Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-17 / 22. szám

YU A 6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG AI MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I!ü X. ÉVFOLYAM 22. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 17. SZOMBAT ÜDVÖZÖLJÜK EGERCSEHI LEGJOBB FROKTBRIGÍDJKIT A friss koratavaszi széllel versengve kel szárnyra és röppen szét a jó hír a kis bányatelepen. Az üzem havi tel­jesítésének eddigi állása 109 1 százalék, a napi tervmutatók úgyszólván mindig túlhaladják a százat, éves tervüket pe­dig idáig 101.7 százalékra teljesítették az egercsehi bányá­szok. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy április 4-re tett 265 tonnás vállalásukat már 135 tonnával teljesítették túl, és április 4-ig ezen felül még 200 tonna csehi szenet adnak a népgazdaságnak. Már évek óta nem tapasztalt szép teljesítményről, kimagasló eredményekről tanúskodnak ezek a tényszámok. Ékesszólóan bizonyítják, hogy Egercsehi derék bányászai most még jobban helytállnak mint máskor, megértették, hogy pártunk 50 ezer tonna szenet kér március hónapban terven felül szénbányászatunktól. Igyekeznek hát, hogy erejükhöz mérten ők is részesei legyenek e nagy harcnak, hogy termelésükkel segíthessék más üzemek I. negyedévi adósságának törlesztését. S a szép eredményekért méltó dicséret és elismerés illet minden dolgozót, aki munkájával közvetlen, vagy köz­vetve segíti elő a termelést. A legnagyobb elismerés azonban mégis a déli Il-es front bányászaié. Ök a termelés élhar- j cosai, a sikerek oroszlánrr ze nekik köszönhető. Kik hát tulajdonképpen ezek a derek emberek, akikre ismeretlenül is hálával gondol mindenki, amikor a jó meleg, a fény, a kultúra és az élet egyéb áldásait élvezi. Ismerjük meg őket közelebbről. Nem varázslók, nem csodatevők, egyszerű istenme­zeje! bányászok csupán, mégis hősök, a munka, a minden­napi éleit nagyszerű hősei: Ötvennégy kiváló ember. Mai életünk szocialista építő munkánk ezrével alakí­totta már ki a munkások'és parasztok soraiból ezt az em­bertípust, ilyenek hát a déli Il-es front bányászai is. Tud­ják jól, mi a kötelességük, megtanultak helytállni a ne­hézségek közepette is, tudják, mit jelent az adott szó be­csülete. A nagy versenyszakasz kezdetén Bíró N. István brigádja — melyről már annyi jót hallottunk — azt vállal­ta, hogy felszabadulásunk 11. évfordulójának tiszteletére 182 csille szenet termel terven felül. Bíró B. János brigád­ja pedig 160 csille szén túltermelését vállalta. S megkezdő­dött a nagy verseny. Szinte lehetetlen körülmények között, 40—50 centiméteres, vetőkkel átszabdalt széntelepen dol­goztak január és február hónapokban. Szívós és nehéz küz­delmet folytattak nap mint nap minden lapát szénért, s erő­feszítésük nem volt eredménytelen. A brigádvezetők és a kommunisták legjobbjainak j Nagy h. Sándornak, Bíró n. Józsefnek és a többieknek pél- < damutaíása erőt, lelkesedést öntött a front minden dolgo­zójába. Példamutatásuk és meggyőző szavaik útján minden­kihez eljutott a párt szava: Bányász elvtársak, adjatok minél több szenet az országnak! Ök pedig a tél nehézségei, az üres csille és a faanyagellátás időszakos zavarai közben is becsülettel dolgoztak, hisz adott szavuk valóraváltásáról, április 4-i fogadalmuk teljesítéséről volt szó. A legjobbak példáját követve, becsülettel dolgoztak a fiatalok is, közöt­tük Fodor István, Ludvig Miklós és Orbán József DISZ- tagok. Jelenleg már kedvezőbb fejtési viszonyok között, vastagabb széniéiepen dolgoznak a front emberei, s fel­ajánlásukból együttesen már 130 csille szenet adtak terven felül. Mindezt még tetézi a vasárnapi becsület-műszakjaik sikere, túltermelése. A front dolgozóinak nagy része van abban is, hogy jelenleg az átlagnál mintegy 160 kalóriával jobb az egercsehi szén fűtőértéke. Nem nehéz megtalálni a lelkes versengés igazi okát, a felszabadító Szovjetunió, a párt iránti szeretet és ragasz­kodás forrását. Elég, ha csak a múltra gondolunk. Ottho­nuktól, a család melegétől távol, éhbérért végeztek embertelen nehéz munkát a szorgalmas, de mégis mindenki által lenézett „bogarak“^Beniczky bányatulajdo­nosnak, s ráadásul még emberszámba sem vették őket. Bíró k. Sándor öreg vájár és a többiek is jól emlékeznek még a régi időkre. Piszkos munkásszállásokon laktak, két­hetenként gyalog jártak haza Istenmezejére, s hogy is gon­dolhattak volna emberi jogokra, megbecsülésre, embersé­ges életre. „Még télikabátom sem volt’1, — emlékezik vissza a sötét múltra Bíró n. István, az üzem és a megye egyik legjobb bányásza. Hány hasonló szomorú emlékük van a sötét múltról, az elnyomatásról, a fel-fel lángoló, de mégis kevés sikert hozó sztrájkharcokról, tiltakozásokról. A boldog