenek, legyenek élharcosai a tenyésztői munka, az állategészségügy megjavításának, az új módszerek alkalmazásának. Biztosítsák, hogy megfelelő mennyiségű takarmányt termeljenek, s azt Gyümölcsfaiskolát létesített a csányi állami gazdaság Megyénk állami gazdasági, termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai az elkövetkezendő esztendőkben többszáz katasztrális hold földet telepítenek be gyümölcsfával. A telepítéshez szükséges csemetéket eddig az ország távoli vidékeiről kellett beszerezni. A jövőben azonban már segít ezen a csányi állami gazdaság. Az idén 48 katasztrális holdon új gyümölcsfaiskolát létesített. Az új faiskolában a megye tájjellegének megfelelő gyümölcsfacsemetéket nevelnek. A magvak nagy részét már elültették. Többek között 195.000 alma, 15.000 körte, 60.000 cseresznye. 37,000 meggy, 50.000 dió- és 76.000 kajszinba- rackmag került a földbe. Jelenleg is 70 dolgozó munkálkodik a faiskolában, hogy a mandula magját is mielőbb a földbe tegyék. Még ebben a hónapban 205.000 mandulamagot ültetnek el. A gazdaságban elvégzik majd a gyümölcsfák nemesítését is és három év múlva már mintegy hatezer katasztrális hold beültetéséhez elegendő gyümölcsfacsemetéket állítanak elő. 10 nappal előbb teljesítették május 1-i vállalásukat Az Egri Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában Bata József kiváló dolgozó munkacsapata május 1 tiszteletére vállalta, hogy a tangazdaság 14 hold fiatal szőlőjében a pótlási munkát: 22.500 darab hiányzó tőke gödörásását, beültetését befejezi. Vállalását határidő előtt 10 nappal, április 20-án délre teljesítette. A munka elvégzésében kimagasló teljesítményt ért el Kovács Piroska, Pethő Sándomé, Lin- kecs Teréz, Fodor Henrikné, Kadlo Ferencné és Tóth Aranka, akik a gödörásásban 140 százalékot teljesítettek. Az ültetésben pedig Bata József munkacsapata: Bata Sándor, idős Prókaj p. János, Sike József, Pető Péter. Kiss Ernő, Deák Bertalan, Prókaj a. András, Prokaj b. Sándor teljesítette tervét 190 százalékra. A Technikum tanulói versenyszerűen vettek részt a munkában, összesen 6136 gödröt ástak. Nagy István, párttitkár Takarékoskodik megyénk tanulóifj úsága — Megyénk közép- és általános iskolai diákjainak az elmúlt hónapokban emelkedett a takarékbetét összege. A kis- létszámú iskolák között Bükk- szentmárton az első, ahol egy- egy tanuló 134.36 Ft-ot tett félre a nyári kirándulásra. A középlétszámú iskolák között legeredményesebben az eger- csehi bányász gyerekek takarékoskodtak. Egy-egy pajtásnak 76.50 forint megtakarított pénze van. A középiskolák között dicséretet érdemel a Gyöngyösi Közgazdasági Technikum. a leggazdaságosabban használják fel. EGYÉNILEG DOLGOZÓ PARASZTOK! A falu egyénileg dolgozó parasztjai tartsanak legalább minden öt hold szántón egy jóminőségű tehenet, törzskönyvezzék az állományt, érjék el, hogy a törzskönyvezett egyedek legkevesebb 3200 liter tejet adjanak már ebbén az esztendőben. A rétek hozamának növelésére végezzék el a fogasolást, különösen a tiszai árterületeken. Kalászos területeik legalább öt százalékán termeljenek másodnövényt és számos állatonként legalább ugyanennyi mennyiségű silót. Csatlakozzanak a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz, kövessenek el mindent, hlogy kellő mennyiségű és minőségű takarmány álljon a tenyésztés rendelkezésére. ÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKEMBEREK! Segítsenek a termelőszövetkezeteknek, egyénileg dolgozó parasztoknak, általában a szarvasmarhatenyésztés minden munkájában. Dolgozzák ki havonta s állatfajonkint a takarmányszabványokat és az őszi takarmány mérleg után pedig a legszigorúbb takarmányozási és takarékossági rendszabályokat Segítsenek, hogy megszűnjön a hozzáértő állat- gondozók