Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-07 / 19. szám
4 MÍPU K‘íf, 1956. március 7. szerda A múltról regél a pétervásári föld... Az utóbbi években érde- kés régészeti leletek kerültek elő Pétervására község határában, melyek segítik a múltat kutató történészek és régészek munkáját. Pétervására községről nem sokat jegyzett fel a történelem. A megsárgult középkori oklevelekből tudjuk, hogy 1332-ben már lakott település volt. A török hódoltság idején sokat szenvedett a rabló törökök portyázásaitól, de lakatlanná sohasem vált. A polgári történészek — mint általában — csupán a Keglevicheket említik meg a községgel kapcsolatban, de a dolgozó népről jóformán meg sem emlékeznek. 1954—55-ben új út épült a kastély előtt — a Keglevichek egykori, pór nem járta parkján keresztül — és az ott dolgozók ásója nyomán a domboldalból emberi csontvázak is kerültek elő bronzékszerekkel. A község lakói közül ezt többen is jelentették az egri múzeumnak. A múzeum dolgozói a helyszínre siettek és az előkerült leletekből megállapították, hogy azok a honfoglalás korában és után itt élt szláv lakossáe emlékei. Az útépítés és a későbbi leletmentés során kiderült, hogy nagyobb temető rejtőzik a földben, amelyet tudományos igényű és tervszerű munkával lehet csak feltárni Az útépítés és leletmentés során előkerült leletek főkém az egykori viselet tartozékai voltak: hajfonadékot díszítő karikák, egy-két gyűrű, töb- bé-kevésbé díszes karperecek és nyakkarika. Mindezek csupán bronzból, bizonyítva, hogy viselőik nem a rangosabb, hanem az egyszerűbb társadalmi rétegek tagjai voltak, de nem a legnincstelenebbek, mert azoknak még ennyi sem jutott. Az egyik sírból előkerült pénzek valószínűvé teszik, hogy a sírok egy csoportját az I. Istvánt követő Péter királysága idején temették el. Az eddig ! előkerült sírok nagyobbrésze női sír és ez teszi érthetővé az „ékszerek” aránylag nagy számát. (Az ékszerek — ékítő szerek — abban az időben igen kevés esetben készültek aranyból, annak ritkasága és drágasága miatt) Az előkerült tárgyak és a lelőkörülmények bizonyítják, hogy a X—XI. században szláv lakosság is élt Pétervására területén. A szláv temetővel szemben a völgy északi oldalát ‘■szegélyező dombok egyikén 1955 őszén ugyancsak sír került elő. Az ott dolgozók csak akkor figyeltek fel, amikor zöldpatinás tárgyak fordultak ki a földből. A helyszínre siető Kovács Béla népművelési előadó figyelte meg a lelőkörülményeket. gyűjtötte össze a leleteket és juttatta el az egri múzeumba. A? újabb lelet egy ezüst ékszerekkel ékesített honfoglaló magyar nő sírja volt, valószínűleg a X. század közepéről, abból az időből, amikor a magyarság megszállta megyénk hegyes részeit. Az itt eltemetett honfoglaló magyar nő nyakán ezüstláncon üveggyöngyöket, ezüstveretes ruhát, ezüst karperecét és arany-kőfoglalatos ezüst-1 gyűrűt viselt. Ékszerei hason-1 lóak az ország más területén találtakkal. Ezek a régészeti leletek lehetővé teszik, hogy Pétervására történetében még tovább lapozzunk visszafelé. Valószínűnek látszik, hogy a települést magyar és szláv lakosság alapította még a X. század folyamán. Más leletek arról is tanúskodnak, hogy már a szkíták és kelták is megtelepedtek Pétervására földjén hosszabb-rövi- debb időre. A szkíták egykori