Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

WÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

'

' ' ' ■ '■ '

Pi . ? : . g ■

i

z

«

n

X. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM

ARA 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 28. SZERDA

Alkalmazzák bányászaink a lemezesrakodást

Közismert dolog, s egyben a természet törvénye is, hogy a zsenge fiatal hajtás, vagy a kis palánta ápolásra, gondozásra, féltő gondoskodásra szorul, hogy idővel egészséges, életerős növénnyé, vagy fává terebélyesedhessen. Az ápolás. a gondoskodás híján bármennyire is életképes az, előbb- utóbb menthetetlenül a pusztulás sorsára jut.

E néhány sorban lerögz tett tény tanulsága, úgy érezzük, nemcsak növények és az élőlények életére vonatkozik. Tanulságul szolgálhat egyéb dolgokban, más esetekben is.

Megyeszerte nagy visszhangot keltett és nagy tetszést aratott, amikor a múlt év végén Sipos Antal, a Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt területi főmérnöke jelentős újítással örvendeztette meg megyénk dolgozóit, ötletes elgondolása, a lemezesrakodás, szinte foradalmi jelentőséggel bír a gyorsvágathajtásban. Lényege, hogy a szenet lemezre robbantják, ezt egy villával a vágatba hátrahú- zatják és miközben a csillések rakodnak, addig a vájár már végezheti is a következő robbantás előkészítését.

Bányászaink, műszaki vezetőink találékonyságának, alkotó erejének egyik jellemző megnyilvánulá a ez az újítás. Pártunk és kormányunk éppen ezekben az időkben fordult felhívással dolgozóinkhoz. Azt kérte, hogy újításaikkal, a termelés műszaki színvonalának emelésével segítsék a szocializmus építését. A felhívás Petőfibányán is megmozgatta a szíveket. Méltó válásiként számos más újítással együtt lett közkinccsé többek között Siposs elvtárs ötlete is. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy megyénkben is ily fényes győzelmet kezd aratni az új technika ügye.

Mindez öt hónappal ezelőtt történt, s ekkor kezdtek hozzá a gyöngyösi XH-es aknánál az új módszer gyakorlati megvalósításához. Az első kísérletek eredményei máris beigazolták életrevalóságát. A Kotrócz csapat tagjai 18 alatt 120 métert haladtak előre. Bebizonyosodott, hogy a vágat fejtési sebességét kétszeresére lehet így növe'ni, sőt a helyes munkaszervezéssel a sebesség háromszorosára is növelhető. Az új módszer méterenként 100 forinttal csökkenti az önköltséget, a munka termelékenységét pedig 5—10 százalékkal emeli.

Előnyéhez, életrevalóságához tehát nem fér kétség. A ezek jórésze már megbarátkozott az új módszerrel, elismeri és lelkesedik érte. Mégis öt hónap elmúltával sajnálattal állapítottuk meg. hogy a lemezesrakodás még mindig kezdeti fokán a kísérletezés szakaszában van, s ebben ludas a tröszt muszakfcjlesztési osztálya is.

Az év első két hónapjában a XII-es aknánál egyáltalán nem, márciusban pedig mindössze öt napig dolgoztak ezzel a módszerrel. A többi aknaüzemnél pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Mi ennek az oka? Nincsenek talán a kísérletekhez megfelelő gépek, lemezek, vagy egyéb eszközök? Korántsem itt' a hiba. A baj igazi oka, hogy a tröszt műszaki és politikai vezetői még mindig nem érzik eléggé, hogy ennek a látszólag igen egyszerű dolognak milyen jelentős szerepe van a fejlettebb technika megvalósításában. Elméletileg elismerik ugyan nagyszerűségét, azt sem mondhatjuk, hogy a pártszervezetek összejövetelein nem esik elég szó az új technikáról, de mindez csak üres szó marad. Amikor már tettekre kerülne a sor, mindenki csak ö!be- tett kezekkel vár valami csodára, talán úgy gondolják, hogy maga az ötlet már kész eredmény is egyben.

