Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

2 NÉPÚJSÁG 1959. március 28. snetűn p ártílft * Tanulmányozzuk és alkalmazzuk az SZKP XX. kongresszusának anyagát A SZOVJETUNIÓ Kommu­nista Pártja XX. kongresszu­sát mérföldkőhöz hasonlítják, amely a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető utat jelzi; hasonlítják világító to­ronyhoz, amely a szovjet nép mellett valamennyi népnek megvilágítja a felemelkedéshez, a boldoguláshoz vezető utat! A XX. kongreszus anyaga hason­lítható azonban fegyverzethez is. Olyan fegyverzethez ameCy újabb nagyszerű győzelmek ki­vívásához, a nagyszerű kom­munista jövő megvalósításához segít hozzá bennünket. A XX. pártkongresszus adta fegyvereket azonban meg kell ismerni, alkalmazásukat el kell sajátítani Erre kötelez bennün­ket a XX. kongresszus, erre szólít fal bennünket kommu­nistákat a Központi Vezetőség határozata, amely minden párt- szervezet. minden kommunista kötelességévé teszi az SZKP XX kongresszusa anyagának feldolgozását és tanulmányozá­sát. A kongresszus nagyszerű nap­jaiban sokan figyelemmel kí­sérték a kongresszuson elhang­zottakat, a sajtó, és a rádió se­gítségével körvonalaiban meg­ismerték az elhangzott beszá- mo'ókat, hozzászólásokat. Ez az ismeret azonban korántsem elég. Ez csupán csak arra volt elegendő hogy még inkább fo­kozza az érdeklődést a XX. kongresszus alapos tanulmá­nyozása iránt és bebizonyítsa, hogy az eszméknek azt a gaz­dagságát, amelyet a kongresz- szus anyagai tartalmaznak, — nem lehet egyszerű átolvasás­sal elsajátítani, azt mélyen, behatóan kell tanulmányozni. ÁPRILIS ELSŐ napjaiban megyénk pártszervezeteiben is hozzálátunk a XX. kongresszus anyagának szervezett feldolgo­zásához. A gazdag tapasztala­tok feldolgozása, tanulmányozá­sa akkor lesz igazán eredmé­nyes, akkor éri el teljesen cél­ját ha már most úgy készül­nek az anyagát tanulmányozó kommunisták és pártonkívüli- ek, hogy a kongresszus egy-egy kérdésénél tanácsot adhassa­nak: így, ezeket és ezeket alkal­mazhatjuk a mi üzemünkben, községünkben, hivatalunkban. Arról van tehát szó: a kong­resszus anyagának elsajátítása nem azt jelenti, hogy idézete­ket részleteket soroljunk fel a kongresszus anyagából. Nem az a propagandista, vagy hallgató érti meg a kongresszus anya­gát aki pontosan felsorolja a kongresszuson elhangzott for­mulákat, adatokat, hanem az, aki bátran, úgy ahogy ő leg­jobbnak látja, azt mondja el, hogy pártszervezetük, közsé­gük üzemük életében a kong­resszusnak ez és ez a tétele al­kalmazható, hogy a kongresz- szus útmutatása alapján így és így kell dolgoznunk, ezt és ezt a hibát kell megszüntetni. Ne egyszerű leckének tekintsék hát kommunistáink a kongresz- szus anyagát hanem a marx­izmus—ileninizmus, a munkás­mozgalom tanításainak és ta­pasztalatainak mélyreható elemzésének. A kongresszus például je­lentős helyet szentelt a párt­élet lenini szabályai érvénye­sítésének. Felhívta a figyelmet a kollektív vezetés, a pártde­mokrácia alkalmazására, to­vábbfejlesztésére és harcra hívott minden kommunistát a kóros személyi kultusz marad­ványainak leküzdésére. A kongresszus anyaga tanulmá­nyozásánál feltétlenül beszélni kell arról, hogy az adott párt- szervezet, pártbizottság mun­kájában hogyan, milyen mér­tékben jut érvényre a kollek­tív vezetés, a pártdemokrácia éltető levegőjében végzik-e munkájukat, a párttagok mit tesznek és mit tehetnek a sze­mélyi kultusz felszámolásáért, a kommunista bírálat, a kom­munista gerincesség, őszinte­ség és elvhűség fejlesztéséért. Egy másik fontos igazság, amit a kongresszus mélyreha­tóan feltárt és elemzett: a szo- cializmns sikeres felépítésének és a termelésnek a kapcsolata. Felhívta erre a figyelmet a Központi Vezetőség március 12-i ülése is, amikor kimon­dotta, hogy a nép jólét