Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-14 / 30. szám
Iväti. április 14. aeon) at NÉPÚJSÁG 3 Előre a május elsejei vállalások teljesítéséért ! Párosversenyben az élüzenj cím elnytrésíéri Az egri 32-es Autóközlekedési Vállalatnál már hosszabb idő óta igen eredményesen dolgozik a Ejéke-brigád, melynek tagjai: Simon László, Hegyi Ferenc, Tóth Pál András és Juhász Sándor gépkocsivezetők. A brigád tagjai kollektív szellemben igen jó munkát végeznek. Ezek a gépkocsivezetők nagy gondot fordítanak kocsijuk karbantartására. A vasárnapot javításra használják fel, s hétfőn mindig üzemképes állapotban tudnak indulni. A brigád vezetője, Simon László „kiváló dolgozó” jelvénnyel kitüntetett, de a brigád többi tagjai is, példamutatásával a legnagyobb elismerést érdemli a vállalat vezetőségétől. Ezenkívül a vállalatnál igen sok kiváló gépkocsivezető van még. Ilyenek: Szigeti Sándor, Mezei László, Juhász Lajos és még többen, akik hozzájárulnak a vállalat tervteljesítéséhez. A januári termelési értekezleten megalakult Radó- brigád most a Béke-brigáddal párosversenyben harcol a vállalat élüzem szintjének elnyeréséért. Ivócs Bálint üb. elnök Túlteljesítette első negyedéves tepvét a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Eredményesen, sikeres terv- túlteljesítéssel zárta az első negyedévet a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt. A sikeres tervtúlteljesítést nagyban elősegítette a lelkes felszabadulási munkaverseny, s most, a negyedév lezártával a meny- nyiségi termelés mutatóit figyelem bevéve, a Tröszt’* üzemei között a következő helyezések alakulták ki: 1. Szűcsi X-es akna 8.4% 2. Szűcsi Xl-es akna' i05.5% 3. Rózsaszentmártoni IX-es akna 104.3% 4. Gyöngyösi XII-es akna 102.4% 5. Petőfi altáró 96.7% A verseny jutalmazására a X-es és a Xl-es akna dolgozói között összesen 3000. a rózsái IX-es aknánál 5000 Gyöngyösön 4000, Petőfi Itárón pedig 5000 forint pénzjutalmat osztanak ki. Hasonlóképpen jutalomban részesülnek a versenyben a három első helyezést elért frontbrigádok dolgozói is. A mennyiségi és a minőségi termelés együttes tervmutatóit figyelembevéve, a nagy versenyszakaszban az alábbi frontok bizonyultak a legjobbaknak: 1. Szűcsi X-es akna 1 front 100.3 százalék. 2. Gyöngyös XII-es akna 20 DISZ front 98.3 százalék. 3. Gyöngyösi XII-es akna 21 front 96.9 százalék. A jutalmazások során az első helyezett front dolgozói között 8000, à második helyezést elért fronton 6000, a harmadik helyezettnek pedig 4000 forint kerül kiosztásra. Ötven faribló vitlát készítenek P iőfibányán Szép tervfeladatot k ptaka napokban Petőfibánya gépműhelyének dolgozói. Az új technika a farabló vitla országos méretű elterjesztése céljából a közeljövőben 50 pefőfibányai típusú vitlát kell majd l.észí- teniük, részben saját használatra, részben pedig más trösztök számára. A jövő hónaptól kezdve havonként nyolc vitlát kell majd ' teljesen üzemkész állapotban átadniuk. Májusban ebből a készletből négy a Mátravidéki Trösztnél marad. Júniusban és az ezt követő hónapokban hármat a tröszt saját szükségletére használ fel, ötöt pedig más trösztök rendelkezésére bocsát. A gépműhely lakatosai, szerelői és villamos szakemberei nagy lelkesedéssel láttak munkához, hbgy népgazdaságunk nagyobb hasznára mielőbb országszerte elterjedjen ez a hasznos újítás. Köszöntsük jó munkával május 1-ét Az egri Autóipari Forgácsológyár DISZ szervezete május 1 tiszteletére versenyre hívja ki Eger város termelőüzemeit az alábbi pontok alapján: 1. A DISZ-szervezet marós brigádja vállalja hlogy havi tervét április 28-ig befejezi. 2. Munkamódszerátadási- mozgalom kiszélesítésével elérjük, hogy az előző hónaphoz viszonyítva (114.2 százalék), üzemünk ifjú munkásainak átlagteljesítményét 120 százalékra emeljük. 