Csodák ma már nincsenek, minden az embereken múlik, s természetes, hogy a tröszt dolgozóinak kötelessége szorgalmazni az új módszer elterjesztését. Felelőtlenség, vétkes könnyelműség a sült galambra várás kényelmes álláspontjára helyezkedve, közömbösen szemléli e nagyszerű dolgot. Mert mit ér a legszebb elgondolás, ha az továbbra is papíron marad.

Igen káros az a nézet is, mely széles körben elterjedt. hogy az új módszert csak Gyöngyösön lehet alkalmazni. Egercscehibcn, de a megye bármely bányájában némi módosítással, szintén eredményesen használható a- lemezes rakodás. Kérdezhetnénk, vajon a téves nézetek szószólói megnézték-e már a tröszt műszakfejlesztési osztályán, hogy Sípos elvtárs milyen újabb módosításokat dolgozott ki a különböző fejtési viszonyoknak megfelelően.

Kétségtelen, hogy a lemezesrakodás mindenütt sikerrel alkalmazható. Dolgozóinkon, pártszervezeteinken és műszaki vezetőinken múlik csupán, hogyan élnek ezzel a nagyszerű lehetőséggel, hogyan hasznosítják az emberi alkotókészség eredményeit a termelésben. Joggal mondhatjuk azt is. hogy egy ilyen újítás nagy érték, kincs számunkra. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk vele. Az új technikát nem lehet csupán helyesléssel, fejbólogalással, vagy nagy szaVak hangoztatásával fejleszteni. Cselekedetre, gyakorlati tettekre van szükség minél előbb.

Pártszervezeteink úgy válhatnak legjobban az új módszer terjesztőivé, ha a kommunisták okos, meggyőző szava mindenkihez eljutva, tolmácsolja a XX. kongresz- szus következő megállapítását: „A technika nem topoghat egyhelyben minden időben előre kell haladnia. Csak az új technika széleskörű bevezetésének eredményeként emelhetjük rövid idő alatt jelentősen a munka termelékenységét és a termelést“.

Nincs hát idő a várakozásra, a további huza-vonára. A tétlenség, a közömbösség nap mint nap szüli a további kálókat, sorvasztja, gátolja a születő új fejlődését. Bányászaink. műszaki vezetőink érezzék szívügyüknek a lemezes- ; rakodás elterjesztését, induljanak tapasztalatcserére, sa- ! játítsák el az új módszer mesterfogásait, s alkalmazzák, hisz ez végeredményben mindannyiunk közös ügye, személyes érdeke.

L

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL;

Tanulmányozzuk és alkalmazzuk az SZKP XX. kongresz- szusának anyagát. — Tanácsaink eredményesebb munkával válaszolnak választóiknak. — Tavasz a poroszlói Béke Termelőszövetkezetben. — A Leányvásár bemutatójáról. — Merre tart ifjúságunk. — Nagy harcban megszerezte első győzelmét az Egri Bástya. — Totó.

Megyeszerte megkezdődött a tavaszi munka, gyors elvégzésén múlik a gazdag termés

H TECHNIKA FEJLESZTÉSÉVEL A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT

Horváth Miklós, a gyöngyösi Váltógyár esztergályosa, a szakma kiváló dolgozója

IVégygépes mozgalom

A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár forgácsoló részlegében jelentős munkamódosítást vezetett be Juhász Imre marós. Eddig két fogaskereket fogtak be megmunkálásra a marógépre, most Juhász egyszerre hatot munkál meg. így lehetővé válik, hogy az eddigi két gép helyett négy marógépet kezeljen. A többgépes mozgalom csökkenti a gyártmányok önköltségét, növeli a termelékenységet. Az üzem újítói egyébként az elmúlt hónapokban mintegy fémillió forint megtakarítást hoztak az üzemnek.

Réselőkorongot alkalmasnak

a gyöngyösi Xtl-ea aknánál

A meddő réselés meggyorsítására újabb kíséreletek kezdődtek a gyöngyösi XII-es akna egyik elővájásáni. A bányaüzem műszaki kollektívájának elgondolása szerint réselő. fogakkal ellátott rudat szereltek egy villamos fúrógépre. Ez a rúd saját tengelye körül végez körforgást, s közben fogaival kivájjá meddőréteget.