cserélődése, hogy még nagyobb arányban bekapcsolódjanak az állattenyésztésbe a nők is. A tenyésztői munka megjavítása érdekében biztosítsák a csökkent tenyészértékű apaállatok lecserélését, ugyanakkor azt, hogy a füzesabonyi mesterséges állomás tovább szélesítse bázisát, s ebben az évben 4500 nőivarú szarvas- marha termékenyítését végezze ei Az állatorvosi kar segítsen az állategészségügy további a- vításában. Vizsgálják át a nőivarú felnőtt állományt legkésőbb május 31-ig állapítsák meg a produktívitási százalékot. Állítsák munkájuk középpontjába a betegségek megelőzését, a meddőség elleni küzdelmet JÁRÁSI ÉS KÖZSÉGI PÁRT ÉS TANÁCSSZERVEK! Beszéljék meg negyedéven- kint a tenyésztés munkáját, a soron következő feladatokat, s ezek végrehajtására végezzenek széleskörű felvilágosító munkát. Magyarázzák meg a termelőszövetkezetek vezetőségének, a dolgozó parasztoknak, hogy mennyire jövedelmező a szarvasmarhatenyésztés a borjú- és üszőnevelés. Az üszőnevelés befektetései bőven megtérülnek a későbbi tehéntartásban, a tejhozamban. Mennyire helytelen, ha az egyénileg dolgozó paraszt belépése előtt eladja tehenét, mert ezzel éppen saját termelőszövetkezetét gyengíti, amelytől nagyobb jövedelmet, a gondtalanabb életet várja Ismertessék május 10-ig valamennyi községünkben a megyei pártbizottság felhívását, tartsanak járásonként két-két községben állattenyésztési an- kétot, s az augusztus 20-i helyi ünnepségeken szervezzenek állattenyésztési kiállításokat. Lépjenek fel a becsületes dolgozó parasztok, a szövetkezeti tagság bevonásával a spekulánsok, a kupecek ellen, akik akadályozzák a szarvasmarhatenyésztés mennyiségi és minőségi továbbfejlesztését. Kérjék, segítsenek ebben belügyi és igazságügyi szerveink is. A megyei pártbizottság felkéri az MNDSZ, a MEDOSZ és a Népfront bizottságok, termelési bizottság szerveit, hogy minden erejükkel segítsék elő megyénk szarvasmarhatenyésztésének, ezen belül tehéntenyésztésének megjavítását. Felhívjuk megyénk kommunistáit, hogy személyes példa- mutatásukkal, lelkes felvilágosító munkával segítsék elő továbbra is a szarvasmarhatenyésztés megjavítását. Felhívjuk megyénk termelőszövetkezeteinek tagjait, szorgalmas dolgozó parasztságunkat, hogy felismerve szarvasmarhatenyésztésünk megjavítását, jövedelmezőségét, nagy népgazdasági jelentőségét, szüntelenül javítsák állományunk minőségét, s tejtermelés fokozását, hogy ezen keresztül fokozottabban hozzájárulhassanak dolgozó népünk jobb ellátásához, életszínvonalának emeléséhez. Tekintsük megyénkben a szarvasmarhatenyésztést hazafias ügynek, mely nagymértékben járul hozzá a mezőgazdasági hozamok növeléséhez, szocialista hazánk gazdasági megerősödéséhez. HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A* idén máé több gondot fordítanak az állattenyésztésre A tiszanánai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben nem becsülték sokra az állatállományt az első esztendőkben. A legfőbb jövedelmet a növény- termeléstől várták a tagok, de a vezetőség is. így a szövetkezetben a tagok jövedelme nem érte el azt a szintet, amilyet egy 1600 holdon felüli szövetkezetben el lehetett volna érni. A szarvasmarhaállomány sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt megfelelő, jobb volt a sertéstenyésztés, de az sem érte el a megfelelő színvonalat. Mivel az ilyen állattenyésztés nem hozott jövedelmet, érthető volt a tagok idegenkedése. Az elmúlt évben sikerült fordulatot elérni, megjavították a sertéstenyésztést, hizlalást. Ennek a jövedelme növelte a részesedést és arra is telt belőle, hogy adósságaikat törlesszék. Ez az év bebizonyította, érdemes jobban foglalkozni az állattenyésztéssel, s ezért a tagok a pártszervezet javaslatára 68 sertésből álló törzset állítottak be. Jelenleg a tsz-nek 351 sertése van, ebből 107-et hizlalnak, átlagsúlyuk 90—100 kilogram között van. Úgy tervezik, hogy május végén, június elején már hízott sertéseket adnak át az államnak. Az idén nagyobb gondot fordítanak a szemes takarmányok termelésére, ebben az évben már 240 hold kukoricát vetnek a közös gazdaság részére, 70 holdat a háztáji gazdaságban. Ez biztosíték lesz arra, hogy a jövő évben még több sertést tudjanak beállítani. A szövetkezet szarvasmarhaállománya is fejlődik, mennyiségileg és minőségileg egyaránt. 