3. A versenyt dekádonként értékeljük és népszerűsítjük azokat, akik a legjobb eredményt érik el. 4. Igazolatlan hiányzás nem lesz és a késéseket is minimálisra csökkentjük. Madarast Gyula, DISZ titkár * A városi DISZ bizottság felhívja a város ifjú munkásait és üzemi DISZ szervezeteit, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak a Forgácsológyár DISZ fiataljainak felhívásához a május 1 tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez. Azok az üzemek, amelyek felhívásunkat elfogadva, részt- vesznek a versenyben, írásban értesítsék a városi DISZ-bi- zottságot a versenykihívás elfogadására. Hal gyors-feltáró DISZ brigád dolgozik a Mátravidéki Trösztnél A mátravidéki szénmedence DISZ fiataljai között is élénk visszhangra talált a Komlói Tröszt ifjú bányászainak felhívása és szép számmal csatlakoztak az országos gyorsfeltárási mozgalomhoz. A tröszt bányaüzemeiben összesen hat, ebből Petőfi altárón két ilyen gyorsfeltáró csapat látott munkához április 2-án. Az al- tárónál a legkiválóbb, szaki* mailag is igen képzett ifjú vájárok alakítottak 9—9 tagból álló csapatot. Tagjai között Havellant László, Lőcsei Emil és Csontos József odaadó, becsületes munkájával bebizonyította, hogy méltó az országos versenyben képviselni üzemét. A gyöngyösi XII-es aknánál Cseh László vállalkozott a feltáró csapat vezetésére és csapatának tagjai havonként 200 méter vágat kihajtását vállalták. Hasonló Ígéretet tett a többi gyorsfeltáró csapat is és törekvéseiket jó munkaszervezéssel, fokozott műszaki segítséggel, az új techniká vívmányainak alkalmazásával segíti az üzemek vezetősége. A Selypi Cukorgyár dolgozói segítik a termelőszövetkezeteket A tavaszi mezőgazdasági munkák folyamán is igen jelentős segítséget adott a Selypi Cukorgyár munkássága a környékbeli termelőszövetkezetek dolgozó parasztjainak. Különösen a gépjavításokban mutatkozott meg a baráti támogatás. A nagykökényesi Táncsics termelőszövetkezet részére egy villanymotortekercselést végeztek, kijavították a szecskavágógépet és ennek motorját, jelenleg pedig egy fűkaszálógép alapos javítását végzik az üzem gépműhelyének dolgozói. Lőrinci község új termelőszövetkezete részére egy szivattyút és egy stráfkocsit javítottak meg a cukorgyáriak. A zagyvaszántói új termelőszövetkezet megalakulásában jelentős szerepe volt az üzem vezetői politikai segítségnyújtásának, szervező munkájának. A megalakulás után igaerövel is segítették az új szövetkezetét és így sikerült a borsót elvetniök. A Cukorgyár további támogatása nyilvánul meg abban is, hogy az üzem saját ipari területéből enged át hat katasztrális hold földet, s ezen a tavaszbúza vetését is elvégzik. Légszárítógépet készítettek az egri Lakatosárugyárban Sok fényes bizonyíték és gyakorlati eredmény tanúskodik arról, hogy az egri Laka- tosárugyárban nemcsak szólam a műszaki fejlesztés, az uj technika ügye. Most is egy újfajta gépkonstrukció elkészítésével léptek színre és örvendeztették meg bútorgyárainkat, faipari vállalatainkat A Könnyűipari Tervező Iroda segítségével elkészítették egy nagyteljesítményű faipari légszárítógép protótípusát. A hat méter hosszú alkotmány 120 C fokos szárazgőzzel végzi a szárítást. A szárítandó faanyagot sínen mozgó kocsin tolják a géphez, s az két óra alatt három köbméter fát képes tökéletesen megszárítani. A gép szerkezeti felépítése igen korszerű és ötletes. Szétszerelhető, s belsejét üveggyapottal bélelték ki készítői. A meleg levegőt villamos ventillátor továbbítja, a páradús levegő pedig a felső csövön csapódik ki a szabadba. Az ötletes gépszerkezet elkészítéséért méltán illet dicséret minden tervezőt és kivitelezőt. r Uj berendezések a