Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-14 / 30. szám
NÉPÚJSÁG * <• 1956. prilis 14. szombat „ Gyöngyös büszkeségei Orémusz József váltógyári kovács, 167 százalékot teljesít 48 Béres György, a Váltőgyár esztergályosa 191 százalékot; Horváth Miklós, váltőgyár! esztergályos 156 százalékot; Ombódi Tibor, a Vasipari Vállalat esztergályosa 177 százalékot. Petbes József öntő, a Vasipari Vállalat kiváló dolgozója 250 százalékot; Tóth László, a Vasipari Vállalat esztergályosa 177 százalékot; Találkozások Leninnel (Részlet trjohgorkai munkások visszaemlékezéseiből) trjohgorkai munkásoknak mélyen emlékezetükbe vésődött Lenin 1920. május elsejei (látogatása. Ezen a napon egész Oroszországban „kommunista szombatot“ rendeztek. A „Trjohgorka" munkásai Ho- rosovóba mentek önkéntes munkára. Olyan sokan jelentkeztek, hogy csak féladag élelem jutott egy-egy embernek. A munka befejeztével gyűlést tartottak, melyre eljött Lenin is. F. G. Rumjancev így emlékszik vissza erre a napra: „Láttam őt (Leninit) az 1920. május elsejei kommunista szombaton. Egyszerűen odajött hozzánk, leült egy gerendára és beszédbe elegyedett a trjohgorkai munkásokkal; ilyen szerény, gondoskodó. testvéries, mindenkihez közelálló ember marad meg örökké az emlékezetemben“. Lenin Trjohgorkába érkezésének híre villámgyorsan elterjedt, és néhány perc múlva zsúfolásig megtelt az ebédlő emberekkel. Amikor Lenin elkezdett beszélni, halálos csönd támadt. „Vlagyimir Iljics először elmagyarázta — mondja visszaemlékezéseiben Sz. Zeny- kovics —, hogy nem a kommunista szombat szervezőinek hibájából volt kevés az élelmiszer. hanem egész Moszkvában mindenütt sokkal többen jöttek el a kommunista szombatra, mint amennyire eredetileg számítottak (több mint másfél millió) és két-három nap múlva mindenki meg fogjá kapni utólag az adagját (úgy is történt, ahogy Ígérte). Azután kifejtette az országos kommunista szombat jelentőségét és ismertette a nemzetközi helyzetet“. JSk ülönösen jól emlékezetünkbe vésték a trjohgorkai munkások azt az 1921. novemberi napot, amikor Lenin utoljára látogatta meg üzemüket. ,.1921-ben hallottam beszélni Vlagyimir Iljicset — mondja M. I. Vasziljeva —, de úgy emlékszem erre a napra, mintha csak tegnap lett volna. Ünnepnap volt, de az idő egyáltalán nem volt ünnepi: fújt a szél, esett az eső. Ilyenkor az emberek legszívesebben otthon ülnek, de amint megtudták, hogy Iljics is eljön, mindnyájan siettek a gyárba. Tömérdek ember gyűlt össze. Csak bámultam ezt a tengersok népet, és éppen azt a pillanatot szalasztottam el, amikor Lenin megjelent az emelvényen. Alighogy az elnök kimondta: „Elvtársak, eljött hozzánk Vlagyimir Iljics!“ — olyan lárma kerekedett, hogy a további szavait elnyelte a zaj. „Éljen Lenin elvtárs!“ — kiáltozták. Lenin sokáig nem tudott belekezdeni beszédébe, annyira lázba hozta az embereket a mi drága Iljicsünkkeü való tat;' kozás. Amikor végre megszólalt, egyszeribe olyan csönd lett, hogy a lég zümmögését is meg lehetett volna hallani“. V. Jemeljanov, V. Gorskov és F. Rumjancev, a „Trjohgorka“ egykori munkásai mesélik, hogy Lenin egyszer nem tudott idejében jönni és Alekszandra Mihajlovna Kollontaj tartott beszámolót helyette. Lenin időközben megérkezett, a fétlho- mályos bejáraton át a terembe lépett és megállt oldalt. Vállára vetett felöltőben, a fején kissé félrecsapott sapkával, szerényen hátrahúzódva hallgatta az előadót, aki nem vette észre őt és tovább beszélt. A teremben néhányan meglátták Vlagyimir Iljicset. Az egyik munkás hellyel kínálta: „Foglaljon helyet Vlagyimir Iljics...