Miskei László csapata már néhány hete sikerrel dolgozik a réselő koronggal. Eredményeik bizonyítják, hogy alkalmazása felére! csökenti a réseiés idejét és igen sok felelsleges fáradságtól, fizikai munkától kíméli meg bányászainkat.

A Mátravidéki Erőmű

karbantartói jó munkája nyomán a IV. főturbina határidő előtt, hétfőn reggel 9 órakor megkezdte munkáját. A dolgozók vállalták, hogy nemcsak negyedévi tervüket, hanem havi tervüket is teljesítik, pótol- Iva lemaradásukat.

As üveggyapotig szigetelés megakadályozza a motorégéseket

Súlyos pénzösszeggel lehetne lemérni azt a kárt, melyet a gyakori villamosmotor égések okoztak a Mátravidéki Tröszt bányáiban. A gyakori túlterhelések miatt a tekercselés átmelegedett, a gyapotfonálból, vagy a műanyagból ké- szüít szigetelés elégett. Máris megvolt a baj Egyenként 2—3 órás kiesés a termelésből, s ezen felül egy-egy villanymotor újbóli tekercselése 6—7 ezer forintot jelent.

Strobán József villamos-mű- helyi művezető és Szabó Sándor értékes újítással sietett a hibák megelőzésére. Üveggyapottal jevont vezetékekkel tekercselik a motort, így ez az anyag sokkal tökéletesebben szigetel. Az eddigi kísérletek szerint kétszeres áramerősségnél és terhelésnél sem fordu’t elő mo- toregés. Az üveggyapot tehát tökéletesen szigeteli még a na- gyobbfokú felmelegedést is. Az átalakítások során már hét villanymotort szereltek át üveg- gyapotos szigetelésre, s további lehetőség van még közel 200 hasonló villanymotor átalakítására. A két újító ötletességének igazi eredménye a jövőben fokozott üzembiztonságban és több ezer forint megtakarításában jelentkezik.

Március 20-tól április 20-ig újítási hónapot tartanak a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben. Az eddigi tények szerint bányászaink jól fölkészültek erre az alkalomra, s az első napok máris örvendetes eredményekről adnak számot. Az első három nap alatt körülbelül ötven értékes újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ebben a tröszt gépműhelyének dolgozói jártak elől jó példával két nap alatt tíz újítási javaslatot adtak.

Az újítási dijakon felül értékes jutalomtárgyakkal, karórákkal, edényekkel, használati tárgyakkal jutalmazzák a legjobbakat Jutalomban részesülnek az újítási előadók is. akik versenyben állnak az újítási hónap folyamán.

E hónap keretében kerül sor 31-én szombaton Petőfibánya kultúrtermében a tröszt újító kiállítására. A kiállításon közel 100 modell, ezenkívül igen sok kép, rajz és grafikon mutatja majd be szemléltetően az utóbbi évek legjelentősebb újításait.

Egy év alatt 342,756 Ft értékű újítás a Bélapátfalvi Cementgyárban

A Bélapátfalvi Cementgyár egyike azon üzemeinknek, ahol lelkiismeretesen kezelik a dolgozók javaslatait, újításait. Ennek bizonyítéka az elmúlt év újítási statisztikája: 1955-ben

102 javaslatot nyújtottak be ezekből 5<3-ot elfogadtak, 52-őt már be is vezettek, míg négy most van bevezetés alatt. Az újítások gazdasági eredménye 342.756 forint, a dolgozóknak kifizetve 52.862 forint, részben előkalkuláció, másrészt utókalkuláció és eszmei díjazás címén. Ezenkívül egy-egy nagyobb esemény alkalmával a minisztérium és a vállalat különféle jutalmakban részesítette legjobb újítóit.

