Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-28 / 25. szám
2 NÉPÚJSÁG 1959. március 28. snetűn p ártílft * Tanulmányozzuk és alkalmazzuk az SZKP XX. kongresszusának anyagát A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártja XX. kongresszusát mérföldkőhöz hasonlítják, amely a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető utat jelzi; hasonlítják világító toronyhoz, amely a szovjet nép mellett valamennyi népnek megvilágítja a felemelkedéshez, a boldoguláshoz vezető utat! A XX. kongreszus anyaga hasonlítható azonban fegyverzethez is. Olyan fegyverzethez ameCy újabb nagyszerű győzelmek kivívásához, a nagyszerű kommunista jövő megvalósításához segít hozzá bennünket. A XX. pártkongresszus adta fegyvereket azonban meg kell ismerni, alkalmazásukat el kell sajátítani Erre kötelez bennünket a XX. kongresszus, erre szólít fal bennünket kommunistákat a Központi Vezetőség határozata, amely minden párt- szervezet. minden kommunista kötelességévé teszi az SZKP XX kongresszusa anyagának feldolgozását és tanulmányozását. A kongresszus nagyszerű napjaiban sokan figyelemmel kísérték a kongresszuson elhangzottakat, a sajtó, és a rádió segítségével körvonalaiban megismerték az elhangzott beszá- mo'ókat, hozzászólásokat. Ez az ismeret azonban korántsem elég. Ez csupán csak arra volt elegendő hogy még inkább fokozza az érdeklődést a XX. kongresszus alapos tanulmányozása iránt és bebizonyítsa, hogy az eszméknek azt a gazdagságát, amelyet a kongresz- szus anyagai tartalmaznak, — nem lehet egyszerű átolvasással elsajátítani, azt mélyen, behatóan kell tanulmányozni. ÁPRILIS ELSŐ napjaiban megyénk pártszervezeteiben is hozzálátunk a XX. kongresszus anyagának szervezett feldolgozásához. A gazdag tapasztalatok feldolgozása, tanulmányozása akkor lesz igazán eredményes, akkor éri el teljesen célját ha már most úgy készülnek az anyagát tanulmányozó kommunisták és pártonkívüli- ek, hogy a kongresszus egy-egy kérdésénél tanácsot adhassanak: így, ezeket és ezeket alkalmazhatjuk a mi üzemünkben, községünkben, hivatalunkban. Arról van tehát szó: a kongresszus anyagának elsajátítása nem azt jelenti, hogy idézeteket részleteket soroljunk fel a kongresszus anyagából. Nem az a propagandista, vagy hallgató érti meg a kongresszus anyagát aki pontosan felsorolja a kongresszuson elhangzott formulákat, adatokat, hanem az, aki bátran, úgy ahogy ő legjobbnak látja, azt mondja el, hogy pártszervezetük, községük üzemük életében a kongresszusnak ez és ez a tétele alkalmazható, hogy a kongresz- szus útmutatása alapján így és így kell dolgoznunk, ezt és ezt a hibát kell megszüntetni. Ne egyszerű leckének tekintsék hát kommunistáink a kongresz- szus anyagát hanem a marxizmus—ileninizmus, a munkásmozgalom tanításainak és tapasztalatainak mélyreható elemzésének. A kongresszus például jelentős helyet szentelt a pártélet lenini szabályai érvényesítésének. Felhívta a figyelmet a kollektív vezetés, a pártdemokrácia alkalmazására, továbbfejlesztésére és harcra hívott minden kommunistát a kóros személyi kultusz maradványainak leküzdésére. A kongresszus anyaga tanulmányozásánál feltétlenül beszélni kell arról, hogy az adott párt- szervezet, pártbizottság munkájában hogyan, milyen mértékben jut érvényre a kollektív vezetés, a pártdemokrácia éltető levegőjében végzik-e munkájukat, a párttagok mit tesznek és mit tehetnek a személyi kultusz felszámolásáért, a kommunista bírálat, a kommunista gerincesség, őszinteség és elvhűség fejlesztéséért. Egy másik fontos igazság, amit a kongresszus mélyrehatóan feltárt és elemzett: a szo- cializmns sikeres felépítésének és a termelésnek a kapcsolata. Felhívta erre a figyelmet a Központi Vezetőség március 12-i ülése