Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

WÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' ' ' ' ■ '■ ' Pi . ? : . g ■ i z « n X. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 28. SZERDA Alkalmazzák bányászaink a lemezesrakodást Közismert dolog, s egyben a természet törvénye is, hogy a zsenge fiatal hajtás, vagy a kis palánta ápolásra, gon­dozásra, féltő gondoskodásra szorul, hogy idővel egészséges, életerős növénnyé, vagy fává terebélyesedhessen. Az ápo­lás. a gondoskodás híján bármennyire is életképes az, előbb- utóbb menthetetlenül a pusztulás sorsára jut. E néhány sorban lerögz tett tény tanulsága, úgy érez­zük, nemcsak növények és az élőlények életére vonatkozik. Tanulságul szolgálhat egyéb dolgokban, más esetekben is. Megyeszerte nagy visszhangot keltett és nagy tet­szést aratott, amikor a múlt év végén Sipos Antal, a Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt területi főmérnöke jelen­tős újítással örvendeztette meg megyénk dolgozóit, ötletes elgondolása, a lemezesrakodás, szinte foradalmi jelentőség­gel bír a gyorsvágathajtásban. Lényege, hogy a szenet lemezre robbantják, ezt egy villával a vágatba hátrahú- zatják és miközben a csillések rakodnak, addig a vájár már végezheti is a következő robbantás előkészítését. Bányászaink, műszaki vezetőink találékonyságának, alkotó erejének egyik jellemző megnyilvánulá a ez az újítás. Pártunk és kormányunk éppen ezekben az időkben fordult felhívással dolgozóinkhoz. Azt kérte, hogy újítá­saikkal, a termelés műszaki színvonalának emelésével segítsék a szocializmus építését. A felhívás Petőfibányán is megmozgatta a szíveket. Méltó válásiként számos más újítással együtt lett közkinccsé többek között Siposs elv­társ ötlete is. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy megyénk­ben is ily fényes győzelmet kezd aratni az új technika ügye. Mindez öt hónappal ezelőtt történt, s ekkor kezdtek hozzá a gyöngyösi XH-es aknánál az új módszer gyakor­lati megvalósításához. Az első kísérletek eredményei máris beigazolták életrevalóságát. A Kotrócz csapat tagjai 18 alatt 120 métert haladtak előre. Bebizonyosodott, hogy a vágat fejtési sebességét kétszeresére lehet így növe'ni, sőt a helyes munkaszervezéssel a sebesség háromszorosára is növelhető. Az új módszer méterenként 100 forinttal csök­kenti az önköltséget, a munka termelékenységét pedig 5—10 százalékkal emeli. Előnyéhez, életrevalóságához tehát nem fér kétség. A ezek jórésze már megbarátkozott az új módszerrel, el­ismeri és lelkesedik érte. Mégis öt hónap elmúltával sajnálattal állapítottuk meg. hogy a lemezesrakodás még mindig kezdeti fokán a kísérletezés szakaszában van, s eb­ben ludas a tröszt muszakfcjlesztési osztálya is. Az év első két hónapjában a XII-es aknánál egyál­talán nem, márciusban pedig mindössze öt napig dolgoztak ezzel a módszerrel. A többi aknaüzemnél pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Mi ennek az oka? Nincsenek talán a kísérletekhez megfelelő gépek, lemezek, vagy egyéb eszkö­zök? Korántsem itt' a hiba. A baj igazi oka, hogy a tröszt műszaki és politikai vezetői még mindig nem érzik eléggé, hogy ennek a látszólag igen egyszerű dolognak milyen je­lentős szerepe van a fejlettebb technika megvalósításában. Elméletileg elismerik ugyan nagyszerűségét, azt sem mond­hatjuk, hogy a pártszervezetek összejövetelein nem esik elég szó az új technikáról, de mindez csak üres szó marad. Amikor már tettekre kerülne a sor, mindenki csak ö!be- tett kezekkel vár valami csodára, talán úgy gondolják, hogy maga az ötlet már kész eredmény is