ittlétéről vallanak azok az edények, amelyek a szláv temető területéről, de a síroktól mélyebbről kerültek elő. A kelták egykori ittlétét eddig csak egy bronzkarperec bizonyítja, melyet Bocsi József (Táncsics utca 12.) adott át az egri múzeum régészének a kultúrházban. amikor az előadást tartott a fentebb említett régészeti leletekről. Bocsi József megemlítette, hogy azon a helyen — a karperec lelőhelyén — sok egyéb régiség is került ki a földből. A miről nem tudtak a megsárgult lapok, arról regélt a pétervásárai föld.. Még további sok megfigyelésre és a kellő feltételek megteremtése után tudományos és tervszerű kutatásra lesz szükség, hogy még részletesebb vallomásra bírjuk Pétervására földjét, de ehhez az is szükséges, hogy a helybeliek minden ilyen észrevételüket jelentsék az egri múzeumnak, hogy a szakemberek ezt a regéltető munkát frissiben elvégezhessék, hogy ez által Pétervására történeti emlékekben sokkal gazdagabb lehessen. Galván Károly muzeológus —-———I asisaaraa imwm --iA% SZKP XX. kongresszusa nekünk is irányt mutat A Sz. K. P. XX. kongresz- szusának beszámolói, s a beszámolók nyomán hozott határozatok iránymutatás nemcsak a Szovjetunió dolgozóinak, hanem minden becsületes, népét, hazáját és a békét szerető dolgozónak. A Hruscsov és Bulganyin elvtárs által ismertetett beszámolóból nekem. mint pedagógusnak különösen megragadta a figyelmemet az a hatalmas kulturális fejlődés, mely a kommunizmus építése nyomán s a hatodik ötéves terv irányelveiben megnyilvánul. A Szovjetunióban az elkövetkező öt esztendőben lényegében megvalósul városon épp úgy, mint falun az általános középiskolai oktatás. A dolgozóknak ez a kulturális felemelkedése hatalmas perspektíva számunkra is, akik még csak a szocializmust építjük, de máris jelentős lépést tettünk előre kulturális téren. Ugyancsak követendőnek tartom még fokozottabban, amire Hruscsov elvtárs rámutat, hogy „a család és iskola volt és marad a gyermek szocialista nevelésének legfontosabb tényezője”. Még szorosabbra kell fűznünk kapcsolatunkat a szülőkkel, mert egymás segítsége nélkül semmiképpen sem tudjuk megvalósítani legféltettebb kincsünknek: a gyermeknek sokoldalú nevelését. A beszámolókból láthatjuk, milyen fontos az általános műveltség nyújtása mellett a politechnikai oktatás, az iskola és az élet minél szorosabb kapcsolata. Nemcsak a technika és termelés alapelemeit kell megtanítanunk, hanem meg kell szerettetnünk a munkát, megismertetni és elsajátíttatni tanulóinkkal a gyakorlati fogásokat, módszereket. A mi iskolánk szertárai jól felszereltek, de kevés a kapcsolatuk az élettel, a gyakorlattal. A jövőben ilyen irányban kell őket fejlesztenünk. Tanulóinknak nemcsak a tanterem padjaiban, hanem az iskolai laboratóriumokban, műhelyekben, gyakorlókertekben kell az elmélet és gyakorlat szintézisét elsajátítaniok. Az idén egyes osztályainkban bevezetett gyakorlati órák ehhez még csak az első lépést jelentik. hogy „a dolgozók marxista— leninista nevelése sikeres haladásunk döntő feltétele”. A munka minden területén s így a mi nevelői munkánkban is csak úgy hajthatjuk végre Pártunk célkitűzéseit, ha szilárd materialista fundamentumon állunk s határozott, meggyőződésből fakadó példamutatásunkkal vezetjük, neveljük ifjúságunkat. Ezért