emelé­se csak akkor lehetséges, ha mjnden részletében teljesítjük a tervet. A kongresszus anya­gának tanulmányozásakor so­kat kell beszélni erről. De nemcsak beszélni. nemcsak megmutatni a többtermelés, az eredményesebb munka lehető­ségeit, hanem máris harcolni azok érvényesítéséért. S az. hogy már most alkalmazzuk a tanultakat, nemcsak erre vo­natkozik. Nem engedhetjük meg azt magunknak, hogy a kongresszus tanításainak al­kalmazását halogasssuk, tolo­gassuk. Nem engedhetjük, mert. annak építésünk, egész népünk látná kárát. Egyidö- ben tanulmányozzuk és alkal­mazzuk a kongresszus anyagát — ez a feltétele a kongresz- szus gazdag tapasztalatai kiak­názásának. NAPJAINKBAN is sok fel­adat áll pártszervezeteink, kommunistáink előtt. A tava­szi munka megkezdése, üze­mekben a terv teljesítéséért vívott küzdelem mind-mind sok erőt, energiát követel. A napi feladatok végrehajtása azonban nem akadályozhatja a XX. kongresszus anyagának tanulmányozását. Nem akadá­lyozhatja azért, mert a kettő szorosan összetartozik, s a kongresszus tanításainak elsa­játítása megkönnyíti a napi feladatok végrehajtását. Első­sorban a kommunistákra vár fontos feladat a kongresszus anyaga tanulmányozását ille­tően, elsősorban a kommunis­ták munkáját könnyítik meg ezek a tanítások. Most azon kell dolgoznia minden kom­munistának, hogy minél töb­bet, minél eredményesebben meríthessünk a kongresszus gazdag tárházából. Tanácsaink egyre eredményesebb munkával válaszolnak választóiknak Az elmúlt héten pénteken és szombaton ülést tartott a megyei tanács. A kétnapos ta­nácskozáson megvitatták a végrehajtó bizottság bszámoló- ját, a tanácsok 1955. évi mun­kájáról és megyénk közneve­lésének feladatait. Mind a beszámoló, mind az elhangzott vita tükrözte azt a sokoldalú, eredményes mun­kát, amelyet megyénk taná­csai. a III. kongresszus, és az azt követő központi vezetőségi határozatok útmutatásával el­értek. A kétnapos ülés is meg­mutatta, hogy tanácsaink ál­lamhatalmi és államigazgatási tevékenysége, népünk boldogu­lása. hazánk felvirágzása érde­kében folyik. De megmutatták azt is, hogy egyre inkább ké­pesek a párt- és a kormány- határozatok végrehajtására, egyre inkább megfelelnek vá­lasztóik bizalmának. és jórészük tolmácsolta is eze­ket a tanácsülésen. Hiba azon­ban, hogy az egész tanácsko­zás egyoldalúan, főként a me­zőgazdaság problémáival fog­lalkozott. Pedig nem ártott vol­na beszélni azokról a problé­mákról, amelyek a tanácsi vál­lalatoknál mutatkoznak. Hogy több helyütt magas az önkölt­ség, baj van a minőséggel! Eléggé háttérbe szorult a kul­turális és a kereskedelmi kér­dések megtárgyalása Kevés szó esett a bürokráciáról, csak a beszámolóban Lendvai elv­társ sorolta fel, hogy egyes osztályok még ma is mennyi aktát gyártanak. Lendvai elv­társ — és még egy-két elvtárs — foglalkozott csak a Szabad Nép értékelő cikkével is. A tanácsülés, helyesen, fog­lalkozott a tanácstagok példa- mutatásának jelentőségével. Bírálta azokat a megyei ta­nácstagokat, akik beszélnek ugyan a mezőgazdaság szocia­lista fejlődésének fontosságá­ról, de maguk húzódoznak a szövetkezetbe való belépéstől. Bakos Vilmos sarudi és Simon István szihalmi dolgozó pa­raszt, tanácstag megígérte a tanácsülésnek, hogy mivel ők is meggyőző’dtek arról, hogy jövedelmezőbb termelőszövet­kezetben dolgozni, ők is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. Nagy helyet szentelt a ta­nácsülés a napi feladatoknak. Különösen a mezőgazdaságban soron levő tennivalókra hív­ta fel a figyelmet. Több mint hétezer holdat nem vetettünk be az ősszel, s ezt most tava­szi búzával kell pótolni. A ta­nácsülés határozatot fogadott el, mely szerint március 31-ig el kell végezni a tavasziak ve­tését. A termelőszövetkezetek fej­lesztésével kapcsolatban