jelent, a jó keresetet, a kitüntetéseket, az autóbusz járatot és a ra­gyogó jövőt a felszabadulás jelenti számukra, s így érthető az a lelkesedés és munkakedv, mely a nagy történelmi év­forduló előtti napokban áthatja a front minden dolgozóját. Érzik, hogy övék a bánya, övék az ország, maguknak ter­melnek. Március havi erőfeszítéseik eddigi mutatója 110.3 százalékos eredményt jelez, s a tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy jól szervezett munkával jutottak el ide. Ilyen lelkesedés és erő birtokában a IX-es ereszkei frontnak is példát mutatva hasonló jó munkát tudnak vé­gezni április 4-ig, s még azután is. Soronlévő feladatként most a többtermelésen kívül a minőség további javítását, az átszerelési idő csökkentését, a ciklusgrafikon betartását, az új technika vívmányainak alkalmazását követeli meg népgazdaságunk és dolgozó népünk érdeke. Bőven van mindezekre lehetőségük, csak egy példát említsünk: rövi­desen Egercsehiben is elkészül az első farabló vitla. Ügy érezzük, túl egyhangú és szürke dolog lenne most a feladatok tömkelegét tovább sorolgatni. A déli Il-es front dolgozói jól tudják, mi a kötelességük. Bizonyos, hogy további jó munkájukkal még többszáz csille szénnel köszöntik majd a nagy évfordulót. Ezért a jó munkáért, a több szénért küldi megyénk dolgozó népe a front brigád minden tagjának, munkásosztályunk legjobbjainak őszinte háláját, elismerését és forró baráti köszönetét. Beléptem, be én, mert a szövet­kezetbe’, úgy látom, jobban bol­dogulok majd — magyarázza Németh József, füzesabonyi új tsz-tag, Biver József egyénileg dolgozó parasztnak. f£ - . ;-v . /\*'/%%>v,' v‘,+' 'mü ' ' .......... ' -■ v - v:< i.-: D Magyar Bafgizik Firtja Központi Vezetőségének HATÁROZATA (Egyhangúlag jóváhagyva a Központi Vezetőség március 12—13-i ülésén) A Magyar Dolgozók Pártjá­nak Központi Vezetősége a Politikai Bizottság előterjesz­tése alapján megtárgyalta a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusán részt vett delegáció beszámolóját A Központi Vezetőség teljes mértékben egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelenlegi nem­zetközi helyzetről s a Szovjet­unió belső helyzetéről adott és helye«li az ebből levont következtetéseket. A Szovjet­uniónak a gazdasági, a politi­kai, a kulturális élet minden területén megmutatkozó rend­kívüli ütemű fejlődése, a le­nini tanításokon alapuló, a párt bölcsességét tükröző bél­és külpolitikája új szövetsé­geseket nyert meg a nemzet­közi színtéren, új lehetősége­ket nyitott a különböző gaz­dasági és társadalmi rendsze­rű országok, a szocialista és a tőkés világrendszer békés együttéléséhez és versenyé­hez. a’sziiárd béke megterem­téséhez. A kongresszus meg­állapításai a háború megaka­dályozásának lehetőségéről, továbbá a szocializmusba va­ló átmenet különböző formái­ról, nemzetközileg növelik és szilárdítják a munkásosztály egységét, a néptemegek ösz- széfogását;, a béke, a demok­rácia és a szocializmus hívei­nek hatalmas táborát. A Központi Vezetőséget őszinte örömmel töltik el a Szovjetunió hatalmas gazda­sági sikerei, s a hatodik öt­éves terv nagyszerű célkitű­zései, amelyek kézzelfogha­tóan bizonyítják, hogy a Szov­jetunió történelmileg rövid idő alatt túlszárnyalja az egy főre eső termelés tekinteté­ben a legfejlettebb tőkés or­szágokat. Örömmel üdvözli a Központi Vezetőség a szovjet nép anyagi és kulturális jólé­tének további növekedését: a reálbérek és jövedelmek eme­lését, a munkaidő csökkenté­sét, a kötelező középiskolai oktatás ' általános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézkedéseket. A Központi Vezetőség mé­lyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrása a pártélet le­nini normáinak helyreállítása, a személyi kultusz leküzdése, a kollektív vezetés megterem­tése, mely a gazdasági, a poli­tikai és kulturális élet min­den területén szabadon kifej­leszti a párt és az egész szov­jet nép korlátlan alkotó erőit. Mindezek alapján a Köz­I Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozása a pártoktatásban Az MDP Központi Vezetősé­gének megfelelő határozata alapján 1956. március végétől kezdve — a jelenleg folyó pártoktatást megszakítva — az SZKP XX. kongreszusának anyagát kell feldolgozni az alábbiak szerint: 1. A Politikai iskolákon és a Marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamokon az alábbi témák alapján: A nemzetközi helyzet. A je­lenlegi nemzetközi fejlődés né­hány elvi kérdése. Az ipar és közlekedés kérdé­sei az SZKP XX. kongresz- szusán. A mezőgazdaság kérdései az SZKP XX. kongresszusán. A szovjet nép anyagi jólété­nek fokozódása, kulturális szín­vonalának emelkedése. A pártmunka, a pártélet kérdései. 