kell marxista—leninista tudásunkat nap- ról-napra gyarapítanunk. Nagy hatást tett rám, hogy a Szovjetunió vezetői a fejlődés hatalmas eredményei mellett nyíltan és határozottan mutattak rá a még megmutatkozó hibákra, így az oktatásügy területén is. Láthatjuk: milyen hatalmas eszköz a bírálat és önbírálat, mennyire elengedhetetlen segítője, előrelendítője munkánknak. Szégyenkezve kell bevallani, hogy e téren mi. pedagógusok igen elmaradtunk. Szükséges, hogy alaposan tanulmányozzuk a Sz. K. P. XX. kongresszusának anyagát, tanuljunk belőle s nagyszerű tapasztalatait, útmutatásait hasznosítsuk mindennapi munkánkban. Hallgató Sándor, igazgató, egri Dobó gimnázium Segíti a tsz-eket a gépállomás! laboratórium Nagy munkát végez ezekben a napokban a tarnaszentmik- lósi gépállomás talaj- és vetőmagvizsgáló laboratóriuma. Eddig mintegy félszáz vizsgálat keretében állapították meg a laboratórium dolgozói, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek vetőmagjainak milyen a minősége, csirázóképessége stb A laboratórium rendszeres vizsgálatával jelentős segítséget nyújt a terméshozam fokozásában. A Kőszívű ember fiai — Kömiön A2 Különösen megszívlelendőnek tartom Hruscsov elvtársnak azt a megállapítását, mellyel idézi a marxizmus nagy klasszikusainak tanítását, z utóbbi években a komlói iskola nagy összeget kapott a tanácstól és a tsz-ek- től. Besenyei László párttitkiír, Csáti Béla tanácselnök is gyakori vendégek az iskolában. A tantestület is nagy segítséget nyújt a falunak. Gyakran láthatók a pártban, a tanácson, a DISZ-ben, a gépállomáson. Ennek a jó összefogásnak az eredménye a most színre ke-i rült Jókai színmű is. A jelmezeket Szabó Miklós tanácstitkár, Bárdos István igazgatóval szerezték be Budapestről. A rendezés Kis Abel pedagógus munkája. A díszletezésnél a tanács és a DISZ fiatalok segítettek, élükön Neufeld Józseffel. A körülbelül 40 főnyi szereplőgárda a munkás-paraszt és haladó értelmiség összefogását mutatta. Kobolák Erzsébet mély átérzéssel formálta Baradlayné alakját. Egy- egy szemvillanással sokat kifejezett és drámaian pergővé tette az események menetét. A Baradlay-fiúkat három fiatal pedagógus: Prolcai János, Tóth Gyula és Pongrácz Sándor személyesítették meg, az igaz ügyért életét áldozó Pál öreg huszárt Kobolák József tolmácsolta. Az ellentábor Plankenhorstjait hűen formálták meg Kiss Mária tanácselnökhelyettes és Veréb Józsefné. Ridegvári ördögi figuráját a kitűnő arcjátékú Csáti Jónás tsz könyvelő vitte színre. Kapitány István Pal- vicz Ottója, valamint Nádor János Tallérosy-ja is kitűnő alakítás volt. Hosszan sorolhatnánk tovább is, hiszen sehol sem hiányzott a szív, a mondanivaló mély átérzése. A lényeg mégis ebben van: a szereplők között ott találtuk a tanácselnökhelyettest, a tsz elnököt, a tsz dolgozóit, a KTSZ munkásait, az MNDSZ és DISZ tagjait, valamint hét pedagógust. Külön elismerés illeti a gyakorlóéveseket, a Ped. Főiskola és tanítóképző volt növendékeit is. Szabó Gábor tanár, Eger Tavaszi gépmnnkák a gépállomásokon Megtartották a tavaszi gép- ! szemlét Horton és Tarnaszenb- 1 miklóson is. Eddig már hat gépállomáson vizsgálták felül a kijavított gépek minőségét, s örömmel állapítható meg. ; hogy a megye gépállomásai az : idén a tavalyihoz képest lényegesen jobb, gondosabb munkát végeztek a téli nagy- i javításokban.- HÍREK Az ifjúságot érdeklő filmek a szovjet film ünnepén NAPTAR Március 7. Kezdődik a szovjet könyvhét. Március 8: Nemzetközi Nőnap. Március 10: Tarasz Szevcsenkó ukrán költő halálának 95. évfordulója. 1916-ban halt meg Teleki Sámuel, magyar Afrika-kutató. — KESKENY filmvetítőgépet vásárolt 17 ezer forintos költséggel a Hatvani Cukorgyár, melyet igen jól hasznosítanak agitációs, propaganda és tudományos célokra, valamint a dolgozók szórakoztatására. — KISNÁNÁN február 11-én ünnepélyes keretek között nyílt meg az állandó mozi. Az első filmelőadáson a „Beszterce ostrom á”-t adták elő. Az előadás iránt igen nagy volt az érdeklődés. — HÁROM ÜJ tehénistálló építését fejezték be a Hatvani Cukorgyár Célgazdaságában. Most két újabb, egyenként 102 férőhelyes istálló építéséhez kezdtek hozzá, s ezután kétszeresére tudják növelni hízómarha állományukat. — MÁTRASZENTIMRÉN a községi DISZ szervez*. * bemutatta Móricz: Sári bíró c. drámáját. A nagy érdeklődés miatt az előadást megismétlik. A szovjet filmművéizet mindig nagy gondot fordított arra, hogy kellő számú filmet készítsen az ifjúság számára. A Márciusi Szovjet Film ünnepén két olyan film kerül bemutatásra, amely elsősorban az ifjúságot illeti. A Balkezes újonc című színes, magyarul beszélő vígjáték egy falusi fiúról szól, akit okkal-ok nélkül hebehurgyának, balkezesnek tartanak a falubeliéi. Az egész falu fellélegzik, mikor ezt a fiút behívják ■ katonának. A szolgálat első idejében még sok baj van az újonccal, de a hadsereg nagy embert formáló ereje megváltoztatja. A film Horton igen kedvelik a mozit és így érthető, hogy a gépállomás kultúrterme — egyben mozihelyiség is — minden előadásra zsúfolásig megtelik. A zsúfolt ház szép bevételt is je- jent a MOKÉP-nek, — s ez helyes is, mert a MOKÉP-nek is van teljesítendő pénzügyi terve, s különben is megdolgozik a pénzéért. A közelmúltban aztán meglepő dolog történt. A gépállomás vezetősége felmondta a szerződést, amelyet a MOKÉP- pel kötött s elhatározta, hogy maga üzemelteti a mozit, — ha főszerepét a Bátorság iskolájából jól ismert Leonyid Haritonov alakítja. Az Arany antilop című színes, magyarul beszélő rajzfilmsorozat inkább az úttörőknek és az óvodásoknak készült. A kedves rajzfilmek tanulságos szórakozást nyújtanak számunkra. Az „Arany antilop” az indiai népmesék világába vezet, a „Mogyoróvesz- szőcske” egy kis mókusról szól. ,.A hóember mint postás”, a „Tanyusa és játéka”, a „Vidám vadászok” című kis rajzfilmek a mesevilág szépségét I varázsolják a gyermeknézők I elé. Mozitulajdonos gépállomás már olyan jó a jövedelme. A horti gépállomás tehát mozitulajdonos lesz, a mélyszántás, vetés és egyéb gépi munka helyett például a „Tiltott szere- lem’1 című film bemutatására köt majd szerződést a termelő- szövetkezetekkel. S ebbőil fakadóan: a MOKÉP-hez kell fordulni a szelektor, a silózás, a gépi kapálás ügyében. Fordított világ! Csak helyeselni lehetne, ha a gépállomások megyei igazgatósága lenyesegetné az effajta kulturális törekvéseket a horti gépállomáson... — BEFEJEZTÉK a gépjavítást a Hatvani Cukorgyár Célgazdaságában. A kapálás gépesítésének megkönnyítésére öt Zetor traktorra szereltek fel kapákat. — A BQLDOGI Rákóczi Tsz- ben nagy gondot fordítanak az őszi kalászosok ápolására. Huszonöt holdnyi területen fejtrágyázásképpen apró istálló-trágyával hintették be a téli hidegek által megcsigázott vetést. — KARACSOND község első negyedévi vágó rarhabe- adási kötelezettségét már 311 százalékban teljesítette.