is, amikor kimondotta, hogy a nép jólét emelése csak akkor lehetséges, ha mjnden részletében teljesítjük a tervet. A kongresszus anyagának tanulmányozásakor sokat kell beszélni erről. De nemcsak beszélni. nemcsak megmutatni a többtermelés, az eredményesebb munka lehetőségeit, hanem máris harcolni azok érvényesítéséért. S az. hogy már most alkalmazzuk a tanultakat, nemcsak erre vonatkozik. Nem engedhetjük meg azt magunknak, hogy a kongresszus tanításainak alkalmazását halogasssuk, tologassuk. Nem engedhetjük, mert. annak építésünk, egész népünk látná kárát. Egyidö- ben tanulmányozzuk és alkalmazzuk a kongresszus anyagát — ez a feltétele a kongresz- szus gazdag tapasztalatai kiaknázásának. NAPJAINKBAN is sok feladat áll pártszervezeteink, kommunistáink előtt. A tavaszi munka megkezdése, üzemekben a terv teljesítéséért vívott küzdelem mind-mind sok erőt, energiát követel. A napi feladatok végrehajtása azonban nem akadályozhatja a XX. kongresszus anyagának tanulmányozását. Nem akadályozhatja azért, mert a kettő szorosan összetartozik, s a kongresszus tanításainak elsajátítása megkönnyíti a napi feladatok végrehajtását. Elsősorban a kommunistákra vár fontos feladat a kongresszus anyaga tanulmányozását illetően, elsősorban a kommunisták munkáját könnyítik meg ezek a tanítások. Most azon kell dolgoznia minden kommunistának, hogy minél többet, minél eredményesebben meríthessünk a kongresszus gazdag tárházából. Tanácsaink egyre eredményesebb munkával válaszolnak választóiknak Az elmúlt héten pénteken és szombaton ülést tartott a megyei tanács. A kétnapos tanácskozáson megvitatták a végrehajtó bizottság bszámoló- ját, a tanácsok 1955. évi munkájáról és megyénk köznevelésének feladatait. Mind a beszámoló, mind az elhangzott vita tükrözte azt a sokoldalú, eredményes munkát, amelyet megyénk tanácsai. a III. kongresszus, és az azt követő központi vezetőségi határozatok útmutatásával elértek. A kétnapos ülés is megmutatta, hogy tanácsaink államhatalmi és államigazgatási tevékenysége, népünk boldogulása. hazánk felvirágzása érdekében folyik. De megmutatták azt is, hogy egyre inkább képesek a párt- és a kormány- határozatok végrehajtására, egyre inkább megfelelnek választóik bizalmának. és jórészük tolmácsolta is ezeket a tanácsülésen. Hiba azonban, hogy az egész tanácskozás egyoldalúan, főként a mezőgazdaság problémáival foglalkozott. Pedig nem ártott volna beszélni azokról a problémákról, amelyek a tanácsi vállalatoknál mutatkoznak. Hogy több helyütt magas az önköltség, baj van a minőséggel! Eléggé háttérbe szorult a kulturális és a kereskedelmi kérdések megtárgyalása Kevés szó esett a bürokráciáról, csak a beszámolóban Lendvai elvtárs sorolta fel, hogy egyes osztályok még ma is mennyi aktát gyártanak. Lendvai elvtárs — és még egy-két elvtárs — foglalkozott csak a Szabad Nép értékelő cikkével is. A tanácsülés, helyesen, foglalkozott a tanácstagok példa- mutatásának jelentőségével. Bírálta azokat a megyei tanácstagokat, akik beszélnek ugyan a mezőgazdaság szocialista fejlődésének fontosságáról, de maguk húzódoznak a szövetkezetbe való belépéstől. Bakos Vilmos sarudi és Simon István szihalmi dolgozó paraszt, tanácstag megígérte a tanácsülésnek, hogy mivel ők is meggyőző’dtek arról, hogy jövedelmezőbb termelőszövetkezetben dolgozni, ők is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. Nagy helyet szentelt a tanácsülés a napi feladatoknak. Különösen a mezőgazdaságban soron levő tennivalókra hívta fel a figyelmet. Több mint hétezer holdat nem vetettünk be az ősszel, s ezt most tavaszi búzával kell pótolni. A tanácsülés határozatot fogadott el, mely szerint március 31-ig el kell végezni a tavasziak vetését. A termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban felhívta a figyelmet a megyei tanács, hogy javítani kell a kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasztokkal, fokozni kell a felvilágosító munkát, a tsz látogatásokat, s azon kell len- nük, hogy egy-egy község dolgozó parasztjai mielőbb határozzanak. A megyei tanács ülése nagy segítséget nyújtott a megyei tanácstagoknak munkájuk elvégzéséhez. Az most a feladat —1 mint ahogy a tanácsülésen is hangsúlyozták —, hogy minden tanácstag erejéhez és képességéhez mérten lásson hozzá a határozatok végrehajtásához. A tanácsok 1955-ben végzett munkájában egyik legjelentősebb eredmény az, hogy javult a tömegkapcsolat. A megyei tanácstagok többsége például rendszeresen eleget tesz tanácstagi megbízatásával járó kötelezettségének, megtartják a beszámolókat, fogadóórákat Különösen példamutatóan látta el tanácstagi megbízatását Biró Béla, Előházi István, Tarjáni István, Vincze Sándor és Vörös László tanácstag. Tanácsaink jó munkáját is igazolják azok az eredmények, amelyet megyénkben gazdasági .kulturális és szociális téren •elértünk. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek területe 12 ezer holddal .a tsz-be lépők száma 1600 családdal emelkedett. Különösen a hevesi és a füzesabonyi járásban fejlődött nagyobb ütemben a nagyüzemi mezőgazdaság. A tsz-ek álló vagyona 17.5 millió forinttal gyarapodott az elmúlt évben. 1955-ben megakadályoztuk megyénkben a szarvas- marha létszám csökkenését, s lassan bár, de a fejlődés is megindult A tanácshoz tartó- I zó 37 ipari és kereskedelmi vállalat termelési tervét 102.6 | százalékra teljesítette. Szép eredményeket értek el — különösen községi tanácsaink — a községfejlesztési tervek teljesítésében, s ezzel jelentősen növelték a tanácsok tömegbefolyását. 1955-ben több mint 270 létesítményt valósítottak meg a községfejlesztési tervben tanácsaink. A kétnapos tanácskozás azt igazolta, hogy a megyei ta- nácstagók soko'daluan ismerik a megye életét, problémáit, ismerik választóik kívánságát, ISI SZERGEI MIRONOVICS HIROV sagysg (1887—1934) §gggggp Sz. M. Kirov, a kiváló bolsevik forradalmár, az orosz munkásosztály nagy fia 1886. március 27-én született Ur- zsumban, a cári Oroszország egyik eldugott kis városában. Édesapja alkalmi munkából tartotta el a családot, — feleségét és három gyermekét. A kis Szergej négyéves volt, mikor apja elment az uráli iparvidékre szerencsét próbálni és ott nyomtalanul eltűnt. Szergej harmadmagával — nővérével és kis húgával — ott maradt édesanyja mellett, aki emberfeletti munkával — mosással, takarítással, varrással próbálta meg az apróságok felnevelését. Az erejét meghaladó munka, az örökös gond és nyomor azonban csakhamar felőrölte egészségét Szergej hétéves volt, amikor édesanyja tüdőbajban meghalt. 1901-ben, tizenöt éves korában a városi iskolát elvégezve, havi öt rubel ösztöndíjjal Kazánba küldték az alsófokú műszaki technikumba. Társai között ő volt a legszegényebb. A kazáni három év alatt sokat nélkülözött, fűtetlen szobában tanult és rajzolt. De a szörnyű nyomor nem törte meg, hanem megacélozta jellemét; szilárd, önálló, állhatatos ifjúvá serdült. Kirov Kazánban már világosan látja a nyomor és a gazdagság ellentétét, a város gyáraiban uralkodó könyörtelen Ifizsákmányolást. Ab Urzsum- ban töltött szünidők pedig újabb lökést adnak forradalmi öntudatának kialakulásához. Örák hosszat beszélget a politikai száműzöttekkel, forradalmi irodalmat szerez tőlük. Első technikai ismereteit arra használja fel, hogy sokszorosító gépet szerkeszt és elvtársaival együtt titokban forradalmi röplapokat terjeszt a piacra érkező parasztok között. Kazánból már nyílegyenesen vezet Kirov útja a bolsevik párthoz. 