“ Lenin elmosolyodott, s vidám szemhunyorítással szabadkozott: „Hagyja csak, hadd álljak...“ Közben Kollontajnak odacsúsztattak egy cédulát, mire ő gyorsan befejezte beszédét. „Iljics sietve ledobta válláról a kabátot — mondja visszaemlékezéseiben V. Gorskov és F. Rumjancev —, és elfoglalta helyét az emelvényen. Kezét ellenzőül a szeme elé tartotta és a fénytől hunyorogva körülnézett a teremben, ahol akkor már vagy háromezer ember szorongott. Elállták az összes átjárókat, még a gerendákon is ültek“. A Leninnel való találkozás utolsó perceit így írja le ez a két öreg munkás: „Késő este voit, 10 óra körül járhatott már... A trjohgorkai munkások elkísérték Lenint a várakozó autóhoz. Iljics búcsúzóul kezet nyújtott a közelében álló munkásoknak, leverte sapkáját, s szokása szerint könnyedén meghajtotta magát... azután az autó eltűnt a kanyarban“. A munkások nem győzték hangsúlyozni, milyen szoros szálak fűztéjr Lenint a dolgozó tömegekhez, mennyire szívén viselte az egyszerű emberek gondját-baját. A „Trjohgornaja Manufaktúra“ hajdani szövőmunkása, Sz. Malinkin megemlíti visszaemlékezéseiben, hogy „Lenin naponta, a nap minden órájában kapcsolatban állt a dolgozók tömegeivel. Minden érdekelte, ami a dolgozók érdekét érintette, s megható módon gondoskodott szükségleteikről“. trjohgorkai munkások visszaemlékezései híven tükrözik, miilyen nagy gondot fordított Lenin a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének — a szovjet társadalom döntő erejének — szüntelen erősítésére. Ebből a szempontból feltétlenül figyelemreméltók Csernyák eilvtárs szavai: „1921-ben részt vettem a „Trjohgornaja Manufaktúra“ ünnepi gyűlésén, amelyet a Krasznaja Presznya kerületben rendeztek az Októberi Forradalom negyedik évfordulója alkalmából. Az ünnepélyt egy konyhának használt alacsony mennyezetű heflyiségben tartották, amely meglehetősen tágas volt, ez alkalommal azonban zsúfolásig megtelt emberekkel. Egyetlen szék sem maradt üresen, sőt az asztalokon és az ablakpárkányokon is ültek. Miután már több elvtárs felszólalt, — csupa októberi harcos —, az elnök felemelkedett helyéről és szokás szerint bejelentette: „Most pedig átadom a szót a Moszkvai Szovjet tagjának, a mi üzemünk küldöttének, Vlagyimir Iljics Leninnek“ — s Iljics nyomban fellépett az emelvényre. Az egész hatalmas embertömeg hullámzásba jött, viharos éljenzésbe tört ki, s Iljics sokáig nem tudta elkezdeni beszédét az örömkiáltások és a szüntelen tapsorkán miatt. A munkásasszonyok magasra emelték gyermekeiket. A fiatalok egymást lökdösve, taszigálva próbáltak elhelyezkedni az ablak- párkányon és az asztalokon. Alig sikerült lecsillapítania az elnökségnek a viharos örömujjongást, amely mindenkit magával ragadott a mi egyszerű, szerény és bölcs tanítómesterünk és vezérünk láttára. Feszült figyelem ült ki az arcokra. A