Nincs különösebb titka annak, hogy Bélapátfalván évenként egyre több javaslat születik, mégis el kell mondani valamit, ami a Cemetgyár ez irányú munkájára serkentőleg hat. Az üzem műszaki- éspárt- vezetős'ge — természetesen néhány dolgozó bevonásával — rendszeresen készít újítási feladattervei. Jzemrészenként megvizsgálják és megbeszélik, hogy mi az, ami a legtöbb üzemzavart okozza, vagy komolyabb termelés kieséseket idéz elő, s ezeket a nehézségeket

feladat-tervükben megjelölik. Miután minden „-dolgozó előtt

ismertetik mindenkinek módjában áll az ezekkel kapcsolatos elgondolásokat közölni. így született meg Poczik Imrének, a gyár egyik legtermékenyebb újítójának több javaslata. Tőke László lakatos és Sass Béla cemetüzemi főművezetőnek a szállópor hasznosítási terve — (melynek segítségével teljes üzemeltetéo esetén, naponta két vagon szállóport iszapba vezetnek és újból felhasználnak) és a cementgyár egyik legégetőbb problémája, az iszaptartály leülepedésének megakadályozása. Ez utóbbival — fontosságát tekintve — érdemes részletesebben foglalkozni.

Minden cementgyárban megtalálhatók és messziről szembetűnnek a hengerhez hasonló 10 méteres iszaptartályok, amelyekben állandóan iszap van Bélapátfalván hat ilyen tartályt láthatunk, ezekben történik a nyersmalmok, által őrölt mészkő és márga összekeverése, majd továbbítják szivaty- tyú segítségével a forgó kemencékbe. Tekintetted arra hogy az iszapolt adagolt szállópor leülepedése gyorsabb mint a kész iszapterméké, a kompresszorok levegője ezt a

leülepedést nem tudta felké- verni. (120—140 köbméter iszap is maradt egy tartályban.)

Két okbóJ is káros volt ez. Részbeni, mert a kő kibányá- szása, őrlése, tehát a leülepedett anyag eddigi útja tekintélyes összegbe kerül, s így a pénz ideiglenesen kárbaveszett. Másként a sorozatos leülepedés elfoglalta' a tartály köbtartalmának bizonyos hányadát.

Minden évben, a nagyjavítások idején alul kibontották a tartályokat, ami viszont életveszélyes volt és négy embernek sokszor egy hónapját is igénybevette. Csak így tudták a tartályt a leülepedett iszaptól megtisztítani. Az iszaptartályok emiatt belekerültek a feladattervbe és a vállalat vezetősége külön 300 forint díjat tűzött ki a helyes megoldást javaslóknak.

Ferenc M. Gábor és Csuhány Béla lakatosok hamarosan segítettek jó elgondolásukkal, melyet Holló Miklós újítási előadó is helyeselt és később a műszakiak is elfogadtak. — Lényege, hogy a tartályban lévő 16 levegőcsőbe eddig egyetlen felső szelepen lehetett a levetít beengedni, így a kompresz- szor teljesítménye az összes

csövekben egyenlő hatást fejtett ki. Most a 16 csőbe külön- külön csöveket építettek be és amelyik részen leülepedést tapasztalnak, csak oda engedik be a levegőt — a többit a csapok segítségével elzárják, — s az összes ide betóduló levegő nagy erőt fejt ki, felkavarja az iszapot, vagy ha Kell robbantja is. Tervezőnk küfön érdeme, hogy a szelepek beépítésénél meglévő, ócska anyagot használtak fel.

Ennek az újításnak, az elő* kalkuláció szerint 82 805 forint az évi gazdasági értéke, s tekintettel arra hogy ez termelési ésszerűsítés, Ferenc és Csuhány elvtársaknak 2420 forint jár, amelynek felét már megkapták, másik felét az egy év letelte után kapják meg. Természetesen a vállalat vezetősége átadta nekik a 300 forint kitűzött jutalmat is, és az Építésügyi Minisztérium Cementipari Igazgatósága is 2000 forint díjazásban részesítette őket.

Egy hónap sem telt el az *ú jí- tás benyújtásától a gyakorlatba vételéig, ettől az újítóknak járó összeg kifizetéséig. Ennek is betudható, hogy a legutóbbi újítási feladatterv is nagy érdeklődésre talált a dolgozók körében. (D. M.)

Újítási hénap Petőt bánván

Három nap alatt ötven értékes javaslat