83 szarvasmarhából 27 tehén, az istállóátlag eléri a 9.2 litert. Úgy határoztak, hogy még ebben az évben építenek egy 100 férőhelyes tehénistállót ,az anyag kiszállítását már megkezdték. Javult a borjúne- nevelés is, az idén 9 bikaborjúra kötöttek tenyésztési szerződést. Egyet most adnak át a Tenyészállatforgalminak. Ez már hatalmas eredményt jelent a szarvasmarhatenyésztésben. Az állattenyésztés biztos jövedelmet jelent a szövetkezetnek, ha a takarmányt és a megfelelő gondozást biztosítják. Molnár Miklós, agropropagandista A Második Békekölcsön nyolcadik húzásának megyei nyertesei Biztató erétiménvek a demjéni olajíiírásoknál — Elmondotta Magyar Miklós, kutató mérnök — A sajtó nemrégen adott hírt arról, hogy a demjéni mező olajkútjaiban megkezdődött az olajkitermelés. Ezen a részen máig is ez az egyetlen feltárt mezőnk van, de a termelőku- tak száma állandóan növekszik. Most fúrják a kilencediket, s előreláthatóan huszonöt termőfúrás lesz. A kutak naponta kitermelt olaj mennyiségéből egyenlőre nem láthatjuk biztosan a végleges alakulást, hiszen az eddigiekben a dugattyúzás mellett állandóan rétegvizsgálato: is tartottunk. Annyi bizonyos, hogy a jelenleg már feltárt mezőt körülbelül tíz évi kitermelésre készíthetjük elő. Tornyok jelzik merre, melyik domboldalban folynak még kísérletek. A feltárt Dem- jéni-mezőtől keletre lesz a Keleti-mező , egy hónapon belül itt is kezdetét veszi az olaj felszínrehozatala Azt már régebben megállapíthattuk, hogy a Demjén környékén található olaj igen jó minőségű, de változó. Néhány kút egészen kiváló olajat ad, mely szinte megegyezik a Magyarországon eddig feltárt mezők legjobbjával. A magas fehérter- mékrész különben az itt található legrosszabb olajra is jellemző. A víztől könnye** elválasztható, és hibájaként csak azt említhetjük rneg, hogy alacsony hőmérsékleten dermed A fentebb említett, egyelőre még nem létező Keleti-mező a legjobb minőségű olajjal biztat. Kísérletezés közben olajos rétegeket fúrtunk át, s megállapítottuk, hogy ez az olaj is rendelkezik a szomszédos kutak termékének összes jó tulajdonságával. Még egy örvendetes tény: fúrás közben több gáz jelentkezett, mint a demjéni mezőn. Igyekszünk a kutatások befejezésével, a termelőkutak mielőbbi előkészítésével, mert a Nyírbogdányi Finomító nagyon várja az olajat. A dem- jéni fúrásokkal párhuzamban kísérleteztünk Egerszóláton, de ez eredménytelennek bizonyult. Most Fedémes környékével próbálkozunk, majd átvizsgáljuk a parádi, Mátra- alji részeket is, — szerintem nem lesz hiábavaló. Versenyre hírjnk a megye kukoricatermelőit a holdanként! 35, illetve 30 mázsa termés elérésére A Második Békekölcsön nyolcadik húzása alkalmával a megyénkben több dolgozónak húzták ki a kötvényét magas nyereménnyel. Simon Ferenc Egerszalók, Hornyaié Béla Gyöngyös s Mikó Miklós bélapátfalvai dolgozók 25 ezer forintot nyertek. Tamás Béla egri 10,000, Vülk Sándomé Eger, Kánya Nándomé Eger, Váraljai Pál Eger, kötvényeit 5000 forinttal húzták ki. Mi, a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai versenyre hívjuk a megye termelőszövetkezeteit a holdankinti 35, egyénileg dolgozó parasztjait a 30 mázsás kukoricatermés elérésére. Termelőszövetkezeteink