egyben. Csodák ma már nincsenek, minden az embereken múlik, s természetes, hogy a tröszt dolgozóinak kötelessége szorgalmazni az új módszer elterjesztését. Felelőtlenség, vétkes könnyelműség a sült galambra várás kényelmes álláspontjára helyezkedve, közömbösen szemléli e nagysze­rű dolgot. Mert mit ér a legszebb elgondolás, ha az to­vábbra is papíron marad. Igen káros az a nézet is, mely széles körben elter­jedt. hogy az új módszert csak Gyöngyösön lehet alkal­mazni. Egercscehibcn, de a megye bármely bányájában némi módosítással, szintén eredményesen használható a- lemezes rakodás. Kérdezhetnénk, vajon a téves nézetek szószólói megnézték-e már a tröszt műszakfejlesztési osztá­lyán, hogy Sípos elvtárs milyen újabb módosításokat dolgo­zott ki a különböző fejtési viszonyoknak megfelelően. Kétségtelen, hogy a lemezesrakodás mindenütt siker­rel alkalmazható. Dolgozóinkon, pártszervezeteinken és műszaki vezetőinken múlik csupán, hogyan élnek ezzel a nagyszerű lehetőséggel, hogyan hasznosítják az emberi al­kotókészség eredményeit a termelésben. Joggal mondhat­juk azt is. hogy egy ilyen újítás nagy érték, kincs szá­munkra. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk vele. Az új technikát nem lehet csupán helyesléssel, fejbólogalással, vagy nagy szaVak hangoztatásával fejleszteni. Cselekedet­re, gyakorlati tettekre van szükség minél előbb. Pártszervezeteink úgy válhatnak legjobban az új módszer terjesztőivé, ha a kommunisták okos, meggyőző szava mindenkihez eljutva, tolmácsolja a XX. kongresz- szus következő megállapítását: „A technika nem topoghat egyhelyben minden időben előre kell haladnia. Csak az új technika széleskörű bevezetésének eredményeként emelhet­jük rövid idő alatt jelentősen a munka termelékenységét és a termelést“. Nincs hát idő a várakozásra, a további huza-vonára. A tétlenség, a közömbösség nap mint nap szüli a további kálókat, sorvasztja, gátolja a születő új fejlődését. Bányá­szaink. műszaki vezetőink érezzék szívügyüknek a lemezes- ; rakodás elterjesztését, induljanak tapasztalatcserére, sa- ! játítsák el az új módszer mesterfogásait, s alkalmazzák, hisz ez végeredményben mindannyiunk közös ügye, szemé­lyes érdeke. L MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Tanulmányozzuk és alkalmaz­zuk az SZKP XX. kongresz- szusának anyagát. — Taná­csaink eredményesebb munká­val válaszolnak választóiknak. — Tavasz a poroszlói Béke Termelőszövetkezetben. — A Leányvásár bemutatójáról. — Merre tart ifjúságunk. — Nagy harcban megszerezte első győ­zelmét az Egri Bástya. — Totó. Megyeszerte megkezdődött a tavaszi munka, gyors elvégzésén múlik a gazdag termés H TECHNIKA FEJLESZTÉSÉVEL A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT Horváth Miklós, a gyön­gyösi Váltógyár esztergá­lyosa, a szakma kiváló dolgozója IVégygépes mozgalom A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár forgácsoló rész­legében jelentős munkamódo­sítást vezetett be Juhász Imre marós. Eddig két fogaskereket fogtak be megmunkálásra a marógépre, most Juhász egy­szerre hatot munkál meg. így lehetővé válik, hogy az eddigi két gép helyett négy marógé­pet kezeljen. A többgépes mozgalom csökkenti a gyárt­mányok önköltségét, növeli a termelékenységet. Az üzem újítói egyébként az elmúlt hó­napokban mintegy fémillió fo­rint megtakarítást hoztak az üzemnek. Réselőkorongot alkalmasnak a gyöngyösi Xtl-ea aknánál A meddő réselés meggyorsí­tására újabb kíséreletek kez­dődtek a gyöngyösi XII-es ak­na egyik elővájásáni. A bánya­üzem műszaki kollektívájának elgondolása szerint réselő. fo­gakkal ellátott rudat