fel­hívta a figyelmet a megyei tanács, hogy javítani kell a kapcsolatot az egyénileg dol­gozó parasztokkal, fokozni kell a felvilágosító munkát, a tsz látogatásokat, s azon kell len- nük, hogy egy-egy község dol­gozó parasztjai mielőbb hatá­rozzanak. A megyei tanács ülése nagy segítséget nyújtott a megyei tanácstagoknak munkájuk el­végzéséhez. Az most a feladat —1 mint ahogy a tanácsülésen is hangsúlyozták —, hogy min­den tanácstag erejéhez és ké­pességéhez mérten lásson hoz­zá a határozatok végrehajtá­sához. A tanácsok 1955-ben végzett munkájában egyik legjelentő­sebb eredmény az, hogy javult a tömegkapcsolat. A megyei tanácstagok többsége például rendszeresen eleget tesz ta­nácstagi megbízatásával járó kötelezettségének, megtartják a beszámolókat, fogadóórákat Különösen példamutatóan lát­ta el tanácstagi megbízatását Biró Béla, Előházi István, Tarjáni István, Vincze Sándor és Vörös László tanácstag. Tanácsaink jó munkáját is igazolják azok az eredmények, amelyet megyénkben gazdasá­gi .kulturális és szociális téren •elértünk. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek területe 12 ezer holddal .a tsz-be lépők száma 1600 családdal emelke­dett. Különösen a hevesi és a füzesabonyi járásban fejlődött nagyobb ütemben a nagyüze­mi mezőgazdaság. A tsz-ek álló vagyona 17.5 millió forint­tal gyarapodott az elmúlt év­ben. 1955-ben megakadályoz­tuk megyénkben a szarvas- marha létszám csökkenését, s lassan bár, de a fejlődés is megindult A tanácshoz tartó- I zó 37 ipari és kereskedelmi vállalat termelési tervét 102.6 | százalékra teljesítette. Szép eredményeket értek el — külö­nösen községi tanácsaink — a községfejlesztési tervek telje­sítésében, s ezzel jelentősen növelték a tanácsok tömegbe­folyását. 1955-ben több mint 270 létesítményt valósítottak meg a községfejlesztési terv­ben tanácsaink. A kétnapos tanácskozás azt igazolta, hogy a megyei ta- nácstagók soko'daluan ismerik a megye életét, problémáit, ismerik választóik kívánságát, ISI SZERGEI MIRONOVICS HIROV sagysg (1887—1934) §gggggp Sz. M. Kirov, a kiváló bol­sevik forradalmár, az orosz munkásosztály nagy fia 1886. március 27-én született Ur- zsumban, a cári Oroszország egyik eldugott kis városában. Édesapja alkalmi munkából tartotta el a családot, — fele­ségét és három gyermekét. A kis Szergej négyéves volt, mi­kor apja elment az uráli ipar­vidékre szerencsét próbálni és ott nyomtalanul eltűnt. Szer­gej harmadmagával — nővé­rével és kis húgával — ott ma­radt édesanyja mellett, aki emberfeletti munkával — mo­sással, takarítással, varrással próbálta meg az apróságok felnevelését. Az erejét meg­haladó munka, az örökös gond és nyomor azonban csakhamar felőrölte egészségét Szergej hétéves volt, amikor édesany­ja tüdőbajban meghalt. 1901-ben, tizenöt éves korá­ban a városi iskolát elvégez­ve, havi öt rubel ösztöndíjjal Kazánba küldték az alsófokú műszaki technikumba. Társai között ő volt a legszegényebb. A kazáni három év alatt sokat nélkülözött, fűtetlen szobában tanult és rajzolt. De a szörnyű nyomor nem törte meg, ha­nem megacélozta jellemét; szi­lárd, önálló, állhatatos ifjúvá serdült. Kirov Kazánban már vilá­gosan látja a nyomor és a gaz­dagság ellentétét, a város gyá­raiban uralkodó könyörtelen Ifizsákmányolást. Ab Urzsum- ban töltött szünidők pedig újabb lökést adnak forradalmi öntudatának kialakulásához. Örák hosszat beszélget a poli­tikai száműzöttekkel, forradal­mi irodalmat szerez tőlük. El­ső technikai ismereteit arra használja fel, hogy sokszoro­sító gépet szerkeszt és elvtár­saival együtt titokban forra­dalmi röplapokat terjeszt a piacra érkező parasztok kö­zött. Kazánból már nyílegyenesen vezet Kirov útja a bolsevik párthoz. 1904-ben Szibériába, Tomszkba kerül, ahol mint rajzoló helyezkedik el a vá­rosházán és esti tanfolyamra készül, hogy beiratkozzék a Technológiai Főiskolára. Az egyre magasabbra emel­kedő forradalmi hullám azon­ban megakadályozza ebben. ! Tomszkban megismerkedik szociáldemokrata munkások- ; kai és 1904 végén tagja lesz a szociáldemokrata szervezet bol- i sevik csoportjának. Kirov ettől kezdve a hívatá­sos forradalmárok hányatott, nehéz életét élte Forradalmi munkája során négyszer tar­tóztatták le és ítélték börtön1 büntetésre a cári hatóságok. Az Októberi Forradalom győzelme után különböző be­osztásokban harcol a szovjet hatalom megszilárdításáért, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének megterem­téséért. 1925-ig a Kaukázus­ban dolgozik, mint az azer- bajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titká-. ra. Nagy része volt a bakui olajvidék és olajipar helyre- állításában. 1925-től a lenin- grádi pártszervezet titkára. Széleskörű munkássága kiter­jedt az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra minden ágára 1930- tól a párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja. 1934-ben a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkárává válasz­tották. _Egész életében bolsevik en­gesztelhetetlenséggel küzdött a párt és a néo ellenségei — a mensevikek, u trockisták, a zinovjevisták és a buharinis- ták ellen. Ebben a harcban vesztette életét; 1934 decem­berében egy trockista-zinovje- vista bérenc a Szmolnijban merényletet követett el/ellene és megölte. A külpolitikai helyzet Jegyzékváltás a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a léggömb-akció ügyében Az Egyesült Államok nagykövetsége márciu* 1-én el­juttatta a Szovjetunió külügyminisztériumához azt a vá­laszjegyzéket, amelyben az amerikai kormány válaszol a Szovjetuniónak a február 18-án, a léggömbök ügyében ho*- zá intézett jegyzékére. A március 1-i amerikai jegyzék megismétli, hogy a Szovjetunió légiterébe került léggömbök csupán meteoroló­giai kutatások céljait szolgálják és nem veszélyeztetik * légi közlekedést. A jegyzék azt állítja, hogy a léggömbö*c el .en luzaróiag a Szovjetunió és egyes kelet-európai orszá­gok tiltakoztak, s hogy ilyen léggömböket a Szovjetunió is engedett fel és azok eljutottak az Egyesült Államok, vala­mint más országok területe fölé is. Az amerikai kormány nem tartja helyesnek, hogy a léggömbök rakományából — a Szovjetunió javaslata alapján — kiállítást rendezzenek, mert ez csak propagandacélokat szolgálna. Ellenben javar solja: dolgozzanak ki közös programot a meteorológiai meg­figyelés kérdésében. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese március 24-én fogadta W. Walmsleyt, ae Egyesült Államok moszkvai ideiglenes ügyvivőjét és átnyúj­totta az amerikai jegyzékre szóló választ. A Szovjetunió válaszjegyzéke megerősíti, hogy az ame­rikai léggömbök megsértették a Szovjetunió területi épsé­gét. 'A léggömbökön olyan, légi felvételre alkalmas fényké­pezőgépek, rádió adó- és vevőkészülékek és egyéb műsze­rek voltak, amelyek nem meteorológiai kutatásokra hív*- tottak. Az Egyesült Államok kormányának március 1-i válase- ,jegyzéke azt állítja, hogy az elfogott amerikai léggömbök­ből rendezendő kiállítás propagandacélokat szolgálna és a nemzetközi feszültség éleződéséhez vezetne. Nem a kiállítások rendezése vezet a nemzetközi feszült­ség éleződésére, hanem az amerikai hatóságok törvényte­len cselekedetei. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a Szov­jetunió hasonló léggömböket bocsát fel az Egyesült Álla­mok, vagy más országok légiterébe. Mivel azonban az Egye­sült Államok jegyzéke mást állít, célszerű lenne egyidejű­leg kiállítást rendezni a Szovjetunióban elfogott amerikai léggömbökből és az amerikai' kormánynak állítólag rendel­kezésére álló .szovjet léggömbökből”. A szovjet kormány tudomásul veszi a március 1-i jegy­zéknek azt a kijelentését, hogy megszüntetik olyan lég­gömbök felbocsátását, amelyek a Szovjetunió területe fêlé repülhetnek. Mikojan elvtárs megbeszélései a pakisztán állam vezetőjével Iszkander Mirza, a Pakisztáni Izlám Köztársaság elnöke március 24-én délelőtt fogadta A. I. Mikojant, a Szovjetunó Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, a szovjet kor­mány küiönmegbízottját. Iszkander Mirza több, mint egy­órás beszé.gelést folytatott A. 1. Mikojannal. A beszélgetés meleghangú és közvetlen volt. Ezután A. I. Mikojan meglátogatta Mohamad Alit, a Pakisztáni íz ám Köztársaság miniszterelnökét. — A. I. Mikojan és Mohamad Ali tanácskozása másfél óra hosszat tartott. Ez alatt az idő alatt nyílt és hasznos eszmecserét folytattak a feleket érdeklő kérdésekről. A megbeszélés barátságos légkörben kölcsönös megértés közepette folyt le. Délután A. I. Mikojan Hamdul Hak Csaudhurival, Pa­kisztán külügyminiszterével és Rahintula kereskedelmi és iparügyi miniszterrel találkozott. A beszélgetés során a többi között a Pakisztán és a Szovjetunió gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatait érintő kérdésekről is szó volt. A. I. Mikojan szombaton megjelent azon az estebéde», amelyet Mohamad Ali a külföldi államoknak a Pakisztáni Köztársaság kikiáltása alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett képviselői tiszteletére adott. Májusban libanoni parlamenti > küldöttség utazik a Szovjetunióba Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Ta­nácsának elnöke és Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke táviratot intézett Adel Osm- tzerianhoz, a libanoni parlament elnökéhez. A táviratba* meghívja a Szovjetunióba a Libanoni Köztársaság parla­menti küldöttségét. Adel Osszerian választáviratában közli, hogy a libanote parlament örömmel fogadta el a meghívást. Mint ismere­tessé vált, a libanoni parlamenti küldöttség a tervek sae- rint 1956 május második felében érkezik a Szovjetunióba. Heves megye egész dolgozó társadalma megmozdult, hogy segítsen a bajbajutottakon Egyre több azoknak a szá­ma, akik levélben, vagy tele­fonon jelentik, hogy községük milyen felajánlást tett az ár­vízkárosultak megsegítésére. Ezekből a jelentésekből nagy­szerű kép alakult ki: Heves megye egész dolgozó társadal­ma megmozdult, hogy segítsen a bajbajutottakon. A poroszlói Béke Termelő­szövetkezet 7 birkát, három borjút és 10 mázsa burgonyát gyűjtött össze. Maklárlályán az úttörők öcsény község szá- m i 30 leánykaruhát, sok fiú nadrágot ,és cipőt, és 300 fo­rintot, a község maga 5000 fo­rintot gyűjtött össze. A Gyön­gyösi Autóközlekedési Válla­lat dolgozói, amellett, hogy többségükben maguk is részt vettek" az árvízvédelem mun­kájában, 25 ezer forintot küld­tek a rászorultaknak. Az Egri Dohánygyárban 10 ezer forintot ajánlottak fel, Pélyen az úttörők 731 forintot gyűjtöttek össze. Az egri VIII. számú általános iskola 482 fo­rintot adott a kis iskolások összegyűjtött forintjaiból. A hevesi járás területén majd­nem mindenki hozzájárult * segítési akcióhoz, ki pénzt, ki terményt, a tarnazsadányi Tán­csics Tsz például 20 juhot ajánlott fel. A nagyteleki álla­mi gazdaságban fizetésük hú­rom százalékát küldik a Du­nához" az itt dolgozók. A Mátravidéki Erőmű sem maradt el az országos mozga­lomban, a dolgozók több, mi** 40 ezer forintot gyűjtöttek ös*- sze. Arra is ígéretet tettek, hogy 20—25 tagú szakmunkás brigádot szerveznek, s ez a brigád egy hétre leutazik a Duna mellé, segíteni az épít­kezéseken. Példamutatóan ki­vette részét az árvízkárosultak megsegítéséből a zaránki álta­lános iskola, a sarudi gépállo­más, az egri Fodrász Szövetke­zet, az Avesz és a novaji is­kola úttörő csapata.

Next

/
Thumbnails
Contents