Selypi Cementgyárban A karbantartás már régen befejeződött a Selypi Cementgyárban, már lendületesen folyik a termelés, de azért a dolgozók és a műszaki vezetők most is állandóan és folyamatosan gondoskodnak az új technikáról. Újabb gépek, műszerek és termelőberendezések beépítésével teszik sikeresebbé a termelést. Egyik ilyen fontos műszer, amely már működik is, a szén- mérleg. Ezelőtt mérleg híján nem mérték a felhasználásra kerülő szenet, nem tudták szabályozni a tervszerű tüzelőanyagfogyasztást, s a technológiai előírásoktól való eltérést is elősegítette ez az állapot. Most a mérleg alkalmazásával mindezeket elkerülik, s a jövőben még jobban tudják segíteni a széntakarékosságot. E hónap végén kezd munkához két szénadagoló csigamű is, amely gépesíti, szabályozza a szénadagolást, ezzel együtt a keverési arányok betartását és fáradságos fizikai munkától menti meg a dolgozókat. Az egyik csigát Molnár Ferenc technikus tervei alapján az üzem gépműhelyében készítette el Hernádi János brigádja. Hasonlóképpen a nehéz testi munka megszűntetését szolgálja az a vagon vontató csörlő is, amelynek most kezdték meg a beépítését. Ezek után nem kell majd kézierővel, feszítő rudak segítségével a buktatóhoz tolni a kővel teli vagonokat. A csörlőszerkezet 15 lóerős motorja könnyűszerrel odavontatja majd. Elkészítésén jelenleg Bauer György technikus és a Hernádi-brigád fáradozik nagy sikerrel. AZ OLCSÓBB SZÉNÉRT, VILLBMOSENEBGiÓÉRT — Önköltségcsökkentési tapasztalatok a Mátravidéki Trösztnél — A párt és a gazdasági szervezeteknek a legállhatatosabban figyelniük kell a vállalatok gaz- •dasági tevékenységének kérdéseire, Állhatatosan törekedni kell minden vállalat ütemes munkájára, a termékek önköltségének csökkentésére, a legszigoúbban és mindenben takarékoskodni kell, minden módon meg kell szilárdítani az önálló gazdasági elszámolást. (A XX. kongresszus anyagából). Hogyan segíthetnénk még az árvízkárosultakat? — Ez volt a tárgya annak a. rövid megbeszélésnek, melyet a napokban tartottak a Mátravidéki Tröszt vezetői. E kérdés körül forogtak a gondolatok, latolgattak, serényen számolgattak, míg végül kimondották a nagy szót: 200 ezer forintot tudunk adni, s ez elegendő lesz majd hét családi ház felépítéséhez. Kétszázezer forint nagy ösz- szeg, nagy tét, különösen ha azt adni kell. Honnan, milyen alapból, milyen tartalékból tudják hát biztosítani a felajánlott pénzt. Erre adott feleletet az értekezlet, ahol megállapítást nyert, ' gy az idei önköltségcsökkentések eredményeiből, gazd iságos munkájukból, megtali irított forintjaikból fizetik ki ezt a szép összeget. Biztató előjelek Az idei tervek szerint a Tröszt dolgozóinak egy százalékkal kell csökkentenie :i az éves önköltségüket, vág1 .s jóval olcsóbban kell termelniük, mint tavaly. Az egy százalék nem tűnik ugyan nagy számnak, mégis körülbelül 25.600 tonna lignitet, 1900 öltönyt, vagy 6400 méter jó minőségű szövetet lehetne vásárolni ezért a pénzért. Az eddigi eredményék azt mutatják, hogy az első negyedév minden .^napjában az előírt 1’2—124 forintos, önköltségi " tervvel szemben néhány f orv’Va] olcsóbban termelik a sz i tonnáját így januárban . Idául 300 ezer, februárba pedig több mint 250 ezer forint megtakarítást tudtak kimutatni. Tagadhatatlanok ezek a tények és eredmények, s az is biztos, hogy mindezek — a tröszt vezetőitől kezdve a bányászokig — a körültekintőbb gazdaságos munka, a takarékos anyagfelhasználás természetes következményei. Mégis minden túlzás és merészség nélkül állíthatjuk, hogy a költségek további csökkentésének még : igen sok forrása és kiaknázatlan lehetősége van. Vegyük a legkirívóbb esetet, a szén minőségét. Első pillanatra talán nehéznek tűnik összefüggést alkotni a minőség és az önköltség között. De ez csak a látszat. A gyakorlat fényesen igazolja, hogy a jobb szén olcsóbb is Sajnos, Petőfibányán is szép számmal akadnak, akik azt a téves nézetet vallják, hogy „olcsó húsnak híg a leve” és csakis megdrágíthatja a termelést a jobb minőségre való törekvés. Néhány egyszerű példával bizonyítsuk hát be, hogy mennyire nincs igazuk ezeknek az embereknek. A megállapodások szerint az Erőmű 1700 kalóriás fűtőértékű szenet kér a bányaüzemektől. A minőségi tényezők jelenlegi állása szerint most 1683 kalória a szén átlagos fűtőértéke. Mit jelent ez a 17 kalóriás eltérés? Havonkint 110 vagon szénnel kevesebbet kérne az Erőmű, s ennek termelési költsége több mint 130 ezer forint. Nem beszélve arról, hogy a 110 vagon szén elszállítása 0.2 százalékkal növeli az Erőmű ossz üzemi köl őségét és forintokba átszámítva ez is jelentős összeget tesz ki. Villamosenergiában pedig úgy jelentkezik a 17 kalóriás eltérés, hogy ezzel havonként 1000 család egy évi áramszükségletének megfelelő mennyisége vesz kárba. Mindezeken felül a kazánhatásfok emelkedésében, a menetrendszerinti pontos üzemeltetésben, egyszóval az olcsóbb energia előállításában játszana nagy szerepet a jobb szén termelése. A teljesség kedvéért elmondhatjuk még azt, hogy a fűtőérték emelkedésével 30 kalóriánként egy forinttal többet fizetnek a bányának a szén minden tonnájáért. Számítsuk csak ki, mit jelent ez, amikor havonként több mint 100 ezer tonna szénről van szó. A jobb szén tehát olcsóbb is, s nem utolsó sorban anyagi érdeke ez minden bányásznak. Érdemes megnézni, mit veszítettek a 19-es front dolgozói az elmúlt hónapban. Tudvalévő, hogy Petőfi altáró legjobb frontfejtése a 19-es. Dolgozói igen derék, szorgalmas bányászemberek, s a versenyben mindig övék a dicsőség. Mégis mennyivel több lenne a becsületük, gazdagabb a hírnevük, s nagyobb a keresetük, ha a magas teljesítményszázalékaik mellett a szén minőségére is több gondot fordítanának. A múlt hónapban 5.8 százalék volt szenük megengedett meddőtartalma. Ennek ellenére ők csaknem kétszeresére, 10 38 százalékra növelték ezt. A magas százalék eléréséért f oly täte tt hajsza, a minden áron való mennyiségi termelésért vívott harc közepette elfeledkeztek, arról, hogy jobb szenet is termeljenek. S mi lett a következmény? Minden dolgozó havi keresetéből 280 forintot kellett levonni emiatt. A gondatlan munka következtében mindenki ennyivel kevesebbet talált a borítékban, ennyitől fosztotta meg sajátmagát és családját. Hasonlóképpen rövidültek meg saját hibájukból a 40-es frontfejtés bányászai is. Az elmúlt havi fizetések alkalmával csupán Petőfi altárón összesen 110 ezer forint bérlevonás történt ebből kifolyólag. Az üzem dolgozóinak összlétszámához viszonyítva, ez fejenként 73, a szénfalnál dolgozók létszámához képest pedig 150 forintot jelent. Igazán kár volt azt a sok meddőt kitermelni, ezt most már mindenki láthatja. A jobb és olcsóbb szén tehát szoros ösz- szefüggésben van a bérezéssel, a dolgozók anyagi érdekeivel is. Önköltség és az új technika Ma már világosan kimutatható, hogy a műszaki fejlesztés, az újítások mily kedvező hatással mutatkoznak meg az olcsóbb termelésben. Az előkalkuláció szerint az első negyedévben több mint 400 ezer forintos megtakarítás mutatkozik az újításokból. A farabló vitla alkalmazása egy-egy fronton havonkint 25 ezer forintot jelent. Nem nehéz következtetni, milyen nagy lehetőségek állanak még á bányafa takarékosság előtt, ugyanis a gépműhely most kezd hozzá a vitlák sorozatgyártásához s a tröszt minden frontfejtésére jut majd egy ilyen szerkezet. Az is kimutatható, hogy a lemezes rakodás folyóméteren- kint 100 forinttal csökkenti az elővájási költségeket. Az