szereltek egy villamos fúrógépre. Ez a rúd saját tengelye körül végez körforgást, s közben fogaival kivájjá meddőréteget. Miskei László csapata már néhány hete sikerrel dolgozik a réselő koronggal. Eredménye­ik bizonyítják, hogy alkalmazá­sa felére! csökenti a réseiés idejét és igen sok felelsleges fáradságtól, fizikai munkától kíméli meg bányászainkat. A Mátravidéki Erőmű karbantartói jó munkája nyo­mán a IV. főturbina határidő előtt, hétfőn reggel 9 órakor megkezdte munkáját. A dolgo­zók vállalták, hogy nemcsak negyedévi tervüket, hanem ha­vi tervüket is teljesítik, pótol- Iva lemaradásukat. As üveggyapotig szigetelés megakadályozza a motorégéseket Súlyos pénzösszeggel lehet­ne lemérni azt a kárt, melyet a gyakori villamosmotor égé­sek okoztak a Mátravidéki Tröszt bányáiban. A gyakori túlterhelések miatt a tekercse­lés átmelegedett, a gyapotfo­nálból, vagy a műanyagból ké- szüít szigetelés elégett. Máris megvolt a baj Egyenként 2—3 órás kiesés a termelésből, s ezen felül egy-egy villanymo­tor újbóli tekercselése 6—7 ezer forintot jelent. Strobán József villamos-mű- helyi művezető és Szabó Sándor értékes újítással sietett a hibák megelőzésére. Üveggyapottal jevont vezetékekkel tekercse­lik a motort, így ez az anyag sokkal tökéletesebben szigetel. Az eddigi kísérletek szerint kétszeres áramerősségnél és terhelésnél sem fordu’t elő mo- toregés. Az üveggyapot tehát tökéletesen szigeteli még a na- gyobbfokú felmelegedést is. Az átalakítások során már hét vil­lanymotort szereltek át üveg- gyapotos szigetelésre, s továb­bi lehetőség van még közel 200 hasonló villanymotor átalakítá­sára. A két újító ötletességének igazi eredménye a jövőben fo­kozott üzembiztonságban és több ezer forint megtakarítá­sában jelentkezik. Március 20-tól április 20-ig újítási hónapot tartanak a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben. Az eddigi té­nyek szerint bányászaink jól fölkészültek erre az alkalomra, s az első napok máris örvende­tes eredményekről adnak szá­mot. Az első három nap alatt körülbelül ötven értékes újítá­si javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ebben a tröszt gép­műhelyének dolgozói jártak elől jó példával két nap alatt tíz újítási javaslatot adtak. Az újítási dijakon felül érté­kes jutalomtárgyakkal, kar­órákkal, edényekkel, használa­ti tárgyakkal jutalmazzák a leg­jobbakat Jutalomban része­sülnek az újítási előadók is. akik versenyben állnak az újítási hónap folyamán. E hónap keretében kerül sor 31-én szombaton Petőfibánya kultúrtermében a tröszt újító kiállítására. A kiállításon közel 100 modell, ezenkívül igen sok kép, rajz és grafikon mutatja majd be szemléltetően az utób­bi évek legjelentősebb újításait. Egy év alatt 342,756 Ft értékű újítás a Bélapátfalvi Cementgyárban A Bélapátfalvi Cementgyár egyike azon üzemeinknek, ahol lelkiismeretesen kezelik a dol­gozók javaslatait, újításait. En­nek bizonyítéka az elmúlt év újítási statisztikája: 1955-ben 102 javaslatot nyújtottak be ezekből 5<3-ot elfogadtak, 52-őt már be is vezettek, míg négy most van bevezetés alatt. Az újítások gazdasági eredménye 342.756 forint, a dolgozóknak kifizetve 52.862 forint, részben előkalkuláció, másrészt utókal­kuláció és eszmei díjazás cí­mén. Ezenkívül egy-egy na­gyobb esemény alkalmával a minisztérium és a vállalat kü­lönféle jutalmakban részesítet­te legjobb újítóit. Nincs különösebb titka an­nak, hogy Bélapátfalván éven­ként egyre több javaslat szüle­tik, mégis el kell mondani va­lamit, ami a Cemetgyár ez irá­nyú munkájára serkentőleg hat. Az üzem műszaki- éspárt- vezetős'ge — természetesen