1904-ben Szibériába, Tomszkba kerül, ahol mint rajzoló helyezkedik el a városházán és esti tanfolyamra készül, hogy beiratkozzék a Technológiai Főiskolára. Az egyre magasabbra emelkedő forradalmi hullám azonban megakadályozza ebben. ! Tomszkban megismerkedik szociáldemokrata munkások- ; kai és 1904 végén tagja lesz a szociáldemokrata szervezet bol- i sevik csoportjának. Kirov ettől kezdve a hívatásos forradalmárok hányatott, nehéz életét élte Forradalmi munkája során négyszer tartóztatták le és ítélték börtön1 büntetésre a cári hatóságok. Az Októberi Forradalom győzelme után különböző beosztásokban harcol a szovjet hatalom megszilárdításáért, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megteremtéséért. 1925-ig a Kaukázusban dolgozik, mint az azer- bajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titká-. ra. Nagy része volt a bakui olajvidék és olajipar helyre- állításában. 1925-től a lenin- grádi pártszervezet titkára. Széleskörű munkássága kiterjedt az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra minden ágára 1930- tól a párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja. 1934-ben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává választották. _Egész életében bolsevik engesztelhetetlenséggel küzdött a párt és a néo ellenségei — a mensevikek, u trockisták, a zinovjevisták és a buharinis- ták ellen. Ebben a harcban vesztette életét; 1934 decemberében egy trockista-zinovje- vista bérenc a Szmolnijban merényletet követett el/ellene és megölte. A külpolitikai helyzet Jegyzékváltás a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a léggömb-akció ügyében Az Egyesült Államok nagykövetsége márciu* 1-én eljuttatta a Szovjetunió külügyminisztériumához azt a válaszjegyzéket, amelyben az amerikai kormány válaszol a Szovjetuniónak a február 18-án, a léggömbök ügyében ho*- zá intézett jegyzékére. A március 1-i amerikai jegyzék megismétli, hogy a Szovjetunió légiterébe került léggömbök csupán meteorológiai kutatások céljait szolgálják és nem veszélyeztetik * légi közlekedést. A jegyzék azt állítja, hogy a léggömbö*c el .en luzaróiag a Szovjetunió és egyes kelet-európai országok tiltakoztak, s hogy ilyen léggömböket a Szovjetunió is engedett fel és azok eljutottak az Egyesült Államok, valamint más országok területe fölé is. Az amerikai kormány nem tartja helyesnek, hogy a léggömbök rakományából — a Szovjetunió javaslata alapján — kiállítást rendezzenek, mert ez csak propagandacélokat szolgálna. Ellenben javar solja: dolgozzanak ki közös programot a meteorológiai megfigyelés kérdésében. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese március 24-én fogadta W. Walmsleyt, ae Egyesült Államok moszkvai ideiglenes ügyvivőjét és átnyújtotta az amerikai jegyzékre szóló választ. A Szovjetunió válaszjegyzéke megerősíti, hogy az amerikai léggömbök megsértették a Szovjetunió területi épségét. 'A léggömbökön olyan, légi felvételre alkalmas fényképezőgépek, rádió adó- és vevőkészülékek és egyéb műszerek voltak, amelyek nem meteorológiai kutatásokra hív*- tottak. Az Egyesült Államok kormányának március 1-i válase- ,jegyzéke azt állítja, hogy az elfogott amerikai léggömbökből rendezendő kiállítás propagandacélokat szolgálna és a nemzetközi feszültség éleződéséhez vezetne. Nem a kiállítások rendezése vezet a nemzetközi feszültség éleződésére, hanem az amerikai hatóságok törvénytelen cselekedetei. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a Szovjetunió hasonló léggömböket bocsát fel az Egyesült Államok, vagy más országok légiterébe. Mivel azonban az Egyesült Államok jegyzéke mást állít, célszerű lenne egyidejűleg kiállítást rendezni a Szovjetunióban elfogott amerikai léggömbökből és az amerikai' kormánynak állítólag rendelkezésére álló .szovjet léggömbökből”. A szovjet kormány tudomásul veszi a március 1-i jegyzéknek azt a kijelentését, hogy megszüntetik olyan léggömbök felbocsátását, amelyek a Szovjetunió területe fêlé repülhetnek. Mikojan elvtárs megbeszélései a pakisztán állam vezetőjével Iszkander Mirza, a Pakisztáni Izlám Köztársaság elnöke március 24-én délelőtt fogadta A. I. Mikojant, a Szovjetunó Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, a szovjet kormány küiönmegbízottját. Iszkander Mirza több, mint egyórás beszé.gelést folytatott A. 1. Mikojannal. A beszélgetés meleghangú és közvetlen volt. Ezután A. I. Mikojan meglátogatta Mohamad Alit, a Pakisztáni íz ám Köztársaság miniszterelnökét. — A. I. Mikojan és Mohamad Ali tanácskozása másfél óra hosszat tartott. Ez alatt az idő alatt nyílt és hasznos eszmecserét folytattak a feleket érdeklő kérdésekről. A megbeszélés barátságos légkörben kölcsönös megértés közepette folyt le. Délután A. I. Mikojan Hamdul Hak Csaudhurival, Pakisztán külügyminiszterével és Rahintula kereskedelmi és iparügyi miniszterrel találkozott. A beszélgetés során a többi között a Pakisztán és a Szovjetunió gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait érintő kérdésekről is szó volt. A. I. Mikojan szombaton megjelent azon az estebéde», amelyet Mohamad Ali a külföldi államoknak a Pakisztáni Köztársaság kikiáltása alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett képviselői tiszteletére adott. Májusban libanoni parlamenti > küldöttség utazik a Szovjetunióba Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke táviratot intézett Adel Osm- tzerianhoz, a libanoni parlament elnökéhez. A táviratba* meghívja a Szovjetunióba a Libanoni Köztársaság parlamenti küldöttségét. Adel Osszerian választáviratában közli, hogy a libanote parlament örömmel fogadta el a meghívást. Mint ismeretessé vált, a libanoni parlamenti küldöttség a tervek sae- rint 1956 május második felében érkezik a Szovjetunióba. Heves megye egész dolgozó társadalma megmozdult, hogy segítsen a bajbajutottakon Egyre több azoknak a száma, akik levélben, vagy telefonon jelentik, hogy községük milyen felajánlást tett az árvízkárosultak megsegítésére. Ezekből a jelentésekből nagyszerű kép alakult ki: Heves megye egész dolgozó társadalma megmozdult, hogy segítsen a bajbajutottakon. A poroszlói Béke Termelőszövetkezet 7 birkát, három borjút és 10 mázsa burgonyát gyűjtött össze. Maklárlályán az úttörők öcsény község szá- m i 30 leánykaruhát, sok fiú nadrágot ,és cipőt, és 300 forintot, a község maga 5000 forintot gyűjtött össze. A Gyöngyösi Autóközlekedési Vállalat dolgozói, amellett, hogy többségükben maguk is részt vettek" az árvízvédelem munkájában, 25 ezer forintot küldtek a rászorultaknak. Az Egri Dohánygyárban 10 ezer forintot ajánlottak fel, Pélyen az úttörők 731 forintot gyűjtöttek össze. Az egri VIII. számú általános iskola 482 forintot adott a kis iskolások összegyűjtött forintjaiból. A hevesi járás területén majdnem mindenki hozzájárult * segítési akcióhoz, ki pénzt, ki terményt, a tarnazsadányi Táncsics Tsz például 20 juhot ajánlott fel. A nagyteleki állami gazdaságban fizetésük húrom százalékát küldik a Dunához" az itt dolgozók. A Mátravidéki Erőmű sem maradt el az országos mozgalomban, a dolgozók több, mi** 40 ezer forintot gyűjtöttek ös*- sze. Arra is ígéretet tettek, hogy 20—25 tagú szakmunkás brigádot szerveznek, s ez a brigád egy hétre leutazik a Duna mellé, segíteni az építkezéseken. Példamutatóan kivette részét az árvízkárosultak megsegítéséből a zaránki általános iskola, a sarudi gépállomás, az egri Fodrász Szövetkezet, az Avesz és a novaji iskola úttörő csapata.