idén Petőfi altárón például több mint 10 kilométer hosszú vágatot kell hajtani, s itt is könnyűszerrel lehet következtetni, mit jelentene az, ha ennek legalább a felét az új technika segítségével végeznék el. A további önköltség- csökkentéseknek számtalan ki- aknázhatatlan forrását lehetne még felsorolni, s mondhatnánk, hogy szinte korlátlanok a lehetőségek Igen sok lehetőség és alkalom van még a minőségileg jobb, s ezzel együtt az olcsóbb szén termelésére. Ezt szolgálják az új bérezési rendszerek, a földalatti előválogatások, az osztályzók hatásfokának javítása, s mindenekelőtt főleg a technológiai utasítások betartása. Követésre méltók De- csi Sándor frontbrigádjának kísérletei, külön jövesztik a szenet és a meddőt; így biztosítják a jó minőséget Biztos sikerekre vezethet még a meddőréseke alkalmazása is minden frontfejtésen. Másik igen fontos terület a gépek, a szállítószalagok meg- kímélése, gondos karbantartása. Ennek pedig legfőbb feltétele az egyenes és tisztán tartott vágat. Ilyen körülmények között a drága pénzen vett gumiszalagok öt-hat évi használat után sem kopnak el. Ez pedig a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyszázalékos elhasználódási javulás egy év alatt kétmillió forint megtakarítást eredményezne. Jelentősen segítené még az energiatakarékosságot, ha a földalatti nagyobb gépegységeknél néhány kondenzátort építhetnének be a villanyszerelők. Ezek sok feleslegesen elpazarolt, ki nem használt villamosenergiát gyűjtenének, össze; csökkenne a gépek meddőteljesítménye, és növekedne a hasznos teljesítmény arányának mutatószáma. Hosszan sorolhatnánk még tovább a lehetőségeket, melyekkel a gépműhely, a fatelep, a szénosztályozó, minden frontfejtés és elő váj ás dolgozói hozzá tudnának járulni az olcsóbb szén termeléséhez. S valóban így van ez. Nem lehet az olcsóbb széntermelés ügyét egy-egy emberre, újítóra, vagy éppen egy üzemrész munkájára korlátozni. Nemcsak főkönyvelői feladat éberen őrködni az önköltség állandó csökkentésén. ‘ Személyes érdeke minden dolgozónak, amint ez épp az előbbi példák egyikénél nyert bizonyítást. Érdeke az egész társadalomnak, hisz tudott dolog, hogy a termelékenység növelése mellett a termékek önköltségének csökkentésével beszélhetünk csak árleszállításról, csakis így emelhetjük népünk életszínvonalát. A bányaüzemek pártszervezetei ilyenformán próbálják minden dolgozó tudatába beleoltani a gazdaságosabb termelés és az életszínvonal ösz- szefüggéseit. Ideje, hogy a párt és az üzemvezetői ellenőrzés szakítson a régi hagyományos formákkal, ne csak a mennyiségi termelés állását nézze és szorgalmazza. Vegyék fontolóra azt is, vajon a dolgozók és a műszaki vezetők mit tesznek a gazdaságos termelésért, hogyan élnek a takarékos anyagfelhasználás, az önköltségcsökkentés eszközeivel. Pártfogolják ezután is az újításokat, nagyszerű elgondolásokat, azok alkalmazását, hisz hasznosságuk, gazdaságosságuk mellett már fényes gyakorlati bizonyítékok egész tömkelegé áll. összegezve a tapasztalatokat: a Mátravidéki Trösztnél jó és egészséges irányban fejlődik a gazdaságos termelés ügye, igen sok hasznos gyakorlati módszer is áll már ezek szolgálatában. A lehető ségeket azonban még korántsem használták ki mindenütt. Jóllehet, az önköltségcsökkentés több problémájáról is szó esett ebben az írásban, mégsem léptünk és nem is léphettünk fel teljes igényekkel. A gazdaságos termelés minden oldalának és részkérdésének bemutatását nem is lehetne e néhány sorban ösz- szeszűkítve beleszorítani. Mindettől függetlenül, az említett néhány példa talán jó volt arra, hogy a tröszt minden dolgozója előtt szemléltetően ábrázoljuk, mit jelent a gyakorlatban az olcsóbb szén- j termelés. CSÁSZÁR ISTVÁN