né­hány dolgozó bevonásával — rendszeresen készít újítási fel­adattervei. Jzemrészenként megvizsgálják és megbeszélik, hogy mi az, ami a legtöbb üzemzavart okozza, vagy komo­lyabb termelés kieséseket idéz elő, s ezeket a nehézségeket feladat-tervükben megjelölik. Miután minden „-dolgozó előtt ismertetik mindenkinek mód­jában áll az ezekkel kapcsola­tos elgondolásokat közölni. így született meg Poczik Imrének, a gyár egyik legtermékenyebb újítójának több javaslata. Tő­ke László lakatos és Sass Béla cemetüzemi főművezetőnek a szállópor hasznosítási terve — (melynek segítségével teljes üzemeltetéo esetén, naponta két vagon szállóport iszapba vezet­nek és újból felhasználnak) és a cementgyár egyik legégetőbb problémája, az iszaptartály le­ülepedésének megakadályozása. Ez utóbbival — fontosságát te­kintve — érdemes részleteseb­ben foglalkozni. Minden cementgyárban meg­találhatók és messziről szem­betűnnek a hengerhez hasonló 10 méteres iszaptartályok, ame­lyekben állandóan iszap van Bélapátfalván hat ilyen tar­tályt láthatunk, ezekben törté­nik a nyersmalmok, által őrölt mészkő és márga összekeveré­se, majd továbbítják szivaty- tyú segítségével a forgó ke­mencékbe. Tekintetted arra hogy az iszapolt adagolt szál­lópor leülepedése gyorsabb mint a kész iszapterméké, a kompresszorok levegője ezt a leülepedést nem tudta felké- verni. (120—140 köbméter iszap is maradt egy tartályban.) Két okbóJ is káros volt ez. Részbeni, mert a kő kibányá- szása, őrlése, tehát a leülepe­dett anyag eddigi útja tekinté­lyes összegbe kerül, s így a pénz ideiglenesen kárbaveszett. Másként a sorozatos leülepedés elfoglalta' a tartály köbtartal­mának bizonyos hányadát. Minden évben, a nagyjavítá­sok idején alul kibontották a tartályokat, ami viszont életve­szélyes volt és négy embernek sokszor egy hónapját is igény­bevette. Csak így tudták a tar­tályt a leülepedett iszaptól megtisztítani. Az iszaptartályok emiatt belekerültek a feladat­tervbe és a vállalat vezetősége külön 300 forint díjat tűzött ki a helyes megoldást javas­lóknak. Ferenc M. Gábor és Csuhány Béla lakatosok hamarosan segí­tettek jó elgondolásukkal, me­lyet Holló Miklós újítási előadó is helyeselt és később a műsza­kiak is elfogadtak. — Lé­nyege, hogy a tartályban lévő 16 levegőcsőbe eddig egyetlen felső szelepen lehetett a leve­tít beengedni, így a kompresz- szor teljesítménye az összes csövekben egyenlő hatást fej­tett ki. Most a 16 csőbe külön- külön csöveket építettek be és amelyik részen leülepedést ta­pasztalnak, csak oda engedik be a levegőt — a többit a csa­pok segítségével elzárják, — s az összes ide betóduló levegő nagy erőt fejt ki, felkavarja az iszapot, vagy ha Kell robbant­ja is. Tervezőnk küfön érde­me, hogy a szelepek beépítésé­nél meglévő, ócska anyagot használtak fel. Ennek az újításnak, az elő* kalkuláció szerint 82 805 fo­rint az évi gazdasági értéke, s tekintettel arra hogy ez terme­lési ésszerűsítés, Ferenc és Csuhány elvtársaknak 2420 fo­rint jár, amelynek felét már megkapták, másik felét az egy év letelte után kapják meg. Természetesen a vállalat veze­tősége átadta nekik a 300 forint kitűzött jutalmat is, és az Épí­tésügyi Minisztérium Cement­ipari Igazgatósága is 2000 fo­rint díjazásban részesítette őket. Egy hónap sem telt el az *ú jí- tás benyújtásától a gyakorlat­ba vételéig, ettől az újítóknak járó összeg kifizetéséig. Ennek is betudható, hogy a legutóbbi újítási feladatterv is nagy ér­deklődésre talált a dolgozók körében. (D. M.) Újítási hénap Petőt bánván Három nap alatt ötven értékes javaslat

Next

/
Thumbnails
Contents