-------- -■ ■ ------T eljesítettük a községpolitikai tervet Községi tanácsunk a tömegszervezetekkel és a Hazafias Népfronttal együtt elkészítette az elmúlt évben az egyéves községpclitikai tervet. A tervben szerepel többek között a tanácsháza tatarozása, berendezése, épületek kijavítása, a DISZ-íiatsi'.ok sportpályájának körülfásítása és mintegy három hold hasznosítatlan belterület fásítása. A községfejlesztéshez hozzájárultak a dolgozók, a földdel rendelkezők jövedelemadójuk 8 százalékát, a fizetésből és bérből élők pedig 100 forintot fizettek. Ezekből a hozzájárulásokból, adóprémiumból és egyebekből 29.704 forint bevételt terveztek, ebből ténylegesen 1955. végére 22.770 forint folyt be. Ebből az összegből terven felül még 600 folyóméter járda is készül, részben le van már rakva, részben kiszállításra vár az anyag. Tóth László, Hevesvezekény — A vendégek régi vágya teljesült: borkóstoló nyílt Egerben, Az egri Nagy József Termelőszövetkezet a város szívében, a Dobó téren nyitotta meg kóstoló helyiségét, ahol kétszáz hektó bor áll a kóstolni vágyók rendelkezésére. — MÁRCIUS 7-én este az egri Park szálló összes termeiben Cigánybált rendeznek. A műsor keretében fellépnek az Egri Gárdonyi Géza Színház művészei, Suha Balog József hegedűművész és a Suha-Cser- niczky művészegyüttes. — PÉNTEK délután tartották termelési értekezletüket a Selypi Cementgyár dolgozói. A termelési értekezleten 13 dolgozó kanta kézhez a „Kiváló Dolgozó“ jelvényt, 12-en pedig a kitüntető oklevelet. — Mikus Gyula főiskolai adjunktus március 9-cn, péntek este 8 órakor az értelmiségi klub helyiségében Apáczai Cseri Jánosról tart előadást. — SZOMBATON aktívaülést tartottak Hatvanban a város termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak vezetői, párt- titkárai, a gépállomás brigádvezetői, hogy megtárgyalják a Központi Vezetőség eddigi határozatának tapasztalatait, s a küszöbön álló tavaszi munkák feladatait. A beszámolót Baki Sári, a városi pártbizottság mezőgazdasági .előadója mondotta. — S7 EZER forint értékben prémiumot osztanak szét a Hatvani Cukorgyárban a múlt évi sikeres cukorveszteség- csökkentés jutalmául. Mintegy 170 dolgozó részesül pénzjutalomban. — AZ AGYKÉREG működéséről tart előadást Csermely Hubert, a gyöngyösi városi kórház kórbonctani intézetének főorvosa, március 7-én, este 8 órakor, az egri értelmiségi klubban. — ÉSSZERŰEN, a korszerű technika követelményeinek megfelelően átrendezik a Hatvani Konzervgyár gépi berendezéseit. Ezzel egyszerűsítik a paradicsomgyártás folyamatát, s így az idén a tavalyihoz képest 20 százalékkal több exportparadicsomot tudnak készíteni. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Március !:• Szakadék (magyar). Március 7-én, délután 4-kor: Kati és a vadmacska (magyar). Március 8—S: Gázolás (magyar). Egri Brődy Sándor Mozi: Március 7: Három start (lenevel). Március 9—19: Barátom, Fábián (cseh). Gyöngyös Szabadság: Március 7: Papa, mama, ő meg én (francia). Március 8—10: Szakadék (magyar) Gyöngyösi Puskin: Március 7: Gázolás (magyar). Március 9—12: Három start (lengyel). Hatvan: Március 7: Hirosima gyermekei (Japán). Március 8—14: Zsongó melódiák (német). Füzesabony: Március 7—8: A mi nemzedékünk. Szerkesztői i&ensíek : ü N. N„ Szarvaskő. Bár névtelen levelekkel általában nem foglalkozunk, mégis közöljük levélírónkkal, hogy a fagy miatt kiesett műszakra általában a fizetés 50 százaléka jár. Bővebbet erről a területi egyeztető bizottságnál kaphat. — A békekölcsönnel kapcsolatos kérdésére üzenjük, — hogy azt ki kell fizetni, ez esetben azonban a gyakorlat az, hogy a vállalat előlegezi az összeget és a következő hónapokban részletekben vonja qzt le. A SZÍNHÁZ MŰSORA: Március 7. Egerben este 7-kor: Két évi mátkaság. Egercsehiben, este 7-kor: Pacsirta. Március 8. Egerben este 7-kor: Két évi mát- kaság. Március 9. Egerben este 7-kor: Két évi mát- kaság. Kiskörén, este 7-kor: Pacsirta. EGER VAROS ANYAKÖNYVÉBÖL Születtek: Szabó László, Lakatos Rozália, Tyukodi Lujza, Bajza András, Halász Margit, Husztl Mária, Farkas Teréz, Kós Magda, Ba- togi Zsuzsa, Groffinger Erzsébet, Gravucz Károly, Cseh László, Fónagy Nagy Zoltán, Csíkos Erz é- bet, Verebélyi László, Mareis László, Szabó Rczn, Jáger Lénárt, Barabás Tibor, Kálié Éva, Letarnócz- ki György, Keiger János, Balogh Ervin, Kiss Katalin, Farkas Flórián. Bessenyei Miklós, Agics Mária. Eged Kar >ly. Házasságot kötöttek: Sas János — Pallagi Mária, Pósa Gyula — Kszel Ilona. Meghaltak: Csirmaz Ferencné, Ncvák József, Rácz Éva, Ferenez Lajos, Ficere Anna, Hegyi Gábor, Odri Gyula, Priszkó Miklós, Nyir- csák Gyula, Kovács Istvánná, Z'nnuori Lajzsné. momt, íKNOÖBSÜ A BM gyöngyösi városi és járási osztálya büntető eljárást indított Sefnyik Ferenc, a gyöngyösi Vágóhíd műszaki vezetője és 25 társa ellen, társadalmi tulajdon kárára elkövetett lopás, sikkasztás és csalás bűntette miatt. Sefnyik Ferenc és társai mint a gyöngyösi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Üzem dolgozói 1953-tól folyamatosan és szervezetten 20 mázsa zsírt, öt mázsa szalonnát, 18 mázsa húst, 4 és fél mázsa különböző töítöttárút (kolbász, sajt, szalámi, főtt sonka, stb.) szállítottak el az üzemből mintegy 132 ezer forint értékben. Ezeket a húsféleségeket és hentesárúkat a Kiskereskedelmi Vállalat boltjain keresztül — az ellenőrökkel összejátszva — értékesítették, s a befolyt összeget egymás között szétosztották. Bűnös visszaélésüket elősegítette, ,s szinte csábította őket a lopás, sikkasztás, csalás elkövetésére, hogy a gyöngyösi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál hosszú idő óta gyenge, felületes volt az ellenőrzés. Sefnyik Ferenc és társai visszaéléseit a nyomozás szakította félbe. A vizsgálat még folyamatban van, mely után Sefnyik és társai tetteikért a bíróság előtt fognak felelni. Köszönöm a tanácsnak Egerben, a Széna-tér, Galagonyás és az Attila utca járhatatlan, sáros útjait az elmúlt napokban a Város és Községgazdálkodási Vállalat letroszkázta. Ezzel az itt lakó dolgozók jogos kívánságának tett eleget. Köszönjük a tanács intézkedését. Balogh Bemátné, Eger, Attila u. 26. sa I — HATVANÖT hold kukorica vetéséhez végezték el a szelektálást, a jóminőségű vetőmag előkészítését a csá- nyi Kossuth termelőszövetkezetben.