kölcsönös megértés, szeretet és ragaszkodás erős szálai fűzték össze a szónokot hallgatóival. A. hőn szeretett vezér nem mondott érzelgős szavakat, nem ígért könnyű győzelmeket. Nyíltan feltárta a könyörtelen igazságot; beszélt a harc nehézségeiről, az elkerülhetetlen áldozatokról, a munkáshatalmat győlölő nemzetközi burzsoázia ravaszságáról és erejéről. De szavai ugyanakkor harcra serkentettek; az a biztos tudat sugárzott belőlük, hogy a munkásosztály a parasztsággal szövetségben ki fogja vívni a végső győzelmet. * HíreS az éplilQ szacializmus országaiból * Az Albán Népköztársaság második ötéres tervének egyik nagy alkotása fl május 1 tiszteletére indult pártsajtó terjesztési versenv eddigi eredményei Kiss Gizella darus, a Váltógyár dolgozója A pártsajtó olvasótáborának növelése érdekében március 14-én Eger város üzemi, körzeti és hivatali alapszervezeteinek sajtófelslősei értekezleten beszélték meg, hogy még több dolgozóhoz juttatják el a párt szavát, mely segítséget ad munkájuk jobb elvégzéséhez. Az I-es körzet pártszervezet sajtófelelőse versenyre hívta ki a többieket, melynek eredményei már az első napokban megmutatkoztak. Csatlakozott a versenyhez Egercsehi bánya pártbizottsága, ahol március végéig 308 új előfizetőt gyűjtöttek a négy pártlapra. Elismerés illeti mindazokat az elvtársakat, akik ebben a munkában részt vettek és felvilágosító politikai munkával meggyőzték a bánya dolgozóit a sajtóolvasás jelentőségéről. — Eger városban a következő alapszervezetek értek eíl eddig jó eredményt vállalásaik teljesítése terén: a Finommechanikai Vállalat vállalását már teljesítette, sőt túlteljesítette, 6 Szabad Nép, 14 Népújság és 12 Tartós Béke új előfizetőt gyűjtöttek. Jó munkát végzett Nagy Béla elvtárs, a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője, aki ebben a versenyben egyedül 14 Népújság, egy Szabad Föld előfizetőt gyűjtött. Az MDF III-as körzet vállalásából eddig 5 Szabad Nép, 10 Népújság, 1 Szabad Föld és egy Tartós Béke ellőfizetőt gyűjtött. A Sütőipari Vállalat 8 Szabad Nép, 11 Népújság, 3 Szabad Föld és 11 Tartós Béke új olvasót szervezett be. Az Erdőgazdaság 14 új előfizetőt gyűjtött eddig, a Lakatosárugyár is 14- et, a Pénzügyőrség 5-öt. az Állami Áruház 6-ot, a Vendéglátóipari Vállalat 8-at, a II. számú Gyakorló Ált. iskola 4, a Gyógyszertár Vállalat 2 új előfizetőt gyűjtött eddig. Vannak azonban olyan üzemek, alapszervezetek, amelyek elmaradtak vállalásaik teljesítésével. Többek között a Dohánygyár, a Terményforgalmi, Bútorgyár, Tüzép, Városi Tanács, Eger 1. postahivatal, Téglagyár, Asztalos KTSZ, Tatarozó Építővállalat, Gyermekkocsiüzem, stb. A felsorolt üzemek sajtófelelősei tekintsék feladatuknak a pártsajtó olvasótáborának növelését. Vállalásaik teljesítésével köszöntsék május 1-et, a nemzetközi munkásosztály legangyobb ünnepét. Tóth Józ„ef, a Népújság Kiadóhivatalának vezetője. Befejezték a tavaszi kalászosok vetését a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járás termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai gyors munkával pótolják az időjárás okozta késedelmet. Befejezték a tavaszi kalászosok vetését. A gépállomások sokoldalú segítségével a borsót hatszáz, a búzát 700, a tavaszi árpát 6600 holdon tették a földbe. A termelőszövetkezetek nagy részében a cukorrépát és a burgonyát is elültették. A cukorrépa már 1325, a burgonya száz kataszt- rális holdon került a földbe. A munkával elsőnek a mező- szemerei Nincs Akadály Termelőszövetkezet végzett. A tavaszi kalászosokat egy hét alatt, a 34 hold cukorrépát három vetőgéppel két nap alatt vetették el. A tsz-ben már kialakították a munkaszervezeteket, hogy a napokban zavartalanul megkezdhessék a szépen zöldelő borsó első növény- ápolását. A mezőtárkányi Szabadság Termelőszövetkezet a gépállomás burgonyaültető gépének segítségével négy nap alatt 20 katasztrális holdon ültette el a vetőgumókat. A járásban egyébként a gyengén telelt őszi vetéseket is nagy gonddal ápolják. Eddig 16 vagon műtrágyát használtak fel, mely- lyel több mint háromezer hold őszi vetést fejtrágyáztak. Április elején Tiranában megkezdték egy korszerű üveghuta építését. A korcsai üveghuta után ez lesz az Albán Népköztársaság második ilyen üzeme. A tiranai üveghuta kapacitása évi 1800 tonna lesz. Teljes- gépi felszerelését a Lengyel Népköztársaság biztosítja. Előreláthatólag már 1957 elején megkezdődik a termelőmunka és' az üveghuta elsősorban a vlorai hal- és gyümölcskonzerv kombinát, valamint a korcsai, a skodrai és az elbászáni gyümölcs- és főzelékkonzervgyár üvegszükségleteit fedezi majd, amelyek már 1956. végén megkezdik termelésüket. Ugyanakkor a tiranai üveghuta nagymenjr- nyiségű és változatos háztar-, tási üvegárut biztosít majd a dolgozó tömegeknek. Nyári ruhamodellek téli körúton A lipcsei divattervezők tél derekán pompás tavaszi és nyári ruha-kollekciót állítottak ősszé, amellyel háromhónapos körútra indultak az NDK minden részébe. Sok üzem dolgozói saját kultúrtermükben csodálhatták meg a perionból, ízléses mintájú műselyemből és egyéb anyagokból készült ruhakölteményeket. Különösen szépek a gyűrhetetlen, pasztelszínű műrostanyagíokból készült ruhák.. A légtöbb nyári ruhát a hosz- szított, szűk derék és bő harangszoknya jellemzi. A kosztümök ugyancsak követik a derék és csípő vonalát. A tervezők a részletes leírással ellátott szabásmintákon kívül szóbeli tanácsot is adtak, hogy az érdekeltek maguk is elkészíthessék a * szép modelleket A ruhák anyaga minden üe- letben kapható. Több mint ezer vízierőm 3vet építenek a Kínai Népköztársaságban A Kínai Népköztársaság vi- jményü. jrőművek félmillió padéki területein több mint ezer rasztea2dasáe áramszükséel«- kis vízierőművet építenek. A ; rasztgazaasag aramszukségte30 ezer kilowatt összteljesít- ! tét fogják fedezni. Huszonhárom százalékkal nőtt a munkatermelékenység a kínai vaskohászatban A kínai vaskohászati művekben a munkatermelékenység 1955-ben átlag 23 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A martin-kemencénél dolgozó munkások egyenként átlag 49 tonnával több acélt, a nagykohók mellett dolgozó.k pedig 100 tonnával több nyersvasat adtak fe- jenkint az országnak, mint az előző r 'ben. Hasonló ütemben növekt ett a munkatermelé- kenysé a vegyi iparban és az építőij rban is. Ebben jelentős rét » van a jó munkaszervezése c és a haladó módszerek all ilmazásának. Újabb tervépítkezés a Román Népköztársaságban A második ötéves terv előirányzatainak megfelelően a Román Népköztársaságban megkezdték egy újabb műtrágyagyár építését. Az új vegyipari üzem évente százezer tonna szuperfoszfátot biztosít majd a mezőgazdaság műtrágyaszükségleteinek fedezésére. Az új tervalkotást a legkorszerűbb gépekkel szerelik majd fel. A Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból már meg is érkeztek az első gépek a nagy tervépítkezéshez. VITA Merre tart ifjúságunk? Az egri általános gimnázium egyik vegyes osztályába járok. Többször vetődik fel probléma a lányok között a fiúk és a lányok viszonyáról. Sajnos, a fiúk nagyrésze azt a goromba, durva hangot, amit megszokott az utcán, „haverjai” között, beviszi az iskolába és a lányokkal szemben is használja. Persze sokszor a lányok is hibásak. Nem tudjuk, hogy mit kell tenni ilyenkor. Mit csináljunk, ha vállveregetve beszél velünk az a fiú? Például így szólít meg; „Nézd csak ezt a feladatot, anyafej”, vagy: „Nekem beszélhetsz, kisanyám!” Az ilyen helyzet elég kényelmetlen és a lány többnyire sem tud mit mondani. Nevetéssel palástolja zavarát, a fiú pedig örül, hogy szép beszédével elbűvölt minket. Azt hiszi, hogy ezzel I imponál? Én úgy gondolom, nagytobb tekintélye lenne, hat rendesen beszélne a lányokkal. Sokszor beszélgetünk osztálytársaimmal a szórakozásról is. Igen sok az iskolai elfoglaltság, s mire minden feladattal végzünk, este hat-hét óra. A szórakozásra már csak ezután kerülhetne sor. Sajnos, este félkilenc után kimenni még a szüléinkkel sem lehet, s így a hangverseny, a színház esti előadása elérhetetlen. Pedig jó lenne néha egy kis kikapcsolódás. Ögjr gondoljuk, hogy egy-egy szép előadásra elmehet a diák a szüleivel, még ha nyolckor kezdődik, akkor is. Böjtbe Éva Dobó Gimnázium IV. o. t. Kötelességükéi- teijesítették Nemcsak a nehéz munkában, a termelésben, hanem a népi vagyon védelmében, a veszély elhárításában is hősiesen vesznek részt a petőfibá- nyai honvédségi alakulat harcosai. Néhány nappal ezelőtt a délelőtti órákban Bagi László honvéd észrevette, hogy a robbanóanyag-raktár közelében tűz ütött ki. Valószínűleg gondatlanság okozta a tűzesetet: kigyulladt a domboldalon a tavalyi száraz fű, égni kezdtek a cserjék, a bokrok, a gazok, s a kedvezőtlen szélirány hatására a tűz egyre közelebb haladt a raktár felé. Egyre veszélyesebb méreteket öltött a tűz terjedelme, s ha hiányzik az éberség, a segítségnyújtás, akkor bizony könnyen hatalmas népgazdasági értékek vesztek volna kárba. A honvédek azonban megakadályozták ezt. Bagi László azonr al riasztotta a piheni harcosokat és megkezdődött a mentés. A katonák egyik része azonnal hozzákezdett a raktér körül egy jókora terület 1 .lásásához, hogy az egyre közdiedő tűz ne tudjon tovább terjedni. A többiek ezalatt ásókkal^ lapátokkal serényen hordták a földet a tűzfészkekre és egy órán át tartó szívós küzdelem után az utolsó parázs kialudt,- megszűnt a tűzveszély, újra biztonságba került à raktár. A mentésnek, a helytállásnak nem voltak kiemelkedő hősei, hős volt minden honvéd tiszt, mert egyaránt, egy ..szívvel, lélekkel, közös erőfeilítéssel és akarattal helytS tak, győztek, teljesítették kötelességüket.
