Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-07 / 19. szám
1036. március 7. szerda NÉPÚJSÁG 3 ínsciMJRr A VITA VÉGÉRE Lapunk hasábjain két és fél I hónapig vita folyt: „Dolgozzon-e az anya, a feleség?” Megyénk dolgozói nagy figyelemmel kísérték a sokoldalú, sok problémát előtérbe hozó vitát. Hozzászóltak a vitához a tsz- ek asszonyai, üzemi munkások, funkcionáriusok, orvosnők, tanárnők, vasútasnők és háziasszonyok. Tapasztalatokkal, okos javaslatokkal segítették a vita kibontakozását. A férfiak sem maradtak érdektelenek. Férjek, munkatársak, vállalatvezetők küldték el hozzánk véleményeiket. Érkeztek hozzánk olyan levelek, melyeknek gyakorlatlan sorai arról tanúskodtak: íróinak a múlt rendszerben nem volt módjuk megtanulni a betűvetést. De ezek a levelezők is hozzászóltak és érveltek. Érveltek a munka mellett, amely felemelte őket, egyenrangúvá tette a többi emberrel. A sok-sok véleménnyel együtt mi is leszögezhetjük: dolgozzon a nő, az anya, a feleség. Lenin elvtárs klasszikus tanítása ebben a kérdésben is utat mutat: „Ha nem vonjuk be a nőket a közszolgálatba..., a politikai életbe, ha nem ragadjak ki őket a háztartás és a konyha butító légköréből, akkor nem lehet biztosítani az igazi szabadságot, akkor nemhogy a szocializmust, de még a demokráciát sem lehet építeni.” Tehát ezért kell dolgozni az asszonyoknak, hogy segítsék társadalmunk építését, hiszen szükség van minden dolgos kézre. De dolgozzon azért is mert megkívánja a megnövekedett igény, megkívánja a család érdeke. Éljenek a nők a párt, az alkotmányadta jogaikkal, — hogy egyenjogú, megbecsült emberek legyenek. A levélírók, de az olvasók között is mindenki jól emlékszik még a múltra; az asszonyok majdnem rabszolgasorsnak mondható múltjára. A summásasszony hajnaltól estig a mezőn dolgozott, eső verte, a nap, a szél cserzette bőrét Batyuba kötött csecsemőjét magával vitte a mezőre, vagy nem egyszer egy darab szárazk-nyérrel együtt zárta be gyerekét a penészes falú cselédlakásba. Az üzemi munkásnők a férfiaknál jóval alacsonyabb bérrel naponta 16 órát is dolgoztak s utána nyú- zottan, betegen főzték meg a napi ételüket. Hány tisztviselőnőt dobtak ki állásából az 1930-as években, mert megtudták, hogy a férje is dolgozik, — vagy hogy gyereket vár. Az akkori társadalom nem segítette a nők, az asszonyok terheinek könnyítését. Ma, 1956-ban már természetesnek vesszük, hogy a nők, asszonyok ott vannak a politikai, gazdasági élet minden területén. Női képviselőket küldött megyénk is az országházba, hogy beleszóljanak az ország dolgába. Parasztasszonyokból lettek tanácselnökök, akik a község életét irányítják. A maklártályai Tóth Já- nosné, a felsőtárkányi Urbán Erzsébet azelőtt bizony nem mertek volna beleszólni a férfi dolgokba. És hányán büszkélkednek kormánykitüntetéssel, kiváló dolgozói oklevéllel, — s ezeknek az asszonyoknak nagyrésze anya is, akik megállják a helyüket a munkában, a családban egyaránt. „Annak az asszonynak, aki tudásával és munkájával hozzá tudna járulni társadalmunk építéséhez, miért kell a háztartási munka egyhangúságában felőrlődnie?“ — kérdi levelében Tomaskó Andrásné. a kompolti Üj barázda Tsz dolgozója, és még sok más vitázó is. Sokoldalúan bizonyítják tehát a levelek: helyes az, ha a nő dolgozik. A család meggazdagodásában valóban benne van ma már az asszonyok munkája, tehetsége. Ha az asszony dolgozik, több jut a családnak, a gyereknek. A vita során sok probléma merült fel. Egyes helyeken meg kell még küzdeni a nőknek a maradisággal, az önzéssel. Akad még meg nem értés a háztartásban, a családban és nem egyszer a munkahelyen is. Horváth Nándor elvtárs ír erről igen helyesen és példákkal bizonyítja, hogy több egri vállalatnál nem segítik, sőt elmarasztalják a teherben lévő, szülő, vagy szoptatós anyát. Táppénzcsalással vádolnak nem egyszer olyan asszonyokat, akik a beteg kisgyerek miatt nem tudnak dolgozni. Juhász Lajosné másik oldaláról világítja meg ezt a problémát. Arról ír: „sok olyan anya van, akinek egyedül kell helytállni, a férj meghalt, vagy otthagyta a családját. Ezeknek az anyáknak sokkal több megértésre lenne szükségük... Mikor a fiamat tanulónak vittem és arra kértem a részlegvezetőt, törődjön többet a fiammal, rámkiáltott: mit kezdjek egy anyanevelte gyerekkel?” Ezeket az asszonyokat, akikre a nevelés duplán nehezedik, sokkal jobban, többet kell segíteni. A vita során írta meg Füzesi Ernőné, a hatvani Kisker. dolgozója, hogy szülés után nem akarták munkájába visszavenni. Egyik árudából a másikba helyezték, azt állítva, hogy a szoptatós anya rossz munkaerő. Csak a megyei tanács közbelépésére helyezték vissza régi állásába. Sokkal több szív,. megértés kell tehát a munkahelyen, figyelembe kell venni mindig az anyák körülményeit. Segítsen ezen a problémán a szakszervezet TB felelőse, védje jobban az anyáknak a kormány által biztosított jogait. Másik probléma a házastárs, a család segítése. Erről is sokan vitáznak. A háztartási munka ma még az esetek többségében az asszonyok, nem a család valamennyi tagjának tennivalói közé tartozik. A nő, akinek egyenjogúságát törvény védi, alkotmány biztosítja, odahaza a családban aránytalanul több terhet visel. Kevés férfi gondol arra: mennyi gondot vehetne le asszonya válláról, ha segítene a gyermekek nevelésében, a nehezebb házimunkában. Egyesek azonban úgy érzik, ez nem méltó hozzájuk, sérti férfias büszkeségüket bármilyen segítség a házimunkában. Van olyan család is, ahol a férj, feleség egyformán keresnek, egyforma időt töltenek el munkahelyükön, mégis az asszonyra hárul az otthoni munka nagyobb része. A szeretetnek, a megbecsülésnek, a munkás hétköznapokon is meg kell nyilvánulnia. A gondot, a munkát is meg kell osztaniok egymással. A házi munkával egyedül bajlódó nő sokszor nem tud lépést tartani fejlődésben, tanulásban férjével és ez igen sok válóoknak, rossz házaséletnek adott támpontot. — „A kis családi közösséget úgy kell megtervezni, hogy a közös életből eredő feladatokhoz mindenki járuljon hozzá a maga képessége szerint — írja Darvas Andomé, a TTIT titkára. Sok függ a férj otthoni segítségétől. Erről írnak maguk a férjek is. Méray István, Henningen Tamás stb. Fontos a gyerekek munkára nevelése is, amelyet sok helyen bizony elhanyagolnak. Az anya napestig dolgozik és felnőtt fiának, lányának cipőjét tLztít- ja, ruháját mossa, holott ezek már maguk is elvégezhetnék ezt a munkát. Tehát a család, a férj, a felnőtt gyerek segítsége igen sok terhet vesz. illetve vehet le a dolgozó nő válláról. Nem szándékosan hagytuk utóljára az egyik legfontosabb kérdést, a sokgyermekes anya problémáját. Hogy ez mennyire fontos, mennyire foglalkoztatja a dolgozó nőket, bizonyítja a hozzánk érkezett számos ilyen tartalmú vitacikk. A dolgozó sokgyerekes anyának nehezebb a helyzete a többi asszonyénál. Az otthon, a sok gyerek nevelésének egyensúlyban tartása a termelőmunkával még sok helyen nehézségbe ütközik. A többgyermekes anya az, aki legkorábban kel, legkésőbben fekszik, kikérdezi a leckét, rendben tartja a ruhákat, s mikor más szombaton délután, vasárnap pihen, akkor végzi el a mosást, nagytakarítást. Több helyen például, ahol több gyerek van, sokfdé kell reggel irányítani. Kit munkába, kit iskolába, ovidéba, vagy bölcsődébe, így azután az anya, mire munkába kerül, halálosan fáradt, munkáját nem tudja úgy elvégezni, mint a többiek. Sári Miklósné egri sokgyerekes anya írt erről. — „Hogyan lehetne segíteni a sokgyerekes anyák idő elégtelenségén — kérdi. Sok megoldás kínálkozik, ami talán nem rögtön, de idővel megvalósítható. Egyik az, ha az anyák munkaidejét megrövidítenék, hogy az örökös rohanás csak sietéssé csituljon”. Gondot okoz a sokgyerekes anyának, ha gyereke megbetegszik, kórházba vinni nem tudja, mert betegsége nem olyan súlyos, viszont a bölcsődébe sem viheti. Az anyának ilyenkor munkahelyét ideiglenesen ott kell hagynia, kiesik a termelésből, anyagilag is kár éri, hiszen fizetésnélküli szabadságot vehet ki ilyenkor. Megértjük ezeknek az anyáknak a problémáit; tudjuk, egyelőre még hátrányban vannak a többi női dolgozókkal szemben. Kevesebb idő jut tanulásra, szórakozásra, olvasásra is. Kormányunk az elmúlt 11 esztendő alatt igen sokat tett azért, hogy a sokgyermekes anyák helyzetén könnyítsen. — A párt, a kormány megbecsülése mellett (minden évben magas pénzjutalomban, kormány): itüntetésben részesítik őket) — csak ha megyénkben nézzük, megsokszorozódott a bölcsődék száma Az egri, hevesi, hatvani, gyöngyösi modern új bölcsődékben, szakavatott gondozónők kezére vannak bízva a gyerekek. Az ingyen babakelengyék, a szülési, szoptatási szabadság, a terhes anyák sokszori ingyenes orvosi ellenőrzése, a progresszív családi pótlék megannyi bizonyíték arra, hogy az államunk szívén viseli az anyák sorsát és gondjuk az állam gondja is. S hogy még többet tehessen, az valamennyiünk munkájától — a nők jó munkájától is függ. Természetesen sok, igen sok segítség kell még a sokgyerekes anyák munkájának, életének megkönnyítésére. Kereskedelmi szerveink leleményesek és a fővárosban már ezernyi apró-cseprő gondot vettek át az anyáktól. Megyénkben is létesítsenek több Patyolat Vállalatot, hozzanak forgalomba jóminőségű kész és féligkész ételeket. Állítsanak fel ruha- és harisnya javító KTSZ-eket, takarítási vállalatokat, tegyék lehetővé a háztartási gépek nagyobb számban való és olcsóbb árusítását. Vállalaton belül oldják meg a mosógépek vételét és kölcsönzését, mint ahogy azt az egri Pedagógiai Főiskolán már kezdeményezték. A falun élő dolgozó anyák hátrányosabb helyzetben vannak a városban élő társaiknál, mert falun kevesebb a szociális létesítmény, az anyákra nagyobb munka hárul. Itt segítsen az MNDSZ az anyákon, vállalják el a sokgyermekes asszonyok patronálását, főleg a nagy mezőgazdasági munkák idején. Azokról az asszonyokról is beszélnünk kell, akik a háztartás munkáját végzik, akik gyereket nevelnek, s az otthont tartják rendben. Be- recz Miklós helyesen írja levelében: „Hiba volna, ha pálcát törnénk egy anya, vagy feleség felett azért, mert csak odahaza dolgozik”. Ennek sokféle oka lehet.... El kell érni azt, hogy az ilyen háziasszonyból új típusú háziasszony legyen, akit érdekel hozzátartozóinak munkája. Ezt bizonyítja Rajkai Tiborné levele is — „Aki akarja, az otthoni munka mellett is képezheti magát”. Valóban így van, és ezek az asz- szonyok ne elégedjenek meg a tűzhely, a főzőkanál szűk körével. Kapcsolódjanak be az MNDSZ munkájába, a társadalmi ellenőrzésbe, a város, község szépítésébe, tisztántartásába, az egészségügyi csoportok és mind szélesebb körben a szülői munkaközösség munkájába, ezzel is nagy segítséget nyújthatnak társadalmunknak. Ügy érezzük, a vita igen hasznos volt. Nagyon sok jó tapasztalatot, javaslatot adtak a dolgozó asszonyok egymásnak. Segítették a kétkedőket, sok problémára adtak feleletet. Ha ma még keményebben dolgoznak az asszonyok és néha egyben-másban szűkölködnek, érezzék, hogy ez a gondtalanabb holnapért, a gyerekei eljövendő szép életéért történik. Túlteljesítették februári tervüket megyénk szénbányái A jobb minőségért Hasznos kísérlet vette kezdetét Petőfi altáró 39-es frontján a lignit kalóriaértékének további javítására. Lényege, hogy a meddőt és a szenet külön jövesztik. Dentai József, Hegedűs István és Varga József frontmesterek brigádjai lelkesedéssel és szorgalmasan végzik ezt a munkát. Munkaidejük első részét a meddőjövesztés képezi. Ekkor a csákánnyal gondosan kiszedett meddőt rakják a kaparó- ra s az pedig a meddő-bunkerba továbbítja. A munkafolyamat későbbi szakaszán már a tiszta szenet jövesztik és továbbítják rendeltetési helyére. Lelkiismeretes munkájukat igazolja az is, hogy a szénjö- vesztés közben található meddőt gondosan kiválasztják és a kaparó mögé dobják. Az uj módszer alkalmazása óta 24-ről 16-ra, tehát nyolc százalékkal csökkent a front meddőszáza- ,léka. Természetes, hogy ezek még csak kezdeti sikerek és a későbbiek folyamán további eredmények várhatók. Megyénk szénbányáinak dolgozói a kedvezőtlen időjárás okozta nehézségek ellenére is derekasan küzdötték végig az elmúlt hónapot. Erről tanúskodik a Statisztikai Hivatal jelentése is, mely szerint a szénbányák egy kivétellel túlteljesítették februári tervüket. Különösen a hónap harmadik dekádjában mutatkozott mindenhol lényeges javulás. Nagyban segítette az adósság csökkentését a 26-án, vasárnap megtartott becsületműszak, amikor a Mátravidéki Tröszt bányászai 400 vagon szenet termeltek. Ezen a napon minden dolgozó teljesítette kötelességét. Különösen a délelőttös és az éjjeles műszakok végeztek jó munkát. Petőfi altáró kivételével a tröszt minden üzeme túlteljesítette tervét. Az üzemek közötti versenyben az alábbi rangsor alakult ki. Első helyen a szűcsi X-es akna foglalja el 109 9 százalékos eredménnyel. Termelésével 750 tonna szénnel csökkentette a tröszt adósságát. A rangsorban a rózsái IX-es akna a következő. Eredménye 103.6 százalék. A szűcsi Xl-es és a gyöngyösi XII-es akna egyaránt 103.2 százalékos átlagteljesítménnyel osztozik a harmadik és a negyedik helyezésért. Petőfi altárón 94.3 százalékos lemaradás mutatkozik. Az üzem 36-os, 45-ös és 31-es frontjai még mindig nem tudták a tervet teljesíteni, s nem tudták pótolni a hóeleji nagy lemaradást. A tröszt végeredményben 100.3 százalékos tervteljesítéssel zárta a februári hónapot. Dícséretreméltó munkát végeztek az egercsehi bányászok is. Február havi átlaguk 105.4 százalék volt. Márciusban az első negyedév utolsó hónapjában még több lehetőség és esély van a téli lemaradások pótlására. Petőfi altárón új frontok állnak munkába, s a régebbiek is biztosítani tudják majd a zavartálan termelést. Jó munkára, az adósság törlesztésére kötelezi szénbányáink minden dolgozóját április 4-i felajánlásuk is, melyet szintén még ebben a hónapban kell teljesíteniük. A műszaki vezetőség komoly segítséget ad a vállalások teljesítéséhez A párt Központi Vezetősége határozatából adódó feladatokat a vállalat vezetősége, a pártszervezet és az üzemi bizottság alaposan' tanulmányozta és ennek alapján a gyöngyösi és az egri főépítésvezetőségeken műszaki konferenciákat szervezett. Az eddig megtartott konferenciákon beszéltünk azokról a hiányosságokról, amelyek a vállalatnál a múlt évben megmutatkoztak, s műszaki vezetőink megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek 'a vállalat tervének teljesítésében rájuk hárulnak. Többek között egyik főfeü.- adatnak az éves munkaver- seny-vállalások szervezését, illetve annak megtételét jelöltük. A válllalt vezetősége nagy eredményeket vár az éves versenyvállalásoktól, s megállapítottuk, hogy most a műszakiak is aktívabban kapcsolódnak be ebbe a versenybe, mint az elmúlt idő alatt. Kozik Pál főépítésvezető például versenyre hívta az egri főépítésvezetőséget, a terv túlteljesítéséért, a gazdaságosabb olcsóbb termelésért. Ugyancsak párosverseny született Taos György és Stu- der János építésvezetők között. Művezetőink szintén az éves versenyhez csatlakozva Ígéretet tettek a műszaki irányítás színvonalának emelésére, és a minőségi munkára. Az utóbbi időben sok gondot okoz népgazdaságunknak a dolgozók lakásigényeinek kielégítése. Pártunk Központi Vezetőségének határozata ezzel is foglalkozott. Éppen ezért egyik műszaki konferencián elhatároztuk, hogy rendkívül komolyan vesszük a lakásépítkezések határidejének betartását. Ezen a téren is vannak eredményeink. Mirkóczki József művezető által irányított bélapátfalvi 23 lakás építésénél az ütemtervhez képest néhány napos előnyre tettek szert, ügy néz ki, hogy a recski nyolc lakásnál, melyet Nagy Ferenc művezető és Deák Béla építés- vezető irányít, és a gyöngyösi 56 lakásnál is sikerül a határidőt betartani. Ezek a tények bizonyítják, hogy műszaki vezetőink mindent megtesznek a dolgozók vállalásainak segítéséért. Többet foglalkoznak a műszaki feltételek biztosításával, a dolgozók ü^ves-bajos dolgainak elintézésével. Éder György, ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója Eredményesen patronálja üzemünket a Diósgyőri Vasgyár Az Egri Dohánygyár 1955- ben háromszor nyerte el az élüzem címet. Az utolsó negyedévben azonban nem sikerült megszereznie. Ennek legfőbb oka a szokatlanul magas gépállás volt. A vállalatnak sok gondot okoz, hogy a gépalkatrészeket házilag kell elkészíteni. ehhez viszont nincs megfelelő anyag és megfelelő edzőkemencével sem rendelkezünk. Zsíros Lajos főmérnöknek sikerült kapcsolatot teremtenie a Diósgyőri Vasgyár főmérnöké- ;el, s miután megbeszéltük üzemünk problémáit, a vasgyártól komoly segítséget kaptunk. Az első segítség az volt, — hogy a felküldött gépalkatrészeket megvizsgálták, megnézték, milyen az anyagok összetétele és értesítettek bennünket, milyen anyagokat használjunk a jövőben, ha jó alkatrészeket akarunk előállítani. S elkészítették számunkra az edzőkemencét is. Nem mondhatjuk, hogy segítségük ezzel végétért, hiszen két kezük munkáját a továbbiakban is gyakran érezhetjük. Kaptunk olyan hulladékanyagot, amely a patronáló üzemeknek hulladékként számít, né- künk viszont komcí.y nyersanyagot jelent és az edzőkemencénkkel jó alkatrészeket készíthetünk belőlük. Az edző- kemencénkhez nem volt munkaerő, aki ezt szakszerűen kezelhette volna. A segítségük abban is megnyilvánult, hogy ajánlatot kaptunk: küldjünk át Diósgyőrbe egy dolgozót, akit a patronáló munka keretében megtanítanak az edzőkemence kezelésére. A második ötéves terv első évében már eddig is megmutatkozik a segítség eredménye, mert a karbantartást magasabb színvonalra tudjuk emelni, csökken a gépállás idő. Ez viszont a termelésben érezteti hatását. Például a szivarka- gyártásban februárban olyan csekély volt a gépállás idő, — hogy még ki sem fejezhető százalékban. Bízunk abban, — hogy ötéves térvünk sikeres valóraváltásához a Diósgyőri Vasgyártól a továbbiakban is minden nehézségünkhöz kapunk segítséget. Licska Péterné, Egri Dohánygyár hírek hdivanbúl — HÜSZ VAGONNAL több konzerv borsót gyárt az idén a Hatvani Konzervgyár, mint tavaly. Ezt a teljesítményt modern fejtő, osztályozó, válogató és töltőgépek beszerelésével, valamint az új üzem építésével érik majd el. — MÁSFÉLMILLIÓ forintos költséggel egy új kazán építését kezdték meg a Hatvani Cukorgyárban. Az építés és szerelés munkáit szeptemberre fejezik be. < Jó szakszervezeti bizalmiak Alig egy éve választották meg Földi Károlyt a 39-es és Hegedűs Bélát a 19-es front dolgozóját bizalminak. Munkájukat mint bizalmiak is kifogástalanul végzik. Az üzemi bizottság által ismertetett határozatokat, rendeleteket a dolgozók tudomására hozzák, megbeszélnek velük egy-egy megoldásra váró feladatot. Például, amikor rossz a bá- nyafaellátás, utána néznek, segítik az üdültetési akció megszervezését és idejében szólnak a munkavédelmi felelősnek, ha a munkahely egészségi szempontból nem megfelelő. Brigádjukkal együtt versenyben állanak és megigérték, — hogy egyre növelik az eddig elért legnagyobb folyóméter haladásukat. Nem feledkeznek meg az új dolgozók neveléséről sem, felajánlásukban erre is vállalást tettek. S ha úgy tapasztalják, hogy a versenyvállalás egy-egv szakaszának megvalósítása veszélyben van, azonnal kapcsolatot keresnek az üzemi bizottság termelési felelősével, a műszaki vezetéssel és segít éget kérnek. A versenyben kitűnt dolgozókat közlik a vezetőséggel, hogy jó munkájukért megdicsérjék őket. ( A szakszervezeti bizalmiak segítenek a szakszervezeti díj pontos beszedésében, megmagyarázzák társaiknak mi minden előnnyel jár a szakszerveti tagság. Az éves tervvel kapcsolatos vállalásukban az eddiginél még nagyobb segítséget akarnak nyújtani. Barna István^ term, felelős, Petőfibánya. Közel 800 ezer forint értékben vásároltak ré'szletakcióban árút az egri boltokban Alig két hete, hogy napvilágot látott az az intézkedés, mely szerint egyes árukat a dolgozók részletre vásárolhatnak. A részletakciónak megyénkben is nagy sikere van. Eddig az egri és a gyöngyösi Állami Áruházból 8 db porszívó, illetve parkettkefe, valamint 150 rádió talált gazdára, több mint 330 ezer forint értékben, míg a Keravill egri üzletéből 180 rádiót, öt porszívót és öt parkettkefét vásároltak, mely 350 ezer forintnak felel meg. A részletakció tovább folyik, az üzletek mindenütt gondoskodtak arról, hogy megfelelő mennyiségű árút biztosítsanak a vásárlóknak. A bútorüzletben is nagy volt a forgalom a két hét alatt. Csővázas bútorból 110 ezer forint értékben 18 garnitúrát adtak el.