a kukorica vetésterület 90 százalékán Óvári 5-ös hibridkukoricát termelnek, a kukoricaterület 60 százalékán négyzetesen vetnek a vetést és a növényápolást géppel végzik Egyénileg dolgozó parasztjaink holdanként legalább 13.500 tövet nevelnek s a megfelelő tőszám érdekében hiányos kelés esetén a pótlást azonnal elvégzik A kikelt kukoricát mindenütt azonnal megfogasoljuk, s az első kapálással egyidőben elvégezzük az egyelést. Utána aratásig minden eső után, de legalább háromszor kapálunk. Aratás után mindenütt elvégezzük a gazoló kapálást. A termelőszövetkezetek DISZ fiataljai a mezőszemerei Üj világ Termelőszövetkezet példáján a kukorica vetésterület 15 százaléka felett védnökséget vállalnak s a rájuk bízott területen vállalják a holdankinti 40 mázsás termés elérését. A következő esztendei bőséges kukoricatermés érdekében a termelőszövetkezetek vállalják, hogy a szántóterület 1# százalékán istállótrágyázást, vagy zöldtrágyázást végeznek, a másik 10 százalékon jó elő- vetemény után vetik a kukoricát. A trágya kihordását és alászántását legkésőbb szeptember 1-ig, az őszi mélyszántást november 1-ig elvégzik Az egyénileg dolgozó parasztok a kukorica vetésterület 76 százalékát trágyázzák meg. A járás egyénileg dolgozó parasztjai és termelőszövetkezetei nevében: Kocsmár Lajos, a mezőszemerei Uj Világ Tsz elnöke Kapás János, kompolti egyénileg dolgozó paraszt Jacsó Béla mezőtárkányi egyénileg dolgozó paraszt Simon Mihály, a füzesabonyi gépállomás főagronómusa Poczok Barnabás járási főagronómus 8z ország első magnézium kohóját építik az apci Fémtermia Vállalatnál Két évvel ezelőtt új, nagyjelentőségű üzem kezdte meg működését hazánkban az Apci Fémtermia Vállalat. Ilyen Vállalat ezelőtt nem volt az országban. Dolgozói a nemesacélok gyártásához fontos fer- roötvözeteket készítik. Eddig ugyanis a nemesacél, más szóval a szerszámacél előállításához szükséges ferroötvözeteket külföldről kellett importálni, melyért drága valutával fizetett az ország Ezek az ötvözetek — melyeket bizonyjos százalékarányban kevernek az acélba, — fokozzák az anyag szilárdságát, magasabb hőmérsékleten is kopásellenállóvá teszik. Ebben az évben nagy feladatok állnak a Fémtermia Vállalt munkásai előtt. Nehéziparunk fejlődése az új gyár fejlődését is megköveteli. Az idei tervek már készen állnak az üzem műszaki irodájában. Ezek szerint rövidesen hozzáfognak az ország első kísérleti magnéziumkohójának a felépítéséhez is. Ebben a kohóban állítják majd elő hazai anyagból az első magyar magnéziumot. Ugyancsak ebben az évben készítik el a háromfázisú elektromos ívfénykemencét, mely alapja lesz a hazai elektrotermikus ferrtoötvöze- tek gyártásának. A gyár vezetői, dolgozói nagy gondot fordítanak a műszaki színvonal emelésére is. Üj technológiai eljárásokon kísérleteznek, hogy minél olcsóbban, nagyrészt hazai ércekből állíthassák elő gyártmányaikat. Az eddigi kísérletek eredményeként rövidesen megkezdik a szilikotermikus íerromolibdém nagyüzemi előállítását, Ennek a cikknek a redukálása eddig aluminium- darával történt. A jövőben ehelyett ferrosziliciumbt használnak, melynek eredményeként egy tonna ferromolibdén előállításánál 11 ezer forintot takarítanak meg A hatszoros élüzem dolgozói büszkék eddig elért eredményeikre. De még büszkébbek arra, hogy kétéves fennállásuk óta máris eredményesen veszik fel a versenyt az ötven éve fennálló angol ferroötvöze- tek gyárával. IBUSZ különvonatok a DISZ majálisra A Megyei Idegenforgalmi Hivatal a szüvásváradi és kiskörei DISZ majálisokra külön- vonatot szervez. Május 20-án Egerből és Füzesabonyból indul különvonat Szilvásváradra, ugyanezen a napon pedig Kál-Kápolnáról Kiskörére indul az ifjúsági vonat. Jelentkezni a DISZ megyebizottságán lehet.