2. Az úgynevezett szakosított tanfolyamokon a kongresszus anyagának feldolgozása az alábbi három téma alapján történik: A nemzetközi helyzet. A je­lenlegi nemzetközi fejlődés né­hány elvi kérdése. A gazdasági építőmunka kér­dése a XX. kongreszuson. A Szovjetunió hatodik ötéves terve. A pártmunka, kérdései. a pártélet A kongresszusi anyagok fel­dolgozásában a lehetőséghez képes vonják be azokat a párt­tagokat is, akik a folyó évben egyébként rendszeres pártokta­tásban nem vettek részt. Ily módon el kell érni, hogy a párt­aktíva széles rétegei, elsősor­ban a népnevelők, pártbizalmi­ak, stb. a pártoktatás kék eté­ben tanulmányozzák és meg­tárgyalják az SZKP XX. kong­resszus anyagát. ponti Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a KV tagjai, a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók, va­lamint ezek szervezetei és az állami szervek cselekvő rész­vételével haladéktalanul dol­gozza ki azokat az intézkedé­seket, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának határozatai­ból a magyarországi viszo­nyokra alkalmazhatók és gon­doskodjék ezek megvalósítá­sáról. A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy pártunk politi­kai irányvonala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgozott ki, helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar el- * sőbbsége mellett, mindenek­előtt a mezőgazdaság fejlesz­tését, biztosítani kell hozamá­nak növelését s a mezőgazda­ság szocialista átszervezését; fejleszteni kell a fogyasztási iparágakat is. Biztosítani kell az ipar műszaki színvonalá­nak gyors emelését, a vi­szonylagos lemaradás felszá­molását. Tovább kell folytatni az ipari és mezőgazdasági ter­melés növelése s a termelé­kenység emelése révén a nép­jólét emelésének politikáját Továbbra is szívós, követ­kezetes harcot kell folytatnia pártban azért, hogy minden fokon teljes mértékben való­sággá váljék a kollektív ve­zetés. Tovább kell fejleszteni a párton belüli demokráciát A már elért eredményekre támaszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és munkásosztály vezetésével ki kell szélesíteni a hazafias nép front-mozgalmat, ezt politikai tartalommal kell megtölteni oly módon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakos­ságát mozgósítani a béke vé­delmére s a szocialista Ma­gyarország felépítésére. A XX. kongresszus új lendületet adott annak a helyes politi­kának a végrehajtásához amely a Magyar Dolgozók Pártjának Hl kongresszusán épül, és amelyet megszabadí­tott a jobboldali torzításoktól a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata. Minden pártszervnek és pártszervezetnek — a Köz­ponti Vezetőségtől az alap szervezetekig — fel kell szá­molnia a formális, bürokrati­kus pártmunkát. A pártmun­ka középpontjába a gyakor­lati ieladatok közvetlen vég­rehajtását, a végrehajtás meg­szervezését és irányítását, a dolgozó tömegekkel való kap­csolat elmélyítését kell tenni. Az ideológiai, tudományos, kulturális, propaganda- és ' lácios munkában messze­menően figyelembe kell ven- a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának elvi megállapításait. A Köz­ponti Vezetőség határozottan leszögezi, hogy az ideológitti munka elmaradottságát ná­lunk is csak akkor lehet megszüntetni, ha nem tűrjük az elméleti restséget, a marx­izmus—leninizmus megmere­vítését, a dogmatizmust. Az elméleti munkát a legszoro­sabban össze kell kapcsolni az élettel, a szocialista építés- gyakorlatával. A propaganda- és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a he­lyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvetlenül se­gítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását. A Központi Vezetőség meg­bízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendre ke­rülő irányelveinél érvényesít­se • mindazokat a tanúságo­kat, amelyeket a magyar népr gazdaság, s általában a ma­gyar népi demokrácia fejlődé­se szempontjából a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongresszusából követ­keztetésként le kell vonni. A Központi Vezetőség fel­hívja a pártbizottságokat és alapszervezeteket, pártunk minden tagját, hogy mélyre­hatóan tanulmányozzák és elemezzék a XX. kongresz- szus anyagát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását elősegítő útmutatásokat. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusa határo­zatainak tanulmányozása és a gyakorlati munkában vált felhasználása újabb lendületei ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nags segítséget jelent pártunk III kongresszusa és a Központ: Vezetőség múlt évi nagy je­lentőségű határozatainak vég­rehajtásában, az előttünk állt feladatok teljesítésében, t szocializmus építésében Ma­gyarországon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents